Új Szó, 1988. május (41. évfolyam, 102-126. szám)
1988-05-21 / 118. szám, szombat
Tudja mi a Raciola? Első lépés az egészséges táplálkozás felé UČ! fiMpímmn# V CK*»SíMkmIi t elv JAVASLATOK Megszilárdítani a dolgozók jogvédelmét la Munka Törvénykönyve módosításának afapelveirč! A Munka Törvénykönyve Novellája alapelveinek tervezetében a leginkább azok a jogi eszközök keltették fel érdeklődésemet, amelyek a munkaerő szükséges mobilitását igyekeznek ösztönözni. Ez rendkívül időszerű követelmény, amely összhangban van a teljes önelszámolás elvével és a szocialista szervezetek vállalkozói tevékenységének új felfogásával. Az alapelvek tervezete a kívánatos munkaerő mobilitást főleg a munkaviszony felmondással való megszüntetésének új szabályozásával kívánja biztosítani, amely lényeges változást jelentene a jelenlegi szabályozással szemben. A felmondások szabályozásának tervezett módosítása az első benyomásra inkább a dolgozóknak nyújt nagyobb lehetőségeket munkaviszonyuk felmondással való megszüntetéséhez. Ez a benyomás főleg abból ered, hogy a szervezet által adott felmondással ellentétben a dolgozók részéről adott felmondásnál megszűnnek a taxatív módon felsorolt felmondási indokok. A jövőben nem lesz semmiféle szerepe annak, milyen indokkal mondja fel munkaviszonyát a dolgozó. Ezen felül megszűnik az a hat havi határidő is, mellyel a munkáltató szervezet meghosszabbíthatta a munkaviszony időtartamát, ha a dolgozó nem a Munka Törvénykönyve által felsorolt, ún. kedvezményezett felmondási indokok valamelyikével támasztotta alá felmondását, illetve ha a munkáltató szervezet ennek a felmondási indoknak tényleges meglétét tagadta. így, bár a szubjektív indokok a jogrend szempontjából vesztenek jelentőségükből, mégis úgy gondolom, hogy a munkáltató szervezetek a jövőben még fokozottabb mértékben kényszerülnek majdi vizsgálni a dolgozók fluktuációjának indokait és kedvezőbb munkalfelté- teleket teremteni számukra, hogy ezzel megelőzzék tervfeladataik teljesítésének veszélyeztetését. A jelenleg folyó vitában felfigyeltem már egyes vezető dolgozók ellenvéleményére, miszerint a felmondások új jogi szabályozása odavezet, hogy a dolgozók a fizetés szempontjából attraktívabb ágazatokba áramlanak majd. Úgy vélem azonban, hogy ez a „veszély“ fennállt eddig is. Ha a dolgozó szilárdan elhatározta, hogy megszünteti munkaviszonyát, az elhatározását végül is minden esetben végrehajtotta. Figyelmeztetni szeretnék azonban az érem másik oldalára is. Arra, hogy amennyiben a munkáltató szervezet meg akarja tartani magának a kvalifikált munkaerőt - tehát stabilizálni akarja kényszerítve lesz arra, hogy az ilyen munkaerő számára kedvezőbb munkafeltételeket biztosítson. Abból indulok ki, hogy a munkabér az értékek sorrendjében általában nem az első helyet foglalja el. Ezt egyébként bizonyították az objektívnak tekinthető szociológiai kutatások is. A Munka Törvénykönyve Novellájának alapelvei meghagyják a munkáltató által adott felmondások jelenlegi rendszerét, ami a dolgozók jogai védelme szempontjából logikus és természetes. Bizonyos kétségeket támaszt azonban annak tör- vényesítése, hogy a munkáltató szervezet a jövőben önállóan dönthet arról, melyik dolgozója vált fölöslegessé, tekintettel a munkaerő létszámának csökkentésére, a munka hatékonyságának növelésére. Úgy vélem, hogy ez a felmondási indok túlságosan általánosan van megfogalmazva, s bizonyos kockázatot rejt magában. Attól tartok, hogy egy ilyen rendelkezés ún. általános záradékká válhat, mellyel a kényelmetlenné vált dolgozóval szemben bármikor vissza lehetne élni, tehát azokkal szemben, akik rámutatnak a vezető dolgozók tevékenységében jelentkező különféle fogyatékosságokra. Az említettek alapján úgy vélem, hogy a Munka Törvénykönyve Novellája meg kellene hogy szilárdítsa a dolgozók jogainak védelmét a szerkezeti változások indokából adott felmondásoknál. A kéthavi felmondási idő rendszerint kevés ahhoz, hogy a dolgozó új, számára megfelelő munkahelyet találjon, s így egyben a dolgozó anyagi helyzetét is veszélyezteti. A védelmet a dolgozók hagyományos csoportján (várandós nők stb.) ki kellene terjeszteni azokra is, akik közel vannak a nyugdíjkorhatárhoz, s akiknek a jelenlegi jogi szabályozás sem biztosít megfelelő védelmet. FEKETE IMRE Az ügyeskedőknek kedvez? A Munka Törvénykönyv tervezete jelentős szociáljogi dokumentum, amely az új gazdasági feltételeket, lehetőségeket veszi figyelembe. Néhány tekintetben többet vártam a novellától. Személy szerint bosz- szant, hogy nem a munkaerő stabilizálásához járul hozzá, hanem ellenkezőleg, vándorlását segíti elő. Tapasztalatból tudom hogy ez elsősorban a kisteljesítményű dolgozók mobilitását jelenti majd, valamint az ügyeskedőkét, megrögzött munkakerülőkét, akik a toborzási illeték megszerzése érdekében vándorolnak majd munkahelyről munkahelyre. A hat hónapos felmondási idő lerövidítése kihat a vállalati lakáspolitikára is. Mivel a munkahelyet változtatókat pótlakás híján nem lehet kiköltöztetni a stabilizációs szövetkezeti, vagy a vállalati lakásból, megszűnik majd az ún. lakásalap, amellyel a szervezetek rendelkeznek. A lakásgondokat csak tovább nehezíti (25. pont), hogy határozott időre szóló munkaszerződést legfeljebb két évre lehet kötni. A vállalati lakáspolitikával véleményem szerint behatóbban kellene foglalkozni a lakástörvényben, a Polgári és a Munka Törvénykönyvében is. A gyakorlat szempontjából időszerűnek tartom, hogy a tervezet foglalkozik a szocialista vagyonvédelemmel és a munkafegyelem megszilárdításával, s lehetővé teszi a selejtet gyártó, valamint az alkohol esetleg narkotikumok hatása alatt dolgozó megtorlását. A szakmunkásképzésről szóló részt viszont hiányosnak vélem. A szakma elsajátítására egy-egy vállalat hozzávetőleg 35 ezer koronát fordít tanulónként. Abban az esetben, ha a leendő szakmunkás tanulmányai alatt, vagy után nem akar a kitaníttató vállalattal 3 éves munkaviszonyról szerződést kötni, akkor annak semmilyen garanciája nincsen arra, hogy a taníttatással kapcsolatos költségei megtérülnek. A kitanult munkaerőt átvevő vállalat ugyanis erre nem köteles. A novellában ezért kötelezni kellene a tanulót alkalmazó vállalatot a tanít- tatási költségek megtérítésére. FEJES LAJOS, a Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járási Ipari Vállalat igazgatója Korunk követelménye a módosítás Már nyugdíjban vagyok, de mint a tervezőosztály volt vezetőjét és mint volt gazdasági-kereskedelmi igazgatóhelyettest népgazdaságunk problémái ma is élénken foglalkoztatnak. Ez az egyik oka annak, hogy a Munka Törvénykönyve módosításához hozzászólok. A másik ok pedig az, hogy az irányításban dolgozó emberekkel való beszélgetéseim során elhangzott: könnyebb lesz már a jövőben az eredményesebb gázdálkodást biztosítani, mert a módosított Munka Törvénykönyve megkönnyíti a gazdasági vezetők számára a fegyelmezetlen dolgozók elbocsátását. Ez igaz, de azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a Munka Törvénykönyve eddig is a vezető és a többi gazdasági dolgozók kötelességévé tette a dolgozókról való mindennemű gondoskodást, a fegyelmezetlen dolgozókkal szembeni eljárást - beleértve az elbocsátást is -, az elvégzett munka szerinti javadalmazást, stb. A Munka Törvénykönyve előírásainak a mindennapi irányítómunkában való hiányos érvényesítése miatt felgyülemlettek a gazdasági egységekben a gondok. Azok a felelős beosztásban dolgozó emberek is kerülték a kellemetlen dolgok időbeni intézését akiknek ez beosztásuknál fogva kötelességük volt. A Munka Törvénykönyvének gyakorlati alkalmazása a jövőben sem lesz könnyű, hisz emberek becsületének sorsának alakításáról van szó. Az új gazdasági körülményekből kiindulva a törvénykönyv módosítása szükséges, hisz ez korunk követelménye. A dolgozók részvételének bővítése a szervezet fejlesztésében, irányításában és tevékenységének ellenőrzésében fejezet 2. pontját azzal egészíteném ki, hogy a vezető gazdasági dolgozók kötelesek biztosítani és létrehozni a feladatok sikeres teljesítéséhez szükséges gazdasági, politikai és humánus feltételeket. A 7. pontot bővíteném azzal, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi vagy vállalati bizottsága is felelős azért, hogy a gazdasági egység vezetője biztosítsa a feladatok sikeres teljesítéséhez szükséges feltételeket. A munka javadalmazása és a munkaakadályok fejezet 10. pontjához odakívánkozik: a vezető gazdasági dolgozók kötelessége úgy szervezni, irányítani az általuk vezetett termelőegység gazdálkodását, hogy annak pozitív eredményei garantálják a dolgozók teljes munkabérének kifizethetőségét. Elgondolkodtató a III. fejezet 18. és 19. pontja. Mivel nem a szervezet, hanem az ember fog önállóan dönteni, ezért a szubjektív megítélés lehetőségét és érvényesítését ki kell zárni a dolgozók fölöslegessé válásának megítéléséből. A munkában „kielégítő eredményt" azok a dolgozók nem tudnak elérni, akiknek nincs megteremtve a feladatok teljesítéséhez szükséges feltétel. Ezt a tényt pedig a dolgozó fölöttese, mint saját tehetetlenségének bizonyítványát, aligha fogja elismerni. Ezért félő, hogy sokkal gyakoribb lesz majd a dolgozó megbélyegzése, hogy nem ér el kielégítő eredményeket a munkájában. Már magában a kielégítő fogalom sem egyértelmű, hisz ami az egyiknél kielégítő, nem biztos, nogy a másiknál is kielégítő lesz. A IV. fejezet 40. pontjában legalább megközelítőleg konkretizálni kellene, hogy melyek a munkafegyelem megsértésének súlyos esetei. Szubjektív megítélés alapján ami az egyiknél súlyos eset, a másiknál nem. Ez az észrevételem érvényes a 42. pontra is. A 48. pontot pedig ki kellene egészíteni azzal, hogy a szocialista és közös tulajdonban lévő vagyonból sem a fizikai, sem a gazdasági dolgozók, vezetők se munkásnak, se különböző szintű gazdasági dolgozóknak, funkcionáriusoknak semmiféle juttatásokat, semmilyen címen nem adhatnak. Kivételt képeznek a hulladékok vagy más kiselejtezett, a gazdasági egység által már nem használható tárgyak, áruk eladása az érvényben lévő törvények megtartásával. A VI. - A munkaidő és pihenés ideje, valamint a dolgozók munkajogi és szociális biztonságának szilárdítása - fejezet 68. pontjával kapcsolatban nem tartom gazdaságilag célszerűnek, hogy az adott naptári évért járó szabadság fennmaradó része hosszabb ideig lesz meríthető, meghatározott, kivételes esetekben akár a következő naptári év végéig. Az a nézetem, hogy az eddigi meghatározás elégséges és humánus volt. így is voltak spekulációk az előző évből átvitt szabadságokkal. A vezető gazdasági dolgozó sokszor nehéz helyzetbe került, mert mindenki szabadságolni akart. Hiába volt a szabadságok merítésének terve. VOLCSKO GYULA Gömörhosszúszó (Dlhá Ves) Napjainkban nem véletlenül esik szó az egészséges életmód, az ésszerű táplálkozás szükségességéről, hiszen az ún. civilizációs betegségek, a szív- és érrendszeri rendellenességek, a cukorbetegség sajnos túl gyakori a lakosság körében. Az orvosok a megelőzésre helyezik a hangsúlyt. Arra figyelmeztetnek, hogy elegendő mozgással és körültekintő táplálkozással elkerülhető a baj. A mozgás valóban teljesen az egyéntől függ, étkezésünk viszont a kereskedelmi hálózatban forgalmazott élelmiszertől is. Azt ugyan egyikről sem áll íthatjuk, hogy egészségkárosító, de az igazsághoz tartozik, hogy gyártóik a kimondottan ésszerű táplálkozást csak kis részüknél vették komolyan figyelembe. Nemcsak a kereskedelmen múlik A bratislavai Zdroj vállalat a közelmúltban a Steiner utcában, a vásárcsarnokkal szemben nyitott egy új üzletet, a Raciolát. Az új bolt színes kirakata vonzza a vásárlókat (Lőrinc János felvétele) Ebben olyan élelmiszert árusítanak, amilyen a diétára szoruló betegnek is megfelel. A színes kirakatok viszonylag sok járókelőt csábítanak látogatásra, vásárlásra.-Számunkra is új ez az árukínálat. Hisz én például korábban egy csemegeboltban dolgoztam, s az teljesen más jellegű volt - mondotta Anna Roháčová üzletvezető. - Mi magunk is ismerkedünk az új áruval, hogy a vevőinknek ajánlani tudjuk. Árusítunk ugyan más élelmiszer- boltokban is kapható árut, de választékunk túlnyomó többsége a betegeknek szánt. Körülnéztünk. A polcokon dzsúszok, üdítők, ásványvíz, elsősorban a cukorbetegek körében keresett dia keksz, limonádépor, befőtt, savanyúság. Kétszersült, hal- és húskonzerv, mélyhűtött zöldség egészíti ki a választékot.- Naponta kétszer kapunk tejtermékeket, kenyérből, illetve péksüteményből csupán az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelő fajtákat árusítjuk. A cukorbetegek rendszeresen vásárolhatnak nálunk cukrászsüteményt. Hetente kétszer halfilét is kapunk, de nyúl- és baromfihúst is árusítunk. Már a bővítésre gondolnak Úgy tervezik, az üzem tószomszédságában lévő hentes is rövidesen a Raciolá- hoz tartozik majd, ott ugyanis nagyobb kapacitású hűtők vannak, s akkor a hús és hentesáru választékát is bővíthetik. Borjú, bárány és egyéb, a diétás táplálkozáshoz alkalmas fajtákat kínálnak majd.- A hozzánk betérők nagy része cukorbeteg. Ezt abból látjuk, amit vásárolnak - folytatta Anna Roháčová. - Néhány napja kaptuk meg Imrich Sečanský és Anna Horváthová könyvét, amely a cukorbetegeknek tartalmaz sok hasznos tanácsot és sok-sok változatos ételreceptet. Nagy iránta az érdeklődés. Egyébként dr. Imrich Sečanský rendszeresen jár hozzánk, figyelemmel kíséri választékunkat. Éppen ma volt itt, és bírálóan megjegyezte, hogy a cukor nélküli „Becher-likőr“ ugyan indokoltan van a polcon, de a „közönségesnek“ nem kellene itt lennie. Igaza van, de hát, ha küldték. .. Az üzletvezető egyelőre csak raktáron lévő árut rendelhet és sajnos a hazai élelmiszeripar nem kényezteti el a kereskedelmet és főképp nem az egészségkárosultakat. Még az árakkal sem. A diabetikus befőttek például jóval drágábbak a cukorral ízesítetteknél, arról már nem is szólva, hogy az ésszerű táplálkozás egyébként is jóval többe kerül. A vásárlók kérnek, kérdeznek- A vevők gyakran fordulnak hozzánk kéréssel. Elmondják, mit szeretnének venni, mi kapható már a csehországi boltokban. A vállalat illetékesei próbálkoznak a különböző áru beszerzésével, de ez nem mindig jár sikerrel. Ha elegendő árunk lesz, úgy tervezzük, bevezetjük a megrendeléses vásárlást és az érdeklődőknek postán is elküldjük majd a kért élelmiszert. Egyelőre még gyűjtjük a tapasztalatokat, piackutatást végzünk, hogy ennek alapján módosíthassuk a választékot, tőlünk telhetően kielégíthessük a vásárlók igényeit. Az üzlet bejáratánál lévő asztalon az egészségnevelési intézet szórólapjai láthatók: a gyakori betegségekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat tartalmazzák és természetesen a helyes táplálkozással összefüggő tanácsokat is.- Ezeken az írásbeli információkon kívül az üzemorvosunk mellett dolgozó egészségügyi nővér hetente két délutánt nálunk tölt. Tehát a hozzánk betérők tőle kérhetnek tanácsot, ha nem tudják, mit válasszanak, milyen élelmiszer felel meg leginkább az orvos által ajánlott diétájukhoz. Dagmar Frankenderterová nővér mindig sok kérdést kap és ó készségesen válaszol. Amíg a vezetővel beszélgetünk, a Ra- ciolában a vevők szinte szünet nélkül adták át egymásnak a bevásárló kosarakat. Volt, aki most jött ide először és nézelődött. De vannak már visszatérő fogyasztóik is. DEÁK TERÉZ Utazunk _____ A Csehszlovák Államvasutaknak is akad tennivalója szolgáltatásai javításában. S hogy milyen nagy a tartozása, május hatodikén a Galántáről (Galanta) 19,26 órakor Bratislava felé induló gyorsvonatban tapasztaltam, miután többedmagammal együtt megfizettem a negyven korona bírságot (a galantai vasútállomás pénztárában ugyanis csak személyvonatra érvényes menetjegyet vásárolhattam, mert a gyorsra nem volt (!!!) helyjegyük), és kényelmesen elhelyezkedtem egy fülkében. Négytagú család szívta velem a fülke levegőjét. Idegesen, rosszkedvűen vitatkozva üldögéltek. Míg az anya föl nem pattant, és ki nem rohant a folyosóra, ahol a jegykezelő még mindig írta a behajtott bírságokról szóló igazolásokat. Vele együtt tért vissza. - Megmondtam, Bratislavában új helyjegyet kell váltaniuk, mert amit Érsekújvárban (Nové Zámky) kaptak, csak Bratislaváig érvényes, - ismételte, ingerült hangjából ítélve nem először, a fiatal, kötelességét teljesítő lány. Az apa kötötte az ebet a karóhoz: - A helyjegyet a menetjeggyel együtt vettem Ústí nad Labemig. Személyenként megfizettem a 98 korona útiköltséget és a négy koronát a helyjegyért. Mindegyikünk csak egy helyen ül, miért rohangálnék és fizetném meg kétszer vagy háromszor a helyjegy árát. Hosszabítsa meg érvényességét, elég hely van a vagonban!- mondta a jegykezelőnek. Volt. Tanúsíthatom, mert megszámoltam: egyetlen vagonban huszonhárom üres hely tátongott. Hogy a galántai állomáson miért nem volt helyjegy? Rejtély marad számomra. Gondolom a vasút dolgozóinak igy egyszerűbb, az utasoknak... Az utasoknak drágább.- Kár a gőzért. Régi história- legyintenek az okosok. Sajnos.- Különben is, egy fecske nem csinál nyarat - hangoztatják a le- gyintők. Csakhogy az említett gyorsvonat egyetlen vagonjában több szárny aszegett ,, fecske“ vergődött nagyon szánalmasan. Két unokájához utazó nagymama, a Štúrovóból Chebbe utazó tíztagú csoport, és egy kb. tizenöt tagú társaság. Bratislavában mindnyájan új helyjegyért rohantak. Vajon kaptak-e? Vajon továbbutazhattak-e azzal a vonattal? KODAY BERTA
