Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)
1988-06-16 / 140. szám, csütörtök
Törvény az állami vállalatról (Folytatás a 4. oldalról) ezeket megtartani. Teljesítésük kihat a végső gazdasági eredményekre, a vállalati alapok képzésére és a dolgozókollektíva javadalmazására. A gazdasági szerződések hiányos teljesítéséért a vállalat teljes anyagi felelősséget visel. 38. § Tudományos-műszaki haladás (1)A tudományos-műszaki ismeretek bevezetése a gazdasági gyakorlatba, s az áru műszaki-gazdasági színvonalának és minőségének a javítása alapvető feltétele annak, hogy a vállalat kielégíthesse a szocialista társadalom növekvő szükségleteit. (2) A tudományos-műszaki haladás biztosítása érdekében a vállalat a szükségleteknek megfelelően kiépíti saját kutatási, fejlesztési, műszaki tervezési és szerkesztési, valamint egyéb munkahelyeit, s együttműködik a tudományos akadémiák, a kutatóintézetek, a főiskolák, valamint más kutatási intézmények munkahelyeivel, valamint a Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság szerveivel és üzemi csoportjaival. (3) A vállalat köteles állandóan gondoskodni termelési, technológiai, műszaki és egyéb berendezéseinek műszaki korszerűsítéséről és felújításáról, s köteles felszámolni az elavult technológiai és műszaki berendezéseket. 39. § Vásárlás és eladás (1)A vállalat más vállalatokkal és szubjektumokkal együttműködve gondoskodik saját termelési és egyéb szükségleteinek anyagi-műszaki ellátásáról, mégpedig úgy, hogy folyamatosan végzi saját gazdasági és szociális tevékenységét, s gazdaságosan és célszerűen gazdálkodik a forrásaival. A vállalat erre a célra önállóan szervezi a vásárlásait, saját maga választja meg a beszerzés útjait, figyelembe véve a termékek, a nyers- és az alapanyagok ésszerű forgalmazásának a követelményét az egész népgazdaságban. (2) A vállalat árut értékesít és szolgáltatásokat nyújt; ezzel eszközökre tesz szert kötelezettségeinek teljesítéséhez, további hatékony fejlődésének biztosításához, s dolgozókollektívája szükségleteinek kielégítéséhez, önállóan választja meg az áru értékesítésének legalkalmasabb módjait és szervezését. (3) A vállalat törvényben meghatározott esetekben az illetékes állami szervek intézkedéseivel összhangban szervezi vásárlásait és termékeinek az eladását. PÉNZÜGYI GAZDÁLKODÁS ÉS ÁRAK 40. § Vállalati alapok (1) A vállalat a következő alapokat hozza létre: a) fejlesztési alapot, amely főleg a tudományos-műszaki fejlesztés és a beruházások finanszírozására szolgál, beleértve a korszerűsítéseket és a rekonstrukciókat, valamint a készletek növelését, b) tartalékalapot, amely a veszteségek és a kockázatok fedezésére, valamint a vállalati gazdálkodás kilengéseinek ki- egyenlítésére szolgál, c) a kulturális és szociális szükségletek alapját, amely főleg a vállalati dolgozókollektíva szociális fejlesztésével kapcsolatos szükségletek fedezésére szolgál, d) részesedési alapot, a vállalat gazdasági tevékenysége eredményeiben való személyi anyagi érdekeltség érvényesítésére. (2) A vállalat a felhasználható nyereségből saját belátása szerint további alapokat is képezhet. (3) A vállalat vagyoni alapokat hoz létre, s az erre vonatkozó külön előírások szerinti esetekben a ráfordítási költségekből vagy más forrásokból célalapokat is képez. (4) A vállalat által létrehozott alapok eszközeit nem lehet elvenni; a vállalat önállóan dönt ezek felhasználásáról. Az egyes alapok maradványértékeit korlátozás nélkül át lehet vinni a soron következő naptári évekbe. 41. § Hitel (1) A vállalat aktívan használja ki a hiteleket gazdasági és szociális tevékenységére. (2) A vállalat felelősséget visel a hitel gazdaságos és célszerű kihasználásáért, s az előirányzott határidőben való megtérítéséért. A hitelt csak arra a célra lehet felhasználni, amelyre folyósították. 42. § Juttatások és támogatások (1) A vállalat köteles gazdaságosan kihasználni a juttatásokat és támogatásokat, ezek rendeltetési céljának megfelelően. (2) Amennyiben a juttatások vagy a támogatások nem szerepelnek az állami terv döntéseiben, ezek folyósításáról az illetékes állami szerv dönt, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya, vagy a köztársasági kormányok által jóváhagyott szabályok szerint. 43. § Árak (1) A vállalat állami szervek, esetleg más megbízott szervezetek által meghatározott árakon értékesíti az áruit és a szolgáltatásait. Az állami szervek által meghatározott esetekben és feltételek szerint a vállalatnak joga van szerződéses árak érvényesítésére, az átvevővel (fogyasztóval) történt megállapodás alapján. (2) Az árak képzésénél és változtatásainál a vállalat köteles gazdaságilag indokolt árakat biztosítani, illetve javasolni, figyelembe véve a társadalmilag szükséges költségek fejlődését, a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel hatásait, az áru használati tulajdonságait, valamint az áru piaci értékesítésének a feltételeit. (3) A vállalat köteles megtartani az állami árszabályozás előírásait. Az árszabályozási előírások megsértése útján jogtalanul szerzett eszközöket, amennyiben nem nyújt azonnali kártérítést az átvevőnek, köteles elvezetni az állami költség- vetésbe. A vállalatot az árfegyelem megsértéséért az általános érvényű kötelező jogi előírások szerint büntetik. Külgazdasági tevékenység 44. § (1) A vállalat gazdasági tevékenysége során a nemzetközi munkamegosztásba is bekapcsolódik, elsősorban a szocialista gazdasági integráció keretei között. (2) A vállalat törvényben meghatározott szabályok szerint külgazdasági tevékenységet folytathat, rendszerint a devizális önfinanszírozás alapján. A vállalatnak törvényben meghatározott feltételek szerint joga van közvetlen kapcsolatokba lépni a szocialista gazdasági integrációban résztvevő államok szervezeteivel. 45. § (1)A vállalatnak joga van devizaalap létrehozására. Ennek az alapnak az eszközeit a devizagazdálkodási normatívu- mok szerint az áru kiviteléből származó devizabevételekből, a kooperációs szállítások szaldójából, licencek eladásából, valamint a rendelkezésére bocsájtott devizaeszközök megtakarításaiból, esetleg devizaiuttatásokbóf szerzi meg. (2) A devizaalap eszközei a vállalati gazdasági tevékenység fejlesztési céljaira, a behozatali szükségletek fedezésére, a devizális kötelezettségek megtérítésére, valamint a bank által a devizaalapba folyósított hitelek törlesztésére szolgálnak. (3) A devizaalapnak a vállalat által létrehozott eszközeit nem lehet elvenni; a vállalat az általános érvényű kötelező jogi előírásokkal összhangban dönt ezek fel- használásáról. Az alap maradványértékét korlátozások nélkül lehet átvinni a további naptári évekbe. A környezet formálása és védelme, a természeti források ésszerű kihasználása 46. § (1) A vállalat köteles úgy szervezni saját gazdasági és szociális tevékenységét, hogy minél hatékonyabban védje a környezetet a tevékenységéből következő káros hatásokkal szemben, főleg nem szabad veszélyeztetnie az állampolgárok egészségét. Saját forrásaiból fedezi azoknak az intézkedéseknek a kiadásait, amelyek a tevékenysége által okozott károk elhárítására, s a tevékenysége által fenyegetett környezeti tényezők formálására és védelmére szolgálnak. (2) A vállalat köteles környezetvédelmi berendezéseket építeni és üzemeltetni az illetékes termelési vagy nem termelési szervezettel együttműködve, s tartósan gondoskodni ezek folyamatos és hatékony működéséről. 47. § (1) A vállalat köteles ésszerűen hasznosítani és védelmezni a természeti forrásokat. (2) A vállalat meghatározott illetékeket fizet a nemzeti vagyon részét képező természeti források kihasználásáért. 48. § (1) A vállalat gazdasági tevékenységében előnyben részesíti a hulladékmentes technológiai eljárások bevezetését. (2) A vállalat köteles gazdaságosan és célszerűen másodlagos nyersanyag- és energiaforrásként hasznosítani gazdasági tevékenységének hulladékait, esetleg köteles kialakítani a feltételeket ahhoz, hogy ezeket más szubjektumok hasznosítsák. Ezért köteles a hulladékokat nyilvántartásba venni, megfelelő helyekerj felhalmozni, s védelmezni az értéktelene- déssel és az eltulajdonítással szemben. Amennyiben a hulladékot nem lehet gazdaságilag hasznosítani, köteles azt felszámolni a környezetet nem veszélyeztető módon. 49. § A környezet védelmére és formálására irányuló intézkedések végrehajtásában és a természeti források ésszerű kihasználásában a vállalat szorosan együttműködik az illetékes nemzeti bizottsággal. 50. § Az információk rendszere (1)A vállalat egész tevékenységére, fejlesztésének módszereire és formáira gyakorolt aktív hatás céljából, a hatékony irányítás és a tervezett feladatok teljesítése érdekében a vállalat az erre vonatkozó külön előírások szerint köteles gazdasági és szociális, tudományos-műszaki és gazdasági információkat, valamint olyan információkat feldolgozni és vezetni, amelyek a tervezéshez és az állami költségvetések összeállításához szükségesek (a továbbiakban csak,.információk"). (2) A vállalat, esetleg annak belső szervezeti egysége a meghatározott határidőkben köteles információkat szolgáltatni az illetékes szervek számára, s biztosítania kell ezek valódiságát. (3) A vállalattól a gazdasági és szociális információk kimutatását csak az általános érvényű jogi előírásokban meghatározott terjedelemben és módon lehet követelni. 51. § Ellenőrző tevékenység (1) A vállalat köteles hatékony ellenőrzési rendszert kialakítani, s gondoskodni főleg az állami tervből eredő feladatok teljesítésének, a termelés minőségi színvonalának, a nemzeti vagyon védelmének, a környezet védelmének és saját gazdasági tevékenysége menetének állandó ellenőrzéséről. Az ellenőrzést az irányítás elválaszthatatlan részeként kell végezni, s az irányítás szilárdítására, valamint annak elősegítésére kell kihasználni, hogy a vállalat összhangban fejlődjön a társadalom és a dolgozókollektíva érdekeivel. (2) A tevékenység ellenőrzését csak azok a szervek végzik, amelyek ellenőrzési jogkörét törvény szabályozza. Az ellenőrzésekkel elő kell segíteni, hogy növekedjen a vállalat gazdasági és szociális tevékenységének a hatékonysága. (3) Az üzemi népi ellenőrzési bizottságok létesítését törvény szabályozza (a 103/1971 Tt. sz. törvény a népi ellenőrzésről, a CSNT116/1971 Tt. sz. törvénye a népi ellenőrzési bizottságokról és választmányokról, a 137/1982 Tt. sz. törvény szövegezésében, valamint az SZNT 121/1971 Tt. sz. törvénye a népi ellenőrzésről a Szlovák Szocialista Köztársaságban.). 52. § Évi könyvelési zárómérleg A vállalat köteles előírt módon könyvelést vezetni, évi könyvelési zárómérleget készíteni, s azt az alapítónak, az állam- igazgatás illetékes szervének, valamint az illetékes banknak bemutatni. Az eszközök és a tevékenységek társítása 53. § (1) A vállalatok kölcsönösen, vagy pedig a nemzeti bizottságokkal és további szocialista szervezetekkel önkéntesen társíthatják eszközeiket és tevékenységeiket bizonyos cél elérésére, vagy valamilyen más közös érdekből. (2) A vállalatok társulási szerződés alapján társítják eszközeiket és tevékenységeiket. (3) Az eszközök és tevékenységek társítása nem vezethet káros monopolhelyzet kialakításához; amennyiben a társulási szerződéssel ilyen monopolhelyzet keletkezne, a szerződés érvénytelennek minősül (a 109/1964 Tt. sz. gazdasági törvénykönyv 24. §-a a későbbi előírások szövegezésében). 54. § (1) A társulási szerződés meghatározza a társulás célját, működésének idejét, a társulás tevékenységének a tárgyát, végrehajtásának a módját, esetleg a társított eszközök jegyzékét, a résztvevők jogait és kötelességeit, a megállapodott tevékenység végzésével kapcsolatos költségekhez való hozzájárulás mértékét, a szerződéses kötelezettségek megsértésének a következményeit, valamint a kötelezettségek elszámolásának a módját a társulási szerződés megszűnése után, továbbá azokat a feltételeket, amelyek szerint a résztvevő kiléphet a társulási szerződésből, esetleg más szervezetre ruházhatja jogait és kötelezettségeit. (2) A társulási szerződés akkor válik érvényessé, ha a felek annak teljes tartalmában megegyeztek. 55. § A társulás résztvevői a nyereségben és a veszteségben társított eszközeik arányában, vagy annak a tevékenységnek a terjedelme szerint osztoznak, amellyel hozzájárultak a gazdasági eredmény eléréséhez, amennyiben a társulási szerződés ezt nem szabályozza másként. 56. § A társulási szerződés megszűnik a) annak a célnak az elérésével, amelyre a társulás létesült, vagy ha ennek a célnak az elérése lehetetlennek bizonyul, b) a szerződésben szereplő határidő elteltével, c) a társulás résztvevőinek megegyezése alapján, d) a szerződésben feltüntetett más okok következtében. MÁSODIK FEJEZET A VÁLLALAT SZOCIÁLIS TEVÉKENYSÉGE A dolgozókollektíva szociális fejlődése 57. § (1) A vállalat aktív szociális tevékenysége - mint annak egyik alapvető kötelessége - a feltétele és hatékony eszköze a vállalat gazdasági feladatai sikeres teljesítésének, a munkakezdeményezés fejlesztésének, a dolgozók tevékeny részvételének a kollektíva politikai és társadalmi életében, valamint a dolgozók szocialista életmódja további megszilárdításának. (2) A vállalat szociális tevékenységét a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerveivel, a Nemzeti Front többi szervezetével és a nemzeti bizottságokkal együttműködve végzi. 58. § (1) A kulturális és szociális célokra szolgáló alap pénzeszközeinek felhasználásáról a vállalat a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom illetékes szervével közösen dönt. (2) A vállalat szociális tevékenységét más forrásokból is finanszírozza, amelyek képzése valamennyi dolgozó és az egész kollektíva munkafeladatainak teljesítésétől, s ezáltal a vállalat gazdasági tevékenységének végeredményeitől is függ." 59. § (1) A vállalat dolgozói számára köteles megteremteni a lehetőségei szerinti legjobb munka- és szociális feltételeket főleg az egészségügy, a lakásellátás, a kultúra, a testnevelés, a sport és a honvédelmi munka területén. A dolgozókról való sokoldalú gondoskodással kapcsolatos további feladatokat is teljesítenie kell. (2) A vállalat lehetőségei szerint módot ad arra, hogy egykori dolgozói - a nyugdíjasok - abban a gondoskodásban részesüljenek, amelyet dolgozóinak nyújt. 60. § A vállalat a szociális fejlesztéssel kapcsolatos feladatait a gazdasági feladatokkal együtt tervezi a gazdasági és szociális fejlesztés tervének keretében. Az ezekben a tervekben meghatározott, kiemelt feladatokat a kollektív szerződésbe foglalják bele, amelyet a vállalat és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom illetékes szerve köt. A vállalat nevében az igazgató köti meg a kollektív szerződést. 61. § A vállalat köteles gondoskodni az oktatói-nevelői tevékenységről, támogatja és segíti az iskolákat és az iskolai létesítményeket, előtérbe helyezve a hivatásra való felkészítés oktatási és nevelési tartalmának korszerűsítését, tekintettel saját gazdasági szükségleteire. Munka és bér 62. § A vállalat dolgozóinak elsőrendű kötelességei közé tartozik a munkafeladatok becsületes és kezdeményező teljesítése, a munka hatékonyságának és termelékenységének növelése, a termékek műszaki-gazdasági színvonalának emelése és minőségének javítása, szakképzettségük növelése a vállalat szükségletei szerint, a rend és a fegyelem megtartása, a szocialista tulajdonban levő vagyon védelme, a rájuk bízott eszközökkel való hatékony gazdálkodás, a munkabiztonsági és egészségvédelmi alapkövetelmények, valamint az általuk végzett munkára vonatkozó előírások megtartása. 63. § (1) A vállalat a béreszközőket saját gazdasági tevékenységének eredményeitől függően, valamint a bérekre vonatkozó előírások, a saját előírásai és a kollektív szerződés szerint teremti meg és használja fel. A vállalat köteles érdekeltté tenni a belső alakulatokat és a dolgozókat a béreszközök képzésében az elért gazdasági eredmények szerint. (2) A vállalat a dolgozókat az általuk elvégzett munka szerint javadalmazza (a munka minőségétől, társadalmi jelentőségétől és mennyiségétől függően) és a motiválóan ható bérezési formákat úgy alkalmazza, hogy a dolgozók keresete következetesen kifejezze az egyes dolgozók, dolgozókollektívák, vállalati belső alakulatok (üzemek, üzemegységek, műhelyek stb.), valamint az egész vállalat tevékenységének végeredményeihez való hozzájárulásukat. A költségek terhére kifizetett bérek esetében a bérelőírások, a jutalmazási alapból finanszírozott bérek esetén pedig a belső előírások és a kollektív szerződés szerint jár el. (3) A vállalat köteles megteremteni a feltételeket a dolgozók hatékony személyi anyagi érdekeltségéhez, s főként arra kell ügyelnie, hogy a munkafogyasztási normák, valamint a többi műszaki- gazdasági norma objektív és teljes legyen. (4) A vállalat a munka javadalmazására vonatkozó lényegi kérdésekben együttműködik a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom illetékes szerveivel, összhangban azok jogaival. Káder- és személyzeti munka 64. § A dolgozók kiválasztását, felvételét, elhelyezését, előkészítését és értékelését úgy végzi el a vállalat, hogy azok megfeleljenek a bizonyos tisztség betöltéséhez szükséges politikai, szakmai és erkölcsi feltételeknek. 65. § (1) A vállalat saját szükségletei szerint és a társadalmi érdekeknek megfelelően tanulókat toboroz a középfokú szakmunkásképző intézeteiben folytatott tanulmányokra és a társadalmi érdekekkel összhangban gondoskodik az anyagi-műsza- ki, személyi és további feltételekről a fiatalok munkáshivatásokra való felkészítésében. (2) A vállalat gondoskodik a dolgozók szakképzettségének továbbfejlesztéséről. Erre a célra saját oktatási intézményeket hoz létre, együttműködik az iskolai és további oktatási-nevelési intézményekkel. 66. § (1) A vállalat ügyel arra, hogy a lehető legjobban ki legyen használva minden dolgozójának a szakképzettsége. Gondoskodik arról, hogy a dolgozók munkahelyi beosztása képességüknek, szak- képzettségüknek és egészségi állapotuknak megfelelő legyen. (2) Gondoskodik a hivatásukra való felkészülést befejező, első munkahelyükre belépő dolgozók és a többi munkába lépő dolgozó adaptációjáról. (3) összhangban az elvégzett szerkezeti változásokkal, korszerűsítéssel és rekonstrukcióval, a tudományos-műszaki fejlődéssel és az irányítás tökéletesítésével gondoskodik a dolgozók átképzéséről, szakmai, politikai és kulturális színvonaluk emeléséről. 67. § A vállalat rendszeresen meggyőződik arról (minősítést végez), hogy a szakemberek alkalmasak-e bizonyos kiválasztott beosztások betöltésére. Azoknak a munkahelyi beosztásoknak a jegyzékét, amelyeknél rendszeres alkalmassági vizsgálatot kell végezni, továbbá annak módját és gyakoriságát pontosabban a vállalat munkarendje határozza meg. 68. § A vállalat a szervezési és korszerűsítési változások megvalósítására azok véghezvitele előtt legkésőbb három hónappal köteles figyelmeztetni minden olyan dolgozóját, akit a változások érinteni fognak és más munkahelyi beosztást kínálni számukra, esetleg együttműködve a nemzeti bizottságokkal vagy az illetékes központi szervekkel hathatós segítséget nyújtani más vállalatnál, szervezetnél való elhelyezkedésükhöz úgy, hogy eközben szavatolva legyenek a CSSZSZK alkotmánya és további jogi előírások által megszabott ioqaik. (Folytatás a 6. oldalon)
