Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)

1988-04-14 / 87. szám, csütörtök

Négy aranyérmes vásár után Lipcse - külkereskedelmünk legnagyobb külföldi bemutatója Amikor az idei lipcsei tavaszi vásár megnyitása előtt Zdenék Červený, a csehszlovák kiállítás igazgatója fo­gadást adott a külföldi partnerek és újságírók részére, többek között a következőket mondta:,,Igényes hét, hét nap vásár vár ránk. Az NDK-beli partnereinkkel együtt arra törekszünk, hogy a két ország közötti árucsere­egyezmények megkötésében minél tovább lépjünk. Ugyanis közös érdekünk, hogy kapcsolataink fejlesztése érdekében az idei esztendő árucseréjét mielőbb megala­pozzuk. A vásáron részt vevő csehszlovák külkereske­dők ezen kívül igyekeznek jelenlétüket arra is kihasznál­ni, hogy további partnereikkel is tárgyaljanak. Mivelhogy a lipcsei vásár a világkereskedelem fontos európai csomópontja, ezt a tényt mindenképpen kamatoztatni akarjuk. “ Valamivel több mint egy héttel később, a vásár nyitvatartási idejének utolsó órájában a csehszlovák kiállítás igazatójának irodájában hét nap mérlegét igye­keztünk megvonni, természetesen a teljesség igénye nélkül. Emlékeztettem Zdenék Červenýt a megnyitót megelőző szavaira, s megkérdeztem, vajon mennyire sikerült teljesíteniük a csehszlovák külkereskedőknek az elvásárokat?- Mindenekelőtt szeretném hang­súlyozni, hogy a lipcsei tavaszi vá­sár a csehszlovák külkereskedelem számára a legnagyobb külföldi be­mutató is egyúttal, amelyen a legna­gyobb mennyiségű, kivitelre szánt árut mutatjuk be. Ez idén 7125 m2- nyi területen állítottunk ki, ami tulaj­donképpen azt jelenti, hogy 47 kü­lönböző helyen láthattak a vásár látogatói csehszlovák termékeket. Ebből 23 bemutató a műszaki cikkek között, a vásárváros területén volt található, 24 helyen pedig a város- központban, a különböző áruházak­ban, vásárcsarnokokban mutattuk be - elsősorban közszükségleti cik­keinket. • Ha a vásár egy hetét értékel­jük, akkor nem tehetjük azt meg vásári gyorsmérleg nélkül, amelyet általában a vásár utolsó órájában elég kis hibaszázalékkal meg lehet vonni...- Az NDK-beli partnereinkkel megkötött kölcsönös árucseréről szóló egyezményeink összértéke 693 millió rubel érték körül mozog, ami azt jelenti, hogy azzal együtt az idei esztendőre szóló tervezett áru­cserét 95 százalékban lekötöttük, és továbbiakat is kötöttünk a 8. ötéves tervidőszak hátralevő éveire. Ezen­kívül a többi szocialista országból jelenlévő partnereinkkel körülbelül 11,6 millió rubel értékű árucsere­egyezményt írtunk alá. összesen- egészen pontosan - 399 különbö­ző kereskedelmi tárgyalást folytattak külkereskedőink, s ennek eredmé­nyeként a tőkés országokból megje­lent paitnereinkkel is kötöttünk mint­egy 5 millió dollárt kitevő kereske­delmi egyezményt. • Ha a lipcsei vásár a csehszlo­vák külkereskedelem legnagyobb külföldi bemutatója, akkor minden különösebb szakértelem nélkül le­vonható az a következtetés, hogy az NDK az egyik legfontosabb kereske­delmi partnerünk.- Ha már itt tartunk, akkor le kell szögeznünk azt a tényt, ami a cseh­szlovák külkereskedelmet leginkább jellemzi: kereskedelmünk túlnyomó részét azokkal az országokkal bo­nyolítjuk le, amelyekkel közös hatá­raink vannak. Ebből legnagyobb a Szovjetunió részesedése, hiszen a teljes külkereskedelmi forgalom 44 százalékát bonyolítjuk le szovjet partnereinkkel, míg a második he­lyen, nagyjából azonos szinten,- mintegy 11-11 százalékkal - az NDK és Lengyelország áll. Ugyan­csak „holtverseny“ - 8-8 százalék­kal - mutatkozik az NSZK és Ma­gyarország között, míg Ausztria ré­szesedése a csehszlovák külkeres­kedelmi forgalomból 2 százalék. Vagyis a világ többi országa részére fennmarad még 16 százalék. Ehhez hasonló mérleg kevés országra jel­lemző. Visszatérve a csehszlovák- NDK kereskedelmi kapcsolatokra, a lipcsei vásár valóban hűen tükrözi a két ország közötti gazdasági együttműködést, ami jelenleg immár új feltételek között folytatódik. Ezen a vásáron is megfigyelhettük, hogy az NDK-beli partnereink mennyire komolyan veszik ezt az együttműkö­dést és a gyártásszakosítást. Első­sorban ezekre a területekre össz­pontosítottunk tárgyalásaink során, és természetesen az együttműkö­dés hatékonyságának növelésére. Elmondhatjuk, hogy országaink kö­zött az együttműködésben új minő­ségi szintre érkeztünk, és ennek az alapja a két ország közötti 2000-ig szóló együttműködési program, amely szerves részét képezi a KGST-országok közös programjá­nak. Ennek érdekében már az elmúlt időszakban is alapos elemzésnek vetettük alá eddigi együttműködé­sünket, így már eddig is sok olyan támpont áll rendelkezésünkre, amelyre támaszkodhatunk az együttmüködés elmélyítése során. • Mit jelent ez a közvetlen külke­reskedelmi gyakorlatban?- Mindkét fél elsősorban a termé­kek műszaki-gazdasági paraméte­reit, minőségét és árát figyelte, ami azt jelenti, hogy minden esetben nagyobb figyelmet kapott az eddi­gieknél a gazdaságosság szem­pontja. Mindezt megköveteli a tudo­mány és technika jelenlegi színvo­nala, a korszerű technológiák, vala­mint a két ország belső és külső gazdasági kapcsolatai, ami a gyár­tóvállalatokat és a külkereskedelmi vállalatokat felelősségteljesebb mérlegelésre ösztönzi a kölcsönö­sen előnyös feltételek megállapítá­sakor. • A két ország közötti, 2000-ig szóló gazdasági és tudományos- műszaki együttmüködés fejlesztésé­nek programja már a megvalósulás útján van, hiszen e szerződések megkötésére több mint két évvel ezelőtt került sor.- Már most elmondhatjuk, hogy a program megvalósításában már egész sor komoly intézkedés történt. Még mielőtt ennek részletezésére rátérnénk, idéznék egy mondatot a szerződésből: „Országaink gaz­dasági életének jelenlegi állapota, kapcsolataink magas színvonala megköveteli, hogy minőségileg új léptékű intézkedéseket tegyünk gazdaságpolitikánk koordinálása te­rületén, az időszerű gazdasági kér­dések közös megoldásában.“ En­nek érdekében új kormányközi egyezményt írtunk alá a mikroelekt­ronikában folytatandó együttműkö­désre, s ez az 1987-1990-es esz­tendőkre írja elő a konkrét teendő­ket. Az a célja, hogy elmélyítse az együttműködést és a munka- megosztást az elektronikai bázis biztosítása területén. Mindez egyút­tal azt is jelenti, hogy csökken az e területen elkövetkező fejlődés be­ruházási igényessége, ellenben erő­södhetnek a termelő kapacitások. Itt a szóbanforgó szerződés időtarta­mára a kölcsönös árucsere 640 mil ­lió rubelt tesz ki. • Ez nyilvánvalóan alapja szá­mos más területen történő együtt­működésnek is.- Lényegében összefügg például a robotlkával, hiszen az elektronikai ipar gyártja például a robotok me­móriaegységeit, de legalábbis bizto­sítja azokat a részegységeket, ame­lyeket e területen felhasználnak. Az ipari robotokról szóló együttműkö­dést ugyancsak kormányközi egyez­mény szabályozza, mégpedig 1984- ben került aláírásra. Ez meghatároz­za a fejlesztés, a termelés illetve a gyártás és az alkalmazás területeit az ipari robotok és manipulátorok esetében. Elsősorban a gépiparban, a vegyiparban, a kohászatban, a bá­nyászatban és az építőiparban tör­ténő felhasználás kiszélesítését tűz­tük ki célul. Ezzel „rokon“ a rugal­mas gyártási rendszerek területén folyó együttműködési szerződés, amely a jelenlegi ötéves tervidőszak időtartamára határozza meg a felté­teleket. Valamennyi területen egyébként a konkrét együttműkö­dést bizonyító termékeket is kiállítot­ták külkereskedelmi vállalataink, il­letve a gyártók. Ezenkívül 1985 óta van érvényben az ipari biotechnoló­giai együttműködést szabályozó kormányközi egyezmény. Ennek alapján közös tudományos és kutató kollektívák alakulnak, amelyek a mikrobiológia egyes ágazataiban keresik a felvetett problémák mű­szaki és technológiai megoldásait. A hatékony együttműködés legjobb példája a két ország közötti olefin­egyezmény, amely 1971 óta szabá­lyozza ezen a területen az együtt­működést, és annak immár a har­madik szakasza folyik - ez egyéb­ként 1990-ig tart -, s már folyamat­ban van a további öt évre szóló együttmüködés feltételeinek kidol­gozása. Mindent egybevetve, nem véletlenül tölt be az NDK ilyen fontos szerepet külkereskedelmünkben, és ennek demonstrálására Európa leg­fontosabb vására megfelelő alka­lom. • Egy vásár sikerét a külkereske­dők az aláírt szerződések értékében mérik, azonban azok a vállalatok, amelyek termékeiket kiállítják, egyéb babérokra is pályáznak ..- Ebből a szempontból sem lehet panasz ebben az esztendőben, hi­szen négy aranyérmet kaptak az általunk kiállított termékek. Ezekből három bizonyítja a csehszlovák gép­ipar - s részben az elektronikai ipar - fejlettségi szintjét is. Aranyérmet kapott a kolíni Tesla-gyár RKL-52 típusú navigációs berendezése, szószerinti elnevezéssel: automata „rádióiránytűje“, amely a repülési technikában a világszínvonalat kép­viseli. Ugyanez mondható el a Brati­slavai Elektrotechnikai Vállalat há­romfázisú ponthegesztőjéröl, vala­mint a Trenčíni Szerszámgépgyár SPU - 12 NC típusú számjegyve­zérlésű esztergájáról. A negyedik aranyérmet egy játék kapta: ponto­sabban egy egész játéktípus-soro­zat, amelyet a semilyi fémfeldolgozó ipari szövetkezet gyárt. Ez az össze­rakható gépkocsimodelleket tartal­mazó sorozat komoly sikerre szá­míthat a tőkés piacon is. Tehát a csehszlovák ipar az idei lipcsei tavaszi vásáron ebből a szempont­ból is megállta a helyét, s így el­mondhatom, hogy sikeresen léptünk ki az idei esztendő nemzetközi kül­kereskedelmi porondjára. MÉSZÁROS JÁNOS > 1 .. KO MMENTÁLJUK Továbbdolgozó nyugdíjasok A nyugdíjkorhatár utáni munkavállalással, illetve foglalkozta­tással kapcsolatban a szakemberek nézetei az intenzív gazda­ságfejlesztés fokozatosan megvalósuló szakaszában kétségtele­nül mind árnyaltabbak. Abban viszont közös nevezőn vannak, hogy jelenleg, sőt, nyilván hosszabb távon is, főleg az úgyneve­zett hiányszakmákban, társadalmunk a továbbdolgozó nyudíja- sokat semmiképp sem nélkülözheti. A Szlovák Szocialista Köztársaságban ez meggyőzően kifeje­zésre jut abban a tényben, hogy - alapul véve a tavaly május végi helyzetet - a népgazdaság szocialista szektorában, beleértve az egységes földműves-szövetkezeteket is, nagyjából minden kilencedik dolgozó, számszerint kereken 260 ezer, nyudíjas volt. Mégpedig általában gyarapodott a számuk, kivéve a földműves­szövetkezeteket, ahol mérsékelt csökkenés következett be. Hoz­závetőleg a háromnegyedük öregségi nyugdíjas volt. A korábbi évekhez képest két figyelemre méltó változás volt észlelhető. Az egyik, hogy a továbbdolgozó nyudíjasok közül tavaly első ízben kerültek többségbe a nők. A másik változás pedig a férfiaknál volt. Nevezetesen az, hogy míg 1984-ben többségük 60-62 éves korában illeszkedett bele ismét a munka- folyamatba, addig tavaly főleg 52-67 éves korukban. Vagyis zömükben rendszerint egy-két évet kivárnak, majd tapasztalataik alapján - ezeknek felmérése és elemzése fokozott figyelmet érdemel - újra munkát vállalnak, de nagyrészt már nem az eredeti szakmájukban, hivatásukban, hanem például üzemi őrség tagjaiként, portásokként, fűtökként, karbantartókként és különféle szolgáltatási dolgozókként. Köztudott, hogy a továbbdolgozó nyugdíjasok nagy többsége, kilencven százalékot meghaladó hányada munkás, illetve a kiszolgáló ágazatok - közlekedés, kereskedelem, szolgáltatások stb. - dolgozója. Ez természetes, hiszen éppen itt, főleg az egyes szakmákban, a legégetőbb a munkaerőhiány és ez kifejezésre jut a nyugdíj melletti javadalmazás előnyös feltételeiben is. Jóval kevesebb a továbbdolgozó nyugdíjas a műszaki-gazdasági dol­gozók kategóriájában, mégpedig főleg az iskola- és egészség­ügyben, a kultúrában, részben pedig az ügyintézésben és az igazgatásban. Egynegyedük pedig műszaki, tudományos, kuta­tási és fejlesztési dolgozó. Mindent egybevetve, a továbbra is munkát vállaló férfi nyugdíja­sok a fizikumot jobban igénybe vevő szakmákban helyezkednek el. Ezzel szemben a nők főleg a kultúra területén, a kereskede­lemben és szolgáltatásokban, de az idegenforgalomban a közét­keztetésben és a nemzeti bizottságok által irányított szerveze­tekben is. , A szóban forgó kategórián kívül meg kell említenünk azokat is, akik nyugdíjkorhatáruk elérése után folytatják munkájukat. Még­pedig azzal a feltétellel, hogy nem tartanak igényt nyugdíjukra, viszont az foglalkoztatásuk tartama alatt havi átlagos keresetük­nek 7 százalékával növekszik. Eléggé meglepő, hogy ezzel a lehetőséggel tavaly Szlovákia szocialista népgazdasági szek­torában csak tizenkét és fél ezer dolgozó élt, miközben számuk az egységes földműves-szövetkezetekben a nyolcvanas évek­ben fokozatosan csökkent. Egyébként az ilyen munkavállalók­nak mintegy háromnegyedét teszik ki a műszaki-gazdasági dolgozók. A felsorolt tények alapján lemérhető, hogy a továbbdolgozó nyugdíjasok munkáját társadalmunk igényli, ennek szükségét látja. Tapasztalataiknak, hozzáértésüknek ki nem használása ott, ahol az kívánatos, vétek, sőt hiba lenne. Az érem másik oldala, hogy a nyugdíjkorhatárt elérő embereknek jelentős része még képes a további munkára és ennek híján életvitele és esetenként életkedve szenvedne kárt. Nemcsak az életszínvonal alakulásának kedvezőtlen vonatkozásaira gondolunk, hanem arra is, hogy az ilyen emberek szeretnék továbbra is úgy érezni - a társadalom és a szűkebb közösség számára hasznosak és szükségesek. GÁLY IVÁN Lesz miről beszélnie A járási pártbizottság küldötte A hostivaŕi TOS vállalat már évtizedek óta szállít köszörűgépeket szovjet megren­delésre. A megrendelések zöme univerzális köszörűkre szól, egyharmada pedig speciális, egy bizonyos technológiának megfelelő gépekre. A vállalat az utóbbi időszakban 6 ezer gépet exportált a Szovjetunióba, s a megrendelők eddig egyetlen alkalommal sem reklamálták a szállítmányok minőségét. Felvételünkön Pavel Moravec egy BÚB 32 típusú köszörűgépen dolgozik. (Petr Merta felvétele - ČTK) A műhelyben gépek sorakoznak. Csendesek, és „szófogadatlanok“. Hiába nyomja be az ember indító­gombjukat, adagolórészük mozdu­latlan marad és a máskor oly serény zárószerkezet sem továbbítja a kon­zervdobozt lezáró fedelet. A műhelyben sorakozó gépek ügyeskezű szerelőkre várnak, hogy megfelelő kezelés után ismét visz- szakerülhessenek a termelő csar­nokba. Az egyik mellett, amelynek villanyberendezése hibásodott meg. Németh Ferenc karbantartó szor­goskodik. Szakképzettsége, hat­éves gyakorlata a munkában, köte­lességtudata, kitartása és a rábí­zott feladatok teljesítéséért érzett felelőssége adja a bizonyságot, hogy a gépet rövidesen ismét mun­kába állíthatják. Minden bizonnyal e pozitív embe­ri tulajdonságok is közre játszottak, amikor a Slovlik dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) üzemében dolgo­zó 42 kommunista évzáró taggyűlé­sén a huszonnégy éves Németh Ferencet, a szocialista munkabrigád bronzérmes tagját megbízta, hogy a járási konferencián képviselje az alapszervezetet.- E megbízatás nagy megtisztel­tetés és még nagyobb feladat a szá­momra, hiszen hasonló szintű és jelentőségű tanácskozáson még nem vettem részt - mondja, mélyen átérezve szavainak tartalmát. - A konferencia időpontjának köze­ledtével egyre gyakrabban gondol­kodom azon, hogy a képviseletből milyen kötelességek adódnak a szá­momra. Egyrészt, üzemünk és párt­alapszervezetünk milyen eredmé­nyeit és gondjait osszam meg kül­dött-társaimmal, másrészt pedig, hogy a konferencián hallottakat, tapasz­taltakat és élményeimet majd mikor adhatom át munkatársaimnak. További szavai bizonyítják, hogy a mondanivaló lényegét már átgon­dolta.- Dolgozóink rengeteget vállaltak az üzem átépítéséből, és társadalmi munkájukkal a további korszerűsí­tésből is kiveszik részüket. Ha kellett szombaton és vasárnap is bejöttünk, hogy az új épületrész minél előbb elkészüljön. Ez is bizonyítja, ha a dolgozók tudják, hogy munkájuk­nak mik az eredményei, akkor vál­lalják a többletfeladatokat. Mi az át­alakítás lényegét alaposan megvi­tattuk Ismerjük a célokat és azzal is tisztában vagyunk, hogy üzemünk bővítésével tulajdonképpen az önfi­nanszírozásra és önelszámolásra készülünk fel. Vagyis olyan dolgot csinálunk, amelynek eredményei minket szolgálnak majd. Ugyanak­kor azt is remélem, hogy felsőbb szerveink e Kezdeményezést látva jobban a segítségünkre lesznek. Például a paradicsomvonal korsze­rűsítésében, ami a termelés hatéko­nyabbá tételéhez nagyon szük­séges. Az üzem kommunistáinak évzáró tanácskozását nyíltság, tárgyilagos­ság, a bíráló és az önbíráló hang­nem jellemezte. Jogosan várja Né­meth Ferenc, hogy ilyen szellemben sok újat tud meg a járás egészéről, az eredményekről és a gondokról is. E. F.

Next

/
Thumbnails
Contents