Új Szó, 1988. április (41. évfolyam, 77-101. szám)
1988-04-18 / 90. szám, hétfő
A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről és a CSSZSZK állami tervének teljesítéséről 1988.1. negyedévében Az 1988. évi állami végrehajtási terv az intenzifikálás folyamatának meggyorsítása és a csehszlovák népgazdaság hatékonyságának növelése által elsősorban a belső és a külső egyensúly megszilárdítására irányul. A terv teljesítésének kulcsfontosságú szerepe van a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött alapvető célok teljesítésében a társadalom gazdasági és szociális fejlődése területén. ÚJ SZÚ 1988. IV. 18. A népgazdaság fejlődése az idei év első negyedévében a dolgozók munkakezdeményezésének és társadalmi aktivitásának széles körű fejlődése jegyében valósult meg, amely a Győzelmes Február 40. évfordulójának a tiszteletére irányult. 1988 1. negyedévében a vállalatok a fó termelési ágazatokban teljesítették a termelés mennyiségi tervét, a növekedés üteme gyorsabb volt az éves állami tervben előirányzottnál. Az aránylag gyors dinamikát a kedvező időjárás is elősegítette az év első két hónapjában, márciusban viszont lelassult a termelés üteme. A mennyiségi mutatók teljesítése, illetve túlteljesítése mellett azonban nem sikerült teljesíteni szükséges mértékben a fejlődés minőségi mutatóit. Habár az év elején kevesebb energiára, tüzelő- és üzemanyagra volt szükség, a termelési költségek mégsem csökkentek a tervezett mértékben. Ez kedvezőtlenül hatott a nyereségképzés tervének és a költség- vetéssel szembeni kötelezettségek teljesítésére. A termelés növekedése nem a szükséges összetételben és minőségi színvonalon valósult meg, ezért tovább növekedtek a készletek. Az egyes vállalatok különböző mértékben teljesítették a tervezett feladatokat. Az elmúlt év 1. negyedévéhez viszonyítva azonban egyenletesebb és teljesebb volt a feladatok teljesítése. A jelenlegi időszakban már megmutatkoznak az első tapasztalatok az új gazdasági mechanizmus egyes elemeinek a bevezetésében. A gazdasági szervezetek nagyobb önállóságára és a hatékony fejlődésért viselt fokozottabb felelősségére irányuló komplex kísérletet 346 szervezetnél vezették be. A népgazdaságban körülbelül 29 milliárd korona értékben valósultak meg beruházások (a Z akcióban és az egyéni építkezéseken kívül), ami több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Tovább bővültek a KGST-országokkal folytatott együttműködés új formái. A szocialista és a nem szocialista országokba irányuló kivitelt azonban nem sikerült növelni a tervezett mértékben. A lakosság személyi fogyasztása gyorsabb ütemben nőtt az állami tervben feltételezettnél. Ezt főleg a lakosság terven felüli bevételei tették lehetővé. Az élelmiszer-ellátásban helyi jellegű és választékbeli fogyatékosságok fordultak elő. Nem volt teljes mértékben kielégítve a kereslet egyes divatos és luxusjellegü iparcikkek, valamint egyes napi szükségleti cikkek területén. xxx Az ipari termelés a központilag tervezett iparban az állami tervben előirányzott 2,3 százalék helyett 3,8 százalékkal nőtt. Az éves állami terv feladataiból 25 százalékot sikerült teljesíteni. A vállalatok a bruttó termelés gazdasági tervét 101,2 százalékra, az árutermelés tervét 101,4 százalékra teljesítették. A terv általános túlteljesítése mellett 194 vállalat maradt el a bruttó termelési terv teljesítésében, ami az elmúlt év 39,2 százalékával szemben 22,0 százalékot képviselt. Ezeknél a vállalatoknál a bruttó termelés hiánya 2,1 milliárd koronát, az árutermelés hiánya 1,2 milliárd koronát éri el. A központilag tervezett iparban a módosított saját termelési érték 8,2 százalékkal nőtt, miközben az állami terv 5,9 százalékos növekedéssel számol. A saját termelési értékre vonatkoztatott munkatermelékenység 8,2 százalékkal, a bruttó termelésre vonatkoztatott pedig 3,8 százalékkal nőtt, miközben az utóbbinál az éves állami terv 1,3 százalékos növekedéssel számol. A termékenységre számított termelési költségek januárban és februárban az előző év hasonló időszakához viszonyítva 1,56 ponttal csökkentek, de ez nem érte el a tervezett mértéket. Az anyagi költségek 0,26 ponttal, a pénzügyi költségek 0,75 ponttal haladták meg az állami tervben előirányzott szintet. Az áruértékesítés a központilag tervezett iparban januárban és februárban nagykereskedelmi árakban számítva 4,0 százalékkal nőtt. Ugyancsak 4,0 százalékkal nőttek a gépek és berendezések beruházási szállításai. A szocialista országokba irányuló kivitel 11,4 százalékkal, a nem szocialista országokba irányuló kivitel 24,4 százalékkal nőtt. A belkereskedelmi szállítások növekedése 7,3 százalékot ért el, az egyéb szállítások 1,8 százalékkal növekedtek. Az ipari termelés az 1. negyedévben az egyes ágazatokban nagyon eltérő mértékben növekedett. Leggyorsabb ütemben nőtt az építőanyagok termelése, az elektrotechnikai, a fafeldolgozó, az üveg-, a kerámia- és a porcelánipar termelése, valamint az érckitermelés. A kedvező téli időszakkal összefüggésben 8,5 százalékkal csökkent a hőerőművek termelése, az atomerőművek villamosener- gia-termelése viszont 18,3 százalékkal nőtt. A termelés növekedése ellenére továbbra is problémák vannak a pótalkatrész-ellátásban, s a termelés számos ipari termék esetében nem alkalmazkodott a lakossági kereslethez. A mezőgazdasági munkák eddigi menete az állattenyésztésben elért eredményekkel együtt jó feltételeket alakít ki atervezettfeladatok teljesítéséhez. Az őszi vetések 1626 ezer hektáron (ez 2,1 százalékkal több, mint az elmúlt évben), az eddigi felmérések szerint kedvezően fejlődnek, s az elmúlt évhez viszonyítva a tavaszi munkák is korábban kezdődtek. 1988. ápr. 5-ig 128 ezer hektáron sikerült elvégezni a tavaszi gabonafélék vetését (az elóirányott terület 20,3 százalékán), hüvelyesekből 17,9 hektárt (a tervezett terület 17,9 százalékát) vetették be, korai burgonyát pedig háromezer hektáron (a tervezett terület 26,5 százalékán) ültettek. Az állattenyésztésben az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva növekedett az állatállomány termelékenysége, ami kedvezően hatott a termelési és fel- vásárlási feladatok teljesítésére. A tehenek napi átlagos tejhozama januárban és februárban 9,19 litert ért el (az elmúlt év azonos időszakában 9,09 liter volt). Száz tehéntől átlagosan januárban és februárban 16,69 borjút választottak el (az elmúlt évben 16,18 borjút), s egy kocától átlagosan 3,00 malacot neveitek fel (az elmúlt évben 2,89 malacot). Az állattenyésztési termékek felvásárlása minden vonatkozásban meghaladta az elmút év 1. negyedévében elért szintet, s a felvásárlás időtervét a mezőgazdasági szervezetek minden állati terméknél túlteljesítették. Az építőipari vállalatok saját dolgozóikkal 20,9 milliárd korona értékű munkát teljesítettek, ami 12,9 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az állami terv 0,4 százalékos csökkenéssel számol. Az építőipar növekedési dinamikáját a kedvező januári és februári időjárás segítette elő, márciusban viszont már lényegesen csökkent a teljesítmény. Az építőipar módosított saját termelési értéke 8,6 milliárd koronát ért el, s az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 17,8 százalékkal növekedett. A gazdasági tervek általános túlteljesítése mellett az építőipari vállalatok 14,7 százaléka nem teljesítette az építőipari munkák tervét (márciusban ez az arány 38,8 százalékra nőtt). Az építőipari vállalatok dolgozóinak munkatermelékenysége az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva a bruttó építőipari termelés viszonylatában 12,8 százalékkal, a saját termelési értékre vonatkoztatva pedig 17,7 százalékkal nőtt. Az építőipari vállalatok pénzügyi gazdálkodásában nem sikerült elérni az előirányzott fejlődést. A fajlagos ráfordítási költségek januárban és februárban 0,75 ponttal, ezen belül az anyag ráfordítási költségek 1,44 ponttal haladták meg a tervezett szintet. Az építőipari vállalatok átlagosan 567 ezer dolgozót foglalkoztattak, ami 0,5 ezerrel több, mint az elmúlt év azonos időszakában volt. A lakásépítő vállalatok az 1. negyedévben a nemzeti bizottságok számára 3234 lakás építését fejezték be, 504 lakással többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az évi tervből azonban csak 4.8 százalékot sikerült teljesíteni, ami azt jelenti, hogy tovább tart az egyenlőtlenség a lakásépítés évi folyamatában. A lakásépítés minden formájában az 1. negyedévben összesen 8059 lakás készült el, ami 152 lakással több, mint az elmúlt év azonos időszakában. A szállítmányozó vállalatok összesen 154,2 millió tonna árut fuvaroztak, ami az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 12.0 százalékos növekedést jelent. A teherszállítás gazdasági tervét 105,8 százalékra teljesítették. A szállítmányozási feladatok teljesítésében a Csehszlovák Állami Vasutak 46,3, a Csehszlovák Autó- közlekedési Vállalat 51,9, a folyami közlekedés pedig 1,8 százalékos arányban vett részt. A külkereskedelemben az év első két hónapjában kifejező mértékben növekedett a kivitel, márciusban azonban mérséklődött. Március végéig a kivitel éves tervéből 22,3 százalékot sikerült teljesíteni, ebből a szocialista országok viszonylatában 22,9, a nem szocialista országokba 21.1 százalékot. A behozatal évi tervének teljesítése 20,9 százalékos volt, ezen belül a szocialista országokból 22,1, a nem szocialista országokból 18,6 százalékos volt a behozatal évi tervének teljesítési aránya. Az 1988. évi végrehajtási terv 108 új termelési kapacitás üzembe helyezésével számol, ebből február végéig tizet adtak át. Elkezdődött a próbaüzemelés többek között a desnái Jabloneci Üveggyár új olvasztójában, ateplicei Sklo Union vállalat Float 2 részlegén, a štetíi K11-es kazánházban, a Litvínovi CSSZB Vegyi Művek petrolkémiai alapanyagokat gyártó részlegén, befejeződött a Leopoldov-Púchov vasútvonal villamosításának első szakasza, s további kapacitásokat adtak át a tranzit gázvezetéken. Az életszínvonal fejlődésében tovább folytatódtak az elmúlt években tapasztalt irányzatok, amikor növekedtek a lakosság pénzbevételei és kiadásai, de a kínálat nem felelt meg teljes mértékben az igényelt választéknak és minőségi színvonalnak. A lakosság nomináljövedelme januárban és februárban az elmúlt azonos év időszakához viszonyítva 3,5 százalékkal nőtt és 70,7 milliárd koronát ért el. Az ipari dolgozók átlagos havi bére 3097 korona volt, az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 3,2 százalékkal növekedett. Az építőipari dolgozók átlagos havi bére 5.8 százalékkal növekedve 3185 koronát ért el. A lakosság áruvásárlási, szolgáltatási és egyéb pénzügyi kiadásai januárban és februárban 1987 januárjához és februárjához viszonyítva 6,1 százalékkal nőttek, s 63,7 milliárd koronát értek el. A lakosság takarékbetétjei február végére 255,9 milliárd koronára a kölcsönök pedig 41,3 milliárd koronára növekedtek. A kiskereskedelmi árindex az elmúlt év első negyedévéhez viszonyítva 0,2 százalékkal nőtt, az élelmiszeriparban változatlan maradt, az iparcikkeknél 0,2, a lakossági szolgáltatásoknál 0,9 százalékkal nőtt, a vendéglátóiparban változatlan maradt. A kiskereskedelmi áruforgalom gazdasági terveit 104,4 százalékra teljesítették, ezen belül a Klenoty 118,0, a bútorkereskedelem 109,8, a textilkereskedelem 107,4, a vendéglátóipar pedig 107,0 százalékra teljesítette áruforgalmi tervét. Március végén a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak 15 millió 593 ezer lakosa volt. I aMifflkaTórvényköftyve alapelviről j : liÉI chŕiiyciď V C IbSwIwÍShW T -Cm Im JAVASLATOK Felül kell vizsgálni a vállalati lakáspolitikát A Munka Törvénykönyve módosításának alapelveivel kapcsolatosan a következők az észrevételeim, illetve a javaslataim. Helyesnek tartom, hogy az egyes dolgozók munkabére nem csupán az általuk végzett munka mennyiségétől, minőségétől és társadalmi jelentőségétől függ majd, hanem a dolgozókollektíva és a szervezet eredményeitől is (10. pont). Bízok benne, hogy ez az előírás elősegíti a dolgozók közvetlen és szélesebb környezetének munkaeredményei iránti, eléggé elterjedt érdektelenségének megszüntetését. A 14. pont szerint a munkaidőalap jobb kihasználása érdekében a jövőben a „közérdekű tevékenységek“ csupán a feltétlenül szükséges terjedelemre korlátoznák, ami szerintem annyit jelent, hogy á különböző ilyen jellegű gyűlések, tanácskozások és aktívaértekezletek többségét csakis munkaidő után lehet megtartani. A 25. ponttal kapcsolatban: vállalatunk ezidáig élt azzal a lehetőséggel, hogy vállalati lakás kiutalása esetében meghatározott időre (10 évre) szóló munkaviszonyt hozhatott létre dolgozóival. Amennyiben ez a lehetőség megszűnik, felül kell vizsgálni az egész vállalati lakáspolitikát. Ez a kérdés azért is nagyon időszerűvé válik, mert a stabilizációs szövetkezeti lakások juttatásáról szóló, jelenleg érvényes rendelet tulajdonképpen nem tartja szem előtt a dolgozók stabilizálását, csupán arra kötelezi őket, hogy ha megszegik az erre vonatkozó egyezményt, akkor a lakást vissza kell szolgáltatniuk a vállalatnak. Az adott körülmények között tehát felmerül a kérdés, hogy a vállalatoknál egyáltalán van-e értelme továbbra is vezetni a lakásokkal kapcsolatos bonyolult könyvelést a lakáskérvényekről, a lakásbizottságok üléseiről, a panaszokról, az üzemi szakszervezeti bizottság gyűléseiről, a szakszervezeti konferenciákról, a vállalat vezetőségének lakásproblémákkal foglalkozó tanácskozásairól stb., ha a vállalatok mindezért legfeljebb két év időtartamra- ráadásul nem is minden esetben- számíthatnak biztosan a lakáshoz juttatott dolgozókra. Amennyiben a Munka Törvény- könyvében érvényt nyer a szóban forgó cikkely, akkor ésszerűnek tartanám a lakáspolitika megvalósítását teljes mértékben a nemzeti bizottságok és a lakásszövetkezetek hatáskörébe átutalni. A 30. és 33. pont szerint a jövőben a dolgozók a főmunkáltató előzetes beleegyezése nélkül vállalhatnak mellékfoglalkozást, ami jelentősen csökkenti majd a vállalatok adminisztratív munkáját. Ennek bizonyára a személyzeti osztályok dolgozói fognak örülni a legjobban. A 41. ponthoz. Az építőipari vállalatok esetében jogilag sok fegyelmi eljárás hatástalan volt ezidáig, mert hosszú idő telt el a munkafegyelem megsértése és a szervezet vezetősége által indított fegyelmi eljárás között. Az, hogy minden vezető jogosulttá válik a fegyelmi büntetés és a megrovás kiszabására, lényegesen hozzájárul majd a munkafegyelem javulásához. Végezetül az 58. ponttal kapcsolatosan lenne egy javaslatom: Legyen az úgy módosítva, hogy a középfokú szakmunkásképző intézetek tanulói tanulmányaik befejezése előtt legyenek kötelesek írásbeli szerződést kötni az adott szervezettel legalább három évig tartó munka- viszonyra, nem számítva bele a tényleges katonai szolgálatot. Ugyanez vonatkozna az érettségivel végződő négyéves szakmunkás- képző intézetek végzős tanulóira is. Ezt az igényt az teszi indokolttá, hogy a szakmunkástanulók oktatása személyenként mintegy 15 000-20 000 koronás költséget jelent évente a vállalatok számára. TOMÁÔ KAROVIČ, a bratislavai Priemstav nemzeti vállalat káder- és személyzetügyi igazgatóhelyettese A becsületes munka védelmében Népgazdaságunk - a többi szocialista országhoz hasonlóan - fontos feladatok előtt áll. Az intenzifikálás, a gazdasági mechanizmus átalakítása a gyorsabb ütemű tudományos-műszaki fejlesztés komoly próbára tesz valamennyiünket. A megoldás kulcsa azonban nálunk, a termelésben dolgozóknál van. Legnagyobb részt a mi munkánktól függ a változások megvalósításának sikere. Mert legyenek az elképzelések, a célok bármilyen jók és hasznosak, ezeket csak becsületes, minőségi munkával lehet elérni. Tehát nagy a felelősségünk, s ezt a Bánovce nad Bebravou-i Zornica 01-es számú üzemében csaknem minden dolgozó tudatosítja. A felelősségvállalás, az odaadó munka, a közösségi szellem azonban sajnos, nem mindenkire jellemző. Vállalatunknál, s így az üzemben is a dolgozók legnagyobb része nő, akik közül a legtöbben a gyár kapuján kívül feleségek és anyák. Az üzemben végzett munkán kívül a háztartás, a gyermeknevelés, illetve a beteg gyermekek ápolása is leginkább az ö gondjuk. Ezért gyakran távolmaradnak, és munkájukat másoknak kell pótolni. Amikor a felelőtlenséget, a minőségi munka és a közösségi szellem hiányát említettem, nem rájuk gondoltam. Azokról a munkatársakról van szó, akik nemegyszer indokolatlanul és igazolatlanul maradnak távol, gyakran megszegik a munkafegyelmet és hibátlan termékek ritkán kerülnek ki kezükből. Itt élnek közöttünk, tudják, hogy rendetlen munkájukkal a kollégáknak is gondot okoznak, ám ez nem nagyon izgatja őket. A vállalat vezetősége már több ízben is elbeszélgetett velük, de nem sok eredménnyel. Mivel ezekben az esetekben a fegyelemsértés lényegében nem súlyos, nem volt és egyelőre nincs is eléggé hatásos eszköz a probléma megoldására. Ez azokra a dolgozókra nézve, akik minden körülmények között igyekeznek megállni a helyüket, meglehetősen kedvezőtlen helyzetet teremt. Azonban a Munka Törvénykönyve módosításának elveit tanulmányozva úgy érezzük, kedvező változások előtt állunk. Gondolunk elsősorban azokra a rendelkezésekre, amelyek a munka- és technológiai fegyelem megszilárdítását célozzák. Nagyon fontos, hogy a vállalatnak a jövőben legyen módja megválni a hanyag dolgozóktól. Úgy véljük, ezek a rendelkezések a fiatalokat is arra ösztönzik majd, hogy alaposan mérlegeljék eddigi teljesítményüket. Bár fiatal munkatársainkat semmiképp sem sorolhatjuk a laza munkaerkölcsűek közé, eredményeikkel és viselkedésükkel nem mindig lehetünk elégedettek. Munkájukban olyan hibákat követnek el, amelyeket nem több évi gyakorlattal, hanem elsősorban odafigyeléssel lehet kiküszöbölni. Tudjuk, nem a törvény erejével kell nevelni a fiatalokat, hanem példamutatással és nagy-nagy türelemmel. De végül is nem árt, ha tudatosítják: fiatalok és idősek a társadalom egyenrangú tagjai és a feladatok maradéktalan teljesítésének követelménye mindenkire egyformán vonatkozik. A Munka Törvénykönyve módosításának elvei nagy jelentőségűek. Azonban a becsületes, munkájukat odaadással és jól végző dolgozóknak csak akkor nyújtanak védelmet és szilárd erkölcsi alapot, ha minden munkahelyen következetesen és helyesen érvényesítik valamennyit. MILOTA JANIČOVÁ a Bánovce nad Bebravou-i Zornica vállalat 01-es számú üzemének műszaki ellenőre
