Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-16 / 140. szám, csütörtök

Törvény az állami vállalatról

Jóváhagyta a Szövetségi Gyűlés "■ 988. Június 1 4-én

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági és szociális fejlődésének meggyorsítására, s ezzel a nép életszínvonalának kifejező mértékű emelésére irányuló stratégia megköveteli a gazdasági mechanizmus következetes átalakítását a szocialista gazdaság intenzifikálása és hatékonyságának növelése céljából, a szocialista demokrácia elmélyítését, valamint a nép részvételének növelését a társadalom irányításában és igazgatásában.

A népgazdaság alapvető láncszemei az állami vállalatok és a szövetkezetek, amelyeknek döntő szerepük van a társadalom gazdasági teljesítőképességének növelésében, s a szocialista társadalmi termelés fő céljának elérésében, amely a nép anyagi és szellemi szükségleteinek minél teljesebb kielégítésére irányul.

Az állami vállalat Csehszlovákia Kommunista Pártjának, a szocialista társadalom és állam vezető és irányító erejének politikájával összhangban teljesíti gazdasági és szociális feladatait. Az állami vállalatoknál működő pártszervezetek a dolgozókollektíva politikai magvát alkotják, egységesítik az állami vállalat vezetőségének, a szocialista önigazgatás szerveinek, a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezeteknek, valamint az összes dolgozónak a társadalmi szükségletek kielégítésére irányuló törekvéseit. Érvényesítik a pártellenőrzés jogát az állami vállalat vezetőségével és a szocialista önigazgatás szerveivel szemben, s gondoskodnak Csehszlovákia Kommunista Pártja káderpolitikájának

I. RÉSZ

Bevezető rendelkezések

1§

A törvény rendeltetése

Ennek a törvénynek az a rendeltetése, hogy szabályozza a népgazdaság alapvető láncszemét alkotó állami vállalat (a továbbiakban csak „vállalat“) helyzetét, jogi viszonyait és tevékenységének alapelveit.

2 §

A vállalat, a vállalat társadalmi

küldetése és a dolgozókollektíva

(1) A vállalat szocialista szervezet, melynek az a fő társadalmi küldetése, hogy vállalkozói tevékenységével célszerűen és gazdaságosan elégítse ki a szocialista társadalom szükségleteit; ezzel a küldetésével összhangban a vállalat

gondoskodik saját gazdasági fejlődéséről, valamint a gazdálkodás eredményeitől függően saját dolgozókollektívájának szociális fejlődéséről.

(2) A vállalat szocialista árutermelő szervezet (termékek, munkák, szolgáltatások); tevékenységét a gazdasági és szociális fejlesztés állami terve (a továbbiakban csak „állami ten/“), a teljes önálló elszámolás és a szocialista önigazgatás alapján önállóan folytatja.

(3) A vállalat dolgozókollektíváját azok a dolgozók alkotják, akik a vállalatnál munkaviszonyban végzik a munkát, kivéve a mellékmunkaviszony eseteit (a 65/1965 Tt. számú Munka Törvénykönyve 27. és köv. §-a és 70. §-a szerint, a későbbi előírások szövegezésében).

megvalósításáról, valamint a dolgozók részvételének formálásáról a dolgozókollektíva szocialista önigazgatásának irányításában és fejlesztésében.

A Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezetek saját alapszabályaikkal összhangban hatnak a vállalatnál, részt vesznek a dolgozók alkotó kezdeményezésének a fejlesztésében, s a vállalat gazdasági és szociális tevékenységében elért eredményekért viselt felelősségük növelésében.

Az állami vállalat fejlesztésében jelentős szerepe van a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak, amely részt vesz a dolgozók részvételének szervezésében a termelés fejlesztésében és irányításában, a dolgozókollektíva munka-, egészségügyi, szociális és kulturális feltételeinek javításában, védelmezi a jogaikat, jogos érdekeiket és szükségleteiket.

A fiatal nemzedék érdekeinek érvényesítésében, s a dolgozókollektíva fiatal tagjainak nevelésében az állami vállalatnál fontos küldetése van a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek.

Az állami vállalat minden tevékenysége a demokratikus centralizmus alapelvéhez igazodik. Az állami vállalat irányításának alapvető eszköze a gazdasági és szociális fejlesztés ötéves állami terve.

Az említett feladatok teljesítéséhez szükséges sokoldalú feltételek kialakítása és a kitűzött célok elérése érdekében a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlése határozatot hozott a következő törvény elfogadásáról:

jogot, amelyekre vállalkozása folyamán tett szert, s amelyek így a szocialista össztársadalmi tulajdon (nemzeti vagyon) részévé váltak.

(2) A vállalat joga és kötelessége, hogy ezt a szocialista társadalmi tulajdonban levő vagyont kezelje, használja, foglalkozzon vele, védelmezze és gyarapítsa, a lehető legjobb gazdasági eredmények elérése, s a szocialista társadalom szükségleteinek teljes kielégítése érdekében. A vagyont csak a törvényben meghatározott esetekben lehet a vállalattól elvenni, s csak megtérítés ellenében.

(3) A szocialista össztársadalmi tulajdonban levő vagyon, amellyel a vállalat vállalkozói tevékenysége során tartósan rendelkezik, pénzértékben kifejezve olyan vállalati vagyont képez, amelyet nem lehet rendeltetésétől elvenni, kivéve a gazdálkodás különleges üzemviteli rendszereit, e törvény rendelkezései szerint.

7-§

A vállalat pénzügyi helyzete

A vállalat közvetlenül kapcsolódik az

állami költségvetéshez (a szövetségi állami költségvetéshez és a köztársaságok állami költségvetéséhez), az állami alapokhoz és a nemzeti bizottságok költségvetéseihez.

8.§

Önfinanszírozás

(1)A vállalat saját szükségleteit és kiadásait elsősorban a vállalkozói tevékenység által szerzett bevételeiből és más forrásokból fedezi.

(2) A vállalat saját nyereségéből elsősorban az állami elvonásokat és adókat fizeti ki.

(3) A vállalat az elvonások és az adók kifizetése után visszamaradó nyereséggel („felhasználható nyereség“) önállóan rendelkezik, miközben elsősorban azokat az alapokat tölti fel, amelyeket kötelezően kell létrehoznia. A felhasználható nyereséget nem szabad a vállalattól elvenni, kivéve a gazdálkodás különleges üzemviteli rendszerét a 15. § szerint, amikor a vállalat beszűkítési programot köteles teljesíteni.

(4) Az állóeszközök leírásai teljes mértékben a vállalatnál maradnak, s ezeket a vállalat saját hatáskörében önállóan használja fel; ez nem érvényes abban az esetben, ha a vállalatnak beszűkítési programot kell teljesítenie.

9-§

Az állami terv

(1) A vállalat állami központi irányításának alapvető eszköze az ötéves állami terv, amely Csehszlovákia Kommunista Pártja és a szocialista állam gazdaságpolitikája megvalósításának kiindulási alapját képezi. Az állami terv céljait és feladatait alapvetően csak közgazdasági eszközökkel lehet érvényesíteni a vállalattal szemben.

(2) A vállalat az állami ten/ döntéseinek közvetlen címzettje, amelyek közé főleg a normatívumok, a megjelölt feladatok (beleértve a kötelező állami megrendeléseket), a keretek és a juttatások tartoznak.

(3) A normatívumok, a megjelölt feladatok és keretek a vállalatok számára kötelezőek.

10. §

A vállalat tevékenysége és a szocialista törvényesség

(1) A vállalat a szocialista törvényesség alapelvével összhangban folytatja tevékenységét.

(2) A vállalat a tervszerűség és a gazdasági verseny alapján úgy fejleszti a tevékenységét, hogy a szocialista jogrend által adott lehetőségek teljes kihasználásával sikeresen teljesíthesse küldetését. Ezzel összefüggésben arányos gazdasági kockázatot vállal magára.

(3) A vállalat saját érdekeit nem helyezheti az össztársadalmi érdekek fölé; főleg nem élhet vissza gazdasági helyzetével más szubjektumok rovására, vagy nem hathat más módon a társadalmi érdekekkel szemben.

11 §

A dolgozókollektíva szocialista önigazgatása és a dolgozók részvétele a vállalat fejlesztésében és igazgatásában

(1) A dolgozók a dolgozókollektíva szocialista önigazgatása által vesznek részt (a továbbiakban csak „szocialista önigazgatás“) a vállalat gazdasági és szociális tevékenységére vonatkozó alapvető kérdések eldöntésében.

(2) A dolgozók részvételét a vállalat fejlesztésében és igazgatásában a Nemzeti Frontban tömörült, s a vállalatnál működő társadalmi szervezetek is közvetítik, főleg a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a Szocialista Ifjúsági Szövetség.

12. §

A vállalat együttműködése a nemzeti

bizottságokkal és a Nemzeti Front választási programjai

(1) A vállalat saját gazdasági és szociális tevékenységében köteles együttműködni az illetékes nemzeti bizottságokkal, s részt venni azok területi egységeinek komplex gazdasági és szociális fejlesztésében, a törvényben meghatározott feltételek szerint. A vállalat tevékenységében köteles végrehajtani a nemzeti bizottságoknak a hatáskörükkel összhangban hozott döntéseit. Az illetékes nemzeti bizottságok a vállalat fejlődéséhez, valamint a tevékenységük tárgyát (vállalkozásukat) érintő alapvető változásokhoz is hozzászólnak.

(2) A vállalat részt vesz a Nemzeti Front választási programjainak kidolgozásában és végrehajtásában.

II. RÉSZ

A vállalat helyzete és irányítása

ÚJ SZÚ

3- §

Az állam és a vállalat

(1) A szocialista állam saját gazdasági-szervezői funkciójával összhangban elsősorban általánosan kötelező jogi előírásokkal alakítja ki a feltételeket a vállalat vállalkozói tevékenységéhez; ennek megfelelően elsősorban;

a) meghatározza a hosszú távon érvényes gazdasági normatívumokat, az össztársadalmi és népgazdasági jelentőségű névre szóló feladatokat, valamint a korlátozott források kereteit;

b) meghatározza a vállalati tevékenységet szabályozó pénzügyi és pénzforgalmi forrásokat, főleg az elvonásokat, az adókat, a juttatásokat, a pénzügyi gazdálkodás szabályait és a hitelezés feltételeit;

c) előírja a létrehozott források elosztási szabályait a társadalom és a vállalatok között, s felhasználásuk alapvető részarányait a vállalat fogyasztási és fejlesztési céljaira;

d) előírja az árakat, vagy az árak képzésére és változtatására vonatkozó szabályokat;

e) előírja a külgazdasági tevékenység folytatására vonatkozó szabályokat;

g) intézkedéseket fogad el a monopolhelyzet kialakulása ellen, s előírja a gazdasági verseny szabályait;

h) dönt a vállalat keletkezéséről és megszüntetéséről.

(2) A vállalat tevékenységét és területi hatáskörét csak a törvényben meghatározott feltételek szerint lehet korlátozni, vagy abba beavatkozni.

4-§

A vállalat jogi helyzete

(1) A vállalat jogi személy; a jogi kapcsolatokban saját nevében jár el, s ezekért a kapcsolatokért felelősséget visel.

(2) A vállalat nem visel felelősséget az állam vagy más szubjektumok kötelezettségeiért. Az állam nem visel felelősséget a vállalat kötelezettségeiért, amennyiben a törvény nem rendelkezik másként (például a 65/1965 Tt. sz. Munka Törvény- könyvének 251. §-a, a későbbi előírások szövegezésében, a 72/1967 Tt. számú törvény az Állami Takarékpénztárról, ennek 3. §-a a 163/1968 Tt. törvény szövegezésében).

(3) Amennyiben a gazdasági irányítási szervek az általános és kötelező jogi előírásokkal ellentétben beavatkoznának a tevékenységébe, a vállalat a törvényben meghatározott feltételek szerint védelemre tarthat igényt a gazdasági döntőbíróságnál (a 109/1964 Tt. számú Gazdasági Törvénykönyv a későbbi előírások szövegezésében, a 121/1962 Tt. számú törvény a gazdasági döntőbíróságról, ennek

2. §-a a későbbi előírások szövegezésében).

(4) Az a gazdasági irányítási szerv, amely a vállalat tevékenységébe való beavatkozással anyagi kárt okozott ennek a vállalatnak, köteles ezt a kárt megtéríteni a törvényben meghatározott feltételek mellett és terjedelemben.

5-§

A vállalat belső szervezete

(1) A vállalat belső szervezeti felépítésének és a belső irányítás szervezésének az ügye kizárólagosan a vállalat hatáskörébe tartozik.

(2) A vállalat belső szervezeti felépítését a vállalat szervezeti szabályzata, esetleg más vállalaton belüli szervezeti előírás szabályozza.

(3) Amennyiben a vállalat belső szervezeti egységekre tagozódik, a szervezeti szabályzat, esetleg más vállalaton belüli szervezeti előírás meghatározhatja azt a terjedelmet, amelyben a belső szervezeti egység a vállalat nevében jogi kapcsolatokba léphet; a jogi ügyeket a vállalat vezetője intézi, esetleg más dolgozók, a szervezeti szabályzat, esetleg más vállalaton belüli szervezeti előírás rendelkezéseinek megfelelően.

6-§

A vállalat vagyoni helyzete

(1) A vállalat a szocialista társadalmi tulajdonban levő vagyonnal gazdálkodik, amely tárgyakból és vagyoni jogokból áll, beleértve a kutatási, fejlesztési, műszaki tervezési és egyéb hasonló tevékenységek eredményeit (nemzeti vagyon), amely össznépi tulajdont képez, s amelyet az alapításkor bíztak rá: a vállalat továbbá azokkal a tárgyakkal és vagyoni jogokkal is gazdálkodik, beleértve a kutatási, fejlesztési, műszaki, tervezési és egyéb hasonló tevékenységek eredményeire való

III. RÉSZ

A vállalat alapítója, a vállalat keletkezése és megszűnése

ELSŐ FEJEZET

A VÁLLALAT ALAPÍTÓJA

13. §

Az alapító

(1) A vállalat alapítója az államigazgatás központi szerve vagy a nemzeti bizottság.

(2) Az alapító csak a törvény által megszabott feltételek szerint és terjedelemben tölti be a gazdasági irányító szerv szerepét, és ebben a minőségében ellenőrzi a vállalat gazdasági és szociális tevékenységét.

14. §

Az alapító jogai és kötelességei

(1) Az igazgatói beosztásba a jelölteket rendszerint pályázat alapján javasolja az alapító, amely javaslatot tehet az igazgató visszahívására.

(2) Abban az esetben, ha a vállalat gazdálkodásával veszélyezteti vagy jogtalanul csökkenti vagyonát és képtelen teljesíteni elvonási- vagy adókötelezettségeit, vagy nem képes megteremteni a megszabott kötelező vállalati alapokat, vagy amikor egy évnél hosszabb időszakon át gazdasági veszteséget mutat ki, az alapító fokozatosan köteles: .

a) a vállalatnál konszolidációs üzemvitelt alkalmazni a konszolidációs program szerint pontosan megszabott időtartamra és figyelemmel kísérni teljesítését;

b) legfeljebb három évre közvetlen igazgatást kinevezni;

c) dönteni a vállalatok egyesítéséről és egyesüléséről, vagy dönteni a vállalat felosztásáról vagy megszüntetéséről, ha az a) és b) pontokban feltüntetett intézkedések nem vezettek azon okok felszámolásához, amelyek miatt szükségessé váltak.

(3) Az alapító ugyancsak dönthet a vállalat egyesítéséről, egyesüléséről vagy felosztásáról:

a) a népgazdaság szerkezeti változásairól szóló program alapján (az ágazat vagy szakágazat fejlesztése vagy beszű- kítése), amelyet az illetékes kormány hagyott jóvá;

b) a vállalat, esetleg vállalatok javaslata alapján, amelyek egyesítéséről, egyesülésről van szó.

(4) Az alapító a 3. bekezdés a) pontjában feltüntetett okokból a vállalatot meg is szüntetheti.

(5) Az alapító dönthet a beszűkítési iprogram vállalatban való elrendeléséről (15 §) a 3. bekezdés a) pontjában feltüntetett okokból.

(6) Az alapító a vállalat egyesítéséről, egyesüléséről, felosztásáról vagy megszüntetéséről szóló döntés előtt köteles tekintettel lenni a vállalat javaslataira és álláspontjára s megtárgyalni ezeket az intézkedéseket az illetékes nemzeti bizottsággal és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom illetékes szervével.

(7) Az alapító igazolja a vállalat évi könyvelési zárlatát és az állami terv kötelező döntéseinek teljesítését.

A GAZDÁLKODÁS KÜLÖNLEGES ÜZEMVITELI RENDSZERE

15. §

A beszűkítési program

(1) A beszűkítési program olyan gazdasági, technikai, szervezési, káder, szociális és további intézkedéseknek az ösz- szessége,, amelyek az adott vállalatban a meghatározott ágazat vagy szakágazat termelési és gazdasági tevékenységének beszűkítésére irányulnak.

(2) Az alapító által megszabott beszü- kítési programot a vállalat köteles rendesen és a meghatározott időn belül teljesíteni.

16. §

A konszolidációs program

(1) A konszolidációs program a vállalat gazdasági funkciójának betöltéséhez szükséges alkalmasságát felújító gazdasági, technikai, szervezési, káder, szociális és további intézkedések összessége.

(2) Az alapító által megszabott konszolidációs programot a vállalat köteles rendesen és a meghatározott időn belül teljesíteni.

17. §

A közvetlen igazgatás

(1) A vállalat közvetlen igazgatása a vállalat eddigi irányító szerveinek az alapító által kinevezett felügyelő igazgatóval való helyettesítésén alapszik. Közvetlen igazgatás esetén a felügyelő igazgató az alapító alárendeltje.

(2) A közvetlen igazgatás bevezetését és a felügyelő igazgató kinevezését be kell jegyezni a vállalati törzskönyvbe. A bejegyzésre az alapító tesz javaslatot. A vállalat eddigi irányító szerveinek hatásköre a bejegyzés napján átszáll a felügyelő igazgatóra: ezzel a nappal megszűnik az igazgatói beosztás, megszűnnek a szocialista önigazgatás szervei és a vállalat igazgató-helyettesének esetleg igazgató-helyetteseinek megbízatása (26. §

3. bek.).

(3) A felügyelő igazgató minden munkáját a vállalat nevében végzi és a beosztásából kifolyólag végzett tevékenységéért felelősséggel tartozik az alapítónak, amelynek negyedévi és évi jelentést tesz.

(4) A közvetlen igazgatás befejezése előtt a felügyelő igazgató zárójelentést készít a közvetlen igazgatás eredményeiről. Az alapító ennek alapján tesz javaslatot a közvetlen igazgatás kiiktatására a vállalati törzskönyvből, vagy dönt a vállalat megszüntetéséről.

(5) A közvetlen igazgatás befejezése után, ha nem kerül sor a vállalat megszüntetésére, az alapító 90 napon belül gondoskodik a vállalat irányító szerveinek létrehozásáról (25. §). A megválasztott igazgató beiktatása napjáig az igazgatói beosztást az eddigi felügyelő igazgató tölti be.

MÁSODIK FEJEZET

A VÁLLALAT KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

18. §

A vállalat keletkezése

(1) A vállalat az alapító döntése alapján (Folytatás a 4. oldalon)