Új Szó, 1988. május (41. évfolyam, 102-126. szám)

1988-05-25 / 121. szám, szerda

Egy felmérés tanulságai SZÖVETKEZETEK, ALKOHOLIZMUS, AFGANISZTÁN Moszkvában a közelmúltban je­lentették be, hogy közvélemény-ku­tató intézetet hoznak létre. A hírhez kapcsolható az alábbi írás, amely egy moszkvai felmérés eredményeit elemzi. A kérdőív főtémája az volt: hogyan vélekedik a szovjet főváros lakossága az országban végbeme­nő változásokról. A peresztrojka sok változást idé­zett elő a munkaszervezés rendsze­rében. Többek között törvény szüle­tett a magán-munkatevékenységről, amelynek alapján megélénkült a szövetkezeti mozgalom. A koope­rációs alapon működő vállalkozások létesítését a megkérdezett moszk­vaiak 65 százaléka helyeselte, 17 százaléka helytelenítette, a többiek a kérdést válasz nélkül hagyták. Mivel indokolják véleményüket a szkeptikusok? A szovjet sajtóban megjelent levelek alapján ítélve, a régi gondolkodás sztereotípiái tovább hatnak az emberekre. Van olyan vélemény például, hogy „a szövetkezetiek mind nyerészkedők, rengeteg pénzt vágnak zsebre“. ,,Úgy gondolom, hogy a szövet­kezeti dolgozókkal szemben tanúsí­tott bizalmatlanság abból a meggon­dolásból ered, hogy a gyár, az üzem, a vállalat közös tulajdon, te­hát »senkié«, a szövetkezet viszont a tagság tulajdona - ina a cselja- binszki J. Zsdanov az Érvek és té­nyek című hetilapban. - Vélemé­nyem szerint éppen ezért kellene nagyobb figyelmet szentelni annak a ténynek, hogy a szövetkezeti tulaj­don is szocialista tulajdonforma. “ A Szovjetunióban ma mindenütt alakulnak szövetkezetek, számuk csupán az utóbbi három hónapban több mint kétszeresére nőtt. Az álla­mi vállalatok hálózatát kiegészítve, a szövetkezetek különféle termé­kekkel látják el a piacot, egyéni megrendelésre bútorokat készíte­nek és sok egyéb munkát végeznek a lakossági szükségletek kielégíté­sére. Ennek ellenére országos vi­szonylatban termékeik és szolgálta­tásaik részaránya mindössze 4 szá­zalék. Miért ilyen kevés? Mert a szövetkezeti forma csak most kezd elterjedni és mint minden újnak, meg kell birkóznia a növekedés ne­hézségeivel. Nem mindent gondol­tak végig és szabályoztak a szö­vetkezetek létesítéséről, közre­játszanak a különböző bürokratikus akadályok is. A szociológusok megkérdezték a moszkvaiak véleményét a vezetők választásának új gyakorlatáról is, A kovácsszakma szerelmesei tavaly alakították meg Moszkvában a Pro- méteusz szövetkezetet. Tagjai életre akarják kelteni ezt a kihalófélben levő mesterséget. Művészi szinten kivitelezett dísztárgyaikat, haszná­lati cikkeiket megrendelések alapján készítik. (ČSTK-felvétel) amely szerint a munkahelyi kollektí­vák választják a vezetőket. A meg­kérdezett moszkvaiak 82 százaléka helyeselte, 8 százaléka helytelení­tette ezt a gyakorlatot. Amíg a külön­böző szintű vezetők 70 százaléka, addig az egyszerű dolgozók és al­kalmazottak 85 százaléka véleke­dett pozitívan a vezetők választásá­nak erről a módjáról. „ Az utóbbi időben a Szovjetunió­ban harc bontakozott ki az alkoholiz­mus és a narkománia ellen. A meg­kérdezettek túlnyomó többsége, 86 százaléka (a nők 93 százaléka) he­lyesli a szeszes italok árusításának korlátozását. A megkérdezetteket a kábítószerek elterjedésének a problémája is aggasztja. Például 76 százalékuk úgy véli, hogy a nar- kózás szenvedéllyé válása a közel­jövőben veszélyessé válhat a társa­dalomra. Sokan eléggé kritikusan ítélik meg az egészségügyi szervek munkáját és a televíziós közvetíté­sek minőségét. Nem véletlen, hogy napjainkban éppen itt történik a leg­aktívabb átalakítás. De mi is a tá- gabb értelemben vett peresztrojka a moszkvaiak szerint? A megkérde­zettek 78 százaléka a peresztrojkát úgy tekinti, mint a szocializmus fejlő­dését, megerősödését, s csupán 5 százalék látja benne a szocializ­mus elveitől való eltávolodást. Emel­lett a megkérdezettek nagy része (73 százaléka) úgy vélekedik, hogy a Szovjetunióban végbemenő válto­zások kedvezően befolyásolják a nyugati országokhoz fűződő kap­csolatokat is. A felmérés foglalkozott a nemzet­közi kapcsolatok néhány kérdésé­vel, többek között az afganisztáni helyzettel is. Ezzel kapcsolatban a kérdőív ilyen kérdéseket tartalma­zott: 1. Mi a véleménye a szovjet csapatok részleges kivonásáról Af­ganisztánból? (helyesli 84 százalék, nem helyesli 5 százalék). 2. Mi a vé­leménye a szovjet csapatok terve­zett teljes kivonásáról Afganisztán­ból? (Helyesli 53 százalék, helytele­níti 27 százalék, nem válaszolt a kérdésre 19 százalék.) Erre a kér­désre sok moszkvai azt válaszolta, hogy a szovjet csapatok teljes kivo­násának gondolatát csak akkor he­lyesli, ha garantálják, hogy egyetlen más állam sem avatkozik be Afga­nisztán belügyeibe. A megkérdezet­tek 93 százaléka foglalt állást Mihail Gorbacsov és Reagan újabb, moszkvai találkozója mellett. Az ökológiától a heavy métáiig Önszervező ifjúsági közösségek A Szovjetunióban ma több mint 30 ezer „nemhivatalos" öntevékeny egyesület, klub, csoport működik. Az egyesületek és maga az elnevezés is reakció volt arra, hogy az ifjúsági és társadalmi szervezetek nem ké­pesek kielégíteni a fiatalok igényeit és érdeklődését, s hogy sok társa­dalmi intézmény munkájában elural­kodott a formalizmus és a bürokrá­cia. A szocialista építésben az el­múlt időben szakadék volt az elmé­let és a gyakorlat, a szó és a tett között, ezért jelentek meg a hetve­nes évek végén, a nyolcvanas évek elején ezek az önszervező közös­ségek. A társadalmi élet állóvize gyakran lehetetlenné tette az állampolgárok, főként a fiatalok társadalmi kezde­ményezését. Az ifjúsági problémák­kal foglalkozó moszkvai kutatóköz­pont adatai szerint olyan területe­ken, mint az ökológia, a törvényes­ség és a jogrend, a szabadidő, az ifjúság aktivitása sokszorosa volt annak, amit a társadalmi szerveze­tekben kifejthettek. Gavriil Popov neves szovjet köz­gazdász a ,,nemhivatalos“ mozga­lom fellendülésében annak a folya­matnak a megjelenését látja, ame­lyet nem annyira az embereknek az élettel való elégedetlensége hozott létre, mint inkább az, hogy nem láttak reális utat életük megváltozta­tására. Elérhetetlenek, voltak szá­mukra azok az eszközök, amelyek segítségével befolyásolhatnák a környező valóságot. A szovjet szociológusok az ön­szerveződő csoportokat és egyesü­leteket három típusba sorolják, tevé­kenységük alapján: társadalmilag jelentős, alkotó programot hirdetők­re; olyanokra, amelyek tagjait a sza­badidő eltöltése és a közös érdeklő­dés hozza össze; az extrémista je­gyeket mutató antiszociális csopor­tokra. Az első csoporthoz az önszerve­ző egyesületeknek körülbelül egy­harmada tartozik, de arányuk a de­mokratizálódás és a nyíltság körül­ményei között erőteljesen növek­szik. A közös érdeklődéssel és cselek­véssel szerveződőkhöz tartozó cso­portok mintegy 200 témában tevé­kenykednek, az ökológiától a család problémájáig, a sporttól a nemzeti hagyományok megőrzéséig, a szo­ciális jellegű klubok zömét a politizá­lás és konszolidált erőfeszítések jel­lemzik, amellyel a szovjet társada­lom életét akarják javítani. A szovjet társadalomban lejátszó­dó, a peresztrojka fogalmához kap­csolódó átfogó változások egyik jele - a nem hivatalos társadalom-politi- kai klubok megjelenése. Olyanról van szó, mint a moszkvai és a le- ningrádi Peresztrojka Klub, a Szo­ciális Kezdeményezések Moszkvai Klubja és Alapja, a peresztrojkát segítő krasznodari bizottság, a tár­sadalmi aktívák klubja Rigában, a Közösség Diákklub és így tovább, ilyen az önszervező csoportok közül minden tizedik. ,,Támogatunk min­den építő jellegű kezdeményezést, tervet és javaslatot, amelyek orszá­gunkban előmozdítják a peresztroj­kát és a szocialista elvek megszilár­dítását“ - így fogalmazták meg el­gondolásukat annak az 53 nem hi­vatalos csoportnak a tagjai, akik 1987 második felében Moszkvában találkoztak s elhatározták, hogy két egyesületet hoznak létre: a szocia­lista társadalmi klubok szövetségét és az egyesített kezdeményezés körét. A szabadidő eltöltésére alakuló önszervező - arányuk körülbelül hatvan százalék - csoportok nem jelölnek meg társadalmilag jelentős célokat, de azért őket is - a heavy metalosokat, a rock-hódolókat és a breakeseket - megérintette a poli­tizálás. Az utóbbi időben a moszkvai metál, a Vitézek tagjai sok ökológiai akcióba bekapcsolódnak. Az antiszociális csoportok - a punkok, a ljuberek stb. teszik ki a csoportok 6-10 százalékát. Erő­szakot és extrémista módszereket hirdetve megsértik a szovjet törvé­nyeket. Életkorukat tekintve a tagok több mint fele 17 év alatti, főként a szakmunkásképzőkből kerülnek ki. Az utóbbi időben jelent meg a Szovjetunióban a Pamjaty-Emlé- kezet-csoport, amelynek vezetői egyértelműen nacionalista álláspon­tot képviselnek és vannak köztük fiatalok is. „Az önszervező egyesületek nem jelentenek alternatívát és nem ver­senytársak a Komszomollal szem­ben - így fogalmazott az ifjúsági szervezet kongresszusán Viktor Mi- ronyenko első titkár, - hanem a fia­talok sokrétű társadalmi igényeinek megvalósítási formáit jelentik". Ma a Szovjetunióban új törvény- tervezet készül az önkéntes társa­ságokról és egyletekről. Ez az el­képzelések szerint magában foglalja azt a jogot, hogy az ilyen szerveze­tek részt vegyenek a hatalmi szer­vek választott tagjainak jelölésében és kapják meg a törvényjavaslat elő­terjesztésének jogát. (Az APN hírügynökség anyagai) KOMMENTÁLJUK Formális kapcsolatok helyett... Vannak, akik úgy vélik, csupán formalitás az egész. Mások komoly lehetőségeket látnak bennük. Egy biztos: övék a jövő, a részben már a jelen is... A közvetlen kapcsolatokról, vagyis a KGST-tagországok együttműködésének egyik progresszív formájáról van szó. Két­ségtelen, a tagállamok csaknem négy évtizedes együttműködé­sük során jelentős eredményeket értek el. Napjainkra azonban gyökeresen megváltoztak a követelmények és a feltételek, így az áru- és tapasztalatcserét, illetve más, eddig sikeresen alkalma­zott formát újaknak kell felváltaniuk, kiegészíteniük. Intenzí­vebbé kell tenni az együttműködést, s ennek egyik módja a közvetlen kapcsolatok felvétele, mindenekelőtt a tudományos­kutató munkában, a termelésben és az értékesítésben. Jóllehet, lényegében még csak az elején tartunk, a közvetlen kapcsolatok kialakítása máris meglehetősen intenzív. Ezt bizo­nyítja az a tény is, hogy az elmúlt évben csupán a SZSZK kormányának hatáskörébe tartozó vállalatok több mint ötven közvetlen kapcsolatot létesítettek szovjet partnerekkel. Ezzel összefüggésben nem elhanyagolható, hogy az utóbbi időben számos, a kapcsolatok felvételét és fenntartását szabályozó előírást leegyszerűsítettek, s a Szovjetunióval olyan megállapo­dás született, amely szerint ezen a területen az elszámolásokat nemzeti valutában lehet lebonyolítani. Az év végéig valószínűleg Bulgáriával és Lengyelországgal is kötünk ilyen egyezményt. A tapasztalatok tehát azt mutatják, hogy egyrészt a vállalatok elfogadták ezt az új együttműködési formát, másrészt jogi és adminisztratív szempontból is megvannak a lehetőségek a kap­csolatok felvételéhez és bővítéséhez. Ennek ellenére - a szak­emberek véleménye szerint - az eredmények korántsem olyan jók, mint amilyenek lehetnének. Számos vállalat csupán a sta­tisztikai kimutatások végett létesít közvetlen kapcsolatot, s a tapasztalatcserén túl más eredményeket nem igen tud felmutatni. Arra is volt példa, hogy vállalati vezetők már az árucserét is közvetlen kapcsolatként tartották számon. Termé­szetesen vannak gazdasági szervezetek, mint például a Sigma- konszern, a Žarnovicai Furnérlemezgyár, vagy néhány textil- és vegyipari vállalat, amelyek esetében a közvetlen kapcsolatok jelentős eredményeket hoztak. Vajon esetenként miért sikertelenek, vagy ha úgy tetszik formálisak a közvetlen kapcsolatok? Az ok többféle lehet, de ez esetben nyilván nem kis szerepe van annak, hogy a partnerek sokszor nem fordítanak kellő figyelmet a közvetlen kapcsolatok­ról szóló szerződéskötések előkészítésének. Minden esetben először is azt kellene egyértelműen leszögezni, hogy milyen célt követnek a vállalatok, s az milyen gazdasági eredményekkel jár az együttműködő felek számára. Mindenekelőtt arra kell töre­kedni, hogy a kapacitások, technológiai lehetőségek, tudomá- nyos-műszaki ismeretek olyan egyesítésére kerüljön sor, amely nagyobb haszonnal jár, mintha az adott vállalat saját országhatá­rain belül egyedül végezné munkáját. KOVÁCS EDIT Gyógyintézet gyerekeknek Gyerekek. Három-, négy-, öt- vagy hatévesek. Másképp élnek, mint kortár­saik. Betegek, ezért a kórházi közeg nem ismeretlen számukra. Sokan több időt töltöttek különféle kórházakban, mint a családjuk körében. Betegségük súlyos, ezért hosszantartó ápolásra, kezelésre szorulnak, s ez a jelenlegi gyermekkórházi ágykapacitás mellett nem kis gond. Igaz, megszűnőben van ez az áldatlan helyzet, mert a Somorja (Šamorín) melletti Csilisz- tőn (Cilistov) ez év januárjától gyógyinté­zet nyílt az ortopéd- és neurológiai beteg­ségekben szenvedő gyerekeknek. Az Egészség- és Szociális Ügyi Mi­nisztérium által irányított gyógyintézet eredetileg nem épült egészségügyi inté­zetnek, hanem a Gabčíkovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építőinek szállása volt. S mivel néhány háztömb már felsza­badult, fokozatos átépítésük mellett üze­melni kezdett a gyermekgyógyintézet. Ottjártunkkor éles szél kavarta az utak porát, s még az igazgatói irodában is hallatszott a süvöltése. Dr. Jozef Dziuban igazgató szívélyesen fogadott, s azonnal figyelmeztetett is, ne magát az épületet nézzem, inkább figyeljem az egészség- ügyi dolgozók munkáját. Az ablakhoz ve­zetett s magyarázatba fogott:-Az öt épületben az átépítési munká­latok befejeztével mintegy 700 kórházi ágyunk lesz. Természetesen nemcsak gyerekeket gyógykezelünk majd - habár ók lesznek a legtöbben, két pavilonban 0-14 éves korig -, hanem működni fog egy felnőtt rehabilitációs, egy geriátriai és gasztroenterológiai központ is. De ez még a jövő zenéje - legyintett, majd lelkesed­ve a már meglévő gyermekgyógyintézet­ről kezdett beszélni: - Azt, hogy egyálta­lán működünk, nagyban a Dunaszerda­helyi (Dunajská Streda) Járási Egészség- ügyi Intézet, a járási párt- és állami szer­vek, valamint a somorjai rendelőintézet vezetői hatékony segítségének köszön­hetjük. Intézetünk nemcsak a főváros, hanem szükség szerint Szlovákia vala­mennyi kis betegét szolgálja majd. Igaz, nyárig még csak a 3-6 éves gyermekeket kezeljük, az iskoláskorúak - az ígéretek szerint szeptemberben megnyílik a kór­házi iskola - csak ezután jöhetnek hoz­zánk - magyarázta. Megtudtam, mihelyt megteremtik a le­hetőségeket, a sérült újszülöttel együtt az édesanya is gyógyintézetbe vonul, és a nővérek szakavatott irányításával meg­tanul bánni gyermekével. A nagyobb gye­rekek esetében az anya csak a gyógyke­zelés vége felé kerül kórházba, ugyaneb­ből a célból. Az igazgató kiemelte az egészségügyi személyzet áldozatos, nem könnyű munkáját, hiszen a kicsik ellátása a szaktudáson és a türelmen kívül végte­len szeretetet is igényel. Szinte e végszóra érkezett az igazga­tói irodába dr. Vladimír Slivka, a gyer­mekosztály főorvosa, aki vállalta, hogy végigvezet osztályán. Büszkén mutatta be birodalmát, amelyet a nővérek kezde­ményezésére tettek hangulatossá, s a kis betegek számára otthonossá. A kórter­mek ajtóit kedves állat- és mesefigurák képei díszítik és egyben segítik a kicsik tájékozódását is. - A gyerekjátékokkal, háromkerekű biciklikkel és különböző se­gédeszközökkel felszerelt kis tornater­münkben betegeinknek eleinte nehezére esik a legkisebb mozgás is, de az intenzív torna nagyon hatásos. A betegek kezelé­se rendszerességet kíván, s a javulás sem várható rövid időn belül. Az ortopé­diai rendellenességek, a korai gyermek­agy bénulásos esetek, a Pertheskór, a kü­lönböző gerincferdülések 4-9 hónapra is a gyógyintézetbe parancsolják a gyere­keket. Kissé összeszorult szívvel néztem az ajtóból kilépő mankós apróságot, aki meglátva kedvenc doktor bácsiját, feléje igyekezett, csak azért, ahogy egy puszit cuppantson az arcára. - A kis Petit január elején hozták ide a szülei, akkoriban alig mozgott. Most már látszik rajta a kezelés hatása - tájékoztatott a főorvos, miköz­ben a játékokkal, tévékészülékkel ellátott kórtermekbe is bepillantottunk. Elmagya­rázta még, hogy csak a hosszantartó rehabilitáció javít egészségügyi állapotu­kon, ezért örülnek annak, hogy a tervek­ben szerepel egy termálvizes medence átadása is. Kint az udvaron megmutatta a közös kivizsgáló és gyógyító részleg majdani épületét is, melyben többek kö­zött elvégzik a szükséges röntgeneket, a hematológiai, a biokémiai stb. vizsgála­tokat. Persze, ez még odébb van, de azért már most jó tudni, hogy egy ilyen korszerű egészségügyi központ segíti a bajbajutot­tak gyógyulását. PÉTERFISZONYA

Next

/
Thumbnails
Contents