Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)

1988-04-29 / 100. szám, péntek

Csehszlovák-román közös közlemény ÚJ SZÚ 1988. IV. 29. (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára 1988. április 27-én baráti munka­látogatást tett a Román Szocialista Köz­társaságban Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának, az RSZK elnökének meghívására. A látogatás során Miloš Jakeš átadta Nicolae Ceausescunak a Fehér Oroszlán Érdemrend elsó fokozatát lánccal, melyet 70. születésnapja alkalmából adomá­nyoztak neki hozzájárulásáért a CSKP és az RKP, a CSSZSZK és az RSZK közti együttműködés fejlesztéséhez, a cseh­szlovák és a román nép közti barátság megszilárdításához, a szocializmus, a bé­ke és a nemzetközi együttmúködés szor­galmazásához. A szívélyesség, a kölcsönös tisztelet és bizalom légkörében megvalósult tár­gyalásokon a két fél vezetői kölcsönösen tájékoztatták egymást a szocialista épí­tés fő időszerű kérdéseiről, a CSKP XVII. kongresszusa, valamint az RSZK XIII. kongresszusa és az országos párt­konferencia határozatai teljesítéséről. Miloš Jakeš tájékoztatott a CSKP szerveinek és szervezeteinek eljárásáról a szociális-gazdasági fejlesztés meg­gyorsítása stratégiájának megvalósítása során. Rendkívüli figyelmet szentelt a gazdasági reform megvalósításának, a társadalmi élet komplex átalakításának, a szocialista demokrácia elmélyítésének, a párt káderpolitikája és egész munkája minősége javításának. Nicolae Ceausescu beszélt annak a pártprogramnak a következetes megva­lósításáról, melynek célja a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építése és Románia átmenete a kommunizmusba, továbbá az ipar, a mezőgazdaság és a népgazdaság más ágazatai intenzív fejlesztésére, a tudományos-műszaki ha­ladás széles körű alkalmazására, az új gazdasági mechanizmus határozott be­vezetésére, a román nép anyagi és szel­lemi életszínvonala állandó növelésére és a forradalmi munkásdemokráciának ab­ból az elvből kiinduló rendszere további tökéletesítésére irányuló intézkedésekről, hogy a szocializmus a néppel és a népért épül. Mindkét fél vezető képviselői megvitat­ták a kétoldalú együttműködés helyzetét és fejlesztésének távlatait. Megelégedés­sel nyugtázták, hogy a barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, valamint más közösen elfoga­dott dokumentumok és megállapodások elveivel összhangban az egyenlőség, a függetlenség, az állami szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyösség alapján a két állam kapcsolatai egyre dinamikusabban fejlődnek. Egyben kiemelték a CSKP és az RKP szoros együttműködésének döntő szere­pét a CSSZSZK és az RSZK, a két ország népe közti baráti kapcsolatok bővítésé­ben és elmélyítésében. Kiemelték a leg­felső szintű párbeszéd rendkívüli jelentő­ségét a minden területre kiterjedő kétol­dalú együttműködés fejlesztése szem­pontjából. Miloš Jakeš és Nicolae Ceausescu hangsúlyozta a CSKP és az RKP dönté­sét, hogy tovább fejlesztik a pártközi kap­csolatokat, bővítik a kontaktusokat a par­lamentek, kormányok, társadalmi szerve­zetek vonalán, a kerületek és a városok közti kapcsolatokat, ugyanígy a kölcsö­nös turisztikai kapcsolatokat annak érde­kében, hogy mélyüljön közöttük a barát­ság, fejlődjön a csehszlovák-román együttműködés és intenzívebbé váljék a szocialista építés során szerzett tapasz­talatok cseréje. Mindkét vezető egyöntetűen megálla­pította, hogy az 1985 decemberében leg­felsőbb szinten aláírt, 2000-ig szóló cseh­szlovák-román gazdasági és tudomá- nyos-műszaki együttműködés fejleszté­sére irányuló hosszú távú program széles teret nyit a kölcsönös gazdasági kapcso­latok, a kooperáció és a szakosítás minő­ségileg új szinten való intenzív fejlesztése előtt. E program keretében már több két­oldalú megállapodás teljesítése folyik a gépiparban, az elektronikai, elektro­technikai és vegyiparban, valamint a köl­csönös érdeklődésre számot tartó más területeken. Hangsúlyozták, hogy a két ország ál­landóan növekvő gazdasági és tudomá­nyos-műszaki potenciálja, valamint a köl­csönös gazdasági együttműködésben elért eredmények kedvező feltételeket te­remtenek a kooperáció és a szakosítás fejlesztéséhez. Ezért úgy döntöttek, fel­adatul adják a két ország illetékes szerve­inek, hogy a népgazdaság szükségletei teljesebb kielégítése érdekében tegyenek intézkedéseket a kooperált és szakosított termékek részarányának növelésére a kölcsönös kereskedelemben. Miloš Jakeš és Nicolae Ceausescu megállapodott, hogy mindkét ország kor­mánya kidolgozza a kooperáció és gyár­tásszakosítás további elmélyítése során való eljárás közös időrendi tervét. Egyben megállapodtak, hogy a két ország tudományos és műszaki központi szervei a gazdasági szervekkel és szer­vezetekkel együttműködve intenzívebbé teszik erőfeszítéseiket a kétoldalú tudo­mányos-műszaki együttműködés új lehe­tőségeinek felkutatására, mindenekelőtt az olyan kiemelt műszaki ágazatokban, mint a mikroelektronika, az elektrotechni­ka, a robotizáció, az energiaipar és mások. Mindkét vezető megerősítette országa elhatározását, hogy folytatja az erőfeszí­téseket a sokoldalú gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműködés fejlesz­tésére a KGST keretében, a KGST-tagor- szágok legfelsőbb szintű találkozója hatá­rozatainak szellemében, összhangban az ezredfordulóig szóló tudományos-műsza­ki haladás komplex programjával, vala­mint a 43., rendkívüli ülésszak határoza­taival. Egyben kifejezésre juttatták, érde­kük a KGST és az EGK közti kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztése, és ké­szek ehhez hozzájárulni. Értékelték a csehszlovák-román kap­csolatok sikeres fejlődését a kultúra, a tu­domány és más ágazatok terén, s elhatá­rozták, elmélyítik a kapcsolatokat a jobb kölcsönös megismerés és a csehszlovák -román barátság megszilárdítása érde­kében. Miloš Jakeš és Nicolae Ceausescu elvtárs véleményt cserélt a nemzetközi élet egyes időszerű kérdéseiről. Megálla­pították, hogy a globális helyzet Európá­ban és a világban továbbra is bonyolult és ellentmondásos, és hangsúlyozták a ha­ladás szükségességét a leszerelés, vala­mint a nukleáris és vegyi fegyverektől mentes övezetek létrehozásának folya­matában. Rámutattak arra, korunk alap­vető kérdése a fegyverkezési verseny, mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezés megállítása, a leszerelésre való áttérés. Ezzel összefüggésben nagyra értékelték a közepes és a rövid hatótávolságú raké­ták felszámolásáról aláírt szovjet-ameri­kai szerződés történelmi jelentőségét. Ez azonban csak az első lépés, melyet to­vábbiaknak kell követniük a hadászati támadófegyverek korlátozására, a vi­lágűrben való lázas fegyverkezés mega­kadályozására, az atomkísérletek teljes és általános betiltására, a nukleáris és vegyi fegyverek, valamint más tömeg- pusztító fegyverek teljes és általános fel­számolására, Európában a hagyományos fegyveres erők és fegyverzetek csökken­tésére, a biztonság és a leszerelés más kérdéseinek megoldására. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a leszerelés te­rén meghatározó intézkedés lenne a ha­dászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentéséről szóló szovjet-amerikai megállapodás megkötése, miközben kö­vetkezetesen tiszteletben tartanák a raké­taelhárító rendszerek korlátozásáról szóló szerződést és nem engednék meg, hogy a leszerelés az egyik területen lázas fegy­verkezéshez vezessen más területeken. Miloš Jakeš és Nicolae Ceausescu hangsúlyozta, feltétlenül olyan megálla­podást kell elérni a bécsi utótalálkozón, amely hozzájárulna a leszereléshez, a gazdasági és tudományos-műszaki együttmúködés fejlesztéséhez, valamint a kontinens országai közti együttműkö­déshez, a közös európai ház építéséhez, a bizalom, a biztonság és a béke megszi­lárdításához. A két vezető egyetértett abban, hogy új lehetőségek vannak több más irányban is, melyek a leszereléshez, a bizalom megszilárdításához és az európai konti­nensen a sokoldalú együttműködéshez vezetnek. Ezzel összefüggésben teljes támogatásukról biztosították azt a kezde­ményezést, hogy a két katonai-politikai szövetség érintkezési vonalán hozzák lét­re a bizalom, az együttmúködés és a jó­szomszédi kapcsolatok övezetét, Közép- Európában alakítsák ki a nukleáris és vegyi fegyverektől mentes folyosót, ugyanúgy azokat a kezdeményezéseket, hogy a Balkán váljék a béke és az együtt­múködés területévé, legyen nukleáris és vegyi fegyverektől, idegen katonai tá­maszpontoktól és alakulatoktól mentes övezet, s végül azt a javaslatot, hogy hívják össze a térség állam- és kormány­főinek találkozóját. A két párt vezetői szorgalmazták a ka­tonai konfliktusok és a feszültség tűzfész­keinek politikai eszközökkel történő ren­dezését. Csehszlovákia és Románia támogatá­sáról és szolidaritásáról biztosította Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek harcát nemzeti függetlenségük védelméért, és megszilárdításáért, szabadságukért és önálló fejlődésükért, küzdelmüket az im­perializmus, a gyarmatosítás és az új­gyarmatosítás ellen. Mindkét vezető rámutatott, a népek közti bizalom és barátság légkörének ki­alakítása érdekében véget kell vetni az antikommunizmust, a nacionalizmust a sovinizmust és a faji megkülönböztetést ösztönző politikának. Hangsúlyozták mindkét párt elhatáro­zását, hogy következetesen szorgalmaz­zák a kommunista és munkáspártok együttműködésének és egységének megszilárdítását, széles körű kontaktusa­ikat és aktív párbeszédüket minden párt egyenlősége, függetlensége és arra való joga alapján, hogy önállóan határozza meg politikai irányvonalát, forradalmi stra­tégiáját és taktikáját, összhangban azok­kal a konkrét feltételekkel, melyek között tevékenykedik. A CSKP és az RKP a jövőben is együttműködik minden kommunista és munkáspárttal, a szocialista és szociálde­mokrata pártokkal, további demokratikus pártokkal és nemzeti felszabadítási moz­galmakkal, az egész világ antiimperialista és haladó erőivel, bolygónk társadalmi haladása, a leszerelés és a béke, a jobb és igazságosabb élet érdekében. Miloš Jakeš és Nicolae Ceausescu elvtárs kifejezték meggyőződésüket, hogy az elfogadott döntések megvalósítása hozzájárul a két párt, a két ország és a két nép közti kapcsolatok további elmélyíté- séhez. Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára látogatásra hívta meg Csehszlovákiába Nicolae Ceausescut, az RKP főtitkárát, az RSZK elnökét. A meghívást köszönettel elfogadták. Nagyobb remény a békére Meir Vilner nyilatkozata Tel Avivban nyilatkozott a Rudé právo különtudósítójának, Milan Mádrnak Meir Vilner, az Izraeli Kom­munista Párt főtitkára. Az első kér­dés arra vonatkozott, hogy Izrael a zsidó holdnaptár szerint a napok­ban emlékezett meg megalakulásá­nak 40. évfordulójáról (a mi naptá­runk szerint az évforduló május 15- én lesz), s Izrael Állam függetlenségi nyilatkozatának 37 aláírója között volt Meir Vilner is. Izrael létrehozása a palesztinai zsidó nép önrendelke­zési jogának érvényesítését jelen­tette. A függetlenségi nyilatkozatnak van két olyan kitétele, melyeket a mai kormányzó körök nem idéz­nek. Az egyikben az áll, hogy Izrael az ENSZ-közgyűlés 1947 novembe­rében hozott határozata alapján jön létre, a másikban az, hogy Izrael együtt fog működni az ENSZ-szel ennek a határozatnak a megvalósí­tásában. Ez a határozat pedig egy arab állam létrehozásáról is rendel­kezik. - Pártunk nevében én két állam megalakításáról szóló doku­mentumot írtam alá - mondotta Meir Vilner. - A döntő probléma az a tény, hogy mindmáig nem jött létre a palesztin arab állam. Ez minden háború és tragédia oka. Vilner elvtárs kitért arra, hogy Iz­rael nem akadályozhatná a palesztin állam létrehozását, ha nem támo­gatná katonailag, anyagilag és politi­kailag is az Egyesült Államok, mely­nek hivatalos stratégiai szövetsége­se. Ennek a szövetségnek az új verzióját éppen a 40. évforduló nap­ján egyidőben írta alá Washington­ban és Tel Avivban Reagan elnök és Samir kormányfő. Az Izraeli KP főtit­kára foglalkozott azzal, hogy a 21. éve tartó megszállás Izraelen belül is sokat rontott a helyzeten, a hatal­mas fegyverkezési kiadások követ­keztében romlik a lakosság életszín­vonala. Beszélt arról, hogy a Palesz­tinai Felszabadítási Szervezet - melyet az Izraeli KP a palesztin nép egyedüli törvényes képviselőjé­nek tekint - lényegében kész a tör­ténelmi kompromisszumra Izraellel: egyetért a független palesztin állam létrehozásával az 1967 júniusi hat­napos háború előtti határok alapján. Vagyis nem az 1947-es ENSZ-hatá- rozat alapján osztanák fel a történel­mi Palesztinát; hanem az arab állam Ciszjordániát, a Gázai-övezet és Kelet-Jeruzsálemet foglalná ma­gába. Meir Vilner úgy vélekedett, a pa­lesztinok felkelése a megszállt terü­leteken valódi népi felkelés. Nem az izraeli nép, de még csak nem is az izraeli állam ellen irányul. Ez egy igazságos küzdelem a nemzeti fel- szabadulásért, az izraeli állam mel­lett a független palesztin állam létre­hozásáért. Ezért ítélik el az izraeli kommunisták a felkelés elleni bruta­litást, ezért szolidárisak a paleszti­nok harcával, ezért szorgalmazzák a nemzetközi rendezési konferencia összehívását. A PFSZ gyakorlatilag kész elismerni Izraelt, sajnos nem mondható el, hogy az izraeli kor­mány is kész lenne elismerni a PFSZ-t. Minden nehézség ellené­re ma több remény van a közel- keleti béke elérésére. A rendezés példája lehet a megállapodás Afga­nisztánról. Arra a kérdésre, hogyan nyilvánul­nak meg mindezek a folyamatok Izraelben, Meir Vilner így válaszolt: - Izraelen belül erősödik a polarizá ­ció. A politikai körökben is egyre több ember tudatosítja, hogy a meg­szállás nem tarthat örökké, veszé­lyes maga Izrael számára is, s hogy a békét csak az önrendelkezési és államalapítási jog kölcsönös elisme­résével lehet elérni. Azt is tudatosí­tani kell, hogy a konfliktusban a má­sik oldalon a vezető fél a PFSZ, s nem Husszein király, vagy az Izra­el által manipulált úgynevezett au­tentikus palesztinok. Izrael minden korábbinál jobban elszigetelődött a világban, s még a nyugati kormányok is kénytelenek elítélni barbár tetteiért. Ezért szüle­tett meg a Shultz-terv, melynek nem a közel-keleti átfogó rendezés eléré­se a célja, hanem az, hogy az arab világ és az egész nemzetközi közvé­lemény előtt jobb színbe állítsa az amerikai kormányzatot, Izrael leg­főbb támogatóját. Meir Vilner végezetül arról be­szélt, hogy az utóbbi időben növeke­dett Izraelben a kommunista párt befolyása. A békéért és az egyenlő­ségért küzdő demokratikus fronttal együtt 1982-ben a knesszetben a li­banoni invázió ellen szavazott a párt. A libanoni kudarc az ország­ban sokakat arra késztetett, hogy jobban odafigyeljenek a kommunista párt és a demokratikus front állás­pontjára, felismerjék, hogy ők képvi­selik az igazi nemzeti érdekeket. A legutóbbi kongresszus óta (1985 december) gyarapodott a párttagok száma, 30 százalékkal növekedett a párt sajtószervének példányszá­ma. S bár növekszik a párt politikai befolyása, ez nem jelenti azt, hogy a nézeteivel szimpatizálók az elkö­vetkező választásokon a pártra fog­nak szavazni. Nagy eredmény azon­ban, hogy megszűnt az Izraeli KP politikai elszigetelése. Izraelben ma történnek próbálkozások a demok­ratikus jogok korlátozására, s ezek a törekvések elsősorban a kommu­nistákat sújtják. A párt több tagját letartóztatták, egy időre beszüntet­ték sajtószervének megjelenését is. A parlamentben mégsem sikerült keresztülvinni azt a Likud-indítványt, hogy a pártot helyezzék törvényen kívül. Bohuslav Chňoupek befejezte egyiptomi tárgyalásait (ČSTK) - Bohuslav Chňoupek csehszlovák kül­ügyminiszter és Ahmed Iszmat Abdel Megid egyipto­mi miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter csütör­töki zárótárgyalásain az egyiptomi fél kedvezően fo­gadta azt a csehszlovák javaslatot, hogy Alexandriá­ban ismét nyissák meg a CSSZSZK konzulátusát és Kairóban a csehszlovák kulturális központot. A felek ismét kifejezték szándékukat a kétoldalú együttmúkö­dés bővítésére. Bohuslav Chňoupek tegnap Egyiptom második leg­nagyobb városában, Alexandriában tett látogatást a hi­vatalos tárgyalások után. Találkozott a város kormány­zójával, Izmail Gauszakival. A megbeszélésen első­sorban arról volt szó, hogyan lehetne felélénkíteni az ősi kultúrájú és egyben modern, dinamikusan fejlődő „földközi-tengeri fehér gyöngyszem“, valamint Brati­slava, a szlovák főváros közötti testvérvárosi kapcsola­tokat. Bohuslav Chňoupek az esti órákban Alexandriából hazautazott. Kairói tárgyalásairól közleményt adtak ki, amely egyebek között leszögezi: Bohuslav Chňoupek külügymi­niszter Ahmed Iszmat Abdel Megid egyiptomi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter meghívására április 25-28-a között hivatalos látogatást tett az Egyiptomi Arab Köztársa­ságban. A csehszlovák külügyminisztert fogadta Hoszni Mubarak elnök. Bo­huslav Chňoupek ebből az alkalom­ból átadta neki Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára üzenetét. A látogatás során külügyminiszterünket fogadta Atif Mohamed Nagib Szidki kor­mányfő is. A baráti légkörű megbeszélése­ken a két ország külügyminisztere áttekintette a minden területet felöle­lő kétoldalú kapcsolatokat és megvi­tatta az időszerű nemzetközi kérdé­seket. Megelégedéssel állapították meg, hogy a csehszlovák-egyiptomi kap­csolatok kedvezően fejlődnek az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás és egymás érdekei­nek tiszteletben tartása alapján. A felek nagyra értékelték, hogy bő­vült az együttműködés valamennyi területen és szorgalmazták a köl­csönösen előnyös politikai, gazda­sági, kulturális és tudományos együttműködés további fejlesztését. Ezzel kapcsolatban üdvözölték az egyiptomi vállalkozók szövetsége és a csehszlovák kereskedelmi és ipari kamara közötti egyezmény aláírá­sát. Szorgalmazták továbbá a mi­nisztériumok és a követségek közöt­ti együttmúködés bővítését. Bohuslav Chňoupek és Ahmed Iszmat Abdel Megid üdvözölte az Afganisztán körüli politikai rende­zésről szóló genfi megállapodáso­kat, valamint a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolá­sáról szóló tavaly decemberben alá­írt szovjet-amerikai szerződést. A két politikus rámutatott arra, hogy a dokumentum új ösztönzést adhat a további leszerelési folyamatnak, egyben reményét fejezte ki, hogy a május végén sorra kerülő moszk­vai csúcstalálkozó újabb előrelépést fog jelenteni ezen a téren, továbbá, hogy a bécsi utótalálkozón is előre­haladást érnek el és a tárgyalások olyan eredményekkel fejeződnek be, amelyek előmozdítják a leszere­lést és hozzájárulnak a biztonság és a bizalom erősítéséhez. Ezzel kap­csolatban Egyiptom pozitívan érté­kelte Miloš Jakeš javaslatát a biza­lom, az együttműködés és a jószom­szédi kapcsolatok övezetének létre­hozására a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonalán. Mind­két fél fontosnak tartja, hogy a Föld- közi-tenger térségét nyilvánítsák a béke, a biztonság és az együttmű­ködés övezetévé. A közel-keleti helyzetet elemezve a felek aggodalmukat fejezték ki a megszállt arab területeken kiala­kult helyzet miatt. Elítélték az izraeli hadsereg és a fegyveres telepesek kegyetlen tetteit, a palesztinok tör­vénytelen deportálását, a megszál­lók terrorakcióit. Felszólították Izra­elt, hogy azonnal vonuljon ki a meg­szállt területekről. Mindkét ország diplomáciai vezetője ismételten kije­lentette: támogatják a közel-keleti rendezésről szóló nemzetközi kon­ferencia összehívásának gondo­latát. Az iraki-iráni háborúval kapcso­latban Bohuslav Chňoupek és Ah­med Iszmat Abdel Megid aggoda­lommal állapította meg, hogy kiújult a „városok háborúja" és egyre in­kább fokozódik a feszültség a Perzsa-öbölben. Mindkét fél szolidaritást vállalt az afrikai népekkel és nagyra értékelte az Afrikai Egységszervezet szere­pét. Elítélték a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaság apartheid-politikáját és a szomszédos országok ellen irá­nyuló agresszív akcióit. Nagyra érté­kelték az el nem kötelezettek moz­galmának szerepét a békéért, a le­szerelésért és az új világgazdasági rend bevezetéséért vívott küzde­lemben. Bohuslav Chňoupek hivatalos csehszlovákiai látogatásra hívta meg Ahmed Iszmat Abdel Megidet, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. A látogatás időpontját diplo­máciai úton később határozzák meg.

Next

/
Thumbnails
Contents