Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-10 / 58. szám, csütörtök

Növelni a termelést és a település lakosságmegtartó erejét EGY BODROGKÖZI PÁRTALAPSZERVEZET ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉSÉRŐL- Mi nem terméket állítunk elő, hanem árut! - jelentette ki vitafel­szólalásában Takács András, az üzemi pártbizottság elnöke a Szo- motori (Somotok Magtermesztő Ál­lami Gazdaság bodrogi részlege pártalapszervezetének évzáró tag­gyűlésén. Ezzel tulajdonképpen nemcsak a társadalmi igényeket, el­várásokat, valamint az üzemi csúcs­bizottság célkitűzéseit összegezte, hanem a tanácskozáson megvitatott dokumentumok és elhangzott véle­mények lényegét is. Nyilván arra gondolt, ami a CSKP Központi Bi­zottságának 7. ülésén így került a határozatba: ,,A gazdasági mechanizmus új értelmezése a szocialista áruterme­lés objektív törvényeinek, s a szo­cializmus fejlődése jelenlegi szaka­szában hatásuknak mélyebb megis­merésére épül. Ezért a gazdaság irányításában és tervezésében je­lentősen növeli az objektivizált gaz­dasági szabályozók szerepét.“ Azaz: a bodrogközi üzemben is fölöttébb időszerű, hogy csökkent­sék a termelési költségeket és minél jobb minőségű, olyan versenyképes termékeket állítsanak elő, amelyek iránt van kereslet, van érdeklődés, s elérik vagy megközelítik a hazai csúcsszínvonalat. Nos, ez a követel­mény az állami gazdaság bodrogi részleggazdaságában mindenek­előtt az állattenyésztésre vonatkozik - hiszen ott az a legfontosabb ter­melési ágazat -, azon belül pedig a tejtermelésre, valamint a sertéste­nyésztésre. Ezt egyébként a Kacsik László által előterjesztett pártbizott­sági beszámoló is hangsúlyozta. A beszámolóból kicsengett a jobb, lesz rossz. Éppen ezért arra kell törekednünk, hogy megbízható, munkájukat szerető emberekre bíz­zuk ott a termelést. További igen fontos dolog lesz a számítástechni­ka bevezetése és szakszerű alkal­mazása. Ugyanakkor legalább any- nyira fontos a kellő mennyiségű és minőségű takarmány. A tanácskozáson megvitatott ter­vekből egyértelműen kitűnt, hogy a bodrogi részleggazdaság nö­vénytermesztésében ezután is a ta­karmányfélék dominálnak majd. Ez a helyieknek az önelszámolás szempontjából ugyan nem a leg­megfelelőbb megoldás, hiszen a bú­zából vagy a repcéből nagyobb len­ne a hasznuk, ám a nagy állami gazdaság szemszögéből nézve mégis jó, mert a többi részleggazda­ság nagyobb figyelmet fordíthat a vetőmagtermesztésre. Természe­tesen, a termelés ilyen szakosítása a bodrogiakat és a körtvélyesieket csak látszólag sújtja, a valóságban viszont nem, mert az állami gazda­ság igazgatósága a tervezéskor és a végelszámoláskor igazságos, és figyelembe veszi a részleggazdasá­gok sajátosságait. A takarmányfélék területe tehát a jövőben nem csökkenthető. Ellen­kezőleg, még több jó minőségű ta­karmányra lesz szükség. Ugyanis azt a helyiek is jól tudják, hogy az ágazat eredménye elsősorban a ta­karmány minőségétől függ. Tudni kell azt is, hogy a helyi takarmánytermesztóknek nincs könnyű dolguk, mert az állami gaz­daságban itt a legrosszabb a talaj (Szacskó József szerint, amit másutt A körtvélyesi új tehéntelep már korszerű, eléri a hazai csúcsszlnvonalat. Felvételünkön Tóth Erzsébet (balról), Katarina Čopaková és Anna Ruščanči- nová láthatók fejés közben. (A szerző felvétele) eredményesebb munkára, s a hazai csúcsszínvonal elérésére való ösz­tönzés. A számok tükrében így néz ki a gazdaság tavalyi tejtermelése: 1,065 millió liter tej helyett 1,1291 millió litert adtak el. Az egy tehénre eső évi tejtermelés a tervezett 3350 liternél 217 literrel lett magasabb. Ha a keresztúri és a bodrogi tehéntele­pen is úgy vizsgáztak volna mint a 4100 literes átlagot elért körtvélye­si (Hrušov) régi telepen, akkor a részleggazdaság még jobban zár­ja az elmúlt évet. A tanácskozáson elhangzottak szerint: ebben az ágazatban jó foly­tatás várható. Főleg a körtvélyesi új, 500 férőhelyes tehéntelepben bíz­nak az emberek. Jártunk ott a párt­évzáró előtt és után is, s meggyő­ződtünk, mire alapozzák bizakodá­sukat a helyi vezetők, illetve a párt- alapszervezet tagjai. Tágas, korsze­rű istállók, modern és tiszta fejóház, több millió korona értékű tisztító- és hűtőberendezéssel felszerelt tejház, portalanított udvar... Mennyivel job­ban érezhetik ott magukat az állat- gondozók és az állatok is, mint a régi tepeleken! Az évzáró vitájában Pa- lágyi Sándor igazgató meg is je­gyezte: - Az állami gazdaság tejter­melése szempontjából ez az új telep lesz a mérvadó. Ha ott jó eredmé­nyeket érünk el, akkor az állami gazdaság tejtermelési mérlege sem dás, a gyengébb eredmények sem csupán a természeti viszonyokkal magyarázhatók. Bandura József például elmondta, ha az állami gaz­daságnak lenne keskeny kerekű traktora, illetve a traktorgyár kes­keny kerekekkel is ellátná a termelő­ket, akkor a cukorrépa-tábla gépi gyomtalanítása, kapálása kevesebb veszteséggel járna. Nagy Vince gépjavító vélemé­nyén is érdemes elgondolkodniuk az illetékeseknek. Ö arra panaszkodott, hogy az istállók műszaki berendezé­sei csak részben felelnek meg a kor követelményeinek, igen gyakran meghibásodnak, így a termelés sem lehet folyamatos, a karbantartók pe­dig nem győzik a sok javítást. Csorna János, a járási pártbizott­ság munkatársa azt kifogásolta, hogy a nyílt, építő jellegű tanácsko­záson kevés szó esett a fiatalságról, holott a mezőgazdaság fejlődése szempontjából az utánpótlás-neve- lés egy igen lényeges dolog. Nyilván azért említette ezt, mert a hatszázöt­ven lakosú Bodrog községnek és az állami gazdaság részleggazdaságá­nak a kommunistái egy alapszerve­zetbe tartoznak, ám a falu gondjairól ezen a fontos gyűlésen alig tárgyal­tak. Pedig lett volna miről, hiszen a községben nincs sportszervezet, nem működik semmilyen műkedvelő csoport, a lakosság száma pedig csökken, mert sokan, főleg a fiata­lok, elköltöznek a környező váro­sokba. Jóllehet, ez utóbbi nem csupán bodrogi jelenség, de elemezni, fog­lalkozni vele ott is kellene, illetve kellett volna az évzáró taggyűlésen is. GAZDAG JÓZSEF KOMMENTÁLJUK A nemzeti bizottságok feladatai Napjainkban sok szó esik az átalakításról. Az új gondolkodás- mód kialakításában, az átalakítás folyamatában nagy szerepük van a nemzeti bizottságoknak, amelyek pótolhatatlan feladatot látnak el az egyes területi egységek átfogó fejlesztésében és nagyban hozzájárulnak a szocialista demokrácia elmélyítéséhez. Úgy tűnik, hogy a nemzeti bizottságok vonalán még több helyen hiányzik a helyi kezdeményezés, felsőbb utasításra vár­nak, mert számukra ez a kényelmesebb. Az SZLKP KB legutóbbi ülése megállapította, hogy a nemzeti bizottságok munkájának színvonalával és hatékonyságával nem lehetünk teljes mérték­ben elégedettek. Nem reagálnak kellően és rugalmasan a lakos­ság szükségleteire, jogkörüket és a közigazgatásban betöltött funkcióikat sem érvényesítik mindenkor elég hatékonyan. Jelen­tős adósságuk van a környezetvédelemben. A társadalom azt is igényli, hogy energikusabban számolják fel többek között a la­kásépítésben, főleg a járulékos építkezések terén mutatkozó fogyatékosságokat. Az eddigieknél nagyobb mértékben kell figyelembe venniük a lakosság észrevételeit, javaslatait, kezde­ményezéseit, hogy elmélyüljön kapcsolatuk az állampolgárok­kal, azok nagyobb arányban vegyék ki részüket az irányító munkából. Ehhez természetesen az is szükséges, hogy a nem­zeti bizottságok bevonják a nyilvánosságot a döntéshozatalba. Erre jó alkalom a nyilvános plenáris ülés vagy a falugyűlés. A régi, megszokott munkamódszereken nehéz változtatni, de a fejlődés, az átépítés megköveteli az új hozzáállásokat. Min­denütt és minden eszközzel küzdeni kell a bürokrácia, a formaliz­mus, a lassú ügyintézés ellen. Sajnos, ma még ritkán fordul elő, hogy a nemzeti bizottság valamelyik testülete beismerje esetle­ges tévedését, pedig ha úgy cselekedne, növelné tekintélyét. Az átalakításhoz ugyanis ez hozzátartozik. Változtatni kellene az ügyfélfogadás rendszerén, főleg a jnb-ken és a városi nemzeti bizottságokon. Ha az állampolgár valamilyen bonyolultabb ügyet szeretne elintézni az egyik emeletről, irodából a másikba küldöz­getik, ilyen vagy olyan okirat beszerzéséért. Nemegyszer az ügyfél dolgavégezetlenül távozik, jóllehet, ráment az egész napja. A külföldi tapasztalatok szerint, célszerű lenne ügyfélfo­gadási irodákat létesíteni a nemzeti bizottságok keretében, ahol az állampolgár egy helyen elintézhetné dolgait. Mindez nem is kerülne nagyobb befektetésbe, csupán új hozzáállást igényel, valamint, hogy a tudomány vívmányait, ez esetben a számítógé­peket, is bevonják az ügyintézésbe. Az átalakítási folyamatot Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára a közelmúltban így jellemezte: „Az átalakí­tás a forradalom lenini értelmezésű folytatása, amelynek során szilárdul a néphatalom, a szocializmus politikai és gazdasági rendszere és gyarapodnak szellemi értékeink. Az ember társa­dalmi helyzete gyökeres megváltoztatásának folyamatáról van szó.“ Ebből az eddigieknél is nagyobb részt kell vállalniuk a nemzeti bizottságoknak. NÉMETH JÁNOS Nők a munkaversenyben 2 művelettel megoldanak, azt itt csak 3-4-gyel tudnak), ám a közel­jövőben a bodrogi határban is meg­kezdődnek a meliorációs munká­latok. Persze, más tennivalójuk is akad a bodrogi és körtvélyesi állatte­nyésztőknek, hiszen a száz tehénre eső 96 darabos évi borjúszaporulat szintén növelhető... A malacszapo­rulat sem éri el a kívánt szintet... Az ezért felelős dolgozóknak tehát sok még a tennivalójuk. S amint azt az igazgató is hangsúlyozta: bátrab­baknak kell lenniük a számítógépes telepirányítás meghonosításában is. Pekárovics István, Bóka Tibor, Bajti János, Hornyák Béla, Magyar Péter és a többi növénytermesztő szívesen venné, ha a határ talaj- és vízrendezését a kivitelezők minél hamarabb befejeznék, mert akkor nemcsak a takarmánytermesztés feltételei javulnának, hanem a gabo­naféléké és a kapásnövényeké is. Igaz, a kalászosok tavaly jól fizettek, hektáronként 5,2 tonnát, ugyanak­kor az ötven hektáros kukoricatábla hektáronként 7,9 tonna termést adott, a borsó pedig 2,9 tonnát ter­mett, ám a cukorrépából, a repcéből és a lóheremagból nem volt meg a várt termésmennyiség. Mi taga­A szocialista brigádok tevékeny­ségéből természetesen nem marad­nak ki a nők. Annál inkább nem, hiszen egyenjogú helyzetük alapján a nőknek a munka- és társadalmi folyamatokban való részvétele nem csak nélkülözhetetlen, hanem meg­határozóan fontos az élei minden területén. így van ez a Losonci (Lu­čenec) járásban is, amit adatokkal bizonyíthatunk. Például a járás 96 ezer 512 lakosából 49 ezer 615 a nő és a 43 ezer 529 dolgozó 45,3 százaléka a „gyengébb nem“ sorai­ból kerül ki. A legtöbb nő a járásban az iparban, a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, a kereskede­lemben, az oktatásban és egész­ségügyben, a szolgáltatásokban, valamint kulturális területen dolgo­zik. Közülük 1018-an végeztek főis­kolát, 4093-an középiskolát és 3122-en szakmunkásképzőt. Ennek megfelelően számos olyan fontos gazdasági funkciót töltenek be a já­rásban, amelyek valamikor kizárólag a férfiak kiváltságai voltak. Nagy részt vállalnak a nők a mun­kakezdeményezés fellendítésében, a tervfeladatok teljesítésében, a munkaversenyben. A Losonci já­rás 299 női szocialista brigádjában 2610 tag tevékenykedik. A brigádok tagjai közül sokan kapták már meg az arany, ezüst és bronzjelvényeket. A megnövekedett, igényesebb fel­adatok teljesítéséhez fokozott segít­séget kapnak a nők a pártszerveze­tektől, a szakszervezettől, a nőszer­vezettől és a SZISZ-től. S ez így helyes. A női brigádtagok vállalásai­nál ugyanis figyelembe kell venni az adott szó teljesítésének feltételeit. A segítség ezért ezután is minde­nekelőtt abban fejeződhet ki, hogy személyüknek jobban megfelelő vál­lalásokra ösztönzik őket és erre bő­ven van lehetőség. Csak egy példa: a nők alkatukból fakadó tapintattal, érzékenységgel segíthetik az új munkatársak betanítását. Baráti be­szélgetésre mindig találnak időt, s ezzel is megkönnyíthetik az új dolgozók kollektívába való beillesz­kedését. Segítőkészségükkel már eddig is sokat tettek a nők a szocialista mun­kabrigádokban. Ilyen jellegű tevé­kenységükkel egyebek mellett jelen­tősen segíthetik a pályakezdő fiata­lokat. Figyelemre méltó törekvés, hogy a brigádokban a női dolgozók patronálják a szakmunkástanuló fia­talokat, megtanítják őket a bevált szakmai fogásokra, egyéni, példa­mutató magatartásukkal megszeret­tetik velük a szakmát, a munkahe­lyet, felébresztik bennük a munka­helyhez, a munkatársakhoz való ra­gaszkodást. A szocialista brigádokban dolgo­zó nők nagymértékben hozzájárul­hatnak - hozzá is járulnak - ahhoz, hogy a munkahelyek valóban máso­dik otthonná váljanak, ahol biztonsá­gosan, balesetveszély nélkül, kultu­rált körülmények között dolgozhat­nak. Ehhez az üzemek, a vállalatok és szövetkezetek vezetőségétől minden támogatást megkapnak. Mindenütt igyekeznek a lehető leg­jobb munkakörülményeket kialakíta­ni. Fokozzák a rendszeres orvosi felügyeletet azokon a munkahelye­ken, ahol gyakoriak az üzemi bal­esetek és a foglalkozási ártalmak. Szükséges is ez, hiszen még 2184 nő dolgozik egészségre ártalmas munkahelyen a járásban. Hasonló a helyzet a mezőgazdaságban is. Az ottani üzemek, földművesszövetke­zetek jó eredményeket tudnak fel­mutatni a munkavédelem területén. Például: mosdók, öltözők és pihenő- helyiségek találhatók az új gazdasá­gi épületekben, a régieket pedig fo­kozatosan felújítják. Az állattenyész­tésben dolgozó nők munkaruhát és cipőt is kapnak. Betartják a tiltó ren­delkezéseket a tizenöt kilónál nehe­zebb súlyok mozgatásáról, amit a kisgépek használata, az árucso­magolás megoldása és a munka- szervezés is elősegít. Úgyszintén a munkakörülmények javítását szol­gálják az évenkénti ellenőrzések. Ál­talában a járásban mindenütt kellő színvonalon áll a dolgozó nőkről va­ló egészségügyi gondoskodás. Rendszeresek az orvosi vizsgálatok, a nagyobb üzemeknek, vállalatok­nak és szövetkezeteknek saját üze­mi orvosa van. Több pozitívum mu­tatható ki szociális területen is. A nők ezért a szocialista brigádok­ban, vagy azokon kívül azt a felada­tot is vállalhatják - s rendszerint vállalják -, hogy azokat a nőtársai­kat, akik gyereket várnak, megkü­lönböztetett módon segítik és kímé­lik a nehéz fizikai munkától. Abban is közreműködhetnek, illetve működ­nek, hogy a szülés után a gyermek- gondozási szabadság ideje alatt a brigád megbecsült tagjai marad­janak. A munkaversenyben, a szocialis­ta brigádokban résztvevő nők közül sokan megértik, hogy a tanulás az egyénnek és a közösségnek egyfor­mán érdeke. Ennek is része van abban, hogy a járás 16 termelő üze­mében több mint 80 újító nőt tarta­nak nyilván, akik újítási javaslatai közel 420 ezer korona értéket jelen­tenek. A munkaversenyben aktívan részt venni, a szocialista brigádmoz­galomhoz csatlakozni politikai állás- foglalás a nők részéről. Ennek meg­felelően kell a politikai képzésből, aktív politikai tevékenységből részt vállalniuk. Egyre nagyobb számban vállalnak részt a választási progra­mok teljesítéséből, a környezet szé­pítéséből, a mezőgazdasági idény­munkákból. Aktív politikai munkát is végeznek. Például a járási pártszer­vezet tagjainak több mint 20, a nem­zeti bizottságok képviselőinek pedig 30 százaléka nő. Megfelelő arány­ban képviseltetik aztán magukat a Nemzeti Front tömegszervezetei­ben is. A szocialista brigádok nő tagjai - mint eddig - ezután is sokat tehet­nek azért, hogy a munkaverseny­ben, a brigádközösségekben önzet­lenül, egymást segítve, egymásra pozitív hatást gyakorolva, egymás sorsáért felelősséget vállalva éljen minden brigádtag. KANIZSA ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents