Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)
1988-04-13 / 86. szám, szerda
Miloš Jakeš elvtárs amerikai újságírókat fogadott Használjuk ki jobban a szocializmus előnyeit (ČSTK) - A Time amerikai magazin szerkesztősége interjút kért Miloš JAKEŠTOL, a CSKP KB főtitkárától. Miloš Jakeš elvtárs április 6-án Prágában a központi bizottság épületében fogadta Henry Mullert, a Time főszerkesztőjét, Karsten Pragert, a Time International főszerkesztőjét, John F. Stacksot, a tudósítók vezetőjét és Kenneth Bantot, a magazin kelet-európai tudósítóját. Miloš Jakes: Köszöntőm önöket Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottságán. Előre elküldött kérdéseikre írásban válaszoltam, de készen állok, hogy elbeszélgessünk. Henry Muller: Főtitkár úr köszönetét akarok mondani önnek, saját magam és a New Yorkból érkező kollégáim nevében, hogy időt talált számunkra és külön meg szeretnénk köszönni azt, hogy milyen figyelmet szentelt írásbeli kérdéseink megválaszolásának. Az amerikai újságírók az alábbi válaszokat kapták Miloš Jakeš elvtárstól az előre elküldött kérdésekre: • Azután lépett tisztségbe, hogy elődje, Gustáv Husák csaknem húsz évig vezette a pártot és mindjárt a reform- program gyors bevezetését szorgalmazza Csehszlovákiában. Miért van szükség éppen most az alapvető reformokra és az ön politikája miben különbözik majd attól a politikától, amely az elmúlt két évtizedben érvényesült Csehszlovákiában? Amint tudják, a közelmúltban emlékeztünk meg a februári győzelem 40. évfordulójáról, amikor is dolgozóink úgy döntöttek, hogy az országot szocialista alapokon építik tovább. Az elmúlt időszakban számos sikert értünk el, ezeket külföldön is elismerik. Eredményeinket egybevetjük azzal, hogyan élnek dolgozóink és valamennyi állampolgárunk. És nemcsak anyagi szempontból - még akkor is, ha az a döntő hanem az életszínvonal tágabb értelmezésű gazdagsága szempontjából is, az emberek társadalmi helyzetükre való tekintet nélkül hozzáférnek a szellemi értékekhez és sokoldalúan megvalósíthatják magukat. A szocializmus szolid élet- színvonalat szavatolt a lakosság valamennyi, hangsúlyozom, valamennyi csoportja számára. Nagyra értékeljük azt a tényt, hogy országunkban az emberek szociális és jogi biztonságban élnek, nálunk nem létezik munkanélküliség, kizsákmányolás, szembeötlő társadalmi különbségek. Jó színvonalú a fiatal gyermekes családok ellátása, nálunk olcsó a lakbér, a szolgáltatások és a közlekedés. Elképzelhetetlen, hogy a fiatalok az iskola befejezése vagy a szakma kitanulása után ne találjanak megfelelő munkahelyet. A szocialista építés eredményeként mélyreható demokratizálás ment végbe az oktatásügyben és a kultúrában. Embereink müveitek, kulturálisan fejlettek, széles látókörűek, állampolgári és társadalmi szempontból öntudatosak, teljes mértékben élnek az emberi jogokkal. Nagyra becsüljük azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt években dolgos népünk elért. Ugyanakkor azonban gyorsabban akarunk haladni, megoldani azokat a problémákat, amelyek mindenekelőtt gazdaságunk nem megfelelő teljesítményéből, a tudományosműszaki haladás ismereteinek alacsony hatékonyságú kihasználásából erednek. Azt akarjuk, hogy országunkban az emberek még jobban, még elégedettebben éljenek. Ennek érdekében meg kell gyorsítani a szociálisgazdasági fejlődést és jobban kell kihasználnunk a szocializmus előnyeit. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott a CSKP XVII. kongresszusa és meghatározta tevékenységünk fő irányait a szocializmus fejlesztésének új szakaszában. A társadalom helyzetének bíráló értékelése alapján reformprogramot dolgoztunk ki, amelynek lényege a gazdasági mechanizmus és az egész társadalmi élet átalakítása, a szocialista demokrácia elmélyítése. Az elmúlt két évtizedhez viszonyítva ez jelenti az újat. A változások szükségességét számos belső és külső ok határozza meg. Történelmi sorsforduló időszakába érkeztünk, amikor tökéletesíteni és erősíteni kell a szocializmust, minőségileg magasabb szintre emelni, növelni vonzerejét otthon és a világban is. Embereink egyértelműen támogatják ezt a stratégiát, és a stratégia megvalósításához megvannak a politikai és társadalmi feltételeink, a termelési és tudományos erőnk és a szükséges tapasztalatok. Ennek alapján meg vagyunk győződve arról, hogy mai feladatainkat annak ellenére, hogy azok nagyok használásával számolunk. A szocialista piacnak a termelést az emberek szükségleteinek kielégítésére kell irányítania. A jövő év kezdetétől átalakítjuk a nagykereskedelmi és a fel- vásárlási árakat annak érdekében, hogy jobban fejezzék ki a társadalmi költségeket és megközelítsék a világárakat. A gazdasági reform része az irányítási folyamat adminisztrációs igényességének csökkentése, a központi szervek és a termelési alap szervezési átalakítása és a minisztérium - vállalat vonalon a kétszintes irányításra való áttérés. Az a célunk, hogy bővítsük a vállalatok jogkörét, de egyúttal felelősségét is, növeljük az emberek részvételét irányításukban. Ezért a vállalatok az önálló elszámolás, az önfinanszírozás és a szocialista önigazgatás alapján dolgoznak majd. és nehezek, jelentőségüket tekintve forradalmiak, meg tudjuk oldani. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem egyedül haladunk ezen az úton. Széleskörűen kihasználjuk a szovjet kommunisták és a hasonló feladatokat megoldó más szocialista országok népének tapasztalatait. Átvesszük a tőkés országok, köztük az Egyesült Államok gazdasági fejlesztéssel kapcsolatos egyéb tapasztalatait is. • Azt mondotta, hogy Csehszlovákiának a reformok saját útján kell haladnia. Nézete szerint melyek az elsődleges konkrét gazdasági és politikai változások és mikor hajtják ezeket végre? Miben hasonlítanak és miben különböznek azoktól a változásoktól, amelyeket a Szovjetunióban hajtanak végre? Nem mondottam kategorikusan azt, hogy kizárólag a reformok megvalósításának sajátos útján haladunk. Az alapvető kérdéseket illetően a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal közösen haladunk az átalakítás és a demokratizálás útján. Természetesen sok szempontból eltérő, sajátságos feltételeink vannak. Megvannak a kulturális történelmi hagyományaink, történelmi fejlődésünk, gazdasági eredményeink, mások az emberek szokásai, mentalitása és tapasztalatai, a politikai rendszer formai stb. Ennek ellenére hasonló a további fejlődéssel kapcsolatos feladatok és követelmények minősége. A Szovjetunióban, nálunk és a többi szocialista országban a peresztrojka, az átalakítás fő céljai azonosak. Most nagy figyelmet fordítunk a gazdasági reformra. Az irányítás túlnyomó részt direktív módszereit gazdasági módszerekkel helyettesítjük és ezzel összefüggésben megváltozik a tervezés tartalma, formái és módszerei, hogy jobban megfeleljenek az intenzifikálás követelményeinek, megnyissák az utat a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek érvényesítéséhez, ahhoz, hogy Csehszlovákia még nagyobb mértékben kapcsolódjon be a nemzetközi munkamegosztásba. Az áru-, pénzviszonyok, az értéktörvény és a szocialista piac valameny- nyi funkciójának hatékonyabb ki(Telefoto ČSTK) Tovább nő a szövetkezetek szerepe, amelyek nálunk gazdag hagyományokkal rendelkeznek, és fontos szerepet töltenek be a szolgáltatásokban, az árutermelésben, mező- gazdaságunk alapját képezik, a mezőgazdasági termelés nagy részét biztosítják. Ezeket a kérdéseket jogilag rögzíti az állami vállalatról, valamint a mezőgazdasági és a nem mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvényjavaslat, amelyet nyilvános vitára bocsátottunk. A vitában több millió állampolgár vett részt, több mint százezer észrevételt és javaslatot tolmácsoltak. Napjainkban nyilvános vita folyik a Munka Törvénykönyve módosításának alapelveiról. A vállalatok egynegyedénél kísérletileg bevezették az új gazdasági mechanizmus alapelveit, és fokozatosan a többiben is bevezetik. A népgazdaság teljes mértékben a kilencedik ötéves tervidőszak kezdetétől, vagyis 1991-tól dolgozik majd az új mechanizmus szerint. A gazdasági reform része az egész társadalmi élet átalakításának, amelynek célja, amint már mondottam, az állampolgárok önigazgatásának széles körű érvényesítése, méghozzá olyan mértékben, amilyen a kapitalista társadalomban objektíve elképzelhetetlen. Számolunk a dolgozó kollektívák tanácsainak kialakításával, amelyek kollektíván döntenek majd a vállalat fejlesztésének koncepciós kérdéseiről és a nyereség elosztásáról. Népgazdaságunkban már ma számos olyan igazgató dolgozik, akit a dolgozók maguk választottak meg. Az átalakításnak átfogó jellege van, és ezért a gazdaságon kívül a politikát, az ideológiát, a kultúrát, az oktatást, a társadalmi élet valamennyi területét érinti. Alapját a szocialista demokrácia további elmélyítése, az embereknek az ország fejlesztésére vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos döntésekben való részvétele képezi. Ehhez természetesen hozzátartozik a glasznoszty, vagy ahogyan mi mondjuk, a nyilvános tájékoztatás, a nyílt politika. • A gazdasági reformokat milyen mértékben kísérik változások a politikai struktúrában? A kommunista párt szerepének olyan mértékű megváltoztatását szorgalmazza, hogy politikai hatalomhoz jutnának azok a csoportok is, melyek elégedetlenek a párttal? Ami a politikai struktúrát vagy pontosabban mondva a politikai rendszert illeti, továbbra is szocialista lesz. A történelem meggyőzött bennünket arról, hogy a szocializmus eredményes fejlődésének alapja a párt vezető szerepe. Helyesen kell azonban érvényesíteni, aktivizálni kell az emberek alkotóképességét, egyesítve őket a társadalom fejlődése és haladása érdekében. Bővíteni akarjuk az állampolgárok részvételét a politika kimunkálásában, megvalósításában és ellenőrzésében. Ebben látjuk a szocializmus lényegét. Ez többek között azt feltételezi, hogy a nemzeti bizottságok munkájában - amelyek nálunk 1945-ben Csehszlovákia felszabadulása után keletkeztek, a városokban, a községekben, a járásokban és a kerületekben a néphatalom alapját képezik, a közvetlen demokrácia reális érvényesítésének szervezési alapját jelentik - teljes mértékben érvényesítsük az önigazgatást. Egyúttal arra törekszünk, hogy tovább aktivizáljuk és kihasználjuk a széles körű demokratikus lehetőségeket a Nemzeti Front tevékenységében, amely politikai rendszerünk alapját képezi, Csehszlovákia Kommunista Pártján kívül további négy politikai pártot és számos társadalmi szervezetet egyesít. Nálunk több száz különböző egyesület is aktívan dolgozik. Ez erős, széles alapot képez, amely lehetővé teszi, hogy az állampolgárok teljes mértékben érvényesítsék érdekeiket, éljenek állampolgári és politikai szabadságjogaikkal. A demokratizálás programja nem jelent számunkra kampányt, hanem konkrét koncepciót, amelynek célja többek között a bürokrácia, a fölösleges centralizálás stb. kiküszöbölése. Abból a tényből indulunk ki, hogy a szocializmus legnagyobb erejét maguk az emberek, képességeik és az a hajlandóságuk jelenti, hogy önállóan dönteni akarnak a rájuk vonatkozó dolgokban Ez is azonos a Szovjetunióban végbemenő átalakítással. Amennyiben alapvető változásokat hajtunk végre az egész társadalomban, magában a pártban is végre kell ezeket hajtani. Beszélgetésünk közvetlenül a CSKP KB jelentős ülése előtt valósul meg, amelyen éppen a gazdasági mechanizmus átalakítása és a demokratizálás feltételei között megvalósított pártmunkáról tanácskozunk majd. El akarjuk érni, hogy a párt jól teljesítse a társadalmi fejlődés programalkotójának, a kitűzött célok megvalósítása szervezőjének szerepét, ideológiai befolyásával hozzájáruljon az egészséges társadalmi légkör kialakításához, de ugyanakkor ne helyettesítse az állami és gazdasági szervek jogkörét, politikai eszközökkel, minden egyes kommunista személyes példamutatásával hasson. A párt, mint a társadalom vezető ereje, a Nemzeti Front talaján együttműködik a többi politikai párttal, a szakszervezetekkel, az ifjúsági szervezettel és számos más szervezettel, amely a munkásokat, a földműveseket és az értelmiséget egyesíti. Ami a politikai rendszert illeti, véleményem szerint nem a rendszer modelljében rejlik a probléma, hanem az általa nyújtott konkrét lehetőségek kihasználásában. Ezért megkülönböztetett figyelmet szentelünk az emberek aktivitása felszabadításának, annak, hogy aktívabban fejezzék ki és érvényesítsék jogos érdekeiket, a szocialista pluralizmus konkrétan megnyilvánuljon a széles körű demokratikus vitában, amelyben figyelembe veszünk minden felelősségteljes véleményt, legyen az egyetértés, vagypedig a fogyatékosságok konstruktív bírálata. • Milyen tanulságot vontak le a csehszlovákiai 1968. évi reformkísérletekből és a Varsói Szerződés azt követő intervenciójából? Felülbírálja a párt ezeket az eseményeket és amennyiben igen, milyen következtetésekre jutott? Nem látom okát annak, hogy az 1968-69. évi eseményeket másként értékeljük, mint azok a dokumentumok, amelyeket olvasóik valószínűleg nem ismerhettek meg részletesen. Ezért emlékeztetni szeretnék arra, annak ellenére, hogy a hatvanas években társadalmunk tovább fejlődött, néhány nyugtalanító jelenség is felmerült, így például a gazdasági és társadalmi folyamatok szub- jektivista és voluntarista értékelése, az ideológiai munka hiányosságai, a pártmunka nem hatékony, elavult módszereinek érvényesítése, a jóváhagyott intézkedések nem következetes megvalósítása. 1968-ban jogosan vetették fel ezeket a kérdéseket és problémákat, itt elsősorban a CSKP KB januári ülésére gondolok. Amennyiben akkor sikerült volna ezeket megoldani, a fejlődésben ma már tovább haladtunk volna. Sajnos, az akkori gyenge és nem egységes pártvezetés miatt 1968- ban nem valósult meg a megújhodás programja. A pártvezetőség politikájával utat nyitott társadalmunkban a szocialistaellenes erők előtt, lehetővé tette, hogy támadják a szocializmus alapjait, a dolgozók politikai és gazdasági hatalmát, vagyis annak a forradalomnak a lényegét, amely negyven év előtt győzött Csehszlovákiában. A pártban és a társadalomban súlyos válság alakult ki, amely veszélyeztette az ország politikai és társadalmi stabilitását és szövetségi kapcsolatait. Ebben a nehéz időszakban hatékony segítséget kaptunk a testvéri országoktól. Különbséget kell tenni a fogalmak között: internacionalista segítségről volt szó a szocializmus megmentése érdekében, országunk népe érdekében. Nem pedig intervencióról. Tudom, Nyugaton most ismét vita folyik ezekről a kérdésekről és nyilván a jövőben is vita folyik majd róluk. A leggyakrabban párhuzamot akarnak vonni az akkori csehszlovákiai fejlemények és a Szovjetunióban vagy nálunk napjainkban megvalósított átalakítás között. Le szeretném szögezni, párhuzamot csak abban látok, hogy számos hasonló kérdés vetődik fel. A megoldás módjában már nincs semmi közös. Egyébként az egyes jelenségek gépies összevetése anélkül, hogy figyelembe vennék a konkrét történelmi feltételeket, sohasem eredményezte a valóságnak megfelelő felismerést. • Sok közgazdász azt állítja, hogy az olyan centralizált gazdaság reformja, mint amilyen Csehszlovákiában van, nem népszerű és potencioná- lisan destabilizáló változások kai, így munkanélküliséggel, a bevételek nagyfokú differenciálásával, a személyes megadóztatással és a napi közszükségleti cikkek ártámogatásának megszüntetésével jár. Hajlandók ilyen változásokat végrehajtani? Ha igen, ezek közül melyek a legfontosabbak és mikor számolnak bevezetésükkel? A kommunista párt munkájának bevált alapelve a párton belüli demokrácia, a kollektív döntéshozatal. Ezért nem lehet döntő, mit akar az egyén tenni és bevezetni. Amikor arról beszélek, mit akarunk vagy nem akarunk megvalósítani, a párt- vezetőség és a központi bizottság véleményét fejezem ki. Térjünk a lényegre. Nem osztozom abban a nézetben, hogy a gazdasági mechanizmus átalakítása például munkanélküliséghez vezet. Ezt alapos tudományos elemzések is bizonyítják, amelyek a terciális szféra, a kereskedelem és a szolgáltatások fejlesztésének óriási lehetőségeit és fontosságát tanúsítják. Ezeken a területeken érvényesülhet az a több mint egymillió ember, aki felszabadul az ipar hagyományos ágazataiban. Számolunk az idegen- forgalom további fejlesztésével; országunkban sok a műemlék és más kulturális érték, lehetőségünk van sokkal több turista fogadására. Ezen a területen is sok szakképzett mun- (Folytatás a 4. oldalon) ÚJ SZÚ 3 1988. IV. 13.
