Új Szó, 1988. május (41. évfolyam, 102-126. szám)

1988-05-20 / 117. szám, péntek

A lenini normák következetesebb érvényesítéséért A május 14-én és 15-én az ország tíz kerületében, valamint Prágában és Bratislavában megtartott kerületi, illetve városi konfe­renciákkal betetőződött a pártélet idei legfontosabb eseménysoro­zata. Valamennyi konferencia beszámolója és a vitában elhangzott hozzászólások kritikusan ítélték meg az elmúlt két év alatt megtett utat. Mint az alsóbb szintű pártértekezleteken is, a figyelem homlok­terében a gazdasági problémák álltak, különös tekintettel a gazda­sági mechanizmus megkezdődött átalakítására. A beszámolókban és a hozzászólásokban ugyancsak nagy hang­súlyt kaptak a pártfeladatok teljesítésének és a pártmunka korszerű formáinak kérdései, mindenekelőtt a kommunisták példamutatása. Szigorúbban ítélve meg a pártfeladatok teljesítését Elhangzott a bratislavai városi pártkonferencián v. 20 Március végén tartott üzemi párt­értekezletünkön megvizsgáltuk, mi­ként vette ki részét vállalati szerve­zetünk 1500 tagja a politikai és gaz­dasági feladatok teljesítéséből, ho­gyan valósította meg a Slovnaft szak­ipari vállalat 37 pártalapszervezete, a CSKP XVII. kongresszusának ha­tározatait. Az üzemi pártértekezlet értékelé­se alapján megállapíthatom, hogy gazdasági téren a tervezett minősé­gi mutatók dinamikáját elértük, és azonos ráfordítással 1987-ben na­gyobb eredményeket mutathattunk föl. A gazdasági feladatok sikeres teljesítése kedvező hatással volt a politikai légkör egészére is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy hely­zetünk problémáktól mentes volt. Mint az SZLKP üzemi bizottságának tagja elmondhatom, hogy a párt- szervezetnek nemegyszer kezde­ményeznie kellett azoknak a problé­máknak a megoldását, amelyek a terv teljesítését veszélyeztették. Munkánkban nem frázisokkal, ha­nem konkrét tettekkel és a dolgozók megnyerésével igyekeztünk teljesí­teni a párt és a társadalom iránti kötelezettségeinket. Jelentős ösztönző erő volt az alapszervezetek és az üzemi bizott­ság munkájában az CSKP KB 7. és 9. ülése és az SZLKP KB azt követő ülései. Az alapszervezetek többsé­gében az évzárók tanácskozásai is kritikus szellemben zajlottak le, a tagság aktivizálását tartva szem előtt. Alapszervezeteink évzárói olyan határozatokat fogadtak el, amelyek a legfontosabb gazdasági feladatokra, a fejlesztés céljaira, és a politikai szervezőmunka javítására irányultak. A pozitív eredmények ellenére az üzemi pártértekezleten megállapí­tottuk, hogy a szervező, irányító munkát nem sikerült a szükséges mértékben javítanunk, tartalékaink vannak a párt vezető szerepe és akcióképessége erősítése terén is. Egyik legfontosabb feladatunk az egyszerű párttagoknak és a párton- kívülieknek céltudatos politikai szer­vezőmunkával a vezetésbe és irá­nyításba való fokozottabb bekap­csolása. Tudatosítjuk, hogy az új gazdasá­gi mechanizmus szabályzói szigorúk lesznek, ezért összpontosítjuk igye­kezetünket a pártmunka rendszeré­nek tökéletesítésére, hogy az meg­feleljen az átalakítás és a szocialista demokrácia kiterjesztése követel­ményeinek. Ezzel összefüggésben megemlítem, hogy elsődlegesnek tekintjük azt, hogy a politikai tömeg­munka a dolgozókollektívákban a gazdasági feladatok teljesítésére irányuljon, és ösztönözze az embe­rek aktivitását és gondolkodását. A szakszervezettel együttműköd­ve meg kell valósítanunk a végzett munka mennyisége és minősége szerinti differenciált jutalmazást. A gyakorlat azt igazolta, hogy az eddig alkalmazott egyenlősdi a kö­zépszerűség forrása, és az elván­dorlás okozója. A gazdasági mecha­nizmus átalakításának fokozatos megvalósítása kollektíváink számá­ra számos kérdést és elkepzelest vet föl. Ez érthető, új elemeket és formákat visz be gazdaságunk irá­nyításába. A szlovák vegyipar szer­kezeti struktúrájában előkészített változtatások során követett eljárá­sok nálunk bizonyos nyugtalanságot váltottak ki. Az a véleményünk, hogy meg kell őrizni a szlovákiai vegyipar elkerülhetetlen gazdasági és tech­nológiai integrációját, hogy az Összehangolja a műszaki és koope­rációs kapcsolatokat, és biztosítsa a nagyobb gazdasági hatékonysá­got és feltételeket teremtsen vállala­tunk tudományos-technikai fejlesz­tése meggyorsításának. Olyan felté­teleket kell kialakítania, hogy az egyre igényesebbé váló világpiacon versenyképesek maradjunk. Tekin­tettel a vegyiparnak a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcso­lására, ezt a kritériumot meghatáro­zónak tekintjük. 1987 gazdasági eredményei meggyőztek bennünket arról, hogy föl kell hagyni az adminisztratív uta­sításos irányítási rendszerrel, és te­ret kell nyitnunk a tudatos demokrá­ciának. Elvárjuk alapszervezeteink­től, hogy nagyobb hatékonyságot ér­jenek el a vállalaton belüli önelszá­molás és a szocialista önigazgatás feltételei közt a politikai szervező- munkában. Egyes alapszervezetek már az évzárójukon nagyobb figyel­met szenteltek az egyes kollektívák eljárásának és az eredményekhez való hozzájárulásuk konkrét értéke­lésének, mint a számszerű adatok­nak. Természetesen az ellenőrzés gyakorlásának ilyen formája rendkí­vül hatásos. Növeli a személyes fe­lelősséget a kapott pártfeladat telje­sítéséért. Ezzel összefüggésben el- mondnatom: a vezetőktől megköve­teljük, hogy időben reagáljanak a termelési értekezleteken elhang­zott észrevételekre, és tájékoztas­sák a dolgozókollektívákat a vállalat meghatározó feladatairól. A szocio­lógiai felmérés azt igazolta, hogy dolgozóink nélkülözik a vállalat mű­szaki, gazdasági és káderellátás te­rén tervezett fejlesztésére vonatko­zó tájékoztatást. Az üzemi pártbi­zottság nomenklatúrájába tartozó káderektől személyes felelősséget követelünk nemcsak a gazdasági, hanem a politikai munka eredmé­nyeiért is. Ezt a módszert azért ve­zettük be, mert volt néhány példa arra, hogy a dolgozók elégedetlenek voltak jogos észrevételeik figyelmen kívül hagyása miatt. Megoldásukat az alapszervezetek bizottsága vette át, helyettesítve ezzel a gazdasági vezetőket. Az ilyen eljárás elégedet­lenséget és a pártalapszervezet te­kintélyének és akcióképességének meggyengülését váltotta ki. Termé­szetes, hogy a gyakorlati életben az egyes problémák megoldásáról elté­rők a vélemények. Ez azonban nem vezethet duplicitáshoz, egységre kell jutni a pártszervezet és a gazda­sági vezetés eljárásában. FRANTIŠEK KLIHA, a Slovnaft üzemi pártbizottságának tagja A környezet megóvásával és fokozatos javításával Elhangzott a nyugat-szlovákiai kerületi pártkonferencián Jelenleg es a népgazdaság to­vábbi fejlesztése során a környezet- védelem egyre nagyobb problémává válik és elválaszthatatlan részét al­kotja a CSKP gazdaságpolitiká­jának. A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban e kérdések megol­dásában elvszerűen és pártos fele­lősséggel járunk el. Tudatában va­gyunk annak, hogy az egészséges ivóvíz legnagyobb készleteivel ren­delkezünk Közép-Európában, ezen kívül produktív mezőgazdasággal. Ugyanakkor nálunk valósul meg a köztársaság legnagyobb vízgaz­dálkodási építése, a dunai vízmű­rendszer. A környezet védelmét úgy tekint­jük, mint a lakosság elért életszínvo­nalának védelmét, mint a szociális­gazdasági fejlesztés komplex prog- ■ ramjának részét. Ezt az eljárást kü­lönösképpen hangsúlyozzuk a gaz­dasági és társadalmi átalakítás fel­tételei közepette, amelyeket a CSKP KB 7. és 9. ülésének szellemében biztosítunk. A párt- és állami szervek még 1984-ben jóváhagyták a környezet- védelem 2000-ig szóló távlati tervét. Kapcsolódva a CSKP XVII. kong­resszusának határozataihoz a múlt évben e tervet aktualizáltuk és az áprilisi járási pártkonferencián to­vábbi határozatokat fogadtunk el, amelyek feladatul adják a párt-, a gazdasági és a társadalmi szerve­zeteknek, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a környezetvédelemre és keressék a módját az életkörnye­zet további javításának. A pártszervezetek figyelmét arra irányítjuk, hogy gyűléseiken részle­tesen értékeljék, miként teljesítik ezeket a határozatokat, és követel­jék meg a gazdasági vezetőktől, hogy számot adjanak a környezet- védelemmel kapcsolatos építkezé­sek helyzetéről. Arra törekszünk, hogy a természetvédelem alkotó koncepciózus része legyen a politi­kai szervező- és nevelő munkának. A környezetvédelmi problémák megoldásába bevonjuk a Nemzeti Front szervezeteit, a nemzeti bizott­ságokat, a gazdasági szervezeteket és a tanulóifjúságot. A lehető legjobb feltételeket te­remtjük meg a vízgazdálkodási be­rendezések Z akció keretében való építéséhez. A Csallóköz túlnyomó része vízgazdaságilag védett terü­letté van nyilvánítva. A felszíni vizek és a talajvíz minőségének védelme, tekintettel tervezett kihasználására, túlnő a járás lehetőségeinek határán és társadalmi jelentősége van. Nem kevésbé sürgető feladat a felszíni vizek és a talajvíz védelme a hővizek általi szennyezéstől. Ezeknek hőfokuk és magas ásvány­tartalmuk miatt szennyvíz jellegük van. Ennek felszámolása járásunk­ban, de másutt is, nincs még kellő­képpen megoldva. Kérjük tehát az illetékes ágazatot, hogy segítsen e probléma megoldásában. Tekintettel a kedvező természeti körülményekre és a mezőgazdasági terület nagy termőképességére, já­rásunkban elsődleges szerepe van a mezőgazdasági nagyüzemi terme­lésnek. További fejlesztését a kör­nyezetvédelmi egyensúly megtartá­sával és a társadalmi igények kielé­gítésével összhangban kívánjuk megoldani. A járási pártbizottság azt a követelést szorgalmazza, hogy az élet- és munkakörnyezet védelme efsz-eink és állami gazdaságaink számára életszükségletté váljon. Hangsúlyozzuk a termelőknek, hogy ma már nem hathatunk egyoldalúan a termőföldre a rekordtermés eléré­se érdekében, hanem nagyon át­gondoltan alkalmaznunk kell a tudo­mány, a technika legújabb vívmá­nyait regenerálására és további ter­mővé tételére. A mezőgazdasági terület termő- Képessége növelésénél figyelmünk előterébe kerül annak védelme a túl­zott kemizálástól és a szélerózió kártékony hatásától. Hogy ezeket a kedvezőtlen hatásokat megelőz­zük, elterjesztettük a folyékony, és növeljük a szerves trágyák alkalma­zását. Tovább folytatjuk mezei trá­gyatelepek, silógödrök, speciálisan kialakított vegyianyag-tárolók és egyéb létesítmények építését. Az említett követelmények, ame­lyeket figyelembe kell venni, más területektől eltérően megnövelik építkezéseink és egyes mezőgaz­dasági munkáink költségeit. Mező- gazdasági szervezeteinket jelenleg szélvédő erdősávok létesítésére ösztönözzük. A környezetvédelem fontos alkotóeleme a közszolgálta­tási és ipari szilárd hulladékanyag megsemmisítése. Hozzáláttunk a hulladéklerakatok olyan kialakítá­sához, amely megfelel a környezet- védelmi követelményeknek. Ezek az építkezések azonban nagyon költ­ségesek, s amellett az adott helyze­tet csupán ideiglenesen oldják meg. Például a somorjai (šamorín) telepet az idén fejezzük be, 10 millió korona ráfordítással és élettartama mind­össze néhány év lesz. Úgy tűnik, hogy a tervezőintézetek sem bizto­sítanak ezen a szakaszon a társa­dalmi igényeknek hatékonyabban és gazdaságosabban hasznosítható eszközöket. Kihasználatlan lehető­ségeket látunk a hulladékanyag osz­tályozásában, másodlagos nyers­anyag kinyerése szempontjából. E területen nagyobb kezdeménye­zést kell tanúsítaniuk a másodlagos nyersanyag begyűjtőinek és operatí­vabban kellene kihasználniuk más országok, például az NDK tapaszta­latait. Pártbizottságunk összpontosított figyelmet fordít a dunai vízműrend­szer építkezésére. Rendszeresen értékeli a munkák menetét az épít­kezésen, mégpedig a környezetvé­delem szempontjaiból. Számos ko­moly feladat megoldása azonban meghaladja lehetőségeinket. Ezért kérjük a Szlovák Szocialista Köztár­saság Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi, valamint Víz- és Erdőgaz­dasági Minisztériumát, biztosítsa a bioprogram komplex kidolgozását és megvalósítását, különös tekintet­tel a terv és pénzügyi problémák megoldatlanságára, amelyek közül a következőket említeném: a mező- gazdasági terület ideiglenes kisajátí­tása egyes helyeken és annak visz­szaadása mezőgazdasági haszno­sítás számára nem reális. Ki kell dolgozni, tekintettel a Kört- vélyes (Hrušov) - Dunakiliti víztáro­zó hatására a talajvízszintre, az ön­tözőrendszer tervdokumentációját a vízműrendszer érintette területek erdősítésének dokumentációját, ki kell egészíteni. Be kell iktatni a beru­házásos építkezés terveibe azoknak a falvaknak a fejlesztését, amelyek a derivációs csatorna mögé esnek. Ki kell jelölni a Vajka (Vojka nad Dunajom), Keszölcés (Kyselica) kö­zött közlekedő kompjárat üzemelte­tőjét és így folytathatnám tovább. A környezet megóvása és foko­zatos javítása továbbra is fontos része lesz járási pártszervezetünk munkájának. Sok konkrét feladat vár ránk. Eltökélt szándékunk e feladat teljesítése végett mindent megtenni annak a természetnek és környezet­nek a védelméért, amelyben élni és dolgozni fognak a további nemze­dékek. DUDÁS KÁLMÁN, az SZLKP Dunaszerdahelyi Járási Bizottságának vezető titkára Igyekezetüket a tudomány és technika vívmányainak gyors alkalmazására összpontosítva Elhangzott a közép-szlovákiai kerületi pártkonferencián A CSKP XVII. kongresszusa ha­tározatainak értelmében a gazda­ságpolitika megvalósításában válla­latunk, a Považská Bystrica-i Vág Menti Gépgyár kollektívája a 8. öt­éves terv első két évének teljesíté­sében az előirányzottal szemben 120 millió korona többletet ért el. A módosított saját teljesítmények ér­téke 62 millió koronával, a munka­termelékenység az előirányzottnál 4 százalékkal volt magasabb. A tő­kés országokba irányuló kivitelünket 30 százalékkal léptük túl, miközben a terv különbségi mutatóinál csak­nem 20 ponttal többet értünk el. Azonban a mód, ahogyan mindezt elértük, nem teljesen felel meg az intenzifikálás követelményeinek. Je­lentős erőfeszítést követeltek, a túl­órák és az idénymunka nagy arányú igénybevételével, a termelés és a gazdaság szférájában pedig sza­bályzó intézkedések bevezetésére kényszerültünk. A tervfeladatok tel­jesítésében mutatkozó feszültség oka a korábbi átfogó elképzelésektől való eltérés - a szétírt feladatoknak a reális feltételekkel, főleg az anya­gi, termelési, értékesítési és emberi lehetőségekkel és feltételekkel való összehangolás hiánya. Jelenleg az 1988-as év tervfel­adatainak teljesítésében a Vág Menti Gépgyár dolgozókollektívájá­nak erőfeszítését arra összpontosít­juk, hogy a gazdasági mechanizmus átalakítása közepette biztosítani tudjuk az újratermelési folyamatot. Döntő feladatnak tekintjük ebben az időszakban a dolgozókollektívák ak­tivitásának növelését a gazdasági terv teljesítésében, szem előtt tartva az innovációs tevékenység fokozá­sát és az irányítás rendszerének javítását. Az előző években a repü- lógyártási program bevezetése je­lentősen szűkítette innovációs forrá­sainkat, mindenekelőtt a szerszám­készítés kapacitását; s gépeket, szakképzett dolgozókat, műszaki kádereket vont el a többi termelőte­rülettől. Ez az egyik fontos tényező, amely a megromlott szállítói-meg- rendelői kapcsolatok, az elavult ter­melési alap - a gépek átlagéletkora 20 év, s 57 százalékuk a leírás mértékéig elhasználódott - és a be­ruházások elhúzódása mellett döntő mértékben fékezi a gazdasági muta­tók növekedésének dinamikáját. Az említett körülmények és a tervfel­adatok adminisztratív szétírása a pénzügyi, bérezési, értékesítési kockázatok megoldatlansága, vala­mint a termelési alap megújítására fordítható eszközök jelentéktelensé­ge bonyolult helyzetet teremt a vál­lalatnál az önelszámolás és önfinan­szírozás bevezetése során. Ennek ellenére jelenleg vállala­tunk 70 gazdasági központjánál ké­szítjük elő az önelszámoláson ala­puló gazdálkodásmód tökéletesíté­sét, és 1988.július 1-től fokozatosan háromszáz központban kerül beve­zetésre. A vállalaton belüli önelszá­molást szorosan összekapcsoljuk a brigádrendszerú munkaszerve­zéssel és javadalmazással, a mun­kavégzésnek ebbe a formájába je­lenleg 65 kollektíva van bekapcsol­va, amelyek közül több már néhány éve bizonyítja életképességét a munkatermelékenység és gazda­ságosság fokozásával. A gyakorlat és a tapasztalatok azt mutatják, hogy valamennyi dolgozókollektíva fő figyelmét a tudomány és a techni­ka legújabb vívmányainak minél tel­jesebb és gyorsabb kihasználására kell irányítanunk. Mi is abban a sza­kaszban vagyunk, amikor a gyor­san mozgósítható tartalékok már csaknem teljesen kimerültek, és a műszaki, szervezési, technológiai innováció alapvető strukturális vál­toztatásának igényes útjára léptünk. Hogy a tudományos-műszaki fej­lesztés eredményei minél előbb be­kerüljenek a termelésbe, figyelmün­ket az automatizált termelési rend­szerek bevezetésére összpontosít­juk, gondot fordítva az ésszerű szükségletre és kihasználása haté­konyságára. A fizikai és a szellemi munka automatizálásával jelentős lépést lehet tenni előre a hatékony­ság növelése terén és a brigádrend­szerű munkaszervezés előnyeinek kihasználásában. A beruházásos építkezések kö­vetkezetes és idejében történő meg­valósítása az egyes vállalatok fej­lesztésének határt szabó tényező. A felsőbb pártszervek határozatai ellenére vállalatunknál a kötelező állami terv előirányzataival szemben az 1987-es évben 50 millió korona lemaradás keletkezett. Ez év első négy hónapjában az építkezés fő- vállalkozója, a bratislavai Stavoin- dustria 43 millió korona értékű mun­kát végzett el, s ez az évi előirány­zatnak mindössze 15 százaléka. Az új termelési program céljait szolgáló építkezés helyzete azt jelzi, hogy ha a kivitelező nem egészíti ki sürgősen dolgozóinak létszámát ezen az épít­kezésen, akkor a szériagyártás megkezdéséhez szükséges léte­sítmények átadása késni fog, s ez végső következményében egymilli- árd korona kiesést okoz. Vállalatunk pártszervezetei és gazdasági vezetése elkerülhetetlen­nek tartja, hogy nagyobb figyelmet szenteljen olyan szakkáderek kivá­lasztásának és felkészítésének, akik biztosítékai lesznek minden döntő feladat megvalósításának, amelye­ket a gazdasági mechanizmus át­alakítása és az önelszámolás mód­szerével irányított gazdálkodás vet fel. Ezeknek a kádereknek politikai és szakmai színvonala, a pártszer­vezet céltudatos szervező és ellen­őrző tevékenysége dönt majd min­denekelőtt arról, vajon az elfogadott határozatok eszközeivé válnak-e a vállalat feladatai megvalósításá­nak a döntő munkaszakaszokon. DUŠAN ZAJAC, a Považská Bystrica-i Vág Menti Gépgyár igazgatója

Next

/
Thumbnails
Contents