Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-10 / 58. szám, csütörtök
Növelni a termelést és a település lakosságmegtartó erejét EGY BODROGKÖZI PÁRTALAPSZERVEZET ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉSÉRŐL- Mi nem terméket állítunk elő, hanem árut! - jelentette ki vitafelszólalásában Takács András, az üzemi pártbizottság elnöke a Szo- motori (Somotok Magtermesztő Állami Gazdaság bodrogi részlege pártalapszervezetének évzáró taggyűlésén. Ezzel tulajdonképpen nemcsak a társadalmi igényeket, elvárásokat, valamint az üzemi csúcsbizottság célkitűzéseit összegezte, hanem a tanácskozáson megvitatott dokumentumok és elhangzott vélemények lényegét is. Nyilván arra gondolt, ami a CSKP Központi Bizottságának 7. ülésén így került a határozatba: ,,A gazdasági mechanizmus új értelmezése a szocialista árutermelés objektív törvényeinek, s a szocializmus fejlődése jelenlegi szakaszában hatásuknak mélyebb megismerésére épül. Ezért a gazdaság irányításában és tervezésében jelentősen növeli az objektivizált gazdasági szabályozók szerepét.“ Azaz: a bodrogközi üzemben is fölöttébb időszerű, hogy csökkentsék a termelési költségeket és minél jobb minőségű, olyan versenyképes termékeket állítsanak elő, amelyek iránt van kereslet, van érdeklődés, s elérik vagy megközelítik a hazai csúcsszínvonalat. Nos, ez a követelmény az állami gazdaság bodrogi részleggazdaságában mindenekelőtt az állattenyésztésre vonatkozik - hiszen ott az a legfontosabb termelési ágazat -, azon belül pedig a tejtermelésre, valamint a sertéstenyésztésre. Ezt egyébként a Kacsik László által előterjesztett pártbizottsági beszámoló is hangsúlyozta. A beszámolóból kicsengett a jobb, lesz rossz. Éppen ezért arra kell törekednünk, hogy megbízható, munkájukat szerető emberekre bízzuk ott a termelést. További igen fontos dolog lesz a számítástechnika bevezetése és szakszerű alkalmazása. Ugyanakkor legalább any- nyira fontos a kellő mennyiségű és minőségű takarmány. A tanácskozáson megvitatott tervekből egyértelműen kitűnt, hogy a bodrogi részleggazdaság növénytermesztésében ezután is a takarmányfélék dominálnak majd. Ez a helyieknek az önelszámolás szempontjából ugyan nem a legmegfelelőbb megoldás, hiszen a búzából vagy a repcéből nagyobb lenne a hasznuk, ám a nagy állami gazdaság szemszögéből nézve mégis jó, mert a többi részleggazdaság nagyobb figyelmet fordíthat a vetőmagtermesztésre. Természetesen, a termelés ilyen szakosítása a bodrogiakat és a körtvélyesieket csak látszólag sújtja, a valóságban viszont nem, mert az állami gazdaság igazgatósága a tervezéskor és a végelszámoláskor igazságos, és figyelembe veszi a részleggazdaságok sajátosságait. A takarmányfélék területe tehát a jövőben nem csökkenthető. Ellenkezőleg, még több jó minőségű takarmányra lesz szükség. Ugyanis azt a helyiek is jól tudják, hogy az ágazat eredménye elsősorban a takarmány minőségétől függ. Tudni kell azt is, hogy a helyi takarmánytermesztóknek nincs könnyű dolguk, mert az állami gazdaságban itt a legrosszabb a talaj (Szacskó József szerint, amit másutt A körtvélyesi új tehéntelep már korszerű, eléri a hazai csúcsszlnvonalat. Felvételünkön Tóth Erzsébet (balról), Katarina Čopaková és Anna Ruščanči- nová láthatók fejés közben. (A szerző felvétele) eredményesebb munkára, s a hazai csúcsszínvonal elérésére való ösztönzés. A számok tükrében így néz ki a gazdaság tavalyi tejtermelése: 1,065 millió liter tej helyett 1,1291 millió litert adtak el. Az egy tehénre eső évi tejtermelés a tervezett 3350 liternél 217 literrel lett magasabb. Ha a keresztúri és a bodrogi tehéntelepen is úgy vizsgáztak volna mint a 4100 literes átlagot elért körtvélyesi (Hrušov) régi telepen, akkor a részleggazdaság még jobban zárja az elmúlt évet. A tanácskozáson elhangzottak szerint: ebben az ágazatban jó folytatás várható. Főleg a körtvélyesi új, 500 férőhelyes tehéntelepben bíznak az emberek. Jártunk ott a pártévzáró előtt és után is, s meggyőződtünk, mire alapozzák bizakodásukat a helyi vezetők, illetve a párt- alapszervezet tagjai. Tágas, korszerű istállók, modern és tiszta fejóház, több millió korona értékű tisztító- és hűtőberendezéssel felszerelt tejház, portalanított udvar... Mennyivel jobban érezhetik ott magukat az állat- gondozók és az állatok is, mint a régi tepeleken! Az évzáró vitájában Pa- lágyi Sándor igazgató meg is jegyezte: - Az állami gazdaság tejtermelése szempontjából ez az új telep lesz a mérvadó. Ha ott jó eredményeket érünk el, akkor az állami gazdaság tejtermelési mérlege sem dás, a gyengébb eredmények sem csupán a természeti viszonyokkal magyarázhatók. Bandura József például elmondta, ha az állami gazdaságnak lenne keskeny kerekű traktora, illetve a traktorgyár keskeny kerekekkel is ellátná a termelőket, akkor a cukorrépa-tábla gépi gyomtalanítása, kapálása kevesebb veszteséggel járna. Nagy Vince gépjavító véleményén is érdemes elgondolkodniuk az illetékeseknek. Ö arra panaszkodott, hogy az istállók műszaki berendezései csak részben felelnek meg a kor követelményeinek, igen gyakran meghibásodnak, így a termelés sem lehet folyamatos, a karbantartók pedig nem győzik a sok javítást. Csorna János, a járási pártbizottság munkatársa azt kifogásolta, hogy a nyílt, építő jellegű tanácskozáson kevés szó esett a fiatalságról, holott a mezőgazdaság fejlődése szempontjából az utánpótlás-neve- lés egy igen lényeges dolog. Nyilván azért említette ezt, mert a hatszázötven lakosú Bodrog községnek és az állami gazdaság részleggazdaságának a kommunistái egy alapszervezetbe tartoznak, ám a falu gondjairól ezen a fontos gyűlésen alig tárgyaltak. Pedig lett volna miről, hiszen a községben nincs sportszervezet, nem működik semmilyen műkedvelő csoport, a lakosság száma pedig csökken, mert sokan, főleg a fiatalok, elköltöznek a környező városokba. Jóllehet, ez utóbbi nem csupán bodrogi jelenség, de elemezni, foglalkozni vele ott is kellene, illetve kellett volna az évzáró taggyűlésen is. GAZDAG JÓZSEF KOMMENTÁLJUK A nemzeti bizottságok feladatai Napjainkban sok szó esik az átalakításról. Az új gondolkodás- mód kialakításában, az átalakítás folyamatában nagy szerepük van a nemzeti bizottságoknak, amelyek pótolhatatlan feladatot látnak el az egyes területi egységek átfogó fejlesztésében és nagyban hozzájárulnak a szocialista demokrácia elmélyítéséhez. Úgy tűnik, hogy a nemzeti bizottságok vonalán még több helyen hiányzik a helyi kezdeményezés, felsőbb utasításra várnak, mert számukra ez a kényelmesebb. Az SZLKP KB legutóbbi ülése megállapította, hogy a nemzeti bizottságok munkájának színvonalával és hatékonyságával nem lehetünk teljes mértékben elégedettek. Nem reagálnak kellően és rugalmasan a lakosság szükségleteire, jogkörüket és a közigazgatásban betöltött funkcióikat sem érvényesítik mindenkor elég hatékonyan. Jelentős adósságuk van a környezetvédelemben. A társadalom azt is igényli, hogy energikusabban számolják fel többek között a lakásépítésben, főleg a járulékos építkezések terén mutatkozó fogyatékosságokat. Az eddigieknél nagyobb mértékben kell figyelembe venniük a lakosság észrevételeit, javaslatait, kezdeményezéseit, hogy elmélyüljön kapcsolatuk az állampolgárokkal, azok nagyobb arányban vegyék ki részüket az irányító munkából. Ehhez természetesen az is szükséges, hogy a nemzeti bizottságok bevonják a nyilvánosságot a döntéshozatalba. Erre jó alkalom a nyilvános plenáris ülés vagy a falugyűlés. A régi, megszokott munkamódszereken nehéz változtatni, de a fejlődés, az átépítés megköveteli az új hozzáállásokat. Mindenütt és minden eszközzel küzdeni kell a bürokrácia, a formalizmus, a lassú ügyintézés ellen. Sajnos, ma még ritkán fordul elő, hogy a nemzeti bizottság valamelyik testülete beismerje esetleges tévedését, pedig ha úgy cselekedne, növelné tekintélyét. Az átalakításhoz ugyanis ez hozzátartozik. Változtatni kellene az ügyfélfogadás rendszerén, főleg a jnb-ken és a városi nemzeti bizottságokon. Ha az állampolgár valamilyen bonyolultabb ügyet szeretne elintézni az egyik emeletről, irodából a másikba küldözgetik, ilyen vagy olyan okirat beszerzéséért. Nemegyszer az ügyfél dolgavégezetlenül távozik, jóllehet, ráment az egész napja. A külföldi tapasztalatok szerint, célszerű lenne ügyfélfogadási irodákat létesíteni a nemzeti bizottságok keretében, ahol az állampolgár egy helyen elintézhetné dolgait. Mindez nem is kerülne nagyobb befektetésbe, csupán új hozzáállást igényel, valamint, hogy a tudomány vívmányait, ez esetben a számítógépeket, is bevonják az ügyintézésbe. Az átalakítási folyamatot Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára a közelmúltban így jellemezte: „Az átalakítás a forradalom lenini értelmezésű folytatása, amelynek során szilárdul a néphatalom, a szocializmus politikai és gazdasági rendszere és gyarapodnak szellemi értékeink. Az ember társadalmi helyzete gyökeres megváltoztatásának folyamatáról van szó.“ Ebből az eddigieknél is nagyobb részt kell vállalniuk a nemzeti bizottságoknak. NÉMETH JÁNOS Nők a munkaversenyben 2 művelettel megoldanak, azt itt csak 3-4-gyel tudnak), ám a közeljövőben a bodrogi határban is megkezdődnek a meliorációs munkálatok. Persze, más tennivalójuk is akad a bodrogi és körtvélyesi állattenyésztőknek, hiszen a száz tehénre eső 96 darabos évi borjúszaporulat szintén növelhető... A malacszaporulat sem éri el a kívánt szintet... Az ezért felelős dolgozóknak tehát sok még a tennivalójuk. S amint azt az igazgató is hangsúlyozta: bátrabbaknak kell lenniük a számítógépes telepirányítás meghonosításában is. Pekárovics István, Bóka Tibor, Bajti János, Hornyák Béla, Magyar Péter és a többi növénytermesztő szívesen venné, ha a határ talaj- és vízrendezését a kivitelezők minél hamarabb befejeznék, mert akkor nemcsak a takarmánytermesztés feltételei javulnának, hanem a gabonaféléké és a kapásnövényeké is. Igaz, a kalászosok tavaly jól fizettek, hektáronként 5,2 tonnát, ugyanakkor az ötven hektáros kukoricatábla hektáronként 7,9 tonna termést adott, a borsó pedig 2,9 tonnát termett, ám a cukorrépából, a repcéből és a lóheremagból nem volt meg a várt termésmennyiség. Mi tagaA szocialista brigádok tevékenységéből természetesen nem maradnak ki a nők. Annál inkább nem, hiszen egyenjogú helyzetük alapján a nőknek a munka- és társadalmi folyamatokban való részvétele nem csak nélkülözhetetlen, hanem meghatározóan fontos az élei minden területén. így van ez a Losonci (Lučenec) járásban is, amit adatokkal bizonyíthatunk. Például a járás 96 ezer 512 lakosából 49 ezer 615 a nő és a 43 ezer 529 dolgozó 45,3 százaléka a „gyengébb nem“ soraiból kerül ki. A legtöbb nő a járásban az iparban, a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, a kereskedelemben, az oktatásban és egészségügyben, a szolgáltatásokban, valamint kulturális területen dolgozik. Közülük 1018-an végeztek főiskolát, 4093-an középiskolát és 3122-en szakmunkásképzőt. Ennek megfelelően számos olyan fontos gazdasági funkciót töltenek be a járásban, amelyek valamikor kizárólag a férfiak kiváltságai voltak. Nagy részt vállalnak a nők a munkakezdeményezés fellendítésében, a tervfeladatok teljesítésében, a munkaversenyben. A Losonci járás 299 női szocialista brigádjában 2610 tag tevékenykedik. A brigádok tagjai közül sokan kapták már meg az arany, ezüst és bronzjelvényeket. A megnövekedett, igényesebb feladatok teljesítéséhez fokozott segítséget kapnak a nők a pártszervezetektől, a szakszervezettől, a nőszervezettől és a SZISZ-től. S ez így helyes. A női brigádtagok vállalásainál ugyanis figyelembe kell venni az adott szó teljesítésének feltételeit. A segítség ezért ezután is mindenekelőtt abban fejeződhet ki, hogy személyüknek jobban megfelelő vállalásokra ösztönzik őket és erre bőven van lehetőség. Csak egy példa: a nők alkatukból fakadó tapintattal, érzékenységgel segíthetik az új munkatársak betanítását. Baráti beszélgetésre mindig találnak időt, s ezzel is megkönnyíthetik az új dolgozók kollektívába való beilleszkedését. Segítőkészségükkel már eddig is sokat tettek a nők a szocialista munkabrigádokban. Ilyen jellegű tevékenységükkel egyebek mellett jelentősen segíthetik a pályakezdő fiatalokat. Figyelemre méltó törekvés, hogy a brigádokban a női dolgozók patronálják a szakmunkástanuló fiatalokat, megtanítják őket a bevált szakmai fogásokra, egyéni, példamutató magatartásukkal megszerettetik velük a szakmát, a munkahelyet, felébresztik bennük a munkahelyhez, a munkatársakhoz való ragaszkodást. A szocialista brigádokban dolgozó nők nagymértékben hozzájárulhatnak - hozzá is járulnak - ahhoz, hogy a munkahelyek valóban második otthonná váljanak, ahol biztonságosan, balesetveszély nélkül, kulturált körülmények között dolgozhatnak. Ehhez az üzemek, a vállalatok és szövetkezetek vezetőségétől minden támogatást megkapnak. Mindenütt igyekeznek a lehető legjobb munkakörülményeket kialakítani. Fokozzák a rendszeres orvosi felügyeletet azokon a munkahelyeken, ahol gyakoriak az üzemi balesetek és a foglalkozási ártalmak. Szükséges is ez, hiszen még 2184 nő dolgozik egészségre ártalmas munkahelyen a járásban. Hasonló a helyzet a mezőgazdaságban is. Az ottani üzemek, földművesszövetkezetek jó eredményeket tudnak felmutatni a munkavédelem területén. Például: mosdók, öltözők és pihenő- helyiségek találhatók az új gazdasági épületekben, a régieket pedig fokozatosan felújítják. Az állattenyésztésben dolgozó nők munkaruhát és cipőt is kapnak. Betartják a tiltó rendelkezéseket a tizenöt kilónál nehezebb súlyok mozgatásáról, amit a kisgépek használata, az árucsomagolás megoldása és a munka- szervezés is elősegít. Úgyszintén a munkakörülmények javítását szolgálják az évenkénti ellenőrzések. Általában a járásban mindenütt kellő színvonalon áll a dolgozó nőkről való egészségügyi gondoskodás. Rendszeresek az orvosi vizsgálatok, a nagyobb üzemeknek, vállalatoknak és szövetkezeteknek saját üzemi orvosa van. Több pozitívum mutatható ki szociális területen is. A nők ezért a szocialista brigádokban, vagy azokon kívül azt a feladatot is vállalhatják - s rendszerint vállalják -, hogy azokat a nőtársaikat, akik gyereket várnak, megkülönböztetett módon segítik és kímélik a nehéz fizikai munkától. Abban is közreműködhetnek, illetve működnek, hogy a szülés után a gyermek- gondozási szabadság ideje alatt a brigád megbecsült tagjai maradjanak. A munkaversenyben, a szocialista brigádokban résztvevő nők közül sokan megértik, hogy a tanulás az egyénnek és a közösségnek egyformán érdeke. Ennek is része van abban, hogy a járás 16 termelő üzemében több mint 80 újító nőt tartanak nyilván, akik újítási javaslatai közel 420 ezer korona értéket jelentenek. A munkaversenyben aktívan részt venni, a szocialista brigádmozgalomhoz csatlakozni politikai állás- foglalás a nők részéről. Ennek megfelelően kell a politikai képzésből, aktív politikai tevékenységből részt vállalniuk. Egyre nagyobb számban vállalnak részt a választási programok teljesítéséből, a környezet szépítéséből, a mezőgazdasági idénymunkákból. Aktív politikai munkát is végeznek. Például a járási pártszervezet tagjainak több mint 20, a nemzeti bizottságok képviselőinek pedig 30 százaléka nő. Megfelelő arányban képviseltetik aztán magukat a Nemzeti Front tömegszervezeteiben is. A szocialista brigádok nő tagjai - mint eddig - ezután is sokat tehetnek azért, hogy a munkaversenyben, a brigádközösségekben önzetlenül, egymást segítve, egymásra pozitív hatást gyakorolva, egymás sorsáért felelősséget vállalva éljen minden brigádtag. KANIZSA ISTVÁN
