Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-12 / 60. szám, szombat

Reagan elnök mindenképpen Moszkvába szeretne látogatni Shultz beszéde a NATO elképzeléseiről (ČSTK) - Ronald Reagan ameri­kai elnök az ITV brit tévéállomásnak adott nyilatkozatában kifejtette, az Egyesült Államok és a Szovjetunió meg akarja kötni a hadászati táma­dófegyverek 50 százalékos csök­kentéséről szóló szerződést, azon­ban ez rendkívül bonyolult kérdés. Abból a feltételezésből indul ki - mondotta az elnök hogy a Szov­jetunió úgyszintén óhajtja a szerző­dést. Ez azonban nem olyan eset, amikor egy végső időpontot kell meghatározni. Ez ugyanis kapko­dással és esetleg kisebb eredmény­nyel járna csupán. Ezért nem tűzzük ki a határidőt, bár mindent megte­Ülésezett az SZKP KB Politikai Bizottsága (ČSTK) - Az SZKP KB Politikai Bizottsága csütörtöki ülésén megvi­tatta a szocialista országok kommu­nista és munkáspártjai nemzetközi kérdésekkel foglalkozó KB-titkárai havannai értekezletének eredmé­nyeit és jóváhagyta az SZKP KB küldöttségének tevékenységét ezen a találkozón. A havannai fórum je­lentős lépés volt a testvérpártok nemzetközi politikai együttműködé­sének elmélyítése felé, s hozzájárult a fegyverzetkorlátozásért, a leszere­lésért és a fejlődésért, a nemzetközi és a regionális biztonság megszilár­dításáért vívott harcuk fokozásához. A politikai bizottság irányelveket fo­gadott el a havannai értekezleten született megállapodások végrehaj­tása érdekében. A testület az SZKP KB és a szov­jet állam bel- és külpolitikájának né­hány más kérdését is megvitatta. szünk azért, hogy a szerződés meg­szülessen - szögezte le Reagan. Az amerikai elnök úgy nyilatko­zott, hogy abban az esetben is ellá­togat Moszkvába, ha a hadászati támadófegyverekre vonatkozó meg­állapodás nem lesz kész. Más kér­déseket is meg kell vitatni, többek között a regionális konfliktusok prob­lémáját, az afganisztáni, a nicara­guai helyzetet és az emberi jogok kérdését - mondotta. Arra a kérdésre Reagan nem vá­laszolt, hogy az USA tervezi-e euró­pai nukleáris potenciáljának megszi­lárdítását a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolása után. Magyarázatként azt mondta, hogy az ilyen stratégiai kérdéseket ,,nem lehet nyilvánosan megvitatni“. Ismét a Varsói Szerződés erőfölé­nyéről beszélt a hagyományos fegy­verek terén, bár erre konkrét bizo­nyítékokat nem tudott felhozni. Hangsúlyozta továbbá, hogy a világ­űr militarizálásának programját vé­gig kívánja vinni, s végezetül azt tanácsolta utódjának, hogy az erő pozíciójából tárgyaljon a Szovjet­unióval. George Shultz amerikai külügy­miniszter a képviselőház egyik albi­zottságában mondott beszédében elmondta, a NATO-tagállamok véle­ménye megegyezik abban, hogy megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a hadászati támadófegy­verek ötvenszázalékos csökkenté­sének, a vegyi fegyverek egyetemes és ellenőrizhető tilalmának, valamint a hagyományos fegyverzet területén tapasztalható egyenlőtlenségek fel­számolásának. A decemberben született szovjet­amerikai rakétamegállapodásról szólva kijelentette, hogy az „a politi­kai akarat és az erő összekapcsolá­sának példája volt". A szerződést a NATO „határozottságának és ke­ménységének" köszönhető ered­ményként értékelte. Más kérdésekről szólva Shultz el­mondta, az USA továbbra is támo­gatást nyújt az afgán fegyveres el­lenzéknek. Nicaraguával kapcsolat­ban csalódását fejezte ki amiatt, hogy a képviselóház a közelmúltban nem szavazta meg az újabb kontra­segélyt. Wolfgang Otto háborús bűnös pere Dole is visszalép? (ČSTK) - Robert Dole szená­tor, Bush alelnök legnagyobb ve- télytársa a republikánus elnökje­löltségért vívott harcban, válasz­tási stábjának felét szélnek eresztette és lemondta az Illinois szövetségi államban tervezett tévékampányát (lllinoisban jövő kedden tartanak előválasztá­sokat). A fentiek alapján megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy Dole visszalép és nem folytatja tovább a küzdelmet. A szenátor a ,,szuperkeddi" előválasztáso­kon a vártnál jóval gyengébben szerepelt, nem győzött egyetlen szövetségi államban sem, s ed­dig csupán 165 szavazatot szer­zett a republikánusok nyári jelö­lőkonferenciájára (Bushnak már 705 szavazata van). Újságíróknak nyilatkozva Dole tegnap azt mondta, nem lép vissza, a végsőkig harcolni fog. Mint mondotta, lllinoisban győzni szeretne, ám a közvélemény­kutatások szerint erre nincs nagy esélye. Wolfgang Otto (balra) és ügyvédje a tárgyalás megkezdése előtt (Telefoto - ČSTK) (ČSTK) - Düsseldorfban csütörtökön megkezdődött Wolfgang Otto felújított pere. A volt SS tisztet 1986 májusában Ernst Thälmann, a Német Kommunista Párt egykori elnöke meggyilkolásának vádjával állították bíróság elé. Akkor a krefeldi tartományi bíróság búnrészes- ség miatt elítélte a vádlottat. 1987-ben a karlsruhei esküdtszék érvénytelenítette az ítéletet és azzal indokolta döntését, hogy ma már nem él egyetlen szemtanú sem, aki bizonyítani tudná a tettet. A düsseldorfi bíróság épülete előtt teg­nap tiltakozó tüntetésekre került sor A Nyugatnémet Kommunista Párt és az antifasiszta szövetség tagjai követelték, hogy ítéljék el Wolfgang Ottót, mert fel­mentése a fasizmus áldozatainak emlékét becstelenítené. Heinrich Hannover, Ernst Thälmann lányának ügyvédje a ČSTK tudósítójának elmondta, hogy a nyugatnémet büntető­jog lehetőséget ad arra, hogy elítéljék az egykori SS tisztet. A per várhatóan július végéig fog tartani. Nicaragua Mégis sor kerül a tűzszüneti tárgyalásokra? (ČSTK) - A nicaraguai kormány és az ellenforradalmárok képviselői közötti tűz­szüneti tárgyalások újabb fordulóját már­cius 21-e és 23-a között Sapoa nicara­guai határ menti községben tartják meg - közölte az IPS és a Prensa Latina hírügynökség az egyik kontravezér, Alf­Szöul Erőszak árán: új választási törvény ÚJ SZÚ 1988. III. 12. (ČSTK) - A dél-koreai parlamenti választásokat várhatóan április 26- án tartják meg. Erről tegnap a szöuli kormány és a kormányzó Demokra­tikus Igazság Párt döntött. A kormányzó párt az elmúlt héten új választási törvényt fogadtatott el a parlamentben. E szerint a 244 új választási körzet mindegyikében egy-egy jelöltet fognak megválasz­Indonézia Szuharto letette a hivatali esküt (ČSTK) - Az indonéz parlament csütörtökön egyhangúlag ismét Szuhartót választotta meg az or­szág elnökévé. A 66 éves politikus - az egyedüli elnökjelölt - tegnap letette a hivatali esküt. Ebből az alkalomból tett nyilatkozatában el­mondta, továbbra is arra fog töre­kedni, hogy béke és nyugalom le­gyen az országban. Indonézia szo­ciális és gazdasági fellendülését tartja szem előtt. A parlament ülésén jóváhagyták az ország fejlesztésének irányelvét a következő öt évre. tani. További 75 képviselő az egyes politikai pártok által szerzett szava­zatok alapján kap mandátumot. A Demokratikus Igazság Párt erő­szakkal fogadtatta el a törvényt. A titkosrendőrség tagjai megakadá­lyozták, hogy az ellenzéki képvise­lők a tribünhöz jussanak, ahol a par­lament elnöke felolvasta a törvény- javaslatot. A Demokratikus Igazság Párt képviselői a „biztonsági intéz­kedések" mellett ezután gyorsan el­fogadták a törvényt. A két ellenzéki párt - az Újra­egyesítés Demokratikus Pártja, vala­mint a Béke és Demokrácia Pártja - nem tudta egyesíteni sorait. Az egység hiánya miatt szenvedtek ve­reséget a decemberi elnökválasztá­sokon is. Kim De Dzsung, a Béke és De­mokrácia Pártjának vezetője nem volt hajlandó lemondani elnöki tiszt­ségéről, Kim Jong Szám, az Újra­egyesítés Demokratikus Pártjának elnöke pedig elutasította az egyesí­tett párt kollektív vezetésének gondo­latát. Megfigyelők szerint az ellenzék közötti nézeteltérések Ro Te Vu rendszerének malmára hajtják a vizet. redo Cesar San José-i sajtóértekezletén elhangzottakra hivatkozva. Ismeretes, Sapoában ezen a héten kellett volna találkoznia a két félnek, de az ellenforra­dalmárok különböző előzetes feltételeket támasztottak, és ezért a párbeszéd elma­radt. A New York Times cimű lap tegnapi vezércikkében beismerte, hogy Nicara­gua következetesebben teljesíti a közép­amerikai béketervet mint Guatemala, Honduras és Salvador. Managua közvet­len tárgyalásokat folytat az ellenforradal­márokkal, s Nicaraguában úgyszintén na­gyobb a szólás- és sajtószabadság, mint a térség többi államában. Budapest Bujtogató röplapokat koboztak el (ČSTK) - A budapesti rendórfőkapi- tányság közleménye szerint, amelyet a tegnapi magyar sajtó hozott nyilvános­ságra, néhány személynél házkutatást tartottak és a biztonsági szervek a márci­us 15-i nemzeti ünnep megzavarására felszólító röplapokat és más nyomtatvá­nyokat koboztak el tőlük. Hat ember ellen megkezdték a büntető eljárást. Bányász Rezső, a magyar kormány szóvivője csütörtöki sajtóértekezletén el­mondta, hogy a különböző helyeken és a lakosság különböző köreiben, mindenek­előtt azonban az értelmiségi körökben megrendezett vitafórumokon néha szó­hoz jutnak a felelőtlen szélsőséges ele­mek, amelyek fajüldöző és nacionalista nézeteket terjesztenek azzal a céllal, hogy nyugtalanságot keltsenek. Ezeket az erőket határozottan elítéljük - mondot­ta a szóvivő. Összehangolt erőfeszítések |i ileglepetésként érték a Nyuga- IVI tót a szocialista országok­ban végbemenő változások, s hogy a tanácstalanságból máig sem tud­tak felocsúdni, azt a nemzetközi események alakulása is bizonyítja, a legmarkánsabban a múlt heti NATO-csúcs. A tanácstalanság két síkon is tapasztalható - e felosztás csak a szemléltetést szolgálja, hi­szen határvonal nemigen húzható közöttük. Egyrészt a szocialista or­szágok belső átalakításával nem tudnak mit kezdeni, hol üdvözlik, elismerve, hogy pozitívan hathat a nemzetközi fejlődésre - természe­tesen a dicséretet is a maguk mód­ján teszik - hol pedig megjósolják a teljes bukást, egyszerű propagan­dafogásnak minősítve az átalakítást, ahhoz a nem mai keletű tézisükhöz tartva magukat, hogy a szocializmus megújulásra, demokráciára képtelen rendszer. A másik terület a nemzetközi kap­csolatok rendszere: a szocialista or­szágok rendkívüli mértékben meg­növekedett külpolitikai aktivitása kétségkívül defenzívába szorította őket, főleg ami a leglényegesebb kérdést, a békéért és biztonságért vívott harcot illeti. Még összeszámolni sem lenne könnyű, hogy - az ö szóhasznála­tukkal élve - a „gorbacsovi korszak­ban" a szocialista közösség hány békekezdeményezést terjesztett elő, s őszintén bevallhatjuk, ezek tömkelegében nem könnyű eliga­zodni. E javaslatok is több síkon születnek: a Varsói Szerződés or­szágai terjesztik elő egyeztetett cél­kitűzéseiknek megfelelően a szerve­zet különböző szintű fórumain, így például a legfelsőbb szerv, a Politi­kai Tanácskozó Testület, vagy a kü­lügyminiszteri bizottság; a Szovjet­unió tesz javaslatokat az USA-val folytatott különböző tárgyalásokon; az egyes szocialista országok a kü­lönböző nemzetközi fórumokon (az ENSZ-ben, a genfi leszerelési kon­ferencián, a bécsi utótalálkozón stb.) vagy a nyugati országokkal folytatott kétoldalú tárgyalásokon, és így tovább. Hangsúlyozni kell: ezek a ja­vaslatok valahol mégis komplex egésszé állnak össze, kiegészítik és felerősítik egymást. Az egyes orszá­gok kezdeményezései is szerves ré­szét alkotják az egész közösség összehangolt irányvonalának, erőfe­szítéseinek. Két példa: Shultz ame­rikai külügyminiszter moszkvai tár­gyalásai után Eduard Sevarnadze azonnal tájékoztatta Prágában kol­légáit. E találkozó is megerősítette: mindazt, amit a Szovjetunió nemzet­közi téren - beleértve a szovjet-ame­rikai kapcsolatokat is - kezdemé­nyez, a Varsói Szerződés többi tag­országa nemcsak hogy támogatja, hanem lényegében úgy tekintenek ezekre, mint közös javaslatokra, amelyek kidolgozásában mindany- nyian részt vettek. E nézetazonos­ságnak, az összehangoltságot erő­sítő együttes fellépésnek a bizonyí­téka volt, hogy február végén meg­kezdték a szovjet rakéták kivonását hazánkból és az NDK-ból. S bár a nemzetközi figyelem főleg a két nagyhatalom le­szerelési tárgyalásaira összponto­sul, érdemes elidőzni az egyes szo­cialista országok kezdeményezései­nél. Bebizonyosodott, hogy a nagy­hatalmak mellett a közepes és kis országok is sokat tehetnek a béké­ért, ezt például hazánk megnöveke­dett külpolitikai aktivitása is alátá­masztja. Még mindig érvényes a bé­csi utótalálkozón előterjesztett ja­vaslatunk, hogy Prágában rendezze­nek nemzetközi gazdasági fórumot a helsinki folyamat országainak részvételével, s úgyszintén érvény­ben van az NDK-val közösen előter­jesztett kezdeményezésünk az atom- és vegyi fegyverektől mentes közép-európai zóna megteremtésé­re. Miloš Jakešnak, pártunk főtitká­rának az a februári indítványa, hogy a Varsói Szerződés és a NATO határvonalán a bizalom, együttmű­ködés és jószomszédság övezetét kell kialakítani, szintén nagy érdek­lődést keltett. A javaslat abból az elvből indul ki, hogy a biztonság már nem szavatolható pusztán katonai intézkedésekkel, ezért együttműkö­dést ajánl az érintett országoknak politikai, gazdasági, ökológiai és hu­manitárius téren is. Különösen fon­tos az a kezdeményezés, hogy Co- menius születésének 400. évfordu­lója alkalmából fővárosunk adjon otthont annak a nemzetközi - világ­méretű vagy európai szintű - ta­nácskozásnak, amely a jövő század emerének nevelésével foglalkozna. A nagy pedagógus és humánus gondolkodó öröksége s az új gon­dolkodásmód - ez a párosítás is jelzi, nekünk a béke nem konjunktu­rális kérdés, hanem hosszú távú stratégiánk, s erre akarjuk nevelni a felnövekvő nemzedékeket is. Ugyancsak figyelmet érdemel a lengyel párt és kormány békeakti­vitása. Tavaly májusban született meg a „szélesebb" Közép-Európá- ra, vagyis kilenc állam területére (Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK - Belgium, Hollandia, Luxemburg, Dánia és az NSZK) vonatkozó Jaruzelski-terv, amely katonai és politikai intézkedé­seket tartalmaz. Katonai téren főleg azokat a témákat ölelte fel, amelye­ket a szovjet-amerikai tárgyalások nem érintettek: a különösen nagy tűzerejű és pusztító hatású hagyo­mányos fegyverek eltávolítása; kizá­rólag védelmi jellegű katonai doktrí­nák; hatékony ellenőrzés és így tovább. Novemberben a lengyel ve­zető újabb javaslatot tett a közép­európai fegyveres erők, s főleg a ki­fejezetten támadó eszközök számá­nak csökkentésére. Kijelentette: a Varsói Szerződés kész jelentős mértékben csökkenteni harckocsija­inak számát, ha a NATO is csökkenti Nyugat-Európában a bombázóit. Ez év február 11-én pedig a LEMP és a nyugatnémet SPD közös javasla­tot tett az európai támadófegyver­rendszerek radikális csökkentésére és a bizalom erősítésére. Ez a kez­deményezés sok pontban megegye­zik a Jaruzelski-tervvel, amelyet a NATO-tábornokok azonnal eluta­sítottak, de az SPD már akkor „vá­laszra méltó kezdeményezésnek" nevezett. E mlítettük már az NDK-t, s fel­tétlenül szólni kell még Erich Honeckernek a közép-európai atomfegyvermentes folyosó gondo­latát továbbfejlesztő legutóbbi javas­latáról. Ajánlata: a decemberi szov­jet-amerikai rakétaszerzódés meg­valósítása után a két német állam területén hátramaradó rövid hatótá­volságú rakétákat távolítsák el, s nyilvánítsák mind az NDK-t, mind az NSZK-t atomfegyverektől mentes területté. Rendkívül érdekes az a kezde­ményezés, amellyel januárban há­rom párt, a Magyar Szocialista Mun­káspárt, az Olasz Szocialista Párt és a Finn Szociáldemokrata Párt lépett fel. Érdekessé az teszi, hogy a Var­sói Szerződés illetve a NATO egy- egy tagállamának, valamint egy semleges országnak a pártja ter­jesztette elő. A kezdeményezés alapgondolata egyébként a nemzet­közi tekintélyű finn politikustól, Kale- vi Sorsától származik. A javaslat az atomfegyverekkel nem rendelkező (kis és közepes) országok együttes akcióira szólít fel a leszerelés érde­kében. Három fő területet ölel fel: 1. a hagyományos fegyverzetek és fegyveres erők csökkentése; 2. pár­beszéd a harcászati (500 kilométer hatótávolság alatti) nukleáris eszkö­zökről; 3. a katonai doktrínák védel­mi jellegének az erősítése, azzal a céllal, hogy olyan magatartás ala­kuljon ki, amely kizárja a támadó fellépést. Szorosan kötődik a hárompárti kezdeményezéshez az a február kö­zepén megtartott kerekasztal-konfe- rencia, amelyen a Bolgár KP, az MSZMP és az NSZEP, valamint Dá­nia, Belgium és Hollandia szociálde­mokrata pártjainak képviselői vettek részt. E tanácskozáson a taktikai atomfegyverek felszámolásáért, a hagyományos eszközök egyensú­lyának - a lehető legalacsonyabb szinten történő - megteremtéséért szálltak síkra. S a felszólalásból nem maradhatnak ki a bolgár és román kezdeményezések a Balkán atomfegyver-mentesítésére. K ár lenne kizárólag vadonatúj elemeket keresni ezekben a javaslatokban. Az egyes pontok ismétlődnek, mások viszont ponto­sítják, kiegészítik egymást, vagy ép­pen a Nyugat korábbi elutasító vála­szai miatt új összefüggéseket és megközelítési módokat vetnek fel. De ugyanabba az irányba hatnak, a cél közös. S nem igaz az, hogy túl sok javaslat fekszik már az asztalo­kon. A békeerőfeszítésekből sosem lehet elég. MALINÁK ISTVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents