Új Szó, 1988. május (41. évfolyam, 102-126. szám)

1988-05-21 / 118. szám, szombat

Tudja mi a Raciola? Első lépés az egészséges táplálkozás felé UČ! fiMpímmn# V CK*»SíMkmIi t elv JAVASLATOK Megszilárdítani a dolgozók jogvédelmét la Munka Törvénykönyve módosításának afapelveirč! A Munka Törvénykönyve Novellá­ja alapelveinek tervezetében a leg­inkább azok a jogi eszközök keltet­ték fel érdeklődésemet, amelyek a munkaerő szükséges mobilitását igyekeznek ösztönözni. Ez rendkívül időszerű követelmény, amely össz­hangban van a teljes önelszámolás elvével és a szocialista szervezetek vállalkozói tevékenységének új fel­fogásával. Az alapelvek tervezete a kívána­tos munkaerő mobilitást főleg a munkaviszony felmondással való megszüntetésének új szabályozá­sával kívánja biztosítani, amely lé­nyeges változást jelentene a jelenle­gi szabályozással szemben. A felmondások szabályozásának tervezett módosítása az első benyo­másra inkább a dolgozóknak nyújt nagyobb lehetőségeket munkavi­szonyuk felmondással való meg­szüntetéséhez. Ez a benyomás fő­leg abból ered, hogy a szervezet által adott felmondással ellentétben a dolgozók részéről adott felmon­dásnál megszűnnek a taxatív mó­don felsorolt felmondási indokok. A jövőben nem lesz semmiféle sze­repe annak, milyen indokkal mondja fel munkaviszonyát a dolgozó. Ezen felül megszűnik az a hat havi határ­idő is, mellyel a munkáltató szerve­zet meghosszabbíthatta a munkavi­szony időtartamát, ha a dolgozó nem a Munka Törvénykönyve által felsorolt, ún. kedvezményezett fel­mondási indokok valamelyikével tá­masztotta alá felmondását, illetve ha a munkáltató szervezet ennek a fel­mondási indoknak tényleges meglé­tét tagadta. így, bár a szubjektív indokok a jogrend szempontjából vesztenek jelentőségükből, mégis úgy gondolom, hogy a munkáltató szervezetek a jövőben még fokozot­tabb mértékben kényszerülnek majdi vizsgálni a dolgozók fluktuációjának indokait és kedvezőbb munkalfelté- teleket teremteni számukra, hogy ezzel megelőzzék tervfeladataik tel­jesítésének veszélyeztetését. A jelenleg folyó vitában felfigyel­tem már egyes vezető dolgozók el­lenvéleményére, miszerint a felmon­dások új jogi szabályozása odave­zet, hogy a dolgozók a fizetés szem­pontjából attraktívabb ágazatokba áramlanak majd. Úgy vélem azon­ban, hogy ez a „veszély“ fennállt eddig is. Ha a dolgozó szilárdan elhatározta, hogy megszünteti mun­kaviszonyát, az elhatározását végül is minden esetben végrehajtotta. Fi­gyelmeztetni szeretnék azonban az érem másik oldalára is. Arra, hogy amennyiben a munkáltató szervezet meg akarja tartani magának a kvali­fikált munkaerőt - tehát stabilizálni akarja kényszerítve lesz arra, hogy az ilyen munkaerő számára kedvezőbb munkafeltételeket bizto­sítson. Abból indulok ki, hogy a munkabér az értékek sorrendjé­ben általában nem az első helyet foglalja el. Ezt egyébként bizonyítot­ták az objektívnak tekinthető szocio­lógiai kutatások is. A Munka Törvénykönyve Novellá­jának alapelvei meghagyják a mun­káltató által adott felmondások je­lenlegi rendszerét, ami a dolgozók jogai védelme szempontjából logi­kus és természetes. Bizonyos két­ségeket támaszt azonban annak tör- vényesítése, hogy a munkáltató szervezet a jövőben önállóan dönt­het arról, melyik dolgozója vált fölös­legessé, tekintettel a munkaerő lét­számának csökkentésére, a munka hatékonyságának növelésére. Úgy vélem, hogy ez a felmondási indok túlságosan általánosan van megfo­galmazva, s bizonyos kockázatot rejt magában. Attól tartok, hogy egy ilyen rendelkezés ún. általános záradék­ká válhat, mellyel a kényelmetlenné vált dolgozóval szemben bármikor vissza lehetne élni, tehát azokkal szemben, akik rámutatnak a vezető dolgozók tevékenységében jelent­kező különféle fogyatékosságokra. Az említettek alapján úgy vélem, hogy a Munka Törvénykönyve No­vellája meg kellene hogy szilárdítsa a dolgozók jogainak védelmét a szerkezeti változások indokából adott felmondásoknál. A kéthavi fel­mondási idő rendszerint kevés ah­hoz, hogy a dolgozó új, számára megfelelő munkahelyet találjon, s így egyben a dolgozó anyagi hely­zetét is veszélyezteti. A védelmet a dolgozók hagyományos csoport­ján (várandós nők stb.) ki kellene terjeszteni azokra is, akik közel van­nak a nyugdíjkorhatárhoz, s akiknek a jelenlegi jogi szabályozás sem biztosít megfelelő védelmet. FEKETE IMRE Az ügyeskedőknek kedvez? A Munka Törvénykönyv tervezete jelentős szociáljogi dokumentum, amely az új gazdasági feltételeket, lehetőségeket veszi figyelembe. Né­hány tekintetben többet vártam a novellától. Személy szerint bosz- szant, hogy nem a munkaerő stabili­zálásához járul hozzá, hanem ellen­kezőleg, vándorlását segíti elő. Ta­pasztalatból tudom hogy ez elsősor­ban a kisteljesítményű dolgozók mo­bilitását jelenti majd, valamint az ügyeskedőkét, megrögzött munka­kerülőkét, akik a toborzási illeték megszerzése érdekében vándorol­nak majd munkahelyről munka­helyre. A hat hónapos felmondási idő lerövidítése kihat a vállalati lakáspo­litikára is. Mivel a munkahelyet vál­toztatókat pótlakás híján nem lehet kiköltöztetni a stabilizációs szövet­kezeti, vagy a vállalati lakásból, megszűnik majd az ún. lakásalap, amellyel a szervezetek rendelkez­nek. A lakásgondokat csak tovább nehezíti (25. pont), hogy határozott időre szóló munkaszerződést legfel­jebb két évre lehet kötni. A vállalati lakáspolitikával véleményem szerint behatóbban kellene foglalkozni a la­kástörvényben, a Polgári és a Mun­ka Törvénykönyvében is. A gyakorlat szempontjából idő­szerűnek tartom, hogy a tervezet foglalkozik a szocialista vagyonvé­delemmel és a munkafegyelem megszilárdításával, s lehetővé teszi a selejtet gyártó, valamint az alkohol esetleg narkotikumok hatása alatt dolgozó megtorlását. A szakmun­kásképzésről szóló részt viszont hiányosnak vélem. A szakma elsajá­títására egy-egy vállalat hozzávető­leg 35 ezer koronát fordít tanulón­ként. Abban az esetben, ha a leendő szakmunkás tanulmányai alatt, vagy után nem akar a kitaníttató vállalattal 3 éves munkaviszonyról szerződést kötni, akkor annak semmilyen ga­ranciája nincsen arra, hogy a tanítta­tással kapcsolatos költségei megté­rülnek. A kitanult munkaerőt átvevő vállalat ugyanis erre nem köteles. A novellában ezért kötelezni kellene a tanulót alkalmazó vállalatot a tanít- tatási költségek megtérítésére. FEJES LAJOS, a Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járási Ipari Vállalat igazgatója Korunk követelménye a módosítás Már nyugdíjban vagyok, de mint a tervezőosztály volt vezetőjét és mint volt gazdasági-kereskedelmi igazgatóhelyettest népgazdaságunk problémái ma is élénken foglalkoz­tatnak. Ez az egyik oka annak, hogy a Munka Törvénykönyve módosítá­sához hozzászólok. A másik ok pe­dig az, hogy az irányításban dolgozó emberekkel való beszélgetéseim során elhangzott: könnyebb lesz már a jövőben az eredményesebb gázdálkodást biztosítani, mert a mó­dosított Munka Törvénykönyve megkönnyíti a gazdasági vezetők számára a fegyelmezetlen dolgozók elbocsátását. Ez igaz, de azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a Munka Törvénykönyve eddig is a vezető és a többi gazdasági dolgozók köteles­ségévé tette a dolgozókról való min­dennemű gondoskodást, a fegyel­mezetlen dolgozókkal szembeni eljá­rást - beleértve az elbocsátást is -, az elvégzett munka szerinti javadal­mazást, stb. A Munka Törvénykönyve előírá­sainak a mindennapi irányítómunká­ban való hiányos érvényesítése mi­att felgyülemlettek a gazdasági egy­ségekben a gondok. Azok a felelős beosztásban dolgozó emberek is kerülték a kellemetlen dolgok időbe­ni intézését akiknek ez beosztásuk­nál fogva kötelességük volt. A Mun­ka Törvénykönyvének gyakorlati al­kalmazása a jövőben sem lesz könnyű, hisz emberek becsületének sorsának alakításáról van szó. Az új gazdasági körülményekből kiindulva a törvénykönyv módosítása szüksé­ges, hisz ez korunk követelménye. A dolgozók részvételének bővíté­se a szervezet fejlesztésében, irá­nyításában és tevékenységének ellenőrzésében fejezet 2. pontját az­zal egészíteném ki, hogy a vezető gazdasági dolgozók kötelesek bizto­sítani és létrehozni a feladatok sike­res teljesítéséhez szükséges gazda­sági, politikai és humánus feltéte­leket. A 7. pontot bővíteném azzal, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom üzemi vagy vállalati bizottsá­ga is felelős azért, hogy a gazdasági egység vezetője biztosítsa a felada­tok sikeres teljesítéséhez szükséges feltételeket. A munka javadalmazása és a munkaakadályok fejezet 10. pont­jához odakívánkozik: a vezető gaz­dasági dolgozók kötelessége úgy szervezni, irányítani az általuk veze­tett termelőegység gazdálkodását, hogy annak pozitív eredményei ga­rantálják a dolgozók teljes munka­bérének kifizethetőségét. Elgondolkodtató a III. fejezet 18. és 19. pontja. Mivel nem a szerve­zet, hanem az ember fog önállóan dönteni, ezért a szubjektív megítélés lehetőségét és érvényesítését ki kell zárni a dolgozók fölöslegessé válá­sának megítéléséből. A munkában „kielégítő eredményt" azok a dolgo­zók nem tudnak elérni, akiknek nincs megteremtve a feladatok telje­sítéséhez szükséges feltétel. Ezt a tényt pedig a dolgozó fölöttese, mint saját tehetetlenségének bizo­nyítványát, aligha fogja elismerni. Ezért félő, hogy sokkal gyakoribb lesz majd a dolgozó megbélyegzé­se, hogy nem ér el kielégítő eredmé­nyeket a munkájában. Már magában a kielégítő fogalom sem egyértelmű, hisz ami az egyiknél kielégítő, nem biztos, nogy a másiknál is kielégítő lesz. A IV. fejezet 40. pontjában leg­alább megközelítőleg konkretizálni kellene, hogy melyek a munkafe­gyelem megsértésének súlyos ese­tei. Szubjektív megítélés alapján ami az egyiknél súlyos eset, a másiknál nem. Ez az észrevételem érvényes a 42. pontra is. A 48. pontot pedig ki kellene egészíteni azzal, hogy a szocialista és közös tulajdonban lévő vagyonból sem a fizikai, sem a gazdasági dolgozók, vezetők se munkásnak, se különböző szintű gazdasági dolgozóknak, funkcioná­riusoknak semmiféle juttatásokat, semmilyen címen nem adhatnak. Ki­vételt képeznek a hulladékok vagy más kiselejtezett, a gazdasági egy­ség által már nem használható tár­gyak, áruk eladása az érvényben lévő törvények megtartásával. A VI. - A munkaidő és pihenés ideje, valamint a dolgozók munkajo­gi és szociális biztonságának szilár­dítása - fejezet 68. pontjával kap­csolatban nem tartom gazdaságilag célszerűnek, hogy az adott naptári évért járó szabadság fennmaradó része hosszabb ideig lesz meríthető, meghatározott, kivételes esetekben akár a következő naptári év végéig. Az a nézetem, hogy az eddigi meg­határozás elégséges és humánus volt. így is voltak spekulációk az előző évből átvitt szabadságokkal. A vezető gazdasági dolgozó sokszor nehéz helyzetbe került, mert min­denki szabadságolni akart. Hiába volt a szabadságok merítésének terve. VOLCSKO GYULA Gömörhosszúszó (Dlhá Ves) Napjainkban nem véletlenül esik szó az egészséges életmód, az ésszerű táplál­kozás szükségességéről, hiszen az ún. civilizációs betegségek, a szív- és érrend­szeri rendellenességek, a cukorbeteg­ség sajnos túl gyakori a lakosság köré­ben. Az orvosok a megelőzésre helyezik a hangsúlyt. Arra figyelmeztetnek, hogy elegendő mozgással és körültekintő táp­lálkozással elkerülhető a baj. A mozgás valóban teljesen az egyéntől függ, étke­zésünk viszont a kereskedelmi hálózat­ban forgalmazott élelmiszertől is. Azt ugyan egyikről sem áll íthatjuk, hogy egész­ségkárosító, de az igazsághoz tartozik, hogy gyártóik a kimondottan ésszerű táp­lálkozást csak kis részüknél vették komo­lyan figyelembe. Nemcsak a kereskedelmen múlik A bratislavai Zdroj vállalat a közelmúlt­ban a Steiner utcában, a vásárcsarnokkal szemben nyitott egy új üzletet, a Raciolát. Az új bolt színes kirakata vonzza a vásárlókat (Lőrinc János felvétele) Ebben olyan élelmiszert árusítanak, ami­lyen a diétára szoruló betegnek is meg­felel. A színes kirakatok viszonylag sok járókelőt csábítanak látogatásra, vásár­lásra.-Számunkra is új ez az árukínálat. Hisz én például korábban egy csemege­boltban dolgoztam, s az teljesen más jellegű volt - mondotta Anna Roháčová üzletvezető. - Mi magunk is ismerkedünk az új áruval, hogy a vevőinknek ajánlani tudjuk. Árusítunk ugyan más élelmiszer- boltokban is kapható árut, de választé­kunk túlnyomó többsége a betegeknek szánt. Körülnéztünk. A polcokon dzsúszok, üdítők, ásványvíz, elsősorban a cukorbe­tegek körében keresett dia keksz, limoná­dépor, befőtt, savanyúság. Kétszersült, hal- és húskonzerv, mélyhűtött zöldség egészíti ki a választékot.- Naponta kétszer kapunk tejterméke­ket, kenyérből, illetve péksüteményből csupán az egészséges táplálkozás köve­telményeinek megfelelő fajtákat árusítjuk. A cukorbetegek rendszeresen vásárol­hatnak nálunk cukrászsüteményt. Heten­te kétszer halfilét is kapunk, de nyúl- és baromfihúst is árusítunk. Már a bővítésre gondolnak Úgy tervezik, az üzem tószomszédsá­gában lévő hentes is rövidesen a Raciolá- hoz tartozik majd, ott ugyanis nagyobb kapacitású hűtők vannak, s akkor a hús és hentesáru választékát is bővíthetik. Borjú, bárány és egyéb, a diétás táplálko­záshoz alkalmas fajtákat kínálnak majd.- A hozzánk betérők nagy része cu­korbeteg. Ezt abból látjuk, amit vásárol­nak - folytatta Anna Roháčová. - Néhány napja kaptuk meg Imrich Sečanský és Anna Horváthová könyvét, amely a cukor­betegeknek tartalmaz sok hasznos taná­csot és sok-sok változatos ételreceptet. Nagy iránta az érdeklődés. Egyébként dr. Imrich Sečanský rendszeresen jár hoz­zánk, figyelemmel kíséri választékunkat. Éppen ma volt itt, és bírálóan megjegyez­te, hogy a cukor nélküli „Becher-likőr“ ugyan indokoltan van a polcon, de a „kö­zönségesnek“ nem kellene itt lennie. Iga­za van, de hát, ha küldték. .. Az üzletvezető egyelőre csak raktáron lévő árut rendelhet és sajnos a hazai élelmiszeripar nem kényezteti el a keres­kedelmet és főképp nem az egészségká­rosultakat. Még az árakkal sem. A diabeti­kus befőttek például jóval drágábbak a cukorral ízesítetteknél, arról már nem is szólva, hogy az ésszerű táplálkozás egyébként is jóval többe kerül. A vásárlók kérnek, kérdeznek- A vevők gyakran fordulnak hozzánk kéréssel. Elmondják, mit szeretnének venni, mi kapható már a csehországi boltokban. A vállalat illetékesei próbál­koznak a különböző áru beszerzésével, de ez nem mindig jár sikerrel. Ha elegen­dő árunk lesz, úgy tervezzük, bevezetjük a megrendeléses vásárlást és az érdeklő­dőknek postán is elküldjük majd a kért élelmiszert. Egyelőre még gyűjtjük a ta­pasztalatokat, piackutatást végzünk, hogy ennek alapján módosíthassuk a választé­kot, tőlünk telhetően kielégíthessük a vá­sárlók igényeit. Az üzlet bejáratánál lévő asztalon az egészségnevelési intézet szórólapjai lát­hatók: a gyakori betegségekkel kapcsola­tos legfontosabb tudnivalókat tartalmaz­zák és természetesen a helyes táplálko­zással összefüggő tanácsokat is.- Ezeken az írásbeli információkon kí­vül az üzemorvosunk mellett dolgozó egészségügyi nővér hetente két délutánt nálunk tölt. Tehát a hozzánk betérők tőle kérhetnek tanácsot, ha nem tudják, mit válasszanak, milyen élelmiszer felel meg leginkább az orvos által ajánlott diétájuk­hoz. Dagmar Frankenderterová nővér mindig sok kérdést kap és ó készségesen válaszol. Amíg a vezetővel beszélgetünk, a Ra- ciolában a vevők szinte szünet nélkül adták át egymásnak a bevásárló kosara­kat. Volt, aki most jött ide először és nézelődött. De vannak már visszatérő fogyasztóik is. DEÁK TERÉZ Utazunk _____ A Csehszlovák Államvasutak­nak is akad tennivalója szolgál­tatásai javításában. S hogy mi­lyen nagy a tartozása, május hatodikén a Galántáről (Galanta) 19,26 órakor Bratislava felé in­duló gyorsvonatban tapasztal­tam, miután többedmagammal együtt megfizettem a negyven korona bírságot (a galantai vas­útállomás pénztárában ugyanis csak személyvonatra érvényes menetjegyet vásárolhattam, mert a gyorsra nem volt (!!!) helyjegyük), és kényelmesen el­helyezkedtem egy fülkében. Négytagú család szívta velem a fülke levegőjét. Idegesen, rosszkedvűen vitatkozva üldö­géltek. Míg az anya föl nem pattant, és ki nem rohant a folyo­sóra, ahol a jegykezelő még mindig írta a behajtott bírságok­ról szóló igazolásokat. Vele együtt tért vissza. - Megmond­tam, Bratislavában új helyjegyet kell váltaniuk, mert amit Érsekúj­várban (Nové Zámky) kaptak, csak Bratislaváig érvényes, - is­mételte, ingerült hangjából ítélve nem először, a fiatal, kötelessé­gét teljesítő lány. Az apa kötötte az ebet a karóhoz: - A helyje­gyet a menetjeggyel együtt vet­tem Ústí nad Labemig. Szemé­lyenként megfizettem a 98 koro­na útiköltséget és a négy koronát a helyjegyért. Mindegyikünk csak egy helyen ül, miért rohan­gálnék és fizetném meg kétszer vagy háromszor a helyjegy árát. Hosszabítsa meg érvényessé­gét, elég hely van a vagonban!- mondta a jegykezelőnek. Volt. Tanúsíthatom, mert megszámoltam: egyetlen vagon­ban huszonhárom üres hely tá­tongott. Hogy a galántai állomá­son miért nem volt helyjegy? Rejtély marad számomra. Gon­dolom a vasút dolgozóinak igy egyszerűbb, az utasoknak... Az utasoknak drágább.- Kár a gőzért. Régi história- legyintenek az okosok. Sajnos.- Különben is, egy fecske nem csinál nyarat - hangoztatják a le- gyintők. Csakhogy az említett gyorsvonat egyetlen vagonjában több szárny aszegett ,, fecske“ vergődött nagyon szánalmasan. Két unokájához utazó nagyma­ma, a Štúrovóból Chebbe utazó tíztagú csoport, és egy kb. ti­zenöt tagú társaság. Bratislavá­ban mindnyájan új helyjegyért rohantak. Vajon kaptak-e? Vajon továbbutazhattak-e azzal a vo­nattal? KODAY BERTA

Next

/
Thumbnails
Contents