Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-15 / 62. szám, kedd

Kiújult a „városok háborúja“ Bagdad és Teherán kölcsönös vádaskodása (ČSTK) - Irak tegnap a kora reg­geli órákban öt föld-föld típusú raké­tát lőtt ki Teheránra-jelentette Bag­dadban a katonai szóvivő, hozzáfűz­ve, hogy a mostani támadás válasz volt Iránnak az északi fronton meg­kezdett offenzívájára. Az ÍRNA iráni hírügynökség meg­erősítette a hírt, miszerint több iraki rakéta csapódott be Teheránban. A támadások során legalább 16-an vesztették életüket, s megközelítő­leg 30-an sebesültek meg. A „városok háborújában“ beállt tűzszünet így minden jel szerint nem volt túl hosszú életű. Ali Akbar Ve- lajati iráni külügyminiszter távirat­ban tájékoztatta Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárt az esemé­nyekről Hangsúlyozta, Iránnak „nem marad más lehetősége“, mint hogy válaszoljon a rakétatámadá­sokra. Az ÍRNA hírügynökség szerint az iráni katonai szóvivő felszólította az iraki főváros lakosságát, a katonai és gazdasági objektumok közelében lévő városnegyedeket mihamarabb ürítse ki. Azzal fenyegetőzött, hogy országa „határozott választ ad“ az iraki támadásokra. Az iraki rakétatámadásokra rea­gált Irán, amikor két föld-föld típusú rakétát lőtt ki Bagdad katonai és gazdasági objektumaira. Az iraki szóvivő egy rakéta becsapódásáról számol be. A bagdadi rádió hétfőre virradó éjjel közölte, az iraki hadiflotta „rendkívül nagy tengeri célpontot“ támadott meg és süllyesztett el az iráni partok közelében. Péntek óta ez már a harmadik, tartályhajók el­len intézett iraki támadás volt. A The Observer brit napilap állítá­sa szerint Irán vegyifegyverek gyár­tását kezdte meg. Amint arra a lap rámutat, a „városok háborújában“ használt rakétáit Irán rövid időn belül ilyen típusú robbanófejekkel látja el. Samir Washingtonban kezdett tárgyalásokat Brutális gyermekgyilkosságok a megszállt területeken (ČSTK) - Jicchak Samir izraeli miniszterelnök hétfőre virradó éjsza­ka hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba érkezett, s tárgyalásokat folytat a megszállt területek ügyének rendezésére vonatkozó Shultz-terv- ről. Ez szimbolikus nemzetközi kon­ferenciát javasol a közel-keleti ren­dezésről és korlátozott autonómiát a palesztinok számára. Ez túl kevés a palesztin lakosság és az arab országok számára, viszont túl sok az izraeli jobboldalnak, melynek élén Samir áll, aki az amerikai fővá­rosban elő akarja terjeszteni saját, a realitásoktól még inkább elrugasz­kodott tervét. Az izraeli jobboldal Samir eluta­zása előtt hatalmas tüntetést rende­zett a miniszterelnök támogatására, ugyanebben az időben Washington­ban több mint 5 ezer ember gyűlt össze a Fehér Ház előtt, hogy elítél­je a megszállt területeken folytatott izraeli politikát. Eközben az izraeli terror a meg­szállt területeken további áldozato­kat követelt. Saombaton egy izraeli katona gyúlékony anyaggal öntötte le az utcán játszó palesztin gyerekek egy csoportját, majd meggyújtotta őket. Közülük két hétéves kisfiú va­sárnap meghalt a gázai kórházban, egy harmadik fiúcska súlyos égési sebekkel válságos állapotban van. Ugyancsak Gázában meglőttek egy ötéves kisfiút, aki röviddel ezután belehalt sérüléseibe, egy kéthóna­pos gyermek pedig könnyfakasztó gáztól fulladt meg. Az izraeli katonák kegyetlenkedé­sei a tiltakozás újabb hullámát vál­tották ki, palesztin források szerint vasárnap számos tüntetést tartottak. Libanoni rendezési erőfeszítések (ČSTK) - A libanoni sajtó szerint a szí­riai kormány képviselője holnap Nyugat- Bejrútban az ellenzéki politikusoknak átadja Amin Gemajel libanoni államfő válaszait az elnök által az ország politikai reformjára tett javaslathoz fűzött meg­jegyzéseikre. Ez a hír azt bizonyítja, hogy a nagy nehézségek és az eddigi jelenték­telen haladás ellenére szíriai és amerikai közvetítéssel folytatódnak a libanoni poli­tikai erők közti kontaktusok. A hozzáférhető információk a véle­ménycsere tartalmából nem túl megbíz­hatóak, de mégis fontos stabilizációs té­nyezőként és annak bizonyítékaként érté­kelhetőek, hogy az érdekelt felek többsé­ge igyekszik megelőzni egy újabb fegyve­res konfliktust és az elnökválasztás előtt várható konfrontációt. Az a tény, hogy vasárnapra virradó éjszaka Kelet-Bejrút- ban megölték a szélső jobboldali Libanoni Erők két vezetőjét, és lövöldözések voltak a főváros más részein is, azt bizonyítja, hogy vannak olyan erők is, amelyek min­den eszközt felhasználnak a libanoni bel­ső rendezés megakadályozására. Konzultációk Luandában Az Afrika déli részén kialakult helyzetről új szú 1988. III. 15. (ČSTK) - Angola, Kuba, a Dél-Nyugat Afrikai Népi Szervezet (SWAPO) és az Egyesült Államok szakértői küldöttsége Luandában konzultációkat folytatott a dél­afrikai térségben kialakult helyzet békés rendezésének lehetőségeiről. A luandai külügyminisztérium nyilatko­zata szerint az angolai fél a konzultáció­kon Angola, Kuba, a Dél-afrikai Köztársa­Panama védelmére (ČSTK) - A szakszervezetek te­vékenységét koordináló Panamai Országos Tanács (CONATO) vasár­nap élesen bírálta Washington ag­resszív Panama-ellenes politikáját. A tanács vezetősége kidolgozta a szakszervezetek közös akcióinak tervét. Ebben számos olyan intézke­dés foganatosítását javasolja a kor­mánynak, melyek lehetővé tennék az ország gazdasági válságának át­hidalását, s biztosítanák a védelmet az esetleges amerikai katonai inter­vencióval szemben. Sandinista közgyűlés (ČSTK) - Managuában vasárnap befe­jeződött a sandinista közgyűlés kétnapos rendkívüli ülése. A Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front legfelsőbb tanács­adó szerve a térség országait felszólította a közép-amerikai béketervból adódó kö­telezettségek teljesítésére. Az ülésen elfogadott nyilatkozat bírálja az Egyesült Államok közép-amerikai poli­tikáját, s a washingtoni kormánynak a ni­caraguai ellenforradalmárok megsegíté­sére tett újabb erőfeszítéseit. ság és a SWAPO közti négyoldalú megál­lapodás tervezetet terjesztett elő, amely tárgyalásos úton szavatolná Angola biz­tonságát, a béke felújítását Luanda és Pretoria között, valamint Namíbia függet­lenségének megadását. A javaslat tartal­mazza a kubai egységek Angola déli részéről történő kivonásának menetrend­jét is. A nyilatkozat egyidejűleg rámutat, hogy a kubai erők Angolából történő teljes kivonása elsősorban az UNITA kor­mányellenes szervezetnek nyújtott ameri­kai és pretoriai segítség leállításától függ. Kolumbiai választások Összetűzések nélkül (ČSTK) - Kolumbiában vasárnap komolyabb összetűzések nélkül ér­tek véget a választások. A polgár- mesterekről, a községi tanácsok tagjairól, valamint a tartományi gyű­lés képviselőiről az ország történe­tében első ízben döntöttek közvetlen választások útján. Az előzetes jelen­tések szerint a voksoláson a 11 millió szavazásra jogosult állampol­gár 60 százaléka vett részt. A vá­lasztások eredményeit tegnap esté­re ígérték. A szavazatszámlálás ide­jére az egész ország szigorú katonai és rendőri felügyelet alatt volt. A zavartalan szavazást véres vá­lasztási kampány előzte meg. A szélsőjobboldali és fasiszta félka­tonai harci alakulatok elsősorban a baloldali Hazafias Szövetség (UP) koalíciójának jelöltjei ellen intézték akcióikat. Támadásaik során több tucat ember vesztette életét. Felhívás tettekre írta: Bohuslav Chňoupek, a CSKP KB tagja, külügyminiszter Korunk rendkívüli igényeket támaszt a szocialista országok külpolitikai tevé­kenységével - ezzel a legérzékenyebb és egyben legmeghatározóbb eszközzel - szemben. Országaink népei, kommu­nista és munkáspártjaink történelmi kihí­vás előtt állnak - döntő szerepet kell játszaniuk az emberi civilizáció megőrzé­sében, a nukleáris pusztulás megakadá­lyozásában. Pártjaink kongresszusain határozták meg számunkra az ebből a történelmi misszióból ránk háruló feladatokat. Or­szágunk külpolitikai programját a CSKP XVII. kongresszusának határozata foglal­ja magában. Ez a program a világ jelene és jövője mélyreható elemzéséből indul ki, melyet az SZKP XXVII. kongresszusa végzett el. Az erőfeszítéseket a szocialis­ta társadalmunk fejlesztéséhez szüksé­ges pozitív külpolitikai keretek létrehozá­sára összpontosítja. A CSKP KB 7. ülése külpolitikánknak feladatul adta e tevékenység dinamizálá­sát a mai világ problémái megoldása során, beleértve a megoldhatatlannak tar­tott problémákat is. Ezt a feladatot konkrét formában kidol­gozta ,,A csehszlovák külpolitikai irányvo­nal" című, az idei évre szóló dokumen­tum. A csehszlovák külpolitikai szolgálat , számára a legfelsőbb párt- és állami szer­vek által jóváhagyott irányelvek az első helyre helyezik a kedvező külső feltételek biztosítását szocialista társadalmunk sok­oldalú átalakításához. Ezek között az első helyen szerepel a Szovjetunióval, a testvéri országokkal való barátság további szilárdítása, az együttműködés és szövetség elmélyítése, a nemzetközi színtéren a közös eljárás olyan új elemekkel való gazdagítása, me­lyek elősegítik a béke és a biztonság, a valamennyi nép közötti együttműködés megszilárdítását. Minden testvéri szocialista ország ak­tívan részt vesz az egyeztetett külpolitikai irányvonal kialakításában és megvalósí­tásában. Az átalakítás folyamata lénye­gesen növelte e tevékenység dinamizmu­sát. Új lehetőségeket szült, széles teret biztosít a kezdeményezések, a konkrét javaslatok, az újszerű hozzáállások, a ru­galmas taktika számára. Fokozódott a ko- ordináltság a szocialista országok közti kapcsolatokban ugyanúgy, mint szerve­zeteiben - a Varsói Szerződésben és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csában. Minőségileg magasabb szintet ért el a szocialista országok egyeztetett eljárása a nemzetközi szintéren is. Meg­szilárdult egységünk ennek az alkotó, kezdeményező és aktív együttműködés­nek a során. Ez a sokoldalú folyamat mindenki szá­mára specifikus lehetőséget nyújt a hala­dó hagyományok, az évszázadok során felhalmozódott bölcsesség lehető legjobb hasznosítására, a gazdag történelmi ta­pasztalatok, a nemzeti és szociális fejő­dés során gyakorta oly nehezen szerzett ismeretek és tanulságok kihasználásában és érvényesítésében. Egyszóval, ebben a folyamatban tükröződnie kellene a saját és a közös történelemnek, ezáltal szilár­dulniuk kellene a saját és a közös társa­dalmi lét gyökereinek is. A szocialista Csehszlovákia aktívan részt vesz ebben a történelmi folyamat­ban, céltudatos aktivitásával hozzájárul a közös európai ház építéséhez. Ez a hozzáállás tükröződik külpolitikai kezdeményezéseinkben, országunk Kö- zép-Európában elfoglalt helyzetéből indul ki, s abból a kulcsfontosságú hatásból, melyet kontinensünk helyzete gyakorol az egész világ békéjére. Ezek a kezdemé­nyezések igyekeznek reális tartalommal megtölteni a nemzetközi béke és bizton­ság átfogó rendszerének egyes területeit, gazdag kulturális hagyományainkból, nagyjaink történelmi hagyatékából merí­tenek. Ezek a kezdeményezések az alapvető kérdéseket érintik, melyek a nemzetközi békét és a biztonságot szolgálják az euró­pai kontinensen és annak határain túl. Vonatkozik ez Bécsben előterjesztett kez­deményezésünkre a gazdasági fórum megrendezését illetően ugyanúgy, mint azokra a javaslatokra, melyeket szövet­ségeseinkkel együtt az ENS2-ben ter­jesztettünk elő a nemzetközi együttműkö­désről a leszerelés céljainak elérése ér­dekében, a nemzetközi gazdasági kap­csolatok javításának programjáról, vagy a nemzetközi környezetvédelmi együtt­működésről. Külpolitikánk céljainak teljesítéséhez sokkal kedvezőbb lélektani feltételek kö­zött láttunk hozzá, mint az előző években. Kedvező hatást gyakorol az első meg­állapodás az atomfegyverek felszámolá­sáról, az a dokumentum, melyet a Szov­jetunió és az Egyesült Államok legfelsőbb képviselője látott el kézjegyével. A hadá­szati támadófegyverek 50 százalékos csökkentésére vonatkozó, készülőben le­vő szerződéssel együtt reális feltételeket teremt az atomfegyverek nélküli világ elé­résére, melynek programját 1986. január 15-én Mihail Gorbacsov hirdette meg. Befolyásolja ezt a helyzetet az a tény is, hogy az emberiség még sosem került olyan közel a vegyi fegyverek betiltásá­hoz, mint most, s az is, hogy elókészülő- ben vannak a tárgyalások a hagyomá­nyos fegyverzetek és fegyveres erők csökkentéséről. Ebben a kedvező légkörben - amikor Nyugat-Európa keresi helyét a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták nélküli világban - hangzott el Miloš Jakeš elv­társnak, a CSKP KB főtitkárának a javas­lata a bizalom, az együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok övezetének létrehozására a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonalán. A kezdemé­nyezés jelentőségét kiemelte az a tény, hogy a februári győzelem 40. évfordulóján hangzott el. A javaslat teljes mértékben kifejezésre juttatja a békés világ megteremtésére irányuló, már beérett és sürgető erőfeszí­téseket, az összeurópai folyamat további megszilárdításának objektív szükséglete­iből indul ki. Szervesen továbbfejleszti és átfogóan tükrözi a helsinki Záróokmány megvalósítása során szerzett sokéves ta­pasztalatokat és figyelembe veszi az új helyzetet és követelményeket. Tükrözi azoknak az államoknak a létszükséglete­it, melyek azonos vagy hasonló helyzet­ben vannak, s határaik egyben a két katonai-politikai szövetségre megosztott Európa határai is. Vagy talán a jószom­szédság nem kellene hogy közös felelős­séget is jelentsen? A CSKP KB főtitkára kezdeményezé­sével azokhoz az eltérő társadalmi és gazdasági rendszerű országokhoz for­dult, melyek érdekei sokban azonosak vagy közeliek. Ezen országok területe a múltban nemegyszer sok háborús konf­liktus kiindulópontja volt. A kezdeménye­zés azt a területet érinti, amely egy továb­bi konfliktus esetében totális nukleáris pusztulásnak lenne kitéve. Vagyis kezde­ményezésünk politikai hatásával érinti egész Európát, minden nemzetet, min­den jószándékú embert, akiknek őszinte vágya az emberiség békés jövőjének megteremtése. A bizalom övezetének koncepciója nyitott, ésszerű és konstruktív javaslatai­val minden érintett ország hozzájárulhat. Feltételezi az együtműködés valamennyi formájának - a kétoldalú, a regionális és az összeurópai együttműködésnek - a ki­használását. Legjellemzőbb vonása, hogy átfogó. Hiszen - mint Jakeš elvtárs mondta a februári győzelem 40. évfordu­lóján - a megbízható békét és biztonsá­got nem lehet csak a katonai téren tett intézkedésekkel garantálni. A leszerelés­ről folytatott párbeszédből szerzett ösztönzőket ki kell használni a haladás érdekében az együttműködés minden te­rületén. Ezért a bizalom övezetének létre­hozása egyaránt érinti a politikai, katonai, gazdasági, ökológiai és humanitárius szférát. Lényegében az új csehszlovák kezde­ményezés a nemzetközi béke és bizton­ság átfogó rendszerének gondolatához kötődik, ezt alkalmazza és továbbfejleszti Európa regionális feltételei között. Egy­ben mindenütt ott, ahol a háborús konflik­tusok veszélye különösen nagy, de ahol egyben kialakultak a kedvező feltételek az eltérő társadalmi rendszerű országok közti együttműködés fejlesztéséhez. Eb­ből a szempontból kezdeményezésünk fontos lépcsőfok a nemzetközi biztonság és együttműködés átfogó rendszerének létrehozása felé. Kapcsolódik más szo­cialista országok kezdeményezéseihez, összefügg ezekkel, továbbfejleszti ezeket. A javaslatot kiegészíti a „Jaruzelski- terv“, amely indítványozza a fegyverke­zés csökkentését és a bizalom megszilár­dítását Közép-Európában. Ugyanabba az irányba mutat, mint a három jelentős európai politikai párt - a testvéri Magyar Szocialista Munkáspárt, a Finn Szociál­demokrata Párt és az Olasz Szocialista Párt - kezdeményező javaslata, melyet az atomfegyverekkel nem rendelkező eu­rópai országokhoz intéztek. Kötődik ko­rábbi kezdeményezéseinkhez, melyeket más szocialista országokkal közösen ter­jesztettünk elő. Ezek közül az első Csehszlovákia és az NDK tavaly tavasszal tett közös javas­lata az NSZK kormányának, hogy a közös határ mindkét oldalán 150 kilométeres szélességben hozzanak létre atomfegy­verektől mentes folyosót. Ezt a javaslatot röviddel a reykjavíki szovjet-amerikai csúcstalálkozó után, abban az időszak­ban tettük, amikor Genfben aktív tárgya­lások folytak az európai közepes hatótá­volságú szovjet és amerikai rakéták fel­számolásáról. A javaslat lényege időszerű a washingtoni rakétaszerződés aláírása után is, mivel Európában még mindig megmaradnak az atomfegyverek egyes osztályai, s ezekkel kontinensünk nem lehet biztonságos. Természetesen, nagy figyelmet szen­telünk Erich Honecker, az NDK legfelsőbb vezetője indítványának, hogy az államok, a politikai pártok és nemzetközi mozgal­mak képviselői idén júniusban Berlinben tartsanak vélemény- és tapasztalatcserét az atomfegyvermentes övezet létrehozá­sának kérdéseiről. Ezt nagyon jelentős kezdeményezésnek tartjuk és teljes mér­tékben támogatjuk. 1985 szeptemberében Csehszlovákia ugyancsak az NDK-val közösen javasolta az NSZK kormányának, hogy vitassuk meg a vegyi fegyverektől mentes övezet létrehozásának lehetőségét a három or­szág területén. A felek megállapodása után erről Genfben kezdődtek tárgyalá­sok. A közép-európai övezet létrehozásá­nak célja a fegyverfajta globális betiltása és megsemmisítése elérésének elősegí­tése. Jakeš elvtárs javaslata a bizalom öve­zetének létrehozására a leszerelési tár­gyalások aktivizálásának elősegítését tartja szem előtt minden szinten. Vonat­kozik ez elsősorban a genfi leszerelési konferenciára, amely a a nemzetközi kö­zösség legfontosabb leszerelési fóruma. Éppen ezért a Varsói Szerződés külügy­miniszteri bizottságának tavaly október­ben Prágában megtartott ülésén Cseh­szlovákia kezdeményezte egy közös ja­vaslat kidolgozását a genfi leszerelési konferencia hatékonyságának fokozá­sáról. Jakeš elvtárs további jelentős külpoliti­kai kezdeményezése, hogy 1992 márci­usban, Comenius születésének 400. év­fordulója alkalmából Prágában tartsanak pedagógus-világkonferenciát ,,Comenius hagyatéka és az ember nevelése a XXI. század számára“ címen, amely az UNESCO védnöksége alatt rendezett ju­bileumi ünnepségek tetőpontja lenne. A világkonferenciára meg szeretnénk hív­ni az oktatás és a pedagógia, a tudo­mány, a kultúra és a művészetek, a politi­ka és az egyházak, a tömegtájékoztató eszközök kiemelkedő személyiségeit, vagyis mindazokat, akik részt vesznek az ember nevelésében, gondolkodása és ér­zelmei kialakításában, erősítik benne a békevágyat. Comenius szellemi öröksége különö­sen napjainkban, a harmadik évezred küszöbén, a nukleáris korszakban, ami­kor az emberiség létéről vagy pusztulásá­ról van szó, új megvilágításba kerül. Az egyedüli ésszerű kiút a mai „világméretű labirintusból“ az eltérő társadalmi rend­szerű államok közti békés egymás mellett élés elvének következetes megtartása. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Comenius eszméi teljes mértékben tükröződnek a szocializmus békeprogramjában. A CSKP KB főtitkárának javaslatai rö­viddel közzétételük után számos ország­ban figyelmet keltettek. Ez a figyelem legfőképpen a bizalom, az együttműkö­dés és a jószomszédi kapcsolatok öveze­tének létrehozását célzó javaslatra össz­pontosul. A reagálások egyértelműen po­zitívak. A testvéri szocialista országok határozottan támogatták javaslatainkat, a kapitalista államokban érdeklődéssel fogadták azokat, tanulmányozzák őket és az első reagálások azt mutatják, hogy mindenekelőtt komplex jellegüket értéke­lik nagyra. A kezdeményezések vissz­hangot keltettek a fejlődő országokban is, ahol például olyan vélemények láttak napvilágot, hogy a javaslat kedvező ha­tást gyakorolhat a regionális konfliktusok megoldására is. Vagyis nyilvánvaló, hogy Jakeš elvtárs javaslatai jelentős részévé lettek a biztonságosabb, békés világ megteremtésére irányuló erőfeszíté­seknek. A reménytkeltó tendenciák az emberi­ség előtt megnyitották a béke és az együttműködés távlatait. Hogy valóra vál­nak-e számos nemzedék álmai, az attól függ, milyen mértékben lesznek képesek a békeerök kihasználni ezeket a kedvező feltételeket, kibontakoztatni a hatékony békeerófeszítéseket. A szocialista orszá­gok, új külpolitikái gondolkodásmódjuk, rugalmas, dinamikus és kezdeményező külpolitikájuk továbbra is forrása lesz ezeknek az erőfeszítéseknek. Pártunk, szocialista államunk, diplomáciánk ezt a kihívást elfogadja.

Next

/
Thumbnails
Contents