Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)
1988-04-14 / 87. szám, csütörtök
Négy aranyérmes vásár után Lipcse - külkereskedelmünk legnagyobb külföldi bemutatója Amikor az idei lipcsei tavaszi vásár megnyitása előtt Zdenék Červený, a csehszlovák kiállítás igazgatója fogadást adott a külföldi partnerek és újságírók részére, többek között a következőket mondta:,,Igényes hét, hét nap vásár vár ránk. Az NDK-beli partnereinkkel együtt arra törekszünk, hogy a két ország közötti árucsereegyezmények megkötésében minél tovább lépjünk. Ugyanis közös érdekünk, hogy kapcsolataink fejlesztése érdekében az idei esztendő árucseréjét mielőbb megalapozzuk. A vásáron részt vevő csehszlovák külkereskedők ezen kívül igyekeznek jelenlétüket arra is kihasználni, hogy további partnereikkel is tárgyaljanak. Mivelhogy a lipcsei vásár a világkereskedelem fontos európai csomópontja, ezt a tényt mindenképpen kamatoztatni akarjuk. “ Valamivel több mint egy héttel később, a vásár nyitvatartási idejének utolsó órájában a csehszlovák kiállítás igazatójának irodájában hét nap mérlegét igyekeztünk megvonni, természetesen a teljesség igénye nélkül. Emlékeztettem Zdenék Červenýt a megnyitót megelőző szavaira, s megkérdeztem, vajon mennyire sikerült teljesíteniük a csehszlovák külkereskedőknek az elvásárokat?- Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy a lipcsei tavaszi vásár a csehszlovák külkereskedelem számára a legnagyobb külföldi bemutató is egyúttal, amelyen a legnagyobb mennyiségű, kivitelre szánt árut mutatjuk be. Ez idén 7125 m2- nyi területen állítottunk ki, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy 47 különböző helyen láthattak a vásár látogatói csehszlovák termékeket. Ebből 23 bemutató a műszaki cikkek között, a vásárváros területén volt található, 24 helyen pedig a város- központban, a különböző áruházakban, vásárcsarnokokban mutattuk be - elsősorban közszükségleti cikkeinket. • Ha a vásár egy hetét értékeljük, akkor nem tehetjük azt meg vásári gyorsmérleg nélkül, amelyet általában a vásár utolsó órájában elég kis hibaszázalékkal meg lehet vonni...- Az NDK-beli partnereinkkel megkötött kölcsönös árucseréről szóló egyezményeink összértéke 693 millió rubel érték körül mozog, ami azt jelenti, hogy azzal együtt az idei esztendőre szóló tervezett árucserét 95 százalékban lekötöttük, és továbbiakat is kötöttünk a 8. ötéves tervidőszak hátralevő éveire. Ezenkívül a többi szocialista országból jelenlévő partnereinkkel körülbelül 11,6 millió rubel értékű árucsereegyezményt írtunk alá. összesen- egészen pontosan - 399 különböző kereskedelmi tárgyalást folytattak külkereskedőink, s ennek eredményeként a tőkés országokból megjelent paitnereinkkel is kötöttünk mintegy 5 millió dollárt kitevő kereskedelmi egyezményt. • Ha a lipcsei vásár a csehszlovák külkereskedelem legnagyobb külföldi bemutatója, akkor minden különösebb szakértelem nélkül levonható az a következtetés, hogy az NDK az egyik legfontosabb kereskedelmi partnerünk.- Ha már itt tartunk, akkor le kell szögeznünk azt a tényt, ami a csehszlovák külkereskedelmet leginkább jellemzi: kereskedelmünk túlnyomó részét azokkal az országokkal bonyolítjuk le, amelyekkel közös határaink vannak. Ebből legnagyobb a Szovjetunió részesedése, hiszen a teljes külkereskedelmi forgalom 44 százalékát bonyolítjuk le szovjet partnereinkkel, míg a második helyen, nagyjából azonos szinten,- mintegy 11-11 százalékkal - az NDK és Lengyelország áll. Ugyancsak „holtverseny“ - 8-8 százalékkal - mutatkozik az NSZK és Magyarország között, míg Ausztria részesedése a csehszlovák külkereskedelmi forgalomból 2 százalék. Vagyis a világ többi országa részére fennmarad még 16 százalék. Ehhez hasonló mérleg kevés országra jellemző. Visszatérve a csehszlovák- NDK kereskedelmi kapcsolatokra, a lipcsei vásár valóban hűen tükrözi a két ország közötti gazdasági együttműködést, ami jelenleg immár új feltételek között folytatódik. Ezen a vásáron is megfigyelhettük, hogy az NDK-beli partnereink mennyire komolyan veszik ezt az együttműködést és a gyártásszakosítást. Elsősorban ezekre a területekre összpontosítottunk tárgyalásaink során, és természetesen az együttműködés hatékonyságának növelésére. Elmondhatjuk, hogy országaink között az együttműködésben új minőségi szintre érkeztünk, és ennek az alapja a két ország közötti 2000-ig szóló együttműködési program, amely szerves részét képezi a KGST-országok közös programjának. Ennek érdekében már az elmúlt időszakban is alapos elemzésnek vetettük alá eddigi együttműködésünket, így már eddig is sok olyan támpont áll rendelkezésünkre, amelyre támaszkodhatunk az együttmüködés elmélyítése során. • Mit jelent ez a közvetlen külkereskedelmi gyakorlatban?- Mindkét fél elsősorban a termékek műszaki-gazdasági paramétereit, minőségét és árát figyelte, ami azt jelenti, hogy minden esetben nagyobb figyelmet kapott az eddigieknél a gazdaságosság szempontja. Mindezt megköveteli a tudomány és technika jelenlegi színvonala, a korszerű technológiák, valamint a két ország belső és külső gazdasági kapcsolatai, ami a gyártóvállalatokat és a külkereskedelmi vállalatokat felelősségteljesebb mérlegelésre ösztönzi a kölcsönösen előnyös feltételek megállapításakor. • A két ország közötti, 2000-ig szóló gazdasági és tudományos- műszaki együttmüködés fejlesztésének programja már a megvalósulás útján van, hiszen e szerződések megkötésére több mint két évvel ezelőtt került sor.- Már most elmondhatjuk, hogy a program megvalósításában már egész sor komoly intézkedés történt. Még mielőtt ennek részletezésére rátérnénk, idéznék egy mondatot a szerződésből: „Országaink gazdasági életének jelenlegi állapota, kapcsolataink magas színvonala megköveteli, hogy minőségileg új léptékű intézkedéseket tegyünk gazdaságpolitikánk koordinálása területén, az időszerű gazdasági kérdések közös megoldásában.“ Ennek érdekében új kormányközi egyezményt írtunk alá a mikroelektronikában folytatandó együttműködésre, s ez az 1987-1990-es esztendőkre írja elő a konkrét teendőket. Az a célja, hogy elmélyítse az együttműködést és a munka- megosztást az elektronikai bázis biztosítása területén. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy csökken az e területen elkövetkező fejlődés beruházási igényessége, ellenben erősödhetnek a termelő kapacitások. Itt a szóbanforgó szerződés időtartamára a kölcsönös árucsere 640 mil lió rubelt tesz ki. • Ez nyilvánvalóan alapja számos más területen történő együttműködésnek is.- Lényegében összefügg például a robotlkával, hiszen az elektronikai ipar gyártja például a robotok memóriaegységeit, de legalábbis biztosítja azokat a részegységeket, amelyeket e területen felhasználnak. Az ipari robotokról szóló együttműködést ugyancsak kormányközi egyezmény szabályozza, mégpedig 1984- ben került aláírásra. Ez meghatározza a fejlesztés, a termelés illetve a gyártás és az alkalmazás területeit az ipari robotok és manipulátorok esetében. Elsősorban a gépiparban, a vegyiparban, a kohászatban, a bányászatban és az építőiparban történő felhasználás kiszélesítését tűztük ki célul. Ezzel „rokon“ a rugalmas gyártási rendszerek területén folyó együttműködési szerződés, amely a jelenlegi ötéves tervidőszak időtartamára határozza meg a feltételeket. Valamennyi területen egyébként a konkrét együttműködést bizonyító termékeket is kiállították külkereskedelmi vállalataink, illetve a gyártók. Ezenkívül 1985 óta van érvényben az ipari biotechnológiai együttműködést szabályozó kormányközi egyezmény. Ennek alapján közös tudományos és kutató kollektívák alakulnak, amelyek a mikrobiológia egyes ágazataiban keresik a felvetett problémák műszaki és technológiai megoldásait. A hatékony együttműködés legjobb példája a két ország közötti olefinegyezmény, amely 1971 óta szabályozza ezen a területen az együttműködést, és annak immár a harmadik szakasza folyik - ez egyébként 1990-ig tart -, s már folyamatban van a további öt évre szóló együttmüködés feltételeinek kidolgozása. Mindent egybevetve, nem véletlenül tölt be az NDK ilyen fontos szerepet külkereskedelmünkben, és ennek demonstrálására Európa legfontosabb vására megfelelő alkalom. • Egy vásár sikerét a külkereskedők az aláírt szerződések értékében mérik, azonban azok a vállalatok, amelyek termékeiket kiállítják, egyéb babérokra is pályáznak ..- Ebből a szempontból sem lehet panasz ebben az esztendőben, hiszen négy aranyérmet kaptak az általunk kiállított termékek. Ezekből három bizonyítja a csehszlovák gépipar - s részben az elektronikai ipar - fejlettségi szintjét is. Aranyérmet kapott a kolíni Tesla-gyár RKL-52 típusú navigációs berendezése, szószerinti elnevezéssel: automata „rádióiránytűje“, amely a repülési technikában a világszínvonalat képviseli. Ugyanez mondható el a Bratislavai Elektrotechnikai Vállalat háromfázisú ponthegesztőjéröl, valamint a Trenčíni Szerszámgépgyár SPU - 12 NC típusú számjegyvezérlésű esztergájáról. A negyedik aranyérmet egy játék kapta: pontosabban egy egész játéktípus-sorozat, amelyet a semilyi fémfeldolgozó ipari szövetkezet gyárt. Ez az összerakható gépkocsimodelleket tartalmazó sorozat komoly sikerre számíthat a tőkés piacon is. Tehát a csehszlovák ipar az idei lipcsei tavaszi vásáron ebből a szempontból is megállta a helyét, s így elmondhatom, hogy sikeresen léptünk ki az idei esztendő nemzetközi külkereskedelmi porondjára. MÉSZÁROS JÁNOS > 1 .. KO MMENTÁLJUK Továbbdolgozó nyugdíjasok A nyugdíjkorhatár utáni munkavállalással, illetve foglalkoztatással kapcsolatban a szakemberek nézetei az intenzív gazdaságfejlesztés fokozatosan megvalósuló szakaszában kétségtelenül mind árnyaltabbak. Abban viszont közös nevezőn vannak, hogy jelenleg, sőt, nyilván hosszabb távon is, főleg az úgynevezett hiányszakmákban, társadalmunk a továbbdolgozó nyudíja- sokat semmiképp sem nélkülözheti. A Szlovák Szocialista Köztársaságban ez meggyőzően kifejezésre jut abban a tényben, hogy - alapul véve a tavaly május végi helyzetet - a népgazdaság szocialista szektorában, beleértve az egységes földműves-szövetkezeteket is, nagyjából minden kilencedik dolgozó, számszerint kereken 260 ezer, nyudíjas volt. Mégpedig általában gyarapodott a számuk, kivéve a földművesszövetkezeteket, ahol mérsékelt csökkenés következett be. Hozzávetőleg a háromnegyedük öregségi nyugdíjas volt. A korábbi évekhez képest két figyelemre méltó változás volt észlelhető. Az egyik, hogy a továbbdolgozó nyudíjasok közül tavaly első ízben kerültek többségbe a nők. A másik változás pedig a férfiaknál volt. Nevezetesen az, hogy míg 1984-ben többségük 60-62 éves korában illeszkedett bele ismét a munka- folyamatba, addig tavaly főleg 52-67 éves korukban. Vagyis zömükben rendszerint egy-két évet kivárnak, majd tapasztalataik alapján - ezeknek felmérése és elemzése fokozott figyelmet érdemel - újra munkát vállalnak, de nagyrészt már nem az eredeti szakmájukban, hivatásukban, hanem például üzemi őrség tagjaiként, portásokként, fűtökként, karbantartókként és különféle szolgáltatási dolgozókként. Köztudott, hogy a továbbdolgozó nyugdíjasok nagy többsége, kilencven százalékot meghaladó hányada munkás, illetve a kiszolgáló ágazatok - közlekedés, kereskedelem, szolgáltatások stb. - dolgozója. Ez természetes, hiszen éppen itt, főleg az egyes szakmákban, a legégetőbb a munkaerőhiány és ez kifejezésre jut a nyugdíj melletti javadalmazás előnyös feltételeiben is. Jóval kevesebb a továbbdolgozó nyugdíjas a műszaki-gazdasági dolgozók kategóriájában, mégpedig főleg az iskola- és egészségügyben, a kultúrában, részben pedig az ügyintézésben és az igazgatásban. Egynegyedük pedig műszaki, tudományos, kutatási és fejlesztési dolgozó. Mindent egybevetve, a továbbra is munkát vállaló férfi nyugdíjasok a fizikumot jobban igénybe vevő szakmákban helyezkednek el. Ezzel szemben a nők főleg a kultúra területén, a kereskedelemben és szolgáltatásokban, de az idegenforgalomban a közétkeztetésben és a nemzeti bizottságok által irányított szervezetekben is. , A szóban forgó kategórián kívül meg kell említenünk azokat is, akik nyugdíjkorhatáruk elérése után folytatják munkájukat. Mégpedig azzal a feltétellel, hogy nem tartanak igényt nyugdíjukra, viszont az foglalkoztatásuk tartama alatt havi átlagos keresetüknek 7 százalékával növekszik. Eléggé meglepő, hogy ezzel a lehetőséggel tavaly Szlovákia szocialista népgazdasági szektorában csak tizenkét és fél ezer dolgozó élt, miközben számuk az egységes földműves-szövetkezetekben a nyolcvanas években fokozatosan csökkent. Egyébként az ilyen munkavállalóknak mintegy háromnegyedét teszik ki a műszaki-gazdasági dolgozók. A felsorolt tények alapján lemérhető, hogy a továbbdolgozó nyugdíjasok munkáját társadalmunk igényli, ennek szükségét látja. Tapasztalataiknak, hozzáértésüknek ki nem használása ott, ahol az kívánatos, vétek, sőt hiba lenne. Az érem másik oldala, hogy a nyugdíjkorhatárt elérő embereknek jelentős része még képes a további munkára és ennek híján életvitele és esetenként életkedve szenvedne kárt. Nemcsak az életszínvonal alakulásának kedvezőtlen vonatkozásaira gondolunk, hanem arra is, hogy az ilyen emberek szeretnék továbbra is úgy érezni - a társadalom és a szűkebb közösség számára hasznosak és szükségesek. GÁLY IVÁN Lesz miről beszélnie A járási pártbizottság küldötte A hostivaŕi TOS vállalat már évtizedek óta szállít köszörűgépeket szovjet megrendelésre. A megrendelések zöme univerzális köszörűkre szól, egyharmada pedig speciális, egy bizonyos technológiának megfelelő gépekre. A vállalat az utóbbi időszakban 6 ezer gépet exportált a Szovjetunióba, s a megrendelők eddig egyetlen alkalommal sem reklamálták a szállítmányok minőségét. Felvételünkön Pavel Moravec egy BÚB 32 típusú köszörűgépen dolgozik. (Petr Merta felvétele - ČTK) A műhelyben gépek sorakoznak. Csendesek, és „szófogadatlanok“. Hiába nyomja be az ember indítógombjukat, adagolórészük mozdulatlan marad és a máskor oly serény zárószerkezet sem továbbítja a konzervdobozt lezáró fedelet. A műhelyben sorakozó gépek ügyeskezű szerelőkre várnak, hogy megfelelő kezelés után ismét visz- szakerülhessenek a termelő csarnokba. Az egyik mellett, amelynek villanyberendezése hibásodott meg. Németh Ferenc karbantartó szorgoskodik. Szakképzettsége, hatéves gyakorlata a munkában, kötelességtudata, kitartása és a rábízott feladatok teljesítéséért érzett felelőssége adja a bizonyságot, hogy a gépet rövidesen ismét munkába állíthatják. Minden bizonnyal e pozitív emberi tulajdonságok is közre játszottak, amikor a Slovlik dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) üzemében dolgozó 42 kommunista évzáró taggyűlésén a huszonnégy éves Németh Ferencet, a szocialista munkabrigád bronzérmes tagját megbízta, hogy a járási konferencián képviselje az alapszervezetet.- E megbízatás nagy megtiszteltetés és még nagyobb feladat a számomra, hiszen hasonló szintű és jelentőségű tanácskozáson még nem vettem részt - mondja, mélyen átérezve szavainak tartalmát. - A konferencia időpontjának közeledtével egyre gyakrabban gondolkodom azon, hogy a képviseletből milyen kötelességek adódnak a számomra. Egyrészt, üzemünk és pártalapszervezetünk milyen eredményeit és gondjait osszam meg küldött-társaimmal, másrészt pedig, hogy a konferencián hallottakat, tapasztaltakat és élményeimet majd mikor adhatom át munkatársaimnak. További szavai bizonyítják, hogy a mondanivaló lényegét már átgondolta.- Dolgozóink rengeteget vállaltak az üzem átépítéséből, és társadalmi munkájukkal a további korszerűsítésből is kiveszik részüket. Ha kellett szombaton és vasárnap is bejöttünk, hogy az új épületrész minél előbb elkészüljön. Ez is bizonyítja, ha a dolgozók tudják, hogy munkájuknak mik az eredményei, akkor vállalják a többletfeladatokat. Mi az átalakítás lényegét alaposan megvitattuk Ismerjük a célokat és azzal is tisztában vagyunk, hogy üzemünk bővítésével tulajdonképpen az önfinanszírozásra és önelszámolásra készülünk fel. Vagyis olyan dolgot csinálunk, amelynek eredményei minket szolgálnak majd. Ugyanakkor azt is remélem, hogy felsőbb szerveink e Kezdeményezést látva jobban a segítségünkre lesznek. Például a paradicsomvonal korszerűsítésében, ami a termelés hatékonyabbá tételéhez nagyon szükséges. Az üzem kommunistáinak évzáró tanácskozását nyíltság, tárgyilagosság, a bíráló és az önbíráló hangnem jellemezte. Jogosan várja Németh Ferenc, hogy ilyen szellemben sok újat tud meg a járás egészéről, az eredményekről és a gondokról is. E. F.
