Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)
1988-04-12 / 85. szám, kedd
Júniusban Algírban tartják a rendkívüli arab csúcsot Szovjet küldöttség járt a Perzsa-öböl három országában (ČSTK) - A Tel Aviv-i rádió tegnapi jelentése szerint Jicchak Rabin izraeli hadügyminiszter beismerte, hogy „valószínűleg" egy izraeli rendőr lőtte le azt a 14 éves zsidó lányt, akit a múlt héten öltek meg a ciszjordániai Bajta faluban. Az izraeli hatóságok eredetileg azt közölték, hogy a lányt az „arabok kövezték halálra“. Később, amikor bebizonyosodott, hogy lőfegyverből kilőtt golyó ölte meg az áldozatot, bejelentették: „egy ismeretlen palesztin“ volt a tettes. Az esemény fokozta a feszültséget a térségben és még magasabbra csapott az arabellenes hisztéria hulláma. Az Arab Államok Ligájának Tanácsa vasárnap megtartott 89. rendes ülésén úgy határoztak, hogy június első hetében Algírban tartják meg a tagországok rendkívüli csúcsértekezletét. A legfőbb téma várhatóan a palesztin kérdés igazságos rendezése lesz. A Szovjetunió küldöttsége, amelyet Georgij Tarazevics, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének alelnöke vezetett, befejezte a Perzsa-öböl országaiban tett körútját. A delegáReagan a rakétákról (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök vasárnap Las Vegasban, a rádiótársaságok országos tanácsának vezetői előtt mondott beszédében kijelentette: még egyáltalán nem világos, hogy elkészül-e a stratégiai fegyverek 50 százalékos csökkentésére vonatkozó szerződés a május végén esedékes moszkvai csúcstalálkozó előtt. Ugyanakkor annak a reményének adott hangot, hogy mind a Szovjetunióban, mind az Egyesült Államokban ratifikálják a közepes és a rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról decemberben kötött szovjet-amerikai szerződést. Szovjetunióbeli programjával kapcsolatban az elnök azt mondotta, hogy az emberi jogokról, a regionális konfliktusokról, a kétoldalú kapcsolatokról és a fegyverzetellenőrzési kérdésekről fog tárgyalni Mihail Gorbacsovval. Amerikai inspekció az NDK területén (ČSTK) - Az Egyesült Államok kormánya április 9-én kéréssel fordult az NDK kormányához hogy április 10-e és 12-e között katonai ellenőrzést hajthassanak végre a Német Demokratikus Köztársaság területén. * Az NDK kormánya eleget tett a kérésnek és a továbbiakról tájékoztatni fogja az összeurópai folyamatban részt vevő országokat. Az ellenőrzést a stockholmi konferencia záródokumentumainak értelmében az amerikai fegyveres erők négy tisztje végzi. ció látogatást tett az Egyesült Arab Emírségekben, Ománban és Kuvait- ban, ahol a legfelsőbb vezetőkkel folytattak megbeszéléseket. A vélemények megegyeztek abban, hogy az iraki-iráni konfliktust mielőbb rendezni kell, mert a háború veszélyezteti a hajózás biztonságát és szabadságát. Az érintett országok képviselői támogatják a Szovjetunió által előterjesztett javaslatot, miszerint vonják ki a hadihajókat az öbölből és az ENSZ lobogója alatt haditengerészeti erőket vezényeljenek oda. IPU-konferencia (ČSTK) - Guatemalában tegnap megkezdődött az Interparlamentáris Unió (IPU) 79. konferenciája, amelyen mintegy 100 ország képviselője vesz részt. Hazánk parlamenti küldöttségét Anton Blažej, a CSKP KB tagja, a Szövetségi Gyűlés Elnökségének tagja, az IPU kulturális, tudomány- és iskolaügyi állandó bizottságának alelnöke vezeti. A konferencia napirendjén elsősorban a nemzetközi politikai, gazdasági és szociális, helyzettel kapcsolatos kérdések szerepelnek. A résztvevők értékelik, mennyiben járultak hozzá a parlamentek a béke megőrzéséhez és a bizalom légkörének megteremtéséhez a nemzetközi kapcsolatokban. Több száz áldozata van a vasárnapi pakisztáni lőszerraktár-robbanásnak (ČSTK) - Mint már beszámoltunk róla, az Iszlámábádtól 5 kilométerre fekvő Fajzabad lőszerraktárában vasárnap robbanás történt. A legújabb jelentések szerint a szerencsétlenség 300 halálos áldozatot és legalább ezer sebesültet követelt. A Muslim pakisztáni napilap a Vöröskereszt képviselőire hivatkozva közölte azokat az adatokat, melyek alapján a katasztrófa következtében több mint ezren vesztették életüket, s 5 ezerre tehető a sebesültek száma. A hivatalos jelentés 80 halottról és 850 sebesültről tudósított. A leginkább sújtott területeken továbbra is folytatódnak a mentési munkálatok. Mohammed Khán Dzsunedzso pakisztáni kormányfő vasárnap rendkívüli ülésre hívta össze kormányát, melyen különbizottságot hoztak létre az eset kivizsgálására. A kormány egyidejűleg háromnapos állami gyászt rendelt el az országban, s olyan intézkedést hozott, melynek értelmében fel kell számolni a sűrűn lakott települések közelében levő lőszerraktárakat. Zi- aul Hakk pakisztáni államfő megszakította kuvaiti látogatását és Isz- lamabadba utazott. Pakisztánban vasárnap újabb baleset történt. A főváros közelében levő fegyvergyárban szintén robbanás történt, melynek következtében nyolcán vesztették életüket. Szemtanúk elmondása szerint 17-en sebesültek meg. Támaszponttárgyalások Manilában (ČSTK) - Manilában tegnap felújították a Fülöp-szigeteki területen levő amerikai támaszpontok jövőjével foglalkozó tárgyalásokat. Az amerikai fél a megbeszéléseket a múlt héten szakította félbe, azután, hogy Raúl Manglapus Fülöp- szigeteki külügyminiszter előterjesztette kormánya javaslatát. Ennek értelmében bizonyos változásokat eszközölnének a támaszpontokról szóló jelenlegi megállapodás szövegében, melyek alapján Washingtonnak a manilai kormányhoz kellene benyújtania kérelmét a támaszpontokon telepített rakéták engedélyezésére. Nicholas Platt, az Egyesült Államok Fülöp-szigeteki nagykövete, aki a tárgyalásokon az amerikai küldöttséget vezeti, a múlt hét végén hamarjában Hongkongba utazott, hogy a kialakult helyzetről megbeszéléseket folytasson Gaston Si- gurral, az Egyesült Államok külügyminisztériumának a kelet-ázsiai és a csendes-óceáni térség ügyeiben illetékes titkárával. Értelmetlen terrorista akció Felháborodás Afganisztánban az utasszállító gép lelövése miatt (ČSTK) - Hatalmas felháborodást váltott ki az afgán lakosság körében az utasszállító repülőgép ellen vasárnap elkövetett merénylet. Mint már beszámoltunk róla, az afgán szélsőségesek föld-levegő rakétával lelőtték a két afgán tartományi központ között közlekedő AN-26 típusú gépet. A 23 utas és a hat főnyi személyzet életét vesztette. Az értelmetlen terrorista akciót akkor hajtották végre, amikor küszöbönáll az afgán rendezéssel kapcsolatos genfi okmányok aláírása, s amikor az afgán nép előtt körvonalazódnak a békés élet reális távlatai. A rakétatámadás viszont bizonyítja, Afganisztánban a jól felfegyverzett szélsőséges csoportok nem kívánják a rendezést. Ezt a Farjáb tartományból érkezett újabb hírek is megerősítik, a közigazgatási központot, Majmene várost ugyancsak tűz alá vették, s az ország egyéb területein is kísérletek történtek a jelenleg folyó parlamenti választások megzavarására. Mindez igazolja, hogy Afganisztánban a béke megteremtése a genfi okmányok aláírása után sem lesz egyszerű folyamat. Nadzsibullah afgán államfő tegnapi beszédében kijelentette, hogy a parlamenti választások valóban demokratikus légkörben, az alkotmánnyal összhangban folynak. Az első öt nap alatt hozzávetőleg 759 ezer állampolgár adta le szavazatát. Az államfő kifejezte reményét, hogy a törvényhozási választásokba az egész nép aktívan bekapcsolódik. Konkrét kérdésekről - reálisan, nyíltan TASZSZ-kommentár a CSKP KB 9. üléséről ÚJ SZÚ 1988. IV. 12. (ČSTK) - Realitás és nyíltság, mélyenszántó elemzés és a konkrét kérdésekre irányuló figyelem - ezek jellemezték a CSKP Központi Bizottságának 9. ülését - írja tegnapi kommentárjában Alekszandr Kondrasov, a TASZSZ szemleírója. Majd rámutat: ha figyelembe vesz- szük a megtárgyalt problémák súlyát és időszerűségét, továbbá azt, hogy a tanácskozáson a konkrét döntések egész komplexumát dolgozták ki, az áprilisi ülést bátran mérföldkőnek nevezhetjük Csehszlovákia életében. A Miloš Jakeá főtitkár által előterjesztett beszámoló, valamint a tanácskozás más dokumentumai nem tekinthetők csak a pártapparátus munkája eredményének, vagy a pártvezetés véleményének. Sok mindenben tükrözi minden kommunista nézetét és szándékait, minden csehszlovák dolgozó véleményét. A CSKP alapszervezeteiben nemrégiben megtartott évzáró taggyűléseken, a KB-ülés előtt a sajtóban kibontakozott vitában számos javaslat hangzott el arról, hogy mivel kell foglalkoznia a tanácskozásnak. A lapokban a párttagok és pártonkí- vüliek is nyíltan kifejtették véleményüket, s ez az ülés dokumentumaiban is tükröződött. Tekintettel arra, hogy a gazdasági mechanizmus átalakítását célzó törvényjavaslatokat is országos vitára bocsátották korábban, el lehet mondani: a mostani KB-ülés határozatai a dolgozók véleményére alapoznak. A párt- és állami szervek a XVII. kongresszus, s főleg a tavaly decemberi KB-ülés óta jelentős munkát végeztek az átalakítás elméleti és szervezési biztosítása szempontjából. Az átalakítás a gyakorlatban azonban még nem hozta meg a kívánt eredményeket. Nem teljesítik a gazdasági növekedés tervezett mutatóit, a pártszervek és -szervezetek munkájában még sok a formalizmus, az adminisztratív módszerek alkalmazása. Az ország közvéleményét aggasztják az olyan negatív jelenségek, mint amilyen a szocialista tulajdon megkárosítása, a kimutatások meghamisítása, s az, hogy a vezető gazdasági dolgozók egyenesen félrevezetik az államot. Az ülésen nyílt, esetenként önkritikus szavak hangzottak el az említett problémákkal kapcsolatban, s azoknak az elhatározásoknak a hangoztatása, hogy ezeket fel kell számolni, nem csupán elvi álláspontnak számít. Példa ez minden pártszerv és -szervezet számára, hogy hasonló következetességgel és megalkuvás nélkül járjanak el a termelés hatékonyságának növeléséért, a pártmunka jelen korunk szükségleteinek megfelelő átalakításáért, a rend és fegyelem erősítéséért folytatott harcban. Kondrasov rámutat, hogy a tanácskozáson nagy figyelmet szenteltek a csehszlovák kommunisták a párt káderpolitikájának. A szervezési kérdések megvitatása során a fiatalításra törekvő elvi irányvonalat összekapcsolták az idősebb vezetők tapasztalatainak kihasználásával, s ez kétségkívül minden pártszerv számára jó példával szolgál a káderpolitika megvalósításához az egész országban. Q^inte bizonyosra vehető, hogy mégis lesz rendezés, május 15-én mégis megkezdődik a szovjet csapatok kivonása Afganisztánból. A múlt hét vezető, világ- politikai jelentőségű hírei az afganisztáni rendezéssel voltak kapcsolatosak, a legnagyobb szenzációnak pedig a Genfben folyó afgán-pakisztáni tárgyalásokon közvetítő Diego Cordovez pénteki bejelentése számított: a terv szerint április 14-ig, vagyis csütörtökig aláírják a rendezési okmányokat. Bizonyára nem véletlen, hogy ez a dátum egybeesik az Afganisztánban folyó parlamenti választások befejezésével is. Hetek óta vártunk erre a hírre, a „szenzációra“. Minden pillanatban várható egy közlemény a rendezési dokumentumok aláírásáról. Közvetlenül e kézirat nyomdába küldése után is megtörténhet, s lapunk később záró oldalán hírt is adunk róla. Akkor pedig szükségtelennek látszik majd az „enyhe“ feltételes mód. De csak akkor, mert a visszafogottságot ez ügyben nem a túlzott óvatosság indokolja, hanem a tapasztalat. Amikor március második napján a svájci városban megnyílt az utolsónak beharangozott tárgyalási forduló, csak nagyon kevesen gondolták, hogy nem sikerül a tervezett határidőben, két héten belül (15-ig) aláírni a dokumentumokat. Hiszen az okmányok már akkor készen voltak. Csak az a néhány ember tudhatta ezt Pakisztánban és az Egyesült Államokban, akik kiötlötték az újabb, korábban fel sem merült és elfogadhatatlan feltételeket, amelyek miatt egy hónappal ezelőtt nem kerülhetett fel a pont az i betűre. Valamit a dátumokról: egyrészt azért utalunk rájuk ilyen pontosan, mert az időtényezőnek itt nagyon fontos szerepe van, másrészt pedig segítenek eligazodni az utóbbi hetek diplomáciai mozgásaiban, a sokszor egymásnak is ellentmondó hírek és nyilatkozatok tömkelegében. Holtpontra jutottak március végén a genfi megbeszélések, ezért Cordovez meg is szakította azokat, majd húsvét hétfőjén, délelőtt, az ENSZ-főtitkár különmegbízottja Nyi- kolaj Kozirev szovjet és Robert Peck amerikai nagykövettel konzultált, a délutáni órákban pedig felújították a közvetett tárgyalásokat is: Cordovez találkozott Abdul Vakil afgán külügyminiszterrel és Zain Nurani pakisztáni külügyi államminiszterreL Ezt megelőzően, vasárnap, Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter váratlanul az afgán fővárosba utazott, ahol több napon keresztül tárgyalt a rendezésről. így a múlt hét első felében a kabuli megbeszélések eredményeiről vártuk a közleményt, e helyett megérkezett a hír: Nadzsibullah államfő és Sevardnadze Taskentba utazott, ahová megérkezett Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is. A szovjet vezetés tehát rendkívül gyorsan és rugalmasan reagált a Genfben kialakult patthelyzetre, nem engedve, hogy megállítsák a rendezési folyamatot. K I. yolcpontos közleményt adINy tak ki a múlt csütörtökön a legfelsőbb szintű szovjet-afgán találkozóról, a dokumentum rögzíti az elvi fontosságú megállapításokat és a tennivalókat, s kimondja: a genfi csomagot alkotó megállapodások rövid határidőn belüli aláírása esetén a korábbi szovjet afgán megállapodással összhangban mégis megkezdik május közepén a csapatkivonást. Cordovez elmondta, a következő okmányok állnak aláírásra készen: 1. kétoldalú afgán-pakisztáni megállapodás a kölcsönös kapcsolatok elveiről, főleg a be nem avatkozásról és az intervencióról való lemondásról; 2. nyilatkozat a Szovjetunió és az Egyesült Államok nemzetközi garanciáiról; 3. kétoldalú afgán-pakisztáni megállapodás a menekültek önkéntes hazatéréséről. Ez a genfi csomag tartalmazza még a kötelezettségvállalások teljesítésének ellenőrzési mechanizmusáról szóló rendelkezéseket is. Az ENSZ-diplomata kijelentette azt is, hogy a koalíciós afgán kormány megalakítása kizárólag az afgán nép ügye. Szavai azért is fontosak, mert korábban a pakisztáni féllel is konzultált. Két nagyon bonyolult kérdésre kell kitérni a legújabb fejleményekkel összefüggésben. Az egyik az a tény, hogy a Szovjetunió elengedett egy hónapot. A másik: Cordovez nem tehette volna meg nyilatkozatát a pakisztáni beleegyezés nélkül, s mi késztethette erre Iszlámábádot? Lényeges pontja volt a február 8-i szovjet nyilatkozatnak, hogy ha március 15-ig aláírják a genfi okmányokat, akkor két hónap múlva megkezdődhet a szovjet csapatok kivonása. S itt nem is maga a kivonulás a nagy kérdés, hanem a hogyanja. Az első eldöntött tény, az új szovjet külpolitika az afganisztáni helyzet elemzése alapján felülbírálta a korábbi álláspontot, s különböző okok miatt - részletezésükre nincs mód, hiszen egy nagyobb lélegzetvételű tanulmányt is megérdemelnének - Moszkvában az a nézet kerekedett felül, hogy a távozás elkerülhetetlen, logikus lépés. Sevardnadze pedig nemrégiben, a Rabotnicseszko Delonak adott interjújában kijelentette: A RENDEZÉS a csapatkivonás akkor is megtörténik, ha nem jön létre Genfben a megállapodás. Csakhogy akkor ez már kizárólag a Szovjetunió és az afgán kormány közötti megállapodás ügye lenne (vagyis nem kérnék ki sem Pakisztán, sem az USA véleményét). Egyébként ez lehetett az egyik ok, amiért Pakisztán hajlandó az aláírásra. A zért is szükségesnek tartották Moszkvában a két hónapot, mert a csapatkivonás nem puszta szervezési, katonai-technikai kérdés. Hanem politikai is. A szovjet kivonulással egyidóben meg kell szűnnie az afgán belügyekbe való beavatkozásnak. Biztosítani kell, hogy a szovjet kivonulást ne követhesse fegyveres bevonulás a másik oldalról. A korszerű amerikai és máshonnan származó eszközökkel felszerelt ellenzéki csoportokra gondolunk, hiszen nincs rá semmilyen garancia, hogy ezek a megváltozott körülmények közepette nem kezdenének el egy újabb vérontást, vagy inkább mondjuk úgy, hogy nem folytatnák az eddigit. Politikai kérdés, a hatalom kérdése ez, hiszen a kabuli vezetés felszólította a fegyveres ellenzéket: kapcsolódjon be a most folyó parlamenti választásokba, több miniszteri és még magasabb tisztséget is felajánlott képviselőiknek. Tehát együttműködést, megbékélést, partnerséget kínált fel az ellenzéknek, nem pedig hataiomátadást, ahogy azt a legreakció- sabb fegyveres tömörülésnek, a pakisztáni bázisú, úgynevezett pesavari heteknek a vezetői képzelik. Ezek az új kormányban egyetlen kommunistát sem akarnak látni, nem hajlandók együttműködni Nadzsibullah kormányával, az ANDP-vel, sót megalakították saját „ellenkormányukat“ is, s tegnapelőtt ismételten megerősítették: nem kapcsolódnak be a rendezési folyamatba. Pakisztán támogatja őket, hiszen rajta keresztül jutnak el hozzájuk az amerikai fegyverek, amiért jelentős segélyeket kap Washingtontól. Ugyanakkor a rendezés elodázása szaporítja Pakisztán gondjait: az afgán fegyveres ellenzéki csoportok egymással is rivalizálnak, a határ menti pakisztáni városok lakossága nem kívánja a jelenlétüket, s ezért növekszik a feszültség. A több millióra becsült afgán menekültek ellátása sem olcsó mulatság. Még egy fontos hír: a The Washington Post egy hete közölte, hogy az Egyesült Államok a közelmúltban nagy mennyiségű fegyvert juttatott el az afgán fegyveres ellenzékhez, egyebek között Tow típusú harckocsi-elhárító rakétákat és korszerű páncéltörő ágyúkat is kapnak. Erre az újabb „titkos“ támogatásra Washington 300 millió dollárt fordít, hogy megerősítse őket, mielőtt egy megállapodás megtiltaná a fegyverszállítást. Az amerikai lap fogalmazott így, hozzátéve, hogy állítólag Szaúd-Arábia is küld fegyvereket a magukat szent muzulmán harcosoknak nevező szervezeteknek. Más források pedig arról számolnak be, hogy a határ afganisztáni oldalán hatalmas titkos föld alatti raktárakat építenek a fegyver és muníció tárolására, s így készülnek a szovjet csapatkivonás utáni harcokra. M indent figyelembe véve két dolgot kell leszögezni. Gorbacsov és Nadzsibullah a rendezés érdekében engedményt tett a másik félnek, őszinte párbeszédre és együttműködésre szólítottak fel a rendezés érdekében. A genfi megállapodások aláírása után sem megy majd minden simán, a megbékélés folyamata hosszú lehet, s egyáltalán nem könnyű. De a háborúban elfáradt afgán nép számára meg kell teremteni végre a békét. MALINÁK ISTVÁN
