Új Szó, 1988. május (41. évfolyam, 102-126. szám)
1988-05-27 / 123. szám, péntek
A lenini normák következetesebb érvényesítéséért A május 14-én és 15-én az ország tíz kerületében, valamint Prágában és Bratislavában megtartott kerületi, illetve városi konferenciákkal betetőződött a pártélet idei legfontosabb eseménysorozata. Valamennyi konferencia beszámolója és a vitában elhangzott hozzászólások kritikusan ítélték meg az elmúlt két év alatt megtett utat. Mint az alsóbb szintű pártértekezleteken is, a figyelem homlokterében a gazdasági problémák álltak, különös tekintettel a gazdasági mechanizmus megkezdődött átalakítására. A beszámolókban és a hozzászólásokban ugyancsak nagy hangsúlyt kaptak a pártfeladatok teljesítésének és a pártmunka korszerű formáinak kérdései, mindenekelőtt a kommunisták példamutatása. Közösen, internacionalista szellemben Elhangzott a nyugat-szlovákiai kerületi pártkonferencián Új feltételek között is eredményesen Elhangzott a nyugat-szlovákiai kerületi pártkonferencián 88. V. 27 A légi (Lehnice) Csehszlo- vák-NDK Barátság Efsz-ben a párt- szervezet évzáró taggyűlésén és a szövetkezeti zárszámadó közgyűlésén a kritikai igényesség jegyében értékeltük a CSKP XVII. kongresz- szusa határozatainak teljesítésében elért eredményeket. A kommunisták és valamennyi szövetkezeti tag hozzáállása azt az óhajt tükrözte, hogy a CSKP Központi Bizottsága 7. és 9. ülése határozatának szellemében, a gazdasági mechanizmus átalakításával és a szocialista demokrácia elmélyítésével még következetesebben folytassuk a kongresszusi határozatok teljesítését. Ez azért van így, mert tapasztalatból tudjuk, hogy a szövetkezet gazdasági helyzetét csak a mindennapi munkánk javításával és hatékonyabbá tételével, a tudomány és a technika vívmányainak a termelésben és irányításban történő széles körű érvényesítésével fejleszthetjük tovább. Éppen ezért pártalapszervezetünk olyan káderpolitikát folytat, hogy a vezető gazdasági tisztségeket erkölcsi és szakmai szempontból egyaránt megfelelő, nagy teljesítményre képes fiatalok lássák el. Ezt igazolja egyebek között, hogy az előző kerületi pártkonferencia óta szövetkezetünkben 36-ról 54 főre gyarapodott a főiskolai képesítéssel rendelkező szakemberek száma. Ennek is szerepe volt abban, hogy az utóbbi két évben a tudományos-műszaki ismeretek érvényesítésével több mint húsz új terméket és termelési technológiát próbálhattunk ki, illetve honosíthattunk meg. Magas szinten állandósítottuk a lencse hektárhozamát, új növényeket próbáltunk ki a kettős termesztésben, kísérleteket folytattunk szövettenyésztéses növényszaporítással, megkezdtük a Lechlór fertőtlenítő szer gyártását, a szarvasmarha-tenyésztésben laboratóriumi vizsgálatok alapján szabályozzuk a reprodukciót, saját számítóközpontot létesítettünk stb. Az új ismeretek érvényesítése az utóbbi 5 évben igen kedvezően hatott gazdálkodásunkra, eredményeink alakulására. Az említett időszakban az összteljesítményeink értéke 39 százalékkal, a nyereségünk 47 százalékkal nőtt. Az őszi búza hektáronkénti terméshozama öt év átlagában elérte a 7,52 tonnát, ami 47 százalékkal haladta túl az 1982. évi eredményt, az árpa átlaghozama pedig 6,48 tonna volt, ami 37 százalékos emelkedést jelent. Az említetteknek köszönhetően, szövetkezetünk ma szilárd gazdasági alapokon nyugszik és minden lehetőség megvan arra, hogy az új feltételek között is eredményesen fejlődjön tovább. A siker a szövetkezeti dolgozókollektíva önfeláldozó munkájának, a feladatok teljesítésében példát mutató 127 kommunista helytállásának az eredménye. Az átalakítással összefüggésben szövetkezetünk kommunistái és tagjai úgy vélekednek, a párt végre feladatul adhatná a központi szervekben tevékenykedő kommunistáknak, hogy a Szovjetunió példáját követve, nálunk is szüntessék meg azt a temérdek bürokratikus előírást és rendelkezést, amelyek gátat vetnek a kezdeményezésnek, a gazdasági központú gondolkodásnak és cselekvésnek. Véleményem szerint, ezzel az alapelvvel a mező- gazdasági adóról szóló új előírás szintén adós maradt. Arra gondolok, hogy a földterületek minősítésénél nem vették figyelembe, hogy a korábbi besorolás óta nem változott a talajok természetes termőképessége. Ha többet terem a föld, mint a múltban az egyenes arányban áll a nagyobb ráfordításokkal, melyeket a vállalatok drágább vetőmag, vegyszerek, gépek, öntözés stb. formájában évente a hozamok növelésére áldoznak. Az új besorolás szerint azok kerülnek hátrányba, akik többet áldoznak és többet igyekeznek termelni. Ugyanakkorfigyelembe kellene venni a termékek reális csereértékét, hiszen például 100 kilogramm búzáé’l tíz évvel ezelőtt még egy pár jó csizmát lehetett kapni, de maholnap talán már egy belépőt sem fog érni. Továbbra is hiányoznak a hatékony munkához szükséges gépek, iparunk nem képes kifejleszteni egy korszerű vetőgépet, mindenért valutával kell fizetnünk. Új szabvány szerint értékelik a tej minőségét, de a minőségjavítás technikai feltételeinek megteremtéséről nem gondoskodott senki. Nem egész két évvel ezelőtt a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság plénumának ülésén azt ígértem, hogy a szövetkezetünk technikai fejlesztéséhez szükséges valutát saját termékeink külföldi értékesítésével előteremtjük. A Pol’nopo közreműködésével tavaly 4,2 millió devizakorona értékű külkereskedelmet folytattunk, de mit nyerünk vele, ha a saját pénzünkért ugyanez a szervezet legjobb esetben egy év múlva hozza be a munkánkhoz szükséges kellékeket. Egy másik példa a vállalkozással járó nehézségek érzékeltetésére. A Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat úgy intézte a dolgokat, hogy velük kössünk szerződést az általunk kifejlesztett és gyártott Lechlor fertőtlenítő szer forgalmazására. A megrendelés 500 tonnára szólt, de a vállalat illetékes szervezete már csak 100 tonnára kötött szerződést, melyet be is tartott. Méghozzá olyan szigorúan, hogy a fölös 7 tonnát vasúton visszaküldte Kassáról (Košice) Légre, holott köztudott, hogy a miénkhez hasonló készítményekből kevés van forgalomban. Úgy gondolom, hogy a kereskedelmi szervezetnek, amely 10 % kereskedelmi felárat számít a nagykereskedelmi árakhoz (ez több, mint a mi nyereségünk!), annak sokkal többet kellene tennie a felkínált termékek piaci elhelyezéséért. Az említett problémákat a haladás kerékkötőinek tartjuk, de meggyőződésünk, hogy a pártnak lesz ereje megoldani őket. Szövetkezetünk jövőjét illetően optimisták vagyunk, ezért az évzáró taggyűlésen és a zárszámadó közgyűlésen úgy határoztunk, hogy a felsőbb szervek hozzájárulásával 1988. július 1-én áttérünk a termelés agrokombinát rendszerű szervezésére, s csatlakozunk az experimentáló vállalatokhoz. Figyelmünket az új tudományos vívmányok gyakorlati érvényesítésére összpontosítjuk, s ezzel kapcsolatban szolgáltatásokat is kínálunk más szervezeteknek. Szakmai és technikai felkészültségünk megfelelő, s kellő tapasztalatokkal is rendelkezünk, elsősorban az általunk működtetett termelési rendszereknek köszönhetően. A jövőben igyekszünk hozzájárulni a cukorrépa-, mustár- és tarkababtermesztés fejlesztéséhez, a hazai és a külpiacon egyaránt akarunk kereskedni, és saját bolthálózat kiépítését, valamint lakossági szolgáltatási és élelmiszer-ipari tevékenység bevezetését is tervbe vettük. Tudatában vagyunk annak, hogy céljaink sokoldalúak és igényesek, teljesítésüket szövetkezetünk kommunistáinak és valamennyi tagjának becsületes és áldozatkész munkájára alapozzuk. Szövetkezetünk tagjai nevében ígérem, hogy a CSKP politikáját a jövőben is konkrét tettekkel fogjuk támogatni. ANDRÁSSY SÁNDOR, a légi (Lehnice) Csehszlovák- NDK Barátság Efsz elnöke A Komáromi (Komárno) járás pártkonferenciáján szerzett tapasztalatokból kiindulva szeretnék rámutatni a dolgozók, és az ifjúság internacionalista és hazafias nevelésének összefüggéseire a szociális szférával és az élet más területeivel. Ezzel összefüggésben a szubjektív tényezőre helyezzük a hangsúlyt, mindenekelőtt a pártszervek és -szervezetek céltudatos ráhatására, valamint a pártcsoportok, mint a dolgozókollektívák magvainak és a kommunistáknak a lakóhelyükön végzett tevékenységére. Céltudatos szervező munkával arra törekszünk, hogy a hazafiság és az internacionalizmus konkrét tettekben nyilvánuljon meg, olyanokban, amelyek megerősítik járásunk és egész társadalmunk szocialista építése értéktudatának folytonosságát. Erre ösztönözzük a kommunistákat az átalakítás és a szocialista demokrácia fejlesztéséért folytatott harcban, erősítve nevelőhatásukat, szervezőtevékenységüket a népgazdasági terv teljesítésében. A párt vezető szerepének következetes érvényesítésével és a nép áldozatos munkájával elértük, hogy a járás vállalatainak és üzemeinek többsége az ötéves terv első két évében teljesítette tervfeladatait. Érvényes ez az 1988-as év első négy hónapjára is. Nem lehetünk elégedettek egyes vállalatok és üzemek eredményeivel, amelyek az elmúlt időszak kedvező alakulását hátrányosan befolyásolják. Tudatosítjuk ezt, s már a pártalapszervezetek évzáró taggyűlésén megtettük a szükséges intézkedéseket, s ezek teljesítését folyamatosan ellenőrizzük. A járási konferencia egyes területekre vonatkozó határozatai kiemelten hangsúlyozzák a mezőgazdasági termelés intenzifikálásának szükségességét, mivel ez az ágazat járásunk feltételei közt továbbra is kulcsszerepet fog betölteni. Hozzáláttunk a mozgósítható tartalékok kihasználásához, azonban egyes kérdések megoldása mélyebb és átfogóbb eljárást követel. A kommunisták igyekezetét a szubjektív hiányosságok eltávolítására összpontosítjuk. Ezek - a kedvezőtlen időjárási viszonyokkal együtt - fékezték a növénytermesztés tervezett dinamikáját. Az intenzi- fikálásra és a tudományos-műszaki fejlesztésre hozott határozatok következetes teljesítése a nagy hatékonyság és a társadalmi elvárások folyamatos kielégítésére irányul. A földalap védelméről való gondoskodást és a szántóterület termékenységének fokozására irányuló törekvést összekapcsoljuk az erózióellenes program megvalósításával és kiterjesztésével, valamint az öntözőberendezések kihasználásával. Azonban az a véleményünk, hogy a Dunán és a Vágón épülő vízmű illetékeseinek meg kellene gyorsítaniuk a mezőgazdasági földalap és a környezetvédelem beruházásainak kivitelezését. A komplex átalakítás és a demokratizálás mindenekelőtt a kommunistáktól követeli meg az új gondolkodásmódot és cselekvést. A párt szerveit és szervezeteit arra irányítjuk, hogy ezeknek a kulcsfolyamatoknak kihasználásával fokozzák részesedésünket a társadalmi gazdagság megteremtésében. Járásunk szociális-gazdasági fejlesztésében elért eredményeink tükrözik nemzeteink és nemzetiségeink politikai egysége elmélyülését, a lenini nemzetiségi politika sikeres alkalmazását. Mint azt már a járási konferenciánkon is hangsúlyoztuk, sokoldalú nevelői ráhatással tovább fogjuk ezt szilárdítani a csehszlovák kölcsönösség, a tettrekész hazafiság és a szocialista internacionalizmus szellemében. Ezeknek az alapelveknek az egységét és kölcsönös feltételezettsé- gét igyekezünk megvalósítani a mindennapi gyakorlati tevékenység során egész járási pártszervezetünkben: szerveink összetételében, a nemzeti bizottságokban, valamint a Nemzeti Front politikai rendszerének összetevőiben. Célunk az, hogy egész népünk anyagi, szellemi érdekeit összhangba hozzuk a társadalom anyagi és szellemi fejlesztésével. Erre irányul a párt politikája a munkahelyeken, pozitívan befolyásolva az emberi kapcsolatokat az egyes kollektívákban. A tapasztalatok igazolták ennek az eljárásnak a helyességét, mivel elértük, hogy a nép a gyakorlatban támogatja a párt politikáját, a komplex átalakítás feladatait, melyek a CSKP KB 7. és 9. ülésének határozataiból adódnak. Járási szerveink, elsősorban a járási bizottság rendszeresen foglalkozik azoknak a feladatoknak a teljesítésével, amelyek az internacionalista és hazafias neveléssel, mindenekelőtt dolgozóink, állampolgáraink és ifjúságunk gondolkodása és cselekvése befolyásolásával kapcsolatosak. Különös figyelmet szentelünk a nemzetiségi iskolák fiatal nemzedékének, a szlovák nyelv oktatása színvonala emelésének, hogy ezáltal biztosíthassuk minden tehetséges tanuló továbbtanulását. Jó tapasztalatokat szereztünk a járáson belül az iskolák együttműködésében és a Liptovský Mikuláš-i és a Žiar nad Hronom-i járás iskoláival fenntartott kapcsolatok terén. A más járásokkal fenntartott baráti kapcsolatok is a tapasztalatcsere mellett hathatósan hozzájárultak állampolgáraink, ifjúságunk internacionalista nevelésének elmélyítéséhez. Nagy súlyt helyezünk vidékünk gazdag forradalmi hagyományainak alkotó kihasználására, mindenekelőtt az ifjúság körében, hogy az közelebbről megismerje a párt alapítóit, a forradalmi harcok szeivezőit, s mindazokat, akik úttörői voltak szocialista átalakulásunknak. Példa erre Steiner Gábor születésének 100. évfordulója alkalmából tavaly tartott ünnepség, amellyel népszerűsítettük a jelentős forradalmár és hazafi hagyatékát. A hazafias és internacionalista nevelésben pozitív szerepet játszik a Magyar Területi Színház, amely új, gyönyörű épületben kapott helyet Komáromban. Ez az épület és a Csehszlovák-Szovjet Barátság Háza lehetővé teszi az egész köztársaság területéről érkező művészegyüttesek föllépését. Gyakorlattá vált, hogy a Duna Menti Múzeumban, amely bőséges anyaggal rendelkezik a munkás- mozgalom történetéből, rendszeresen tartanak történelem és polgári neveléstan órákat a helyi iskolák. Komárom ad rendszeresen helyet az öntevékeny nemzetiségi művészeti mozgalom központi seregszemléjének a Jókai Napok keretében, és fokozatosan alakítja ki a Le- hár-fesztivál hagyományait. Ezekben és más formákban megy végbe a cseh, a szlovák és a nemzetiségi művészet értékeinek internacionalista cseréje. ANTON HLAVÁČ, az SZLKP Komáromi Járási Bizottságának vezető titkára Hogy az átalakítás ne maradjon papíron Elhangzott a kelet-szlovákiai kerületi pártkonferencián A népgazdaság termelési-műszaki alapjának korszerűsítésében kulcsszerepe van a gépiparnak. Olyan fegyver ez, amelynek segítségével egyedül lehetséges a győzelem a népgazdaság átalakításában. Hordozója a tudományos-műszaki haladásnak, nemcsak a termelési folyamatban, hanem a termékek terén is. Épp ezért továbbra is rendkívüli figyelmet kell fordítani az anyagi-műszaki és káderellátásnak a fejlesztésére. A Kassai (Košice) Nehézgépipari Művek körülményei közt nagy figyelmet szenteltünk a gépipar, illetve a gépgyártás anyagi-műszaki alapja fejlesztésének. Új kapacitásokat alakítottunk ki Kassán, Bardejovban, Sabinovban és Prakovcé- ben. A szó szoros értelmében új üzemeket építettünk, amelyek most modern termékeket állítanak elő. Az 1986-1987-es évben az üzemben 12,3 százalékkal növeltük a termelést, és 1987-ben elértük a 2 milliárd 591 millió korona termelési értéket. Gyorsabb ütemben növekedett a termelés egyes kulcstermékeket előállító részlegeken. A hidraulikus elemek és az aggregátorok gyártásában az elmúlt két évben 28,3 százalékos növekedést, az építőipari gépek gyártásában 50,6 százalékos, a sebességszekrények gyártásában 7,4 százalékos és a gépalkatrész gyártásában 42,6 százalékos növekedést értünk el. Sikeresen teljesítettük exportfeladatainkat is. A 8. ötéves terv első két évében 30,9 százalékkal növekedett nyereségünk. 1987. július elsejével fontos változások történtek vállalatunknál, amikor is a termelési-gazdasági egység részeként belépett a kísérletező üzemek sorába. A legfontosabb változás, amely érintette valamennyi dolgozónkat, a döntő mutatók értékelésének módosítása, a gyártott termékek alapján kialakított bérezés, vagyis a dolgozók anyagi érdekeltségének növekedése. Most, az új rendszer nyolc hónapos működése után már beszélhetünk bizonyos eredményekről: a rendszer előnyeiről és hátrányairól. Az előnyök közt tarthatjuk számon, hogy megváltozott az emberek gondolkodása: a munkásoké és a technikusoké egyaránt. Míg a múltban a rentabilitás, a termelési költség kérdése az embereket egyáltalán nem érdekelte, ma már sikerült fordulatot előidéznünk a gondolkodásban, és a dolgozók kezdik mérlegelni a hatékonyság tényezőit, döntéseikben és munkájukban egyaránt. Ezt igazolták az évzáró pártgyűlések is, amelyeken a hatékonyság kérdéseinek szen- ' telték a legnagyobb figyelmet, és ma azok fordulnak e problémák felé, akiktől a hatékonyság leginkább függ: a gyártáselőkészítésben dolgozók és a technikusok. Ennek eredményességét mutatja, hogy 1986-hoz viszonyítva a nyerség 45 százalékkal növekedett. A kísérletről azonban azt is el kell mondani, hogy szigorú szabályok rendelkeznek az elvonásokról. Például feltételeink között 1988-ban az elvonások elérik a 79,1 százalékot, és nem teszik lehetővé az egészséges vállalkozást, nem teremtenek feltételeket a technológia fejlesztéséhez, melyet egyébként döntőnek tekintünk a hatékonyság további növelésében. A nagy elvonásokkal a nyereségből az állam ugyan megkapja a kísérlet előtt betervezett összegeket, azonban a kísérletező üzemek, vállalatok nem tudnak kialakítani megfelelő fejlesztési alapokat. Ezért úgy gondolom, hogy ezeket a szabályzókat át kell értékelni, márcsak azért is, mivel kísérletről van szó, és ki kell küszöbölni, ami nem válik be. Állandóan szem előtt kell tartanunk, hogy igyekezetünknek a termelési alap megszilárdítására, korszerűsítésére és végső soron a nemzeti jövedelem növelésére kell irányulnia. Ami a gazdasági átalakítás időszerű feladatait illeti, legkomolyabb probléma, amellyel jelenleg küszködünk, a tartalékok kérdése. Ezeket túlléptük az elmúlt években, és forrásai voltak a hatékonyság terén fölmerült nehézségeinknek. 1988 első negyedében néhány év óta először nem léptük túl a tartalékok határát, sót ellenkezőleg, 6 millió koronával csökkentettük. Ez jó eredmény, de tudjuk, hogy e téren csatát még nem nyertünk, és a tartalékokkal az elkövetkező időszakban sokkal ésszerűbben kell gazdálkodni. Idei gazdasági feladataink még igényesebbek. A nyereséget 16 százalékkal kell növelnünk 1987-hez viszonyítva, és még nagyobb növekedést kell elérnünk 1989-ben és 1990-ben. Ezért igyekszünk áttérni a gazdaságosabb termékválasztékra, amelyet számunkra lehetővé tesznek a szállítói-megrendelői kapcsolatok. 1989-ben megkezdjük a nehéz hidraulikus manipulátorok szabadalom szerinti gyártását, amelyhez valutakölcsönt kapunk. Jelenleg teljes ütemben készülünk a dolgozókollektívák önkormányzatának megválasztására, amelyhez mint termelési-gazdasági egységet választottak ki 1988. július elsejétől. Ezzel az akcióval kapcsolatban megtartottuk az üzemi bizottság és az alapszervezetek elnökeinek tanácskozását, amelyen részletesen meghatároztuk a munkástanácsok választásának módját, a dolgozók üzemi és vállalati gyűlését. Meggyőződésemet fejezem ki, hogy mi, gépgyártók mindent megteszünk azért, hogy az átalakítás ne maradion csupán papíron, hanem konkrét eredményeket hozzon: nagyobb hatékonysággal a gépgyártás valamennyi területén. MILAN DARU, a Kassai Nehézgépipari Müvek munkása 0
