Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)
1988-04-09 / 83. szám, szombat
(Folytatás a 2. oldalról) koznak az emberek tudatára és pszichológiájára, érdekeikre, társadalmi helyzetükre és kihatnak a viselkedésükre is. Ezzel összefüggésben megalapozott módon kell kifejteni az átalakítás és a demokratizálás problémáit, s fel kell számolni a szocialista társadalom ellentétektől mentes fejlődésére vonatkozó merev és dogmatikus nézeteket, amelyek az adott gyakorlat, a jelenlegi termelési és társadalmi viszonyok, továbbá a párt-, az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek és szervezetek tevékenységi formáinak megőrzésére irányulnak. A párt ideológiai és tömegpolitikai munkájának irányzataiban és módszereiben érvényesíteni kell a viták, a véleménycserék alkotó és cselekvő módszerét, s nem szabad megkerülni az égető kérdéseket. Ez minden kommunistának, minden alapszervezetnek közös ügye. Emellett hangsúlyozni kell, hogy a politikai, a gazdasági és az ideológiai munkában csak az egységes eljárás hozhatja meg a kívánt eredményeket. Még egy további dologról is említést kell tenni. Az ellenséges propaganda a saját szemszögéből magyarázza a szocialista országokban megvalósuló átalakítás és demokratizálás folyamatát. Csehszlovákiával kapcsolatban már az elmúlt évben előkészítette a talajt különböző rágalmazó hadjáratok indítására az országunk életében bekövetkezett A CSKP KB Elnökségének beszámolója jelentősebb események évfordulóival kapcsolatban, főleg 1968 januárjának, s az azt követő események huszadik évfordulójával kapcsolatban. Az utóbbi időben annak lehetünk tanúi, hogy az antikommunista erők néhány nyugati tájékoztató eszköz segítségével igyekeznek közvetlenül megszervezni az ellenzéki csoportokat, s olyan akciókra ösztönzik őket, amelyek célja a zavar és a feszültség keltése társadalmunkban, sőt, ezeket az akciókat vallási köntösbe burkolják. Ezeket a törekvéseket határozottan el kell utasítanunk. Államunkban minden hívő élhet az alkotmány által biztosított vallásszabadsággal és részt vehet a vallási életben és szertartásokon. Ebben nálunk senki sincs korlátozva. A központi bizottság elnökségében foglalkoztunk ezekkel a kérdésekkel. Nem becsüljük túl, de le sem becsüljük az ellenség törekvéseit. A fontos az, hogy a párt, a kommunisták alapos tájékoztatást kapjanak ezekről a problémákról, hatékonyan lépjenek fel e törekvésekkel szemben és az állampolgárok körében úgy lépjenek fel, hogy az antiszocialista akciók szervezői - egyénekről van szó - elszigetelődjenek. Nem engedjük meg senkinek, hogy élős- ködjön az átalakítás és a demokratizálás folyamatán. Az állam törvényei mindenki számára kötelezőek, és mindazoknak, akik e törvényeket megsértik, számolniuk kell a jogi következményekkel. III. A gazdaság a szocialista társadalom fejlesztéséért vívott harc fő frontja ÚJ szú 1988. IV. 9. Elvtársak, a társadalom átalakítása feladatainak felelősségteljes biztosítása és a gazdálkodás új feltételeire való felkészülés mindenekelőtt azt követeli, hogy ne veszítsük szem elől a népgazdaság jelenlegi feladatainak teljesítését. A XVII. kongresszus óta elért gazdasági eredményekkel foglalkoztunk a CSKP KB 7. ülésén. Az idei év első három hónapjának tervteljesítéséről szóló adatok jelzik, hogy 1987-hez viszonyítva bizonyos javulás tapasztalható, bár figyelembe kell venni egyrészt a kedvező időjárási feltételeket, másrészt azt, hogy az ötéves tervhez viszonyítva csökkentettünk néhány feladatot. A saját termelési érték tervét 102 százalékra teljesítettük. Azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek a saját termelési érték tervét nem teljesítették, a tavalyi első negyedévhez viszonyítva csökkent ugyan, de még mindig eléri a 18,2 százalékot. Általában véve az idei év eredményei sem tölthetnek el bennünket megelégedéssel. Alaposabban szemügyre véve a gazdasági fejlődést, látható, hogy továbbra is megnyilvánulnak a kedvezőtlen tendenciák, fennállnak a komoly problémák és a mindenekelőtt abból adódó hiányosságok, hogy nem érjük el az intenzifikálás tervbe vett céljait. A vállalatok gazdálkodásának a 8. ötéves tervidőszak első két évében elért eredményei eltérnek a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött elképzelésektől. A mennyiségi mutatók kielégítő teljesítése mellett nem sikerült elérni a tervezett minőségi mutatókat sem magában a termelésben, sem pedig az előállított termékeknél. A társadalmi össztermék növekedésének üteme 1987-ben 0,7 százalékkal volt magasabb, mint azt a terv meghatározta. Ezt a növekedést teljes mértékben az tette lehetővé, hogy nem tartottuk be a termelési eszközök megtakarításainak tervét. Ez 0,6 százalékkal volt nagyobb a tervezettnél, összeségében ez 9 milliárd koronával csökkentette a nemzeti jövedelmet. Az anyagköltségek tervezett részarányának túllépése megmutatkozott a saját termelési érték terve teljesítésének elmaradásában, főleg az iparban és az építőiparban. Nem tartottuk be a 100 koronányi teljesítményre számított bérköltség tervét sem. A magasabb ráfordítások 1987-ben azt eredményezték, hogy 3,9 százalékkal, vagyis 5,3 milliárd koronával alacsonyabb szintet ért el a'gazdaság nyereségképzése. Bár a nyereség 1986-hoz viszonyítva növekedett, a növekményt csak 50 százalékban fedezte a relatív anyagmegtakarítás a tervezett 100 százalék helyett. A kedvezőtlen helyzet súlyosbodott a raktári készletek területén. A központilag irányított szervezeteknél az év végén a készletek növekménye 11,2 milliárd korona volt, míg a terv csökkentésükkel számolt. A növekedés túlnyomórészt a termelés tartalékaira összpontosult. Ezek a problémák a legfőbb okai a saját források hiányával együtt az egyes vállalatok fizetési nehézségeinek. A pénzügyi gazdálkodás területén elért eredmények kihatással vannak az állami költségvetésre is, amely kiegyensúlyozottságát a tartalékok kihasználásával sikerült biztosítani. Mindez összességében a társadalmi munka termelékenységének és a nemzeti jövedelemnek a lassúbb növekedésében tükröződik. Miközben a kongresszusi irányelvek a 8. ötéves tervidőszakra vonatkozóan a nemzeti jövedelem növekedésének ütemét 3,5 százalékban határozták meg, ez a növekedés 1986-ban 2,8 százalék, s amint azt a statisztika mutatja, 1987-ben 2,2 százalék volt. A 8. ötéves tervidőszak első két évében tehát a kongresszuson meghatározott 18-19 százalékos növekedési ütemből csak 5,1 százalékot teljesítettünk. A nemzeti jövedelem 3,5 százalékos évi növekedését nem véletlenül, s nem is politikai okokból határoztuk meg. Ez olyan érték, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy kielégítsük a legfontosabb szükségletek 3 kategóriáját: egyrészt az életszínvonal, növelésének a szociális fejlesztésnek a szükségleteit, továbbá népgazdaságunk termelési-műszaki bázisa szerkezeti átalakítását és korszerűsítését, valamint az ország védelmi szükségleteit. Emlékeztetni kell rá, hogy a nemzeti jövedelem felhasználása az ötéves terv feladataival összhangban valósul meg. A szociális elképzelésekkel összhangban járunk el, s lényegében a létfenntartási költségek stabilizáltak. A reálbérek növekedése például 2 százalékot tett ki. A személyi fogyasztás az ötéves tervidőszak első két évében több mint 4 százalékkal növekedett. Az a tény, hogy az egyik oldalon a források képzése elmarad a tervben foglaltak mögött és a másik oldalon a tervezett, de a valóságban el nem ért forrásképzéssel összhangban folyik az eszkozok tel- használása, azt jelenti, hogy nehezebbé válik az ötéves tervidőszak fennmaradó éveiben a gazdasági egyensúly fenntartása. Ezt az utat, amikor még kihasználhattuk a meglevő tartalékokat, már nem járhatjuk tovább. Olyan helyzetbe jutnánk, amelyben radikális intézkedéseket kellene elfogadnunk. A további szociális fejleményekre feltétlenül meg kell keresnünk a pénz. Ezt, sajnos, távolról sem mindenki érti meg. Erről tanúskodnak a gazdasági szervezetek múlt év végi javaslatai, amelyek, ha elfogadnánk őket, a bruttó nemzeti jövedelem képzésének további, 14 milliárd koronát kitevő csökkentését jelentené az 1988-as, már amúgy is módosított terv céljaihoz viszonyítva. És hangsúlyozom, hogy e csökkenés mellett a termelési fogyasztás volumenének kétharmados növelése volt a követelmény. Ezek a tendenciák aggasztóak és úgy tűnik, még mindig tapasztalható a nemzeti jövedelem képzéséhez való extenzív hozzáállás. Szükségesnek tartottuk, hogy rámutassunk a népgazdaság fejlődésében tapasztalható komoly problémákra. Itt mindenáron el kell érnünk a kívánt változásokat. Nem térünk el az ötéves terv alapvető céljaitól, nem rezignálunk, ellenkezőleg, minden erőnket mozgósítjuk arra, hogy a lehető legminimálisabbak legyenek a konkrét feladatok teljesítésétől való eltérések. Ezért vetjük fel oly sürgetően az idei terv következéfes teljesítésének kérdését is. Szó szerint harcot kell indítani a népgazdaság nagyobb teljesítőképességéért, a termelés hatékonyságának fokozásáért és a takarékosságért és főként a termelési fogyasztás csökkentéséért. Az említett irányokban történő gyorsabb előrehaladást nyilván fékezi a jelenlegi mechanizmus, ezért is akarjuk megváltoztatni. De nem lehet mindent e mechanizmus számlájára írni. Az irányító munkában és a döntéshozatalban is még sok a szubjektív hiba, a hiányosság, ami éppúgy vonatkozik a központi szervekre, mint a vállalati szférára. A felelős szerveknek mielőbb rendezniük kell számos vállalat idei terve körüli nyitott kérdéseket. A dolgokat azonban sehogy sem szabad pusztán a tervszámok elérésére szűkíteni, hanem annak az elvnek kell mindenütt az előtérbe kerülnie, hogy a gazdaság szociális beállítottsága és kihasználása domborodjon ki. Nemcsak azt kell értékelni., hogy mennyit termelünk, hanem azt is hogy mennyiért, milyen műszaki színvonalon, milyen minőségben és hogyan vannak kielégítve a hazai piac és az export szükségletei, hogyan vannak biztosítva a társadalom fejlődésének távlatai. Ez álljon a pártszervek, minden kommunista figyelmének a középpontjában - a legfelső szinttől a legalsóig az állami és gazdasági irányítás egész tengelyén. Erre kell irányítani a társadalmi szervezetek, mindenekelőtt a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a Szocialista Ifjúsági Szövetség, a tudományos-technikai társaságok tevékenységét, s ki kell bontakoztatni a munkakezdeményezéseket. Az eddigi eredményekre alapozva a CSSZSZK kormánya idén január végén feladatul tűzte ki; hogy 1988 és 1990 között meg kell valósítani a 8. ötéves terv feladatai teljesítésének bebiztosítását, a gazdaság kiegyensúlyozottságának erősítését és a tervfeladatok teljesítése során mutatkozó hiányosságok, s az ebből eredő problémák leküzdését célzó intézkedések programját. Az erőforrások és a felhasználás közötti feszültség csökkentése érdekében például az a döntés született, hogy az eredeti elképzelésekhez viszonyítva mintegy 45 milliárd koronával kell csökkenteni az újonnan kezdődő építkezéseket. Ebből 20 milliárd már az 1988-as végrehajtási tervben biztosítva van. Jóváhagytuk az irányítási szféra ésszerűsítésének programját, amely jelentős létszám- csökkentéssel számol, s meghatároztuk, hogy lépéseket kell tenni a társadalmi fogyasztás gazdaságossága érdekében. Az előkészületben levő intézkedésekkel összefüggésben megtiltottuk az irodaépületek építésének megkezdését, ami az állami költségvetés számára néhány száz millió korona megtakarítást fog jelenteni. Elkezdődtek az 1989-1990-re szóló terv előkészítő munkálatai, s a tervjavaslatot az év közepén már felelősségteljesen megvitathatjuk. Igényes feladatokat támaszt velünk szemben a termelési-műszaki, a tudományos-kutató és a pénzforgalmi bázis átszervezése, amely idén július 1-ével kezdődik meg. Célunk az, hogy létrehozzuk a feltételeket a kétfokozatú irányításhoz, a vállalati törvény teljes érvényesítéséhez, hogy megszabadítsuk gazdaságunkat az irányítás felesleges láncszemeitől és a vállalatok számára lehetővé tegyük, hogy valóban vállalkozzanak, gazdaságosan, gyorsan és rugalmasan reagáljanak a társadalom szükségleteire. Egyben kritikusan fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a termelési-műszaki bázis szervezeti struktúrája átalakításának megvitatása során erősen érződnek az ágazati és a helyi érdekek, amivel a felelős szerveknek határozottan szembe kell szállniuk. Fokozatosan bővül azoknak a vállalatoknak a köre, amelyek részt vesznek a gazdasági szervezetek fokozott önállóságát és felelősségét célzó komplex kísérletben. Jelenleg ez a dolgozók összlétszá- mának több mint az egynegyedére vonatkozik. IV. A párt a szocialista demokrácia fejlesztésének élén Elvtársak, pártunk egész története arra tanít bennünket, hogy valamennyi siker forrása a néppel való szilárd szövetség volt, amely a dolgozó ember megbecsülésén, nézetei és tapasztalatai iránti tiszteleten, alkotó erőinek és képességeinek a kibontakoztatásán alapul. Ebből indulunk ki akkor is, amikor politikai rendszerünk és egész társadalmi életünk széles körű demokratizálásának feltételeit hozzuk létre. Ezekkel a kérdésekkel részletesen foglalkoztunk a CSKP KB 5. és 7. ülésén, s gyakorlati lépéseket tettünk ebben az irányban. A legkomolyabbak közé tartozik az önállóság és a felelősség fokozása az önelszámolási szférában, ami lehetővé teszi, hogy a dolgozókollektívák igazi gazdaként cselekedjenek. Az állami vállalatról és a szövetkezetekről szóló törvénytervezetekben foglalt, az önigazgatás érvényesítésére vonatkozó elvek komoly intézkedéseket tartalmaznak, amelyek a termelési folyamatban a szocialista demokrácia elmélyítéséhez és kibővítéséhez vezetnek. A szocialista demokrácia elmélyítésének a termelési szférában meghatározó szerepe van a gazdasági mechanizmus átalakítása és a párt stratégiai irányvonalának sikeres megvalósítása szempontjából, s ezért a pártmunka kulcsfontosságú területe. A szocialista demokrácia fejlesztésének és a társadalmi viszonyok átalakításának folyamatában fontos szerep hárul a Nemzeti Frontra és aktivizálására. A CSKP KB 5. és 7. ülése foglalkozott azzal a javaslattal, hogy növelni kell részvételét a politika kimunkálásában, megvalósításában és ellenőrzésében. Ezt a javaslatot idén februárban megtárgyalta és teljes mértékben támogatta a Nemzeti Front Központi Bizottságainak együttes ülése. Most el kell érni, hogy a Nemzeti Front szervezeteiben tevékenykedő kommunisták anélkül, hogy további utasításokra várnának, érvényesítsék ezt az irányvonalat az életben. A tagszervezetek közül egyik sem lebecsülhető, mindegyiknek sajátságos szerepe van társadalmunk politikai rendszerében. A Nemzeti Front szervezetei tevékenységének színvonala, befolyásuk növekedése attól függ, hogy megerősödik-e önállóságuk, demokratizálódik-e belső életük, vagyis röviden a javulás a szervezetek átalakításának a függvénye. A párt és állami szerveknek és a Nemzeti Front szerveinek kerülniük kell azt, hogy nem megfelelően, érzéketlenül beavatkozzanak tevékenységükbe és belső életükbe. Következetesen eleget kell tenni annak a követelménynek, hogy a Nemzeti Front szerveiben és szervezeteiben következetesen az itt dolgozó kommunisták révén kell megvalósítani a párt irányvonalát. Ez megköveteli, hogy tanácskozzanak velük, vegyék figyelembe álláspontjukat és nézeteiket, ők viszont rendszeresen adjanak számot munkájukról. Ennek értelmében nő a tagszervezetek választott szerveiben működő pártcsoportok jelentősége. A pártszerveknek a fontos döntések előkészítése során tanácskozniuk kell ezekkel a csoportokkal, alaposan tájékoztatva őket. Rendkívüli figyelmet igényel a kommunisták jelölése e szervezetek egyes tisztségeibe. Csak azok dolgozhatnak ezekben a tisztségekben eredményesen, akik politikai és jellembeli tulajdonságaik folytán kellő tekintélyt tudnak szerezni a közvéleményben. Sehol sem szabad elfelejteni, hogy ezekben a szervezetekben a pártpolitika megvalósítása a kommunisták felelősségteljes munkájától és azon képességétől függ, hogy képesek legyenek megvilágítani ezt a politikát, s személyes példamutatásukkal meg tudják nyerni az állampolgárok széles rétegeit. Állandó figyelmet kell fordítanunk a kommunistáknak a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban és az ifjúság körében végzett munkájára. Ami a nem kommunista politikai pártok iránti viszonyunkat illeti, e pártok vezetői egyértelműen támogatták a CSKP KB 7. ülésén kifejtett állásfoglalásunkat. Kapcsolataink a Nemzeti Front közös politikájából indulnak ki, a kölcsönös bizalmon, nyíltságon és őszinte együttműködésen alapulnak. A konzultációk, a Nemzeti Front szervei keretében folytatott véleménycsere és tájékoztatás vagy pedig a kétoldalú tárgyalások - ezt tanúsította a Csehszlovák Szocialista Párt vezetőivel folytatott eszmecsere is - megfelelő és hasznos módszer, amelyet továbbra is alkalmazunk. A szocialista demokrácia és az önigazgatás elveinek fejlesztése nagymértékben érinti a nemzeti bizottságok tevékenységét. Széles jogkörüket arra kell felhasználniuk, hogy jobban kielégítsék az emberek szükségleteit, javítsák a szolgáltatásokat, a lakások karbantartását, a kereskedelem, az egészségügy munkáját arra, hogy jobban törődjenek a közrenddel, a Z akciós feladatok, a választási programok megvalósításával. Egyúttal valóra kell váltaniuk azokat a feladataikat, amelyek az állami vállalatról, a mező- gazdasági és más szövetkezetekről szóló törvényekből adódnak, fel kell lépniük a szűklátókörű vállalati érdekekkel szemben, a szó szoros értelmében védeniük kell a természet gazdagságát, a környezetünket. Mindez megköveteli, hogy a pártszervek és -szervezetek ezeken a területeken jobban befolyásolják a kommunista képviselők és a pártcsoportok tevékenységét, valamint a nemzeti bizottságok apparátusában dolgozó pártszervezetek munkáját. Folyik a nemzeti bizottságokról szóló törvény módosításának előkészítése. A módosítás révén nő a nemzeti bizottságok szerepe, a társadalom és a gazdasági mechanizmus átalakításának alapelvei érvényesülnek a néphatalom és az államigazgatás alapvető szerveinek tevékenységében. Ezek a szervek irányítják a helyi ipar és a szolgáltatások széles területét is. A nemzeti bizottságokban dolgozó kommunisták kötelessége, hogy munkájukban demokratikus módszereket alkalmazzanak, feltárják az önkényes eljárás és döntéshozatal okait az állampolgárok szükségleteit és jogait érintő kérdésekben. Ügyelniük kell arra, hogy a nemzeti bizottságok által megoldott fontos kérdéseket az állampolgárok gyűlésein a széles közvélemény elé terjesz- szék. A közösen elfogadott döntéseket következetesen meg kell valósítani. Határozottan fel kell lépniük a bürokrácia és az emberek iránti érzéketlenség minden megnyilvánulása ellen, példát kell mutatniuk abban, hogy közvetlen kapcsolatot alakítanak ki választóikkal és az állampolgárokkal és számot adnak munkájukról. Ezáltal nemcsak személyes tekintélyük, hanem a párt tekintélye is nő. A nemzeti bizottságokban dolgo(Folytatás a 4. oldalon)
