Új Szó, 1988. május (41. évfolyam, 102-126. szám)

1988-05-03 / 103. szám, kedd

Kudarcot vallott Washington latin*amerikai politikája Panamában stabilizálódik a helyzet (ČSTK) - Panamában az utóbbi napokban viszonylag stabilizálódott a helyzet, és a kormány igyekszik felszámolni az Egyesült Államok gazdasági szankcióinak következ­ményeit. Erőfeszítések történnek a széles körű nemzeti párbeszéd megkezdésére, amely megszilárdí­taná a panamai belső politikai hely­zetet. Az Egyesült Államokban ugyanakkor egyre nő az elégedet­lenség a Reagan-kormánv latin­amerikai politikájának „eredményei­vel“ kapcsolatban. Az amerikai Kongresszus kemé­nyen bírálta a Panamával szembeni gazdasági szankciókat, amelyek nem segítették elő sem a kormány, sem Manuel Noriega tábornok megdöntését, inkább Washingtont járatták le és Panamában erősítet­ték a hazafias érzelmeket. Lee Hamilton demokratapárti kép­viselő kijelentette, az amerikai kor­mány az utóbbi időszakban Pana­mával kapcsolatban egész sor ko­moly tévedést követett el, amelyeket most nem lehet másként helyrehoz­ni, csak széles körű párbeszéddel. A New York Times tegnapi cikké­ben arra emlékeztetett, amikor Ro­nald Reagan hivatalba lépett, tanácsadói a Közép-Amerikával szembeni kemény politikáját szor­galmazták. Az elnök gyors eredmé­nyeket akart elérni és nem érdekel­ték őt az emberi jogok, sem a pana­mai-amerikai csatornaszerződés. Hét év múltán azonban az USA pozíciói a térség államainak többsé­gében sokkal gyengébbek, mint bár­mikor korábban voltak - írja a lap. Úgyszintén bírálja a Panama elleni gazdasági szankciókat és megálla­pítja, a washingtoni kormány túlbe­csüli a pénz hatalmát és naivan hisz a titkos hadműveletek mágikus ere­jében. xxx Felipe González spanyol minisz­terelnök a Harvard Egyetemen tar­tott előadásában szintén bírálta az Egyesült Államok latin-amerikai poli­tikáját. Hangsúlyozta, a washingtoni törekvések nélkülöznek minden táv­latot. Felhívta rá a figyelmet, hogy az USA nem elég következetesen vi­szonyul a térség problémáihoz. A gyakorlatban ez abban nyilvánul meg, hogy Washington szoros kap­csolatokat tart fenn a diktátorrend­szerekkel, vagy teljesen lemond ró­luk, aszerint, hogy az előnyös-e vagy sem. MEGSZÁLLT TERÜLETEK Tízezrek tüntetései (ČSTK) - Az Izrael által megszállt területeken vasárnap több helyütt csaptak össze a tüntetők a katonák­kal. A népi felkelés egységes pa­rancsnokságának felhívására Cisz­jordánia és Gáza városaiban tízez­rek vettek részt a május elsejei tün­tetéseken. Fakva községben, a cisz- jordániai Dzsanin város közelében izraeli katonák agyonlőttek egy 22 éves fiatalembert. Hétfőre virradó éjszaka a nabluszi kórházban bele­halt vasárnap szerzett sebesülései­be egy 16 éves fiú. Az egyik gázai városkában az izraeli katonák könnyfakasztó gránáttal lőtték az is­kolások felvonulását. Május elsején Tel Avivban mint­egy 100 ezer ember vett részt az izraeli-palesztin békét és a palesztin állam létrehozását követelő tömeg- gyűlésen és felvonuláson. A názáre­ti megmozduláson szintén követel­ték az izraeli megszállók kivonását az arab területekről. Eredménytelenül zárult az OPEC tanácskozása (ČSTK) - Bécsben konkrét ered­mények nélkül ért véget a Kőolajex­portáló Országok Szervezete (OPEC) tagállamai képviselőinek legutóbbi tárgyalása. A résztvevők megvitatták azoknak a tagországok­nak a javaslatát, melyek nem tagjai a szervezetnek. E szerint ezek az országok öt százalékkal csökkente­nék a napi kőolajtermelést, ha az OPEC-tagállamok is hasonlóképpen tesznek. Ezzel a lépéssel a kőolaj világpia­ci árának stabilizálását akarják elér­Hatástalan maradt az ellenzék bojkottfelhívása A lengyel kormányszóvivő a május elsejei eseményekről (ČSTK) - Jerzy Urban, a lengyel kormány szóvivője vasárnapi varsói sajtóértekezletén közölte, Lengyel- országban a május elsejei felvonulá­sokon ugyanannyi ember vett részt, mint tavaly, ami a lakosság nagyfo­kú aktivitásaként értékelhető. A szóvivő véleménye szerint a felvonulások jó légkörben zajlottak le. Az ellenzéki erők bojkottfelhívá­sai nem találtak visszhangra, akár­csak a zavargások keltését célzó uszító felhívások. Néhány helyen megpróbáltak „ellenfelvonulást“ szervezni. Bár az egyház a nyuga­lom megtartására intett, mindezek Növekszik az amerikai fegyverexport (ČSTK) - Az amerikai kormány az idén jelentősen növelni kívánja kül­földi fegyverszállításait. A hírt a kül­ügyminisztérium bizalmas jelentésé­re hivatkozva tegnap közölte a New York Times. A fegyverszállítások értéke az idén eléri a 15 milliárd dollárt, ami 3,3 milliárddal lesz több, mint tavaly volt. A jelentés tartalmazza a poten­ciális vevők és kliensek listáját is, amelyen 33 ország szerepel. A leg­nagyobb fegyverszállítmányok - 3,6 milliárd dollár értékben - Izraelt, az USA közel-keleti stratégiai szövet­ségesét illetik. Ót követi Dél-Korea, több mint 3 milliárd dollárral. Megfigyelők véleménye szerint az amerikai tervek mindenekelőtt a Perzsa-öböl térségében élezik ki a helyzetet. Az USA ugyanis jelen­tős mennyiségű fegyvert kíván szál­lítani Szaúd-Arábiának, Kuvaitnak, Bahreinnek és az Egyesült Arab Emírségeknek. az akciók a templomokban rende­zett szertartások után kezdődtek el. A gdanski és az egyik varsói temp­lomban kezdett „ellenfelvonulás“ rendkívül agresszív volt. Hasonló megmozdulásokon az egész or­szágban csak mintegy 12 ezer em­ber vett részt. A lakosság tehát lé­nyegében nem támogatta ezeket az akciókat. A szóvivő elmondta továbbá, hogy Varsóban dokumentumot dol­goznak ki arról, hogyan reagálnak a nyugati tájékoztató eszközök a lengyelországi helyzetre. Az a vé­leményünk - hangoztatta hogy a mostani propagandatámadás pél­da nélküli. A tények durva elferdíté­séből, az uszításból és a túlzásokból levonjuk a megfelelő következteté­seket - szögezte le a lengyel kor­mány szóvivője. Bombamerénylet (ČSTK) - Bombamerényletet hajtottak végre tegnap reggel egy barceloniai bank előtt. A robbanás során 12 ember sebe­sült meg. A merényletet a Szabad Föld (Terra Lliure) nevú terrorszervezet vállalta magára, amely erőszakos akciókkal pró­bálja elszakítani Katalániát Spanyolor­szágtól. Az első robbanásnál csak anyagi ká­rok keletkeztek. A másik robbanószerke­zetre később telefonon hívták fel a figyel­met a tettesek. Mielőtt a rendőrök és a tűzoltók hatástalanították volna a bom­bát, az felrobbant. Két rendőr súlyosan megsebesült és több mint 10 tűzoltó könnyebb sérüléseket szenvedett. ÚJ SZÚ 1988. V. 3. A századik... Az amerikai légierő megkapta a századik B-B bombázót, amely jelenleg nemcsak a legkorsze­rűbb, de a legdrágább is. Az AP hírügynökség jelentése szerint ezek a repülőgépek Kan­sas, Texas, Dél- és Észak-Da­kotában vannak elhelyezve. A katonai-ipari lobby az elmúlt években vitte keresztül a bom­bázók gyártását, bár Carter el­nök idején ezt a programot meg­szüntették, mert túl költségesnek tartották... (č) CHILE: jövő héten sztrájk (ČSTK) - Chilében a május else­jei felvonulások keretében a tüntetők több helyütt összecsaptak a rendőr­séggel. Hárman megsebesültek, a letartóztatottak száma 130-ra te­hető. Santiago de Chilében mintegy 20 ezren vettek részt a demokráciát követelő felvonuláson. A megmoz­dulás diktatúraellenes tüntetésbe torkolott, s a kivezényelt rendőrség sörétes puskával, könnyfakasztó gázzal és vízágyúkkal zavarta szét a tömeget. Hasonló összetűzések voltak Valparaisóban és Concepcí- ónban. A chilei szakszervezetek május 11-re sztrájkot hirdettek béremelési követeléseik alátámasztásául. ni, egy_ hordó olaj árát ismét az eredeti 18 dollárra kívánják felemel­ni. A tárgyalások végül is eredmény­telenül fejeződtek be, mivel Szaúd- Arábia és további négy ország eluta­sította a javaslatot. Az OPEC-tagállamok sikertelen találkozója kedvezőtlen reakciót vál­tott ki a nemzetközi piacokon: csök­kent a kőolaj és az arany ára. Az északi tengeri kőolajért hordónként 16,30 dollárt adtak, 65 centtel keve­sebbet, mint a múlt pénteken. Bécs­ben az volt a cél, hogy stabilizálják az olajárakat, azonban éppen az ellenkezője következett be. Ezzel egyidőben egész Európá­ban csökkent az arany ára is. Egy uncia aranyért (kb. 31,1 gramm) 448 dollárt fizettek, két dollárral keve­sebbet, mint pénteken New Yorkban. Velihov értékelése A szovjet - amerikai atomkísérletekről (ČSTK) - Jevgenyij Velihov akadémikus az Izvesztyija címú lap­nak nyilatkozott a Nevadában vég­rehajtott közös szovjet-amerikai kí­sérletekről. Velihov személyesen részt vett a kísérleti atomrobbantá­sok előkészítésében, ezek célja an­nak megállapítása volt, hogy szeiz­mológiai eszközökkel ellenórizhe- tő-e az atomrobbantások tilalmáról esetleg megkötendő szerződés. Az akadémikus hangsúlyozta, a nevadai kísérlet azért volt fontos, mert elősegíti az atomrobbantások megszüntetéséről folyó átfogó tár­gyalásokat. A tudós hangsúlyozta, az Egyesült Államok területén is be­bizonyosodott: még a legkisebb ere­jű robbantások is ellenőrizhetőek. Pontosabb adatokat néhány napon belül hoznak nyilvánosságra, miután a kaliforniai San Diegóban levő sze­izmológiai központban feldolgozzák a kísérlet során szerzett adatokat. Megkezdődött a WHO közgyűlése (ČSTK) - A genfi Nemzetek Palo­tájában hétfőn megnyílt az Egész­ségügyi Világszervezet (WHO) 41. közgyűlése. A tanácskozás na­pirendjén szerepelnek egyebek kö­zött a megszállt területeken élő arab lakosság egészségügyi ellátásával, az AIDS elleni harc globális stratégi­ájával összefüggő problémák. A WHO 166 tagállamából érke­zett több mint 1200 küldött megvitat­ja a szervezet elmúlt két évi tevé­kenységéről szóló jelentést, a követ­kező időszakra vonatkozó költség- vetési tervet, s végezetül megvá­lasztja az új főigazgatót. Az Egészségügyi Világszervezet számára 1988 azért is jelentős esz­tendő, mert idén van negyven éve, hogy a WHO megalakult, s tíz évvel ezelőtt fogadták el az Alma Ata-i nyilatkozatot, amely a föld vala­mennyi lakójának nyújtott alapvető egészségügyi segítség fejlesztésé­nek irányait határozta meg és hang­súlyozta, hogy az egészség az em­ber alapvető és megvonhatatlan joga. DÁN DÖNTÉS - ÉS HÁTTERE NATO-nagyüzem Igazán van rá alkalma a NATO- nak, hogy állást foglaljon a kelet­nyugati kapcsolatok, s ezen belül a fegyverzetellenőrzés legégetőbb kérdéseivel kapcsolatban, hiszen e hetekben-hónapokban valóságos nagyüzem tapasztalható a tömb berkeiben, már ami a különböző szintű fórumok programját illeti. A múlt héten hétfőn Brüsszelben a NATO Tanácsa ülésezett, s a ta­lálkozót két dolog miatt kísérte nagy figyelem. Az egyik természetesen az, hogy Shultz amerikai külügymi­niszter tájékoztatott moszkvai láto­gatásának eredményeiről, a másik: négyszemközti megbeszélést folyta­tott dán kollégájával, Uffe Ellemann- Jensennel. Szerdán és csütörtökön a nukleáris tervezöcsoport tanács­kozott - ugyancsak a belga főváros­ban, tizenhárom hadügyminiszter részvételével. Május végén - lénye­gében a szovjet-amerikai csúcsta­lálkozó idején - ugyancsak ók ülnek össze, de most már a katonai terve­zőbizottság tagjaiként. Június ele­jén, közvetlenül a Gorbacsov-Rea- gan találkozó után ismét a NATO Tanácsa tartja külügyminiszteri szin­tű ülését, ezúttal a spanyol főváros lesz a helyszín. Egyébként ez lesz az utolsó olyan tanácskozás, ame­lyen a jelenlegi főtitkár, lord Carring­ton fog elnökölni, hiszen július 1-től átveszi tőle ezt a tisztséget Manfred Wörner, az NSZK hadügyminisz­tere. Nem csupán azért kísérte foko­zott érdeklődés a nukleáris tervező- csoport kétnapos tanácskozását, mert nem mindegy, hogy pár héttel a szovjet-amerikai csúcstalálkozó előtt milyen program mellett törnek lándzsát a szövetséges hadügymi­niszterek. Hiszen a március eleji NATO-csúcs azon határozatának is­meretében, hogy a tömb továbbra is ragaszkodik a nukleáris elrettentés doktrinájához, nem volt kétséges: a hadügyminiszterek az európai nukleáris fegyverek korszerűsítését fogják szorgalmazni. A szokatlanul nagy figyelem másik fő oka az a vi­har volt, amelyet a dán parlament április 14-i döntése kavart a NATO- ban. Éppen emiatt büntették Kop­penhágát azzal, hogy nem a dániai Koldingban ültek össze, ahogy azt eredetileg tervezték, hanem nagy gyorsan helyszínt változtattak. Először a határozatokról. A de­cemberi szovjet-amerikai rakéta- szerződés értelmében a harcászati- hadműveleti, valamint a közepes hatótávolságú eszközöket számol­ják fel Európában. Megmaradnak viszont az 500 kilométer hatótávol­ság alatti harcászati, vagy másként taktikai atomfegyverek. Ezek fej­lesztéséről egyszer már döntött a nukleáris tervezöcsoport, mégpe­dig 1983-ban, a kanadai Montebel- lóban megtartott ülésen. Csakhogy akkor még mélyponton voltak a szovjet-amerikai kapcsolatok, s nem volt rakétaszerzódés sem. A decemberi csúcs után a NATO-n belül is heves vitákat váltott ki a kor­szerűsítés kérdése, hiszen többen is úgy vélték: egyet jelentene a szerző­dés megtorpedózásával. így például Görögország, amely a múlt heti köz­leményt sem volt hajlandó aláírni, s az NSZK is inkább a Szovjetunió­val való párbeszédet szorgalmazza. Bonn valamilyen plafont szeretne szabni e fegyverek számára, Moszkvában viszont közölték: a ket­tős nullamegoldás után hajlandók a harmadik nulláról, vagyis a taktikai atomeszközök felszámolásáról is tárgyalni. A harmadik nulla gondola­tát a márciusi NATO-csúcs elvetet­te. Múlt csütörtöki közleményükben a hadügyminiszterek emlékeztettek a NATO-csúcsra, amely pozitívan ítélte meg a szocialista országokban végbemenő változásokat, de azt ál­lították, hogy a Szovjetunió és szö­vetségesei nem csökkentették kato­nai erőfeszítéseiket, s a Szovjetunió katonai ereje meghaladja a véde­lemhez szükséges mértéket. (Arról egy szót sem ejtettek, hogy a NATO potenciálja sem éppen csak a védel­mi szempontokat elégíti ki.) Ezért a következő korszerűsítéseket java­solták: 1. A tüzérséget szereljék fel nukleáris lövedékekkel; 2. fejlessze­nek ki egy újfajta, 500 kilométernél rövidebb hatótávolságú rakétát és ezzel váltsák fel a 60-120 kilométer hatótávolságú Lance rakétákat; 3. növeljék a Nyugat-Európába tele­pített - nukleáris rakéták hordozásá­ra is alkalmas - amerikai repülőgé­pek számát. Ez a program a tagországokban is különböző visszhangot keltett. Például John Galvin tábornok, a NA­TO európai erőinek főparancsnoka Brüsszelben azt mondta, hogy az utóbbi három évben semmi sem vál­tozott a Szovjetunió politikájában, s ezért követelte a NATO megfelelő túzerejének fenntartását. Genscher nyugatnémet külügyminiszter inter­júja ugyanazon a napon jelent meg a konzervatív Die Weltben. Szerinte a Szovjetunióban valóban forradalmi fejlődés megy végbe, s kijelentette: Gorbacsov szavait valóban tettek követik. Az SPD képviselői pedig a Kohl-kabinetet bírálták, mondván: a kormány szüntelenül azt hangoz­tatja, hogy békét akar, de egy szava sincs az ellen, hogy az USA új taktikai rakétákat akar kifejleszteni, s ezeket nukleáris robbanótöltetek­kel látja el. Ezek hatótávolsága több mint 400 kilométer, tehát többszörö­se a Lance rakétáknak. S Washing­ton azt is biztosra veszi, hogy az adott pillanatban a szövetségesek beleegyeznek ezek telepítésébe. Hamlet, a dán királyfi sem állt nagyobb dilemmák előtt, mint a mostani dán kormány, amikor a Folketingben (parlament) a külpo­litika kerül szóba. A négypárti jobb­oldali kormánykoalíció már több mint öt éve van hatalmon, s attól soha nem kellett tartania, hogy par­lamenti kisebbsége miatt belpolitikai kérdésekben leszavazzák. Más a helyzet a külügyek terén. így tör­tént április 14-én is, amikor a tör­vényhozás határozatot hozott, hogy minden, dán felségvizekre és kikötő­be tartó NATO-hadihajó köteles be­jelenteni, van-e a fedélzetén nukleá­ris fegyver. Ez a határozat nem előzmények nélküli. Négy évvel eze­lőtt a kormány - szintén a parlament nyomására - kénytelen volt bejelen­teni, hogy nem járul hozzá az ameri­kai rakéták nyugat-európai telepíté­sének finanszírozásához, s a Folke- ting kimondta azt is; az ország terü­letén nem tárolhatók nukleáris vagy vegyi fegyverek. Az atomfegyverekkel felszerelt hadihajók kitiltása nagy felháboro­dást keltett a NATO-ban. Washing­ton közölte: megromolhatnak az amerikai-dán kapcsolatok. Shultz szerint Dánia komoly gondokat okoz a szövetségnek, mert ez a parla­menti döntés aláaknázza a nukleáris elrettentés politikáját. A múlt szer­dán a hadügyminiszterek arra kény­szerítették dán kollégájukat, Bernt Collet-t, ígérje meg, hogy a Schlü- ter-kormány nem fogja tiszteletben tartani a parlament akaratát. A kabi­net éppen a parlamenti kisebbsége miatt ezt nehezen engedheti meg magának, ezért kiírták az idő előtti választásokat is. Washington mellett London tilta­kozott a leghevesebben, aminek George Younger hadügyminiszter is hangot adott Brüsszelben. Van ugyanis egy olyan megállapodás, hogy veszély esetén 13 ezer brit katonát dobnak át Dánia védelmére. Younger szerint viszont a bejelenté­si kötelezettség az ilyen akciót ve­szélybe sodorná. Bonni vélemény: veszélybe kerül a NATO egyik alap­megállapodása, hogy a szövetsége­sek tengerészeti egységei szabadon mozoghatnak egymás vizein. A had­ügyminiszterek Brüsszelben azt hangsúlyozták, a bejelentési kötele­zettség a NATO számára azért elfo­gadhatatlan, mert katonai titkokat tárnának a közvélemény elé. Jelenleg tehát a dolgok állása: vihar a NATO-ban, belpolitikai vál­ság Dániában. Ahol pontosan má­hoz egy hétre járulnak az urnákhoz a választópolgárok. Nekik kell(ene) igazságot tenniük a parlament és a NATO-politikához hű Schlüter- kormány vitájában. Nem kétséges: az atomfegyver-ellenes politikáról kell majd véleményt mondaniuk. A legfrisebb közvélemény-kutatási adatok szerint a lakosság többsége helyesli a skandináv atomfegyver­mentes övezet létrehozását. A meg­kérdezettek fele vélekedett úgy, hogy ezt akkor is meg kell tenni, ha Dániát kizárnák a NATO-ból. Ter­mészetesen ilyesmire nemigen kerül sor. De a jövő kedden Koppenhágá­ra figyel majd a világ. MALINÁK ISTVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents