Új Szó, 1988. május (41. évfolyam, 102-126. szám)
1988-05-20 / 117. szám, péntek
A hadászati támadófegyverek ügyében haladás érhető el a moszkvai csúcson (Folytatás az 1. oldalról) elhúzását célzó kísérletet, amikor 91:6 arányban elvetette azt a kifogást, hogy szovjet részről nem a megfelelő módon írták alá az okmányokat. Az ultrakonzervatív Jesse Helms szenátor vetette fel, hogy Mihail Gorbacsov aláírása semmire sem kötelezi a Szovjetuniót. Célját azonban nem érte el, nem sikerült vitát provokálni arról, hogy szovjet részről kinek van joga kézjegyével ellátni a nemzetközi szerződéseket. Két vélemény: Richard Lugar republikánus szenátor szerint „nincs semmi okunk azt állítani, hogy a szerződést nem a megfelelő módon írták alá“; Claiborne Pell véleménye pedig: „A körülményekből egyértelműen az derül ki, hogy Mihail Gorbacsov teljes mértékben jogosult volt országa nevében tárgyalni.“ Az első szavazás tehát megmutatta, hogy a szerződés ellenfelei a szenátusban abszolút kisebbségben vannak. Ennek ellenére nem áll szándékukban, hogy letegyék a fegyvert, s Alan Cranston szenátor figyelmeztetett arra a veszélyre, továbbra is lesznek kísérletek a megállapodás megtorpedózására. Robert Dole, a republikánus kisebbség vezetője azt mondotta, jó lenne, ha a szenátus a jövő szerdáig törvényerőre emelné a szerződést. A legfelsőbb amerikai katonai szerv, vagyis a vezérkari főnökök testületének tagjai jelentették a legnagyobb akadályt a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentését rögzítő szerződés kidolgozása terén. Ma már nyilvánvaló, hogy a megállapodást az e hónap 29-én kezdődő csúcstalálkozóig a számos vitatott kérdés miatt nem tudják kidolgozni. A Reuter hírügynökség meg nem nevezett amerikai vezetőkre hivatkozva arról tudósít, hogy a tengerentúli tábornokok nagyon hűvösen viszonyulnak ehhez a szerződéshez. Attól félnek, hogy megbomlana az amerikai hadászati erők struktúrája, vagyis az egész elrettentést szolgáló kapacitás. A Reuter szerint elképzelhetetlen, hogy Reagan elnök az ő beleegyezésük nélkül aláírja az újabb szerződést. Az UPI hírügynökség ugyancsak magukat megnevezni nem A vegyi fegyverekről (ČSTK) - „A vegyi fegyverek teljes betiltásáért!“ jelszó jegyében nemzetközi szeminárium kezdődött tegnap Rómában. A tanácskozáson a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, az NSZK, Francia- ország és több más állam tudósai vesznek részt. Az olasz külügyminisztérium és az Ettore Majorana Tudományos Kutatóközpont közös szervezésében megrendezett tanácskozás célja, hogy konkrét javaslatokat dolgozzanak ki a vegyi fegyverek felszámolására és a nemzetközi ellenőrzésre. Giulio Andreotti olasz külügyminiszter nyitóbeszédében azt húzta alá, hogy a leszerelés napjainkban a legégetőbb, s ugyanakkor a legnehezebb problémakör. Megfelel minden nép vágyainak, de ugyanakkor bizalmatlanságot és szkepticizmust is kelt. Az év politikai könyve (ČSTK) - Az év politikai könyve lett az NSZK-ban Mihail Gorbacsov Átalakítás és új gondolkodás című munkája. Az SZKP KB főtitkára egy amerikai történésszel, Gordon Craiggel megosztva nyerte el a szociáldemokrata párthoz közel álló Friedrich Ebert-alapítvány kitüntetését. A kiadók, könyvterjesztők és könyvtárosok munkaközösségei döntése alapján évente osztják ki az NSZK-ban megjelent legjobb és legidőszerűbb publicisztikai műért járó díjat. Manfred Rote, a zsűri elnöke az ünnepélyes díjkiosztáson mondott beszédében rámutatott: a szovjet főtitkár neve az NSZK, Európa és az egész világ közvéleménye számára a jobb jövőbe vetett hittel párosul. Főtitkári poszton betöltött tevékenységének rövid ideje alatt bizonyította, hogy szavait tettek követik. Mihail Gorbacsov megbízásából a díjat Julij Kvicinszkij, a Szovjetunió bonni nagykövete vette át. akaró forrásokra hivatkozva közölte az értesülést: valószínűleg Moszkvában olyan jegyzőkönyvet írnak majd alá, amelyben a felek kötelezettségeket vállalnak, hogy előzetes tájékoztatást adnak minden, az interkontinentális ballisztikus rakétákkal végzett kísérletről. Vagyis bizalomerősítő intézkedésekről lenne szó, s a felek a jegyzőkönyv elkészítésekor a hadászati eszközök korlátozásáról szóló 300 oldalas szerződés szövegét vennék alapul. Ugyanezek a források számoltak be a következőről: van remény arra, hogy a csúcstalálkozóig a nukleáris kísérletekről a hetvenes években kötött két szerződés új változatát kidolgozzák. A két korábbi szerződést az amerikai törvényhozás nem ratifikálta. Szerdán jelentette be az amerikai hadügyminisztérium: 328,7 millió dollárt kívánnak fordítani az MX interkontinentális ballisztikus rakéták mozgatható, vasúti indítóállásainak a létrehozására. Egy MX rakéta tíz önálló manőverező robbanófejet hordoz, s ezek robbanóereje egyenként 355 és 500 kilotonna között mozog. Az indítóállások új rendszerének kifejlesztésével a Westing House Electric társaságot bízták meg, s a munkát 1992-ben kellene befejezni. A Rockwell International ezzel párhuzamosan fejleszti ki a rakétaindítás automata ellenőrzési rendszerét. A Pentagon tervei szerint 50 MX rakétát telepítenek 25 vasúti szerelvényre. Szakértők szerint az egész program megvalósítása 9,1 milliárd dollárt emészt majd fel. William Taft amerikai hadügyminiszter-helyettes nemrégiben több nyugat-európai és kelet-ázsiai országot keresett fel. Jurij Zsukov, a moszkvai Pravda szemleírója ezzel kapcsolatban megállapítja: az Egyesült Államokat nyugtalanítja, hogy nyugat-európai NATO-partne- rei nem mutattak túlzott lelkesedést az új rakéták kifejlesztésének meggyorsítása iránt. De nemcsak erről van szó, az amerikai kormány és a törvényhozás azt is felpanaszolja, hogy szövetségesei túl keveset fordítanak a „védelemre“. Nyilvánvalóan az volt Taft célja, hogy jobb belátásra bírja őket. Egyelőre még túl korai lenne véleményt alkotni arról, hogy Washington reményei tel- jesültek-e. Taft körútját azonban most mélységes hallgatás követi, s ez nem véletlen. A szövetségesek nyilvánvalóan nem akarnak országvilág előtt Washingtonnal vitatkozni, de ugyanakkor az sincs ínyükre, hogy elfogadják az amerikaiak kemény feltételeit. Megadták magukat a szikh terroristák (ČSTK) - A pandzsábi határ mentén az indiai rendőrség tegnapra virradó éjszaka a terroristák több rejtekhelyét számolta fel. A tűzpár- bajban négy szikh szélsőséges vesztette életét. A rendőrség mostani sikeres akciója során azokra az adatokra támaszkodott, amelyeket az amritsari Arany Templomban rejtőzködő több mint 200 terrorista kihallgatásakor szerzett. Az indiai biztonsági erők ostromgyűrüjének kényszere alatt szerdán a templom belső szentélyében rejtőzködő szikh terroristák utolsó csoportja is megadta magát. A fegyverletétel egyben azt bizonyítja, hogy a biztonsági egységek tíz napos ostroma eredményes volt. Korántsem jelenti azonban a szélsőségesek teljes vereségét: a szövetségi állam más körzeteiben a terroristák újabb tömeges merényleteket követnek el, minden valószínűség szerint az Arany Templomban körülzárt társaik elleni ostrom „megtorlásaként“. Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök Siddharth Sankar Raj pandzsábi kormányzóval folytatott tárgyalásokat a szövetségi államban kialakult helyzetről. A helyi sajtó szerint a kormány törvényes úton szeretné megakadályozni, hogy az Arany Templomot a jövőben fegyverraktárként használják. Elnyomták a kontralázadást (CSTK) - Enriquo Bermudez, a nicaraguai ellenforradalmárok katonai vezetője elleni lázadást, amely két héttel ezelőtt a somozisták hondurasi táboraiban tört ki, gyakorlatilag elnyomták - jelentette ki Bosco Matamorros, az ellenforradalmárok sajtótitkára. Mint mondotta, a mintegy 3-5 ezer lázadó többsége Bermudezt ismét elismerte vezetőjének, de a nicaraNyugat-Szahara Cuellar közvetít (ČSTK) - Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár az Algéria és Marokkó közötti diplomáciai kapcsolatok felújítását olyan lépésként üdvözölte, amely pozitív hozzájárulást jelenthet a nyugat-szaharai konfliktus igazságos és tartós megoldásához. Egyúttal bejelentette, hogy részt vesz az Afrikai Egységszervezet május 26-án, Addisz Abebában kezdődő csúcstalálkozóján. Ebből az alkalomból találkozni kíván a nyugat-szaharai konfliktusban érdekelt felekkel, beleértve a Polisario frontot is. Cuellart az ENSZ-közgyűlés bízta meg azzal, hogy közvetítsen a már 20 éve tartó konfliktus megoldása érdekében. Algéria és Marokkó 1976-ban szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat, röviddel azt követően, hogy a Polisario felkelést szervezett a marokkói csapatok ellen, amikor azok elfoglalták az északnyugati partvidéket. Jugoszláv - lengyel tárgyalások Belgrádban (ČSTK) - Zbigniew Messner lengyel miniszterelnök tegnap hivatalos baráti látogatásra Jugoszláviába érkezett. A belgrádi repülőtéren a vendéget Branko Mikulics kormányfő és több más vezető fogadta. A délutáni órákban a felek megbeszélést folytattak a kétoldalú gazdasági együttműködés továbbfejlesztéséről és a tudományos-műszaki kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről. A két kormányfő áttekinti a nemzetközi, elsősorban az európai politikai és gazdasági helyzet időszerű kérdéseit. guai határ közelében levő körülzárt táborban még mindig sokan ellenállnak. Hír- ügynökségi források szerint Enriquo Bermudez fenyegetésekkel kényszerítette ki a hűséget. Diogenes Hernandez, a felkelés egyik vezetője beismerte, nem volt sok reményük arra, hogy a lázadás sikeres lesz, mivel Bermudezt Honduras és az amerikai titkosszolgálat is támogatta. A felkelők korrupcióval vádolták a somozisták egykori magas rangú tisztjét és azzal, hogy nem képes hatékonyan irányítani a hadműveleteket. A kontrák vezetői között ellentétek vannak a sandinistákkal folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban, s megfigyelők szerint ez váltotta ki a lázadást. Hazánk és a KNDK kapcsolataiNégy évtizedes együttműködés Csehszlovákia és a Koreai NDK politikai és gazdasági kapcsolatai immár négy évtizedes múltra tekintenek vissza. A két ország 1948. október 21-én vette fel a diplomáciai kapcsolatokat követi szinten, 1954. február 1 -tői kezdve pedig kapcsolataink nagyköveti szintre emelkedtek. Az eltelt évek alatt Csehszlovákia és a Koreai NDK, illetve Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Koreai Munkapárt közt egyre sokrétűbb és átfogóbb együttműködés alakult ki, melynek szilárd alapjait még az ötvenes évek elején rakták le. A Koreai NDK-ban ma is hálával és elismeréssel szólnak arról a gazdasági segítségről és politikai támogatásról, melyet az említett nehéz években hazánk népe nyújtott az amerikai imperialista agresszió ellen harcoló koreai hazafias, haladó erőknek. Abban az időben Csehszlovákia előbb élelmiszert, gyógyszert küldött a nélkülöző koreai lakosságnak, majd folyamatosan több gazdasági létesítményt, iparvállalatot épített, illetve közreműködött az építésében, s a nemzetközi fórumokon pedig határozottan elítélte a népi demokratikus észak-koreai rendszer elleni katonai és politikai manővereket, támadásokat. A phenjani vezetés azon erőfeszítéseit, hogy Dél-Kore- ából kivonják az amerikai csapatokat és a tragikus ötvenes évek eleje óta megosztott nép és ország mihamarabb békés úton egyesülhessen, hazánk azóta is következetesen támogatja. Hasonlóan támogatjuk és nagyra értékeljük a demokratikus Korea azon kezdeményezéseit, amelyek az ázsiai és a csendesóceáni államok aktívabb és szorosabb együttműködését, a köztük fennálló vitás kérdések tárgyalások útján való rendezését és a világbéke megerősítését célozzák. A nemzetközi élet legfontosabb problémáit egyébként a két párt és ország nagyrészt azonosan vagy majdnem azonosan ítéli meg. Csehszlovák részről igen nagyra értékelik azt a tényt, hogy a Koreai NDK legfelsőbb párt- és állami vezetése, már hagyományosan, következetesen támogatja a Szovjetunió és a Varsói Szerződés több tagállamának legkülönfélébb nemzetközi együttműködési, enyhülési, leszerelési és békejavaslatait. Legutóbb például a Koreai NDK hivatalos támogatásáról biztosította Miloš Jakesnek, a CSKP KB főtitkárának februárban ismertetett javaslatát, hogy a Varsói Szerződés és a NATO határvonalán létesüljön bizalmi, együttműködési és jószomszédi övezet. Hazánk és a KNDK kapcsolatainak fontos láncszeme a gazdasági és a kereskedelmi együttműködés. Csehszlovákia főképpen szerszámgépeket, szövőgépeket, cipőipari gépeket, kompresszorokat, autóbuszokat és más gépipari berendezéseket, vegyipari termékeket, elektrotechnikai műszereket, alkatrészeket, távközlési berendezéseket, orvosi műszereket és berendezéseket, alapanyagot szállít Koreába. Ellenértékként ebből a távol-keleti országból elsősorban színes- és nemesfémeket, magnezitet, ólmot, más nyersanyagokat, szerszámokat, dohányt, szárított komlót, porcelánt és különféle közszükségleti cikkeket kapunk. Mindkét fél érdeke, hogy elmélyítse, bővítse és magasabb szintre emelje a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat. Kölcsönös óhaj a műszaki-tudományos és a kulturális együttműködés elmélyítése is. Miloš Jakeš elvtárs közeljövőben sorra kerülő koreai látogatása alka- mával a két párt és állam közti kapcsolatokat érintő tárgyalásokon ezért a gazdasági és kereskedelmi kérdések is fontos szerepet kapnak majd. Legmagasabb szintű csehszlovák párt- és állami küldöttség Gustáv Husák vezetésével egyébként legutóbb 1973 júniusában járt a Koreai NDK-ban, a Koreai NDK legfelsőbb párt- és állami vezetőjét, Kim Ir Szent pedig 1984 nyarán láttuk vendégül hazánkban. Miloš Jakeš néhány nap múlva esedékes phenjani látogatása e magas szintű csehszlovák-koreai párbeszéd újabb fontos állomása. KOKES JÁNOS Befejezéséhez közeledik a taehoni vízerőmű gátjának építése Az afgán konfliktus gyökerei Szovjet történészek sajtóértekezlete (ČSTK) - Ismert szovjet történészek, az afgán kérdés szakértői tartottak tegnap Moszkvában sajtóértekezletet az afgán konfliktus gyökereiről, a szovjet-afgán kapcsolatokról. Natal ij Szimonyija történész arról tájékoztatott, az Indiai Országos Levéltárban fellelt dokumentumok bizonyítják, hogy Nagy-Britannia az önálló Afganisztán megalakulása, 1919 óta meg akarta hiúsítani Kabul és Moszkva közeledését, s Afganisztánt a Szovjetunió elleni támadáshoz akarta felvonulási területté változtatni. Leonyid Mitrohin történész szerint London a Szovjetunió déli határai mentén olyan „szovjetellenes zónát“ akart kialakítani, amely Kínától egészen Törökországig ért volna. Itt játszott volna központi szerepet Afganisztán. Az említett levéltári anyagokból az is kiderül, hogy Nagy- Britannia létre akarta hozni az úgynevezett „Iszlám Államszövetséget“, s ennek része lett volna Afganisztán is, valamint a szovjet Közép-Ázsia egyes területei. Az akkori afgán király, Amanullah azonban elutasította ezt a tervet, s ezért a brit kormány a kabuli királyi udvar elleni harcra buzdította az afgán törzseket. Natalij Szimonyija elmondotta: már a hetvenes évek kezdetén, amikor Kabulban még Zahir sah uralkodott, az afgán ellenzéki csoportok megkezdték a Pakisztánba való áttelepülési. Gulbuddin Hekmatjar és más jelenleg ismert ellenzéki vezetők ebben az időben indították felforgató akcióikat az afgán kormány ellen. Ezek a monarchia 1973-as megdöntése, s főleg az áprilisi forradalom után egyre nagyobb méreteket öltöttek. Az ellenforradalmi tevékenység fokozódásában a forradalom utáni vezetés hibáinak is szerepe volt. A „balos" politika, a belső helyzet nem reális értékelése elősegítette az ellenforradalmi erők társadalmi bázisának a növekedését. Főleg az egyházpolitika és a földreform terén követtek el hibákat. Eduard Rozental szovjet publicista arra emlékeztetett, a nyugati sajtó ezekben a napokban egyre több találgatást közöl arról, hogy a szovjet korlátozott kontingens 1979 óta milyen veszteségeket szenvedett. Kijelentette: a legreálisabbnak azokat a becsléseket tartjuk, amelyek 12-15 ezer áldozatról szólnak. A pontos adatokat a szovjet fegyveres erők vezetői hozzák a közvélemény tudomására. Cordovez a Nobel-békedíj várományosa? Több nyugat-európai politikus is Nobel- békedíjra javasolta Diego Cordovezt, az ENSZ főtitkárának helyettesét, aki hat éven keresztül közvetített az afgán-pa- kisztáni tárgyalásokon, s nagymértékben az ó erőfeszítéseinek is köszönhető a genfi rendezési okmányok aláírása. Azzal kapcsolatban, hogy ót javasolták erre a magas elismerésre, Cordovez kijelentette, ebben annak a ténynek az elismerését látja, hogy a konfliktusok katonai eszközökkel történő megoldása már nem hatékony. A továbbiakban elmondotta, hogy következetességgel és türelemmel sikerült eloszlatnia az afgán és a pakisztáni fél kölcsönös bizalmatlanságát. Ugyanebből az alkalomból szólt az afgán konfliktus pénzügyi vonatkozásairól is: az USA 1979 óta 2 milliárd dollárt juttatott a kormányellenes erőknek, ez például Ecuador külföldi adósságainak a 20 százaléka. Egyre több szó esik arról, hogy Cordovez le akar mondani jelenlegi tisztségéről és visszatér hazájába, Ecuadorba, ahol állítólag szóba került az, hogy ó lenne a külügyi tárca vezetője. Bodrigo Borja, az újonnan megválasztott elnök állítólag már fel is ajánlotta neki ezt a tisztséget. Minderről Cordovez egyelőre nem nyilatkozott.
