Új Szó, 1988. május (41. évfolyam, 102-126. szám)

1988-05-21 / 118. szám, szombat

Ifjúsági szervezetek vezetőinek nemzetközi találkozója

(Folytatás az 1. oldalról) függ, hogyan sikerül felhasználni a szocializmus hatalmas potenciálját további megszilárdítására és fejlesztésére.

Az ifjúsági szövetségek képviselői elsősorban a szervezeteikre a szocializmus fejlesztésének jelenlegi időszakában háruló feladatokkal foglalkoznak. Egyúttal áttekintik kölcsönös együttműködésük további javításának távlatait, ezen belül az ifjúsági csereakciók és turizmus kérdéseit. Ezen kívül napirenden szerepelnek a fesztiválmozgalom problémái és a XIII. VIT előkészületei, amely fesztivál a KNDK fővárosában 1989 nyarán lesz.

Az ülés ma folytatódik.

Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára tegnap Karéi Hoffmannak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának jelenlétében fogadta a találkozón részt vevő küldöttségek vezetőit.

Bevezetőben Jakeš elvtárs szívélyesen üdvözölte a jelenlevőket, és sok sikert kívánt csehszlovákiai munkalátogatásukhoz. Egyebek között hangsúlyozta, minden szocialista ország ifjúságának sürgető feladata, hogy a világ haladó népeivel közösen hozzájáruljon az atomháború veszélyének elhárításához, a világbéke és a nemzetközi biztonság megszilárdításához. A jelenlegi időszakban az a cél, hogy a fiatalok lendületükkel, tudásukkal és képességeikkel a szocializmus hatalmas anyagi és szellemi potenciáljának jobb kihasználására törekedjenek. Csak így válik dinamikussá a szociális és gazdasági fejlesztés, növekszik a szocializmus tekintélye és vonzereje, s csak így lehet

Jakeš elvtárs a CSKP KB 7. és 9. ülésének határozatairól szólva elemezte azokat a problémákat, amelyeket az átalakítás folyamatában meg kell oldani. A CSKP megteremti a feltételeket ahhoz, hogy egységes ifjúsági szervezetünk a Csehszlovák Nemzeti Front szilárd részeként tovább fokozza tevékenységét és a fiatalokra való hatását - hangsúlyozta.

A találkozó résztvevőinek nevében Viktor Mironyenko, a Lenini Komszomol KB első titkára köszönetét mondott Jakeš elvtársnak a szívélyes fogadtatásért, s hangsúlyozta, hogy el kell mélyíteni a szocialista országok ifjúsági szervezeteinek kapcsolatait.

A fogadáson részt vett Vasil Mohorita, a CSKP KB Titkárságának tagja, a SZISZ KB elnöke és Jan Bouchal, a CSKP KB osztályvezetője.

Ünnepi gyűlés

(ČSTK) - Sládkovičovóban a František Zubka Szlovák Szakszervezeti Iskola megalakulásának 40. évfordulója alkalmából az iskola tanárai és hallgatói ünnepi gyűlést tartottak, amelyen jelen volt Gejza Šlapka, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, valamint Ivan Goňko, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöke. A vendégek között volt Ján Švéda, az SZLKP KB osztályvezetője, Miroslav Španiel, az SZKT titkára, a Galántai (Galanta) járás képviselői és mások.

A párt feladatairól, a politikai intézményrendszer fejlesztéséről

Kádár János beszéde az MSZMP országos értekezletén

Közlemény a CSKP KB Elnökségének üléséről

(Folytatás az 1. oldalról)

zeti Front tisztségviselőivel mintegy 600 fiatal részvételével.

Ezt követően a CSKP KB Elnöksége a KGST-tagállamok testvérpártjai gazdasági kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárai június 1-jén és 2-án Budapesten tartandó ülésének előkészületeivel is foglalkozott. A tanácskozás napirendjén a KGST- tagországok 2000-ig terjedő komplex tudományos-műszaki fejlesztési programjában kitűzött feladatok, valamint a nemzetközi szocialista munkamegosztás 2005-ig terjedő kollektív koncepciójának kidolgozása szerepel.

Az elnökség jóváhagyólag tudomásul vette a Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök május 10-e és 15-e között Brazíliában tett hivatalos látogatása lezajlásáról és eredményeiről szóló tájékoztatót. Megállapította, hogy a látogatás hozzájárult a két ország minden területen kifejtett együttműködésének emélyítésé- hez és kiszélesítéséhez. Egyúttal tájékoztatót tárgyalt meg a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek berlini találkozójáról és nemzetvédelmi miniszterünknek Ausztriában tett hivatalos látogatásáról.

A CSKP KB Elnöksége más pártonbelüli, belpolitikai és külpolitikai kérdésekkel is foglalkozott.

A konstruktív párbeszéd elősegíti a kölcsönösen jó kapcsolatok kialakítását

(Folytatás az 1. oldalról) fokozatos megoldását. A jóakaratnak ebből a pozíciójából viszonyul a kormány a püspökök kinevezéséről a Vatikánnal folytatott tárgyalásokhoz. És ebben a szellemben foglalkozik az egyházak és a hívók további szükségleteivel is, mint például az alapvető vallási kiadványok példányszámának emelésével, a tanköteles gyermekek hitoktatásra való jelentkezésének módosításával, az apácák számának növelésével és más intézkedésekkel.

Államunk őszintén megbecsüli és meg fogja becsülni a becsületes papokat - jelentette ki a miniszterelnök-helyettes akik a hit iránti hűségüket egybekapcsolják a hazaszeretettel és a békéért végzett munkával. Ez megfelel a nemzetek legjobb történelmi hagyományainak és az egyháznak a szocialista társadalomban elfoglalt jövőbeli helye reális értelmezésének. Egyidejűleg egyházpolitikánk tartós elvei közé tartozik, hogy nem engedjük meg a visszaélést az egyházakkal, a vallásokkal, az őszinte emberi hittel azt, hogy ezeket pusztán a társadalom, a dolgozó ember érdekei elleni politikai célokra használják ki. A jövőben sem törődhetünk bele abba, hogy vallási motívumok segítségével konfliktusokat és konfrontációkat idéznek elő a társadalomban.

Éppen ennek alapján egyes körök minden áron akadályokat igyekeznek gördíteni az állam és az egyház kapcsolatai továbbfejlesztésének pozitív távlatai elé. Ezek elsősorban a külföldi erők és hazai szövetségeseik, akik a vallási motívumokkal való visszaélésben látnak lehetőséget arra, hogy támadják a szocialista Csehszlovákiát. A nyugati tömegtájékoztató eszközök e téren nem korlátozzák tevékenységüket csupán a propagandára. A legkülönfélébb hazai akciók aktív szervezőiként és irányítóiként is fellépnek.

Az utóbbi időben az illegális struktúrák képviselői Tomášek bíboros személyében keresnek támaszt. Nemrég a bíboros

úr levelet küldött a szövetségi kormánynak, pontosabban miniszterelnökének, ebben gyakorlatilag átveszi és,,hitelesíti“ azoknak a nézeteit, akik valójában politikai célokra akarják kihasználni a hívők és az egyházak érdekeit, s ennek érdekében nyomást is gyakorolnak. Ráadásul anélkül, hogy megvárták volna a választ, ezt a levelet az erkölcsi elvekkel ellentétben közzététel céljából a nyugati tömegtájékoztató eszközöknek továbbították, hogy alapot adhassanak új támadásokra - mondotta a miniszterelnök-helyettes.

Matej Lúčan közölte, hogy a napokban tolmácsolta a kormány válaszát Tomášek bíborosnak. Konfrontációs szelleme és nem korrekt állásfoglalása miatt a levél nem lehet a konstruktív kapcsolatok alapja, s ezért a kormány kénytelen volt elutasítani.

Egyúttal hangsúlyozták, hogy a kormány továbbra is aktívan folytatja a tárgyszerű és érzékeny párbeszédet minden egyházi személyiséggel, aki ezt őszintén kívánja, mégpedig az egyházpolitikai kérdések reális megoldásáról, a kapcsolatok további javítása és a hívók szükségleteinek kielégítése érdekében.

A fogadás résztvevői a gazdag és konstruktív vitában pozitívan értékelték a kormány által az időszerű egyházpolitikai kérdések megoldására tett erőfeszítéseket. Határozottan elutasítottak minden olyan kísérletet, hogy az egyházakat és a vallásokat politikai célokra használják ki, a szocializmus és Csehszlovákia ellen. Teljes támogatásukról biztosították a konstruktív párbeszédet, amely elősegíti az állam és az egyház pozitív kapcsolatait, valamint a hazánk további építésével és a világbékével kapcsolatos közös célok megvalósítását. Kiemelték a hívók, a teológusok és a papok hazafias érzésekre való nevelésének fontosságát.

A találkozó végén Matej Lúčan méltatta azt a pozitív szerepet, amelyet a római katolikus papok és hívók nagy többsége a társadalom átalakításának támogatásával és békeaktivitásával tölt be.

Kádár János beszédének bevezető részében az országos pártértekezlet összehívását szükségessé tevő okokkal foglalkozott. Emlékeztetett rá, hogy e pártfórum összehívásáról a központi bizottság tavaly decemberben döntött, azzal az indokkal, hogy ezt a XIII. pártkongresszus után előállt helyzet tette szükségessé. A felelősségteljesen gondolkodó, aktív marxista-leni ni sta pártnak szigorúan kell értékelnie a helyzetet és mérlegelnie kell minden tényt. Mit mutatnak ezek a tények?

A 7. ötéves tervidőszak első két évében a bruttó nemzeti termék 4,9 százalékkal, az ipari termelés 5,8 százalékkal és a mezőgazdasági termelés 0,8 százalékkal növekedett. A beruházások 1987-ben 9,4 százalékkal voltak magasabbak, mint

1985-ben. A lakosság reáljövedelme egy főre számítva két év alatt 2,4 százalékkal, a reálbérek 1,3 százalékkal növekedtek. Az állami költségvetés hiánya 1986-ban 46,9 milliárd forint volt, tavaly 35 milliárdot tett ki. A konvertibilis valutában számított bruttó külföldi addóságok 18 milliárd dollárra emelkedtek, a nettó adósságállomány 10,9 milliárd dollárra.

A fenti adatok mögött látni kell azt is, hogy a magyar népgazdaságban nem következtek be a minőségi változások, a szerkezeti átalakítás lassan halad, romlott a belső és a külső pénzügyi egyensúly és ezek következtében hiányzanak a feltételek nemcsak az életszínvonal érezhető emeléséhez, hanem még a jelenlegi színvonal teljes megőrzéséhez is.

Mindez ugyancsak mutatja, hogy a XIII. kongresszus helyzetértékelése és a gazdasági téren, valamint az életszínvonalra vonatkozóan kitűzött célok nem voltak megfelelően alátámasztva és a követelmények mögött elmaradt megvalósításuk is. Ezért a központi bizottság tavaly júliusban elfogadta a gazdasági és társadalmi fejlesztési programot, s erre épít a hároméves gazdasági stabilizációs program, amelyet a kormány terjesztett elő és a parlament 1987 szeptemberében hagyott jóvá.

A népgazdaság alakulása természetesen befolyással volt az ország társadalmi és politikai életére is, ami az elégedetlenség növekedésében és a lakosság jövőre vonatkozó kétségeiben mutatkozott meg. A politikai intézményrendszer a megváltozott feltételek közepette nem volt küldetése magaslatán és működésében zavarok mutatkoztak. Romlott a közhangulat, csökkent a párt és a vezetés iránti bizalom. És ahogy az ilyen esetekben lenni szokott, az országon belül, de a határokon kívül is, aktivizálódnak azok, akik a zavarosban szeretnének halászni és igyekeznek a szocialista rendszer ellen kihasználni a jelenlegi nehézségeket.

Az említett körülményekre való tekintettel a központi bizottság úgy döntött, hogy a konferencia vitassa meg a pártban kialakult helyzetet és tűzze ki a következő kongresszusig a legfontosabb feladatokat. A konferencia előkészítésének fontos része volt a pártszervezetekben, illetve a pártonkívüliek körében, a társadalmi szervezetekben és egyes intézmények vezetőségében lezajlott széles körű vita. Ebben több mint 200 ezer felszólaló fejtette ki véleményét és a központi bizottsághoz több ezer javaslatot juttattak el. Vita folyt arról, tulajdonképpen milyen kérdésekről dönthet az országos pártértekezlet.

Kádár János ezzel kapcsolatban rámutatott, a konferenciának joga és kötelessége döntenie minden olyan kérdésben, amely a helyzetből adódik, és amelyet a tagság nagyobb része fontosnak tart. A párt nyíltan hirdeti céljait és nem létezik olyan dolog, amelyet el kellene titkolnia. Fontos azonban, hogy az emberek ismerjék ezeket a célokat és fogadják el őket. A párt számára a nyíltság elsőrendű követelmény. Főleg azért, hogy a kitűzött célokkal kapcsolatban ne legyenek kétségeik sem barátainknak és partnereinknek, sem ellenfeleinknek és ellenségeinknek. Nyíltan kell beszélni arról is, hogy erőfeszítések és átmeneti áldozatok nélkül nem lehet eredményeket elérni. Az emberek elfogadják a nehézségeket, megértik a tévedéseket is, de csak abban az esetben, ha őszinte szót hallanak és látják a konkrét célt.

A politikai nyíltság fejlesztése során nagy felelősség hárul a sajtóban, a rádióban és a televízióban dolgozó kommunistákra. Politikai és erkölcsi követelmény, hogy a tömegtájékoztató eszközök a szocialista építést szolgálják, terjesszék a |ó tapasztalatokat, népszerűsítsék a jó példákat, jobbító szándékkal bírálják a hibákat és ne terjesszék a bénító pesszimizmust, hanem tettekre serkentsenek.

A szocializmushoz vezető úton a legfőbb garancia a néphatalom. Bár a háromnapos konferencia a tudományos értékeléshez nem elegendő, a hatalom kérdésében egyértelmű és világos álláspontra kell helyezkedni. Magyarországon nem léteznek kizsákmányoló osztályok, a magyar társadalom a dolgozók társadalma, minden hatalom a dolgozóké. A néphatalom ereje és szilárdsága nagymértékben függ a politikai intézményrendszer eredményes működésétől. A párt megvált az eddigi gyakorlattól, amikor a társadalmi és tömegszervezetek számára a transz- missziós öv szerepét játszotta. Meg-, mondtuk, hogy ezek a szervezetek önállóan működnek, és a pártszervek nem hoznak számukra kötelező érvényű határozatokat. A párt politikai irányító szerepe az ezekben a szervezetekben dolgozó kommunisták által valósul meg. Ugyancsak megmondtuk, hogy párttisztségen kívül bármilyen más tisztséget betölthet pártonkívüli is, ha ehhez megvannak a szükséges adottságai. Csökkent az apparátus dolgozóinak létszáma és a párt a túlzott centralizáció csökkentésére is törekszik. Ezzel párhuzamosan növekedett a helyi szervek önállósága és felelőssége. A cél, hogy a direktív irányítást nagyobb autonómiával váltsuk fel. Kialakulóban van a pályázatok, a meghatározott időre szóló megbízatások rendszere, a kettős vagy többes jelölés rendszere, s mindez jobb feltételeket teremt ahhoz, hogy a dolgozók közvetlenül beleszóljanak a döntésekbe. A politikai intézmény- rendszer széles körű reformjának célja a néphatalom és a szocialista rendszer megszilárdítása - mondotta Kádár János.

A szónok a továbbiakban azt javasolta, hogy a pártértekezlet támogassa az ezeket a célokat szolgáló minden reformot és utasítsa el mindazokat a törekvéseket, amelyek a burzsoá demokrácia és az anarchia irányába mutatnának, vagy a mai Magyarország realitásaitól távoli utópisztikus gondolatokat tartalmaznának. Javasolta továbbá, a konferencia erősítse meg, hogy a több szocializmus több demokráciát jelent. A több demokrácia nagyobb felelősséggel párosul. A szocializmus építésének hosszú történelmi szakaszában elengedhetetlen a marxista -leninista párt vezető szerepe. Kádár János ezért indítványozta, hogy a politikai intézményrendszer reformjának központi kérdése legyen a párt saját tevékenységének a megújítása, továbbá a párt, az állami szervek és a társadalmi szervezetek közötti feladatok pontosabb elosztása.

Az MSZMP főtitkára tájékoztatta a konferenciát a tagkönyvcsere alkalmából a párttagokkal lezajlott beszélgetések során szerzett tapasztalatokról. Ez a politikai akció hozzájárult a tagság nagyobb aktivitásához, a nézetek tisztázásához és a párt egységének megszilárdításához. Az MSZMP-nek több mint 800 ezer tagja van, ami a felnőtt lakosságnak több mint a 10 százaléka. A beszélgetések során a pártból hozzávetőleg 45 ezren léptek ki a legkülönbözőbb személyi okok miatt, s részben amiatt, mert törölték őket a párt soraiból.

A központi bizottság támogatja azt a javaslatot, hogy fontos döntések előtt a javaslatokhoz csatoljanak alternatív megoldásokat. Ugyanakkor a határozatokban eszközlendő esetleges korrekcióknak nem szabad eltávolodást jelenteniük a demokratikus centralizmus elveitől. A frakciók szervezése a párton belül megengedhetetlen. Az MSZMP Magyarország újkori története egyik rendkívül komoly szakaszában, a szektás, dogmatikus és revizionista nézetek elleni harcban kialakította új irányvonalát, megújította eszmei-politikai és akcióegységét és visszaszerezte a tömegek támogatását. Ma ugyan lényegesen megváltozott feltételek között élünk, de ennek ellenére a szocialista megújulás érdekében ki kell használni az említett harc során szerzett tapasztalatokat. Számolnunk kell azzal is, hogy a demokrácia és a nyíltság szélesedő lehetőségeit kihasználják azok is, akik nemcsak a part politikájának fő irányvonalát nem fogadják el, hanem még a létező társadalmi rendszert sem. Az ilyen megnyilvánulásokkal szemben vitákban és a politikai harc módszereivel kell fellépni. A jövőben sem engedünk meg semmiféle olyan politikai szervezkedést és ellenséges tevékenységet, amely az alkotmányos rend és a szocialista törvényesség ellen irányul.

A magyar gazdaság helyzetével foglalkozva Kádár János egyebek között rámutatott, hogy a gazdasági és társadalmi fejlesztés programja mellett létezik a kormány stabilizációs munkaprogramja is. Javasolta, hogy a pártértekezlet mindkét programot erősítse meg és azokat a következő kongresszusig állítsa a gazdasági és a politikai munka homlokterébe.

Az erőfeszítések már meghozták az első eredményeket - folytatta a szónok. Az elmúlt évben az ipari termelés és a nemzeti jövedelem növekedett és 1988 első negyedévében - hosszú évek óta először - egyensúlyban volt a külkereskedelmi mérleg. Ezek pozitív jelenségek, ám a szükséges fordulat még nem állt be. Tekintettel Magyarország feltételeire és gazdaságának nyitottságára, a nemzeti jövedelem képzése nagymértékben függ a kiviteltől. A világgazdaság a gyors változások állapotában van, s ezek befolyásolják a keresletet és a kínálatot is. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy az ötéves népgazdasági terv csupán a tendenciákat programozhatja be, s öt évre előre nem határozhatja meg részletesen az egyes tételeket és az árumennyiséget.

A gazdasági társulásokról előkészületben levő törvénnyel kapcsolatban Kádár János rámutatott, hogy megmarad az állami és a szövetkezeti tulajdon döntő szerepe, de számolni kell azzal a lehetőséggel is, hogy a szocialista társadalom építésének hosszú történelmi szakaszában még megmarad a magántulajdon is, amely a törvényes kereteken belül a népgazdaság célszerűen integrált része lesz. A gazdaság korszerűsítése és szerkezetének átalakítása megköveteli azt is, hogy a törvényes kereteken belül legyen kihasználva a külföldi tőke, mégpedig a szocialista és a kapitalista országokból származó tőke egyaránt.

Beszédének befejező részében Kádár János röviden szólt néhány nemzetközi kérdésről. Hangoztatta, jelenleg gyakran és különböző módon ítélik meg a szocializmus helyzetét a világban. A szocialista fejlődés részét alkotó konfliktusok következtében egyesek a szocializmus válságáról beszélnek, míg mások ősrégi, konzervatív, antikommunista nézeteket élesztenek újjá. Kádár János véleménye szerint a világ ma nem a szocializmus válságának, hanem megújulásának a tanúja.

Bár az egyes államok fejlettségi szintje különböző, a szocialista világrendszer mint egész magasabb szintet ért el. A Szovjetunióban és a többi szocialista országban megkezdődött megújulási folyamat hatalmas jelentőséggel bír, mivel a realizmus, az adott helyzet reális értékelése és az ezt jellemző nyíltság a felmerülő feladatok megoldásának pótolhatatlan feltétele. A magyar kommunisták számára ez azt jelenti, hogy a szocialista fejlődés fő áramlatában mozognak és a magyar reformok a szocialista fejlődés elválaszthatatlan részévé váltak.

A Szovjetunió és a Varsói Szerződés kezdeményezéseinek köszönhetően a nemzetközi helyzet kedvező irányban fejlődik. Magyarország üdvözli a szovjet-amerikai tárgyalásokat, a közepes és a rövidebb hatótávolságú rakétákról szóló washingtoni szerződést és a hadászati nukleáris fegyverek 50 százalékos csökkentéséről szóló megbeszéléseket. Néhány nap múlva Moszkvában sor kerül az újabb szovjet-amerikai csúcstalálkozóra. A magyar nép valamennyi békeszerető emberrel együtt hiszi, hogy a Szovjetunió és az USA legfelsőbb vezetői továbblépnek a megkezdett úton, amely végén ott a béke, az építőmunka legfontosabb külső feltétele - mondotta Kádár János, xxx

Az előadói beszédet vita követte, amelyben elsőként Havasi Ferenc, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára szólalt fel.

Ülésezett az SZKP KB Politikai Bizottsága

(ČSTK) - Az SZKP KB Politikai Bizottsága csütörtöki ülésén megvitatta és jóváhagyta azokat a téziseket, amelyeket a központi bizottság terjeszt a 19. országos pártkonferencia elé. A testület úgy döntött, hogy összehívják az SZKP KB plénumülését, amelyen a téziseket megvitatják. Ezt követően a közvélemény elé terjesztik megvitatásra.

A politikai bizottság jóváhagyta Mihail Gorbacsov, valamint Hans-Jochen Vogel, a nyugatnémet SPD elnöke tárgyalásainak az eredményeit. Leszögezték: e találkozó rendkívüli jelentőséggel bír a két párt és ország kapcsolatainak fejlesztése, az összeurópai együttmúködés szempontjából. A testület meghallgatta Eduard Sevardnadze jelentését a George Shultz amerikai külügyminiszterrel folytatott genfi tárgyalásainak eredményeiről.