Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-12 / 60. szám, szombat
A PÁRT ÉVZÁRÓ GYŰLÉSEINEK EREDMÉNYEIRŐL Közösen az átalakítás útján A Csehszlovákia dolgozó népe győzelmének 40. évfordulójával kapcsolatos ünnepi pillanatok nem szoríthatták háttérbe a pártélet kérdéseit, mindenekelőtt a kommunista párt alapszervezeteinek évzáró gyűléseit, amelyek értékelik a párttagok munkájának hatékonyságát az egyes munkahelyek és kollektívák feladatainak teljesítése szempontjából. Maga a februári győzelem évfordulója is alkalom volt, hogy tanuljunk a történelemből, keressük a pártmunka olyan formáit és módszereit, amelyek a dolgozókat nemcsak a pártpolitika megértésére, hanem a politika öntudatos elsajátítására, a vele való azonosulásra is vezetik. Pártunk az eltérő történelmi feltételek között is sokat meríthet Klement Gottwald politikájából, amelyet röviden az Arccal a tömegek felé jelmondat fejez ki. A történelmi tanulságok jelentősége a mai helyzetben, a társadalom forradalmi átalakításának feltételei között a párt és a nép egységének megszilárdítása során abban tükröződik, hogy kiemeljük a közvélemény nyílt tájékoztatásának, a dolgozóknak a politika kidolgozásában, megvalósításában és ellenőrzésében való közvetlen részvételének szükségét. Egyre nyilvánvalóbb az idő múlásával ezen feladatok teljesítésének bonyolultsága, annak ellenére, hogy a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött program megvalósításának irányvonala világos. Nem véletlen, hogy a CSKP KB 7. ülése, megerősítve a kongresszus stratégiai irányvonalának helyességét és érvényességét, a gazdasági, szociális társadalmi fejlődés meggyorsításának folyamatát a forradalmi társadalmi változások megvalósítása feltételének nevezte. A párton belüli demokrácia nyújtotta lehetőségek aktív kihasználásával magunknak is meg kell tanulnunk a szocialista demokrácia elmélyítését azáltal, hogy a dolgozókat nagyobb mértékben vonjuk be az irányításba. Az eddig megtartott évzáró gyűlések egyértelműen azt mutatják, hogy nőtt a kommunisták aktivitása, fokozott érdeklődést tanúsítanak a gazdasági, szociális és káderkérdések átfogó megoldása iránt, munkahelyeiken javítani akarják a tömegpolitikai és az ideológiai munka szervezési, de főleg tartalmi színvonalát. A gazdasági mechanizmus átalakításában tett fokozatos lépéseket pozitívan fogadják, főleg azt, hogy ki akarjuk küszöbölni az adminisztratív, bürokratikus módszereket, felszámolni a fölösleges középszintű irányító szerveket, amelyek nem vesznek részt az értékek megteremtésében, hanem rendszerint csak felhasználásukban. Igaz ugyanakkor, hogy a szervezési és irányítási struktúrákban ezen változások hatását még nem tudatosították mindenütt megfelelően. Nem nyilvánultak meg teljes mértékben az évzáró pártgyűlések tanácskozásán sem. Helyenként várakozó álláspontra helyezkedtek, utalva arra, hogy a kérdéseket mélyebben kell elemezni a pártkonferenciákon, amelyeknek egyúttal konkrétabb és névreszólóbb intézkedéseket kell foganatosítaniuk. Vonatkozik ez az idei terv, valamint az egész 8. ötéves terv teljesítésével kapcsolatos intézkedések megfogalmazására. A kommunisták fokozott aktivitása megnyilvánult az évzárógyűlések tanácskozásának légkörében. A múlthoz viszonyítva bírálóbbak voltak a kommunisták felszólalásai, becsületesen, konstruktívan keresték a megoldásokat, arra törekedtek, hogy a pártalapszervezetek tevékenysége konkrétabb legyen. Számos tanácskozáson a kommunisták arra a következtetésre jutottak, hogy a bírálat fejlesztésében kerülni kell a szóbeli radikalizmust, nagyobb mértékben kell a konkrét ismeretekből kiindulni. A kommunisták tanácskozásán nincsen helye az álforradalmiságnak. A valóságot nem szabad leegyszerűsítve megítélni, mivel ez vulgarizáláshoz, negativizmushoz és nihilizmushoz vezet. Az átalakítás politikája, a forradalmi változtatások végrehajtása a gazdasági mechanizmusban és a társadalom tevékenységének más területein sem jelenti az egész eddigi szakasz elvetését, nem tagadjuk azt, ami volt. Dialektikus negációról van szó, vagyis kiküszöböljük a nem megfelelő színvonalú munkaszervezésben és irányításban, a munka-, technológiai, gazdasági és tervfegyelem megszegésében, a javadalmazásban előforduló egyenlősdiben megnyilvánuló fékező mechanizmusokat. Harcolni keli az ellen, hogy egyesek nem szívesen alkalmazzák a gyakorlatban a tudomány és technika eredményeit, nem lépnek fel elég bátran a szocialista versenyben a formalizmus ellen. Még mindig gyakran találkozhatunk a maradi- ság, a közömbösség, az óvatoskodás és a bizalmatlanság megnyilvánulásaival. Mindez szükségessé teszi, hogy az átalakítás időszakában kiküszöböljük eddigi hibáinkat és fogyatékosságainkat, a társadalmi fejlődést fékező jelenségek nélkül haladjunk a jövőben. Amint a központi bizottság határozatai is leszögezik, ez teszi szükségessé a gazdasági mechanizmus átfogó átalakítását, a kölcsönösen összefonódó változások radikális jellegét. Hozzájárulnak az évzáró taggyűlések annak megértetéséhez, hogy a társadalmi élet valamennyi területe alapvető átalakításának halaszthatatlansága társadalmunk problémáiból, főleg pedig a további fejlődés szükségleteiből ered. Nagyon jelentős a Szovjetunióban végbemenő átalakulás ösztönző hatása, az SZKP lenini irányvonala. A győzelmes február 40. évfordulója alkalmából Prágában megrendezett ünnepi ülésen éppen ezzel összefüggésben Miloš Jakeš elvtárs, a CSKP KB főtitkára azt hangsúlyozta, hogy az átalakítás a forradalom folytatását jelenti az új feltételek között. Tőlünk függ, hogy fel tudjuk-e tárni és ki tudjuk-e használni a szocializmus anyagi, szociális és szellemi forrásait, sokoldalúan fejleszteni tudjuk-e népünk alkotó erejét a szocialista demokrácia elmélyítése révén. Ez a reális mozgatóerő, amely alapvetően befolyásolhatja az ember életét, cselekedeteit és gondolkodását, a társadalom erkölcsi légkörét. Szocialista társadalmi rendszerünkben ez ahhoz vezet, hogy az állampolgárok széleskörűen részt vesznek valamennyi területen a politika kidolgozásában, megvalósításában és ellenőrzésében. T ársadalmunk szilárdan megalapozta a nyílt politika, a széleskörű tájékoztatás, a nyilvános ellenőrzés, a gazdaság és a társadalom irányításában való részvétel önigazgatási formái elmélyítésének útját. Természetesen a szocialista demokrácia nemcsak jogokat, hanem kötelességeket, szervezettséget, fegyelmet és rendet is jelent. Nálunk a demokrácia és a fegyelem, a személyes szabadságjogok és az állampolgári felelősség egységet képez. Az emberek döntő többségének becsületes szándékai, nézetei és törekvései mellett társadalmunkban az 1968-69 évi válság porán politikailag legyőzött és kudarcot vallott elemek egyenlőségjelet akarnak tenni a mai átalakítás és a válságos évek szocialistaellenes erőinek ellenforradalmi törekvése közé. Miloš Jakeš elvtárs, a CSKP KB főtitkára egyértelmű választ adott ezekre a törekvésekre: A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban végbement válság tanulságai című dokumentum összegezte és megmagyarázta a válság okait, valamint rámutatott, milyen tapasztalatokat szereztünk következményeinek leküzdése során. Ez a dokumentum a valóságnak megfelelően ábrázolja az akkori eseményeket és ma sincs okunk arra, hogy ezt a képet megmásítsuk. Azért is helyesnek tartjuk, hogy kiemeljük ezt az álláspontunkat, mert az ún. prágai tavasz egyes képviselői arra törekednek, hogy az 1968 évi eseményeket az átalakítás előzményeként tüntessék fel és az események felülbírálását követelik. A történelem azonban szigorúan ítélkezik. Alapvető különbség van a Szovjetunióban és nálunk végbemenő átalakítás és a jobboldal akkori szándékai között. Míg mi a nagy október és 1948 februárja forradalmi örökségének fejlesztésére, a szocializmus igazi megújhodására, előnyeinek és vívmányainak teljes kihasználására törekszünk, a jobboldali erők tevékenysége 1968-ban a szocialista rendszer aláásására, a győzelmes február forradalmi eredményeinek megtorlására, országunknak a Varsói Szerződés kötelékéből való kiragadására irányult. Szükséges, hogy tisztázzuk ezeket a kérdéseket. Főleg azért, hogy semmi se zavarjon bennünket a párt által meghatározott programfeladatok megvalósításában. Nem lesz egyszerű, hogy a gazdasági mécha- nizmus átalakítása során forradalmi változásokat hajtsunk végre. Ezért olyan fontos, hogy a kommunisták tanácskozásán nagy figyelmet fordítottak az emberekkel való közvetlen kapcsolat elmélyítésére. Minden párttagnak harcolnia kell a pártpolitika következetes megvalósításáért. Kommunista pártunk nagy előnye volt, hogy a párttagok az emberek közé jártak, tanácskoztak velük, meggyőzték őket és egyesítették törekvéseiket. Ezt a tapasztalatot napjainkban is kamatoztatni kell. Főleg azért, mert az igényes feladatokat csak akkor valósíthatjuk meg, ha társadalmunkban elmélyítjük a demokratizmust, nyíltan tájékoztatjuk a közvéleményt, nyilvánosan megtárgyaljuk a fejlődéssel kapcsolatos kérdéseket és problémákat. Az évzáró gyűléseken szerzett tapasztalatokat fel kell használni a konferenciák előkészítésében úgy, hogy választ kapjunk arra, vajon a pártszervek és szervezetek munkamódszerei és formái megfelelnek-e korunk új követelményeinek. Felelősségteljesen mérlegelni kell, hogy mi az ami a pártmunkában elősegíti az eredmények elérését és mi az, ami fékezi erőfeszítéseinket. A pártalapszervezetek és a kommunisták nem maradhatnak magukra az új munkamódszerek és formák keresésében. Az üzemek, vállalatok, intézmények vezetőinek szoros kapcsolatban kell állniuk a pártszervezetekkel. Együttműködésünk során olyan munkamódszereket és stílust kell keresnünk, amely megfelel a közvélemény nyílt tájékoztatása, a tervteljesítéssel kapcsolatos problémák nyilvános megtárgyalása, a pártbefolyás kihasználása követelményének. Csakis a párton belüli demokrácia elmélyítése teszi lehetővé, hogy feltárjuk a fogyatékosságokat ebben az együttműködésben és intézkedéseket hozzunk a jobb eredmények elérése érdekében. Sok energiát fordítottunk arra, hogy valóban a legjobb párttagokat - azokat, akik nemcsak a pártszervezetben, de az egész kollektívában bizalmat élveznek, természetes tekintélyre tettek szert, új módon gondolkodnak és cselekednek, - válasszák meg az új pártbizottságokba és más szervekbe. Hogy milyen eredményes volt ez a törekvésünk, azt majd az idő múlása mutatja meg, ugyanúgy, mint azt is, hogy a jövőben milyen módosításokat kell végrehajtanunk. Ezt elősegítette a CSKP Központi Bizottságának az évzáró gyűlésekkel kapcsolatos határozata, amely lehetővé tette, hogy az új bizottságokat titkos szavazással, vagy pedig nyilvánosan válasszák meg. Hiba lenne, ha a titkos választást tekintenénk a demokrácia egyetlen biztosítékának. Annál is inkább, hogy az évzáró gyűlések döntő többsége a titkos szavazás mellett döntött. Ugyanilyen helytelen lenne, ha a titkos választást a liberalizmus megnyilvánulásának tartanánk. A választás módjáról való demokratikus döntésnek egyetlen célja volt: a lehető legnagyobb mértékben hozzá akartunk járulni a kommunisták erőfeszítéseinek egyesítéséhez, annak érdekében, hogy egységes eljárást alkalmazzunk valamennyi feladat megvalósításában. T ermészetesen az évzáró gyűlések nem adhattak kimerítő választ valamennyi kérdésre. A fontos azonban az, hogy hozzájárultak egységes erőfeszítésünkhöz és döntöttek, hogy hatáskörükben hogyan járnak el a pártprogram megvalósítása során. Már ma nyilvánvaló, hogy elősegítették a párt munkastílusának megváltoztatását, a CSKP KB 7. ülése és az SZLKP KB januári ülése határozatainak értelmében. Azzal, hogy kiemelték a vezetők és főleg a pártfunkcionáriusok határozottságának, elvszerü- ségének, politikai kulturáltságának, szerénységének, becsületességének, az emberek iránti figyelmességének jelentőségét, nagymértékben hozzájárultak a társadalmi változások végrehajtásához. ŠTEFAN BACHÁR Forgástestek elektronsugaras hegesztésére fejlesztett ki újfajta berendezést a Bratislavai Hegesztési Kutatóintézet. A berendezés főleg méretre kész alkatrészek hegesztésére alkalmas, s elsősorban az atomenergetikában, valamint a repülőgép- és autógyártásban veszik hasznát. Felvételünkön Ján Chrenko a VUZ-ELZA elektronsugaras hegesztő elektromos hálózatát köti be. (Vlastimil Andor felvétele - ČSTK) Egyre magasabbra a mércét A tervezettnél több gabonát és tejet termeltek-A múlt évi munkánk eredményessége elégedettséggel tölt el, optimizmust és erőt ad az új feladatok teljesítéséhez. Egyes szakaszokon azonban az eredmények elmaradtak az elvárásoktól, és ez gondolkodásra, a sikertelenségek okainak kritikus felülvizsgálására, a fogyatékosságok kiküszöbölésére kell, hogy ösztönözze szövetkezetünk dolgozóit - mondotta Dóri Dénes, a vajáni (Vojany) Jövő Efsz elnöke az idei zárszámadó közgyűlésen. Ezzel már a tanácskozás elején megadta az alaphangot, amely a gazdaság reális megmérettetésénél nélkülözhetetlen. A vajáni szövetkezet 3099 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik. Ebből csupán 1629 hektár a szántóföld. A mezőgazdasági termeléshez a Tóketerebesi (Trebišov) járásnak ezen a részén kiváló feltételek vannak. Persze az emberi tényező, a szakismeret legalább any- nyira fontos, mint a természeti feltételek. Hogy ez mennyire így van, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy ebben a szövetkezetben a szubjektív tényezők lebecsülése miatt a nyolcvanas évek elején komoly gondok keletkeztek. Például 1982-ben 9 millió korona ráfizetéssel zárta az évet a szövetkezet. A helyzet tarthatatlanná vált, az addig csak fontolgatott kádercseréket haladéktalanul végre kellett hajtani. Dóri Dénes 1983-ban került a szövetkezet élére. Vezetésével a gazdaság kilábalt a hullámvögyből. Termelési eredményei évről évre javultak, s az 1987-es esztendőt a tervezett 1 millió 466 ezer korona helyett 3 millió 858 ezer korona nyereséggel zárta. A növénytermesztésben ma már ez a szövetkezet a járás legjobbja. Tagjai tavaly 290 hektárról 1905 tonna kukoricát takarítottak be, vagyis 6,57 tonnás átlagos hektárhozamot értek el. A kalászos gabonákból szintén rekordtermést takarítottak be: búzából 5,25, rozsból pedig 4,86 tonnás átlagos hektárhozamot könyvelhettek el, s így a termelési feladataikat 19,7 százalékkal teljesítették túl. A szövetkezet jelentős területen termelt korai burgonyát, zöldségféléket, napraforgót, dinnyét és dohányt. A korai burgonya 60 hektáros területéből 20 hektár volt öntözhető. Ezt azért kell megemlíteni, mert a könnyű talajon termesztett burgonyát érzékenyen érintette az aszály, így a szövetkezet a tervezett 520 tonna helyett csak 373 tonna burgonyát tudott értékesíteni. Ennek ellenére, a jó felvásárlási árnak köszönhetően, a bevételi tervet 558 ezer koronával túlszárnyalták. A dinnyetermesztés szintén jól jövedelmezett, hiszen egy hektár átlagában 80 ezer koronát hozott a kasszába. Vannak szövetkezetek, amelyek a zöldségtermesztéstől elzárkóznak. Vajánban tavaly hektáronként 66 000 korona bevételük volt zöldségfélékből. A napraforgónál szintén teljesítették a tervet. Egyedül a dohánytermesztésben nem váltak be a számításaik. A tervezett 1 millió 88 ezer korona helyett csak 924 ezer korona bevételt sikerült elérniük. Rendkívül jó eredményeket értek el a takarmánytermesztésben. A Tőke- terebesi járásban egy gazdaság sem dicsekedhet jobb eredménnyel. A sertéshizlalásban a szövetkezet felzárkózott a járás élvonalába. A napi súlygyarapodás 57,8 dkg volt. A malacelválasztásban viszont hiányosságok mutatkoztak, amit az is jelez, hogy a tervezettnél 370 darabbal kevesebb malac született. Egy kocától átlagosan 14,9 malacot választottak el. Nagy erőfeszítések árán, de teljesítették a vágóállatok értékesítésével kapcsolatos feladatokat. Tejből 3, gyapjúból 58 százalékkal adtak el többet a tervezettnél. Az állattenyésztési ágazat eredményeinek értékét növeli az a tény, hogy elavult, régi istállókban folyik a termelés. Persze a termelésben addig is helyt kell állniuk az itt dolgozóknak, amíg ez a gond megoldódik. Úgy, mint ahogy a marhahizlalásban fíesán Erzsébet, a borjúnevelésben Eszterhay Jánosné, Makó Béláné, Polák Ilona, Sipos Barnáné és Lengyel Alfréd, vagy a juhtenyésztésben Kovács Lajos, Makkó Béla, özv. Szabó Irén és Michal Dobrovszky a lehető legjobb eredmények elérésén munkálkodik. A zárszámadó közgyűlésen rámutattak, hogy például a deregnyői részlegen gyakori az állatgondozók munkából való kimaradása, sok a civakodás és nem tartják meg az állategészségügyi előírásokat. A jobb eredmények érdekében ezen a helyzeten mielőbb változtani kell. SZASZÁK GYÖRGY Több nyilvános telefonállomás Gyors ütemben építik ki Szlovákiában a nyilvános telefonhálózatot. Elsősorban az új városi lakótelepeken és a falvakban állítják fel a nyilvános telefonfülkéket, főleg ott,ahol a telefonhálózat nem elég sűrű és sokáig kell várni a telefonra. 1987 utolsó negyedévében Szlovákiában 4049 nyilvános telefonállomás működött, ebből 3307 volt helyi és helyközi, 742 pedig interurbán hívásra alkalmas. 1987. október 1- én a Nyugat-szlovákiai kerületben 987 nyilvános telefon működött, ebből 179 volt interurbán hívásra alkalmas. A Közép-szlovákiai kerületben 1028 nyilvános telefonautomatát számoltak össze, ebből 171 volt interurbán kapcsolású. Kelet-Szlová- kia 1087 telefonautomatája közül 820 volt helyi és helyközi, 267 pedig interurbán kapcsolású. A Bratislavai Távközlési Igazgatóság körzetében ugyanebben az időszakban 947 telefonautomata állt a közönség rendelkezésére, ami megfelelt a nyolcadik ötéves terv második évére előirányzott számnak. A szlovák főváros nyilvános készülékei közül 125 szolgált interurbán, a többi pedig helyi kapcsolatteremtésre. (VR-A)
