Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)

1988-04-08 / 82. szám, péntek

Szovjet - afgán nyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról) A felek érdemeiknek megfelelően értékelik az ENSZ főtitkárának, vala­mint különmegbizottjának, Diego Cordoveznek a szerepét. Az afgán államfő üdvözli a Szov­jetunió és az Egyesült Ailamok kész­ségét, hogy a Genfben aláírásra kerülő megállapodások szavatolói lesznek. 3. A Szovjetunió és Afganisz­tán megerősíti: ha mielőbb aláírják az említett megállapodásokat, akkor érvényben marad az afgán-szovjet megállapodás arról, hogy az említett okmányban szereplő időpontnak megfelelően vagyis 1988. május 15- ével kezdődően kivonják a szovjet csapatokat Afganisztánból. 4. A nemzeti megbékélési poli­tika lehetővé teszi az Afganisztán körüli helyzet rendezését, a háború, a testvérgyilkos harcok leállítását, a béke megteremtését az állam egész területén, továbbá a koalíciós kormány létrehozását az afgán tár­sadalmat alkotó összes erő részvé­telével, beleértve azokat is, amelyek most egymással szemben állnak. 5. Maguk az afganok - és sen­ki más - határozzák meg országuk státusát a többi államhoz viszonyít­va. A Szovjetunió megerősíti.: támo­gatja Nadzsibullah elnök nyilatkoza­tát arról, hogy Afganisztán függet­len, el nem kötelezett és semleges állam. Emellett abból indul ki, hogy az ország területét nem használják fel a szomszédokkal szembeni el­lenséges célokra. Afganisztán a szomszédjaival szemben továbbra is az együttműködés és a jószom­szédi kapcsolatok politikáját kívánja alkalmazni. Egyforma mértékben vonatkozik ez a Szovjetunióra, a Kí­nai Népköztársaságra, az Indiai Köztársaságra, a Pakisztáni Iszlám Köztársaságra és az Iráni Iszlám Köztársaságra. A Szovjetunió támo­gatja az afgán elnöknek azt a kije­lentését is, hogy Afganisztán belső elrendezése politikai téren a több­pártrendszerre, gazdasági szem­pontból pedig több szektorra épül. 6. A nemzeti megbékélési poli­tika megvalósítása szempontjából nagy jelentőséggel bír az afgán mé­Nadzsibullah és Mihail Gorbacsov a taskenti tárgyalások előtt (Telefoto - ČSTK) (ČSTK) - A kedden kezdődött tízna­pos afgán parlamenti választások a la­kosság aktív részvételével folytatódnak. A központi választási bizottság tájékozta­tása szerint az első két napon több mint 316 ezren adták le szavazatukat. A jelen­tések szerint az egyes tartományokban az ellenzéki csoportok úgy döntöttek, hogy leállítják a harcot és bekapcsolód­nak a választásokba Például Balch tarto­mányban, amely eddig az ellenzék ellen­őrzése alatt állt, 45 ezer lakos döntött úgy, hogy saját jelöltet javasol a népi kamará­ba, s ezáltal támogatja a választásokat. Az ellenzék legszélsőségesebb cső­A helyzet normalizálódott Helyszíni riport Sztyepanakertböl (ČSTK) - A moszkvai Pravda na­pilap tegnapi számában riportot kö­zölt Sztyepanakertböl, a Karabah- hegyvidéki Autonóm Terület köz­pontjából. A riport szerint a városban az élet fokozatosan visszatér a normális ke­rékvágásba, gyakorlatilag minden helyi üzemben folyik a munka. Ter­mészetesen változatlanul folytatódik a vita Karabah sorsáról és azokról a problémákról, melyek Sztyepana- kertben tüntetésekhez és sztrájkok­hoz vezettek - állapítja meg a lap. A város lakói édeklódéssel vitáznak a terület szociális és gazdasági fej­lesztésének programjáról, melyet a legfelsőbb párt- és állami szervek hagytak jóvá. Kedvezően fogadták azt a tervet, hogy Karabahban bizto­ÚJSZÚ 1988. IV. 8. Cservov cáfol (ČSTK) - Rosszindulatú és felelőtlen kijelentés - így kom­mentálta Nyikolaj Cservov szov­jet vezérkari főnők Hans-Hen- ning von Sandrart NATO-tábor- noknak azt az állítását, hogy a Szovjetunió bizonyos számú bombázógépet kíván telepíteni Európában, s így akarja „kom­penzálni“ a szovjet-amerikai ra- kétaszerzödés megvalósítása során eltávolításra kerülő raké­tákat. Az amerikai AP hírügynök­ség hozta nyilvánosságra ezt a koholmányt, amelynek egyér­telműen provokatív célja van: megtéveszteni a nemzetközi közvéleményt, s ezáltal meg­könnyíteni azt a NATO-szándé- kot, hogy maga hajtson végre ún. kompenzálást - mondta Cservov a TASZSZ diplomáciai tudósítójának adott nyilatkozatá­ban. Hozzáfűzte még: az ilyen felelőtlen kijelentések csak fel­háborodást válthatnak ki, mivel nem felelnek meg a valóságnak és hátráltatják az atomrakéták felszámolásának folyamatát. sítják az örmény rádió és televízió adásainak vételét, s örmény szak­emberek részvételével helyreállítják a történelmi emlékeket. Másrészt sokan felvetik a kérdést, hogy az új ipari üzemek létesítése nem vezet-e az autonóm terület ökológiai helyze­tének rosszabbodásához. Mindezekről a kérdésekről lehet vitatkozni - írja a Pravda. A legfon­tosabb azonban, hogy ez a vita ne legyen öncélú, ne vonja el az állam­polgárok figyelmét a munkától, és ne bontsa meg Sztyepanakert és egész Karabah kapcsolatát az ország többi részével. Sztyepanakertben norma­lizálódott a helyzet, folyik a tanítás az iskolákban, helyreállították az au- tóbusz-közlekedést Bakuval és gyorsulnak a tavaszi mezőgazdasá­gi munkák. Az Izvesztyija napilap közölte, a sztyepanakerti üzemek sztrájkja több mint 10 millió rubel gazdasági veszteséget okozott. portjai továbbra is meg akarják akadá­lyozni a helyzet normalizálását az ország­ban, feszültséget szeretnének kelteni, s megfélemlítéssel szeretnék eltanácsolni az embereket a választásoktól. Többek között Kandahar tartományból jelentettek terrorista akciókat. Kunar tartományban ismét föld-föld rakétákkal lőtték a szava­zóhelyiségeket, a barbár támadás követ­keztében három ember meghalt, heten pedig (nők és gyermekek) megsebe­sültek. Nadzsibullah államfő üzenetet intézett Perez de Cuellar ENSZ-fötitkárhoz En­nek szövegét az afgán hírügynökség szerdán tette közzé. A dokumentum em­lékezteti az ENSZ-főtitkárt arra a helyzet­re, amely a Genfben folyó közvetett af­gán-pakisztáni tárgyalásokon kialakult. E fórumon az afgán fél konstruktív és rugalmas magatartásának köszönhetően csaknem teljes mértékben befejeződött a négy okmány közül háromnak a kidol­gozása, ezek aláírásra készen állnak. események margójára ▼ N em először fordul elő a lassan már nyolc éve tartó háború alatt, hogy Irán és Irak vegyi fegyve­rek alkalmazásával vádolja egy­mást. Március végén Iránban járt az ENSZ két szakértője, hogy megálla­pítsa, megalapozottak-e Teherán vádjai, miszerint Irak néhány nappal korábban a front északi részén vegyi támadást hajtott végre, s ennek ötezer kurd lakos esett áldo­zatul. A vizsgálat még be sem feje­ződött, amikor Irán újra bejelentette, március utolsó napján Irak ismét vegyi fegyvereket alkalmazott Kur- disztánban. Ugyanebben az időben - egé­szen pontosan március 30-án és 31-én - Halabdzsa térségében az irániak vegyi fegyverekkel hajtottak végre támadást az iraki állások el­len. A támadás következtében 88 iraki katona sebesült meg - állította az ENSZ-főtitkárhoz intézett leve­lében Tarik Aziz iraki külügyminisz­ter. Kérte a világszervezet vezetőjét, küldjön a helyszínre vizsgálóbizott­ságot, amelynek további részletek­kel is tudnak szolgálni A szakértők már hozzá is láttak az ügy kivizsgá­lásához. Sem iraki, sem előző iráni vizsgá­lódásaik eredményeiről nincsenek még információink, de az nyugodtan leszögezhető, hogy a kölcsönös vá­daskodásnak van már „eredmé­nye“: ha lehet, még inkább elmérge­sedett a helyzet az öböl térségében. Az iráni katonai szóvivő kedden ta­gadta, hogy vegyi fegyvereket vetet­tek volna be az irakiak ellen Azt állította, Irak tévedésből saját csa­patai ellen használta a gyilkos mér­geket. A háborúk gazdag történeté­ben volt már számos példa ilyen téves támadásokra. Az ötletlopás pedig igazán mindennapos jelen­ség. Ha netán valami mégis kiderül, Irak is nyugodtan előállhat a téves támadás elméletével. Vádaskodások kereszttüzébe ke­rült az ENSZ főtitkára is, aki pedig igazán nagy erőfeszítéseket tesz a konfliktus befejezése, de legalább a mielőbbi tűzszünet elérése érde­kében. Előbb Irak vádolta meg, hogy nyilvánvalóan Teheránnal szimpati­zál, a teheráni érdekeket helyezi előtérbe annak ellenére, hogy Bag­dad mindig is nagyobb hajlandósá­got mutatott a háború befejezésére. Most pedig Irán veti a szemére, hogy nyomban reagált Bagdad kéré­sére, szakértőket küldött Irakba an­nak kivizsgálására, alkalmazott-e Irán vegyi fegyvereket^jtííg a hason­ló teheráni felkérésre csak két hét múltán indított bizottságot Iránba. A harcoló felek és az ENSZ-főtitkár viszonyának elmérgesedése na­gyon rosszkor jött, hiszen éppen most kezd újabb konzultációsoroza­tot a Biztonsági Tanács tavaly nyári 598. számú határozata alapján Irak és Irán képviselőivel a tűzszünet megkötéséről Méreg Kellemes meglepetést okozott Bagdad március 31 -én tett bejelen­tése, hogy Turgut özal török minisz­terelnök másnap kezdődő látogatá­sa idejére „udvariassági gesztus­ként“ egyoldalúan beszünteti az egy hónappal korábban kiújult „városok háborúját“. Irán hasonló bejelentést tett, s egy kis időre ismét úgy tűnt, a hadviselő felekben a józanság fe­lülkerekedik az elvakult indulatokon. Az viszont már egyáltalán nem volt meglepő, hogy a török kormányfő még a térségben tartózkodott, ami­kor Bagdad és Teherán már egy­mást vádolta a városokra meghirde­tett tűzszünet megsértésével. Elmérgesíti ez az értelmetlen öl­döklés az egész térség helyzetét, ami különösen megmutatkozik az Arab Államok Ligáján és az Iszlám Konferencia Szervezetén belül. De itt kell megemlíteni az Egyesült Álla­mok és NATO-beli partnerei nézet- eltéréseit is az öbölbe irányított ha­dihajók kapcsán. S kisebb-nagyobb belpolitikai viharokat okoztak a tér­ségbe irányuló fegyverszállítmányok az Egyesült Államokban, Franciaor­szágban, Olaszországban, de még Svédországban is. Kiderült, Izrael nemcsak az Irangate-botrányban játszott kétes szerepet, hanem önál­lóan is nyújtott katonai támogatást Iránnak, cserébe az országban élő zsidók kivándorlásának engedélye­zéséért. B izonyítják az eddigi tapaszta­latok, hogy Irán és Irak viszá­lyát nem lehetne lezárni katonákkal, sem rakétákkal és tüzérséggel, sem idegen hadihajókkal és ENSZ-szak- értökkel. Pedig ez a háború olyan méreg, amely át meg átjárja a nem­zetközi légkört. Teheránnak és Bag­dadnak nem idegen államférfiak iránti udvariassági gesztusokat kel­lene tennie, hanem bölcsességet és józanságot tanúsítania. GÖRFÖL ZSUZSA Panama közvetlen amerikai beavatkozástól tart Elfogatási parancs a volt elnök és munkatársai ellen (ČSTK) - A panamai hatóságok elfogatási parancsot adtak ki a levál­tott elnök, Eric Arturo Delvalle, to­vábbá az ország volt washingtoni nagykövete, Juan Sósa és az ellen­zék egyik vezetője, Gabriel Lewis Galindo ellen. Ezt a panamai állam­ügyész jelentette be. Az ügyészség szerint mindhárman államellenes bűncselekményeket követtek el. Delvalle és hivei hozzájárultak ah­hoz, hogy az Egyesült Államok kor­mánya befagyasztotta az USA-ban lévő panamai bankbetéteket és tá­mogatták a közép-amerikai ország ellen irányuló gazdasági szankciókat is. A Panama-csatorna övezetében lévő Howard katonai támaszpont kö­zelében külföldi újságírókat támad­tak meg az amerikai katonák. Habár az újságírók nem lépték át a tá­maszpont határát, a katonák rátá­madtak a kubai televízió operatőrére és brutális módon megverték őt. Később egy mexikói újságírónövel együtt letartóztatták. Csak a pana­mai katonai rendőrség beavatkozá­sa után engedték őket szabadon. A mexikói újságírónő ezzel kapcso­Shultz ingázása eredménytelen Cionista szélsőségesek pogromja egy palesztin faluban latban elmondta, hogy sem ő, sem kubai kollégája nem adott okot az amerikai hadsereg provokatív fellé­pésére. A Howard támaszpontra most újabb csapatokat és további fegyve­reket szállító amerikai repülőgépek érkeznek. Az USA így próbál nyo­mást gyakorolni a panamai kor­mányra és nincs kizárva, hogy sor kerül a közvetlen amerikai agresszi­óra is. A panamai Critica napilap aggodalmát fejezte ki, hogy a Pana­mában lévő amerikai diplomaták esetleg olyan incidenst provokálnak ki, amely Washingtonnak ürügyül szolgálna a katonai beavatko­záshoz. (ČSTK) - George Shultz ameri­kai külügyminiszter tegnap Szaúd- Arábiába érkezett, hogy tárgyaljon Fahd királlyal az USA közel-keleti rendezési tervéről. Rijadba Amman- ból érkezett Shultz, ahol ismételten megpróbálta elnyerni Husszein ki­rály támogatását a tervnek. A tár­gyalások után az izraeli televíziónak adott nyilatkozatában kenytelen volt beismerni, hogy mindeddig nem si­került felszámolni az érdekelt orszá­gok közti véleménykülönbségeket Ammant megelőzően Kairóban tárgyalt az amerikai diplomácia ve­zetője, de itt sem lehetett sikerélmé­nye. Hoszni Mubarak elnök ugyan - egyedüliként az arab vezetők kö­zül - nem utasította el egyértelműen az amerikai elképzeléseket, de tá­mogatása csak általános, talán in­kább csak az udvariasság szintjén maradt. A tegnapi szíriai és jordániai sajtó egyöntetűen elutasította a Shultz- tervet. Elsősorban azt kifogásolják, hogy szöges ellentétben áll a realitá­sokkal, és bizonyítja, elvakult az Egyesült Államok közel-keleti politi­kája. xxx Újabb részletek váltak ismertté a cionista szélsőségesek szerdai provokációjáról a ciszjordániai Bajta palesztin faluban. A cionista telepe­sek lerohanták a falut, gépkocsikat gyújtottak fel, feldúlták az üzleteket és kegyetlenkedtek a palesztinokkal szemben. Két palesztin fiatal, akiket lőfegyverrel megsebesítettek, a nabluszi kórházban belehalt sérü­léseikbe. Az akciónak van egy har­madik halálos áldozata is, egy zsidó lány, aki cionista suhancok csoport­jával vett részt a palesztinok terrori­zálásában. Az összecsapások során néhány palesztinnak sikerült lőfegy­verhez jutnia, és a kitört lövöldözés­ben halálosan megsebesült a zsidó lány is. A cionisták pogromja után izraeli katonák foglalták el a falut és továb­bi 22 palesztint megsebesítettek. Bajtát hermetikusan elzárták a külvi­lágtól, kijárási tilalom van érvény­ben, minden férfit letartóztattak és kihallgatásra elhurcoltak a faluból Csütörtökre virradó éjszaka szél­sőséges zsidó telepesek követelték jeruzsálemi tüntetésükön minden palesztin deportálását, további fal­vak létesítését a megszállt területe­ken és mindennemű tárgyalás be­szüntetését a közel-keleti válság bé­kés rendezéséről. Amerikai katonak érkeznek a Ho­ward támaszpontra (Telefoto - ČSTK) Aktív részvétel a választásokon nekültek hazatéréséhez szükséges kielégítő feltételeknek a létrehozása. A menekültek jelenleg Pakisztán és más országok területén tartózkod­nak. Ugyancsak fontos, hogy a me­nekültek hasonló jogokat kapjanak, mint a többi afgán állampolgár. A Szovjetunió segítséget nyújt az afgán kormánynak az említett felté­telek létrehozásához. 7. A Szovjetunió a hagyomá­nyos és történelmi barátság szelle­mében kész magas szinten együtt­működni Afganisztánnal a gazdaság megújításában, az Afganisztáni Köztársaság gazdasági és szociális fejlesztésében. Az SZKP KB főtitkára és az afgán államfő felszólítja a többi országot, járuljanak hozzá Afganisztánban a béke megteremtéséhez és a nem­zeti megbékéléshez, s tartsák tiszte­letben a genfi megállapodásokat. Ez jó és ígéretes példa lenne más re­gionális konfliktusok megoldásához is. Mihail Gorbacsov ebédet adott Nadzsibullah tiszteletére, amely ba­ráti és elvtársi légkörben zajlott. Ezt követően Nadzsibullah Tas- kentből hazautazott Kabulba.

Next

/
Thumbnails
Contents