Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)

1988-04-26 / 97. szám, kedd

VÁLLALJUK KÖZÖS DOLGAINKAT A lakossággal együtt Bár több határidőben megegyeztünk, sokáig tartott, míg sor kerülhetett a beszélgetésre Rudolf Schuster elvtárssal, a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnökével. Nincs szükség magyarázkodásra, mégis elmondom, ez nem rajtunk múlott, maga az élet s mindenekelőtt Schuster elvtárs sokrétű elfoglaltsága, sűrű, néha naponként váltakozó munkaprog­ramja idézte elő ezt a helyzetet, amit egyáltalán nem furcsállottam. Elfoglalt emberként ismertük meg ót a Kelet-szlovákiai Vasmű vállalati igazgatósága titkárságának vezetőjeként, később a Kassai (Košice) Városi Nemzeti Bizottság alelnökeként, majd a város főpolgármestereként és jelenlegi tisztségében is. • Elnök elvtárs -, lehet, hogy fur­csán hangzik a kérdés - mi a véle­ménye a nemzeti bizottságokról, ezek munkájáról, úgy általában?- Nagyon örülök, hogy ezzel a kérdéssel indul beszélgetésünk, melynek tulajdonképpeni célja: nemzeti bizottságaink munkájának mérlegelése, a CSKP KB 7. ülése záródokumentumainak szellemében eddig megfogalmazott, illetve meg­valósított intézkedéseink eredmé­nyességének értékelése. Mindenek­előtt személyes véleményemet sze­retném elmondani. Immár évtizedek óta különböző beosztásokban, köz­tisztségekkel együttjáró munkában telnek napjaim, de nem felejtem, én is voltam irodák ajtaján kilincselő ügyfél. Akkori és jelenlegi tapaszta­lataim alapján állítom, a nemzeti bizottságok munkájában elburján­zott a bürokrácia, amely még napja­inkban is igen sok munkatársunk erejét és idejét leköti, megkárosítva - egyben bosszantva is - ezzel az állampolgárokat, akiknek sokkal több figyelmet kellene szentelnünk. Éreztetnünk kell velük, hogy helye­sen végzett munkánkkal az ő érde­keiket képviseljük, igyekszünk letér­ni az eddigi kitaposott, kényelme­sebbnek vélt útról, berögződött, túl­adminisztrált munkamódszereinket sokkal rugalmasabbakkal váltjuk fel s megtaláljuk a széles lakossági ré­tegek nagyobb bevonásához vezető utat. Együtt kell vállalnunk közös dolgaink rendezését, akkor a siker sem maradhat el. • Az új, tökéletesebb munka- módszerek alkalmazása terén mi­lyen konkrét intézkedéseket tettek?- Erre vonatkozólag egységes szervezési-intézkedési tervezetet dolgoztunk ki a kerületben működő nemzeti bizottságok részére. Nem azért, hogy egy dokumentummal több legyen, hanem munkajavító szándékaink egységessége, folya­matossága érdekében. Közös törek­véseink célja, hogy kiküszöböljük a bürokratikus megközelítéseket és több időt szentelhessünk az állam­polgárokkal végzett munkának. A nemzeti bizottságok ne várják a fentról jövő utasításokat, hanem a helyzetismeret alapján rugalma­san járjanak el a hatáskörükbe tarto­zó kérdésekben. A munka javítását mindenekelőtt a kerületi nemzeti bi­zottságon kezdtük meg. így például a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság tanácsa már tavaly csak­nem hétezerrel kevesebb feladatot hagyott jóvá, mint a korábbi évben. Ezáltal több időnk maradt a párt­szervek és saját határozataink kö­vetkezetes teljesítésére, a feladata­ink között szereplő irányító- és ellenőrzómunkára. Az egyes ágaza­tok belső normái számának csök­kentésére, javasoltuk 246 törlését. Folytatjuk a járási nemzeti bizottsá­goknak címzett irányelvek számá­nak csökkentését és ezt tesszük az alsóbb fokú nemzeti bizottságok vi­szonylatában is. Ebben törekvése­ink végcélja, hogy a jelentős társa­dalmi szerepet betöltő nemzeti bi­zottságaink a szocialista demokrá­cia elmélyítésére irányuló igyekezet­tel, az eddiginél következetesebben (Robert Berenhaut felvétele) éljenek törvényadta jogkörükkel, közvetlen kapcsolatot teremtve vá­lasztóinkkal, rugalmasan rendezzék a lakosság jogos igényeit. • Tapasztalataik szerint milyen visszhangra találtak ezek az intéz­kedések a lakosság körében?- Mi úgy érezzük, hogy kerüle­tünk lakosságának érdeklődése a nemzeti bizottságok tevékenysége iránt tovább fokozódott az utóbbi hónapokban, egyre nagyobb szám­ban vállalnak szerepet a szakbizott­ságok és más segédszervek mun­kájában, ami kétségtelenül azt is bizonyítja, hogy helyesen értelmezik és értékelik a társadalomépítésben elért eredményeinket. Jó alkalom adódott erre a februári győzelem 40. évfordulója alkalmából rendezett gyűléseken. Együtt örülhettünk egyebek mellett például annak, hogy a hajdan legelmaradottabb ország­részben, a Kelet-szlovákiai kerület­ben az utóbbi négy évtized alatt anyagi-műszaki bázisunk értéke húszszorosára nőtt, s jelenleg több mint 200 milliárd korona értékű va­gyonnak vagyunk közös gazdái. Kit ne töltene el büszkeséggel annak tudata, hogy hazánkban a vasérc 95, a tiszta réz 100 százalékát Ke- let-Szlovákiában jövesztik, itt terme­lik a kohászati anyagok 32, a henge­relt áruk 24, a műszálak 33, a mosó­gépek 44, a korszerű ipari robotok és manipulátorok 55, a vasúti teher­kocsik 65 százalékát. Ipari termelé­sünk negyven év alatt csaknem 39-szeresére nőtt. Lakosságunk te­vékeny közéleti szerepe felmérhető a Z akcióban végzett társadalmi munkákban is. Ennek keretében 571 létesítmény készült el tavaly, 491 millió korona értékben, ami a terv 118,8 százalékos teljesítését jelen­tette. A bardejovi, humennéi, prešo­vi, svidníki és tőketerebesi (Trebi­šov) járásokban magasan túlszár­nyalták a tervezett feladatokat. A la­kosság hathatós segítsége nélkül nem érhettük volna el ezeket az eredményeket. • Az utóbbi hónapokban kétség­telenül tovább erősödött a kerület lakosságának a nemzeti bizottságok iránti bizalma, miután a kerületi szervek irányításával az illetékes nemzeti bizottságok megoldották az ivóvizproblémát.- Ez valóban így van. A Kelet­szlovákiai kerület ivóvízellátási gondjának megoldása tanulságos példa arra, hogy tudunk dolgozni, ha megfelelő formában összefogunk, az emberek lelkesedni tudnak és eredményeket érnek el még ott is, ahol a múltban ez nem sikerült. A közös erőfeszítéseknek köszön­hetően kerületünkben a tervezettnél 168 millió koronával többet fordíthat­tunk ivóvízforrásokra. Többek között bővítettük a Bodvából eredő vízfor­rásokat Kassa számára, ami 237 millió koronába került. A tervfelada­tot májusban hagyták jóvá, a tervet június végéig kidolgozták, s már meg is kezdődött az építkezés, amelyet 1987 decemberében át is adtak. Tavaly a kerület egyes járá­saiban másodpercenként 834 liter víz jutott. Jó példa ez annak bizonyí­tására is, hogy az építkezés lénye­gesen olcsóbb lesz, ha meggyorsít­juk a tervezést és a kivitelezést. A mi esetünkben 15 millió koronát takarí­tottunk meg. A bodvai építkezésen szerzett tapasztalataink alapján rendkívüli intézkedéseket tettünk annak érdekében, hogy Kassa váro­sát gyorsított ütemben kapcsolják rá a starinái vízműrendszerre, 1989 helyett már idén szeptemberben. Nem szeretnénk, hogy a Kelet-szlo­vákiai kerületben ismét szabályozni kelljen az ivóvízfogyasztást. • Egy ilyen beszélgetés kereté­ben nem térhetünk ki a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó minden kérdésre, ezért csak azt kér­dezném: eddigi tapasztalatait összegezve, elégedett a nemzeti bi­zottságok munkájával?- Általában igen, mert megnyilvá­nult részükről a jó szándék abban az irányban, hogy tökéletesítsék, javít­sák munkájukat, közelebb kerülje­nek a választókhoz s bevonásukkal igyekezzenek rendezni közös dolga­inkat. Sajnos, ez nem minden téren sikerült eddig, rengeteg probléma vár megoldásra a szolgáltatások, a kereskedelem, a közellátás és más, a lakosságot érzékenyen érin­tő ágazatok fejlesztésében. Ezért nem lehetek teljesen elégedett. KULIK GELLERT A tettek embere Fürgén száll le az autóbuszról, mintha nem volna mögötte nehéz munkával eltelt műszak, mintha nem is reggel négy órakor kelt volna. Késő délután van, de mégsem megy haza, a nemzeti bizottság irodájába tart. Tóth László már harmadik meg­bízatási időszakban képviselő, ta­nácstag. Azok közé tartozik, akik komolyan veszik tisztségüket, akik szívügyüknek tartják a hétszázötven lakosú Hanva (Hanava) fejlődését. Most is azért nézett be, hogy az elnöktől megérdeklódje, a hét végén lesz-e társadalmi munka.- A mezőaazdasági gépjavító szakmát a Safárikovói Gép- és Traktorállomáson tanultam ki. Csu­pán egy évet laktam a diákszállóban - mondja. - Inkább naponta utaz­tam, annyira ragaszkodtam szülőfa­lumhoz, amelytől csupán addig vol­tam távol, amíg a tényleges katonai szolgálatot töltöttem. A járási szék­helyen, ahol a gép- és traktorállo­máson dolgozom, kaphattam volna lakást, de a szülőfalumtól nem tudok megválni, noha mások mostohának érezvén a falusi életet, elköltöznek. Az elmúlt tizenöt év alatt több mint kétszázzal csökkent a lakosok szá­ma. Igyekszünk mindent elkövetni, hogy ez tovább ne folytatódjon. Az utóbbi években sokat fejlődött a falu. Felépült a három tantermes iskola, mégpedig Z akcióban. Van tornaterme, napközije, iskolakony­hája, sőt tanítólakás is tartozik hoz­zá. A fégi iskolát óvodának építették át, rendbe tették a környékét, felsze­relték a hintákat. A volt óvodát tata­rozták, központi fűtéssel látták el, átépítették a tetőszerkezetet, s most az a hnb irodájaként szolgál. Tóth László mindegyiknél ott volt szak­munkásként, de ha a szükség úgy hozta, segédmunkát végzett. Része van abban is, hogy a település egyik része végre vezetékes ivóvizet ka­pott.- Az elmúlt évek során sokat vál­toztak az életfeltételek. Kiépült a vízvezeték-hálózat, megszerveztük a háztartási szemét elszállítását. A tájoló színházak gyakran megfor­dulnak nálunk. Ha rendbe tesszük a művelődési otthont, még jobb fel­tételeket teremtünk a kulturális élet­hez, hisz a múltunk az, hogy egy­kor itt élt Tompa Mihály, arra kötelez bennünket, hogy ápoljuk hagyomá­nyainkat, fejlesszük községünket. Ezért is határoztunk ügy, hogy meg­vásárolunk egy házat, amelyet táj­háznak rendeznénk be. Jól tudjuk, sok-sok társadalmi munkával jár ez, de az itteni emberek sokra képesek, ha összefognak. Felesége a szövetkezetben köny­velő, a két tizenkét éves ikerlány iskolába jár, fia óvodás. Otthon is dolgozik, iparengedélyt váltott, autó­bádogos és fényező munkát vállal, azt mondják közmegelégedésre. Hívták már közelebbi munkahelyre, hiszen ilyen ezermester szakem­berre mindenütt szükség van. Ó azonban azt mondja< hogy adósa még az üzemnek, amelyben dol­gozik.- A karbantartó csoport vezetője vagyok. Nyitott szemmel járok, meg­figyelem mi okoz gondot a gépeken (A szerző felvétele) dolgozó embereknek. Az egyik esz­tergapadon például az anyagot kéz­zel rögzítették, négy ember kellett hozzá. Újításom alapján elég ehhez egy gombnyomás. Több mint há­romezer koronát kaptam érte, de higgye el, nem a pénz a fontos számomra, inkább az erkölcsi elis­merés. Tízenkéttagú szocialista munkabrigádunk sok mindenre ké­pes. Legtöbben már megkaptuk az aranyjelvényeket. Ha meghibásodik valamelyik gép, addig nem megyünk haza, amíg azt üzemképessé nem tesszük. így segítjük mi elő az átala­kítást, az önfinanszírozás feltételei­nek megteremtését. Semmi különö­set sem teszünk, csak a kötelessé­geinket teljesítjük becsülettel. Elnézem miközben beszél. A sze­me mosolyog, a bajusza miatt idő­sebbnek látszik, pedig mindössze 35 éves. Többször is hangsúlyozta, hogy mennyire ragaszkodik Hanvá- hoz, s ebben a szellemben neveli gyermekeit is.- A település megtartóerejét min­den bizonnyal növeli, hogy jövőre megkezdjük egy üzlet építését, kor­szerűsítjük a közvilágítást. Aztán ha mindennel elkészülünk, hozzáfo­gunk a ravatalozó építéséhez. Tu­dom, mindegyikünknek sokat kell dolgoznunk, de nem sajnáljuk a fá­radságot. Azt mondják róla, sok mindent elintézett a falu érdekében. Például korábban a járási székhelyről jövet a fügéi (Figa) útkereszteződésnél egy másik buszra kellett átszállni. Ez főleg rossz időjárás esetében oko­zott gondot, kellemetlenséget. Egyik ismerősével addig járt az illetéke­sekhez, amíg el nem érte, hogy a szóban forgó járat bemenjen a fa­luba. Ez csak egy eset a sok közül. Bármivel bízzák meg, mindent be­csülettel teljesít.- Ha egyszer a falubeliektől bizal­mat kaptam, nem szeretnék csaló­dást okozni. A szavak helyett a tette­ket részesítem előnyben, azt tartom, hogy személyes példamutatással többre megy az ember, mint üres beszéddel. Én csak azt teszem, amit sokan mások, amit kötelességem­nek tartok, amit meggyőződésem és becsületem diktál. Nem is tudom, miért kell ezt nagy dobra verni. Határozott kézfogással búcsúzik. Néhány perc múlva már el is tűnik az egyik kapu mögött. Estig még sok a tennivalója. NÉMETH JÁNOS ÚJ SZÚ 5 h 1988. IV. 26. Fábián Tibor mezőgazdasági gépszerelő a műhelyrészlegen, ahol dolgozik, egyike a legrégebbi dolgozóknak. Pedig még közel sincs a harminchoz. A fiatalok kollektívájá­ban ifjabb kollégái az ő kezét figyelik, taná­csai szerint igazodnak A rozsnyói (Rožňa­va) Agrozet vezetősége épít a fiatal szak­emberre. Az üzem legújabb kistraktortípu- sa, az MT 8065, sorozatgyártásának meg­kezdése előtt két munkatársát kéthetes prostéjovi tanulmányútra küldte. Egyikük Ti­bor volt. Érettségi után közömbösen állt a gépek mellé. Az idősebbek munkáját figyelve tu­datosította, így nem lehet dolgozni. A kato­naságon tépelódött: vagy közel tud férkőzni a gépekhez, vagy pályát cserél. A gépek győztek.- Szalócon (Slavec) születtem. Páska- házára (Pásková) nősültem, a falu az én igazi otthonom. Alig eszméltem, kis ásóval és kis kapával kertészkedtünk, utánoztuk a felnőtteket. Melyik falusi kölyök nem ült volna szívesen a traktor kormánya mögé! Az emlék megmaradt, ezért a katonaság után a mezőgazdasággal összefüggő mun­kát kerestem. Győztek a gépek Engem a technika, nővéremet az iroda­lom érdekli. De meg nem bocsátaná, ha nem barátkoztam volna meg a könyvekkel. Átrágom magam a legnehezebb szépirodal­mi művön is, de inkább a tényirodalom köt le: a történelmi regények, az útleírások. Az utazás új erővel tölt fel. Nővéremmel sok­szor nekivágtunk az ismeretlennek. Gyere­kekkel nehéz kimozdulni. Kétéves kisfiam van. Nagyon szeretem. Nem mondja még, de ragaszkodását érzem. Minden este megajándékozom ót. Rengeteg könyvem van a gyermekirodalomból, felütöm valame­lyiket és mesélek. Elalszik, én azért végig­mondom a mesét. Nehéz egy összeszokott közösségbe fia­talként beilleszkedni. Kezdetben úgy bántak velem, mintha gyakorlaton lettem volna. Nem szeretnék erről beszélni, ezeken túl kell, hogy tegye magát az ember Nem tartozom azok közé, akik folyvást elégedet­lenkednek környezetükkel. Kiegyezem a lehetőségeimmel: érettségi után édesa­pám halála miatt, pedig készültem, nem jelentkeztem főiskolára. Különben is szere­tem a munkámat Ha valamit kézbe kell venni munkaidő után, nem mondom azt, hogy indul az autóbuszom. Ha nem értesz hozzá, azt mondhatod, a sorozatgyártásban nincs semmi változa­tosság, mit lehet a gépgyártásban szeretni. Előkészített alkatrészek, apró csavarok, kü­lönféle formájú, méretű, súlyú fémdarabok. Dolgozol velük és megszületik a traktorfor­ma. Üzemanyagot töltesz a tartályba, indí­tasz, az élettelen szerkezet hangot ad, és én értem ezt a hangot. Aztán megmozdul Sokféle ember van közöttünk is, olyan is, akinek a gép születése nem szerez örömet. Engem a szüleim arra neveltek, hogy fél­munkát ne adjak ki a kezemből. Ha tökéle­tesen dolgozom - és ez kötelességem -, nem lehet közömbös az eredmény, külön­ben lebecsülném a munkám, magamat. Nem mondhatom azt: elrontottam valamit, nézzék ezt el nekem, fiatal vagyok, kezdő, hibáztam. Nem. A vevőt ez nem érdekli. Minőségi árut akar a pénzéért. Jómagam is szigorú vagyok a fiatalok­hoz. Amíg tanulnak és csak gyakorlaton vannak nálunk a fiúk, korrigálom a hibákat, megmagyarázom, mit, hogyan kell, hogy megelőzzük a hibaelkövetést, mert azért vannak itt, hogy gyakorlatot szerezzenek, megtanuljanak dolgozni. Szép szóval, türe­lemmel kell átadni a tudást. Ha már bekerül a kollektívába, nem halmozhat hibát hibára. Én úgy jövök be reggel az üzembe, hogy áradjon belőlem a nyugalom. De azzal szemben, aki nem érzi a kollektív felelőssé­get, keményen fellépek. Nem haraggal, nem vagyok haragtartó, ha érzem, hogy az a másik beismeri a hibáját, öt perc múlva már ugyanúgy közelítek hozzá, mint bár­kihez. Azokban a tanáraimban találtam meg a példaképet, akik szigorúak voltak, mert át akarták adni a tudásukat és ezt másnap, vissza is akarták kapni. Sokan hajlamosak félreérteni ezeket a tanárokat. A munka után kell valami, ami holnapra is biztosítja a nyugalmamat. A hegyek. Gyakran járok túrákra. Mágneses ereje van a természet szépségének. Erőt és lendüle­tet ad. TALLÓSIBÉLA

Next

/
Thumbnails
Contents