Új Szó, 1988. május (41. évfolyam, 102-126. szám)
1988-05-27 / 123. szám, péntek
Mit lát a szakember és mit a fogyasztó? Négy évtized a textilipari külkereskedelemben Külkereskedelmünk az idén negyvenéves. Ugyancsak négy évtizedes múltat tudhat maga mögött a legtöbb külkereskedelmi vállalat. Árucsere-forgalmunk ez alatt az idő alatt az 1948-as színihez viszonyítva a huszonkétszeresére növekedett. Hazánk 140 országgal tart fenn üzleti kapcsolatot, s csaknem egy százalékos a részaránya a világkereskedelemben. Az árucsere az eltelt negyven esztendő alatt azonban nemcsak mennyiségében, hanem szerkezetében is jelentős változásokon ment keresztül. Míg a háború előtti és közvetlenül a háború utáni években a könnyűipar termékei foglalták el az első helyet kivitelünkben, napjainkra a gépipar és az elektrotechnika vették át a vezető szerepet. Ez a szerepváltás azonban korántsem jelenti azt, hogy a könnyűipar háttérbe szorult, hiszen kivitele a négy évtized alatt a tizenkétszeresére növekedett. Az export ilyen irányú alakulásához a textilipar fejlesztése is nagymértékben hozzájárult. Termékeit a Centrotex külkereskedelmi vállalat értékesíti a külföldi piacokon. Ez a vállalat több más külkereskedelmi szervezettel együtt az idén ünnepli 40. születésnapját. Egy ilyen jelentős évforduló kapcsán legalább annyit illik tudni róla, hogy a világ 130 országába szállít textilipari alapanyagokat és késztermékeket. Legnagyobb kereskedelmi partnere a Szovjetunió, amelyet a sorrendben az NSZK, Jugoszlávia, az NDK és Lengyelország követ. A késztermékek importjában az utóbbi időben Kína lett a legjelentősebb partnerünk. A kiterjedt külkereskedelmi kapcsolatok és a negyvenéves múlt textiliparunkról gazdag ismeretanyagot szolgáltatnak, amelynek birtokában a külkereskedelmi vállalat nemzetközi vonatkozásban is megítélheti az iparág helyzetét. Ezekből az ismeretekből kiindulva, vajon miként vélekedik a textilipar fejlődéséről és a külföldi piacokon elfoglalt helyéről Zdenék Černý mérnök, a Centrotex főelőadója?- Bizonyára semmi újat nem mondok azzal, hogy a hazai textilipari temékek már a két világháború közti időszakban ismertek voltak külföldön - magyarázza Zdenék Černý. - A legtöbb alapanyag - miként ma is - behozatalból származott, s az erre fordított pénzt kivitellel kellett megszerezni. Napjainkra any- nyit változott a helyzet, hogy Szlovákiában is meghonosodott a textilipar és a természetes alapanyagok mellett a műszálak is egyre nagyobb teret hódítottak (bár világviszonylatban jelenleg ennek az ellenkezője tapasztalható). Természetesen az sem elhanyagolható, hogy 260 ezerre nőtt a textiliparban dolgozók száma, s a termékek egyharmada külföldön talált gazdára.- Az ilyen arányú kivitel sok vagy kevés?-Semmiképpen nem sok, különösen akkor nem, ha arra gondolunk, hogy vannak országok, amelyek a textilipar termelésének 60 százalékát értékesítik a határokon túl. Paradoxon viszont, hogy a hazai piac ellátása nem mindig megfelelő. Ezt azonban korántsem a kivitel csökkentésével kell megoldani, hanem mindenekelőtt a behozatalt kell növelni. Azokban az országokban, amelyekben az életszínvonal a miénkhez hasonló szintű, az importból származó termékek a kínálatnak csaknem 30 százalékát teszik ki. Nálunk ez az arány viszont csak 10-12 százalék.-A behozatal növelése ismert okokból nem könnyű feladat. A megoldást egyelőre az országhatárokon belül kell megtalálni, ön miként ítéli meg ezt a kérdést?- Véleményem szerint ez irányban a kis vállalatokat és az ipari szövetkezeteket kell aktivizálni, bár ők maguk azt állítják, hogy az igények kielégítéséhez nincs elegendő alapanyaguk. Természetesen a nagy textilipari vállalatok problémáit is a lehető legrövidebb idő alatt meg kell oldani. Gondolok itt mindenekelőtt arra, hogy ebben az iparágban az utóbbi években fontosabb beruházásokra alig került sor. A gépek mintegy kétharmada már teljesen elöregedett, így nem könnyű jó minőségű termékeket gyártani. Az anyagellátás a nagyvállalatoknál is gondot jelent, különösen a szállítmányok minősége és választéka nem megfelelő. Azokból az alapanyagokból sincs elegendő, amelyek felhasználását az anyagfogyasztási mérlegek alapján szabályozzák.- Az ilyen körülmények között miként állják meg helyüket vállalataink, illetve termékeink a határokon túl?-Textilipari cikkeink a nagy sorozatban készült termékek között jó nevet vívtak ki maguknak. Bár vállalataink szállítási határideje általában hosszabb, mint a külföldi cégeké, de mivel igyekeztek megtartani a szerződésben megegyezett feltételeket, megbízható partnereknek bizonyultak. Mindezt azonban múlt időben mondom, azért, mert mostanában a megbízhatóság, sajnos, sok vállalatunkra nem jellemző. A termékeket jóval a megszabott határidő után küldik, s a minőséggel sem mindig elégedettek a partnerek. Úgy látom, nem mindenütt tudatosítják eléggé, hogy a világpiacon egyre nagyobb a verseny, s a legtöbb áruból túlkínálat van. Ennélfogva nekünk kell megnyernünk a vevőt - mégpedig versenyképes termékkel -, különben más partnert talál.- Az állami vállalatról szóló törvénytervezetben azt olvashatjuk, hogy a gazdálkodó szervezeteket feljogosíthatják külkereskedelmi tevékenység végzésére. Véleménye szerint ez a lehetőség javíthat a kedvezőtlen helyzeten?- Már vannak vállalatok, amelyek ezt a jogot megkapták, s a tapasztalat egyelőre az, hogy megnövekedett az árucsere lebonyolításával kapcsolatos munkák adminisztrációigényessége. Úgy ítélem meg, hogy ez inkább adminisztratív jellegű intézkedés lesz, miközben a textilipar gazdasági vonatkozásaival kellene többet foglalkozni. Akkor az eredmények is jobbak lehetnének. Hiányoznak a megfelelő textilipari beruházások, egyelőre megoldatlanok az anyagellátási gondok, kevésbé megbízhatók lettek a textilüzemek, és többet kellene foglalkozni az ágazat gazdasági vonatkozású problémáival - így foglalhatnánk keretbe a szakember véleményét, azét, aki a kulisszák mögé is lát. De vajon mit tud, mit tudhat az átlagfogyasztó textiliparunkról? Aki meglátogatta Brnóban a fogyasztási cikkek 19. nemzetközi vásárát, és a Centrotex bemutatójára is eljutott, nem marasztalhatja el ezt az iparágat. Vállalatainak kiállítása ugyanis rendkívül gazdag és színvonalas volt. A korábbi évektől eltérően, amikor is a kiállításon általában a női divat volt túlsúlyban, ezúttal a férfiak sem kerültek háttérbe. Őket elegáns öltönyökkel, praktikus szabadidő-ruhákkal, szép ingekkel, pulóverekkel, télikabátokkal, kalapokkal, valamint zoknik és zsebkendők gazdag választékával várták. A női divatot ízléses sportruhák, elegáns télikabátok és alkalmi ruhák, divatos pulóverek, blúzok, fürdőruhák, alsónemük képviselték. Az üzemek a legkisebbekre is gondoltak, számukra rugdaló- dzókból, ingecskékből, sapkákból, pulóverekből, fürdőköpenyekből állítottak össze színekben gazdag kollekciót. A Centrotex bemutatóján azonban nemcsak ruházati cikkeket, hanem szép ágyneműket, törülközőket, gyapjú és müszálas szőnyegeket is láthattunk. Tehát a vásáron szerzett tapasztalatokból kiindulva textiliparunk teljesítménye kétségkívül dicséretre méltó. Ami viszont boltjaink kínálatát illeti, nem mindig vagyunk és lehetünk elégedettek, hiszen az árukínálat korántsem olyan gazdag, mint egy ilyen vásári bemutató után azt elvárnánk. Tény, hogy a kiállításon bemutatott termékeknek csak egy részét látjuk viszont az üzletekben. S hogy melyek kerülnek be a vállalatok gyártási programjába, az egyrészt azoktól a már említett körülményektől függ, amelyek sokszor szűk határok közé szorítják a textilipar munkáját. Az árukínálat kialakításában azonban a kereskedelemre is fontos szerep hárul, hiszen végül is (szakemberei választják ki, mi kerüljön a boltok polcaira. . K KOVÁCS EDIT - ............................. KOMMENTÁLJUK -------Ne mcsak a mennyiség fontos A gazdasági értekezleteken jólesően halljuk, hogy a 8. ötéves tervidőszak első két évében a gabonatermesztés tervét túlteljesítették. A növénytermesztés eredményeit értékelve Július Varga, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere is ezt emelte ki sajtótájékoztatóján. Hozzáfűzte, hogy az idén is kedvezőek a feltételek a gabonafélék termelési és eladási tervének teljesítésére. Ezek után azt mondhatnánk, hogy a növénytermesztésben minden rendben van. Sajnos nem így igaz. Annak ellenére, hogy gabonából tavaly rekordtermést értünk el, az idén megint sokat kilincselnek a mezőgazdasági vállalatok vezetői, hogy abraktakarmányt szerezzenek a központi alapból. Főleg a Nyugat-szlovákiai kerületben kedvezőtlen a helyzet, egyes mezőgazdasági vállalatok előleget követelnek az idei termésre. Ezen a téren döntő fordulatot egyrészt úgy lehetne elérni, hogy tovább növelnék a gabonafélék hektárhozamát. Másrészt, hogy az értékes koncentrált takarmányt tömegtakarmányokkal pótolják. Tegyük hozzá, nem akármilyen összetételüekkel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a tömegtakarmány fehérje- és energiatartalma megfelel az állatok fajták és súlycsoportok szerinti igényeinek, akkor nagy mennyiségű abraktakarmányt lehet megtakarítani. Számos mezőgazdasági vállalatnál, köztük például az ostrovi Haladás Egységes Földműves-szövetkezetben jó minőségű tömegtakcrmány etetésével elérik a tehenen- kénti 8-9 literes napi tejtermelési átlagot. Magyarán szólva, ilyen tejelékenységnél még nem szükséges az abraktakarmány fel- használása. Országos méretben akadnak olyan példák, amikor abraktakarmány nélkül még magasabb napi tejhozamot érnek el. Ezen az úton kell tehát továbbhaladni, hogy a szarvasmarhatenyésztés minél jövedelmezőbb legyen. Amint a példák is bizonyítják, van lehetőség az abraktakarmány bizonyos fokú pótlására. Főleg akkor, ha a tömegtakarmányok minősége megfelel a követelményeknek. Mert nem mind- egy, hogy például a lekaszált lucerna vagy más fehérjedús takarmánynövény mennyi esőt „látott“. Sajnos az elmúlt évben számos mezőgazdasági vállalatnál a tömegtakarmányok egy részének a tápértéke egyenlő volt a szalmáéval. Ha az ilyen eseteket meg akarjuk előzni, akkor alaposan fel kell készülni a betakarításra és a tárolásra. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium növénytermesztési osztályának kimutatása szerint, az 1987-es évben a tartósított szenázs és szilázs 32,8 százaléka első osztályú, 46,8 százaléka pedig másodosztályú volt. A szénának csak a 16,2 százalékát sorolhatták az első minőségi osztályba. Itt vannak a sokat emlegetett tartalékok. Ha ez az arány kedvezőbb volna, akkor lényegesen több abraktakarmányt takaríthatnánk meg és jobb lenne az állatok termelékenysége. A minisztérium évek óta komoly összegeket irányoz elő a tömegtakarmányok tárolási feltételeinek javítására. A 8. ötéves tervidőszakban a silótakarmányok tárolására 1,7 millió köbméter befogadóképességű tárolót építenek, a korszerű szénatárolók pedig 3,9 millió köbméter szálastakarmányt fogadnak be. Az értékelések szerint, az építkezés jól halad és megvan rá minden lehetőség, hogy évről évre több tömegtakarmányt tartósítsanak a lehető legkisebb veszteséggel. Szlovákia mindhárom kerületében megkezdődött az évelő takarmánynövények és a fű kaszálása. Sajnos, a hosszan tartó szárazság miatt az első termés elég gyenge. A felmérések azt mutatják, hogy a növényzet egy része elöregedett, tehát nem nő elég gyorsan. Ezért meg kell gyorsítani a betakarítási munkákat, hogy a második kaszálás kiadósabb legyen. Ahol lehet, öntözni kell az évelő takarmánynövényeket, hogy minél nagyobb hektárhozamot érjenek el valamennyi mezőgazdasági vállalatnál. BALLA JÓZSEF Veszélyes paraziták A vágsellyei (Šaľa) Duslo vállalat egyre hatékonyabb növényvédő szereket állít elő, amelyek hatása hosszabb ideig tart, mint az eddig gyártottak. A képen Agáta Hoŕňáková a növényvédő- szer-keverékek töltésére szolgáló berendezést kezeli. (Drahotín Šulla felvétele - ČSTK) A paraziták - az élősködők az ember egészségét nagyon gyakran veszélyeztetik, és sokszor igen súlyos betegségeket okozhatnak. Ezek az élőlények fejlődésük folyamán megszokták, hogy idegen szervezeteken élósködjenek. Az élősködő bélférgek nagyon sok fajtája ismeretes. Némelyek olyan kicsinyek, hogy csak mikroszkóppal, mások viszont szabad szemmel is láthatók. Nemcsak az emberen élősködnek, hanem az állatokon is: kutyán, macskán, szarvasmarhán, rágcsálókon, madarakon stb. Az ember végső gazdája vagy köztigazdája lehet a parazitának (szalagféreg, galandféreg), főképp malária és echinokokkózis esetén. A végső gazdában a parazita a nemi fejlődése szakaszát éli át. A köztigazdában vagy a lárvában a parazita a nem nélküli fejlődés szakaszában van. A lokalizációtól függően külső (ektoparazita) vagy belső (endoparazita) parazitákról beszélünk. A külső a köztigazda testének felületén él, a belső parazita pedig a szervezetében - a bélben, a vérben, a szövetekben vagy az üregekben. Az ember legveszélyesebb parazitás megbetegedése az echinokokkózis, amelyet hydatidózisnak is neveznek. A megbetegedést kétféle galandféreg okozhatja. Az egyik elnevezése Echinokokus granulosus, amely hólyagos, cisztás echino- kokkózist okoz, az Echinokokus multilo- cularis pedig úgynevezett alveoláris echi- nokokkózist idéz elő. A kifejlett galandféreg 3-5 részből tagolt és nem egész fél cm hosszú. A fejrészén négy szívótárcsája és dupla koszorú alakú horgos kapaszkodója van, amellyel a gazda vékonybelének nyálkahártyájába kapaszkodik. Az Echinokokus granulosus végső gazdája a kutya, az Echinokokus multilocularisé pedig a róka és egyéb ragadozók. Az emberen kívül köztigazda lehet a juh, a kecske, a szarvasmarha, a sertés és számos apró rágcsáló is. A galandféreg petéje a gazda ürülékével (kutya, róka stb.) kerül a szabadba, és különféle tárgyakon tapad meg, például a kerti vagy erdei növények termésén. A köztigazda szervezetébe jutva vékony bélféreg fejlődik ki belőle. Átfúrja magát a bélfalon, és a vérpályába jutva különféle belső szervekben telepszik meg: főképp a májban, a tüdőben, ritkábban a lépben, a szívizomban, az agyvelőben, a csontokban, a vesében stb. Itt ún. tömlő, hólyag (ciszta) fejlődik belőle, amely néhány centiméteresre megnő, de később nagyobb is lehet. Lassan fejlődik, s ha elég helye van, nem nyom el fontos belső szerveket, hosszú időn át semmiféle nehézséget nem okoz. Az echinokokkózis májnagyobbodást és sok esetben sárgaságot okozhat, mivel a hólyag az epevezetéket nyomja. Az echinokokkust körülvevő aránylag vastag burok miatt a hólyag (ciszta) csak ritkán fakad el, de ha ez megtörténik, az echino- kokkus elönti a hasüreget, ami bőrviszke- tegségben, kiütésekben, légzési nehézségben és súlyos allergiás reakcióban nyilvánul meg, sőt ájulással is járhat. Az alveoláris echinokokkózis, amelyet a galandféreg - Echinokokus multilokula- ris okoz, úgyszólván kizárólag csak a májban fordul elő, daganatszerúen belenő a májszövetbe, és műtéti úton szinte lehetetlen eltávolítani. A hólyagos (cisztás) echinokokkózis különösen az olyan vidékeken fordul elő, ahol juh, és egyéb állatok tenyésztésével foglalkoznak. Az alveoláris echinokokkózis Közép-Európában főképp Dél-Német- országban és az Alpokban fordul elő, Ázsiában pedig Szibériában, továbbá Japán bizonyos területein és Alaszkán. Az utóbbi időben nálunk is megfigyelhető ez a betegség, ami talán a gyakori külföldi utazásokkal hozható összefüggésbe. Az ember megfertózódhet a parazita petéjével szennyezett kerti vagy erdei terméstől, közvetlenül a kutyától, amelynek szőrzete petékkel lehet fertőzött, s ha gyakran simogatjuk és utána nem mosunk kezet, ez is fertőzés forrása lehet. Az echinokokkózis tünetei különfélék lehetnek, a hólyag (ciszta) elhelyezkedésétől, a kifejtett mechanikus hatástól és a szervezet általános reakciójától függően. Az echinokokkusos tömlő (ciszta) nagyon lassan fejlődik. A máj fertőzése esetén kezdetben emésztési zavarok jelentkeznek, néha a mellkas jobb oldalán lúdbórzésszerú érzés tapasztalható, a jobb oldali bordák alatt nyomás, feszülés jelentkezik, később légzési zavarok mutatkoznak és máj nagyobbodás lép fel. A betegnek panaszaival okvetlenül orvoshoz kell fordulnia, s ha az előzetes kivizsgálás után az orvos a fenti betegségre gyanakszik, akkor a pácienst szakorvoshoz utalja. Ha a diagnózis a parazitás megbetegedésre utal, az orvos előírja a szükséges gyógyszeres kezelést vagy a műtétet. A hólyagos (cisztás) echinokokkózis esetén a lokalizációtól és a páciens általános egészségi állapotától függően döntenek a műtétről, ami a ciszta eltávolításából áll. A betegség megelőzése az állatokkal, főképp a kutyával kapcsolatos higiéniai követelmények szigorú betartásán múlik. Ne engedjük megnyalni az arcunkat, és ha megsimogattuk a kutyát, azonnal mossunk kezet. Nagyon fontos a kutyát rendszeresen állatorvossal ellenőriztetni, s ha szükséges, az élősködőktől megszabadítani. Elengedhetetlen a vágóhidak és a húsipar állatorvosi ellenőrzése is. A kutyákat nem szabad nyers hússal, különösen belsőségekkel etetni. Csakis az említett intézkedések szigorú megtartásával védekezhetünk ez ellen az igen veszélyes - bár elég ritka - parazitás megbetegedés ellen. Dr. OĽGA SOBOTOVÁ ÚJSXl 4 1988. V. ORVOSI TANÁCSADÓ
