Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)

1988-04-13 / 86. szám, szerda

Miloš Jakeš elvtárs amerikai újságírókat fogadott Használjuk ki jobban a szocializmus előnyeit (ČSTK) - A Time amerikai magazin szerkesztősége interjút kért Miloš JAKEŠTOL, a CSKP KB főtitkárától. Miloš Jakeš elvtárs április 6-án Prágában a központi bizottság épületében fogadta Henry Mullert, a Time főszerkesztőjét, Karsten Pragert, a Time International főszer­kesztőjét, John F. Stacksot, a tudósítók vezetőjét és Kenneth Bantot, a magazin kelet-európai tudósítóját. Miloš Jakes: Köszöntőm önöket Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottságán. Előre elküldött kérdéseikre írásban válaszol­tam, de készen állok, hogy elbeszélgessünk. Henry Muller: Főtitkár úr köszönetét akarok mondani önnek, saját magam és a New Yorkból érkező kollégáim nevében, hogy időt talált számunkra és külön meg szeretnénk köszönni azt, hogy milyen figyel­met szentelt írásbeli kérdéseink megválaszolásának. Az amerikai újságírók az alábbi válaszokat kapták Miloš Jakeš elvtárstól az előre elküldött kérdésekre: • Azután lépett tisztségbe, hogy elődje, Gustáv Husák csaknem húsz évig vezette a pártot és mindjárt a reform- program gyors bevezetését szorgalmazza Csehszlovákiá­ban. Miért van szükség éppen most az alapvető reformokra és az ön politikája miben kü­lönbözik majd attól a politiká­tól, amely az elmúlt két évti­zedben érvényesült Csehszlo­vákiában? Amint tudják, a közelmúltban em­lékeztünk meg a februári győzelem 40. évfordulójáról, amikor is dolgo­zóink úgy döntöttek, hogy az orszá­got szocialista alapokon építik tovább. Az elmúlt időszakban szá­mos sikert értünk el, ezeket külföl­dön is elismerik. Eredményeinket egybevetjük azzal, hogyan élnek dolgozóink és valamennyi állampol­gárunk. És nemcsak anyagi szem­pontból - még akkor is, ha az a dön­tő hanem az életszínvonal tágabb értelmezésű gazdagsága szem­pontjából is, az emberek társadalmi helyzetükre való tekintet nélkül hoz­záférnek a szellemi értékekhez és sokoldalúan megvalósíthatják ma­gukat. A szocializmus szolid élet- színvonalat szavatolt a lakosság va­lamennyi, hangsúlyozom, vala­mennyi csoportja számára. Nagyra értékeljük azt a tényt, hogy orszá­gunkban az emberek szociális és jogi biztonságban élnek, nálunk nem létezik munkanélküliség, kizsákmá­nyolás, szembeötlő társadalmi kü­lönbségek. Jó színvonalú a fiatal gyermekes családok ellátása, ná­lunk olcsó a lakbér, a szolgáltatások és a közlekedés. Elképzelhetetlen, hogy a fiatalok az iskola befejezése vagy a szakma kitanulása után ne találjanak megfelelő munkahelyet. A szocialista építés eredményeként mélyreható demokratizálás ment végbe az oktatásügyben és a kultú­rában. Embereink müveitek, kulturá­lisan fejlettek, széles látókörűek, ál­lampolgári és társadalmi szempont­ból öntudatosak, teljes mértékben élnek az emberi jogokkal. Nagyra becsüljük azokat az ered­ményeket, amelyeket az elmúlt években dolgos népünk elért. Ugyanakkor azonban gyorsabban akarunk haladni, megoldani azokat a problémákat, amelyek mindenek­előtt gazdaságunk nem megfelelő teljesítményéből, a tudományos­műszaki haladás ismereteinek ala­csony hatékonyságú kihasználásá­ból erednek. Azt akarjuk, hogy országunkban az emberek még jobban, még elé­gedettebben éljenek. Ennek érdeké­ben meg kell gyorsítani a szociális­gazdasági fejlődést és jobban kell kihasználnunk a szocializmus elő­nyeit. Ezekkel a kérdésekkel foglal­kozott a CSKP XVII. kongresszusa és meghatározta tevékenységünk fő irányait a szocializmus fejlesztésé­nek új szakaszában. A társadalom helyzetének bíráló értékelése alap­ján reformprogramot dolgoztunk ki, amelynek lényege a gazdasági me­chanizmus és az egész társadalmi élet átalakítása, a szocialista de­mokrácia elmélyítése. Az elmúlt két évtizedhez viszonyítva ez jelenti az újat. A változások szükségességét számos belső és külső ok határozza meg. Történelmi sorsforduló idősza­kába érkeztünk, amikor tökéletesíte­ni és erősíteni kell a szocializmust, minőségileg magasabb szintre emelni, növelni vonzerejét otthon és a világban is. Embereink egyértel­műen támogatják ezt a stratégiát, és a stratégia megvalósításához meg­vannak a politikai és társadalmi fel­tételeink, a termelési és tudományos erőnk és a szükséges tapasztalatok. Ennek alapján meg vagyunk győ­ződve arról, hogy mai feladatainkat annak ellenére, hogy azok nagyok használásával számolunk. A szocia­lista piacnak a termelést az emberek szükségleteinek kielégítésére kell irányítania. A jövő év kezdetétől áta­lakítjuk a nagykereskedelmi és a fel- vásárlási árakat annak érdekében, hogy jobban fejezzék ki a társadalmi költségeket és megközelítsék a világárakat. A gazdasági reform része az irányítási folyamat admi­nisztrációs igényességének csök­kentése, a központi szervek és a ter­melési alap szervezési átalakítása és a minisztérium - vállalat vonalon a kétszintes irányításra való áttérés. Az a célunk, hogy bővítsük a vál­lalatok jogkörét, de egyúttal felelős­ségét is, növeljük az emberek rész­vételét irányításukban. Ezért a válla­latok az önálló elszámolás, az önfi­nanszírozás és a szocialista önigaz­gatás alapján dolgoznak majd. és nehezek, jelentőségüket tekintve forradalmiak, meg tudjuk oldani. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem egyedül haladunk ezen az úton. Széleskörűen kihasználjuk a szovjet kommunisták és a hasonló feladatokat megoldó más szocialista országok népének tapasztalatait. Átvesszük a tőkés országok, köztük az Egyesült Államok gazdasági fej­lesztéssel kapcsolatos egyéb ta­pasztalatait is. • Azt mondotta, hogy Csehszlovákiának a reformok saját útján kell haladnia. Néze­te szerint melyek az elsődle­ges konkrét gazdasági és poli­tikai változások és mikor hajt­ják ezeket végre? Miben ha­sonlítanak és miben külön­böznek azoktól a változások­tól, amelyeket a Szovjetunió­ban hajtanak végre? Nem mondottam kategorikusan azt, hogy kizárólag a reformok meg­valósításának sajátos útján hala­dunk. Az alapvető kérdéseket illető­en a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal közösen haladunk az átalakítás és a demokratizálás útján. Természetesen sok szempontból eltérő, sajátságos feltételeink van­nak. Megvannak a kulturális törté­nelmi hagyományaink, történelmi fejlődésünk, gazdasági eredménye­ink, mások az emberek szokásai, mentalitása és tapasztalatai, a politi­kai rendszer formai stb. Ennek elle­nére hasonló a további fejlődéssel kapcsolatos feladatok és követelmé­nyek minősége. A Szovjetunióban, nálunk és a többi szocialista ország­ban a peresztrojka, az átalakítás fő céljai azonosak. Most nagy figyelmet fordítunk a gazdasági reformra. Az irányítás túlnyomó részt direktív módszereit gazdasági módszerekkel helyet­tesítjük és ezzel összefüggésben megváltozik a tervezés tartalma, for­mái és módszerei, hogy jobban megfeleljenek az intenzifikálás kö­vetelményeinek, megnyissák az utat a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek érvényesítéséhez, ahhoz, hogy Csehszlovákia még na­gyobb mértékben kapcsolódjon be a nemzetközi munkamegosztásba. Az áru-, pénzviszonyok, az értéktör­vény és a szocialista piac valameny- nyi funkciójának hatékonyabb ki­(Telefoto ČSTK) Tovább nő a szövetkezetek szere­pe, amelyek nálunk gazdag hagyo­mányokkal rendelkeznek, és fontos szerepet töltenek be a szolgáltatá­sokban, az árutermelésben, mező- gazdaságunk alapját képezik, a me­zőgazdasági termelés nagy részét biztosítják. Ezeket a kérdéseket jo­gilag rögzíti az állami vállalatról, va­lamint a mezőgazdasági és a nem mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvényjavaslat, amelyet nyil­vános vitára bocsátottunk. A vitá­ban több millió állampolgár vett részt, több mint százezer észrevételt és javaslatot tolmácsoltak. Napja­inkban nyilvános vita folyik a Munka Törvénykönyve módosításának alapelveiról. A vállalatok egynegye­dénél kísérletileg bevezették az új gazdasági mechanizmus alapelveit, és fokozatosan a többiben is beve­zetik. A népgazdaság teljes mérték­ben a kilencedik ötéves tervidőszak kezdetétől, vagyis 1991-tól dolgozik majd az új mechanizmus szerint. A gazdasági reform része az egész társadalmi élet átalakításá­nak, amelynek célja, amint már mondottam, az állampolgárok ön­igazgatásának széles körű érvénye­sítése, méghozzá olyan mértékben, amilyen a kapitalista társadalomban objektíve elképzelhetetlen. Számo­lunk a dolgozó kollektívák tanácsai­nak kialakításával, amelyek kollektí­ván döntenek majd a vállalat fejlesz­tésének koncepciós kérdéseiről és a nyereség elosztásáról. Népgazda­ságunkban már ma számos olyan igazgató dolgozik, akit a dolgozók maguk választottak meg. Az átalakításnak átfogó jellege van, és ezért a gazdaságon kívül a politikát, az ideológiát, a kultúrát, az oktatást, a társadalmi élet vala­mennyi területét érinti. Alapját a szo­cialista demokrácia további elmélyí­tése, az embereknek az ország fej­lesztésére vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos döntésekben való rész­vétele képezi. Ehhez természetesen hozzátartozik a glasznoszty, vagy ahogyan mi mondjuk, a nyilvános tájékoztatás, a nyílt politika. • A gazdasági reformokat milyen mértékben kísérik vál­tozások a politikai struktúrá­ban? A kommunista párt sze­repének olyan mértékű meg­változtatását szorgalmazza, hogy politikai hatalomhoz jut­nának azok a csoportok is, melyek elégedetlenek a párttal? Ami a politikai struktúrát vagy pontosabban mondva a politikai rendszert illeti, továbbra is szocialis­ta lesz. A történelem meggyőzött bennünket arról, hogy a szocializ­mus eredményes fejlődésének alap­ja a párt vezető szerepe. Helyesen kell azonban érvényesíteni, aktivi­zálni kell az emberek alkotóképes­ségét, egyesítve őket a társadalom fejlődése és haladása érdekében. Bővíteni akarjuk az állampolgárok részvételét a politika kimunkálásá­ban, megvalósításában és ellenőr­zésében. Ebben látjuk a szocializ­mus lényegét. Ez többek között azt feltételezi, hogy a nemzeti bizottsá­gok munkájában - amelyek nálunk 1945-ben Csehszlovákia felszaba­dulása után keletkeztek, a városok­ban, a községekben, a járásokban és a kerületekben a néphatalom alapját képezik, a közvetlen demok­rácia reális érvényesítésének szer­vezési alapját jelentik - teljes mér­tékben érvényesítsük az önigazga­tást. Egyúttal arra törekszünk, hogy tovább aktivizáljuk és kihasználjuk a széles körű demokratikus lehető­ségeket a Nemzeti Front tevékeny­ségében, amely politikai rendsze­rünk alapját képezi, Csehszlovákia Kommunista Pártján kívül további négy politikai pártot és számos tár­sadalmi szervezetet egyesít. Nálunk több száz különböző egyesület is aktívan dolgozik. Ez erős, széles alapot képez, amely lehetővé teszi, hogy az állampolgárok teljes mér­tékben érvényesítsék érdekeiket, él­jenek állampolgári és politikai sza­badságjogaikkal. A demokratizálás programja nem jelent számunkra kampányt, hanem konkrét koncepciót, amelynek célja többek között a bürokrácia, a fölös­leges centralizálás stb. kiküszöbölé­se. Abból a tényből indulunk ki, hogy a szocializmus legnagyobb erejét maguk az emberek, képességeik és az a hajlandóságuk jelenti, hogy önállóan dönteni akarnak a rájuk vonatkozó dolgokban Ez is azonos a Szovjetunióban végbemenő átala­kítással. Amennyiben alapvető változáso­kat hajtunk végre az egész társada­lomban, magában a pártban is végre kell ezeket hajtani. Beszélgetésünk közvetlenül a CSKP KB jelentős ülé­se előtt valósul meg, amelyen éppen a gazdasági mechanizmus átalakí­tása és a demokratizálás feltételei között megvalósított pártmunkáról tanácskozunk majd. El akarjuk érni, hogy a párt jól teljesítse a társadalmi fejlődés programalkotójának, a kitű­zött célok megvalósítása szervező­jének szerepét, ideológiai befolyá­sával hozzájáruljon az egészséges társadalmi légkör kialakításához, de ugyanakkor ne helyettesítse az álla­mi és gazdasági szervek jogkörét, politikai eszközökkel, minden egyes kommunista személyes példamuta­tásával hasson. A párt, mint a társadalom vezető ereje, a Nemzeti Front talaján együttműködik a többi politikai párt­tal, a szakszervezetekkel, az ifjúsági szervezettel és számos más szerve­zettel, amely a munkásokat, a föld­műveseket és az értelmiséget egye­síti. Ami a politikai rendszert illeti, véleményem szerint nem a rendszer modelljében rejlik a probléma, ha­nem az általa nyújtott konkrét lehe­tőségek kihasználásában. Ezért megkülönböztetett figyelmet szente­lünk az emberek aktivitása felszaba­dításának, annak, hogy aktívabban fejezzék ki és érvényesítsék jogos érdekeiket, a szocialista pluralizmus konkrétan megnyilvánuljon a széles körű demokratikus vitában, amely­ben figyelembe veszünk minden fe­lelősségteljes véleményt, legyen az egyetértés, vagypedig a fogyatékos­ságok konstruktív bírálata. • Milyen tanulságot vontak le a csehszlovákiai 1968. évi reformkísérletekből és a Var­sói Szerződés azt követő in­tervenciójából? Felülbírálja a párt ezeket az eseményeket és amennyiben igen, milyen következtetésekre jutott? Nem látom okát annak, hogy az 1968-69. évi eseményeket másként értékeljük, mint azok a dokumentu­mok, amelyeket olvasóik valószínű­leg nem ismerhettek meg részlete­sen. Ezért emlékeztetni szeretnék arra, annak ellenére, hogy a hatva­nas években társadalmunk tovább fejlődött, néhány nyugtalanító jelen­ség is felmerült, így például a gazda­sági és társadalmi folyamatok szub- jektivista és voluntarista értékelése, az ideológiai munka hiányosságai, a pártmunka nem hatékony, elavult módszereinek érvényesítése, a jó­váhagyott intézkedések nem követ­kezetes megvalósítása. 1968-ban jogosan vetették fel ezeket a kérdé­seket és problémákat, itt elsősorban a CSKP KB januári ülésére gondo­lok. Amennyiben akkor sikerült volna ezeket megoldani, a fejlődésben ma már tovább haladtunk volna. Sajnos, az akkori gyenge és nem egységes pártvezetés miatt 1968- ban nem valósult meg a megújho­dás programja. A pártvezetőség po­litikájával utat nyitott társadalmunk­ban a szocialistaellenes erők előtt, lehetővé tette, hogy támadják a szo­cializmus alapjait, a dolgozók politi­kai és gazdasági hatalmát, vagyis annak a forradalomnak a lényegét, amely negyven év előtt győzött Csehszlovákiában. A pártban és a társadalomban súlyos válság ala­kult ki, amely veszélyeztette az or­szág politikai és társadalmi stabilitá­sát és szövetségi kapcsolatait. Eb­ben a nehéz időszakban hatékony segítséget kaptunk a testvéri orszá­goktól. Különbséget kell tenni a fo­galmak között: internacionalista se­gítségről volt szó a szocializmus megmentése érdekében, országunk népe érdekében. Nem pedig inter­vencióról. Tudom, Nyugaton most ismét vita folyik ezekről a kérdésekről és nyil­ván a jövőben is vita folyik majd róluk. A leggyakrabban párhuzamot akarnak vonni az akkori csehszlová­kiai fejlemények és a Szovjetunió­ban vagy nálunk napjainkban meg­valósított átalakítás között. Le sze­retném szögezni, párhuzamot csak abban látok, hogy számos hasonló kérdés vetődik fel. A megoldás mód­jában már nincs semmi közös. Egyébként az egyes jelenségek gé­pies összevetése anélkül, hogy fi­gyelembe vennék a konkrét történel­mi feltételeket, sohasem eredmé­nyezte a valóságnak megfelelő felis­merést. • Sok közgazdász azt állít­ja, hogy az olyan centralizált gazdaság reformja, mint ami­lyen Csehszlovákiában van, nem népszerű és potencioná- lisan destabilizáló változások kai, így munkanélküliséggel, a bevételek nagyfokú differen­ciálásával, a személyes meg­adóztatással és a napi köz­szükségleti cikkek ártámoga­tásának megszüntetésével jár. Hajlandók ilyen változásokat végrehajtani? Ha igen, ezek közül melyek a legfontosab­bak és mikor számolnak beve­zetésükkel? A kommunista párt munkájának bevált alapelve a párton belüli de­mokrácia, a kollektív döntéshozatal. Ezért nem lehet döntő, mit akar az egyén tenni és bevezetni. Amikor arról beszélek, mit akarunk vagy nem akarunk megvalósítani, a párt- vezetőség és a központi bizottság véleményét fejezem ki. Térjünk a lényegre. Nem oszto­zom abban a nézetben, hogy a gaz­dasági mechanizmus átalakítása például munkanélküliséghez vezet. Ezt alapos tudományos elemzések is bizonyítják, amelyek a terciális szféra, a kereskedelem és a szolgál­tatások fejlesztésének óriási lehető­ségeit és fontosságát tanúsítják. Ezeken a területeken érvényesülhet az a több mint egymillió ember, aki felszabadul az ipar hagyományos ágazataiban. Számolunk az idegen- forgalom további fejlesztésével; or­szágunkban sok a műemlék és más kulturális érték, lehetőségünk van sokkal több turista fogadására. Ezen a területen is sok szakképzett mun- (Folytatás a 4. oldalon) ÚJ SZÚ 3 1988. IV. 13.

Next

/
Thumbnails
Contents