Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)

1988-04-09 / 83. szám, szombat

A CSKP KB Elnökségének beszámolója (Folytatás a 4. oldalról) kony befolyást kell gyakorolni a vál­lalati önelszámolás bevezetésére, a minőségi normák, kalkulácók meghatározására, a hatékony válla­lati szervezés és irányítás, valamint a munkaszervezés kiépítésére, be­leértve a brigádszerű munkaszerve­zés és javadalamzás alkalmazását is. Az állami vállalatról szóló törvény alkalmazásának feltételei között végzendő munkára történő felké­szülésnek is ez a legfontosabb része. Számolni kell azzal, hogy az áta­lakítás folyamata sem a gazdasági, sem a szociális szférában nem lesz rövid időszak, s problémák is felme­rülnek. Nem lehet elvárni, hogy min­denki mindennel egyetértsen, se hogy mindenki aktívan támogatni fogja a szükséges változásokat. Ve­gyük például az egyenlősdiség le­küzdését. E téren a tapasztalatok azt mutatják, a helyes dolgot sem lehet keresztülvinni, ha nincs meg a kellő bátorság szembeszállni mind­azokkal, akik megszokták, hogy fi­zetést, sőt, jutalmat is kapjanak a rossz minőségű munkáért. Ezek­kel összefüggésben nagy súlyt kell helyeznünk a mesterek szerepének növelésére, a dolgozókollektívában betöltött helyzetük erősítésére. Csak az hozhatja meg a kívánt eredmé­nyeket, ha a párt- és szakszervezeti szervek a gazdasági vezetéssel és az önigazgatási szervekkel közösen járnak el, s emellett a becsületes dolgozók támogatására támasz­kodnak. Tudatosítjuk, hogy a pártmunka színvonala az alapszervezetekben az elnök és az egész bizottság ké­pességeitől függ. A központi bizott­ság nagyra becsüli azokat az elvtár­sakat, akik felelősségteljesen, nagy lendülettel és küzdeniakarással vég­zik ezt a felelősségteljes munkát. Ezért is sürgető, hogy a pártszervek törődjenek ennek az alapvető funk- ciónáriusi aktívának a felkészítésé­vel. Főleg a járási pártbizottságok­nak kell tökéletesíteniük az elnökök­kel és az alapszervezeti bizottságok további tagjaival végzett munkáju­kat, segítséget nyújtani nekik, hogy elsajátítsák a helyes munkastílust és- módszereket, hogy általánosíta­ni tudják az új tapasztalatokat. En­nek érdekében jobban ki kell hasz­nálni a kerületi politikai iskolákat, a politikai nevelés házait, a szemi­náriumi formákat. Szólni kell a központi szervekben működő pártalapszervezetek tevé­kenységéről is, hiszen ezekben - ami az előterjesztett törvényjavas­latokból is nyilvánvaló - fontos válto­zásokra lehet számítani. A miniszte­rektől és a központi szervek más vezetőitől, az ott dolgozó kommunis­táktól és a központi bizottság osztá­lyaitól elvárjuk, hogy teljes mérték­ben megértsék a központi szervek munkájában és helyzetében bekö­vetkező változások értelmét, s bizto­sítsák a következetességet a meg­határozott feladatok teljesítése so­rán. Ez azt is jelenti, hogy a vállalati szféra átalakításához, az állami vál­lalatról, valamint a szövetkezetekről szóló törvény fokozatos megvalósí­tásához, s természetesen a 8. öté­ves tervidőszak feladatainak teljesí­téséhez is minden szükséges dolgot biztosítani kell. Amint már elhangzott, a központi irányítási szféra ésszerűsítése a dolgozók áthelyezésével jár együtt. Döntés született, hogy azok számára, akik új munkahelyre men­nek, létre kell hozni a feltételeket képességeik érvényesítéséhez. Emellett ezeknek a dolgozóknak a felkészültségét arra kell kihasznál­ni, hogy káderszempontból erősít­sük az irányítás egész tengelyét a centrumtól a vállalatokig, a terciá- lis szféráig, az iskola- és egészség­ügyig stb. A központi állami szervekben mű­ködő pártszervezetektől megköve­teljük, hogy egészséges, alkotó lég­kört alakítsanak ki a feladatok telje­sítéséhez, elősegítsék az újjászer­vezett vagy az újonnan létre hozott alakulatok gyors konszolidálását, s hogy gondoskodjanak a kommu­nisták és minden dolgozó magas fokú aktivitásáról az átalakítással összefüggő feladatok teljesítésé­ben, s megalkuvás nélküli harcot folytassanak az irányítási módsze­rekben megnyilvánuló bürokratiz­mus ellen. Mindez nagyobb igényeket tá­maszt a központi bizottság osztálya­in végzett munkával, s a központi szervek közvetlenül irányított párt- szervezeteire gyakorolt hatásukkal szemben. VIII. Magasabbra kell emelni a pártszervek és a pártapparátus tevékenységi színvonalát, s fordulatot kell elérni munkastílusukban és munkamódszereikben Elvtársak, a megoldásra váró problémák ki­fejező mértékben növelik az igénye­ket a párt területi szerveinek tevé­kenységével szemben. Előtérbe kerül a járási pártbizott­ságok szerepe, amelyek közvetlenül hatnak az alapszervezetek munká­jára, s kialakítják a feltételeket ahhoz, hogy a dolgozók a lehető legszéle­sebb mértékben vegyenek részt a kulcsfontosságú kérdések megol­dásában, az emberek érdekeinek és szükségleteinek kielégítésében. A járási pártbizottságok munkája nagyon igényes, s naponta számos feladat megoldásával jár. A járási pártbizottságok érdemdús munkát végeztek és végeznek ma is. Azon­ban itt is gyorsabban és határozottab­ban kell eljárni a munkastílus és munkamódszerek változtatásában. A járási pártbizottságoknak nagyobb felelősséget kell érezniük az érett problémák megoldásáért, nagyobb súlyt kell helyezniük a pártpolitika önállóbb megvalósítására saját ha­táskörükben. Szükséges lesz meg­szüntetni azt az egyoldalú irányzatot is, amely a népgazdasági problémák sokaságának megoldásában nyilvá­nul meg, amely mély gyökeret vert, s gyengíti az alapszervezetek irányí­tását. Az alapszervezetek számára a já­rási pártbizottság nem nyújthat se­gítséget azzal, hogy részletesen megtervezi a munkájukat. Az ilyen gyakorlat fékezi a kezdeményezést, formalitásokhoz vezet, s a feladatok gépies teljesítését eredményezi. Ép­pen ellenkezőleg, a pártszervezete­ket önállóságra kell vezetni a mun­kában, arra, hogy képesek legyenek megbirkózni saját problémáikkal, s hogy helyesen, alkotó módon tud­ják érvényesíteni a párt politikáját saját feltételeik között. A kerületi és a járási pártbizottsá­gok tevékenységét saját hatáskörük kulcsfontosságú problémáira kell irányítani. Ebben a helyzet mély is­meretére kell támaszkodniuk, ami megköveteli a legtapasztaltabb em­berekkel való széles körű együttmű­ködést. Fel kell számolni az olyan gyakorlatot, amikor a kerületi es a já­rási pártbizottságok mindenhez hoz­zászólnak, túl sok probléma megtár­gyalását tűzik napirendre bizottsá­gaik számára, amelyek ennek kö­vetkeztében felületesen tárgyalják meg azokat, az előterjesztett jelen­tések nem fejezik ki a problémák lényegét és így a határozatok is csak formálisak maradnak. Fel kell számolni ,,a vita előkészítésének" azt a módszerét is, amikor meghatá­rozzák, hogy kinek és miről kell beszélnie. Meg kell szüntetni azt a gyakorla­tot is, amikor egyes problémákkal kapcsolatban éveken keresztül ugyanolyan határozatokat hoznak, anélkül, hogy megvizsgálnák, miért maradt el a korábbi határozatok tel­jesítése. Gyakran csak azt értékelik, hogy miként tágyalták meg a határo­zatot, de azzal már kevésbé foglal­koznak, hogy a határozatok alapján mi változott meg. A céltudatos politi­kai-szervező és a tömegpolitikai munka gyakran ott is hiányzik, ahol egyébként jól megfogalmazott hatá­rozatokat fogadnak el. Néha ez már úgy tűnik, mintha az emberek a ha­tározat mindenhatóságában hinné­nek, abban, hogy az automatikusan megvalósul. Mindenhol olyan gya­korlatot kell bevezetnünk, hogy egy bizonyos kérdésre vonatkozó min­den új határozat előtt az előző hatá­rozat eredményeinek elemzéséből kell kiindulni, s az új határozat a vég­rehajtás folyamán tapasztalt fogya­tékosságokra fog vonatkozni. Ez olyan követelmény, amely egyaránt érvényes a központi bizottság szer­vei, valamint a párt szervezeti felépí­tésének minden alacsonyabb szer­vére. Azon is el kell gondolkoznunk, hogy a CSKP KB határozatai ho­gyan mennek át az alapszervezetek munkájába. Arról van szó, hogy ezek a határozatok a kerületek és a járások által megvalósított úgyne­vezett lebontások során ne késse­nek és aprózódjanak fel. A központi bizottság határozata az egész pártra érvényes, kivétel nélkül, s azt min­den kommunistának késedelem nél­kül kell pontosítania és teljesítenie. A területi pártszerveknek ugyancsak késedelem nélkül meg kell határoz­niuk, hogy saját hatáskörükben mi­lyen konkrét feladatokat teljesítenek, s egyúttal hatékony és megkülön­böztetett segítségben kell részesíte­niük az alapszervezeteket. Minden szinten nagyobb figyel­met kell fordítani a párton belüli információk egész rendszerére, alul­ról felfelé és felülről lefelé. A CSKP KB Elnöksége bírálóan értékelte a jelenlegi helyzetet, s intézkedése­ket fogadott el a munka tökéletesíté­sére ezen a szakaszon. Ezekkel érvényre kellene juttatni azt az alap­elvet, hogy a valóságnak megfelelő, teljes és gyors információk minden pártszerv, az egész pártapparátus és minden alapszervezet közös ügyét képezzék. Anélkül, hogy ne ismernénk, miként érvényesül és valósul meg a párt politikája, s mi­lyen a jelenlegi politikai légkör, nem lehet helyesen irányítani. Annak ér­dekében, hogy javuljon és meggyor­suljon a tájékoztatás a CSKP KB szerveinek tevékenységéről, elhatá­roztuk a határozatokat tartalmazó gyűjtemények rendszeres kiadását. Ez a CSKP KB tagjainak és póttagjai­nak, valamint a CSKP KERB tagjai­nak jobb tájékoztatását is elősegíti. A központi bizottság számára is érvényes az a feladat, hogy mint a párt legmagasabb szerve a kong­resszusok közötti időszakban, s mint politikai és eszmei központ, töké­letesítse saját munkájának stílusát, hogy tárgyalásai nyíltabbak és tárgyszerűbbek legyenek. Az elnökségben rendszeresen ta­nácskoztunk a központi bizottság üléseinek tartalmi céljairól, aminek elő kellene segítenie az egész párt, minden pártszerv és pártszervezet egységes és koordinált törekvését az ülés előkészítésében. Ebben az évben a munkatervben a mai ülésen kívül a CSKP KB olyan ülésével is számolunk, amely a párt ideológiai munkájáról fog tárgyalni az átalakí­tás feltételei között, az év végén pedig megtárgyaljuk a CSSZSZK 1989. évi gazdasági és szociális fejlődésének a tervét, s ellenőrizni fogjuk a gazdasági mechanizmus átalakításával kapcsolatos feladatok teljesítését. Fontolóra vesszük továbbá, hogy még ebben az évben sor kerüljön-e a CSKP KB ülésére a tudományos­műszaki fejlesztésre és a gépipar fejlesztésére vonatkozó határozatok teljesítéséről, amelyen az ellenőrző beszámolókat a kormány illetékes kommunista tagjai terjesztenék elő. Úgy tapasztaljuk, hogy a központi bizottság további tanácskozásaira célszerű lesz besorolni olyan fontos kérdéseket is, amilyen például a csehszlovák oktatási-nevelési rendszer hatékonyságának értéke­lése az átalakítás és a demokratizá­lás feltételei között, továbbá az olyan koncepcionális kérdések, amelyek a szocialista demokrácia és az önigazgatás elmélyítésére, bele­értve a választási rendszert is, vala­mint a környezet formálásának és védelmének kulcsfontosságú problé­máira vonatkoznak. A CSKP KB Elnökségének az a véleménye, hogy el kell kezdeni a munkákat a CSKP hosszú távú programjának előkészítése irányá­ban. A központi bizottság következő ülésén elő akarjuk terjeszteni a ja­vaslatot annak a bizottságnak az összetételére, amely megszervezi e rendkívül fontos feladat végrehaj­tását. Az említett kérdések megtárgya­lásánál a CSKP XVII. kongresszu­sán elfogadott stratégiai irányvonal igényes követelményeiből kell kiin­dulnunk. Ebből a szempontból gon­doskodni kell róla, hogy a központi bizottság tagjai és póttagjai részlete­sen megismerkedjenek azokkal a problémákkal, amelyekről dönteni­ük kell, meg kell ismerkedniük a hely­zet objektív elemzésével, valamint a tárgyalt kérdések megoldásaira vonatkozó javaslatokkal. Ezért szükséges lesz, hogy a CSKP KB tagjai és póttagjai, valamint a CSKP KERB tagjai szélesebb mértékben bekapcsolódjanak az anyagok elő­készítésébe és a határozatok telje­sítésének ellenőrzésébe. A központi bizottság további munkájával szem­ben támasztott követelmények szempontjából helyes lesz újból fe­lülvizsgálni az ülések tárgyalási rend­jét. Tárgyalásaink tárgyszerű­ségét bizonyára elősegítené, ha a központi bizottság tagjai és tagje­löltjei az alapvető vitafelszólaláso­kon kívül gyakorlati jellegű hozzá­szólásokat és kérdéseket is intézné­nek a jelenlevő felelős funkcionáriu­sokhoz és dolgozókhoz. A központi bizottság elnöksége és titkársága munkája tartalmi irány­vételének megváltoztatásához is hozzáfogtunk. Az elnökség lényege­sen nagyobb figyelmet fog fordítani a pártéletre és pártmunkára, na­gyobb mértékben konkretizálja a koncepciózus kérdéseket. A párt­alapszabályzatban megszabott kö­vetelménnyel összhangban alapo­san erősíteni akarjuk a titkárság ellenőrző szerepét. Munkatervébe beiktattuk az-egyes kerületi és járási pártszervezetek által a XVII. párt- kongresszus határozatainak végre­hajtása terén végzett munkáról szó­ló ellenőrző jelentések előterjeszté­sét. Foglalkoznak továbbá a vállala­toknál végzett pártniunka tapaszta­lataival és azzal is, hogy az állami és a gazdasági szervek vezető kom­munista tisztségviselői miképpen teljesítik a párthatározatokat. A legfelsőbb pártszervek határo­zataival végzett munkában követett eljárás egységesítése és e munka hatékonyabbá tétele érdekében ugyancsak célszerűnek tartjuk a ke­rületi és a járási pártbizottságok, valamint a központi politikai intéz­mények vezető tisztségviselői rend­szeres országos üléseinek összehí­vását. Ezek a tanácskozások egyút­tal a tapasztalatok általánosításának fontos fórumai lesznek. Általában a párt felépítésének minden szintjén nagy figyelmet kell fordítani a ta­pasztalatok általánosítására, meg kell lelni, támogatni és terjeszteni kell mindazokat az új, hasznos dol­gokat, amelyeket a gyakorlat szül. Ezt a pártsajtónak is hatékonyabban elő kell segítenie. A párt megismerő és program­meghatározó tevékenységének el­mélyítése megköveteli a párt és a társadalom fejlesztésével össze­függő kulcsfontosságú kérdések magasabb színvonalon és nagyobb terjedelemben történő elméleti kidol­gozását. A párt elméleti munkahe­lyeitől és a többi társadalomtudomá­nyi munkahelytől elvárjuk, hogy rendszeresen és magas színvona­lon elemezzék a mai problémákat, és javaslatokat tegyenek optimális megoldásukra. Szükséges lesz, hogy a CSKP KB szervei elbírálják a CSKP KB tudományos munkahe­lyeinek tevékenységét, szerkezetük célszerűségét, együttműködésüket a Csehszlovák Tudományos Akadé­mia intézeteivel és a felsőoktatási intézményekkel, hogy a távlati szük­ségletek szemszögéből határozzák meg tevékenységük tartalmi irány­vételét. Egészében véve, elvtársak, min­den pártszerv és -szervezet tevé­kenységében, az egész pártban súlyt helyezünk a választott szervek szerepének és tekintélyének növe­kedésére, munkájuk kollektív jelle­gének következetes érvényesülésé­re, a tárgyszerűségre és hatékony­ságra, a párton belüli demokrácia elmélyítésére, a munka demokrati­kus elveinek érvényre juttatására. E téren a párt köteles példát mutatni az összes többi szervnek és szerve­zetnek. Az átalakítás és a demokratizálás jellegzetes vonása a bíráló szellem fokozódása a pártban és a társada­lomban. Ez törvényszerű. Az átala­kítás sikere elképzelhetetlen a konstruktív és névre szóló bírálat és önbírálat kibontakoztatása nélkül. Meg kell tariulni az elvtársi kritikát, nem szabad megengedni a vele való visszaélést, egyidejűleg minél hatá­rozottabban ki kell küszöbölni korlá­tozásának vagy elnyomásának megnyilvánulásait. Lényegesen jobb munkát kell vé­geznünk az állampolgárok levelei­vel, javaslataival és észrevételeivel. Ugyancsak nagyobb felelősséggel kell viszonyulnunk a kommunisták azon észrevételeinek megvitatásá­hoz és intézéséhez, amelyek a párt­alapszervezetek és a pártszervek tanácskozásain elhangzanak. Jobban kell megismerni minden osztálynak és a lakosság társadalmi rétegeinek szükségleteit és érdekeit. Ehhez hozzá kell járulni szakavatott közvéleménykutatással is, amely­nek szerepe a demokratizálás folya­matában egyre nagyobb. Az égető problémákkal kapcsolatos nézeteket és állásfoglalásokat alaposan ki kell értékelni, s fel kell használni a politi­kai és az irányító tevékenységben és a sajtóban is. Az egész pártban meg kell kezde­ni a számadás módszerének követ­kezetes érvényesítését, s ennek alapján le kell vonni a következteté­seket azokkal szemben, akik nem teljesítik következetesen feladatai­kat, és felelősségre kell vonni őket. Az illetékes plénumok kötelesek sokkal nagyobb nyomatékkai és igé­nyességgel ellenőrizni és értékelni végrehajtó szerveik, titkáraik és a pártapparátus munkáját. Ami a pártszervek szakbizottsá­gait illeti, minden szinten felül kell vizsgálni felépítésüket és tevékeny­ségüket. A demokratizálás folyama­tával összhangban nemcsak a párt­szervek tagjait kell bevonni munká­jukba minél nagyobb számmal, ha­nem egyúttal a széles pártaktívát és az élenjáró szakembereket is. Tekintettel a pártmunkával szem­ben támasztott fokozódó igényekre, a CSKP KB Elnöksége javasolja, hogy már ezen az ülésen döntés szülessen a pártéiet kérdéseivel foglalkozó bizottság létrehozásáról, és következő ülésére készüljön ja­vaslat a bizottság összetételére. Ugyancsak érdemes fontolóra venni a környezet átalakítása és védelme problémáival foglalkozó bizottság létrehozását, amely azonban nem helyettesítheti az állami szerveket. Ezenkívül nagyobbak a követel­mények a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság, valamint a párt felépítésének alacsonyabb szintjein álló ellenőrző és revíziós bizottsá­gok tevékenységével szemben. Ezeknek a bizottságoknak nagy igé­nyességgel figyelemmel kell kísérni­ük, hogyan tartják meg a párttagok és a tagjelöltek az alapszabályzatot, hogyan teljesítik kötelességeiket és a párthatározatokat. Felelősségre kell vonniuk nem csak nekik hanem a pártszerveknek is minden olyan kommunistát - tisztségére való te­kintet nélkül - aki megszegi a törvé­nyeket, bűncselekményeket követ el, eljárásával és tetteivel szégyent hoz a pártra. A Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság felelősséggel viszonyul munkájához. Ellenőrzéseik során nagymértékben igényes kritériumo­kat érvényesít, de a központi bizott­ság elnöksége és titkársága által elfogadott határozatok gyakran nem az észlelt tényeknek megfelelő kö­vetkeztetéseket tartalmazzák. Ez olyan gyengeség, amelyet a KERB- el közösen kell kiküszöbölnünk. Elvárjuk, hogy a párt ellenőrző és revíziós bizottságai hatékonyan hozzájáruljanak olyan légkör megte­remtéséhez a pártban, amely szük­séges a XVII. kongresszus program­jának sikeres megvalósításához. A központi bizottság mai ülésé­nek előkészületeivel kapcsolatban megrendezett különféle tanácskozá­sokon és konzultációkon javasolták, hogy ne foglalkozzunk a névtelen panaszokkal. Lényegesen tovább kell korlátozni a különféle ünnepsé­gek, hivatalos rendezvények terje­delmét - e tekintetben már történtek intézkedések -, s így kell takarékos­kodni a társadalmi eszközökkel és az emberek idejével. Különböző he­lyekről olyan törvény kidolgozását is javasolják, hogy kötelező legyen a bevétellel arányban nem álló va­gyoni források felmutatása. Ezekkel és a további olyan kérdésekkel, amelyek észrevételek vagy bírálat (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents