Új Szó, 1988. május (41. évfolyam, 102-126. szám)
1988-05-04 / 104. szám, szerda
aMunk$ Törvénykönyve módosítanának aiapelveiröl Eredményesen alkalmazzák a brigádrendszerü munka- szervezést és javadalmazást a jolsvai (Jelšava) Szlovák Magnezitmüveknél. A legjobb eredményeket Rudolf Repiský 118 tagú brigádja érte el. Tavaly több mint 15 millió korona értékű anyagot és 450 megawattórát takarított meg. A brigád béralapja több mint 90 ezer koronával nőtt, ami lehetővé tette tagjainak differenciáltabb jutalmazását. Felvételünkön Rudolf Repiský (jobbról a második) bridágjá- nak tagjaival az új feladatokat beszéli meg. (Jozef Veselý felvétele ČSTK) If ČM CMCUVCI/ v miI*G 1*1 Cli I mf\ JAVASLATOK A társadalom érdeke a dolgozók jogbiztonsága Gyártót keresnek (a vevők árut) Kereskedelmi szervezetek kezdeményezése A hiánycikkek körüli kérdések a lakosság széles rétegeit, a kereskedelem illetékeseit egyaránt állandóan és folyamatosan foglalkoztatják. Az előbbiek bosszankodva járják a boltokat, hogy a szükséges árut megvegyék, az utóbbiak pedig, mivel számukra sem kellemes gyakori „nincs“-et mondani - főkép azért nem, mert a kiskereskedelmi forgalmat a saját zsebükön is mérik - keresik a vevők igényei kielégítésének módját. A bratislavai Drogéria, a háztartási és az aprócikkeket forgalmazó vállalat közös rendezvénye arról tanúskodik, hogy nem törődnek bele az adott helyzetbe. Megpróbálnak új gyártókat keresni: a nemzeti bizottságokkal együttműködve a hiánycikkek kiállítására meghívták a kisüzemek, a helyi gazdálkodási vállalatok, a földművesszövetkezetek melléküzemágainak képviselőit, valamint a nemzeti bizottságok engedélyével rendelkező magánvállalkozókat. ÚJ SZÚ 5 1988. V. 4. Ötletek és érdeklődők Az említett három vállalat nem törekedett valamennyi hiányzó áruféle felsorakoztatására, hisz arra a ružinovi művelődési ház egyik helyisége túlságosan kicsinek bizonyult volna. Olyan termékek gyártására próbálták felhívni a látogatók figyelmét, amelyekkel segíthetnék enyhíteni az ellátás gondjait. Az ötlet, a kezdeményezés mindenképp dicséretre méltó. Érdemes volt szemügyre venni, mi mindenre keresnek gyártót a kereskedők. A Drogéria vállalat 33 áruféleséget állított ki, illetve sorolt fel. Többek között fogkrém, Juwel mosópor, kalóriamentes édesítő, cirokseprű, faszén, Savó tisztítószer, fogvájó, Sandra csecsemőnadrág, alkohol és must fokmérő, különböző folyadékok sűrűségmérői, kozmetikai tampon gyártóját kereste.-Arra gondoltunk, hogy esetleg valamelyik termelőnek van kihasználatlan kapacitása, melyet hasznosíthatna vagy akár a gyártóval együttműködhetne a munkaerő kihasználása terén - magyarázta Jarmila Korčeková, a vállalat árualapokért felelős osztályának vezetője. A nyitrai (Nitra) kertészet egyik vezetője kifejezetten olyan segítséget ajánlott fel, amellyel ők maguk negyven nő téli foglalkoztatását oldanák meg. A nyírfaseprűket például eddig a malcovi Javorina Földműves-szö- vetkezet szállította, itt pedig már a Stupavai Gyümölcstermesztő Állami Gazdaság, a Žiar nad Hronom-i Állami Gazdaság és egy pezinoki vállalkozó is érdeklődött a készítése iránt. Az osztályvezető szavait hallotta a mellettünk nézelődő fiatalember:- Mi két héten belül tudnánk szállítani. Elfogadják? Nemcsak minket, hanem a kereskedőt is meglepte az ajánlat, melyet a Humennéi Efsz képviselője tett. S hogy a gyorsaság, a rugalmasság nem az erős oldalunk, arról a válaszból győződhettünk meg:- Megadom a címeket, a neveket, a telefonszámokat, ugyanis az ajánlatot a prágai vezérigazgatóságunkhoz kell elküldeniük, akik közük önökkel a pontos műszaki adatokat: milyen hosszú legyen a seprű, milyen dróttal, hányszor legyen átkötve, megegyeznek az árban, s aztán majd jöhet a szállítás. Ezt a folyamatot az érdekesség kedvéért bizonyára érdemes volna figyelemmel kísérni: hány levélre, telefonra, szolgálati útra lesz szükség ahhoz, hogy a 15,50 koronás nyírfaseprű valamelyik fővárosi vagy nyugat-szlovákiai üzletben kapható legyen. Egyébként a vállalat kimutatása szerint az elmúlt három évben a Flip tisztítószer, szemétlapátnyél, diake- ret-dobozok, autórádió panelek és légfrissítők kerültek az üzletekbe a korábbi kiállítások eredményeként. összesen 1 millió 130 ezer korona értékű árut kaptak így a boltok. A gyártók és a gazdaságosság A háztartási cikkeket forgalmazó vállalatnál még az előzőnél is rosz- szabb a helyzet. Hiszen a sok apró áru tulajdonképpen többezer árufélét jelent és sajnos, évente három és fél-, négyezret tesz ki az olyan cikkek száma, melyeket hiába keresünk a polcokon. Igaz, néhány vállalkozó jóvoltából például már kapható fakanál, a hús szeletelésére használható falap, hólapát, szőnyegtisztító kefe, de az elégedettségtől még távol vagyunk. S hogy mi mindenre volna szükség a vállalat boltjaiban? Gondosan összeállított jegyzéket készítettek erről, mely több mint 200 tételt tartalmaz, feltüntetve a korábbi vagy a jelenlegi gyártót, a termék árát és a kereskedelem évi szükségletét is. Filléres, párkoronás, de drágább cikkeket is találhatunk ezen a jegyzéken. Például kulcskarika, függönycsipesz, kapa, lapátnyél, fogó, ruhakosár, húsdaráló, káposztáshordó, porszívóba való papírzacskó. Sok mindent ki is állítottak, hátha kedvet kapnak gyártásukhoz a látogatók.- Sokan nézelődtek, de a komoly érdeklődők száma nagyobb is lehetne - mondotta Dana Mausknechto- vá. - A skalicai földműves-szövetkezet ígérte, hogy a következő évtől tud létrát gyártani, egy magánvállalkozó meg a pogácsaszaggató készítésével próbálkozna. A Nové Mesto nad Váhom-i Járási Ipari Vállalat már eddig is szállított tortasütőformákat és a sütemények készítésénél használatos csövecskéket, most pedig aprósütemények formáinak készítését vállalná. A különböző méretű léceket is sokan kézbefogták, az alacsony ár miatt viszont nem igen érdeklődtek a gyártás iránt. A gyártók ugyanis manapság komolyan mérlegelik, mibe érdemes belefogniuk, s a kevésbé gazdaságos, illetve ráfizetéses termelést természetesen nem vállalják. Peter Dostal, a légi (Lehnice) földműves-szövetKezet kereskedelmi osztályának előadója például a termelő szemszögéből nézve magyarázta:-Ez a múanyagszerszám, amellyel a palántáknak a helyét szúrják ki a földben 6,10 koronába kerül, ez a kis kapa pedig 8 koronába. Az előbbi előállítása abból áll, hogy az alapanyagot beszórják a gépbe, amely legyártja a készterméket. A kapa elkészítése viszont kézi munkát igényel. Az árban ez nem tükröződik, s így nem csoda, hogy nincs érdeklődés e fontos szerszám gyártása iránt. Az egyik látogató spontánul folytatta beszélgetőtársam elkezdett gondolatmenetét: hiába olcsó egy szerszám, ha a minősége silány. Egy drágábbért, de jó minőségűért az ember nem sajnálná a több pénzt, de hol kapni ilyet? Peter Dostáltól megtudtuk, hogy a Savó tisztító- és fertőtlenítőszer hiányának felszámolásához szeretnének hozzájárulni: júliustól szállítják a kereskedelemnek a Lechlor nevű szert, melyet a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban használhatnak, de a háztartásokban a kis fogyasztóknak is kínálják majd. A Savohoz viszonyítva csak az a hátránya, hogy nincs fehérítő hatása, de nagy előnye, hogy csupán hazai nyersanyag felhasználásával gyártják. S hogy mire inspirálta a kiállítás? Talán a csavarhúzók gyártása is megoldható volna a szövetkezetükben, meg hulladékfából esetleg játékot készíthetnének. Ezeket a kérdéseket majd mérlegelik. Lesz üzlet és termék? Az aprócikkeket forgalmazó vállalat illetékesei sok játékot hoztak a kiállításra. Olyanokat, amilyeneket szeretnek a gyermekek, de szüleik nem igen találják meg őket a boltokban. Egyrészük importcikk - NDK- ból származó baba, kínai moncsicsi, jugoszláv telefon - az itthon gyártottakból pedig egyszerűen kevés van. Pedig látszatra nem is olyan nagy dolog az építőkockák, a színes faelemek gyártása. Vagy mégis? Néhányan érdeklődtek - olyanok, akiknél a fahulladék feldolgozása jöhet számításba -, de hogy lesz-e ebből üzlet, azt még nem tudni. Az egyik magánvállalkozó a bordásfalat nézegette - talán érdemes volna készíteni. Egy varrónő pedig szívesen varrna tréningruhát, ha valaki anyagot szállítana neki.- Olyanok is voltak, akik a kisautók láttán megkérdezték, adunk-e gépet és anyagot, ók hajlandóak munkaerőt biztosítani - jegyezte meg Milena Országhová mérnök, az aprócikkeket forgalmazó kereskedelmi vállalat üzletpolitikai osztályának vezetője. - Mi ötleteket hoztunk és reméljük, az érdeklődés nem marad el. Mi viszont kételkedtünk abban, hogy valamelyik ipari szövetkezetnek vagy helyi gazdálkodási vállalatnak eszébe jut a gyártás gondolatával foglalkozni a papírszalvéta, a toalettpapír vagy a tízórais zacskó láttán. Abban sem vagyunk biztosak, hogy a hazai készítésű plüss mackók versenyképesek lennének a színes, csipogó moncsicsikkel. Színes labdából, földgömbből krétából, fa építőelemekből viszont igazán gyárthatnánk többet. Persze, tudom, itt következnének a gyártók érvei: ha nem szorulnánk az alapanyagok behozatalára, ha volna elég devizánk, ha megfelelő volna a gépparkunk, ha elegendő volna a munkaerőnk és még sorolhatnánk a feltételeket. A vevőt pedig mindez nem kell hogy érdekelje. És nem is érdekli. Ô a pénzéért a számára szükséges cikkeket szeretné megvenni. A kereskedelem pedig ezt próbálja beszerezni A gyártót keresünk akció során is. A rendezvény eredményességének felmérése még túl korai. A több mint száz érdeklődő földműves- és ipari szövetkezet, helyi gazdálkodási vállalat és magánvállalkozó csak az első jelzést adta. Talán az otthoni mérlegelés, számvetés után jelentkeznek, s talán üzlet, illetve a vevőnek áru is lesz az akció nyomán. DEÁK TERÉZ A folyamatban lévő társadalmi változások és társadalmi feltételek váltották ki egy új, korszerűbb jogi norma kiadását, amely munkajogot, illetve a munkajogi viszonyokat lesz hivatott szabályozni, tekintettel a munkaszervezés hatékonyságának a növelésére, a munkafegyelem javulására és megszilárdítására, valamint a gazdaságosság növelésére. Nagyon helyes és célszerű a vezető dolgozók jogkörének kiszélesítése, ennek kedvező hatása elsősorban nagyobb üzemek és szervezetek életében eredményezhet kedvező változásokat, ott, ahol a szervezet vezetőjének nem lehet tökéletes áttekintése minden dolgozóról, nem szerezhet minden munkafe- gyelem-sértésról tudomást. Helyeslem a munkaügyi döntőbizottság és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tagjainak védelmét megbízatásuk, valamint az azt követő két esztendő alatt. Ez lehetővé teszi majd az olyan kedvezőtlen jelenségek kiküszöbölését, mint az egyes szervek munkájában fellépő formalizmus, illetve a felettesektől való egy bizonyos fajta félelem. Valóban képviselni fogják a dolgozók érdekeit, s ez megnöveli majd a dolgozók jogi biztonságát. A társadalmunkban végbemenő kedvező folyamatok ellenére, mint például az önelszámolásra való áttérés, egyrészt szükségszerűvé tesz bizonyos intézkedéseket a munka hatékonyságának a növelésére, másrészt, viszont nem a legszerencsésebb az a rendelkezés, miszerint a munkabér nem csupán a végzett munka mennyiségétől, minőségétől és társadalmi jelentőségétől függ, hanem a dolgozókollektíva és a szervezet eredményeitől is. Vannak szervezetek, ahol az egyik gazdasági egység magasan rentábilis, míg a másik veszteséges. Amennyiben ez a különbség az egyes dolgozók szorgalmának az eredménye és nem más, objektív okok következménye, a visszájára fordulhat ez a rendelkezés. Nem biztos, hogy a rosszabb eredményeket elérő gazdasági egységet jobb eredmények elérésére fogja serkenteni, s lehet, hogy a másik kollektíva dolgozóinak gondolkodását fogja olyan irányban befolyásolni, hogy ,,nem érdemes törni magamat, hisz a másik kollektíva miatt úgysem tudok jól keresni“. Helyeslem, hogy tovább bővül az eddigi, fontos személyi munkaakadályok köre. Kétélű fegyver viszont a munkaviszony megszüntetésében a felmondási idő lerövidítése. Egyrészt pozitív, mivel elősegíti az egészséges munkaeróvándorlást, másrészt viszont lehetővé teszi a fluktuációt. Ez viszont mindenképpen kedvező változásokat kell hogy eredményezzen a munkafegyelem megszilárdításában és a munka hatékonysági fokának a növelésében, hogy a szervezetek önállóan dönthetnek arról, hogy az adott dolgozó felesleges-e számukra, és ha igen, akkor felmondhatják a dolgozó munkaviszonyát, ez érvényes arra az esetre is, ha a dolgozó nem felel meg az attesztáció során. Kedvező lesz a dolgozó és a szervezet közötti megállapodás arról, hogy a dolgozó ideiglenesen más szervezethez lesz beosztva. A társadalom érdekét és a dolgozók jogbiztonságát szolgálja az a rendelkezés, miszerint a határozott időre szóló munkaszerződést legfeljebb két évre lehet megkötni, s ki lesz zárva a meghatározott időre szóló munkaviszony megegyezéssel való létrehozása azokkal a dolgozókkal, akik közép- vagy felsőfokú tanulmányaik befejezése után először lépnek munkaviszonyba. A munka minőségének a javításában nagy szerepet fog játszani az egyik legszigorúbb fegyelmi büntetés, a bérlevonás felső határának az eddigi 10 százalék helyett 15 százalékra való növelése, valamint az, hogy szigorúbb elbírálás alá esik majd a munkahelyen való szeszes ital fogyasztása és más bódító szerek használata. Dr. CSÁKÓ LÁSZLÓ, a Királyheimeci (Kráľovský Chlmec) Járási Ipari Vállalat jogásza Rendeletek helyett jobb munkakörülményeket A tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítása, az intenzifikálás, a gazdasági mechanizmus átalakítása kétségtelenül napjaink legfontosabb feladatai közé tartozik. Ezen célkitűzések elérésének egyik alapvető feltétele a megfontolt munka- erő-qazdálkodás. Nem kétséges, ez utóbbi feltétel teljesítése legnagyobb részt az iskolákon, s köztük a szakmunkásképző intézeteken múlik. Tudatosítva a feladat fontosságát, a štúrovói Középfokú Papíripari Szakmunkásképző Intézet tantestülete minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a Délszlovákiai Cellulóz- és Papírgyár számára ügyes, szakmájukat elméleti és gyakorlati szinten egyaránt jól ismerő fiatalokat képezzen. Ez azért is elsőrendű fontosságú, mert napjainkban az iskolák végzős diákjain kívül más, fontosabb munkaerőforrás már nincs. Ezt a tényt azonban nemcsak a szakmunkásképzőknek kell szem előtt tartaniuk, hanem elsősorban a vállalatoknak. A Munka Törvény- könyvének jelenleg érvényben levő rendelkezései szerint a vállalatok nem formálhatnak jogot a végzős diákokra. Az tehát, hogy a tanulmányaik befejezése után abba a gyárba mennek-e dolgozni, amelyben a gyakorlati ismereteket szerezték és amely taníttatásukat finanszírozta, nagymértékben az adott vállalattól függ. Egyrészt attól, hogy a szervezet az egyes szakmák vonatkozásában mennyire körültekintően mérlegelte szükségleteit és lehetőségeit, vagyis el tudja-e helyezni a fiatalokat tanult szakmájukban. Másrészt az is meghatározó, hogy milyen munkakörülményeket teremt a fiatalok számára már a gyakorlati felkészülés során. Nagyon lényeges ugyanis, hogy a tanulók a szakmai gyakorlat alkalmával milyen képet alkotnak a gyárról, milyen munkatársakkal találkoznak és azok hogyan fogadják őket. A fentebb említett körülményekből kiindulva kell tehát értékelni szakmunkásképző intézetünk és a papírgyár eddigi együttműködését, és ugyancsak ezeket a szempontokat kell figyelembe venni, ha a Munka Törvénykönyve módosításának alapelveit akarjuk megítélni. Az elmúlt tanévben végzős diákjaink 89 százalékát helyezte el a vállalat a kitanult szakmában. A többiek képesítésüktől eltérő munkát kaptak, éppen ezért idővel megszüntethetik a szervezettel fennálló munkaviszonyukat. Az említett arány nem rossz, sőt a korábbi évekhez viszonyítva kedvező, de mindenképpen arra utal, hogy a munkaerő-gazdálkodásban jelentős változásokra van szükség. A Munka Törvénykönyve módosításának alapelvei is ezt szorgalmazzák, bár a munkaerő stabilizálását illetően az eddigi rendelkezésekkel összehasonlítva nagyobb lehetőséget adnak a vállalatoknak. A rendelkezések azonban önmagukban nem oldják meg a problémákat. A munkaerő stabilizálásában főként a szakmunkásképző és a vállalat körültekintőbb, megfontoltabb együttműködésére van szükség. Gondolok itt mindenekelőtt arra, hogy ez esetben a munkaerögazdál- kodást nem elég csupán rendeletekkel szabályozni, hanem minden vonatkozásban meg kell teremteni a feltételeket a színvonalas munkához. Ezt illetően változtatni kell a munkaerő létszámának tervezési gyakorlatán, és érdekeltté kell tenni a fiatalokat abban, hogy munkahelyül a papírgyárat válasszák. ONDREJ MOKOš mérnök, a štúrovói Középfokú Papíripari Szakmunkásképző Intézet igazgatója
