Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-16 / 140. szám, csütörtök

Törvény az állami vállalatról (Folytatás a 3. oldalról) jön létre, a vállalati törzskönyvbe való bejegyzés napján. (2) A vállalati törzskönyvbe való be­jegyzés javaslatát a vállalat alapítója ter­jeszti eló. Az alapító a vállalati törzs­könyvbe való bejegyzés javaslatához a következőket köteles csatolni: a) az alapító levelet; b) az illetékes államigazgatási szerv egyetértését a vállalkozás tárgyát képező tevékenységgel, amennyiben külön elő­írások követelik meg ennek az egyetértés­nek a kifejezését. (3) Az alapító a vállalat keletkezését köteles megtárgyalni az illetékes nemzeti bizottsággal. Ha a vállalat alapítója szö­vetségi központi államigazgatási szerv, akkor a vállalat létesítését megtárgyalja a köztársaság illetékes központi tervhiva­talával is. (4) A vállalat fajtáját, szervezeti formá­ját és nagyságát az alapító megkülönböz­tetett módon választja meg, figyelembe véve a vállalat célját; eközben célszerűen kihasználja és összekapcsolja a szerve­zés kombinát, konszern, szakágazati, te­rületi jellegű és további alapelveinek egyes elemeit, hogy minél szélesebb teret alakítson ki a szocialista vállalkozás szá­mára. 19. § Az alapítólevél (1) A vállalat alapítólevelét az alapító állítja ki. (2) Az alapítólevélnek tartalmaznia kell: a) az alapító megnevezését; b) a vállalat nevét, székhelyét és azo­nosítási számát (a Szövetségi Statisztikai Hivatalnak a törvénytárban 117/1972-es szám alatt található rendelete a CSSZSZK szervezeteinek egységes azonosításiszám-jegyzékéról); c) az alaptevékenység (vállalkozás) meghatározását, esetleg annak kereté­ben a tevékenység (vállalkozás) kötelező tárgyának meghatározását; d) az alapításkor a vállalatra bízott törzsvagyon értékének meghatározását, esetleg a vállalatra átruházott jogokról és kötelezettségekről szóló határozatot; e) annak az időszaknak meghatározá­sát, amelyre a vállalatot létrehozzák, esetleg a feladat megjelölését, melynek megvalósítása céljából alapítják a válla­latot. 20. § A vállalat alapítási kezdeményezése (1) Amennyiben a vállalat vagy belső szervezeti egysége úgy véli, hogy némely gazdasági tevékenység hatékonysága ér­dekében további vállalat alapítása lenne kívánatos, tehet ilyen javaslatot az alapí­tónak. (2) Az alapító az újabb vállalat alapítá­sára tett javaslatot köteles felesleges ha­logatás nélkül, legkésőbb hat hónapon belül megvizsgálni minden politikai, köz- gazdasági és szociális összefüggésében és döntéséről tájékoztatni az indítvá­nyozót. 21. § A vállalat felosztása, egyesítése és egyesülése (1) A vállalat felosztására, egyesítésé­re vagy egyesülésére az alapító (alapítók) elhatározása alapján kerül sor, a vállalati törzskönyvbe való bejegyzés napján. E változások bejegyzésekor az alapító (alapítók) a 18. § 2. bek. szerint járnak el. (2) A felosztott vállalat megszűnik és vagyona s kötelezettségei az alapító által meghatározott mértékben átszállnak az újonnan létesült, esetleg az átvevő válla­latokra. (3) Az egyesített vállalat megszűnik és vagyona s kötelezettségei átszállnak az átvevő vállalatra. (4) A vállalatok egyesülésekor az ed­digi vállalatok megszűnnek és vagyonuk s kötelezettségeik átszállnak az újonnan létesült vállalatra. 22. § A vállalat megszűnése (1) A vállalat megszűnik: a) felosztással, egyesítéssel, egyesü­léssel, felszámolás nélküli megszünte­téssel; b) a megszüntetett vállalat felszámolá­sával; c) a vállalat alapításakor megszabott időtartam leteltével vagy a vállalat alapí­tására indítékként szolgáló feladatok tel­jesítésével. (2) A vállalat megszűnése az 1. feje­zetben feltüntetett tények alapján követ­kezik be a vállalat vállalati törzskönyvből IV. RÉSZ való törlésének napján. A vállalat vállalati törzskönyvből való törlésére az alapító, esetleg a felszámoló tesz javaslatot. (3) Ha a vállalat alapításakor megha­tározott működési időtartam elteltével, a vállalat alapítására indítékként szolgáló feladat teljesítésével vagy felszámolás nélkül szűnik meg, az alapító gondosko­dik a vállalat mindennemű vagyonáról és kötelezettségéről. Ha nem tesz így, akkor külön előírások szerint valósul meg a vál­lalat felszámolása (Gazdasági Törvény- könyv T. 1.100/1964, a későbbi előírások értelmében). (4) Az alapító köteles a vállalat meg­szűnését megtárgyalni az illetékes nem­zeti bizottsággal. Ha a vállalat megszűné­séről olyan alapító dönt, amely szövetségi központi államigazgatási szerv, a vállalat megszűnését megtárgyalja a köztársaság illetékes központi tervhivatalával. (5) A vállalat megszűnését az 1. bek. a) és b) pontja szerint véleményezi a For­radalmi Szakszervezeti Mozgalom illeté­kes szerve is. 23. § Bejelentési kötelezettség (1) Az a vállalat, amely átvette a meg­szüntetett vállalat vagyonát és kötele­zettségeit, köteles halaszthatatlanul kiér­tesíteni mindazokat a vállalatokat és más szubjektumokat, amelyek a vállalat meg­szüntetése által érintve voltak, a vállalat megszűnéséről, vagyonának és kötele­zettségeinek átvételéről. (2) Ha a vállalatot azért szüntetik meg, mert elmúlt az az idő, amelyre alapították, vagy teljesítette azt a feladatot amiért alapították, esetleg felszámolás nélkül szüntették meg, a bejelentési kötelezett­ség az alapítóra hárul; ha a vállalatot felszámolják, ezt a kötelezettséget a fel­számolónak kell teljesítenie. 24. § Az alapítók megegyezése (1) Ha a vállalatok egyesítése vagy egyesülése több alapítót érint, ezek az alapítók kölcsönös megegyezés alapján döntenek. (2) A vállalatok egyesülésére vonatko­zó döntéseknél az alapítók megegyeznek abban, hogy a létrehozott vállalattal szemben melyikük tölti be az alapító sze­repét. A vállalat irányítási szervei és a szocialista önigazgatás 25. § A vállalat irányítási szervei (1) A vállalat élén az igazgató (esetleg más vezető) áll, aki egyedüli vezetőként irányítja a vállalat tevékenységét, s fele­lősséget visel a vállalatért s annak ered­ményeiért az alapítóval és a dolgozókol­lektívával szemben. (2) Az igazgató, mint a vállalat hivata­los szerve, a vállalat nevében intézi an­nak minden ügyét. (3) A szocialista önigazgatás szervei, amelyek közé tartozik a vállalati dolgozó­kollektíva közgyűlése, esetleg a vállalati dolgozókollektíva küldötteinek a gyűlése (a továbbiakban csak „gyűlés"), a válla­lati dolgozókollektíva tanácsa (a továb­biakban csak „tanács"), az igazgatásban hatáskörüknek megfelelő terjedelemben vesznek részt, amit ez a törvény határoz meg. 26. § Az igazgató (1) Az igazgató önállóan dönt a vállalat ügyeiben, amennyiben a döntést nem feltételezi a szocialista önigazgatás illeté­kes szervének a jóváhagyása, vagy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom illetékes szervének a beleegyezése. (2) Az igazgató köteles részt venni a vállalati szocialista önigazgatás szervei­nek tanácskozásain. (3) Az igazgató a tanácsban történt megtárgyalás után a vállalati dolgozók közül kijelöli a helyettesét, aki távolléte idején jogainak és kötelezettségeinek tel­jes terjedelmében helyettesíti ót. Ha több helyettest jelöl ki, a sorrendjüket is meg­határozza. (4) Az igazgatót és a helyettesét (he­lyetteseit) beírják a vállalati törzskönyvbe. Az igazgató beírására és törlésére az alapító tesz javaslatot, a helyettes (he­lyettesek) beírását és törlését az igazgató javasolja. 27. § (1) A vállalat igazgatóját a gyűlés vá­lasztja meg, titkos szavazással (a 65/1965 Tt. számú Munka Törvényköny­ve 27. §-nak 3. bekezdése, a későbbi előírások szövegezésében). Az igazgató ötéves működési időre való megválasztá­sára az alapító terjeszti a javaslatot a gyű­lés elé, miután azt a tanácsban megtár­gyalta. (2) A jelölteket az igazgatói tisztség betöltésére azok közül választja ki az alapító, akik kinyilvánították érdeklődésü­ket e tisztség iránt, megfelelő politikai, szakmai és erkölcsi feltételeik vannak a betöltéséhez, rendszerint az általa kiírt pályázat alapján. (3) Az igazgató azon a napon foglalja el a tisztségét, amelyiken megválasztják, amennyiben a gyűlés nem jelölt ki későb­bi napot. Az igazgatót a választási ered­mények alapján az alapító iktatja be a tisztségébe. (4) A vállalat igazgatóját tisztségvise­lésének az időszakában a gyűlés hívja vissza titkos szavazással, az alapító vagy a tanács javaslata alapján. (5) A tisztségviselés időszakának el­múlása után mindaddig a régi igazgató marad a helyén, amíg az új igazgatót be nem iktatják. (6) Az új igazgatót az előző igazgató tisztségviselési időszakának befejezése után 90 napon belül kell megválasztani. 28. § A szocialista önigazgatás szervei és belső szervezeti rendszere (1) A vállalati szocialista önigazgatás szervei a közgyűlés és a tanács. (2) A gyűlés döntése alapján, a tanács javaslatára és az igazgatóval történt meg­tárgyalás után össze lehet hívni a vállala­ton belüli szervezeti egységek (üzemek, üzemegységek, műhelyek stb.) dolgozó­kollektíváinak, esetleg a dolgozókollektí­vák küldötteinek a gyűléseit. Ezek a gyű­lések szükség szerint saját tanácsaikat is megválasztják. (3) A vállalaton belüli szervezeti egy­ségek dolgozókollektívái gyűléseinek, to­vábbá a küldöttgyűléseknek és a taná­csoknak az adott egység keretén belüli hatáskörét a közgyűlés határozza meg. A 30. és a 31. § rendelkezése a belső szervezeti egységek dolgozókollektívái tanácsaira arányosan vonatkozik. 29 . § A közgyűlés (1) A közgyűlés a) megválasztja a vállalat igazgatóját és dönt a visszahívására vonatkozó ja­vaslatról; b) megválasztja és visszahívja a ta­nács tagjait, s meghatározza a tanács tagjainak a számát; c) az igazgató javaslata alapján jóvá­hagyja 1. a vállalat gazdasági és szociális fejlesztésének ötéves tervét és annak változásait, 2. az éves könyvelési zárlatot, s a vál­lalat felhasználható nyereségének elosz­tási módját, 3. a vállalat egyesítésére, egyesülésé­re vagy szétosztására vonatkozó javas­latot. d)a tanács javaslata alapján jóvá­hagyja 1. a szocialista önigazgatás vállalaton belüli szervezeti rendszerét, valamint a belső szervezeti egységek szocialista önigazgatási szerveinek a hatáskörét, 2. az igazgató és a tanács megválasz­tásának választási rendjét; 3. a gyűlés választási és tárgyalási rendjét; e) dönt az igazgató által előterjesztett dolgokról a 34. § 3. bekezdése szerint; ebben az esetben a gyűlés a tanács döntését vagy jóváhagyja, vagy pedig elutasítja és az igazgató javaslatát fogadja el; f) megtárgyalja 1. a hosszú távú koncepciókat, s a vál­lalat gazdasági és szociális fejlesztésé­nek ezekből eredő hosszú távú program­jait, 2. a tanács tevékenységére vonatkozó jelentéseket az egyes gyűlések közti idő­szakban. (2) A gyűlést a tanács szükség szerint hívja össze, legalább egyszer évente. A tanács köteles mindig összehívni a gyű­lést, ha erre az igazgató, az alapító, vagy a dolgozókollektívának legalább egyhar- mada a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom illetékes szerve által felkéri. (3) A gyűlés határozata akkor érvé­nyes, ha a tagok, vagy a dolgozókollektí­va küldötteinek a többsége elfogadá­sa mellett szavazott. 30. § A tanács és hatásköre (1) A tanács a szocialista önigazgatás kollektív végrehajtási szerve, amely fele­lősséget visel a vállalat gazdasági és szociális tevékenységéért. (2) A tanács a) az igazgató javaslatára jóváhagyja 1. a vállalat gazdasági és szociális fejlesztésének évi végrehajtási terveit és azok változásait, 2. a vállalaton belüli igazgatás alapel­veit és a vállalat belső szervezeti rend­szerét (5. § 2. bekezdés); b) jogos jelölteket javasolni az alapító­nak az igazgatói tisztség betöltésére; c) a gyűlés elé terjeszti 1. az igazgató visszahívására vonat­kozó javaslatot, 2. a szocialista önigazgatás belső szervezeti rendszerére, valamint a belső szervezeti egységek szocialista önigaz­gatási szervei hatáskörére vonatkozó ja­vaslatokat, 3. a választási rend javaslatát az igaz­gató és a tanács megválasztásához, va­lamint a gyűlés választási és tárgyalási rendjének a javaslatát; d) összehívja a gyűlést, előkészíti an­nak tárgyalását, megtárgyalja a gyűlés elé terjesztett anyagokat, ellenőrzi a gyű­lés határozatainak a teljesítését, amiről beszámol a gyűlésnek; e) megtárgyalja a vállalat társulásban való részvételét; f) tagjai közül titkos szavazással meg­választja a tanács elnökét és alelnökét; g) jóváhagyja saját tárgyalási rendjét. (3) A tanács tevékenységéért felelős­séggel tartozik a gyűlésnek, s beszámoló­kat terjeszt a gyűlés elé tevékenységéről. 31. § Működési időszak és a tanács összeté­tele (1) A tanács tagjait a vállalati dolgozó­kollektíva soraiból választják. (2) A tanácsot a gyűlés választja meg titkos szavazással, ötéves időszakra, amennyiben a gyűlés nem határoz meg rövidebb időszakot. (3) Nem lehet a tanács tagja sem az igazgató, sem annak helyettese (helyet­tesei). (4) Az új tanács megválasztásánál tagságának legalább egyharmadát ki kell cserélni. (5) A tanácstagi tisztség önkéntes. 32. § A tanács tárgyalása és döntéshozatala (1)A tanács határozata akkor érvé­nyes, ha tagjainak többsége azt megsza­vazta. (2) A tanács tárgyalási módját a ta­nács tárgyalási rendje szabályozza. 33. § Az alapító részvétele a gyűlés és a tanács tárgyalásán (1)Az alapító képviselője jogos részt venni a gyűlés és a tanács tárgyalásán. (2) A tanács azon határozatait, ame­lyek az állam védelmével és biztonságá­val kapcsolatos szállításokra, a nemzet­közi kötelezettségekből eredő kötelezett­ségek teljesítésére, a népegészségügyi ellátást szolgáló, vagy a környezet védel­mét biztosító szállításokra vonatkoznak, csak az alapító képviselőjének a jóváha­gyásával lehet elfogadni. 34. § A határozatok kötelező jellege (1) A gyűlés és a tanács határozatai kötelezőek a dolgozókollektíva minden tagjára. (2) A vállalaton belüli alakulatok gyűlé­seinek és tanácsainak a határozatai az illetékes dolgozókollektíva számára köte­lezőek. (3) Ha az igazgató nem ért egyet a ta­nács határozatával, amely a vállalat gaz­dasági és szociális fejlesztésének évi ter­vére és annak változásaira, a vállalaton belüli igazgatás alapelveire, vagy a válla­lat belső szervezeti rendszerére vonatko­zik, az ügyet a gyűlés elé terjeszti, amely 30 napon belül köteles róla dönteni; addig az ügyet nem lehet végrehajtani. (4) Ha az igazgató nem ért egyet a gyűlés döntésével, amely a vállalat gazdasági és szociális fejlesztésének évi tervére és annak változásaira vonatkozik, továbbá a gyűlés olyan határozatával, amely a vállalat gazdasági és szociális fejlesztésének ötéves tervére és annak változásaira, az évi könyvelési zárómér­legre, a felhasználható nyereség elosztá­si módjára, a vállalat elosztására, egyesí­tésére vagy egyesülésére tett javaslatok­ra vonatkozik, s az ügyet 15 napon belül az alapító elé terjeszti. (5) Az igazgató által az alapító elé terjesztett ügyekben az alapító fölösleges halogatások nélkül, legfeljebb 30 napon belül dönt; mindaddig az ügyet nem lehet végrehajtani. A döntésnél az alapító az össztársadalmi érdekeknek megfelelően jár el, de figyelembe veszi a vállalati dolgozókollektíva érdekeit is. 35. § A vállalat további vezető dolgozói (1) A tanácsban történt megtárgyalás után az igazgató nevezi ki és hívja vissza a helyetteseit, s amennyiben a gyűlés nem dönt a 3 bekezdés szerint, a közvet­lenül alája tartozó belső szervezeti egysé­gek vezetőit is. (2) A gyűlés olyan döntést hozhat, mely szerint a belső szervezeti egységek vezetőit az illetékes belső szervezeti egy­ség dolgozókollektívájának a közgyűlése, esetleg a dolgozókollektíva küldötteinek a gyűlése választja meg és hívja vissza, titkos szavazással. A belső szervezeti egység vezetői tisztségének betöltésére az adott tisztség közvetlenül felettes ve­zető dolgozója tesz javaslatot a gyűlés­nek, miután a javaslatot az adott belső szervezeti egység dolgozókollektívájának a tanácsában megtárgyalta. (3) A belső szervezeti egység válasz­tott vezetőjét a tisztségviselés időszaká­ban az adott szervezeti egység közgyű­lése, esetleg küldötteinek a gyűlése hívja vissza titkos szavazással, a közvetlenül felettes vezető dolgozónak, vagy az adott szervezeti egység dolgozókollektívája ta­nácsának a javaslatára. (4) Amennyiben a vállalat belső szer­vezeti egységeinek a vezetőit nem vá­lasztják a 2. és a 3. bekezdés szerint, a vállalat belső szervezeti egységeinek a vezetőit az igazgató, esetleg a vállalat belső szervezeti előírásai szerint illetékes vezető dolgozó nevezi ki. V. RÉSZ A vállalat gazdasági és szociális tevékenysége ELSŐ FEJEZET A VÁLLALAT GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGE 36. § A gazdasági és szociális fejlesztés tervei (1) A vállalat köteles kidolgozni a gaz­dasági és szociális fejlesztés ötéves és éves terveit, mint saját tevékenységének alapvető irányítási eszközét. (2) A vállalat gazdasági és szociális fejlesztésére vonatkozó tervnek biztosíta­nia kell az állami terv kötelező döntései­nek, valamint a gazdasági szerződések­nek a teljesítését. Biztosítja továbbá a vállalat fejlődését, s a megrendelések­ből, a piackutatásból és a vállalat saját célkitűzéseiből indul ki. (3) A vállalatnak a gazdasági és szoci­ális fejlesztésre vonatkozó tervek kidolgo­zása és teljesítése során elsősorban ha­tékonyan ki kell használnia minden ren­delkezésre álló forrást és kapacitást, el­sősorban a tudományos-műszaki haladás forrásait, progresszív munkaszükségleti, nyers- és alapanyag-felhasználási, ener­gia- és tüzelőanyag-fogyasztási normá­kat kell érvényesítenie, s tartósan kell törekednie az önköltségek csökkentésé­re, a munkatermelékenység és a felhasz­nálható nyereség növelésére. (4) A vállalat a gazdasági és szociális fejlesztés terveit a dolgozókollektíva szé­les körű részvételével dolgozza ki, amely aktívan vesz részt e tervek kidolgozásá­ban, teljesítésében és teljesítésének ellenőrzésében. 37. § Gazdasági szerződések (1) A gazdasági szerződések a gazda­sági kapcsolatok alapjait alkotják kölcsö­nösen az egyes vállalatok között, a válla­latok és más szubjektumok között, bizto­sítják a vállalat gazdasági és szociális fejlesztési terveiből eredő feladatok telje­sítését, amiben a bel- és a külföldi piaci kereslet változásaihoz igazodnak; egyút­tal az egyik kötelező alapot alkotják a vál­lalat gazdasági és szociális fejlődésének a formálásához. (2) A gazdasági szerződések a vállalat számára kötelezőek, s a vállalat köteles (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZŐ 4 1988. VI. 1í

Next

/
Thumbnails
Contents