Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)
1988-04-26 / 97. szám, kedd
Mások örömére is A Kassa (Košice)-vidéki járásban jelenleg 291 amatőr csoport működik 5700 taggal, s közel 200 a vers- és prózamondó, valamint a művészetek más területén dolgozó egyén. Szabadidejüket saját és mások örömére zenével, muzsikával, tánccal töltik. Évente átlagban 1900 egész estét betöltő fellépést szerveznek. A legszínvonalasabb csoportok sikeresen vesznek részt a kerületi és országos versenyeken. Közéjük tartozik a Csemadok járási bizottságának Pinceszínpada, a buzitai (Bu- zica) Kanyapta együttes, a buzitai és a szepsi (Moldava nad Bod- vou) gyermek-színjátszócsoportok, Hasznos újítások Tavaly az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvit vállalatban a munkások, mesterek és műszaki értelmiségiek 436 újítási javaslatot nyújtottak be, ebből 137-et bevezettek a termelésbe, s ezek társadalmi haszna egy év után 7,61 millió korona. E megtakarított összeg 70 százaléka anyagmegtakarításból, 8 százaléka pedig munkaerő-, illetve bérmegtakarításból ered. Az elmúlt évben 67 tematikai feladatot adtak ki, melyből az újítók 22-őt oldottak meg. Az 1987-es év legjobb újítója címet a műszaki-gazdasági dolgozók, a munkások és ifjú újítók kategóriájában Igor Ružička, Mindák Iván, illetve Elek Sándor mérnök nyerte el. Kvasnovsky László Új könyv a csipkeverésről A népművészet iránt érdeklődök bizonyára örömmel fogadják majd A csipkeverés iskolája című könyvet, melyet Ví- ťazoslav Mišík mérnök, a piest'anyi művelődési központ képzőművészeti klubjának tagja állított össze. A napokban megjelenő könyv megismerteti az olvasót a csipkeverés technikájával, de bemutat néhány mintát is, amely a leírás alapján elkészíthető. A 195 fekete-fehér és színes fényképet tartalmazó, szép kivitelű könyv ezen kívül ötletet ad a kézimunka elhelyezésére otthonunkban. A felvételen az Alfa kiadó gondozásában megjelenő könyv egyik mintája láthaZora Petrááová Milan Kupka felvétele „Fekete“ bejelentő lapok Az Új Szó 1988. március 3-i számában cikk jelent meg Sokan „feketén“ hallgatják a rádiót és nézik a tévékészüléket. Szerintem inkább ez a cím illett volna a cikk élére: Sokan „feketén“ tartják nyilván, és számolják el a rádió- és tévékészülékek használati díját. Rádióm 54 éve van bejelentve, tévékészülékem pedig több mint 20 éve van. Azóta rendszeresen fizetem a kiszabott összeget. Eddig minden rendben is volt, de ebben az évben kétszer kérték tőlem az előfizetési díjat. A cikk alapján csak azoknak küldtek új bejelentő lapot, akik nem szerepelnek a hanyagul vezetett nyilvántartásban. Elismerem, hogy lehetnek vagy vannak, akik „feketén“ hallgatnak rádiót, néznek tévét. De bennünket, „nem feketézőket“ ne vegyenek egy kalap alá velük. Vagy talán a „fekete“ nyilvántartó azt szeretné, ha a másik lapra is bejelentenék egy rádiót és egy tévét?... Ürge István a mecenzéfi (Medzev) Szellőcske bábcsoport és még sorolhatnánk tovább. Ezek az amatőr együttesek fellépéseikkel sok örömet szereznek a közönségnek a körzeti és járási folklór-, valamint dal- és táncünnepségeken. Az amatőr csoportok működése és tevékenysége még színvonalasabb lehetne, ha minden vállalat és üzem teljesítené a járási pártkonferencia határozatát, mely szerint az amatőr művészeti csoportok a vállalatok és üzemek védnöksége alatt álljanak. Sajnos ez eddig csak a Bodollói (Budulov) Efsz éneklőcsoportjára, a čaňai Efsz Domovina ifjúsági folklórcsoportjára és az Abaújszinai (Seňa) Efsz Rozmaring ifjúsági folklórcsoportjára érvényes. A tömegszervezetek közül a Cse- madoknak van jelentős része az amatőr művészeti csoportok munkájának felkarolásában, valamint a nőszövetségben és az ifjúsági szervezetben is tapasztalható némi kezdeményezés, s vannak még tartalékok az alapiskolákban is. Iván Sándor A galántai (Galanta) Gép- és Traktorállomáson, a Rastislav Jurina mérnök vezette húsztagú kollektíva érte el a múlt évi szocialista munkaversenyben a legjobb eredményt, s vehette át a vállalat igazgatójának vándorzászlaját. A felvételen a brigád két tagja. Deák Tibor és Halgas Róbert hegesztők. Milan Aľakša felvétele A lakosság és az üzemek segítségével Csallóközaranyoson (Zlatná na Ostrove) a pártszervek irányításával a lakosság és a tömegszervezetek aktivitása a választási program teljesítését eredményezi. A nemzeti bizottság és a Nemzeti Front munkatervében a legsürgetőbb feladatok és tennivalók közt szerepel a lakosság szükségleteinek folyamatos kielégítése, a szolgáltatások bővítése, a víz- és gázvezeték lefektetése, illetve a szeméttárolás megoldása. A lakosság, a szövetkezet, az állami gazdaság és a bányaüzem segítségével következetesen teljesítik a falufejlesztési feladatokat. Terv szerint halad a gázvezeték bővítése. Eddig 4 kilométert fektettek le, és 72 lakásba kötötték be a gázt. Társadalmi összefogással jó ütemben halad a 7,3 millió korona értéket képviselő háromtantermes óvoda és bölcsőde építése, ötmillió korona ráfordítással önsegélyes alapon épül a sportcsarnok, melynek átadását jövőre tervezik. Az építéséhez a szövetkezet 1 millió koronával járult hozzá és segítségükkel adták át a peremüzletet és a vendéglőt. Jó a közellátás, az áruválasztékkal nincs probléma. Megoldották az ivó- vízellátást és háztartási szemét elszállítását. A lakosság és a tömegszervezetek 2,15 millió koronás kötelezettségvállalásukat 6,18 millió koronára teljesítették. A faluszépítésen, parkok és ágyasok gondozásán kívül jelentős társadalmi munkával járultak hozzá az óvoda és bölcsőde, az élelmiszerüzlet, a gázvezeték, a sportcsarnok és egyéb közhasznú létesítmények építésének meggyorsításához. Az idén további 4 kilométerrel növelik a gázvezeték hosszát és befejezik a gyermekintézmény építését. Megkezdik az új művelődési ház tervdokumentációjának előkészítését, melynek építése előreláthatólag 9-10 millió korona ráfordítást igényel. A lakosságra és a tömegszervezetekre minden akciónál számítanak, társadalmi összefogással ismét milliós értékek létrehozására vállalkoznak. Krascsenics Géza Huszonkétezer óra társadalmi munka Nyilvános gyűlésen értékelték Szímőn (Zemné) a választások óta eltelt időszak eredményeit. Az utóbbi választás óta a falu lakosságának száma 2411 főről 2302-re csökkent, s ebből 565 polgár elérte a nyugdíj- korhatárt. Annak ellenére, hogy ilyen Újító mezőgazdászok A vágsellyei (šaľa) Barátság Efsz-ben nagy figyelmet szentelnek a tudományosműszaki fejlesztés elmélyítésének. Az újítómozgalom fejlesztésében szép eredményeket érnek el. Tavaly a szövetkezet tagjai 17 újítási javaslatot nyújtottak be, s más szervezetektől további 29 érkezett. Az újítási javaslatok kihasználásával 899 ezer koronát takarítottak meg. Ezenkívül három tematikus feladatot valósítottak meg. A legértékesebb újítási javaslatot Rábek Emil és kollektívája nyújtotta be a szövetkezet melléküzemágából, mely- lyel 276 ezer korona megtakarítást értek el. Oláh Gyula magas a nyugdíjasok száma, a polgárok öntudatának és a képviselők szervezőképességének köszönve a társadalmi munkaaktivitás terén jó eredményeket mutathatnak fel. Az elmúlt időszakban a lakosság 22 ezer órát dolgozott társadalmi munkában, főleg az új óvoda és a gázvezeték-hálózat építésénél. A gázvezeték-hálózat első szakaszát tavaly novemberben fejezték be 1,881 millió korona értékben, s jelenleg a második szakasz munkálatai folynak, melyet három hónappal a kitűzött határidő előtt szeretnék átadni rendeltetésének. Az elkövetkező időszakban megkezdik a helyi alapiskola tornatermének építését, amit a falu fiataljai is igénybe vehetnek majd. A nyugdíjasok részére a község egy épületet vásárol meg, ahol klubhelyiséget és szociális ellátást biztosítanak, s megoldják az étkeztetésüket is. Nagy András AZ OLVASÓ SZÓVÁ TESZt Tájékoztatás vagy bosszantás? A füleki (Fiľakovo) autóbuszállomáson egy idős néni megkért, hogy nézzem meg, mikor indul az autóbusz Ajnácskőre (Hajnáčka). Amit láttam, az meglepett. A központi tájékoztató tábla - bár évek óta elmegyek mellette - nem tűnt fel nekem, milyen magasan van elhelyezve. Az alsó sor körülbelül a szemem magasságában van, a felső valahol 2.5 m-es magasságban kezdődik. Én még el tudnám olvasni, ha olvasható lenne. A közel húsz sorból három távolsági járat úticélja olvasható, az indulási idő viszont olvashatatlan. Alatta két sornyi indulási időt írtak ki, persze úticélok nélkül. Mikor írhattak ki ezeket az információkat? Hónapokkal, évekkel ezelőtt?... A szekrény másik felére ragasztott A4-es nagyságú tízegynéhány menetrend sem oldja meg a problémát, mert ezek a hátlemezről fellazulva lógnak lefelé. Kíváncsi lennék, hogy naponta mennyi embernek okoz bosszúságot mindez. S hogy a néni hogyan utazott haza? Csak a harmadik sofőr tudta megmondani az autóbusz indulásának idejét és helyét... M. Varga Béla Válás után A. Sz.: A fiam elvált a feleségétől, aki most nem engedi, hogy találkozzon gyermekével, pedig a bíróság ítéletet hozott, hogy minden második héten meglátogathatja. Legutóbb a volt menyem azt kiabálta, hogy a gyermek nem is az övé. Mi a gyermeket nem szeretnénk megfosztani a kötelező tartásdíjtól, de azt tudni akarjuk, van-e lehetőség arra, hogy a gyermek részére letétbe tegyük a tartásdíjat és amikor már értelmes felnőtt lesz, akkor ő kapná meg (pl. 18 éves korában), s hogy ezt elintézhetjük-e a közjegyző vagy a bíróság közreműködésével. A tartásdíj fogalmilag a gyermek eltartásához (élelmezéséhez, öltöztetéséhez, kulturális és sportolási igényeinek kielégítéséhez stb.) való anyagi hozzájárulás. A tartásdíj fogalma zárja ki tehát azt a lehetőséget, hogy a tartásdíjat a gyermek nagykorúsága eléréséig zárolt számlára helyezzék számára. Egyúttal engedje meg, hogy hozzászóljunk az apaság kérdéséhez; az ilyen „igazságok“ utólagos feltárása a gyermekükkel szemben is felelőtlen elvált nők leggyakoribb fogása annak elérésében, hogy az apát elidegenítsék gyermeküktől. (Ez majdnem annyira elterjedt, mint amikor a gyermekben kívánnak ellenséges indulatokat szítani „az a gazember apád“-szerű kijelentésekkel.) A gyermek és az apja találkozásait szabályozó bírósági döntés megtartása egyébként a bíróság útján kikényszeríthető. Ez úgy történik, hogy pénzbírsággal (esetleg ismételt pénzbírságokkal) kényszerítik az ítélet által kötelezett szülőt, hogy lehetővé tegye a gyermek és a látogatására jogosult szülő érintkezését. Munkaviszony megszüntetése K. Z.: 1977-ben kezdtem el építkezni. Hogy hamarabb beköltözködhessünk, stabilizációs hozzájárulást kértem. 1989 márciusában jár le a kötelezettségem. Az említett időpont után szeretnék munkahelyet változtatni, s ezért azt szeretném tudni, mikor adhatom be a felmondásomat, a szerződés lejárta után-e vagy kilenc hónappal korábban, hogy a felmondási idő a kötelezettségem lejártával együtt teljen le. Kérdésére sajnos nem áll módunkban egyértelmű választ adni. Egy éven belül valószínűleg hatályba lép a Munka Törvénykönyve Novellája, amely szerint a felmondási idő csupán két hónap lenne, tekintet nélkül a dolgozó életkorára. A törvényhozási eljárás jelenlegi szakaszában még bizonytalan, hogy milyen szabályok vonatkoznak majd a Novella hatálybalépése előtt adott felmondásokra a felmondási idő számítását illetően. A felmondással tehát ki kell várnia a Munka Törvénykönyve Novellájának jóváhagyását, mert ha akár csak egy nappal is a kötelezettsége megszűnése előtt szűnne meg a munkaviszonya a stabilizációs hozzájárulás teljes összegét vissza kell fizetnie. Lehetősége van persze arra is, hogy a munkáltatójával megállapodást kössön arról, mely nappal szűnik meg a munkaviszonya. Családi pótlék J. K.: Az első házasságomból három gyermekem van, a másodikból szintén három. A hat gyermekre a férjem kapja a családi pótlékot (2400 korona), de ezt a pénzt (ugyanúgy, mint a fizetését) az utóbbi időben nem adja haza. Igaz, hogy megvesz mindent, ami a konyhára kell. Hiába kérem, hogy legalább a családi pótlékot adja oda, hiszen az a gyerekeké. Azt mondja, elégedjek meg azzal, amit gyermektartásként kapok (990 korona) az első házasságomból származó gyermekekre, s amit házastársi nyugdíjként (dôchodok manželky) kapok (340 korona). Ez a pénz azonban a gyermekek öltöztetésére és önmagamra kevés. Ezért szeretném tudni azt, hogy én nem kaphatnám-e a nyugdíjam mellett a családi pótlékot. ön nem jogosult a családi pótlékra, mivel nem teljesíti megítélésének egyetlen feltételét sem. Ugyanakkor a társadalombiztosítási jogszabályok alapján sem lehet megítélni ön számára a nyugdíjhoz járó nevelési pótlékot (výchovné k dôchodku), mivel a házastársi nyugdíj nem tartozik azon nyugdíjak közé, amelyekhez jár ez a pótlék. A családi pótlékot elvben annak fizetik ki, akinek betegségi biztosításából megítélték. Törvényes kivétel az, ha a gyermek valaki másnak közvetlen gondozásában van. Ilyen esetben ugyanis ennek a más személynek köteles a családi pótlék folyósítója a juttatást megküldeni. Az ön esetében kétséges ennek a kivételnek alkalmazása, hiszen ha közös háztartásban élnek, a férjére úgy kell tekinteni, mint aki közvetlenül gondoskodik a gyermekekről. A leveléből nem derül ki az egyik legfontosabb körülmény: az, hogy mit csinál a férje a keresetével, illetve a családi pótlékkal. Igaz, ez részben polgári jogi viszony (házastársak közti vagyonjogi viszony), részben családjogi viszony (a férjének tartási kötelessége van saját gyermekeivel és önnel szemben), ám jelentősége lehet a betegségi biztosítási jog szempontjából is. A férje ugyanis a törvény értelmében köteles gondoskodni arról, hogy a családi pótlék kizárólag a gyermekek érdekében és javára legyen felhasználva. Ha a férje a gyermekek (illetve az ön első házasságából származó három gyermeke) érdekeivel ellentétes módon használná fel ezt a pénzt, forduljon a férje munkahelyén működő nemzeti biztosítási bizottsághoz (komisia národného poistenia ROH), s kérje, hozzanak olyan döntést, melynek alapján a családi pótlékot, vagy annak az első házasságából származó gyermekeire járó felét, közvetlenül önnek folyósítanák. Munkakedvezmények V. A.: Munkám mellett folytatom jelenleg középiskolai tanulmányaimat. A munkáltatóm aláírta a jelentkezési ívemet, ám semmiféle szerződést nem kötöttünk a továbbtanulásommal kapcsolatban. Azt szeretném megtudni, hogy jogom van-e a vizsgák előtt tanulmányi szabadságra, s ezt milyen módon fizetik. A munkáltatóm azzal érvel, hogy mivel fizette az egész napomat (8 és fél órát), tanulmányi szabadság már nem jár nekem. A tanulmányi kedvezményeket a 140/1968 sz. rendelet szabályozza. A rendeletben meghatározott tanulmányi, illetve munkakedvezmények és anyagi ellátás mindazoknak jár, akiknek továbbtanulásával a szervezet kifejezetten egyetértett (ez általában a jelentkezési ív illetékes rovatának kitöltésével történik). A középiskolai tanulmányokat folytató dolgozóknak járó munkakedvezményeket a rendelet 2. §-a állapítja meg. Az említett rendelkezés szerint a dolgozónak hetente három munkabérmegtérítéses szabadóra jár, továbbá iskolaévenként 3 munkabérmegtérítéses szabadnap a vizsgákra (illetve a vizsgákra való felkészülésre); további három, de munkabérmegtérítés nélküli szabadnap iskolaévenként a tanulmányi terv alapján szervezett tanulmányi összpontosításokon való részvételre. Ezen felül az érettségi vizsgára való felkészüléshez és a vizsga letételéhez 20 munkabérmegtérítés nélküli szabadnap jár, ha az érettségi vizsgához hozzátartozik az érettségi szakdolgozat elkészítése (a teljes középfokú műveltséget nyújtó iskolák továbbtanuló abszolvenseinek azonban az újabb érettségi vizsgára csak 10 munkabérmegtérítés nélküli szabadnap jár), s tíz munkabérmegtérítés nélküli szabadnap jár az érettségi vizsgára akkor, ha a vizsgához nem tartozik hozzá az érettségi szakdolgozat elkészítése. A munkabérmegtérítés nélküli szabadnapokon a szervezet tanulmányi hozzájárulást köteles folyósítani (12. §), amely azoknál a dolgozóknál, akiknek legalább egy gyermekkel szemben van tartási kötelezettségük 68 korona, a házas, ám gyermektelen dolgozók esetében 55 korona, a tartási kötelezettség nélküli nőtlen (férjezetlen), özvegy vagy elvált dolgozók esetében pedig 34 korona. (m-n) ÚJ SZÚ 6 1988. IV. 26. Levelezőink írják
