Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)
1988-06-16 / 140. szám, csütörtök
Törvény az állami vállalatról VI. RÉSZ Közős, átmeneti és zárórendelkezések 69. § Amennyiben az általánosan érvényes jogi előírások említik a) az állami gazdasági szervezet fogalmát, úgy ennek a törvénynek az alapján az állami vállalat is ide tartozik, ha az nincs másként meghatározva; b) a népgazdaság fejlesztése középtávú, esetleg végrehajtási tervének, valamint a szocialista szervezet gazdasági és szociális fejlesztése középtávú vagy végrehajtási tervének fogalmát, akkorra szocialista szervezet - e törvény alapján az állami vállalatot is beleértve - gazdasági és szociális fejlesztése ötéves illetve éves tervéről van szó. 70. § Azoknál a vállalatoknál, amelyek e törvény alapján jöttek létre, az alapító köteles gondoskodni az első közgyűlés összehívásáról, valamint az igazgató és a vállalati tanács választásának előkészítéséről ezen az első közgyűlésen, legkésőbb a vállalat megalapításától számított négy hónapon belül. Az új igazgató hivatalba lépéséig annak tisztségét a jelenleg hivatalban levő igazgató tölti be, vagy esetleg az a személy, akit az alapító bíz meg, megszabva annak hatáskörét. 71. § Az állami vállalatok pénzgazdálkodását a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya lendeletekkel szabályozza. 72. § A Szövetségi Pénzügyminisztérium általánosan kötelező jogi előírásokkal szabja meg az állóeszközök leírásának, valamint az állami vállalatok fejlesztése és társadalmi fogyasztása finanszírozásának módjait. 73. § (1) Az állami vállalatok állóeszközei különböző fokú leírásának kiegyenlítése céljából a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elrendelheti, hogy az 1995. december 31 -ig terjedő időszakban a leírások állami vállalatok közti elosztása az állami költségvetésen keresztül történjen. (2) A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya az 1990. december 31- ig terjedő időszakra olyan rendeletet hozhat, melynek értelmében az utólagos és a nyereségelvonásokat, valamint a leírásokból történő elvonásokat az ágazati központi szervek szintjén kell újraelosztani a 8. ötéves terv szerint. 74. § A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya e törvénytől eltérő rendeleteket hozhat, amelyek a Szövetségi Nemzetvédelmi Minisztérium, a Szövetségi Pénzügyminisztérium, a Szövetségi Belügyminisztérium, a Cseh Szocialista Köztársaság Belügy- és Környezetvédelmi Minisztériuma, valamint a Szlovák Szocialista Köztársaság Belügy- és Környezetvédelmi Minisztériuma hatáskörébe tartozó állami vállalatok gazdasági tevékenységére és szocialista önkormányzatára vonatkoznak, ha ezen vállalatok tevékenységének jellege azt megköveteli. A törvény hatályba lépése 75. § E törvény 1988. július 1-jén lép hatályba. Cél: a közvagyonnal való jobb gazdálkodás Marián Čalfa magyarázata a Gazdasági Törvénykönyv módosításához A szövetségi kormány megvitatás és jóváhagyás céljából előterjeszti azt a törvénytervezetet, amely módosítja és kiegészíti a Gazdasági Törvénykönyvet. Habár ez csak részleges módosítás, és átmeneti időszakra, megközelítőleg két évre szól, mégis olyan törvényjavaslat, amelynek lényeges társadalmi és gazdasági jelentősége van. Alapvető jogsza-' bály, amelynek segítségével a gazdasági mechanizmus komplex átalakítása jogi síkon érvényesül. A Gazdasági Törvénykönyv módosítása a jogszabályok első nagyobb csoportjához tartozik, amelyek már az idén július elsejei hatállyal meghatározzák a gazdasági mechanizmus átalakításának alapvető irányait. Egyúttal biztosítják a gazdasági és szociális fejlesztés meggyorsítását és intenzifikálását célzó, a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött, s főleg a CSKP KB 7. és 9. ülésének határozataiban konkretizált stratégiai irányvonal megvalósítását. A gazdasági életünket szabályozó jogszabályok között a Gazdasági Törvény- könyvnek kulcsszerepe van. Lényegében a népgazdaság két szféráját szabályozza. Egyrészt a gazdaságirányítás vertikális viszonyait, a központi szervektől kezdve egészen a vállalatokig és a szövetkezetekig, másrészt az alapvető láncszemek - a vállalatok, a szövetkezetek és más közületek - gazdasági együttműködésének horizontális viszonyait. Az említett alapvető láncszemek elsődleges kooperációs kapcsolatai az oly gyakran bírálat tárgyát képező szállítói- megrendelői kapcsolatok. Ezek, persze, a gazdasági kérdések nagy komplexumát tükrözik, s tulajdonképpen a fennálló irányítási és gazdálkodási rendszer minden előnye és hátránya visszatükröződik bennük. A Gazdasági Törvénykönyv módosítása fontos lépés a népgazdaság adminisztratív és direktív irányítási rendszeréről, valamint a vállalatok és a szövetkezetek eddigi extenzív gazdálkodási rendszeréről az intenzív gazdálkodási módra és a tervszerű irányítás gazdasági rendszerére való áttérés útján. Ez hosszú folyamat lesz. Az előterjesztett módosítás azonban, főleg az átmeneti időszakban, jelentős mértékben hozzájárul a szállítói- megrendelői kapcsolatok egyensúlyának megteremtéséhez, ahhoz, hogy erősödjön a megrendelők helyzete a szállítókkal szemben. Az állami vállalatról szóló törvény tervezetével összhangban e módosítás tervezete is tartalmazza a szocialista társadalmi tulajdon és a közvagyonnal való gazdálkodás jogának fogalmát. A társadalmi tulajdon fogalma azonos az alkotmányunk 8. cikkelyében szereplő össznépi tulajdonnal, amely az állami tulajdon szinonimája. A közvagyonnal való gazdálkodás jogának új fogalma a közvagyon igazgatásának eddigi fogalmát helyettesíti. Az új jogszabály célja, hogy tökéletesebbé váljon az e vagyonnal való gazdálkodás, mert az a célunk, hogy a közületek a rájuk bízott közvagyont ne csak igazgassák, hanem valóban gazdálkodjanak vele, gyarapítsák és fejlesszék. A gazdasági mechanizmus átalakításának alaptételei a javasolt szervezetben a következő fő témakörökben tükröződnek vissza: a szervezetek gazdasági tevékenysége végzésének módja, a központi irányító szervek és szervezetek közötti kapcsolatok új elrendezése gazdasági tevékenységük irányítása terén, továbbá a gyártási programok módosítása és átalakítása, a hibákért vállalt felelősség módosításának tökéletesítése. A módosítás a közületek számára lehetővé teszi a tevékenységük tárgyával összefüggő gazdasági tevékenység kifejtését, sót további gazdasági tevékenység kifejtését is, ha ez nem gátolja az állami tervben meghatározott kötelezettségeik teljesítését. Rendkívül fontosak a gazdaságirányító szervek intézkedéseiről szóló új rendelkezések, amelyek meghatározzák az irányító szféra szerepét a vállalatok és a szövetkezetek viszonylatában. A módosítás a jövőre nézve teljes mértékben kizárja azt a lehetőséget, hogy a gazdasági döntőbíróságok olyan intézkedéseket hagyjanak jóvá, amelyekkel a szervezetek gazdasági kötelezettségeit megszabnák, megváltoztatnák vagy hatálytalanítanák. Ilyen hatáskörük a jövőben csak az alapítóknak lesz. A szervezeteknek a gazdasági szerződések megkötésére vonatkozó kötelességét a jövőben úgy korlátozzuk, hogy tiszteletben kell ugyan tartani az állami terv kötelező mutatóit, egyidejűleg azonban a vállalatoknak és a szövetkezeteknek tágabb lehetőségeik legyenek a saját gazdasági manőverezéshez. A tervezet elmélyíti a szervezetek felelősségét a gyártmányok, a munka és a teljesítmények hibáiért, beleértve a vagyonjogi szankciókat. A módosítás végrehajtása során szerzett ismereteket és tapasztalatokat fel lehet majd használni az új gazdasági törvénykönyv kidolgozása során, amely várhatóan a következő ötéves tervidőszak elején lép hatályba. Meggyőződésünk, hogy a módosított Gazdasági Törvénykönyv a következő években elősegíti a népgazdaság további fejlődésének jobb és tökéletesebb szabályozását. Azt javasoljuk a Szövetségi Gyűlésnek, hogy hagyja jóvá az előterjesztett tervezetet. A szövetkezeti mozgalom fejlesztéséért A lakás-, a fogyasztási- és az ipari szövetkezetekről szóló törvény tervezetét Miroslav Toman indokolta meg A szövetkezetek eddigi fejlődése és az új jogi szabályozás közötti összhang megőrzésén kívül a törvénytervezet fő célja, megteremteni a jogi feltételeket ahhoz, hogy a csehszlovákiai lakás-, fogyasztási- és ipari szövetkezetek betölthessék szerepüket az új gazdasági mechanizmus feltételei között, minden elemének és eszközének teljes felhasználásával. A törvény nagyobb teret biztosít a szövetkezetek és tagjaik kezdeményezésének és vállalkozókészségének, valamint a szövetkezeti demokrácia kibontakoztatásának. Úgy növeli a szövetkezetek önállóságát, hogy a szövetkezeti demokrácia és a szocialista szövetkezeti önigazgatás sajátos elveinek tiszteletben tartásával, minél kedvezőbb feltételeket teremtsenek a szövetkezetek potenciális lehetőségeinek kihasználásához. A múlt évben hazánkban 832 szövetkezet tevékenykedett csaknem 4 millió taggal és több mint 350 ezer alkalmazottal. A lakás-, a fogyasztási- és az ipari szövetkezetek pótolhatatlan gazdasági szerepet töltenek be, s tevékenységük színvonalától jelentős mértékben függ az emberek elégedetlensége a belpiaci ellátással, a szolgáltatásokkal és a lakásviszonyokkal kapcsolatban. Ennek megoldását kívánja a törvénytervezet előmozdítani. Azon fontos kérdések közé, amelyekkel a tervezetben foglalkozni kellett, tartozik a kétlépcsős irányítás, s ezzel összefüggésben a szövetkezetek helyzete, szövetségeiknek és a Szövetkezetek Központi Tanácsának szerepe. A szövetkezet fogalmát a törvénytervezet az átalakítás alapelveivel összhangban gazdaságilag önálló, az önelszámolás és az önfinanszírozás elvein gazdálkodó, alapvető láncszemként határozza meg. Ezen elvek gyakorlati alkalmazása igényes feladat lesz, mert a szövetkezetek jelentős része mindeddig nem képez elegendő erőforrást saját szükségleteinek fedezésére. A törvénytervezet kidolgozása során tisztázni kellett a szövetkezeti szövetségek helyzetét és szerepét, amelyekbe a szövetkezetek tömörülnek, továbbá, azt, hogyan rendelkeznek a szövetség tagszervezetei azonos jogokkal és kötelességekkel. A szövetségek azonban nem a szövetkezetek irányító szervei, viszont tevékenységük elősegíti a szövetkezetek fejlődését a törvény által megszabott területeken. A szövetkezeti mozgalom csúcsszerve a Szövetkezetek Központi Tanácsa marad, amelynek hatáskörét a tervezet egyértelműen a szövetkezeti mozgalom képviselőjeként határozza meg. Különösen vitatott kérdés volt az ún. más szövetkezetek problémája. Hangsúlyozni akarom hogy ilyenek csak a szolgáltatóiparban alakulhatnak, vagyis azon a területen, amely állampolgáraink számára a legérzékenyebb és egyben a legtöbbet bírált. Ugyancsak lényegesnek tekintjük a szövetkezeti demokrácia és önigazgatás elmélyítésével kapcsolatos változásokat. Ugyanúgy, mint a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvényben, ebben a tervezetben is megjelöltük a választott szervek feladatait. E törvénytervezet kidolgozása során is nagy segítséget jelentett a nyilvános vita, amelyben csaknem 8 ezer észrevétel hangzott el. A XVII. pártkongresszus irányvonalával összhangban, e tervezet is törekszik az adminisztratív igényesség lényeges csökkentésére a szövetkezetek tevékenységében, ezért e téren is összhangban áll a gazdasági mechanizmus átalakításának elveivel. Jaruzelski: a legsürgetőbb feladat a gazdasági egyensúly javítása Személyi változások a LEMP vezető testületeiben (ČSTK) - A LEMP KB 7. ülésén egyes változásokat hajtottak végre a párt vezetésében. A központi bizottság elfogadta Marian Wozniak lemondását, aki a LEMP KB PB tagja, a KB titkára volt. Lemondott a politikai bizottságban betöltött tagságáról Wlodzimierz Mokr- zyszczak, PB-póttagságáról Sta- nislaw Bejger, KB-titkári funkciójáról Józef Baryla, Tadeusz Po- rebski és Stanislaw Ciosek. A személyi változásokról Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára tájékoztatta az ülés résztvevőit, majd előterjesztette a politikai bizottság javaslatát, hogy válasszák meg a KB tagjává, a KB titkárává és a Politikai Bizottság titkárává Wladyslaw Bakát, a PB póttagjává Stanislaw Cio- seket. A KB titkáraivá választották meg a politikai bizottság tagjait: Marian Orzechowskit és Mieczyslaw Rakowskit. A LEMP KB Titkárságának tagjává választották Boguslav Kolodziejczakot. A központi bizottság ugyancsak elfogadta Henryk Bednarski lemondását, aki a LEMP KB ideológiai bizottsága elnökének tisztségét töltötte be. Utódjává Marian Orzechowskit választották meg, akit egyben megbíztak a párt 3. elméletiideológiai konferenciája előkészítésével létrehozott bizottság elnöké- ne*< tisztségével. Az ülésen Wojcziech Jaruzelski mondott zárszót. A párt tevékenységének fő célja a magas fokú gazdasági hatékonyság és a szélesen értelmezett társadalmi igazságosság szoros összekapcsolása. A jelen időszak legsürgetőbb feladata az infláció elleni harc, a piaci helyzet és a gazdasági egyensúly javítása, miközben a fejlődés hajtóerejévé a tudományosműszaki haladásnak kell válnia - hangsúlyozta Jaruzelski. Figyelmeztetett arra, hogy a gazdaság átalakításának eredményei nem nyilvánulhatnak meg azonnal. A jelentős egyensúlyhiány feltételei között a legjobb mechanizmus sem képes helyesen működni, rések keletkeznek benne, melyeken át elillan a reformok egy része. Csak a feltárt hiányosságok rendszeres korrigálása, a szigorú gazdasági fegyelem és az önkényeskedés terének állandó szűkítése útján lehet ezt a mechanizmust a mai szükségletekhez igazítani. Jaruzelski rámutatott a lengyel társadalom további demokratizálásának szükségességére, beleértve a nemzeti megegyezés bővítését. A nemzeti tanácsi választások közeledtével összefüggésben rámutatott e képviseleti szervek növekvő jelentőségére az ország életében. Mitterrand folytatni kívánja a „nyitás“ politikáját (ČSTK) - Francois Mitterrand francia köztársasági elnök kedd esti tévébeszédében bejelentette, Michel Rocard-t rögtön az újonnan megválasztott nemzetgyűlés első ülésének megkezdése után megbízza a kormány megalakításával. A francia parlament június 23-án tartja alakuló ülését. „Közéletünk jeles epizódja éri el tetőpontját, amikor az 1986-ban létrejött konzervatív többség kisebbséggé változik és átadja a hatalmat“ - mondotta Mitterrand. A francia elnök a továbbiakban hangsúlyozta, természetesen előnyben részesítené az őt támogató képviselők abszolút többségét, de szerinte létezik „relatív parlamenti többség, s ez erős, összetartó és sokáig fennmarad“. Mitterrand megerősítette, hogy a jobboldali centristák irányában megkezdett „nyitás“ politikáját folytatni kívánja, s azon lesz, hogy megnyerje őket a szocialistákkal folytatott együttműködésre. André Lajoinie, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára az elnök beszéde után azt a véleményét hangoztatta, hogy Mitterrand nem válaszolt a kommunisták javaslataira és folytatja a nyitást a jobboldal felé. A kommunista politikus elmondta, „nincs feltétele“ a kommunistákból és a szocialistákból álló parlamenti többség megteremtésének. „Ez azt jelenti, hogy a nemzetgyűlésben támogatunk minden olyan intézkedést, amely hasznos a nép számára, és ellenkezőleg, harcolni fogunk minden ellen, ami káros a nemzetnek - mondotta Lajoinie. Jacques Toubon, a jobboldali Tömörülés a Köztársaságért formáció főtitkára szerdán közölte: lemond tisztségéről. Megfigyelők szerint lépése azzal függ össze, hogy az RPR jelöltje, Jacques Chirac rosszul szerepelt az elnökválasztásokon, és a párt a parlamenti választásokon is visszaesett. A szovjet csapatkivonás a terv szerint folytatódik Nemzetközi konferencia az afganisztáni segélyprogramról (ČSTK) - A szovjet csapatok kivonása Afganisztánból pontosan a terv szerint történik - nyilatkozta Bronyiszlav Ameli- csov vezérezredes, a szovjet fegyveres erők vezérkarának munkatársa. A tábornok cáfolta azokat a sajtójelentéseket, miszerint a csapatkivonási tervet módosították, s néhány egység állítólag visszatért korábbi állomáshelyére. A TASZSZ tudósítójának nyilatkozva Amelicsov rámutatott, aki hasonló hazugságokat terjeszt, az a Szovjetunió őszinte szándékait kívánja kétségbe vonni. Azt a tényt, hogy a szovjet csapatok kivonása rendben és a tervnek megfelelően folyik, megerősítette Rauli Helminen finn vezérőrnagy, az Afganisztánban tartózkodó ENSZ-megfigyelók csoportjának parancsnoka. A Moszkovszkije Novosztyi című hetilap munkatársának elmondta, hogy az ENSZ-megfigyelók a korlátozott szovjet katonai kontingens parancsnokságától megkapják a munkájukhoz szükséges valamennyi információt. Az afgán és a pakisztáni fél úgyszintén kedvező feltételeket teremtett a megfigyelőcsoport tevékenységéhez. Az ellenőrzést azonban nehezítik az objektív természeti és technikai körülmények - a magas hegyek, a távközlés és a közlekedési nehézségek. A megfigyelők munkáját bonyolítják az afgán ellenzék katonai akciói is. Feladatunk az - mondotta a finn tábornok hogy a genfi megállapodások megsértésének eseteit jegyezzük fel. Az ENSZ már több mint 10 panaszt kapott Afganisztántól arra vonatkozóan, hogy Pakisztán nem tartja be a genfi megállapodásokat. Az ENSZ-megfigyelők a közeljövőben adnak számot az ellenőrzések során szerzett tapasztalataikról, xxx Számos szakosított nemzetközi szervezet vezetőjének és több ENSZ-tagál- lam képviselőinek a részvételével New Yorkban megtartotta első ülését az Afganisztánnak nyújtandó gazdasági és humanitárius segítségről tanácskozó konferencia. Javier Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkár megnyitó beszédében felszólította a nemzetközi közösséget, vállaljon szolidaritást Afganisztánnal, s hangsúlyozta, a támogatást nem szabad kihasználni az afganisztáni politikai események befolyásolására. Szadruddin Aga Khan, az ENSZ segélyprogramjának fő koordinátora elmondta, az előkészületben levő program két szakaszra oszlik. Az elsőben a legszükségesebb támogatást adnák meg Afganisztánnak, főleg a mezőgazdaság és az infrastruktúra helyreállításához ott, ahol már nem folynak harcok. Ez lehetővé teszi a menekültek hazatérését. Az első szakasz 18 hónapot ölelne fel, s több mint 1,1 milliárd dollárt tennének ki a költségek. A második szakasz az ország egész infrastruktúrájának a helyreállítására összpontosítana. Három év folyamán több mint 800 millió dollárt költenének erre a célra. A nemzetközi szervezetek vezetői a konferencián ígéretet tettek arra, hogy részt vállalnak az afgán segélyprogramból.
