Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)
1988-04-09 / 83. szám, szombat
A CSKP KB Elnökségének beszámolója (Folytatás a 3. oldalról) zó kommunistákkal szemben támasztott követelmények a nemzeti tanácsok és a Szövetségi Gyűlés kommunista képviselőire is vonatkoznak. A törvényhozó szervek munkájának fontossága növekszik, mivel számos új törvényt kell előkészíteni, érvényesítve ezeknek a szerveknek az ellenőrző szerepét is. Új törvényjavaslatot készítenek elő a képviselők szerepéről, valamint a Szövetségi Gyűlés ügyrendjéről. A szocialista demokrácia további jelentős elmélyülése érdekében a CSKP KB Elnöksége szükségesnek tartja, hogy foglalkozzunk az általános választások rendszerének tökéletesítésével, valamint a bíróságok függetlenségének megerősítésével. V. Határozottabban kell megszilárdítani a fegyelmet, a rendet és a törvényességet Elvtársak, a párt felkészülése az átalakítás feladatainak megvalósítására megköveteli, hogy egyidejűleg megoldjuk a felgyülemlett súlyos problémákat. Ez mindenütt határozottságot és elvszerúséget követel meg. Ezért a szocialista demokrácia elmélyítését elválaszthatatlanul összekapcsoljuk a fegyelem, a rend és a törvényesség megszilárdításával. Talán nem kell külön kiemelnünk annak politikai jelentőségét, hogy alapvető fordulatot kell ezen a téren elérnünk a párt és a társadalom fejlődése, az átalakítás eredményes megvalósítása érdekében. Mindenekelőtt ki kell küszöbölni a különféle negatív jelenségeket, így a munka nélkül szerzett bevételeket, az individualizmust megerősítő irányzatokat, számos esetben a tisztségekkel való visszaélést, a törvények megsértését vagy megkerülését. Nagy gazdasági és erkölcsi károkat okoz a mélyen gyökerező egyenlósdi, amely megsérti a szociális igazságosságot. Élesen kell fellépnünk azokban az esetekben, amikor a szavak ellentétben állnak a tettekkel, s amikor ellentét tapasztalható a szavakban hirdetett eszmények és szocialista erkölcsi értékek, valamint ezek gyakorlati alkalmazása között. Súlyos társadalomellenes jelenség, amellyel sajnos elég gyakran találkozunk, a feladatok teljesítésére vonatkozó adatok meghamisítása. A CSKP KB Elnöksége foglalkozott ezzel a kérdéssel, tájékoztatta erről az alacsonyabb szintű szerveket és a hiányosságok megszüntetését követeli. A legfelsőbb népi ellenőrzési szervek 1226 vállalatnál és intézménynél végeztek ellenőrzést, eszerint a szervezeteknek több mint a fele meghamisította a feladatok teljesítésére vonatkozó kimutatott adatokat és más mutatókat, ami lehetővé tette a nem jogos prémiumok vagy jutalmak kifizetését. így például a trnavai autógyár és a prostéjovi Agrozet olyan termékeket számlázott ki, amelyek még nem készültek el. A Stará Turá-i Chirana csak névlegesen adta el készleteit, a brnói Prefa és a hyskovi Prefa törvényellenes módon anyagi előnyhöz jutott azáltal, hogy a betonkeverékek készítésénél nem tartotta be a technológiai fegyelmet. A felettes szervek e fogyatékosságokból nem vonták le a megfelelő következtetéseket. Az irányítás vonalán továbbított jelentések néhány kivételtől eltekintve, pozitívan értékelték a negatív jelenségek elleni harc eredményeit, tehát nem indultak ki a valós helyzetből. A felettes szervek ezeket a jelentéseket nem bírálták felül kritikusan, lényegében csak alapanyagnak tekintették ahhoz, hogy hasonló tartalmú jelentéseket adjanak a felsőbb szerveknek. Nyíltan meg kell mondani, számos esetben az illetékes pártfunkcionáriusok is tudtak a fogyatékosságokról, de hallgattak. A népi ellenőrző bizottságok továbbra is súlyos negatívumokkal találkoznak a termékek minőségével kapcsolatban. Es ami a legrosszabb, számos helyen a pártszervezetek is közömbösen ítélik meg a megállapított fogyatékosságokat, még azokban az esetekben is, ha ezekért párttagok felelősek. Előfordul, tétlenül nézik, hogy vezető beosztásokba, anyagi felelősséggel járó munkakörökbe olyan embereket neveznek ki, akiket az ilyen munkakörben elkövetett bűncselekményekért jogérvényesen már egyszer elítéltek. Elkerüli a figyelmet az is, hogy a vállalati, sőt minisztériumi ellenőrzések sem teljesítik feladatukat. Ezekben az esetekben a vezetők figyelmének peremére kerül a társadalom vagyonának védelme. Ennek határozottan véget kell vetni. Aggasztó, hogy egyes vezetők nem is léphettek fel a negatív jelenségek ellen, mivel azokat maguk követték el, illetve más, törvényellenes tevékenységet folytattak. Politikai felelősség hárul azokra a vezetőkre is, akik maguk nem vétettek, de tudtak a törvénytelenségekről és nem vonták le az egyes esetekből a következtetéseket. Vegyük figyelembe az ilyen esetek politikai következményeit és vonjuk le a tanulságokat. Az említett negatív jelenségek közül egyiket sem tűrhetjük meg. Az, hogy még mindig előfordulnak, tanúsítja, nem mindenhol érvényesítik elég következetesen a CSKP KB Elnökségének a pártszervekhez és -szervezetekhez intézett levelében foglalt elveket. Ez a dokumentum tudvalévőén a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem elvei megsértése elleni harc fokozásával foglalkozik. Ezen a téren fordulatot kell elérni, mivel ez életünk átalakításának elválaszthatatlan részét képezi. A pártnak a szocialista állammal és szerveivel, az ügyészséggel és a bíróságokkal, a társadalmi szervezetekkel, főleg a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalommal és a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel egységesen kell küzdenie a negatív, káros jelenségek ellen, a fegyelem és a rend megszilárdításáért. Ezen a téren fontos feladatok állnak a vállalatok önigazgatási szervei előtt. A közvéleményben olyan légkört kell teremteni, amely elítéli a szocialista erkölcs és törvényesség megsértését, megbecsüli, megfelelően értékeli s igazságosan jutalmazza a lelkiismeretes és becsületes munkát. Meggyőződésünk, hogy a dolgozók ezt támogatni fogják. VI. Fordítsunk megkülönböztetett figyelmet a pártsorok tisztaságára, minőségére és aktivitására Elvtársak, azzal a kérdéssel foglalkozva, hogy hogyan készült fel a párt az átalakításra, elemeznünk kell a párt mai helyzetét, összetételét, a további fejlődés lehetőségeit. Leszögezhetjük, hogy a hatvanas évek végén kialakult válság következményeinek felszámolása és a XIV. pártkongresszus óta a párttagság számbelileg jelentősen gyarapodott és minőségileg is javult. Csehszlovákia Kommunista Pártjának ma 1 717 016 tagja és tagjelöltje van, ebből 109 429 a tagjelölt. Két év alatt a kommunisták száma 2,5 százalékkal nőtt, ami azt jelenti, hogy a XVII. kongresszus követelményének megfelelően, csökkent a számbeli gyarapodás dinamikája. Kedvező a párt szociális- és korösz- szetétele, jelentősen nőtt a kommunisták műveltségi szintje. A párttagok és tagjelöltek csaknem kétharmada munkásszármazású. A kommunisták 50,2 százaléka közvetlenül a termelésben dolgozik, ebből 51,9 százalék aktív munkás. Ez összhangban áll a párt munkásjellegének megszilárdítására vonatkozó kongresszusi irányelvvel. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a fiatal munkások körében csökkent a párttagság iránti érdeklődés, és a pártból távozók többsége is munkás. A gazdasági szférában a kommunisták 70 százaléka 1971 után ebből minden negyedik párttag 1981 után lépett a pártba, és a párttagok 30 százaléka 35 évesnél fiatalabb. Az 1971 óta felvett 1 106 000 párttag közül 208 106 párttag, illetve tagjelölt tagsága megszűnt. Ebből 28 938 tagot és tagjelöltet, vagyis 14 százalékot kizártak, 127 226 tag, vagyis 62,2 százalék tagságát megszüntették, 51 892 tagjelölt, vagyis 25 százalék tagságát törölték. Ugyanebben az időszakban összesen 181 000, ebből az utóbbi két évben 30 000 büntetést róttak ki a párt alapszabályzatának megsértéséért, illetve a párthatározatok nemteljesítéséért. Tavaly minden ötödik pártbüntetést bűncselekményért rótták ki. Fel kell figyelni arra, hogy a párt sorainak formálása során gyakran nem elég átfogó, sőt gyakran adminisztratív hozzáállás érvényesül, sok esetben nem tulajdonítanak megfelelő jelentőséget a tagok és tagjelöltek nevelésének. Nem ritkán a legfontosabbnak a tagjelöltek felvételét, az irányszámok teljesítését tartják. Szem elől tévesztik a politikai célokat, nem veszik figyelembe az egyes munkahelyek sajátos feltételeit, azt a követelményt, hogy a dolgozókollektívákban és a közvéleményben növelni kell a párt befolyását. A pártmunka irányvonalát a CSKP KB 3. ülésének határozatai szabják meg. Ezeket a határozatokat következetesen és átfogóan kell megvalósítani az életben. Ez azt jelenti, hogy aktivizálnunk kell a párttagokat és tagjelölteket és ezzel párhuzamosan erősítenünk kell a párt sorait. Hangsúlyt kell helyeznünk az újonnan felvett tagok és tagjelöltek kellő felkészültségére. Ebből a szempontból kiválasztásuk során nagyobb igényeket kell támasztanunk. Figyelmünket a munkásokra, a műszaki értelmiségre kell irányítanunk, főleg azokra, akik a gyárakban és az építkezéseken dolgoznak. A tudományos intézetek-, ben, a tudományos dolgozókra, az egészségügyben az orvosokra és ápolónőkre, a főiskolákon a legjobb hallgatókra és pedagógusokra, vagyis mindenütt a legfontosabb hivatásokban dolgozókra. A pártmunkában a fő kritérium a párt forradalmi jellegének megszilárdítása, munkásmagvának megerősítése, a szervezetek akcióképességének és a kommunisták aktivitásának fokozása és ennek eredményeként a párt tekintélyének és befolyásának növekedése legyen. Elvszerűen fel kell vetni a kommunisták aktivitásának és példamutatásának kérdését. Ez kulcsfontosságú kérdés, közvetlenül összefügg a párt egységével, akcióképességével és tekintélyével. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert a pártszervek tapasztalatai szerint nem kevés a passzív tag. Kötelességeik teljesítése lényegében csak a tagdíjilleték fizetésére és a gyűléseken való részvételre korlátozódik. A pártban nincsen helyük az olyanoknak, akik csak papíron szerepelnek tagként. Konkrétan elemezni kell a passzivitás okait, rá kell mutatni mennyiben felelős ezért rpaga a kommunista, a szervezet munkája, vagy az adott munkahelyen, illetve lakóhelyen uralkodó légkör. Döntő fontosságú a feltételek megteremtése ahhoz, hogy minden kommunista nyíltan elmondhassa véleményét, s aktívan részt vehessen alapszervezete tevékenységében. Érzékenyen kell viszonyulni az idős kommunistákhoz, akik már nem dolgozhatnak ugyan teljes aktivitással, de számolni kell velük, ki kell használnunk tapasztalataikat a fiatalabb tisztségviselők nevelésében. El kell gondolkodni afelett is, hogy a központi bizottság a kerületi és járási bizottságok szintjén hogyan vonhatók be a munkába azok a tisztségviselők, akik már befejezték hivatásos politikai pályafutásukat, sok tapasztalatot szereztek és részt tudnak venni a párt politikájának kidolgozásában, illetve megvalósításának ellenőrzésében. A kommunisták aktivitását, példa- mutatását és fegyelmezettségét befolyásoló alapvető tényezők közé tartozik az eszmei-politikai felkészültség és az öntudat. Ezért, az eddiginél jobban kell őket felvértezni a szükséges információkkal, érvekkel, jobban kell ismerniük a párt határozatait és dokumentumait úgy, hogy ne csak tudjanak ezekről, hanem öntudatosan érvényesítsék is azokat és szakmailag megalapozott választ tudjanak adni az emberek kérdéseire. Ebből a szempontból nagyobb igényeket kell támasztanunk a pártoktatással szemben, amelyet szorosan össze kell kapcsolni a konkrét problémákkal, a párt mindennapi munkájával. Ezt a célt szolgálja a pártoktatás átalakítása. Harcolnunk kell a pártélet megtisztításáért, az opportunizmus és a liberalizmus továbbá a formális tagság és a passzivitás ellen, a párt realizációsképességének fokozásáért, a dolgozók tömegeire gyakorolt befolyásának elmélyítéséért. Minden kommunistának tudatosítania kell személyes felelősségét, amely erősebb lesz, ha rendszeresen konkrét feladatokkal bízzuk meg őt, és tisztségre való tekintet nélkül számot is kell adnia munkájáról a kollektíva előtt. Ez is elősegíti, hogy a párt befolyása megfeleljen a kommunisták nagy részarányának. VII. Sokoldalúan erősíteni kell a pártalapszervezetek szerepét és akcióképességét Elvtársak, a gazdaságirányításban és egyéb területeken végbemenő változások következményei, a vállalatok jogkörének és felelősségének növelése, valamint az önigazgatás érvényesítése a pártban is megköveteli, hogy minden láncszeménél növeljük az önállóságot és a felelősséget. Fokozódnak a köve- telemények a döntési jogkörökkel, a pártszerveknek és -szervezetek-' nek a feladatok és problémák megoldásához való hozzáállásával, továbbá a pártmunka stílusával és módszereivel szemben, főleg az össztársadalmi érdekek és szükségletek kielégítése során. A megoldásra váró feladatok megkövetelik a felsőbb szervek határozatainak megvalósításához való alkotó hozzáállást. Nem lehet az1 várni, hogy mindenhez útmutatásokat és recepteket adjanak ki, hogy miként kell eljárni az egyedi esetekben. A vezető tisztségviselőknek tudniuk kell önállóan cselekedni. Mindenekelőtt a pártalapszervezetek szerepe, önállósága és akcióképessége növelésére kell fordítani a figyelmet. A pártalapszervezetek- ben futnak össze az átalakítás és a demokratizálás feladatai gyakorlati megvalósításának legfontosabb kérdései. Értékeljük, hogy az évzáró taggyűléseken a kommunisták támogatták a XVII. kongresszuson meghirdetett irányvonalat és a CSKP KB 7. ülésének határozatait. Egy egész sor pártalapszervezetben, főleg a termelésben, felelősségteljesen viszonyultak az évzárók tartalmi előkészítéséhez - összefüggésben a tervfeladatok teljesítésével - s az elfogadott határozatokban tükröződtek a 7. ülés következtetései. A pártalapszervezetek többségének tanácskozásaira a nagyobb nyíltság és a bíráló szemlélet volt a jellemző. Az évzárókon bizonyos változásra is sor került az alapszervezetek bizottságaiban. Az újonnan megválasztott bizottsági tagok aránya 18,6 százalék, az új alapszervezeti elnököké pedig 15 százalék. Az alapszervezetek 4,8 százalékában tartottak titkos szavazást, ezekben 136 bizottsági tagot nem választottak meg, köztük 60 olyan elvtársat, akiknél azzal számoltak, hogy ők töltik majd be az elnöki tisztséget. A tapasztalatok általában alátámasztják, hogy a párttagok és -tisztségviselők jelentős része még nem úgy tekint a titkos szavazásra, mint a mélyebb demokratizmus megnyilvánulására. Ennek a kérdésnek sokkal nagyobb figyelmet kell majd szentelni. Helytelen lenne nem látnunk, hogy a 7. ülés határozatait nem értették meg minden szervezetben azok teljes terjedelmében és komplexitásában. Nem minden évzáró taggyűlés vált a szükséges mértékben a konkrét tettekre, aktivitásra és kezdeményezésre ösztönző erővé az átalakítás és a népgazdasági terv feladatainak teljesítésében, s egyéb területeken sem. Sok helyen megnyilvánult a mélyen gyökerező formalizmus, a sztereotip megközelítés, a társadalom új jelenségeivel és szükségleteivel szembeni apátia. Röviden szólva: még nem fújt mindenütt olyan szél, amely megmozgatta volna az állóvizeket, az évek óta megoldatlan gondokat, mindazoknak a lelkiismeretét, akik a régi módon dolgoznak és nem teljesítik kötelességüket. Csak kismértékben követelték meg a vezető dolgozóktól - kommunistáktól, hogy adjanak számot, miként biztosítják a párt politikáját, s hogyan akarnak eleget tenni feladataiknak. Sok évzáró gyűlés gyenge pontja volt, hogy nem hangsúlyozták a pártalapszabályzat következetes megtartásának elkerülhetetlenségét, s annak szükségét, hogy mindenütt le kell vonni a megfelelő következtetéseket, ahol az alapszabályzatot megsértették. A járási és kerületi pártbizottságoknak a konferenciái előkészítése során ezekből a fogyatékosságokból le kell vonniuk a tanulságokat. Előtérbe kerül a szükségszerűség: oly módon erősítsük az alapszervezetek szerepét, hogy a dolgozókollektívák politikai alapsejtjeiként kezdeményezóen lépjenek fel. Elsőrendű feladatuk az, hogy az átalakításnak, a szocialista önigazgatás kibontakoztatásának, a dolgozókollektívák munkaeredményekért vállalt felelőssége növelésének, az igazságos javadalmazási elvek megvalósításának, a dolgozók szociális problémái megoldásának az élére álljanak. Ugyanakkor hatékonyan elő kell segíteni a munkahelyeken a rend és a fegyelem erősítését, a nagyfokú angazsáltságot. Ehhez az szükséges, hogy a kommunisták közvetlen kapcsolatban legyenek a dolgozókkal, mindennapos tevékenységükkel erősítsék azok bizalmát a megkezdett irányvonal iránt, s ugyanakkor összekapcsolják a munkahelyek legidőszerűbb feladatainak a biztosítását a dolgozók érdekeinek és szükségleteinek kielégítésével. Ezzel függ össze az is, hogy egyes alapszervezetek elszigeteltségét fel kell számolni. A pártszervezetek jelentős szerepet játszanak a vállalatoknál a szocialista önigazgatás szerveinek létrehozásában és tevékenységük kibontakoztatásában, jelenleg ilyen kísérletek folynak. El kell érni, hogy az önigazgatási szervekbe tapasztalt munkásokat, kiváló konstruktőröket, technikusokat, kommunistákat, pártonkívülieket, valamint más politikai pártok tagjait válasszák, olyan embereket, akik odaadóak a szocializmus iránt és természetes tekintélyük van a dolgozók között, továbbá a pártszervezetek, a szak- szervezeti és más társadalmi szervezetek tisztségviselőit. Fontos követelmény, bevonni a dolgozókollektívákat a termelés irányításába az önigazgatási szerveken keresztül, s ebben a folyamatban erősíteni a pártszervezetek politikai ráhatását oly módon, hogy támogassák az emberek alkotó részvételét és a szocialista vállalkozást. A pártszervezeteknek nemcsak a kommunistákkal kell dolgozniuk, hanem az önigazgatási szervek minden tagjával, meg kell velük beszélni, miként lehet a helyi feltételek között a legjobban biztosítani a pártpolitika feladatainak a megvalósítását. Ami az új tudományos-kutatási, termelési és forgóalapok létrehozását illeti, keresni kell majd és a gyakorlatban le is ellenőrizni a pártépítés optimális formáit, amelyek szavatolják a párt befolyását az új feltételek között. Mindenekelőtt az új gazdasági mechanizmusra való áttérés időszakában várnak a pártszervezetekre, a kommunistákra nem könnyű feladatok, vagyis akkor, amikor az új mechanizmus még nem működik teljes egészében. Arról van szó, hogy szembe kell szállni az össztársadalmi érdekek rovására történő spekulációval, s leküzdeni az olyan tendenciákat, hogy csupán az új mechanizmus eszközeinek automatikus érvényesülésére hagyatkozzanak. A pártszervezetek nem hagyhatnak semmit figyelmen kívül, ami döntő a termékek minősége, a külföldi és a hazai piacon való érvényesülése szempontjából. Következetesen elemezniük kellene az olyan tényezőket, mint amilyenek a mü- szaki-gazdasági paraméterek, az önköltség csökkentése és így tovább. Ezzel összefüggésben haté- (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1988. IV. 9.
