Új Szó, 1988. május (41. évfolyam, 102-126. szám)

1988-05-21 / 118. szám, szombat

Ifjúsági szervezetek vezetőinek nemzetközi találkozója (Folytatás az 1. oldalról) függ, hogyan sikerül felhasználni a szocializmus hatalmas potenciálját további megszilárdítására és fej­lesztésére. Az ifjúsági szövetségek képvise­lői elsősorban a szervezeteikre a szocializmus fejlesztésének jelen­legi időszakában háruló feladatokkal foglalkoznak. Egyúttal áttekintik köl­csönös együttműködésük további javításának távlatait, ezen belül az ifjúsági csereakciók és turizmus kér­déseit. Ezen kívül napirenden szere­pelnek a fesztiválmozgalom problé­mái és a XIII. VIT előkészületei, amely fesztivál a KNDK fővárosában 1989 nyarán lesz. Az ülés ma folytatódik. Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára tegnap Karéi Hoffmannak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának je­lenlétében fogadta a találkozón részt ve­vő küldöttségek vezetőit. Bevezetőben Jakeš elvtárs szívélye­sen üdvözölte a jelenlevőket, és sok sikert kívánt csehszlovákiai munkalátogatásuk­hoz. Egyebek között hangsúlyozta, min­den szocialista ország ifjúságának sürge­tő feladata, hogy a világ haladó népeivel közösen hozzájáruljon az atomháború ve­szélyének elhárításához, a világbéke és a nemzetközi biztonság megszilárdításá­hoz. A jelenlegi időszakban az a cél, hogy a fiatalok lendületükkel, tudásukkal és képességeikkel a szocializmus hatalmas anyagi és szellemi potenciáljának jobb kihasználására törekedjenek. Csak így válik dinamikussá a szociális és gazdasá­gi fejlesztés, növekszik a szocializmus tekintélye és vonzereje, s csak így lehet Jakeš elvtárs a CSKP KB 7. és 9. ülésének határozatairól szólva elemezte azokat a problémákat, amelyeket az át­alakítás folyamatában meg kell oldani. A CSKP megteremti a feltételeket ahhoz, hogy egységes ifjúsági szervezetünk a Csehszlovák Nemzeti Front szilárd ré­szeként tovább fokozza tevékenységét és a fiatalokra való hatását - hangsúlyozta. A találkozó résztvevőinek nevében Viktor Mironyenko, a Lenini Komszomol KB első titkára köszönetét mondott Jakeš elvtársnak a szívélyes fogadtatásért, s hangsúlyozta, hogy el kell mélyíteni a szocialista országok ifjúsági szerveze­teinek kapcsolatait. A fogadáson részt vett Vasil Mohorita, a CSKP KB Titkárságának tagja, a SZISZ KB elnöke és Jan Bouchal, a CSKP KB osztályvezetője. Ünnepi gyűlés (ČSTK) - Sládkovičovóban a Franti­šek Zubka Szlovák Szakszervezeti Iskola megalakulásának 40. évfordulója alkal­mából az iskola tanárai és hallgatói ünne­pi gyűlést tartottak, amelyen jelen volt Gejza Šlapka, az SZLKP KB Elnökségé­nek tagja, a KB titkára, valamint Ivan Goňko, az SZLKP KB Elnökségének tag­ja, a Szlovák Szakszervezeti Tanács el­nöke. A vendégek között volt Ján Švéda, az SZLKP KB osztályvezetője, Miroslav Španiel, az SZKT titkára, a Galántai (Ga­lanta) járás képviselői és mások. A párt feladatairól, a politikai intézményrendszer fejlesztéséről Kádár János beszéde az MSZMP országos értekezletén Közlemény a CSKP KB Elnökségének üléséről (Folytatás az 1. oldalról) zeti Front tisztségviselőivel mint­egy 600 fiatal részvételével. Ezt követően a CSKP KB El­nöksége a KGST-tagállamok test­vérpártjai gazdasági kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági tit­kárai június 1-jén és 2-án Buda­pesten tartandó ülésének előké­születeivel is foglalkozott. A ta­nácskozás napirendjén a KGST- tagországok 2000-ig terjedő komplex tudományos-műszaki fejlesztési programjában kitűzött feladatok, valamint a nemzetközi szocialista munkamegosztás 2005-ig terjedő kollektív koncep­ciójának kidolgozása szerepel. Az elnökség jóváhagyólag tu­domásul vette a Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök május 10-e és 15-e között Brazíliában tett hivatalos látogatása lezajlásá­ról és eredményeiről szóló tájé­koztatót. Megállapította, hogy a látogatás hozzájárult a két or­szág minden területen kifejtett együttműködésének emélyítésé- hez és kiszélesítéséhez. Egyúttal tájékoztatót tárgyalt meg a Varsói Szerződés tagállamai külügymi­nisztereinek berlini találkozójáról és nemzetvédelmi miniszterünk­nek Ausztriában tett hivatalos lá­togatásáról. A CSKP KB Elnöksége más pártonbelüli, belpolitikai és kül­politikai kérdésekkel is foglalko­zott. A konstruktív párbeszéd elősegíti a kölcsönösen jó kapcsolatok kialakítását (Folytatás az 1. oldalról) fokozatos megoldását. A jóakaratnak eb­ből a pozíciójából viszonyul a kormány a püspökök kinevezéséről a Vatikánnal folytatott tárgyalásokhoz. És ebben a szellemben foglalkozik az egyházak és a hívók további szükségleteivel is, mint például az alapvető vallási kiadványok példányszámának emelésével, a tanköte­les gyermekek hitoktatásra való jelentke­zésének módosításával, az apácák szá­mának növelésével és más intézkedé­sekkel. Államunk őszintén megbecsüli és meg fogja becsülni a becsületes papokat - je­lentette ki a miniszterelnök-helyettes akik a hit iránti hűségüket egybekapcsol­ják a hazaszeretettel és a békéért végzett munkával. Ez megfelel a nemzetek leg­jobb történelmi hagyományainak és az egyháznak a szocialista társadalomban elfoglalt jövőbeli helye reális értelmezésé­nek. Egyidejűleg egyházpolitikánk tartós elvei közé tartozik, hogy nem engedjük meg a visszaélést az egyházakkal, a val­lásokkal, az őszinte emberi hittel azt, hogy ezeket pusztán a társadalom, a dol­gozó ember érdekei elleni politikai célokra használják ki. A jövőben sem törődhetünk bele abba, hogy vallási motívumok segít­ségével konfliktusokat és konfrontációkat idéznek elő a társadalomban. Éppen ennek alapján egyes körök minden áron akadályokat igyekeznek gör­díteni az állam és az egyház kapcsolatai továbbfejlesztésének pozitív távlatai elé. Ezek elsősorban a külföldi erők és hazai szövetségeseik, akik a vallási motívu­mokkal való visszaélésben látnak lehető­séget arra, hogy támadják a szocialista Csehszlovákiát. A nyugati tömegtájékoz­tató eszközök e téren nem korlátozzák tevékenységüket csupán a propagandá­ra. A legkülönfélébb hazai akciók aktív szervezőiként és irányítóiként is fel­lépnek. Az utóbbi időben az illegális struktúrák képviselői Tomášek bíboros személyé­ben keresnek támaszt. Nemrég a bíboros úr levelet küldött a szövetségi kormány­nak, pontosabban miniszterelnökének, ebben gyakorlatilag átveszi és,,hitelesíti“ azoknak a nézeteit, akik valójában politi­kai célokra akarják kihasználni a hívők és az egyházak érdekeit, s ennek érdekében nyomást is gyakorolnak. Ráadásul anél­kül, hogy megvárták volna a választ, ezt a levelet az erkölcsi elvekkel ellentétben közzététel céljából a nyugati tömegtájé­koztató eszközöknek továbbították, hogy alapot adhassanak új támadásokra - mondotta a miniszterelnök-helyettes. Matej Lúčan közölte, hogy a napokban tolmácsolta a kormány válaszát Tomášek bíborosnak. Konfrontációs szelleme és nem korrekt állásfoglalása miatt a levél nem lehet a konstruktív kapcsolatok alap­ja, s ezért a kormány kénytelen volt eluta­sítani. Egyúttal hangsúlyozták, hogy a kor­mány továbbra is aktívan folytatja a tárgy­szerű és érzékeny párbeszédet minden egyházi személyiséggel, aki ezt őszintén kívánja, mégpedig az egyházpolitikai kér­dések reális megoldásáról, a kapcsolatok további javítása és a hívók szükségletei­nek kielégítése érdekében. A fogadás résztvevői a gazdag és konstruktív vitában pozitívan értékelték a kormány által az időszerű egyházpoliti­kai kérdések megoldására tett erőfeszíté­seket. Határozottan elutasítottak minden olyan kísérletet, hogy az egyházakat és a vallásokat politikai célokra használják ki, a szocializmus és Csehszlovákia ellen. Teljes támogatásukról biztosították a konstruktív párbeszédet, amely elősegí­ti az állam és az egyház pozitív kapcsola­tait, valamint a hazánk további építésével és a világbékével kapcsolatos közös cé­lok megvalósítását. Kiemelték a hívók, a teológusok és a papok hazafias érzé­sekre való nevelésének fontosságát. A találkozó végén Matej Lúčan méltat­ta azt a pozitív szerepet, amelyet a római katolikus papok és hívók nagy többsége a társadalom átalakításának támogatásá­val és békeaktivitásával tölt be. Kádár János beszédének bevezető ré­szében az országos pártértekezlet össze­hívását szükségessé tevő okokkal foglal­kozott. Emlékeztetett rá, hogy e pártfórum összehívásáról a központi bizottság ta­valy decemberben döntött, azzal az in­dokkal, hogy ezt a XIII. pártkongresszus után előállt helyzet tette szükségessé. A felelősségteljesen gondolkodó, aktív marxista-leni ni sta pártnak szigorúan kell értékelnie a helyzetet és mérlegelnie kell minden tényt. Mit mutatnak ezek a té­nyek? A 7. ötéves tervidőszak első két évé­ben a bruttó nemzeti termék 4,9 százalék­kal, az ipari termelés 5,8 százalékkal és a mezőgazdasági termelés 0,8 százalék­kal növekedett. A beruházások 1987-ben 9,4 százalékkal voltak magasabbak, mint 1985-ben. A lakosság reáljövedelme egy főre számítva két év alatt 2,4 százalékkal, a reálbérek 1,3 százalékkal növekedtek. Az állami költségvetés hiánya 1986-ban 46,9 milliárd forint volt, tavaly 35 milliárdot tett ki. A konvertibilis valutában számított bruttó külföldi addóságok 18 milliárd dol­lárra emelkedtek, a nettó adósságállo­mány 10,9 milliárd dollárra. A fenti adatok mögött látni kell azt is, hogy a magyar népgazdaságban nem következtek be a minőségi változások, a szerkezeti átalakítás lassan halad, rom­lott a belső és a külső pénzügyi egyensúly és ezek következtében hiányzanak a fel­tételek nemcsak az életszínvonal érezhe­tő emeléséhez, hanem még a jelenlegi színvonal teljes megőrzéséhez is. Mindez ugyancsak mutatja, hogy a XIII. kongresszus helyzetértékelése és a gazdasági téren, valamint az életszín­vonalra vonatkozóan kitűzött célok nem voltak megfelelően alátámasztva és a kö­vetelmények mögött elmaradt megvalósí­tásuk is. Ezért a központi bizottság tavaly júliusban elfogadta a gazdasági és társa­dalmi fejlesztési programot, s erre épít a hároméves gazdasági stabilizációs program, amelyet a kormány terjesztett elő és a parlament 1987 szeptemberében hagyott jóvá. A népgazdaság alakulása természete­sen befolyással volt az ország társadalmi és politikai életére is, ami az elégedetlen­ség növekedésében és a lakosság jövőre vonatkozó kétségeiben mutatkozott meg. A politikai intézményrendszer a megválto­zott feltételek közepette nem volt küldeté­se magaslatán és működésében zavarok mutatkoztak. Romlott a közhangulat, csökkent a párt és a vezetés iránti biza­lom. És ahogy az ilyen esetekben lenni szokott, az országon belül, de a határo­kon kívül is, aktivizálódnak azok, akik a zavarosban szeretnének halászni és igyekeznek a szocialista rendszer ellen kihasználni a jelenlegi nehézségeket. Az említett körülményekre való tekin­tettel a központi bizottság úgy döntött, hogy a konferencia vitassa meg a pártban kialakult helyzetet és tűzze ki a következő kongresszusig a legfontosabb feladato­kat. A konferencia előkészítésének fontos része volt a pártszervezetekben, illetve a pártonkívüliek körében, a társadalmi szervezetekben és egyes intézmények vezetőségében lezajlott széles körű vita. Ebben több mint 200 ezer felszólaló fej­tette ki véleményét és a központi bizott­sághoz több ezer javaslatot juttattak el. Vita folyt arról, tulajdonképpen milyen kérdésekről dönthet az országos pártérte­kezlet. Kádár János ezzel kapcsolatban rá­mutatott, a konferenciának joga és köte­lessége döntenie minden olyan kérdés­ben, amely a helyzetből adódik, és ame­lyet a tagság nagyobb része fontosnak tart. A párt nyíltan hirdeti céljait és nem létezik olyan dolog, amelyet el kellene titkolnia. Fontos azonban, hogy az embe­rek ismerjék ezeket a célokat és fogadják el őket. A párt számára a nyíltság első­rendű követelmény. Főleg azért, hogy a kitűzött célokkal kapcsolatban ne legye­nek kétségeik sem barátainknak és part­nereinknek, sem ellenfeleinknek és ellen­ségeinknek. Nyíltan kell beszélni arról is, hogy erőfeszítések és átmeneti áldozatok nélkül nem lehet eredményeket elérni. Az emberek elfogadják a nehézségeket, megértik a tévedéseket is, de csak abban az esetben, ha őszinte szót hallanak és látják a konkrét célt. A politikai nyíltság fejlesztése során nagy felelősség hárul a sajtóban, a rádió­ban és a televízióban dolgozó kommunis­tákra. Politikai és erkölcsi követelmény, hogy a tömegtájékoztató eszközök a szo­cialista építést szolgálják, terjesszék a |ó tapasztalatokat, népszerűsítsék a jó pél­dákat, jobbító szándékkal bírálják a hibá­kat és ne terjesszék a bénító pesszimiz­must, hanem tettekre serkentsenek. A szocializmushoz vezető úton a leg­főbb garancia a néphatalom. Bár a há­romnapos konferencia a tudományos ér­tékeléshez nem elegendő, a hatalom kér­désében egyértelmű és világos álláspont­ra kell helyezkedni. Magyarországon nem léteznek kizsákmányoló osztályok, a ma­gyar társadalom a dolgozók társadalma, minden hatalom a dolgozóké. A néphata­lom ereje és szilárdsága nagymértékben függ a politikai intézményrendszer ered­ményes működésétől. A párt megvált az eddigi gyakorlattól, amikor a társadalmi és tömegszervezetek számára a transz- missziós öv szerepét játszotta. Meg-, mondtuk, hogy ezek a szervezetek önál­lóan működnek, és a pártszervek nem hoznak számukra kötelező érvényű hatá­rozatokat. A párt politikai irányító szerepe az ezekben a szervezetekben dolgozó kommunisták által valósul meg. Ugyan­csak megmondtuk, hogy párttisztségen kívül bármilyen más tisztséget betölthet pártonkívüli is, ha ehhez megvannak a szükséges adottságai. Csökkent az ap­parátus dolgozóinak létszáma és a párt a túlzott centralizáció csökkentésére is törekszik. Ezzel párhuzamosan növeke­dett a helyi szervek önállósága és felelős­sége. A cél, hogy a direktív irányítást nagyobb autonómiával váltsuk fel. Kiala­kulóban van a pályázatok, a meghatáro­zott időre szóló megbízatások rendszere, a kettős vagy többes jelölés rendszere, s mindez jobb feltételeket teremt ahhoz, hogy a dolgozók közvetlenül beleszólja­nak a döntésekbe. A politikai intézmény- rendszer széles körű reformjának célja a néphatalom és a szocialista rendszer megszilárdítása - mondotta Kádár János. A szónok a továbbiakban azt javasol­ta, hogy a pártértekezlet támogassa az ezeket a célokat szolgáló minden refor­mot és utasítsa el mindazokat a törekvé­seket, amelyek a burzsoá demokrácia és az anarchia irányába mutatnának, vagy a mai Magyarország realitásaitól távoli utópisztikus gondolatokat tartalmazná­nak. Javasolta továbbá, a konferencia erősítse meg, hogy a több szocializmus több demokráciát jelent. A több demokrá­cia nagyobb felelősséggel párosul. A szo­cializmus építésének hosszú történelmi szakaszában elengedhetetlen a marxista -leninista párt vezető szerepe. Kádár Já­nos ezért indítványozta, hogy a politikai intézményrendszer reformjának központi kérdése legyen a párt saját tevékenysé­gének a megújítása, továbbá a párt, az állami szervek és a társadalmi szerveze­tek közötti feladatok pontosabb elosztása. Az MSZMP főtitkára tájékoztatta a konferenciát a tagkönyvcsere alkalmá­ból a párttagokkal lezajlott beszélgetések során szerzett tapasztalatokról. Ez a poli­tikai akció hozzájárult a tagság nagyobb aktivitásához, a nézetek tisztázásához és a párt egységének megszilárdításához. Az MSZMP-nek több mint 800 ezer tagja van, ami a felnőtt lakosságnak több mint a 10 százaléka. A beszélgetések során a pártból hozzávetőleg 45 ezren léptek ki a legkülönbözőbb személyi okok miatt, s részben amiatt, mert törölték őket a párt soraiból. A központi bizottság támogatja azt a javaslatot, hogy fontos döntések előtt a javaslatokhoz csatoljanak alternatív megoldásokat. Ugyanakkor a határoza­tokban eszközlendő esetleges korrekci­óknak nem szabad eltávolodást jelenteni­ük a demokratikus centralizmus elveitől. A frakciók szervezése a párton belül meg­engedhetetlen. Az MSZMP Magyaror­szág újkori története egyik rendkívül ko­moly szakaszában, a szektás, dogmati­kus és revizionista nézetek elleni harcban kialakította új irányvonalát, megújította eszmei-politikai és akcióegységét és visszaszerezte a tömegek támogatását. Ma ugyan lényegesen megváltozott felté­telek között élünk, de ennek ellenére a szocialista megújulás érdekében ki kell használni az említett harc során szerzett tapasztalatokat. Számolnunk kell azzal is, hogy a demokrácia és a nyíltság szélese­dő lehetőségeit kihasználják azok is, akik nemcsak a part politikájának fő irányvo­nalát nem fogadják el, hanem még a léte­ző társadalmi rendszert sem. Az ilyen megnyilvánulásokkal szemben vitákban és a politikai harc módszereivel kell fel­lépni. A jövőben sem engedünk meg semmiféle olyan politikai szervezkedést és ellenséges tevékenységet, amely az alkotmányos rend és a szocialista törvé­nyesség ellen irányul. A magyar gazdaság helyzetével fog­lalkozva Kádár János egyebek között rá­mutatott, hogy a gazdasági és társadalmi fejlesztés programja mellett létezik a kor­mány stabilizációs munkaprogramja is. Javasolta, hogy a pártértekezlet mindkét programot erősítse meg és azokat a kö­vetkező kongresszusig állítsa a gazdasá­gi és a politikai munka homlokterébe. Az erőfeszítések már meghozták az első eredményeket - folytatta a szónok. Az elmúlt évben az ipari termelés és a nemzeti jövedelem növekedett és 1988 első negyedévében - hosszú évek óta először - egyensúlyban volt a külkereske­delmi mérleg. Ezek pozitív jelenségek, ám a szükséges fordulat még nem állt be. Tekintettel Magyarország feltételeire és gazdaságának nyitottságára, a nemzeti jövedelem képzése nagymértékben függ a kiviteltől. A világgazdaság a gyors válto­zások állapotában van, s ezek befolyásol­ják a keresletet és a kínálatot is. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy az ötéves népgazdasági terv csupán a ten­denciákat programozhatja be, s öt évre előre nem határozhatja meg részletesen az egyes tételeket és az árumennyiséget. A gazdasági társulásokról előkészület­ben levő törvénnyel kapcsolatban Kádár János rámutatott, hogy megmarad az ál­lami és a szövetkezeti tulajdon döntő szerepe, de számolni kell azzal a lehető­séggel is, hogy a szocialista társadalom építésének hosszú történelmi szakaszá­ban még megmarad a magántulajdon is, amely a törvényes kereteken belül a nép­gazdaság célszerűen integrált része lesz. A gazdaság korszerűsítése és szerkeze­tének átalakítása megköveteli azt is, hogy a törvényes kereteken belül legyen ki­használva a külföldi tőke, mégpedig a szocialista és a kapitalista országokból származó tőke egyaránt. Beszédének befejező részében Kádár János röviden szólt néhány nemzetközi kérdésről. Hangoztatta, jelenleg gyakran és különböző módon ítélik meg a szocia­lizmus helyzetét a világban. A szocialista fejlődés részét alkotó konfliktusok követ­keztében egyesek a szocializmus válsá­gáról beszélnek, míg mások ősrégi, kon­zervatív, antikommunista nézeteket élesztenek újjá. Kádár János véleménye szerint a világ ma nem a szocializmus válságának, hanem megújulásának a ta­núja. Bár az egyes államok fejlettségi szintje különböző, a szocialista világrendszer mint egész magasabb szintet ért el. A Szovjetunióban és a többi szocialista országban megkezdődött megújulási fo­lyamat hatalmas jelentőséggel bír, mivel a realizmus, az adott helyzet reális érté­kelése és az ezt jellemző nyíltság a fel­merülő feladatok megoldásának pótolha­tatlan feltétele. A magyar kommunisták számára ez azt jelenti, hogy a szocialista fejlődés fő áramlatában mozognak és a magyar reformok a szocialista fejlődés elválaszthatatlan részévé váltak. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés kezdeményezéseinek köszönhetően a nemzetközi helyzet kedvező irányban fejlődik. Magyarország üdvözli a szov­jet-amerikai tárgyalásokat, a közepes és a rövidebb hatótávolságú rakétákról szóló washingtoni szerződést és a hadászati nukleáris fegyverek 50 százalékos csök­kentéséről szóló megbeszéléseket. Né­hány nap múlva Moszkvában sor kerül az újabb szovjet-amerikai csúcstalálkozóra. A magyar nép valamennyi békeszerető emberrel együtt hiszi, hogy a Szovjetunió és az USA legfelsőbb vezetői továbblép­nek a megkezdett úton, amely végén ott a béke, az építőmunka legfontosabb kül­ső feltétele - mondotta Kádár János, xxx Az előadói beszédet vita követte, amelyben elsőként Havasi Ferenc, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára szó­lalt fel. Ülésezett az SZKP KB Politikai Bizottsága (ČSTK) - Az SZKP KB Politikai Bizott­sága csütörtöki ülésén megvitatta és jó­váhagyta azokat a téziseket, amelyeket a központi bizottság terjeszt a 19. orszá­gos pártkonferencia elé. A testület úgy döntött, hogy összehívják az SZKP KB plénumülését, amelyen a téziseket meg­vitatják. Ezt követően a közvélemény elé terjesztik megvitatásra. A politikai bizottság jóváhagyta Mihail Gorbacsov, valamint Hans-Jochen Vo­gel, a nyugatnémet SPD elnöke tárgyalá­sainak az eredményeit. Leszögezték: e találkozó rendkívüli jelentőséggel bír a két párt és ország kapcsolatainak fej­lesztése, az összeurópai együttmúködés szempontjából. A testület meghallgatta Eduard Sevardnadze jelentését a Ge­orge Shultz amerikai külügyminiszterrel folytatott genfi tárgyalásainak eredmé­nyeiről.

Next

/
Thumbnails
Contents