Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-10 / 58. szám, csütörtök
A jogrend módosítása - a gazdasági mechanizmus átalakításának fontos része Beszélgetés Karol Lacoval, a CSSZSZK kormányának elnökhelyettesével és Törvényhozó Tanácsának elnökével Tavaly nyilvános vita folyt három fontos törvényjavaslatról - az állami vállalatról, a mezőgazdasági szövetkezetekről, valamint az ipari, fogyasztási és lakásszövetkezetekről szóló törvény javaslatáról. A társadalom demokratizálása közvetlenül érintette a törvényhozás folyamatát. Erről a folyamatról, valamint más időszerű kérdésekről beszélgetett a Rudé právo és a Pravda Karol Lacoval, a szövetségi kormány alelnökével, a kormány Törvényhozó Tanácsának elnökével. 10. • A következő két évben a gazdasági mechanizmus átalakításával párhuzamosan egyre nagyobb igényeket támasztunk a törvényrendeletek alkotásával szemben. Törvényhozó szerveink felkészültek erre?-A gazdasági mechanizmus átfogó átalakítása megköveteli, hogy jogrendünkben számos módosítást hajtsunk végre. Rendkívül igényes feladatról van szó. Az átalakítás követelményét számos új, illetve módosított törvényben s kötelező erejű jogszabályban kell rögzíteni. Ezt a feladatot idejében, az átalakítás folyamatának megfelelő időpontokban kell végrehajtanunk. Ebből a célból a CSSZSZK kormánya 1987. október 22-én jóváhagyta azon jogi módosítások tervét a CSSZSZK hatáskörében, amelyek lehetővé teszik a gazdasági mechanizmus átalakítását. Egyúttal intézkedéseket hozott a jogszabályok előkészítésének és megtárgyalásának leegyszerűsítésére, illetve meggyorsítására ebben az évben. A törvényhozó szervek felkészültek és az ütemtervnek megfelelően valósítják meg ezeket a feladatokat. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy nagyon igényes, felelősségteljes munkáról van szó. • Melyek voltak az állampolgárok leggyakoribb észrevételei a törvény- javaslatokkal kapcsolatban? Mi történik ezekkel?- Az állampolgárok és a szervezetek több tízezer észrevételt és javaslatot nyújtottak be az állami vállalatról, a mezőgazdasági szövetkezetekről, valamint az ipari, fogyasztási és lakásszövetkezetekről szóló törvénytervezetekkel kapcsolatban. Ezeket számítógépek segítségével összegeztük, majd az illetékes központi párt- és állami szervekben való megvitatásuk után felhasználtuk a törvényhozói munkában. Január folyamán mind a három törvénytervezet kidolgozását befejeztük, s a CSSZK és az SZSZK, majd a CSSZSZK kormánya törvényhozó szervei elé terjesztettük. A legtöbb észrevétel a CSKP vezető szerepének rögzítésével, az állami vállalatoknál a szocialista önigazgatás szerepével, az állami vállalatok és a szövetkezetek önállóságával és felelősségével, az állami vállalatnak a gazdasági mechanizmusban betöltött szerepével kapcsolatban hangzott el. Több konkrét észrevétel vonatkozott a vállalatok és szövetkezeti szervezetek vagyoni helyzetére, az önálló elszámolásra, az önfinanszírozásra, az ár- és bérszabályozásra, a szervezetek gazdálkodására és a gazdasági eredményekért való felelősségükre. • Ez azt jelenti, hogy most a paragrafusok megfogalmazása folyik, ezeket megvitatás és jóváhagyás végett a CSSZSZK Szövetségi Gyűlése elé terjesztik. Az eredeti dokumentumhoz viszonyítva tartalmaz nagyobb változásokat az új szövegezés? A vita során elhangzott észrevételek közül, melyeket vették elsősorban figyelembe?- Amint elmondottam, sok javaslat és észrevétel hangzott el, bár többségüket egy-egy javaslatba foglalhatjuk össze. Ezek alapul szolgáltak a vitára bocsátott eredeti tervezetek aránylag jelentős módosításához. A javasolt módosításokat alaposan elemeztük, hogy ezek valóban az előkészített törvénytervezetek tökéletesítését és ezáltal az új gazdasági mechanizmus működését segítsék elő. A legnagyobb változtatásokat az állami vállalatok valamint szövetkezetek küldetésére és helyzetére, az állami szervek iránti viszonyukra, valamint a dolgozókollektívák szocialista önigazgatására vonatkozó meghatározásokban eszközöltük. Átdolgoztuk a vállalatok és a szövetkezeti szervezetek gazdálkodására, és a gazdálkodás különleges rendszereire vonatkozó rendelkezéseket. Tökéletesítettük a vállalatok és a szövetkezetek vagyoni helyzetére, a szervezetek megalakulására, szervezeti átalakítására és megszűnésére vonatkozó szövegezéseket. A vita kétségtelenül hozzájárult a tervezetek javításához, kölcsönös összekapcsolásukhoz és egységesítésükhöz, ami elősegítette a törvényhozó tevékenység tökéletesítését és azon gazdasági-politikai célok megvalósítását, amelyeket a törvénytervezetek szem előtt tartanak. A megszövegezett paragrafusokat megtárgyalja a CSSZK és az SZSZK kormánya, majd a CSSZSZK kormánya és április elején a törvénytervezeteket a Szövetségi Gyűlés elé terjesztik. A törvényalkotó munka a jóváhagyott elvekkel yalamint a Szövetségi Gyűlés által jóváhagyott időrendi tervvel összhangban folyik. • Mikor lépnek érvénybe a törvények?- A CSKP KB tavalyi decemberi 7. ülése határozatával, valamint a gazdasági mechanizmus komplex átalakítása irányelveivel összhangban a három törvény 1988. július 1 -i hatállyal lép érvénybe. • Véleménye szerint, elegendő idejük van legfelsőbb törvényhozó testületünk képviselőinek a tervezet felelősségteljes megtárgyalására ?- A kérdés kissé pontatlan, mivel nem veszi figyelembe, elegendő idő kell ahhoz is, hogy a jogszabályokat előkészítsük. A törvényhozás folyamata nem azzal kezdődik, hogy a javaslatot a Szövetségi Gyűlés elé terjesztjük. Véleményem szerint az adott helyzetben a javaslat előterjesztésótól a jóváhagyásig terjedő két hónap elegendő idő ahhoz, hogy a Szövetségi Gyűlés képviselői megtárgyalják a tervezeteket, különös tekintettel arra, hogy több hónapos nyilvános vita folyt róluk. Figyelembe kell venni azt is, hogy a képviselők már foglalkoznak a három törvény tervezetével és a Szövetségi Gyűlés tagjai részt vesznek a befejező munkálatokban, s jelen vannak a tervezetek megtárgyalásánál a Törvényhozó Tanácsban. Hangsúlyozni szeretném, hogy a szociális-gazdasági fejlődés meggyorsításának stratégiai irányvonala és főleg a gazdasági mechanizmus átalakítása nagyobb igényeket támaszt mindannyiunkkal szemben. Azokkal a szervekkel szemben, amelyek a gyakorlatban a jogi szabályozás, a törvényhozó tevékenység területén valósítják meg az irányvonalat, de azokkal szemben is, akiknek meg kell magyarázniuk ezeket a lépéseket a széles közvéleménynek. • Az átalakítással kapcsolatban a kormány még mintegy negyven további törvényt terjeszt a Szövetségi Gyűlés elé. Elég ereje van a kormánynak és a parlamentnek, hogy megbirkózzon ezzel a feladattal? Nemcsak a Szövetségi Gyűlésről van szó, az említett törvényekkel kapcsolatos további törvényeket a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács tárgyalja meg és hagyja jóvá. Már ma nyilvánvaló, hogy számos új hirdetmény, rendelet, határozat és irányelv születik.-Az átalakítással kapcsolatban a CSSZSZK kormánya ebben az évben 15 törvénymódosítási javaslatot terjeszt a Szövetségi Gyűlés elé. A jogszabályok felújításának rendkívül széles körű programjáról van szó. Látni kell, hogy csaknem az összes módosítást a szocialista társadalom komplex átalakítása teszi szükségessé. Ugyanakkor az a célunk, hogy valóban csak a szükséges módosításokat hajtsuk végre, többségben a már érvényes törvények módosításáról és nem új törvényekről van szó. így például megmutatkozott, hogy az idén nem lenne racionális külön törvényt hozni a vállalati regiszterről. A szükséges jogi módosítást belefoglaljuk a Gazdasági Törvénykönyv 1988. július 1 -i hatállyal érvénybe lépő módosításába. Véleményünk szerint a kormányok, a törvényhozó testületek és valamennyi illetékes szerv hatékony együttműködése és racionális hozzáállása elősegíti, hogy a feladatokat idejében és jól teljesítsük. A gazdasági mechanizmus és az egész gazdasági élet átalakítása lehetővé teszi a jogszabályok számának csökkentését, áttekinthetőségük javítását. Azzal számolunk, hogy csökkentik a hirdetmények, végzések és más kötelező erejű jogszabályok számát. • Mire vonatkoznak az új törvények? Mely területeken módosítjuk a legnagyobb mértékben a jogszabályokat és más rendeleteket?- A már említett három törvényen kívül módosítjuk a Gazdasági Törvénykönyvet és a gazdasági döntőbíróságokról szóló törvényt, ami lehetővé teszi az átalakítás követelményeinek érvényesítését, főleg a szállítói-megrendelői kapcsolatokban, valamint a gazdasági döntő- bíróságok helyzetének és feladatainak tökéletesítését az új feltételek között. Munkajogi téren az átalakítás követelményei tükröződnek a Munka Törvénykönyv módosításában. A CSKP KB Elnökségének határozata értelmében a módosításrój nyilvános vitát rendeznek. Elsőrendű célunk a szocialista demokrácia további elmélyítése, a munkafegyelem és a rend megszilárdítása, a munkaerőmozgás szabályozása, a javadalmazásban az érdemek elvének elmélyítése és további olyan változtatások, amelyek összefüggésben állnak az állami vállalatról szóló törvénnyel. A külgazdasági kapcsoiatoK területén módosítani fogjuk a külgazdasági kapcsolatokról szóló 42/1980 Zb. számú törvényt. Továbbá törvényt hozunk a külföldi anyagi érdekeltséggel működő szervezetekről és felülbíráljuk a részvénytársaságokról szóló törvényt. • Egyes esetekben a kormány két éven belül először törvénymódosítást. majd új törvényt terjeszt elő - a mezőgazdasági adóról, a jövedelemadóról, a gazdasági döntőbíróságokról, a befizetésekről, valamint a Gazdasági Törvénykönyvet. Ezek végrehajtásához még külön hirdetményeket hagynak jóvá. Nem túl sok az iránymutatás? Miért nem készítették elő kellő időelőnnyel az új törvényeket, szükségszerű-e, hogy először módosításokat hajtsunk végre?- Az említett törvények a népgazdaságot szabályozó alapvető jogszabályok közé tartoznak. Az átalakítással összefüggésben ezek révén kell a legnagyobb változásokat elérnünk. (gy például a több száz paragrafusból álló Gazdasági Törvény- könyv nem módosítható rövid idő alatt. Ezért az idén csak részleges módosítást hajtunk végre, hogy eleget tegyünk az átalakítás legidőszerűbb követelményeinek. Az új Gazdasági Törvénykönyvnek 1991. január elsejével kell hatályba lépnie, ekkortól már teljes mértékben működnie kell az új gazdasági mechanizmusnak. Azt is meg kell említeni, hogy az egyes törvények és más jogszabályok sokszor szorosan összefüggnek, az egyik módosítása megköveteli a másik megfelelő módosítását is. Elsősorban azonban azt kell leszögeznünk, hogy az átalakítással kapcsolatban a jogszabályok kisebb módosítását végre kell hajtanunk a nagyobb módosítások, illetve az új törvények elfogadása előtt. Először átfogó dokumentumot kellett kidolgozni a gazdasági mechanizmus átalakításáról és csak azután készíthettük elő a vonatkozó jogszabályokat. Új törvényeket nem lehet előre előkészíteni. • A meglevő törvények megfogalmazása sokszor nem elég világos és ennek következtében értelmezésük sem egyértelmű. Az új törvények esetében hogyan előzik meg az ilyen gondok felmerülését?- Annak ellenére, hogy a törvény- hozás szabályai maximális mértékben megakadályozzák ennek előfordulását, bizonyos fogyatékosságok, hibák néhány esetben vannak a törvényekben. A fontos az, hogy a törvényekbe foglalt tárgyi, főleg gazdasági megoldások minden szempontból helyesek legyenek. Az új törvénymódosítások helyességéhez hozzájárulnak a nyilvános viták, a dolgozók széles rétegeinek bevonása (közvetlenül vagy közvetve a Nemzeti Front által) a javaslatok előkészítésébe és kidolgozásába. Az is szerepet játszik, hogy valamennyi illetékes szerv megkülönböztetett figyelmet szentel a tervezetek kidolgozásának. Emlékeztetni szeretnék arra, nem gyakori, hogy a törvény megfogalmazása nem elég világos. A törvény helytelen magyarázatára, illetve alkalmazására pedig minden állampolgár, szervezet vagy szerv figyelmeztethet. • Többször beszélünk a törvényalkotás folyamatának és egész jogrendszerünk egyszerűsítéséről. Milyen lépéseket tettünk ezen a téren és milyeneket teszünk a jövőben?-A törvényhozás bonyolult, igényes munka. Egy jó törvény elkészítése semmivel sem könnyebb, mint egy műszakilag bonyolult termék előállítása. A törvényjavaslatok kidolgozása kétségtelenül a törvény- hozás fontos szakasza. Tudatosan arra törekszünk, hogy amennyiben az lehetséges, a Szövetségi Gyűlés képviselői mielőbb megkapják a javaslatokat, hogy azokat átgondolhassák, megvitathassák a nemzeti bizottságokkal, a választókkal stb., és így felelősségteljesen teljesíthessék alkotmányos küldetésüket, a törvényjavaslatok végleges jóváhagyását. A CSSZSZK kormánya az átalakítással kapcsolatos jogszabályokra vonatkozóan intézkedéseket hozott előkészítésük, kidolgozásuk és megtárgyalásuk leegyszerűsítésére és meggyorsítására. Ez elsősorban az átalakítást jogilag alátámasztó törvényekre vonatkozik. Egyes törvényeket, így például a posztgraduális tanulmányokról szóló törvény javaslatát összhangba kell hozni az átalakítást biztosító más jogszabályokkal (főleg a Munka Törvénykönyv tervezett módosításával) valamint a CSKP KB 7. ülésének határozataival. A büntetőjogi jogszabályok és á szabálysértésekre vonatkozó törvények előkészítésének folyamatát úgy szerveztük meg, hogy ezek a rendeletek 1989. január 1-jén illetve április 1 -jén lépjenek érvénybe. Ezekkel a rendeletekkel kapcsolatban elmondom, hogy széles problémakörről van szó, amely megköveteli a következmények, összefüggések megfelelő megítélését, a következetes jogi rendezést, a társadalomra veszélyes tettek megfelelő büntetését, a társadalom és az egyének védelmét stb. Mindez nem oldható meg rövid idő alatt és nem is gyorsítható meg. Gyakran csak a törvénytervezet előkészítése során válik nyilvánvalóvá a munka igényessége, annak szüksége, hogy valamelyik társadalmi viszonyt módosítsuk. Megállapítjuk, hogy ami eredetileg egyszerűnek tűnt, a valóságban bonyolult és megköveteli a más jogi szabályzásokkal való összefüggések megoldását is. Másik kérdés a tájékoztatás. Tömegtájékoztató eszközeinknek sok lehetőségük van, hogy ezen a téren is teljesítsék feladataikat és tájékoztassák a közvéleményt, amely érdeklődik az ilyen kérdések iránt. A Szlovák és a Cseh Nemzeti Tanács nemzeti bizottságokról szóló törvényének a módosítása jelentős mértékben az állami vállalatról és a szövetkezetekről szóló törvényektől függ. Még ebben az évben számolunk ezeknek a törvényeknek a módosításával, amelyek a köztársaságok hatáskörébe tartoznak. • Milyen mértékben veszik figyelembe a közvélemény érdeklődését a módosításokra vonatkozó döntésekben és a törvényalkotásban? így például már nagyon régen szorgalmazzák az alkoholizmus elleni harcról szóló törvény módosítását vagy pedig az egyéb toxikomániák elleni harcra vonatkozó törvény elfogadását, illetve a lakástörvény módosítását.- Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a módosításokra vonatkozó döntésekben és a törvényalkotásban teljes mértékben figyelembe vesszük a dolgozók érdekeit, a közvélemény érdeklődését, ön azonban nyilván másra gondol: a széles közvélemény részvételére a jogszabályok kidolgozásában, illetve az egyes konkrét módosítások végrehajtására vonatkozó követelésekre. A központi szervekben, a kormány munkaszerveiben, valamint a törvényhozó testületek szerveiben, tehát a törvényhozás folyamatában, a törvények előkészítésében a szakemberekkel együtt a dolgozók is részt vesznek. Teljes mértékben figyelembe veszik nézeteiket. A törvények előkészítése azonban nem mindig elég gyors. Ezt 3 kérdése alapján is konkretizálhatjuk. > (gy például az alkoholizmus elleni harcról szóló törvény szorosan összekapcsolódik számos intézkedéssel az alkoholizmus, a narkománia és a dohányzás elleni harc hatékonyságának fokozására, amelyeket a CSKP KB Elnöksége 1987 októberében hagyott jóvá. A törvényeket az egyes köztársaságok hatáskörében készítik elő. A büntető jogszabályok, a Munka Törvény- könyv, valamint a betegbiztosításról szóló törvény ezzel összefüggő módosításának figyelembe kell vennie a kérdés minden vonatkozását, nem utolsó sorban a gazdasági szempontot. A lakástörvény rendkívül bonyolult kérdéskör. Példaként megemlítem: a lakásépítés fő módjait, a lakások kategorizálását, a bérlakásokra jogosult állampolgárok körének meghatározását, a lakások kiutalását, a szükséglakásokat, azokat a lakásokat, amelyekre a törvény nem vonatkozik, a vállalati lakások meghatározását, a törvény hatályba lépése előtt felépített vállalati lakásokat, a szolgálati lakásokat, a lakásszövetkezetek lakásait, a lakásbérlők különböző kötelességeit a lakások javításában, a stabilizációs szövetkezeti lakásépítést, a családi házakban levő lakásokat, a magán- tulajdonban levő lakásokat, a magántulajdonban levő házakban levő lakásokat, az állampolgárok lakás- használati jogát, a lakáshasználat ideiglenes időre való átruházását, a lakáshasználók és a lakásgazdálkodási szervezet kötelességeit, a lakások korszerűsítését, átépítését, az üdülési célokat szolgáló épületeket stb. Valamennyi felvetett tézis mögött számos nyílt kérdés, a módosítást támogató és ellenőrző érv áll. Nehéz megtalálni azt a megoldást, amely megfelel a társadalom érdekeinek, az állampolgárok jogi biztonságának s méghozzá olyan hosszú ideig, ameddig a törvény érvényes lesz. A törvényalkotás folyamatában ugyanúgy, mint más területeken is, az átalakításnak és a társadalom demokratizálásának abban is meg kell nyilvánulnia, hogy a lehető legtöbb dolgozó részt vegyen azoknak a törvényeknek és jogszabályoknak a kidolgozásában, amelyek mindennapi életünket szabályozzák. MÁRIE KONIGOVÁ
