Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)
1988-04-14 / 87. szám, csütörtök
Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát A mezőgazdasági adószabályozás módosításáról A gazdasági mechanizmus átalakításával összhangban szükségesnek mutatkozik a mezőgazdasági adó szabályozásának módosítása is. Mint ismeretes, mezőgazdasági adót kötelesek fizetni mind a szocialista mezőgazdasági szervezetek, mind az egyes személyek is. A magánszemélyek által fizetett mezőgazdasági adónak két alkotó eleme van; telekadó és a mezőgazdasági termelésből származó jövedelem utáni adó (a továbbiakban mezőgazdasági jövedelmi adó). Telekadót fizetnek az egyes szervezetek és magánszemélyek is, míg mezőgazdasági jövedelmi adót csak a magánszemélyek. A telekadónál az adófizetési kötelesség a mezőgazdaságilag megművelhető földterület tulajdonára vagy használatára kötődik, míg a mezőgazdasági jövedelmi adó a magánszemélyeknek a mezőgazdasági termelésből és az ezzel összefüggő tevékenységekből származó jövedelmét terheli. A mezőgazdasági temelésből származó jövedelmek megadóztatásának jelenlegi rendszere nem szabályozza eléggé hatékony módon főként a nagy terjedelemben végzett mezőgazdasági termelésből származó magas jövedelmeket. Ezen kívül bonyodalmakat okoz, hogy a különleges növények termesztéséből és a specializált állattenyésztésből eredő jövedelmeket mezőgazdasági adóval vagy lakossági jövedelmi adóval lehet terhelni. Az adminisztráció szempontjából igényes azonban az adókedvezmények és adómentesítések jelenlegi rendszere is, főként annak megállapításánál, kit lehet kistermelőnek vagy kisállattenyésztőnek tekinteni Az elmondottak figyelembevételével szükségessé vált a mezőgazdasagi termelésből származó jövedelmek megadóztatásának olyan új jogi szabályozása, amely helyes viszonyt alakítana ki egyrészt a szocialista mezőgazdasági szervezetek megadóztatásához, másrészt azoknak a megadóztatasához, akik munkaviszonyból származó jövedelemmel is rendelkeznek, s amely mindemellett továbbra is ösztönözné a kistermelőket és kisállattenyésztőket azzal, hogy indolkoltan elvonná a mező- gazdasági termeléssel jelentős mértékben foglalkozó személyek magas jövedelmeit. A mezőgazdasági adó szabályozásának módosítása viszonylag terjedelmes lenne, s lényegesen érintené nem csak az adóalanyok körét, de a mezőgazdasági adó tárgyát, az adózási kötelezettség terjedelmét és az adózás módját is. Ami az adóalanyokat illeti, ennek az adónak továbbra is azok lesznek alávetve, akik mezőgazdasági termelést vagy más mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Lényegtelen az, hogy az ilyen tevékenységet az egész naptári év folyamán vég- zik-e vagy csak átmenetileg az év egy részében, esetleg idényjellegű- en, s nem kell, hogy kizárólagos, illetve főfoglalkozásként végezzék. Az efsz-ek tagjainál az eddigi személyi mentesítés tárgyi mentesítésre változik, mégpedig azokat a jövedelmeket tekintve, melyek az egységes földműves-szövetkezeti tagságukból származnak. A tárgyi mentesítés vonatkozik azokra a térítésekre is, melyeket a társított vagyonért törleszt a szövetkezet. Az új jogi szabályozással változna az adó tárgya is. Adózni kell majd a mezőgazdasági és az erdei termelésből, a halnevelésből, a melléküzemági termelésből és a mezőgazdasági gazdaság keretén belül végzett alkalmi tevékenységből származó jövedelem után is. Lényeges változás lenne az, hogy a különleges növénytermesztésből (szőlő, komló, dohány, zöldség, aromatikus és gyógynövények, virágok, gombák, stb.) és a specializált állattenyésztésből (méhek, halak, versenylovak, laboratóriumi állatok, stb.) származó jövedelmek után mezőgazdasági jövedelmi adót kellene fizetni és nem lakossági jövedelmi adót, mint jelenleg. ha a jövedelem meghaladja a 20 ezer koronát. Az adó alá eső jövedelmet az alapvető mezőgazdasági termelésnél továbbra is az átlagos hozamnormák alapján, a különleges növénytermesztésből, specializált állattenyésztésből melléküzemági termelésből és állami tevékenységből származó jövedelmet pedig a ténylegesen elért tiszta jövedelemből számítják ki. A jövedelem megszerzésére fordított kiadások bizonyos átalányösszegben vonhatók le, ha az adóalany nem igazolja tényleges kiadásait. Ezzel összhangban megszűnik a CSSZK, illetve az SZSZK kormányának 1982. évi határozataival biztosított adómentesség. A kistermelők adómentessége az adminisztráció szempontjából kevésbé igényes módon lesz helyettesítve, mégpedig úgy, hogy minden adóalany adóalapja hatezer koronával csökken (ugyanúgy, mint a nemzeti bizottság engedélye alapján végzett szolgáltató tevékenységből származó jövedelem megadóztatásanál). A mező- gazdasági termelés jövedelmi adóalapjának csökkentése az említett összeggel azzal jár, hogy a kisméretű földdel rendelkező és a mezőgazdasági termeléssel csak kis terjedelemben foglalkozó személyek egyáltalán nem fognak mezőgazdasági adót fizetni. Nem fizetnek telekadót sem, mert ha ennek összege nem haladja meg a száz koronát, az adót nem fogják kiróni. Ezzel összhangban megszűnne a legfeljebb 15 méhcsaláddal foglalkozó adóalanyok jövedelmeinek mentesítése is. A leglényegesebb változás azonban az adózás súlyát érinti. Ez növekszik, mivel az adót az adóalap ÚJ SZÚ 1988. IV. 14. 10-60 százalékában állapítják majd meg. Ha azonban figyelembe vesz- szük, hogy az adóalap minden egyes esetben hatezer koronával csökken, az alacsony jövedelmek megadóztatása lényegesen alacsonyabb lesz a jelenleginél, megközelítőleg 30 ezer koronáig terjedő közepes jövedelmeknél a jelenlegi szinten marad. A magasabb jövedelmeknél az adózás súlyát összhangba kell hozni a nemzeti bizottság engedélye alapján végzett szolgáltató tevékenységből származó jövedelmek megadóztatásával (a lakossági jövedelmi adóval). Az előkészületben levő új jogi szabályozás szerint nem veszik majd figyelembe az adóalany családi viszonyait, vagyis nem írják elő az adó tízszázalékos emelését azoknak, akiknek nincsenek ellátatlan gyermekeik. Az adózás súlyának növelését indokolja az is, hogy a felvásárlási árak átalakítása után a mezőgazda- sági termékek értéke megközelítőleg 15 százalékkal növekszik, aminek tükröződnie kell az új adótételekben is. (A telekadónál ugyanúgy növekszenek a föld hozamának átlagos normái is, mégpedig hektáronként 2500 - 5800 koronára.) Változások szükségesek az adó kirovásában, illetve fizetésében is. A mezőgazdasági jövedelmi adónál is lehetőségük nyílik a nemzeti bizottságoknak arra, hogy az adót átalányösszegben vessék ki (évenkénti ismételt kivetés nélkül), főleg azokban az esetekben, amikor az adóalany által végzett mezőgazda- sági termelésben nem állnak be lényegesebb változások. Egyébként az adót az adózási időszak letelte után február 15-ig benyújtott adóbevallás alapján fogják kivetni. Az adóalany maga számítja ki adóbevallásában az adóját, s a megállapított határidőben befizeti azt. Ha az adóalany adókötelezettségének mértéke meghaladja az évi 300 koronát, előlegeket lesz köteles fizetni (az előző évi adójának 20 százalékát április 30-ig, 30 százalékát szeptember 30-ig, 50 százalékát november 30-ig). Az uj szabályozás szerinti telekadót első ízben 1989-ben, a mező- gazdasági jövedelmi adót 1990-ben vetnék ki. Dr. GRIÁŠEK JORDAN egyetemi tanár, a tudományok doktora Célunk az üzemi étkeztetés fejlesztése Szlovákiában az elmúlt években az üzemi étkeztetés mennyiségi és minőségi fejlődése volt tapasztalható. Tavaly, 1986-hoz képest, kereken 29 ezer személlyel gyarapodott azoknak száma, akik igénybe vették ezt a szolgáltatást. Megjegyzem, hogy így sem értük el a tervezett szintet. Erre gondolni kell, annál is inkább, mivel az idei terv jelentős növekedéssel számol. Szeretnénk elérni azt, hogy az üzemi étkeztetés lehetőségével több mint 940 ezer dolgozó éljen. Persze, az üzemi étkeztetésen kívül vannak egyéb formák is, amelyekkel kielégíthetőek az üzemi dolgozók ezzel kapcsolatos igényei. Elsősorban a vendéglői szolgáltatásokra gondolok. Jelenleg az a helyzet, hogy a közétkeztetésre igényt tartó dolgozóknak 61 százaléka az üzemi éttermeket látogatja, 17 százalékuk a vendéglőket, 22 százalékos hányaduk pedig egyéb intézményben, például kórházban, iskolában, szociális intézetben étkezik A tények arról tanúskodnak, hogy a fejlődés szüntelen, de a korábbi ötéves tervidőszakhoz képest lelassult. Ez közvetlenül függ ugyanis az üzemi étkeztetés kapacitásbeli lehetőségeitől Terveinkben számolunk azzal, hogy a rekonstrukció következtében beálló kiesést pótolni fogjuk az üzemi étkeztetés létesítményeinek, illetve a vendéglői kapacitásoknak jobb kihasználásával. Ugyanakkor ügyelnünk kell arra, hogy egyes szervezetekben, főleg ott, ahol az anyagi-műszaki alap nem felel meg a követelményeknek, a feszített feladatok teljesítése következtében minőségileg kitogásolha- tóak az ételek, s ez kiváltja a dolgozók elégedetlenségét. A szlovákiai szakszervezeti kongresszus legutóbb azt a feladatot tűzte ki, hogy 1990-ig 53 százalékos legyen a hányada azoknak a dolgozóknak, akik élnek az üzemi és az egyéb ehhez hasonló intézményes étkeztetés lehetőségeivel. Ennek előfeltétele korszerűsítéssel, átépítéssel és új létesítmények építésevei bővíteni a termelési kapacitást. Nem kevésbé fontos figyelmet szentelni annak, hogy a délutáni és az éjjeli műszakok dolgozóit is jobban ellássák. A kereskedelmi szervezetekkel együttműködésben ki kell használni erre a célra a III. és a IV. árcsoportba sorolt vendóglátóipari üzemek szabad kapacitásait. Végül pedig az állami vállalatról szóló törvénytervezet értelmében hozzá kell A halláskárosult gyerekek " társadalmi beilleszkedéséért Köznapi forgalom a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Kék Duna áruház készruha- és textilrészlegén (Lórincz János felvétele) Legfontosabb feladataink egyike segítséget nyújtani a halláskárosultaknak, főleg a gyerekeknek, hogy könnyebbé váljon beilleszkedésük a hallók közösségébe. A Rokkantak Szövetsége 4625 halláskárosultat tart nyilván, a tényleges siketeknek csupán az egyharmadát. Sokan még ma sem tartják szükségesnek a szövetségbeli tagságot. Egyrészt szégyenérzetből, hiszen ez a fogyatékosság nem látható, másrészt azért, mert családjuk, baráti körük amúgy is segíti őket a kapcsolatteremtésben Nincsenek tehát rászol- rulva tolmácsra, akik hivatalos ügyeik intézésénél jelbeszédüket lefordítaná. Pedig úgy gondolom, hogy azoknak a halláskárosultaknak az élete, akik bekapcsolódnak a szövetség munkájába, sokkal örömtelibb. Jobban részt vehetnek a társadalmi életben, mint társaik. Gyakran szervezünk számukra központi és járási szociális rehabilitációs programokat, amelyek nemcsak sporttevékenységből állnak. A hét-tizennégy napos együttlétek alatt megtanítjuk őket a hallókészülékek beállítására, megszoktatjuk őket az újakra, de foglalkozik velük logopédus is, s természetesen gyakorolják a szájról olvasást, a jelbeszédet is. Sikeresek a közös szülő-gyermek foglalkozások, melyek keretében a szülők tanulják a jelbeszédet, de bemutatjuk az új segédeszközöket is. Az utóbbi néhány évben javult ugyan a halláskárosultak helyzete, de szólnunk kell a nehézségekről is. Legégetőbb gondunk a gyerekek oktatása. Évente körülbelül száz alapiskolás hagyja el a különleges alapiskolát és oktatásuk szakiskolákban folytatódik. De a hallássérültek számára így is nehéz a hivatásválasztás. Mert mik lehetnek? Szabók, varrónők, könyvkötők, asztalosok, fémmegmunkálók. Esetleg kertészek. Évek óta kérjük az iskolaügyi szerveket, bővítsék a halláskárosultak szakintézményeit, ám egyelőre nem járunk sikerrel. Pedig lányainkból jó manikűrösök, pedikűrösök válhatnának, és a fiúkból, mivel szinte mindegyikük amatőr fotós, jó laboránsok. S ha már a hiányosságoknál tartunk, hadd folytassam a sort. Köztudott, a halláskárosultak szókincse eltér a hallókétól. Fogalmazhatnék úgy is, hogy szegényebb. Ezért száfogni a pénzeszközök társításához is, hogy további üzemi éttermek, konyhák és egyéb berendezések épüljenek. A mennyiségi fejlesztésen túl nagyobb figyelmet kell fordítani a minőségre is. Annál is inkább, mivel a Szlovák Kereskedelmi Felügyelet által tavaly néhány üzemi konyhán megvalósított ellenőrzés kimutatta, hogy ebben a vonatkozásban még sok a hiányosság. Ez egyebek között vonatkozik az adagok súlyának, a technológiai eljárásnak, az anyag nyilvántartása és mozgatása szabályainak, a higiéniai követelményeknek meg nem tartására, az irányító és az ellenőrző tevékenység fogyatékosságaira. Fokozottan kell törekedni arra is, hogy a kereskedelemben, a szolgáltatásokban, a közlekedésben, de másutt is kis kollektívákban dolgozók étkeztetésére jobban felhasználják a saját létesítményeikben gyártott, illetve az élelmiszeripar által szállított fagyasztott, mélyhűtött ételeket. Az üzemi étkeztetés fejlesztése nagy mértékben függ az anyagi- műszaki bázistól. A szükséges technológiai berendezés hazai gyártása továbbra sem felel meg a követelményeknek. De azért fokozatosan ellátjuk az üzemi konyhákat új, nagyobb teljesítményű gépekkel. Ez magától értetődően hatással van az ételek elkészítésének technológiájára is. Következésképpen szükség van hozzáértő dolgozókra, akik kezelni tudják ezt az új technikát. Ezért az SZSZK Kereskedelmi Minisztériuma néhány illetékes intézménnyel karöltve lépéseket tesz az ilyen dolgozók folyamatos képzése érdekében. Hangsúlyoznom kell, hogy az új technika alkalmazásának nemcsak gazdasági célja van, hanem az is, hogy az üzemi konyhákban kiküszöböljük a fizikailag megerőltető munkát, s javítsuk az itt dolgozó nők munkafeltételeit. Az üzemi étkeztetés továbbfejlesztése érdekében - s ezt utoljára, de nem utolsósorban említem meg - a nemzeti bizottságoknak lényegesen jobban kell gyakorolni egyeztető szerepüket. Az étkezők számának növelése ugyanis csak úgy képzelhető el, ha javulni fog a vállalatok és a nemzeti bizottságok együttműködése. EMILIA BOROVSKÁ mérnök, az SZSZK Kereskedelmi Minisztériuma Üzemi Étkeztetési Főosztályának igazgatója mukra az olvasás nem jelent igazi szórakozást, kikapcsolódást. A tévé lehetne az, amely közelebb hozhatná számukra a világot. De műsorai között alig van feliratos, jelbeszédre „fordított" pedig egyáltalán nincs. Márpedig a gyártási költségeket nem növelné, ha néhány gyermek- műsorban - például az esti mese - a képernyő sarkában tolmács fordítaná a szöveget. A szövetség szívesen a tévé rendelkezésére bo- csátaná tolmácsait. örvendetes tény viszont, hogy néhány éve a Rokkantak Szövetsége üdúlteti a sérült gyerekeket testi fogyatékosságuk szerint. Az idén 110 halláskárosult és testi fogyatékos iskolásnak szervezünk pionírtábort Kassa (Košice) mellett. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási bizottságunk pedig valamennyi sérült gyereket üdülteti majd az idén. Célunk biztosítani gyerekeink zavartalan fejlődését. Többet kell tehát tennünk érdekükben már csak azért is, hogy kiegyensúlyozott felnőttekké váljanak. Dr. DARINA RUSNÁKOVÁ, a Rokkantak Szövetsége Szlovákiai Központi Bizottságának előadója
