Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-16 / 140. szám, csütörtök

Törvény az állami vállalatról Jóváhagyta a Szövetségi Gyűlés "■ 988. Június 1 4-én A Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági és szociális fejlődésének meggyorsítására, s ezzel a nép életszínvonalának kifejező mértékű emelésére irányuló stratégia megköveteli a gazdasági mecha­nizmus következetes átalakítását a szocialista gaz­daság intenzifikálása és hatékonyságának növelése céljából, a szocialista demokrácia elmélyítését, vala­mint a nép részvételének növelését a társadalom irányításában és igazgatásában. A népgazdaság alapvető láncszemei az állami vállalatok és a szövetkezetek, amelyeknek döntő szerepük van a társadalom gazdasági teljesítőké­pességének növelésében, s a szocialista társadalmi termelés fő céljának elérésében, amely a nép anyagi és szellemi szükségleteinek minél teljesebb kielé­gítésére irányul. Az állami vállalat Csehszlovákia Kommunista Pártjának, a szocialista társadalom és állam vezető és irányító erejének politikájával összhangban telje­síti gazdasági és szociális feladatait. Az állami válla­latoknál működő pártszervezetek a dolgozókollektí­va politikai magvát alkotják, egységesítik az állami vállalat vezetőségének, a szocialista önigazgatás szerveinek, a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezeteknek, valamint az összes dolgozónak a társadalmi szükségletek kielégítésére irányuló tö­rekvéseit. Érvényesítik a pártellenőrzés jogát az állami vállalat vezetőségével és a szocialista önigaz­gatás szerveivel szemben, s gondoskodnak Cseh­szlovákia Kommunista Pártja káderpolitikájának I. RÉSZ Bevezető rendelkezések 1§ A törvény rendeltetése Ennek a törvénynek az a rendeltetése, hogy szabályozza a népgazdaság alap­vető láncszemét alkotó állami vállalat (a továbbiakban csak „vállalat“) helyze­tét, jogi viszonyait és tevékenységének alapelveit. 2 § A vállalat, a vállalat társadalmi küldetése és a dolgozókollektíva (1) A vállalat szocialista szervezet, melynek az a fő társadalmi küldetése, hogy vállalkozói tevékenységével célsze­rűen és gazdaságosan elégítse ki a szo­cialista társadalom szükségleteit; ezzel a küldetésével összhangban a vállalat gondoskodik saját gazdasági fejlődéséről, valamint a gazdálkodás eredményeitől függően saját dolgozókollektívájának szociális fejlődéséről. (2) A vállalat szocialista árutermelő szervezet (termékek, munkák, szolgálta­tások); tevékenységét a gazdasági és szociális fejlesztés állami terve (a továb­biakban csak „állami ten/“), a teljes önál­ló elszámolás és a szocialista önigazga­tás alapján önállóan folytatja. (3) A vállalat dolgozókollektíváját azok a dolgozók alkotják, akik a vállalatnál munkaviszonyban végzik a munkát, ki­véve a mellékmunkaviszony eseteit (a 65/1965 Tt. számú Munka Törvényköny­ve 27. és köv. §-a és 70. §-a szerint, a későbbi előírások szövegezésében). megvalósításáról, valamint a dolgozók részvételé­nek formálásáról a dolgozókollektíva szocialista ön­igazgatásának irányításában és fejlesztésében. A Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szerveze­tek saját alapszabályaikkal összhangban hatnak a vállalatnál, részt vesznek a dolgozók alkotó kezde­ményezésének a fejlesztésében, s a vállalat gazda­sági és szociális tevékenységében elért eredménye­kért viselt felelősségük növelésében. Az állami vállalat fejlesztésében jelentős szerepe van a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak, amely részt vesz a dolgozók részvételének szervezé­sében a termelés fejlesztésében és irányításában, a dolgozókollektíva munka-, egészségügyi, szociális és kulturális feltételeinek javításában, védelmezi a jogaikat, jogos érdekeiket és szükségleteiket. A fiatal nemzedék érdekeinek érvényesítésében, s a dolgozókollektíva fiatal tagjainak nevelésében az állami vállalatnál fontos küldetése van a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek. Az állami vállalat minden tevékenysége a demok­ratikus centralizmus alapelvéhez igazodik. Az állami vállalat irányításának alapvető eszköze a gazdasági és szociális fejlesztés ötéves állami terve. Az említett feladatok teljesítéséhez szükséges sokoldalú feltételek kialakítása és a kitűzött célok elérése érdekében a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság Szövetségi Gyűlése határozatot hozott a kö­vetkező törvény elfogadásáról: jogot, amelyekre vállalkozása folyamán tett szert, s amelyek így a szocialista össztársadalmi tulajdon (nemzeti vagyon) részévé váltak. (2) A vállalat joga és kötelessége, hogy ezt a szocialista társadalmi tulajdon­ban levő vagyont kezelje, használja, fog­lalkozzon vele, védelmezze és gyarapít­sa, a lehető legjobb gazdasági eredmé­nyek elérése, s a szocialista társadalom szükségleteinek teljes kielégítése érdeké­ben. A vagyont csak a törvényben meg­határozott esetekben lehet a vállalattól elvenni, s csak megtérítés ellenében. (3) A szocialista össztársadalmi tulaj­donban levő vagyon, amellyel a vállalat vállalkozói tevékenysége során tartósan rendelkezik, pénzértékben kifejezve olyan vállalati vagyont képez, amelyet nem le­het rendeltetésétől elvenni, kivéve a gaz­dálkodás különleges üzemviteli rendsze­reit, e törvény rendelkezései szerint. 7-§ A vállalat pénzügyi helyzete A vállalat közvetlenül kapcsolódik az állami költségvetéshez (a szövetségi álla­mi költségvetéshez és a köztársaságok állami költségvetéséhez), az állami alapok­hoz és a nemzeti bizottságok költségveté­seihez. 8.§ Önfinanszírozás (1)A vállalat saját szükségleteit és kiadásait elsősorban a vállalkozói tevé­kenység által szerzett bevételeiből és más forrásokból fedezi. (2) A vállalat saját nyereségéből első­sorban az állami elvonásokat és adókat fizeti ki. (3) A vállalat az elvonások és az adók kifizetése után visszamaradó nyereség­gel („felhasználható nyereség“) önállóan rendelkezik, miközben elsősorban azokat az alapokat tölti fel, amelyeket kötelezően kell létrehoznia. A felhasználható nyere­séget nem szabad a vállalattól elvenni, kivéve a gazdálkodás különleges üzemvi­teli rendszerét a 15. § szerint, amikor a vállalat beszűkítési programot köteles teljesíteni. (4) Az állóeszközök leírásai teljes mér­tékben a vállalatnál maradnak, s ezeket a vállalat saját hatáskörében önállóan használja fel; ez nem érvényes abban az esetben, ha a vállalatnak beszűkítési programot kell teljesítenie. 9-§ Az állami terv (1) A vállalat állami központi irányítá­sának alapvető eszköze az ötéves állami terv, amely Csehszlovákia Kommunista Pártja és a szocialista állam gazdaságpo­litikája megvalósításának kiindulási alap­ját képezi. Az állami terv céljait és felada­tait alapvetően csak közgazdasági eszkö­zökkel lehet érvényesíteni a vállalattal szemben. (2) A vállalat az állami ten/ döntései­nek közvetlen címzettje, amelyek közé főleg a normatívumok, a megjelölt felada­tok (beleértve a kötelező állami megren­deléseket), a keretek és a juttatások tar­toznak. (3) A normatívumok, a megjelölt fela­datok és keretek a vállalatok számára kötelezőek. 10. § A vállalat tevékenysége és a szocialista törvényesség (1) A vállalat a szocialista törvényes­ség alapelvével összhangban folytatja te­vékenységét. (2) A vállalat a tervszerűség és a gaz­dasági verseny alapján úgy fejleszti a te­vékenységét, hogy a szocialista jogrend által adott lehetőségek teljes kihasználá­sával sikeresen teljesíthesse küldetését. Ezzel összefüggésben arányos gazdasá­gi kockázatot vállal magára. (3) A vállalat saját érdekeit nem he­lyezheti az össztársadalmi érdekek fölé; főleg nem élhet vissza gazdasági helyze­tével más szubjektumok rovására, vagy nem hathat más módon a társadalmi érdekekkel szemben. 11 § A dolgozókollektíva szocialista önigazgatása és a dolgozók részvétele a vállalat fejlesztésében és igazgatásában (1) A dolgozók a dolgozókollektíva szocialista önigazgatása által vesznek részt (a továbbiakban csak „szocialista önigazgatás“) a vállalat gazdasági és szociális tevékenységére vonatkozó alap­vető kérdések eldöntésében. (2) A dolgozók részvételét a vállalat fejlesztésében és igazgatásában a Nem­zeti Frontban tömörült, s a vállalatnál működő társadalmi szervezetek is közve­títik, főleg a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség. 12. § A vállalat együttműködése a nemzeti bizottságokkal és a Nemzeti Front választási programjai (1) A vállalat saját gazdasági és szo­ciális tevékenységében köteles együtt­működni az illetékes nemzeti bizottságok­kal, s részt venni azok területi egységei­nek komplex gazdasági és szociális fej­lesztésében, a törvényben meghatározott feltételek szerint. A vállalat tevékenysé­gében köteles végrehajtani a nemzeti bi­zottságoknak a hatáskörükkel összhang­ban hozott döntéseit. Az illetékes nemzeti bizottságok a vállalat fejlődéséhez, vala­mint a tevékenységük tárgyát (vállalkozá­sukat) érintő alapvető változásokhoz is hozzászólnak. (2) A vállalat részt vesz a Nemzeti Front választási programjainak kidolgozá­sában és végrehajtásában. II. RÉSZ A vállalat helyzete és irányítása ÚJ SZÚ 3- § Az állam és a vállalat (1) A szocialista állam saját gazdasá­gi-szervezői funkciójával összhangban elsősorban általánosan kötelező jogi elő­írásokkal alakítja ki a feltételeket a vállalat vállalkozói tevékenységéhez; ennek meg­felelően elsősorban; a) meghatározza a hosszú távon érvé­nyes gazdasági normatívumokat, az össztársadalmi és népgazdasági jelentő­ségű névre szóló feladatokat, valamint a korlátozott források kereteit; b) meghatározza a vállalati tevékeny­séget szabályozó pénzügyi és pénzfor­galmi forrásokat, főleg az elvonásokat, az adókat, a juttatásokat, a pénzügyi gazdál­kodás szabályait és a hitelezés feltételeit; c) előírja a létrehozott források elosz­tási szabályait a társadalom és a vállala­tok között, s felhasználásuk alapvető részarányait a vállalat fogyasztási és fej­lesztési céljaira; d) előírja az árakat, vagy az árak kép­zésére és változtatására vonatkozó sza­bályokat; e) előírja a külgazdasági tevékenység folytatására vonatkozó szabályokat; g) intézkedéseket fogad el a monopol­helyzet kialakulása ellen, s előírja a gaz­dasági verseny szabályait; h) dönt a vállalat keletkezéséről és megszüntetéséről. (2) A vállalat tevékenységét és területi hatáskörét csak a törvényben meghatáro­zott feltételek szerint lehet korlátozni, vagy abba beavatkozni. 4-§ A vállalat jogi helyzete (1) A vállalat jogi személy; a jogi kap­csolatokban saját nevében jár el, s eze­kért a kapcsolatokért felelősséget visel. (2) A vállalat nem visel felelősséget az állam vagy más szubjektumok kötelezett­ségeiért. Az állam nem visel felelősséget a vállalat kötelezettségeiért, amennyiben a törvény nem rendelkezik másként (pél­dául a 65/1965 Tt. sz. Munka Törvény- könyvének 251. §-a, a későbbi előírások szövegezésében, a 72/1967 Tt. számú törvény az Állami Takarékpénztárról, en­nek 3. §-a a 163/1968 Tt. törvény szöve­gezésében). (3) Amennyiben a gazdasági irányítási szervek az általános és kötelező jogi előírásokkal ellentétben beavatkoznának a tevékenységébe, a vállalat a törvényben meghatározott feltételek szerint védelem­re tarthat igényt a gazdasági döntőbíró­ságnál (a 109/1964 Tt. számú Gazdasági Törvénykönyv a későbbi előírások szöve­gezésében, a 121/1962 Tt. számú tör­vény a gazdasági döntőbíróságról, ennek 2. §-a a későbbi előírások szövegezé­sében). (4) Az a gazdasági irányítási szerv, amely a vállalat tevékenységébe való be­avatkozással anyagi kárt okozott ennek a vállalatnak, köteles ezt a kárt megtéríte­ni a törvényben meghatározott feltételek mellett és terjedelemben. 5-§ A vállalat belső szervezete (1) A vállalat belső szervezeti felépíté­sének és a belső irányítás szervezésének az ügye kizárólagosan a vállalat hatáskö­rébe tartozik. (2) A vállalat belső szervezeti felépíté­sét a vállalat szervezeti szabályzata, esetleg más vállalaton belüli szervezeti előírás szabályozza. (3) Amennyiben a vállalat belső szer­vezeti egységekre tagozódik, a szervezeti szabályzat, esetleg más vállalaton belüli szervezeti előírás meghatározhatja azt a terjedelmet, amelyben a belső szerve­zeti egység a vállalat nevében jogi kap­csolatokba léphet; a jogi ügyeket a válla­lat vezetője intézi, esetleg más dolgozók, a szervezeti szabályzat, esetleg más vál­lalaton belüli szervezeti előírás rendelke­zéseinek megfelelően. 6-§ A vállalat vagyoni helyzete (1) A vállalat a szocialista társadalmi tulajdonban levő vagyonnal gazdálkodik, amely tárgyakból és vagyoni jogokból áll, beleértve a kutatási, fejlesztési, műszaki tervezési és egyéb hasonló tevékenysé­gek eredményeit (nemzeti vagyon), amely össznépi tulajdont képez, s amelyet az alapításkor bíztak rá: a vállalat továbbá azokkal a tárgyakkal és vagyoni jogokkal is gazdálkodik, beleértve a kutatási, fej­lesztési, műszaki, tervezési és egyéb ha­sonló tevékenységek eredményeire való III. RÉSZ A vállalat alapítója, a vállalat keletkezése és megszűnése ELSŐ FEJEZET A VÁLLALAT ALAPÍTÓJA 13. § Az alapító (1) A vállalat alapítója az államigazga­tás központi szerve vagy a nemzeti bi­zottság. (2) Az alapító csak a törvény által megszabott feltételek szerint és terjede­lemben tölti be a gazdasági irányító szerv szerepét, és ebben a minőségében ellen­őrzi a vállalat gazdasági és szociális tevé­kenységét. 14. § Az alapító jogai és kötelességei (1) Az igazgatói beosztásba a jelölte­ket rendszerint pályázat alapján javasolja az alapító, amely javaslatot tehet az igaz­gató visszahívására. (2) Abban az esetben, ha a vállalat gazdálkodásával veszélyezteti vagy jog­talanul csökkenti vagyonát és képtelen teljesíteni elvonási- vagy adókötelezett­ségeit, vagy nem képes megteremteni a megszabott kötelező vállalati alapokat, vagy amikor egy évnél hosszabb idősza­kon át gazdasági veszteséget mutat ki, az alapító fokozatosan köteles: . a) a vállalatnál konszolidációs üzemvi­telt alkalmazni a konszolidációs program szerint pontosan megszabott időtartamra és figyelemmel kísérni teljesítését; b) legfeljebb három évre közvetlen igazgatást kinevezni; c) dönteni a vállalatok egyesítéséről és egyesüléséről, vagy dönteni a vállalat felosztásáról vagy megszüntetéséről, ha az a) és b) pontokban feltüntetett intézke­dések nem vezettek azon okok felszámo­lásához, amelyek miatt szükségessé váltak. (3) Az alapító ugyancsak dönthet a vállalat egyesítéséről, egyesüléséről vagy felosztásáról: a) a népgazdaság szerkezeti változá­sairól szóló program alapján (az ágazat vagy szakágazat fejlesztése vagy beszű- kítése), amelyet az illetékes kormány ha­gyott jóvá; b) a vállalat, esetleg vállalatok javasla­ta alapján, amelyek egyesítéséről, egye­sülésről van szó. (4) Az alapító a 3. bekezdés a) pontjá­ban feltüntetett okokból a vállalatot meg is szüntetheti. (5) Az alapító dönthet a beszűkítési iprogram vállalatban való elrendeléséről (15 §) a 3. bekezdés a) pontjában feltün­tetett okokból. (6) Az alapító a vállalat egyesítéséről, egyesüléséről, felosztásáról vagy meg­szüntetéséről szóló döntés előtt köteles tekintettel lenni a vállalat javaslataira és álláspontjára s megtárgyalni ezeket az intézkedéseket az illetékes nemzeti bi­zottsággal és a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom illetékes szervével. (7) Az alapító igazolja a vállalat évi könyvelési zárlatát és az állami terv köte­lező döntéseinek teljesítését. A GAZDÁLKODÁS KÜLÖNLEGES ÜZEMVITELI RENDSZERE 15. § A beszűkítési program (1) A beszűkítési program olyan gazda­sági, technikai, szervezési, káder, szociá­lis és további intézkedéseknek az ösz- szessége,, amelyek az adott vállalatban a meghatározott ágazat vagy szakágazat termelési és gazdasági tevékenységének beszűkítésére irányulnak. (2) Az alapító által megszabott beszü- kítési programot a vállalat köteles rende­sen és a meghatározott időn belül teljesí­teni. 16. § A konszolidációs program (1) A konszolidációs program a vállalat gazdasági funkciójának betöltéséhez szükséges alkalmasságát felújító gazda­sági, technikai, szervezési, káder, szociá­lis és további intézkedések összessége. (2) Az alapító által megszabott kon­szolidációs programot a vállalat köteles rendesen és a meghatározott időn belül teljesíteni. 17. § A közvetlen igazgatás (1) A vállalat közvetlen igazgatása a vállalat eddigi irányító szerveinek az alapító által kinevezett felügyelő igazga­tóval való helyettesítésén alapszik. Köz­vetlen igazgatás esetén a felügyelő igaz­gató az alapító alárendeltje. (2) A közvetlen igazgatás bevezetését és a felügyelő igazgató kinevezését be kell jegyezni a vállalati törzskönyvbe. A bejegyzésre az alapító tesz javaslatot. A vállalat eddigi irányító szerveinek ha­tásköre a bejegyzés napján átszáll a felü­gyelő igazgatóra: ezzel a nappal megszű­nik az igazgatói beosztás, megszűnnek a szocialista önigazgatás szervei és a vál­lalat igazgató-helyettesének esetleg igaz­gató-helyetteseinek megbízatása (26. § 3. bek.). (3) A felügyelő igazgató minden mun­káját a vállalat nevében végzi és a beosz­tásából kifolyólag végzett tevékenységé­ért felelősséggel tartozik az alapítónak, amelynek negyedévi és évi jelentést tesz. (4) A közvetlen igazgatás befejezése előtt a felügyelő igazgató zárójelentést készít a közvetlen igazgatás eredményei­ről. Az alapító ennek alapján tesz javasla­tot a közvetlen igazgatás kiiktatására a vállalati törzskönyvből, vagy dönt a vál­lalat megszüntetéséről. (5) A közvetlen igazgatás befejezése után, ha nem kerül sor a vállalat meg­szüntetésére, az alapító 90 napon belül gondoskodik a vállalat irányító szerveinek létrehozásáról (25. §). A megválasztott igazgató beiktatása napjáig az igazgatói beosztást az eddigi felügyelő igazgató tölti be. MÁSODIK FEJEZET A VÁLLALAT KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE 18. § A vállalat keletkezése (1) A vállalat az alapító döntése alapján (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents