Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)
1988-04-13 / 86. szám, szerda
Használjuk ki jobban a szocializmus előnyeit (Folytatás a 3 oldalról) kaerőre van szükségünk. Lehetővé akarjuk tenni, hogy a kisgyermekes anyák hosszabb ideig gondozhassák gyermekeiket, miközben az államtól támogatásban részesülnek, fokozatosan lerövidítjük a munkaidőt stb. A munkanélküliség tehát nem fenyeget bennünket. A termelőeszközök társadalmi tulajdona, az elosztás ennek megfelelő módja és a gazdaság tervszerű fejlesztése lehetővé teszi ezeknek a kérdéseknek a megoldását. A szocializmus fennállása óta ezt egyértelműen bizonyította. Számolunk a népgazdaság struktúrájának széles körű változásaival, ami elképzelhetetlen a dolgozók szakképzettségi összetételének megváltozása nélkül. Ez szükségszerű, de ugyanakkor nem népszerű intézkedés, amely ugyan nem érinti az emberek megélhetését, de megköveteli megszokott életük megváltoztatását, átmenetileg kényelmetlenségeket okoz. Számos embernek munkahelyet kell majd változtatnia, néhány esetben más városokban kell vállalniuk munkát, egyes esetekben szükség lesz az átképzésre, amelynek költségeit ugyanúgy mint a dolgozók elhelyezésével kapcsolatos gondokat magára vállalja az állam. Mindenkinek lesz azonban munkája. A szocializmus egyik alapvető vívmánya marad továbbra is a munkára való jog, az arra való jog, hogy mindenki szabadon érvényesíthesse és fejleszthesse alkotó képességeit. Ami az árakat vagy jobban mondva az ártámogatásokat illeti, nem számolunk ezek végleges kiküszöbölésével. Az ártámogatás kérdésének egy másik oldala is van és ez a termelési költségek csökkentése. Nem kell az összes terméket támogatnunk, amely ma még ártámogatásban részesül, sok esetben a gazdaságosabb és hatékonyabb termelés esetében nem lenne szükség a támogatásra. Sokkal határozottabban kell racionalizálnunk a termelési költségeket és alkalmazkodnunk a világpiac mutatóihoz. A gazdasági mechanizmus átalakítása megteremti ehhez a feltételeket. Szilárdan azzal számolunk, hogy a béreket a munka eredményei szerint differenciáljuk. A szocializmusban ez a szociális igazság alapia. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy ezen a téren távolról sincs nálunk minden rendben, még mindig negatív hatást gyakorol az egyenlősdi mélyen gyökerező gyakorlata. Ezt gazdasági szabályozókkal, valamint gazdasági felvilágosító és nevelőmunkával kell leküzdenie. Minden egyes állampolgár életszínvonalának az eddiginél nagyobb mértékben, a társadalomért végzett munkája eredményétől kell függnie. Aki többet tesz kötelességeinél, annak jobban kell élnie, mint annak, aki csak középszerűen dolgozik és sokkal jobban annál, aki visszaél a munkára való joggal, munka nélkül, törvényellenes módon akar pénzhez jutni. Ez a becsületes, igazságos eljárás, ez a szocializmus gyakorlata és mi erre törekszünk. • A közelmúltban azt javasolta, hogy létesítsenek bizalmi vonalat a NATO és a Varsói Szerződés határai mentén. Konkrétan mit javasol, és milyen feladatok hárulnának Csehszlovákiára ? Pártunk és államunk javaslatait a Varsói Szerződés tagállamainak több jelentős kezdeményezésével összefüggésben kell értékelni. Ezek kifejezik az új politikai gondolkodás- módot, a komplex biztonsági rendszer kialakítására kifejtett erőfeszítéseket, amelyeket a Szovjetunió és személy szerint Gorbacsov elvtárs tanúsít. Abból indulunk ki, hogy napjainkban nem szavatolható a megbízható béke és biztonság csupán katonai intézkedésekkel. Ezért javasoljuk, hogy új szintű politikai, gazdasági, kulturális és emberi kapcsolatokat kell kialakítani. A bizalmatlanság nem küzdhető le csupán politikai deklarációkkal, szükség van a jószomszédi kapcsolatok több ezer megnyilvánulására, amelyek lehetővé teszik a jobb megismerést, és szavatolják, hogy az egyik fél se bizonygathassa állampolgárai előtt, hogy a másik fél ádáz ellenség. Azt mondhatjuk, javaslatunk lényege, hogy a jószomszédi kapcsolatokról az emberek milliói döntsenek, míg napjainkban gyakorlatilag ez a politikusoktól függ. Ezzel összefügg az emberek közti közvetlen kapcsolatok, a turisztika, a kulturális, az oktatásügyi és a sportcsere további bővítése stb. Az utóbbi időben bizonyos haladást értünk el a Német Szövetségi Köztársasággal és Ausztriával való kapcsolatunkban. Ennek örülünk és meggyőződésünk, jó alap ez a további haladáshoz. Az eltérő társadalmi rendszerű országok sokoldalú együttműködése a béke és a biztonság megszilárdításának alapvető tényezője, és mi nem tagadjuk, hogy éppen békére van szükségünk céljaink megvalósításához. Elvégre az emberek az Egyesült Államokban és az egész világon békét akarnak. A mi nézetünk a következő: a szocializmus és a kapitalizmus egymás mellett él, a hosszú távú történelmi versengésben nem az értelmetlen fegyverkezés, hanem a reális gazdasági, szociális és társadalmi eredmények bizonyíthatják, hogy az ember számára melyik rendszer a jobb. Tudjuk, hogy az amerikaiak szeretik a sportot. Azt mondanánk tehát, hogy becsületesen be kell tartanunk a játékszabályokat, fair play-re, minden durvaság, galádság és primitivizmus kiküszöbölésére törekszünk. Az ilyen versengés az egész világ javát szolgálja. 0 Az ezt követő, nem formális beszélgetés keretében a Time magazin munkatársai kiegészítő kérdéseket tettek fel Miloš Jakeš elvtársnak. Af- felől érdeklődtek, hogy a közvélemény hogyan készült fel a gazdasági mechanizmus átalakítására. Miloš Jakeš elvtárs hangsúlyozta, a becsületes emberek, a jól dolgozók döntő többsége támogatja a változásokat. Látják, hogy ezek megvalósítása az ország és saját maguk érdeke, a nagyobb szociális igazságot szolgálja. Természtesen az átalakítas egyeseket kellemetlenül érint. Vannak nálunk olyan emberek is, akik megszokták, hogy kevés munkáért sok pénzt kapjanak. Ők biznyára elégedetlenek lesznek. Nálunk az alapvető létszükségleteket szavatoljuk. Az emberek szükségletei azonban egyre nőnek, ezeket egyre magasabb szinten kell kielégítenünk. Ehhez el kell érnünk, hogy az életszínvonal emelkedése az eddiginél nagyobb mértékben a munka- eredményektől függjön. Következetesen érvényesítenünk kell a szocializmus alapelvét: mindenkinek az elvégzett munka mennyisége és minősége szerint. Arra a kérdésre, hogyan értékeli a politikai stabilitás hiányának veszélyét, amelvet magával hoz az átalakítás és a demokratizálás, Miloš Jakeš azt válaszolta, hogy amikor nagy változásokat hajtanak végre, mindig fennáll a negatív jelenségek keletkezésének veszélye. A CSKP tanult az 1968. évi tapasztalatokból. A pártnak mint a társadalom vezető erejének nem szabad elveszítenie a helyzet alakulása feletti ellenőrzést. Mit jelent ez? Azt, hogy idejében kell felvetni azokat a kérdéseket, amelyek foglalkoztatják az embereket, világos választ kell adni ezekre és amit egyszer elmondunk, azt meg is kell valósítanunk. Minden józanul gondolkodó ember tudja, mi a helyes, mi az ország és a nép érdeke. Nyugaton ma például sokat beszélnek arról, hogy Csehszlovákiában nincs vallásszabadság. Azt tanácsolom, mondotta Miloš Jakeš, győződjenek meg erről saját szemükkel. Megláthatják, hogy nálunk több mint nyolcezer templom és imaház áll a hívők rendelkezésére, tizennyolc egyház és egyházi társaság él vallásos életet. A vallásosság minden állampolgár magánügye. Nem tartjuk nyilván a hívőket. A szociológiai felmérések szerint azonban a hívők száma csökken, ami utóvégre a fejlett országok többségét is jellemzi. Más dolog, hogy egyesek- közülük néhányan nem is hívók- politikai célokra, a társadalom destabilizálására akarják kihasználni a vallást. Az ilyen akciókat külföldről, túlnyomórészt a rádió hullámain szervezik, és nincsen semmi közük az isten szolgálásával. Céljuk, hogy mesterségesen problémákat idézzenek elő a hívők és az állam közti viszonyban. Az állampolgárok döntő többsége, köztük a hívők többsége nem ért ezzel egyet. Sokat beszélnek a püspöki székek betöltéséről. Ezen a téren csak egy feltételt szabunk: a kinevezett püspökök legyenek valóban az egyház tisztelt képviselői, élvezzék a hívők bizalmát, legyenek lojálisak az állammal szemben és a törvényekkel összhangban tevékenykedjenek. Elvégre csehszlovák állampolgárok. • Nem jelenti-e ez éppen azt a problémát, amelyet az átalakítás és a reformok hoznak magukkal? Nem mondanám - válaszolta Jakeš elvtárs - hogy ez közvetlenül összefügg az átalakítással és a demokratizálással. Természetesen a glasznoszty, a nyílt politika, a nyílt tájékoztatás kedvező feltételeket teremt a különböző kérdések felvetéséhez. Ezt nem ellenezzük, ezt támogatjuk és erre szükségünk van. Az a fontos azonban, milyen céllal vetik fel a kérdéseket. Kit segítenek például azok a kísérletek, hogy félrevezessék a hívőket, vagy az úgynevezett Charta ’77 tevékenysége? Egyes hazai elégedetlenkedőket és azokat a külföldieket, akik rágalmazzák rendszerünket és ebből politikai tökét próbálnak kovácsolni. Az emberek millióinak ez nem jelent hasznot. Nekik nyugodt életre és munkára van szükségük. • A további kérdés az 1968. évi csehszlovákiai események értékelésére vonatkozott. Jók vagy rosszak voltak? Miloš Jakeš elvtárs az írásbeli válaszra hivatkozott, majd hozzátette, hogy az 1968-as év rossz volt, abból a szempontból, hogy a párt nem valósította meg céljait. Szabad teret kaptak azok az erők, amelyek szocialistaellenes jelleget adtak a megújhodás folyamatának, félrevezették az embereket, veszélyeztették az állam politikai stabilitását. Az egyik eredeti és helyes cél az volt, hogy elmélyítsük a szocialista demokráciát, de a valóságban a „fordított demokrácia" időszaka következett, amelyben könyörtelenül elhallgattatták mindazokat, akik nem értettek egyet azzal, amit a szocialistaellenes erők a tájékoztató eszközökben hirdettek. Mindenkit büntetlenül bármivel vádolhattak, gyalázhattak, nehezen lehetett bárkit is nyilvánosan megvédeni. • Az akkori körülmények között azt támogatta volna, hogy Csehszlovákia a Varsói Szerződés országainak részvétele nélkül oldja meg ügyeit? A válasz egyértelmű, mondotta Miloš Jakeš. Ha Csehszlovákia képes lett volna erre, ez lett volna a legjobb megoldás. Országunkban azonban már túlságosan súlyos volt a helyzet. Saját erőnkből nem tudtuk megoldani a problémákat, országunkban közvetlen veszélybe került a szocializmus. A helyzet ma más. Nálunk és más országokban is. Lehetőségünk van arra, hogy saját erőnkből szavatoljuk az egészséges fejlődést. Ez többek között az 1968. évi csehszlovákiai eseményekből levont tanulság eredménye is. A beszélgetés végén Henry Muller úr még egyszer köszönetét mondott az amerikai újságírók nevében Miloš Jakešnek a baráti fogadtatásért, a nyílt beszélgetésért és sok boldogságot kívánt neki. örömet okoz munkája? - kérdezte meg ezzel kapcsolatban! Amennyiben eredményes a munkám, igen - mondotta Miloš Jakeš, és sok sikert kívánt az amerikai népnek, amellyel jó kapcsolatban akarunk állni. Hangsúlyozta, az emberek Csehszlovákiában azt akarják, hogy bolygónkon béke legyen. Ez az alapvető feltétele annak, hogy találkozhassunk, kicserélhessük nézeteinket és jól együttműködhessünk. Nicaraguai rendezés A kontrák furcsán viszonyulnak a sapoai megállapodáshoz (ČSTK) - A nicaraguai tűzszünetről folytatott tárgyalások alakulásából arra lehet következtetni, hogy az ellenforradalmi erőknek a jelek szerint nem érdekük a konfliktus befejezése, s ez az álláspontjuk összhangban áll az Egyesült Államokéval. A Sapoa faluban március 23-án kötött megállapodás értelmében - aláírása némi meglepetést okozott - az ideiglenes tűzszünet első két hetében, vagyis április 15-ig a kontrák alakulatait Nicaragua kijelölt körzeteiben kellett volna összevonni. Ugyancsak április 15-én kellene megkezdődniük a tárgyalásoknak a végleges tűzszünetről. Vitathatatlanul kedvező jel, hogy a sapoai megállapodás óta nem érkeztek Nicaraguából jelentések a somozisták újabb terrorcselekményeiről, sem összecsapásaikról a sandinista hadsereggel, ami azt jelenti, hogy a tűzszünetet tiszteletben tartják. Ellentmondásos azonban a kontrák hozzáállása a sapoai megállapodás további pontjaihoz. Alakulataikat nem vonták össze a kijelölt körzetekben, mivel a „Nicaraguai Ellenállás“ képviselői képtelenek voltak reagálni a technikai tárgyalásokon a kormány arra vonatkozó javaslatára, hogyan kellene biztosítani a fegyveresek ellátását. Az a követelés pedig, hogy ezek az alakulatok az ideiglenes tűzszünet alatt is kaphassanak fegyvereket, teljesen elfogadhatatlan. Arra enged következtetni, hogy a somozisták a tűzszünetet valójában csak a harcok felfüggesztésének tekintik, ez alatt akarnak erőt és eszközöket gyűjteni a további harchoz. A legújabb hirek kétségessé teszik, hogy Managuában pénteken megvalósul-e a két fél legfelsőbb szintű találkozója. A kontrák vezetése szinte nevetséges kifogásokhoz folyamodik, például a tárgyalások színhelyéül szolgáló szálloda kiválasztása ügyében. A kontravezérek túllépik azt a határt, amelyet a középamerikai béketerv szab meg a két fél párbeszéde számára. E szerint a tárgyalásokon csak a katonai kérdéseket kell érinteni, viszont a kontrák ismét arra törekednek, hogy politikai kérdések is felkerüljenek a napirendre. Mindezeket figyelembe véve leszögezhető, hogy ha meghiúsulnak a tárgyalások, azért kizárólag a kontrák vezetőit és washingtoni védelmezőiket fogja terhelni a felelősség. Indonézia és Nicaragua megállapodott a diplomáciai kapcsolatok felvételében, nagyköveti szinten. A kiadott közös közlemény szerint a lépés célja a két ország közti baráti kapcsolatok megszilárdítása, összhangban az ENSZ alapokmányával, s az el nem kötelezettek mozgalmának elveivel. A szovjet kormányfő Magyarországra látogat (ČSTK) - Moszkvában tegnap bejelentették, Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a miniszter- tanács elnöke április 18-a és 20-a között hivatalos baráti látogatást tesz Magyarországon. A szovjet-amerikai gazdasági kapcsolatokról (ČSTK) - Moszkvában tegnap megkezdődött a szoviet-amerikai kereskedelmi és gazdasági tanács 11. ülésszaka, melyen a szovjet minisztériumok és szervezetek 300 vezető gazdasági dolgozója vesz részt, valamint több mint 500 amerikai vállalkozó. A Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasági köreinek közös szerve 1973- ban jött létre. Tevékenységének célja, hogy kedvező feltételeket teremtsen a kereskedelmi kapcsolatokhoz, s keresse az együttműködés új formáit és módszereit. Ugyancsak tegnap kezdte meg a szovjet fővárosban 10. együttes ülését a szovjet-amerikai kereskedelmi bizottság. A napirenden a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztésének távlatai szerepelnek a szovjet-amerikai együttműködés új szakaszában. A szovjet delegációt Alexandr Kacsanov, a külgazdasági kapcsolatok miniszterének első helyettese vezeti, az amerikai delegáció élén William Verity kereskedelmi miniszter áll. William Verityt hétfőn fogadta Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. A konstruktív tárgyalások során megvitatták a szovjet-amerikai gazdasági együttműködés fejlesztésének problémáit, tekintetbe véve Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan tavaly decemberi elvi megállapodásait. Guatemala Megkezdődött az IPU konferenciája (ČSTK) - Guatemalában hétfőn megkezdődött az Interparlamentáris Unió (IPU) 79. konferenciája, amelyen száz ország és 15 nemzetközi szervezet több mint ezer képviselője vesz részt. A konferencia napirendjén szerepelnek a nemzetközi gazdasági együttműködéssel, a szociális helyzettel kapcsolatos kérdések, valamint a regionális konfliktusok megoldásának lehetőségei A résztvevők a hatnapos üléssorozat keretén belül értékelik azt is, mennyiben járultak hozzá a parlamentek a béke megőrzéséhez és Irak-lrán Folytatódik a „városok háborúja“ (ČSTK) - Irak tegnap rakétatámadást intézett az iráni Tabriz város ellen - jelentette az iraki katonai szóvivő. Az INA iraki hírügynökség hozzáfűzte, hazai gyártmányú rakétáról volt szó. Irán válaszul a hétfői Teherán és Iszfa- hán elleni támadásokra, két rakétát lőtt ki kulcsfontosságú bagdadi katonai célpontokra. Az iráni tüzérség tűz alá vette a déliráni Bászra kikötővárost és az ellenség Umm Kaszr nevű tengeri célpontját, közölte az ÍRNA iráni hírügynökség. Mohammed Hosszéin Dzsalali iráni hadügyminiszter hétfőn bejelentette: az iráni rakáték legtöbbje hazai gyártmányú. Azzal fenyegetőzött továbbá, hogy rakétáik „pokollá változtatják" Bagdadot, ha Irak nem fejezi be az iráni városok ellen intézett támadásait. Sikertelenül fejeződtek be New Yorkban azok a tárgyalások, amelyeket az ENSZ főtitkára folytatott Viszam Zahami iraki külügyminiszter-helyettessel a háború befejezésének lehetőségeiről. Az iraki politikus hétfőn kijelentette, amíg Irán nem fogadja el a BT 598. számú határozatát, addig fölöslegesek a béketárgyalások. a bizalom légkörének megteremtéséhez a nemzetközi kapcsolatokban. Hazánk parlamenti küldöttségét Anton Blažej, az SZLKP KE és a Szövetségi Gyűlés Elnökségének tagja, az IPU kulturális, tudomány- és iskolaügyi állandó bizottságának alelnöke vezeti. Vinicio Cerezo guatemalai államfő nyitóbeszédében rámutatott: a világ nemzeteit a nemzetközi biztonság és béke szavatolásának, valamint a demokratikus eszmék és a szociális egyenlőségre való jog érvényesítésének a szükségessége köti össze. Hangsúlyozta, az egyes problémákat elsősorban globálisan, és nem csak a nemzeti érdekek szempontjából kell értelmezni. Rámutatott, a regionális konfliktusok politikai megoldást követelnek. Alfonso Alonso, a guatemalai parlament elnöke reményét fejezte ki, hogy az IPU mostani konferenciája jelentősen hozzájárul a közép-amerikai konfliktus békés rendezésének lehetőségéhez. Egyidejűleg hangsúlyozta, a közép-amerikai parlament létrehozásával az IPU támogatásáról biztosította a rendezési folyamatot Hans Stercken, az IPU Tanácsának elnöke szintén felszólalt a nyitóülésen. Beszédében elvetette a konfliktus katonai beavatkozással történő megoldását. Belgrádban összeültek a hetvenhetek (ČSTK) - Belgrádban tegnap megkezdődött a hetvenhetek csoportjának miniszteri ülése, amelyen több mint 60 küldöttség van jelen. A találkozón várhatóan aláírják a kereskedelmi kedvezmények átfogó rendszere (GSTP) elnevezésű egyezményt, amely kedvező feltételeket teremtene a résztvevő országok számára. A GSTP-nek az a célja, hogy az érintett államok között tovább bővüljön az együttmüködés és növekedjen az eladósodott fejlődő országok részesedése a nemzetközi kereskedelemben. ÚJ SZÚ 4 1988. IV. 13.