Új Szó, 1988. május (41. évfolyam, 102-126. szám)
1988-05-04 / 104. szám, szerda
A környezetvédelem politikai kérdés Ha Amerikából Európába repülünk, már jó előre jelentkezik az óvilág. Partja még nem látható, de a levegőben óriási szmogfelhő túnik fel. Mintha bizonyítani akarná, hogy a levegő és általában a természet szennyezettsége nemcsak egyes országok problémája, hanem határoktól független az egész világé. A tudósok manapság életközegünkben a legégetőbb kérdésnek a légkör ózonrétegének elvékonyo- dását, az óceánok szennyezettségét, a Föld légterében az ún. üvegházi hatást, a tropikus erdők irtását, az ivóvízkészletek megcsappanását tekintik. Ezek a kedvezőtlen folyamatok komolyan veszélyeztetik az emberi civilizációt, s már a következő évtizedekben kritikus méreteket ölthetnek. Az ilyen alapvető, globális problémák mellett az egyes államoknak, illetve államcsoportoknak foglalkozniuk kell sajátos ökológiai problémáikkal is. A környezetvédelem mind inkább a politika tárgyává válik - bel- és külpolitikai vonatkozásban egyaránt. Világprobléma A környezettanról szólva nem szabad megfeledkezni kölcsönvi- szonyáról a gazdasággal. Számos szakember figyelmeztet arra, hogy a gazdaságfejlesztés kárára gyakorolt környezetvédelmi politika épp olyan vészes következményekkel jár, mint az olyan gazdaságfejlesztési politika, amely nem veszi tekintetbe a környezetet. Az Ekonomicsesz- kaja gazeta című szovjet lap nemrég azt írta, hogy a tudományos-műszaki ismeretek jelenlegi szintje mellett, az intenzív gazdálkodás adott formái között ,,lehetséges megteremteni olyan új, haladó technológiát és az ennek megfelelő műszereket, illetve erre épülő olyan termelést, amely - amint azt mondani szokás - már a jellegénél fogva ökológiailag tiszta, nem árt a környezetnek. Valóssá válik a társadalmi termelés korábbinál kevésbé költséges fejlesztésével egyidejűleg megoldani a kötődő gazdasági, műszaki, szervezési és ökológiai problémákat." Napjainkban tehát már a környezetvédelem és a gazdaság alapvetően változó viszonyáról beszélhetünk. E viszonyok bonyolultságáról tanúskodik a fejlődő országok helyzete is. Ezek, tekintettel gazdálkodásuk alacsony fokú intenzitására, jóval nagyobb mértékben vannak kitéve a kedvezőtlen ökológiai hatásoknak mint az ipari országok. Ezek a problémák szembetűnőek például az erdők esetében. Hivatalos adatok szerint a trópikus erdők területe évente mintegy tizenegy millió hektárral csökken. Nyugtalanító körülmény, hogy Afrikában az energia- szükséglet hatvan, a világ legszegényebb országaiban pedig több mint kilencven százalékát fedezik fával. Ugyanakkor éppen a trópikus erdőket minősítik teljes joggal bolygónk „tüdejének“, amely megújítja a légkör oxigénjét. Számos ország intenzíven foglalkozik a rosszabbodó környezeti viszonyokkal, s konkrét lépéseket tesz a probléma megoldására. Példaképp említhetjük meg az északi államokat (Svédország, Norvégia) az EGK-országokat és a szocialista államokat. Csehszlovákia is nagy figyelmet fordít a környezet védelmére és alakítására. Erről tanúskodik egyebek között az állami vállalatról szóló törvénytervezet, amely széles körű vita tárgya volt. Paragrafusai rögzítik, a vállalat köteles gazdasági és szociális tevékenységét úgy szervezni, hogy a lehető legeredményesebben óvja a környezetet a káros hatásoktól. Továbbá saját erőforrásaiból köteles pénzelni és kivitelezni a védelmi beruházásokat, biztosítani folyamatos, hatásos üzemelésüket és fedezni az általa okozott környezeti károk költségeit. A Szovjetunió ökológiai helyzetéről az Ekonomicseszkaja gazeta megállapította, hogy „...a világ más iparilag fejlett országaival egybevetve viszonylag kedvező. Ez egyrészt területi kiterjedtségével és óriási természeti erőforrásaival megyarázha- tó. Másrészt azonban azzal is, hogy az államok többségéhez képest korábban fogtunk hozzá a természetóvó intézkedésekhez". A lap ugyanakkor megírta azt is, hogy az elért eredmények nem adnak okot az önelégültségre. S nem csak azért, mert e tekintetben még nem kevés a fogyatékosság, a természeti erőforrások és a környezet iránti felelőtlen, lélektelen, a szűklátókörű tárcasovinizmusnak adózó megnyilvánulás, hanem azért is, mivel a tudomány és a technika fejlődése megnyitja a természetvédelem új lehetőségeit. A nyugat-európai országok is konkrét lépéseket tesznek a környezet védelmére, (gy például 1986-ban sikerült jelentős mértékben tisztábbá tenniük e régió fontos közlekedési ütőerének, a Rajnának vizét. A San- doz vegyigyárban tavalyelőtt bekövetkezett havária következtében azonban ezeknek az államoknak gyakorlatilag a nullaponttól kellett ismét megkezdeniük ezt a munkát. Nélkülözhetetlen együttmüködés Nem vitás, hogy az egyes országok külön-külön megtett lépései nem elegendőek, itt szükségesek az egyeztetett közös akciók. Hiszen a szennyezés sem ismer határokat. Erről az alábbi tények tanúskodnak. Norvégiában a légkört szennyező kéndioxidnak csupán tíz százaléka származik hazai forrásokból. A többi a szelek szárnyán jut el ide főleg az NSZK-ból és Nagy-Britanniából. Tavaly októberben Gennagyij Jago- gyin, a Szovjetunió fő és szakközépiskolai minisztere valamint Nyiki- ta Mojszejev akadémikus, a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia tagja a szovjet televízióban rámutatott arra, hogy az Egyesült Államokban évente 264 millió tonna mérgező anyag kerül a levegőbe s jelentős hányaduk megkárosítja a szomszédos Kanada erdeit. A Szovjetunióba a széláramlat Nyugatról évente 5-10 millió tonna ipari szennyező anyagot sodor, a Szovjetunióból pedig külföldre egymillió tonnát. Hasonlóképpen beszélhetnénk a trópikus erdóirtás nemzetközi következményeiről is. Hacsak egy országban is kerül erre sor, negatív hatása megnyilvánul bolygónk nagykiterjedésű területein. Ezért teljesen logikus, hogy mind többen szorgalmazzák olyan világintézmény létrehozását, amely foglalkozna az ökológiai kilátásokkal és A világ legnagyobb patkógyűjteménye a Brnói Állatorvostudományi Főiskolán található. Az itt őrzött ezer darab között akadnak olyan ritkaságok, mini a kelta korból vagy a középkorból származók, de vannak manapság készültek is. A gyűjteményt a patkolásra vonatkozó irodalom, valamint állatorvosi és lópatko- íáshoz használt segédeszközök egészítik ki. A felvételen dr. Emanuel Král professzor, a Brnói Állatorvostudományi Főiskola egykori tanszékvezetője, az értékes gyűjtemény kurátora egy mai lópatkót mutat be. (Vít Korčák felvétele - ČTK) egyeztetné a nemzetközi környezet- védelmi törekvéseket. Életközegünk időszerű problémái a korábbi gyakorlathoz képest megkívánják a minőségileg teljesen más jellegű együttműködést. Ennek orientációjára utaltak már a hetvenes évek kezdetének tapasztalatai, amikor is - egyebek között - az ENSZ környezetvédelmi programot fogadott el. Az ezzel kapcsolatos együttműködés fokozott igyekezete kifejezésre jutott például a fákról és az erdőkről szóló, tavalyelőtt Párizsban megrendezett nemzetközi konferencián is, amely az afrikai Szahel térség erdőt- lenítésének és az európai erdők senyvedésének problémáival foglalkozott. Csehszlovákia fenntartás nélkül támogatja ezen a területen az aktív nemzetközi együttmüködés gondolatát. ,,A nemzetközi méretű környezetvédelem valamint a béke megőrzésének és a nukleáris háború veszélye elhárításának elsőrendű feladata a civilizáció további létének és fejlődésének egyik alapvető előfeltétele" - mondotta az ENSZ tavalyi Közgyűlésén hazánk képviselője. ,,Az ökológiai tényezők - állapította meg - a nemzetközi kapcsolatoknak és az államok életének fontos elemei, amelyeknek elhanyagolása veszélyezteti biztonságukat és stabilitásukat. Ezért a nemzetközi közösség érdeke megteremti a környezet- védelmi nemzetközi együttműködés olyan koncepcióját, amely a minimumra csökkentené ezeknek a jelenségeknek kedvezőtlen hatását". Csehszlovákia ezért támogatja a környezetvédelmi és fejlesztési világbizottság javaslatát, hogy az ENSZ dolgozza ki a környezet védelmének és stabil alakításának egyezményét. Közép-európai példa Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság tavaly példáját szolgáltatta a kölcsönösen előnyös környezetvédelmi együttműködésnek. A CSSZSZK és az NSZK kormánya megegyezett a környezetvédelmi együttműködésről. Ezt az egyezményt október elején írták alá Bonnban. Ezt a lépést általában jelentősnek minősítik, mint annak a közös törekvésnek a megnyilvánulását, amelynek célja a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni a légkör szennyezettségét, védeni a felszíni és a felszín alatti vízkészleteket és meggátolni az erdők szeny- nyező anyagok általi további károsodását. Ennek az egyezménynek megfelelően nemsokára - egyebek között - megkezdődik az egységes rendszert képező öt program teljesítése. Ezek összefüggnek a levegőben a kéndioxid-szennyezettség mérésével és csökkentésével, a két országban a felszíni és a felszín alatti vizek, továbbá az erdők védelmével, az ipari hulladék feldolgozásával, az ökológiai helyzet változásai megfigyelése információinak cseréjével. A Német Demokratikus Köztársaság is ehhez hasonló egyezményt írt alá az NSZK-val. Közép-Európában így kialakul a teljesen új jellegű ökológiai együttműködés rendszere, amely kétségtelenül előrelépést jelent a jószomszédi kapcsolatok kialakításában és egyidejűleg ösztönöz a gazdasági együttműködés bővítésére is. Hiszen a környezetvédelemben törvényszerűen szóhoz jut az új technológia, amelynek fejlesztésén az érdekelt felek szorosan együttműködhetnek. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a közép-európai környezetvédelmi együttmüködés alapkövévé válhat az egész világ konkrét nemzetközi együttműködésének az olyan globális problémák megoldásában, amilyen kétségtelenül környezetünk károsodása. Persze nem vitás, hogy bolygónk környezeti problémáinak megoldása költségigényes. És számos, főleg fejlődő ország hiányát érzi az anyagi eszközöknek. A megoldás kulcsa a lázas fegyverkezés megszüntetése. Rendkívül humánus lépés lenne ezekre az anyagi eszközökre szert tenni éppen azon a területen, amely veszélyezteti az emberi civilizáció létét s amely pusztítóan hat a környezeti viszonyokra. Ebben a vonatkozásban teljes mértékben kidom- borooik az összefüggés az emberiség e két globális problémája, a leszerelés és a környezetvédelem között. ZDENÉK KUBÍN A teplicei Sklotas vállalat retenicei üzemében most folyik a Float II üveggyártó automata berendezés próbaüzemelése. A KGST-tag- országok viszonylatában a maga nemében ez a legnagyobb technológiai komplexum. Kétmilliárd korona költséggel készült, s napi teljesítménye 700 tonna üvegáru. (Libor Zavoral felvétele - ČTK) APRÓHIRDETÉS KÖSZÖNTŐ ■ 1988. május 4-én ünnepli 50. születésnapját Klacso Béla Kelenyén (Kleňany). E szép ünnep alkalmából szívből gratulál, jó egészséget és hosszú, boldog életet kíván: felesége: Erzsébet, lánya, fia, menye, veje és három unokája. Ú-1512 ■ 1988. május 4-én ünnepli 60. születésnapját a drága jó édesanya, nagymama, Psota Margit Bátorkeszin (Vojnice). E szép ünnep alkalmából szívből gratulálunk, további nagyon jó egészséget és hosszú, boldog életet kívánunk sok szeretettel: férje, leánya: Katalin, fia: Gyuri, menye: Gabi és kis unokája: Zolika, aki nagyon sok puszit küld a magyma- mának. A jókívánságokhoz csatlakozik Lívia és kisfia: Gábor. Ú-1653 ■ 1988. május 4-én ünnepik házasság- kötésük 25. évfordulóját a szerető szülök és nagyszülők, Móczár János és neje, Móczár Mária Bényben (Biňa). E szép ünnep alkalmából jó erőt, egészséget és még nagyon hosszú, boldog életet kívánnak: szüleik, lányuk: Lívia, fiuk: Gábor, vejük: Róbert és kis unokájuk: Zsófi- ka, aki sokszor csókolja a mamát és a papát. Ú-1579 ■ 1988. május 4-én ünnepli 45. születésnapját Kati Gellért Péterfalán (Petrovce). E szép ünnep alkalmából szívből gratulálunk, és erőt, egészséget kívánunk: szerető felesége: Margit, lánya: Kati, fia: Laci. A jókívánságokhoz csatlakozik: özvegy anyósa, valamint sógora: Jancsi családjával Harkácsról (Gém. Ves). Ú-2029 ■ Sok szeretettel és hálával köszöntjük a dolgos kezű, jóságos szívű, drága férjet, édesapát, apóst, nagyapát és fiút, Simko Tibort Losoncon (Lučenec), aki 1988. május 2-án ünnepelte 60. születésnapját. E szép ünnep alkalmából szívünk teljes szeretetével kívánunk hosszú, boldog életet, jó egészséget, hogy még sokáig éljen közöttünk: felesége: Jolán, fiai: Józsi, Laci, Tibi, menyei: Evka, Evka, Danka, unokái: Szilviké, Romanko, Evka, Lacko, Marcelko, Vendo, Monika, Martinko, valamint édesanyja. Ú-2034 ■ 1988. május 1-jén és május 5-én ünnepük születésnapjukat a legdrágább szülök, Csölle Miklós és Csölle Mária Szarván (Rohovce). Évfordulóik alkalmából jó egészséget, hosszú, boldog életet kívánnak: lányaik, vejeik és unokáik. Ú-2058 m életévében ragadott ki szerettei köréből. Köszönjük a megható búcsúbeszédeket, a Dunaszerdahelyi (Dun. Streda) Jnb iskolaügyi osztályának, a bakai (Baka) alapiskola és óvoda kollektívájának, a Bakai és Gabčíkovói Hnb vezetőségének, tanítványoknak, szülőknek és minden jelenlevőnek a részvétnyilvánításokat, sok koszorút, virágot. Külön köszönetét mondunk Sebők Klára nővér önfeláldozó ápolásáért. A gyászoló család Ú-2043 ■ Könnyes szemmel megtört szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, ismerősnek, munkatársnak és mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára 1988 április 3-án a drága férjet, testvért és sógort, Frühvald Józsefet a nyárasdi (Topoľníky) temetőbe, akit a kegyetlen halál hosszú betegség után, 73 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Köszönjük a sok koszorút, virágot, a köszönetnyilvánításokat, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. Külön köszönetét mondunk Kocsis Ilonának a megható búcsúbeszédért. Jóságát és szeretetét szívünkben örökké megőrizzük: szerető felesége és a rokonság Ú-2004 ■ Fájdalomtól megtört szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, szomszédnak, ismerősnek, barátnak és mindazoknak, akik 1988. április 6-án elkísérték utolsó útjára a solymoskarcsai (Jastrabie Kračany) temetőbe a felejthetetlen férjet és édesapát, Soóky Dezsőt, akit a kegyetlen halál 64. életévében ragadott ki szeretett családja köréből. Köszönjük a megható búcsúbeszédeket, a sok szép virágot és koszorút, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. Gyászoló felesége és gyermekei Ú-2045 <A%> MEGEMLÉKEZÉS ■ Mély fájdalommal emlékezünk a szeretett féjre, édesapára, nagyapára, Pásztor Józsefre (Palást - Plášťovce), akit a kegyetlen halál 1987. május4-én, 66. életévében ragadott ki szerettei koréból. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a számunkra nagyon szomorú, első évfordulón. Emlékét szívében őrzi: örökké gyászoló felesége, fiai, leánya, menyei, vejeésunokái. Ú-1434 B Fájó szívvel és soha el nem múló szeretettel emlékezünk a felejthetetlen, jószívű szülőkre, Vanya Józsefre és feleségére, Vanya Józsefnére (Tardoskedd - Tvrdošovce), KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Fájó szívvel mondunk köszönetét mindenkinek, akik elkísérték utolsó útjára 1988. április 7-én a gabčíkovói temetőbe drága halottunkat, Papp Olgát, akit a halál hosszú szenvedés után, 42. akiket a halál 1971. július 19-én, illetve 1987. május 4-én ragadott ki szerettei köréből. Akik ismerték és szerették őket, emlékezzenek rájuk ezen a fájdalmas, tizenhetedik valamint első évfordulókon. Emléküket örökké szívünkben őrizzük: fiaik, lányaik, menyeik, vejeik, unokáik, unokamenyeik, unokavejeik és dédunokáik. Ú-1825 ■ Az idő múlik, de emléke szívünkben örökre megmarad. Szomorú szívvel emlékezünk a drága jó férjre, édesapára, nagyapára és dédapára, Bese Vilmosra (Megyercs - Čalovec), aki 1987. május 4-én távozott el szerettei köréből. Akik szerették és tisztelték, emlékezzenek rá e szomorú, első évfordulón. Soha el nem múló emlékét, jóságát és szeretetét örökké szívünkben őrizzük: a gyászoló család. Ú-2019
