Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)
1988-04-29 / 100. szám, péntek
Csehszlovák-román közös közlemény ÚJ SZÚ 1988. IV. 29. (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára 1988. április 27-én baráti munkalátogatást tett a Román Szocialista Köztársaságban Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának, az RSZK elnökének meghívására. A látogatás során Miloš Jakeš átadta Nicolae Ceausescunak a Fehér Oroszlán Érdemrend elsó fokozatát lánccal, melyet 70. születésnapja alkalmából adományoztak neki hozzájárulásáért a CSKP és az RKP, a CSSZSZK és az RSZK közti együttműködés fejlesztéséhez, a csehszlovák és a román nép közti barátság megszilárdításához, a szocializmus, a béke és a nemzetközi együttmúködés szorgalmazásához. A szívélyesség, a kölcsönös tisztelet és bizalom légkörében megvalósult tárgyalásokon a két fél vezetői kölcsönösen tájékoztatták egymást a szocialista építés fő időszerű kérdéseiről, a CSKP XVII. kongresszusa, valamint az RSZK XIII. kongresszusa és az országos pártkonferencia határozatai teljesítéséről. Miloš Jakeš tájékoztatott a CSKP szerveinek és szervezeteinek eljárásáról a szociális-gazdasági fejlesztés meggyorsítása stratégiájának megvalósítása során. Rendkívüli figyelmet szentelt a gazdasági reform megvalósításának, a társadalmi élet komplex átalakításának, a szocialista demokrácia elmélyítésének, a párt káderpolitikája és egész munkája minősége javításának. Nicolae Ceausescu beszélt annak a pártprogramnak a következetes megvalósításáról, melynek célja a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építése és Románia átmenete a kommunizmusba, továbbá az ipar, a mezőgazdaság és a népgazdaság más ágazatai intenzív fejlesztésére, a tudományos-műszaki haladás széles körű alkalmazására, az új gazdasági mechanizmus határozott bevezetésére, a román nép anyagi és szellemi életszínvonala állandó növelésére és a forradalmi munkásdemokráciának abból az elvből kiinduló rendszere további tökéletesítésére irányuló intézkedésekről, hogy a szocializmus a néppel és a népért épül. Mindkét fél vezető képviselői megvitatták a kétoldalú együttműködés helyzetét és fejlesztésének távlatait. Megelégedéssel nyugtázták, hogy a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, valamint más közösen elfogadott dokumentumok és megállapodások elveivel összhangban az egyenlőség, a függetlenség, az állami szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyösség alapján a két állam kapcsolatai egyre dinamikusabban fejlődnek. Egyben kiemelték a CSKP és az RKP szoros együttműködésének döntő szerepét a CSSZSZK és az RSZK, a két ország népe közti baráti kapcsolatok bővítésében és elmélyítésében. Kiemelték a legfelső szintű párbeszéd rendkívüli jelentőségét a minden területre kiterjedő kétoldalú együttműködés fejlesztése szempontjából. Miloš Jakeš és Nicolae Ceausescu hangsúlyozta a CSKP és az RKP döntését, hogy tovább fejlesztik a pártközi kapcsolatokat, bővítik a kontaktusokat a parlamentek, kormányok, társadalmi szervezetek vonalán, a kerületek és a városok közti kapcsolatokat, ugyanígy a kölcsönös turisztikai kapcsolatokat annak érdekében, hogy mélyüljön közöttük a barátság, fejlődjön a csehszlovák-román együttműködés és intenzívebbé váljék a szocialista építés során szerzett tapasztalatok cseréje. Mindkét vezető egyöntetűen megállapította, hogy az 1985 decemberében legfelsőbb szinten aláírt, 2000-ig szóló csehszlovák-román gazdasági és tudomá- nyos-műszaki együttműködés fejlesztésére irányuló hosszú távú program széles teret nyit a kölcsönös gazdasági kapcsolatok, a kooperáció és a szakosítás minőségileg új szinten való intenzív fejlesztése előtt. E program keretében már több kétoldalú megállapodás teljesítése folyik a gépiparban, az elektronikai, elektrotechnikai és vegyiparban, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó más területeken. Hangsúlyozták, hogy a két ország állandóan növekvő gazdasági és tudományos-műszaki potenciálja, valamint a kölcsönös gazdasági együttműködésben elért eredmények kedvező feltételeket teremtenek a kooperáció és a szakosítás fejlesztéséhez. Ezért úgy döntöttek, feladatul adják a két ország illetékes szerveinek, hogy a népgazdaság szükségletei teljesebb kielégítése érdekében tegyenek intézkedéseket a kooperált és szakosított termékek részarányának növelésére a kölcsönös kereskedelemben. Miloš Jakeš és Nicolae Ceausescu megállapodott, hogy mindkét ország kormánya kidolgozza a kooperáció és gyártásszakosítás további elmélyítése során való eljárás közös időrendi tervét. Egyben megállapodtak, hogy a két ország tudományos és műszaki központi szervei a gazdasági szervekkel és szervezetekkel együttműködve intenzívebbé teszik erőfeszítéseiket a kétoldalú tudományos-műszaki együttműködés új lehetőségeinek felkutatására, mindenekelőtt az olyan kiemelt műszaki ágazatokban, mint a mikroelektronika, az elektrotechnika, a robotizáció, az energiaipar és mások. Mindkét vezető megerősítette országa elhatározását, hogy folytatja az erőfeszítéseket a sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésére a KGST keretében, a KGST-tagor- szágok legfelsőbb szintű találkozója határozatainak szellemében, összhangban az ezredfordulóig szóló tudományos-műszaki haladás komplex programjával, valamint a 43., rendkívüli ülésszak határozataival. Egyben kifejezésre juttatták, érdekük a KGST és az EGK közti kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztése, és készek ehhez hozzájárulni. Értékelték a csehszlovák-román kapcsolatok sikeres fejlődését a kultúra, a tudomány és más ágazatok terén, s elhatározták, elmélyítik a kapcsolatokat a jobb kölcsönös megismerés és a csehszlovák -román barátság megszilárdítása érdekében. Miloš Jakeš és Nicolae Ceausescu elvtárs véleményt cserélt a nemzetközi élet egyes időszerű kérdéseiről. Megállapították, hogy a globális helyzet Európában és a világban továbbra is bonyolult és ellentmondásos, és hangsúlyozták a haladás szükségességét a leszerelés, valamint a nukleáris és vegyi fegyverektől mentes övezetek létrehozásának folyamatában. Rámutattak arra, korunk alapvető kérdése a fegyverkezési verseny, mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezés megállítása, a leszerelésre való áttérés. Ezzel összefüggésben nagyra értékelték a közepes és a rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról aláírt szovjet-amerikai szerződés történelmi jelentőségét. Ez azonban csak az első lépés, melyet továbbiaknak kell követniük a hadászati támadófegyverek korlátozására, a világűrben való lázas fegyverkezés megakadályozására, az atomkísérletek teljes és általános betiltására, a nukleáris és vegyi fegyverek, valamint más tömeg- pusztító fegyverek teljes és általános felszámolására, Európában a hagyományos fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésére, a biztonság és a leszerelés más kérdéseinek megoldására. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a leszerelés terén meghatározó intézkedés lenne a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentéséről szóló szovjet-amerikai megállapodás megkötése, miközben következetesen tiszteletben tartanák a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló szerződést és nem engednék meg, hogy a leszerelés az egyik területen lázas fegyverkezéshez vezessen más területeken. Miloš Jakeš és Nicolae Ceausescu hangsúlyozta, feltétlenül olyan megállapodást kell elérni a bécsi utótalálkozón, amely hozzájárulna a leszereléshez, a gazdasági és tudományos-műszaki együttmúködés fejlesztéséhez, valamint a kontinens országai közti együttműködéshez, a közös európai ház építéséhez, a bizalom, a biztonság és a béke megszilárdításához. A két vezető egyetértett abban, hogy új lehetőségek vannak több más irányban is, melyek a leszereléshez, a bizalom megszilárdításához és az európai kontinensen a sokoldalú együttműködéshez vezetnek. Ezzel összefüggésben teljes támogatásukról biztosították azt a kezdeményezést, hogy a két katonai-politikai szövetség érintkezési vonalán hozzák létre a bizalom, az együttmúködés és a jószomszédi kapcsolatok övezetét, Közép- Európában alakítsák ki a nukleáris és vegyi fegyverektől mentes folyosót, ugyanúgy azokat a kezdeményezéseket, hogy a Balkán váljék a béke és az együttmúködés területévé, legyen nukleáris és vegyi fegyverektől, idegen katonai támaszpontoktól és alakulatoktól mentes övezet, s végül azt a javaslatot, hogy hívják össze a térség állam- és kormányfőinek találkozóját. A két párt vezetői szorgalmazták a katonai konfliktusok és a feszültség tűzfészkeinek politikai eszközökkel történő rendezését. Csehszlovákia és Románia támogatásáról és szolidaritásáról biztosította Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek harcát nemzeti függetlenségük védelméért, és megszilárdításáért, szabadságukért és önálló fejlődésükért, küzdelmüket az imperializmus, a gyarmatosítás és az újgyarmatosítás ellen. Mindkét vezető rámutatott, a népek közti bizalom és barátság légkörének kialakítása érdekében véget kell vetni az antikommunizmust, a nacionalizmust a sovinizmust és a faji megkülönböztetést ösztönző politikának. Hangsúlyozták mindkét párt elhatározását, hogy következetesen szorgalmazzák a kommunista és munkáspártok együttműködésének és egységének megszilárdítását, széles körű kontaktusaikat és aktív párbeszédüket minden párt egyenlősége, függetlensége és arra való joga alapján, hogy önállóan határozza meg politikai irányvonalát, forradalmi stratégiáját és taktikáját, összhangban azokkal a konkrét feltételekkel, melyek között tevékenykedik. A CSKP és az RKP a jövőben is együttműködik minden kommunista és munkáspárttal, a szocialista és szociáldemokrata pártokkal, további demokratikus pártokkal és nemzeti felszabadítási mozgalmakkal, az egész világ antiimperialista és haladó erőivel, bolygónk társadalmi haladása, a leszerelés és a béke, a jobb és igazságosabb élet érdekében. Miloš Jakeš és Nicolae Ceausescu elvtárs kifejezték meggyőződésüket, hogy az elfogadott döntések megvalósítása hozzájárul a két párt, a két ország és a két nép közti kapcsolatok további elmélyíté- séhez. Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára látogatásra hívta meg Csehszlovákiába Nicolae Ceausescut, az RKP főtitkárát, az RSZK elnökét. A meghívást köszönettel elfogadták. Nagyobb remény a békére Meir Vilner nyilatkozata Tel Avivban nyilatkozott a Rudé právo különtudósítójának, Milan Mádrnak Meir Vilner, az Izraeli Kommunista Párt főtitkára. Az első kérdés arra vonatkozott, hogy Izrael a zsidó holdnaptár szerint a napokban emlékezett meg megalakulásának 40. évfordulójáról (a mi naptárunk szerint az évforduló május 15- én lesz), s Izrael Állam függetlenségi nyilatkozatának 37 aláírója között volt Meir Vilner is. Izrael létrehozása a palesztinai zsidó nép önrendelkezési jogának érvényesítését jelentette. A függetlenségi nyilatkozatnak van két olyan kitétele, melyeket a mai kormányzó körök nem idéznek. Az egyikben az áll, hogy Izrael az ENSZ-közgyűlés 1947 novemberében hozott határozata alapján jön létre, a másikban az, hogy Izrael együtt fog működni az ENSZ-szel ennek a határozatnak a megvalósításában. Ez a határozat pedig egy arab állam létrehozásáról is rendelkezik. - Pártunk nevében én két állam megalakításáról szóló dokumentumot írtam alá - mondotta Meir Vilner. - A döntő probléma az a tény, hogy mindmáig nem jött létre a palesztin arab állam. Ez minden háború és tragédia oka. Vilner elvtárs kitért arra, hogy Izrael nem akadályozhatná a palesztin állam létrehozását, ha nem támogatná katonailag, anyagilag és politikailag is az Egyesült Államok, melynek hivatalos stratégiai szövetségese. Ennek a szövetségnek az új verzióját éppen a 40. évforduló napján egyidőben írta alá Washingtonban és Tel Avivban Reagan elnök és Samir kormányfő. Az Izraeli KP főtitkára foglalkozott azzal, hogy a 21. éve tartó megszállás Izraelen belül is sokat rontott a helyzeten, a hatalmas fegyverkezési kiadások következtében romlik a lakosság életszínvonala. Beszélt arról, hogy a Palesztinai Felszabadítási Szervezet - melyet az Izraeli KP a palesztin nép egyedüli törvényes képviselőjének tekint - lényegében kész a történelmi kompromisszumra Izraellel: egyetért a független palesztin állam létrehozásával az 1967 júniusi hatnapos háború előtti határok alapján. Vagyis nem az 1947-es ENSZ-hatá- rozat alapján osztanák fel a történelmi Palesztinát; hanem az arab állam Ciszjordániát, a Gázai-övezet és Kelet-Jeruzsálemet foglalná magába. Meir Vilner úgy vélekedett, a palesztinok felkelése a megszállt területeken valódi népi felkelés. Nem az izraeli nép, de még csak nem is az izraeli állam ellen irányul. Ez egy igazságos küzdelem a nemzeti fel- szabadulásért, az izraeli állam mellett a független palesztin állam létrehozásáért. Ezért ítélik el az izraeli kommunisták a felkelés elleni brutalitást, ezért szolidárisak a palesztinok harcával, ezért szorgalmazzák a nemzetközi rendezési konferencia összehívását. A PFSZ gyakorlatilag kész elismerni Izraelt, sajnos nem mondható el, hogy az izraeli kormány is kész lenne elismerni a PFSZ-t. Minden nehézség ellenére ma több remény van a közel- keleti béke elérésére. A rendezés példája lehet a megállapodás Afganisztánról. Arra a kérdésre, hogyan nyilvánulnak meg mindezek a folyamatok Izraelben, Meir Vilner így válaszolt: - Izraelen belül erősödik a polarizá ció. A politikai körökben is egyre több ember tudatosítja, hogy a megszállás nem tarthat örökké, veszélyes maga Izrael számára is, s hogy a békét csak az önrendelkezési és államalapítási jog kölcsönös elismerésével lehet elérni. Azt is tudatosítani kell, hogy a konfliktusban a másik oldalon a vezető fél a PFSZ, s nem Husszein király, vagy az Izrael által manipulált úgynevezett autentikus palesztinok. Izrael minden korábbinál jobban elszigetelődött a világban, s még a nyugati kormányok is kénytelenek elítélni barbár tetteiért. Ezért született meg a Shultz-terv, melynek nem a közel-keleti átfogó rendezés elérése a célja, hanem az, hogy az arab világ és az egész nemzetközi közvélemény előtt jobb színbe állítsa az amerikai kormányzatot, Izrael legfőbb támogatóját. Meir Vilner végezetül arról beszélt, hogy az utóbbi időben növekedett Izraelben a kommunista párt befolyása. A békéért és az egyenlőségért küzdő demokratikus fronttal együtt 1982-ben a knesszetben a libanoni invázió ellen szavazott a párt. A libanoni kudarc az országban sokakat arra késztetett, hogy jobban odafigyeljenek a kommunista párt és a demokratikus front álláspontjára, felismerjék, hogy ők képviselik az igazi nemzeti érdekeket. A legutóbbi kongresszus óta (1985 december) gyarapodott a párttagok száma, 30 százalékkal növekedett a párt sajtószervének példányszáma. S bár növekszik a párt politikai befolyása, ez nem jelenti azt, hogy a nézeteivel szimpatizálók az elkövetkező választásokon a pártra fognak szavazni. Nagy eredmény azonban, hogy megszűnt az Izraeli KP politikai elszigetelése. Izraelben ma történnek próbálkozások a demokratikus jogok korlátozására, s ezek a törekvések elsősorban a kommunistákat sújtják. A párt több tagját letartóztatták, egy időre beszüntették sajtószervének megjelenését is. A parlamentben mégsem sikerült keresztülvinni azt a Likud-indítványt, hogy a pártot helyezzék törvényen kívül. Bohuslav Chňoupek befejezte egyiptomi tárgyalásait (ČSTK) - Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter és Ahmed Iszmat Abdel Megid egyiptomi miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter csütörtöki zárótárgyalásain az egyiptomi fél kedvezően fogadta azt a csehszlovák javaslatot, hogy Alexandriában ismét nyissák meg a CSSZSZK konzulátusát és Kairóban a csehszlovák kulturális központot. A felek ismét kifejezték szándékukat a kétoldalú együttmúködés bővítésére. Bohuslav Chňoupek tegnap Egyiptom második legnagyobb városában, Alexandriában tett látogatást a hivatalos tárgyalások után. Találkozott a város kormányzójával, Izmail Gauszakival. A megbeszélésen elsősorban arról volt szó, hogyan lehetne felélénkíteni az ősi kultúrájú és egyben modern, dinamikusan fejlődő „földközi-tengeri fehér gyöngyszem“, valamint Bratislava, a szlovák főváros közötti testvérvárosi kapcsolatokat. Bohuslav Chňoupek az esti órákban Alexandriából hazautazott. Kairói tárgyalásairól közleményt adtak ki, amely egyebek között leszögezi: Bohuslav Chňoupek külügyminiszter Ahmed Iszmat Abdel Megid egyiptomi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter meghívására április 25-28-a között hivatalos látogatást tett az Egyiptomi Arab Köztársaságban. A csehszlovák külügyminisztert fogadta Hoszni Mubarak elnök. Bohuslav Chňoupek ebből az alkalomból átadta neki Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára üzenetét. A látogatás során külügyminiszterünket fogadta Atif Mohamed Nagib Szidki kormányfő is. A baráti légkörű megbeszéléseken a két ország külügyminisztere áttekintette a minden területet felölelő kétoldalú kapcsolatokat és megvitatta az időszerű nemzetközi kérdéseket. Megelégedéssel állapították meg, hogy a csehszlovák-egyiptomi kapcsolatok kedvezően fejlődnek az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás és egymás érdekeinek tiszteletben tartása alapján. A felek nagyra értékelték, hogy bővült az együttműködés valamennyi területen és szorgalmazták a kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági, kulturális és tudományos együttműködés további fejlesztését. Ezzel kapcsolatban üdvözölték az egyiptomi vállalkozók szövetsége és a csehszlovák kereskedelmi és ipari kamara közötti egyezmény aláírását. Szorgalmazták továbbá a minisztériumok és a követségek közötti együttmúködés bővítését. Bohuslav Chňoupek és Ahmed Iszmat Abdel Megid üdvözölte az Afganisztán körüli politikai rendezésről szóló genfi megállapodásokat, valamint a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló tavaly decemberben aláírt szovjet-amerikai szerződést. A két politikus rámutatott arra, hogy a dokumentum új ösztönzést adhat a további leszerelési folyamatnak, egyben reményét fejezte ki, hogy a május végén sorra kerülő moszkvai csúcstalálkozó újabb előrelépést fog jelenteni ezen a téren, továbbá, hogy a bécsi utótalálkozón is előrehaladást érnek el és a tárgyalások olyan eredményekkel fejeződnek be, amelyek előmozdítják a leszerelést és hozzájárulnak a biztonság és a bizalom erősítéséhez. Ezzel kapcsolatban Egyiptom pozitívan értékelte Miloš Jakeš javaslatát a bizalom, az együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok övezetének létrehozására a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonalán. Mindkét fél fontosnak tartja, hogy a Föld- közi-tenger térségét nyilvánítsák a béke, a biztonság és az együttműködés övezetévé. A közel-keleti helyzetet elemezve a felek aggodalmukat fejezték ki a megszállt arab területeken kialakult helyzet miatt. Elítélték az izraeli hadsereg és a fegyveres telepesek kegyetlen tetteit, a palesztinok törvénytelen deportálását, a megszállók terrorakcióit. Felszólították Izraelt, hogy azonnal vonuljon ki a megszállt területekről. Mindkét ország diplomáciai vezetője ismételten kijelentette: támogatják a közel-keleti rendezésről szóló nemzetközi konferencia összehívásának gondolatát. Az iraki-iráni háborúval kapcsolatban Bohuslav Chňoupek és Ahmed Iszmat Abdel Megid aggodalommal állapította meg, hogy kiújult a „városok háborúja" és egyre inkább fokozódik a feszültség a Perzsa-öbölben. Mindkét fél szolidaritást vállalt az afrikai népekkel és nagyra értékelte az Afrikai Egységszervezet szerepét. Elítélték a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaság apartheid-politikáját és a szomszédos országok ellen irányuló agresszív akcióit. Nagyra értékelték az el nem kötelezettek mozgalmának szerepét a békéért, a leszerelésért és az új világgazdasági rend bevezetéséért vívott küzdelemben. Bohuslav Chňoupek hivatalos csehszlovákiai látogatásra hívta meg Ahmed Iszmat Abdel Megidet, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatás időpontját diplomáciai úton később határozzák meg.
