Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-29 / 74. szám, kedd
Levelezőink írják Az intenzifikációs program teljesítésében a vágsellyei (Šaľa) Duslo vállalat mérőműszereket ellenőrző és karbantartó kollektívája is részt vesz. Feladatuk nemcsak a meghibásodott műszerek javítása, hanem a hibamegelőzés is. Matusek János felvételén a csoport két tagja, Varsányi Sándor és Kuna László az acetilént gyártó részleg mérőműszereit ellenőrzi. Celeng Ferenc Az első helyen - ötödször A losonci (Lučenec) járási pártbizottság értékelte a baráti Bogoro- gyicki (Szovjetunió) járás dolgozóinak vándorzászlajáért meghirdetett szocialista munkaverseny 1987 második félévének eredményeit. A versenyben részt vevő ipari vállalatok és üzemek elsősorban 17 alapvető gazdasági mutatót teljesítettek, ezenkívül az értékelésnél figyelembe vették a tömegtájékoztatási munka, a szocialista munkaverseny, a hatékonyabb munkamódszerek, az újítómozgalom és a környezetvédelem terén kifejtett tevékenységüket és aktivitásukat. A verseny feltételeit 20 vállalat és üzem teljesítette, s közülük az elsó helyen a Szlovák Magnezitművek kalinovói üzemének dolgozói végeztek. Az üzem a második félévben szinte valamennyi gazdasági tervmutatót teljesített. Az árutermelés tervét 39,9 millió korona értékű áru legyártásával 108,2 százalékra teljesítette, az eladási tervet 114,5 százalékra, a kiviteli tervet a szocialista államokba 109,4 százalékra, az eladási tervüket a belkereskedelemnek 119,9 százalékra, a tiszta teljesítményt 104,4 százalékra, a tervezett nyereséget pedig félmillió koronával teljesítették túl. A magnezitüzem 400 dolgozója az elmúlt évben 27 kollektív és 274 egyéni kötelezettségvállalást tett, melynek alapján az év elején egy üzemi kötelezettségvállalást is elfogadtak. Ezen vállalásuk értékét a bányásznap tiszteletére 2,4 millió koronára növelték, s az év végére vállalásukat 117 százalékra teljesítették. A dolgozók vállalásuk teljesítésére 3321 órát dolgoztak társadalmi munkában, ebből 1770 órát közvetlenül a termelésben. Nyáron mintegy 800 órát dolgoztak a helyi Barátság Efsz-ben a kaszálásnál és a széna szárításánál, 750 órát pedig a Nemzeti Front választási programjának teljesítésénél. A dolgozók kezdeményezése megmutatkozott az újitómozgalom- ban is; 43 újítási javaslatot nyújtottak be, amelyek társadalmi értéke 1 millió 360 ezer korona. A kiváló gazdasági eredmények alapján, a szocialista munkaverseny, az újítómozgalom és a hatékony munkamódszerek alkalmazása terén elért eredmények alapján a kalinovói magnezitüzem dolgozói megérdemelték az első helyet és méltón őrizhetik a baráti Bogoro- gyicki járás dolgozóinak vándorzászlaját az elkövetkező félévben. Az üzem dolgozóinak sikereihez tartozik még az is, hogy a munkaverseny félévenkénti értékelésein majdnem mindig az élvonalban végeznek és az idén már ötödször nyerték el a vándorzászlót. Tresťanský Mária Örömök és gondok Reste (Rešica) határmenti kisközség a Kassa (Košice)-vidéki járásban. Lakosainak száma csupán 424, lassabban fejlődik mint a központi község. A község vezetősége és a képviselőtestület tagjai tavaly azon fáradoztak, hogy megoldják az óvodások és iskolások étkeztetését. A munkálatokhoz tavaly fogtak hozzá, s a lakosság segítségével félév alatt elkészült a létesítmény, s február elsejétől megnyílt az iskolai étkezde 40 gyerek részére. A község lakosságának zöme a szövetkezetben dolgozik. Bár a fiatalokat innen is vonzza a város és a környék üzemei, sok még a gazdálkodni szerető ember, aki kihasználva a gépekkel nehezen megközelíthető réteket, legelőket, szarvasmarhatenyésztéssel foglalkozik. A lakosság eddig évente 150 ezer liter tejet értékesített a szövetkezeten keresztül. Most ezt a lehetőséget a szövetkezet tagjaitól megvonta, arra hivatkozva, hogy a tej minősége iránt támasztott követelmény olyan nagy, hogy ezt a tagságon keresztül nem tudja biztosítani. A hnb tanácsa kérte a jnb illetékeseit: ezt a nagy mennyiségű tejet ne takarmányozásra, vagy csak a saját szükségleteire használja fel a lakosság. A község vezetősége és a lakosság bizik abban, a szövetkezet vezetősége is mindent megtesz azért, hogy a tej a dolgozók asztalára kerüljön. Farkas Rózsa A recept még nem gyógyít... Negyvenfokos lázban fekvő diák- társnömhöz a bratislavai csalogányvölgyi internátusba orvost kellett kirí ívnunk, aki két óra múlva érkezett meg. Elég későre járt az idő, csalódásunkra mégis gyógyszer helyett egy „zöldszegélyes papírdarabkát“ helyezett beteg barátnőm asztalára, melyen a szükséges gyógyszer neve, a dátum és az on/os kézjegye volt olvasható. Vajon a recepttől a beteg láza csökkenni fog? Papiros helyett nem lenne jobb az éjszakai órákban inkább gyógyszert adni? Budai Angelika Hímes tojást tessék! (Kovács Árpád felvétele) Friss levegőre van szükségünk... „Évtizedek óta előfizetője vagyok az Új Szónak. Több esetben fordultam önökhöz tanácsért és mindig segítettek. Kérem segítsenek most is“ - írja levelében Kovács Imre füleki (Fiľakovo) olvasónk. Leveléből megtudtuk, hogy az egészségügyi központ tőszomszédságában van a családi házuk, s az összegyűlt salakot a háztól körülbelül nyolc méterre tárolják, amiből elviselhetetlen gáz szivárog. Segítségért a városi nemzeti bizottsághoz fordultak, akkor vagy két vagonnyi salakot el is vittek az udvarból, de sokszor a még égő salakot továbbra is a házukhoz legközelebb eső helyre hordják, pedig lenne hely távolabb is, mert egy elhanyagolt parkban van az egészségügyi központ. * •„... Kifigyelik, mikor vagyunk kint az udvaron és akkor öntik ki a salakot, ezzel provokálnak minket, amit mi szó nélkül tűrünk. A feleségem szagérzékenységben szenved, mozgásképtelen fiamnak friss levegőre van szüksége, de az udvaron nem tudunk megmaradni, mert házunk másik oldala felől a szomszédoknak három illemhelye van a határra kitéve, ami szintén bűzt áraszt. Hetvenkilenc éves vagyok, de még ilyen problémám soha nem volt. Kérem Önöket segítsenek rajtunk.“ Ennyi a panasz lényege, amit a Losonci (Lučenec) Jnb Népi Ellenőrzési Bizottságára továbbítottunk. Válasz a minap érkezett Štefan La- katoštól, a jnb egészségügyi osztályának vezetőjétől. A panaszt a Losonci Járási Egészségügyi Intézet igazgatóságával, az intézet belső ellenőrzésének vezetőjével, valamint a füleki poliklinika gondnokságával közösen vizsgálták ki. A március 7-i helyszíni szemle alapján megállapították, hogy a salaklerakodó hely legalább 25-30 méterre van panaszosunk házától és nem nyolcra, mint ahogy levelében felhozza. A poliklinika által felmutatott bizonylat alapján kiderült az is, hogy legutoljára nem a vnb, hanem a poliklinika vitette el a salakot, amit rendszeresen, megrendelés alapján szállíttatnak el továbbra is. A poliklinika kazánházából a szénsalakot biztonsági okokból mindig hidegen vagy lelocsolva viszik ki, tehát az gázos kipárolgást 25-30 méterre nem áraszthat. Ennek alapján úgy tűnik, hogy levélírónk eltúlozza a dolgokat, nincs mindenben igaza, de végül is az illetékes szervek panaszát meghallgatták és orvosolták. A levél azzal zárul, hogy: ,,A füleki poliklinika gondnokságával történt megegyezés alapján március 9-étől a szénsalakot a kazánházból a szénlerakodó hely közelébe hordják ki és tárolják, ami megfelelő távolságra van a családi háztól, s így teljes mértékben eleget tesznek a panaszos kívánságának." *tgáFéltestvér öröklése K. I.: Az édesapám 1976-ban, a nagybátyám csak nemrégen halt meg. Egyedül élt, a felesége meghalt, gyermekei nem voltak. Végrendeletet nem hagyott. Két testvére él külföldön, de csak a féltestvérei voltak (egy anyától származtak mindhárman). A kérdésem az, hogy ezek a külföldön élő testvérei örökölhetik-e nagybátyám vagyonát (ház, szőlő), ha a nagybátyám azt nem az anyjától kapta (örökölte), shaa testvérei csupán féltestvérek. A vagyon eredetének öröklési jogunk nem tulajdonít jelentőséget, nem ismeri az ági öröklés, illetve az ági vagyontárgy fogalmát. Ami az örökhagyó testvéreinek öröklési jogát illeti, ez akkor jön számításba, ha az örökhagyónak nincs leszár- mazója, túlélő házastársa, és nem élnek a szülei sem. Testvéreknek azokat tekintjük, akiknek legalább egy közös szülőjük van. Ebből a szempontból az öröklési jog nem tesz különbséget abban, hogy a testvéreknek egy vagy két közös szülőjük volt-e. A nagybátyja külföldön élő testvéreit így a csehszlovák öröklési jog szerint törvényes örökösöknek kell tekinteni. Mindez azonban az ön számára nem jelent hátrányt, mivel önt még akkor sem lehetne törvényes örökösnek tekinteni, ha az örökhagyónak nem lettek volna testvérei (öröklési jogunk szerint testvérnél távolabbi rokon nem tekinthető törvényes örökösnek, hacsak nem élt az örökhagyóval közös háztartásban legalább egy évig.) Ki fizesse a lakbért? D. N.: Megelégeltem a férjem durva bánásmódját, italozását, agresz- szivitását. Elköltöztem a közös lakásból arra az időre, míg a bíróság ki nem mondja a házasság felbontását. A két kiskorú gyermekünkkel most a szüleim 2 szobás lakásaban tarózkodom (itt lakik a fekvőbeteg nagyanyám is). A férjem egyedül maradt a háromszobás lakásunkban. Kiköltözködni nem akar, de azt követeli tőlem, hogy fizessem meg neki az általa befizetett lakbér havi összegeinek felét. Jogos a követelése? Először is figyelmeztetni szeretnénk a Polgári Törvénykönyv 181. §-ára, melynek értelmében az, aki véglegesen elhagyja a közös háztartást, elveszti a lakáshasználati jogát (ez a rendelkezés rendszerint nem vonatkozik a szövetkezeti lakásokra, s azokra a lakásokra sem, melyek rendeltetése az, hogy az egyes szervezetek dolgozóinak elszállásolását szolgálják - vagyis pl. a vállalati, szolgalati, katonai lakásokra). Házastársak esetében ez a rendelkezés azt jelenti, hogy ha a házastársak egyike véglegesen elhagyja a közös háztartást, megszűnik a házastársak közös lakás- használati joga, s a lakás kizárólagos használója (bérlője) a továbbiakban a lakásban élő házastárs marad. A levélből ugyan nyilvánvaló, hogy ön a gyermekekkel vissza akar térni a közös lakásba, mégsem tartjuk a legjobb megoldásnak az ilyen elköltözködéseket (persze, tudomásunk van arról, hogy olykor a bíróság kényszeríti erre a házastársakat azzal, hogy a házasság felbontásának feltételévé nyilvánítja, illetve megköveteli a házastársak meghatározott ideig tartó különélését). Általában ugyanis, a kiskorú gyermekekről gondoskodó anya az, aki a közös lakásból elköltözik ,,arra az időre, míg a bíróság ki nem mondja a házasság felbontását“. A bíróság a döntését azzal indokolja, hogy a házastársak véglegesen megszüntették közös háztartásukat, nem élnek együtt. Az ilyen indoklás ugyan egybeesik a Családjogi Törvény 24. §-ával, mely szerint a bíróság a házastársak egyikének indítványára felbonthatja a házasságot, ha a házastársak közti kapcsolat olyan mértékben megromlott, hogy a házasság már nem teljesítheti társadalmi küldetését, egybeesik azonban a Polgári Törvénykönyv említett rendelkezésével is, s így elvben veszélyeztetheti a kiskorú gyermekekről gondoskodó anya lakáshasználati jogát. Igaz persze az is, hogy a legfelsőbb bíróság többször is leszögezte már: ,,az a tény, hogy a házastársak egyike a válás előtt elhagyta a közös lakást, még nem jelenti azt, hogy szándékában állt véglegesen lemondani lakáshasználati jogáról“, ám önmagába véve már az a ténv. hogy a legfelsőbb bíróságnak kellett foglalkoznia az ilyen ügyekkel, utal arra a veszélyre, melyet a közös lakásból való elköltözködés jelent. Ami a lakbért illeti, az egyik legfontosabb szempont, fennáll-e még a közös lakáshasználati joguk, vagy hogy véglegesen, a lakáshasználati jogáról való lemondás szándékával költözködött-e ki a lakásból. Lakbért ugyanis csak az köteles fizetni, akit a törvény lakáshasználónak tekint (lásd Polgári Törvénykönyv 168 § (1) bekezdését). Ha fennáll a házastársi közös lakáshasználati joguk, úgy elvben közösen kötelesek fizetni a lakbért, illetve közösen felelnek a lakbér befizetéséért. A jogrend szempontjából ennek ellenére nem tartjuk megalapozottnak a férje követelését. Nem lehet megfeledkezni ugyanis a Polgári Törvény- könyv 143 §-áról, mely szerint a házastársak osztatlan közös tulajdonában van mindaz, amit a házastársak valamelyike a házasság fennállása alatt szerzett. A házastársi osztatlan közös tulajdonba tartozik tehát az a kifizetett munkabér is, amelyből a férje a lakbért befizeti. így a lakbér befizetéséhez gyakorlatilag a közös tulajdonukban levő pénzeszközöket használja fel. Ezzel együtt kétségesnek tartjuk azt, hogy amennyiben a férje a bíróságon érvényesítené követelését, a bíróság kötelezhet- né-e önt a befizetett lakbér felének megtérítésére. A bíróság esetleg azt állapíthatná meg, hogy a jövőben milyen arányban viselik a lakbér teljesítésének (befizetésének) kötelezettségét. Felmondási tilalom Zs. K.: 1984 decemberében született meg a második gyermekem. Amikor a kisebbik gyermek is betöltötte a második életévét, bementem a személyzeti osztályra és a gyermek harmadik életévének betöltéséig fizetetten szabadságot kértem, mivel korainak találtam azt, hogy óvodába menjen, s egyébként sem tudom elképzelni, hogy naponta 5-6 kilométert gyalogoljak a gyerekekkel. A személyzeti osztály vezetője a kérésemet elutasította azzal, hogy az üzemnek van óvodája, és azt mondta, ha nem megyek dolgozni, adjak felmondást. így 1987 januárjában megszűnt a munkaviszonyom. Csak most tudtam meg, amikor újból munkába léptem, hogy jogom lett volna a fizetetten szabadságra, és csak most szereztem tudomást arról is, hogy sokezer koronától esek el azzal, hogy egy évig nem volt, illetve megszakadt a munkaviszonyom. Joga volt a vállalatnak ahhoz, hogy megszüntesse a munkaviszonyomat? Ha nem volt ehhez joga, mit tehetek? A munkaviszonyát nem a munkáltatója szüntette meg. ön mondta fel, ön fejezte ki a munkaviszony megszüntetésére irányuló akaratát a felmondás aláírásával. Sajnos most, a felmondás beadása után több, mint egy évvel, nem látunk semmiféle lehetőséget a felmondás következtében megszűnt jogviszonyok orvoslására, helyreállítására. Joga az ún. fizetetlen szabadságra a gyermek harmadik életévének betöltéséig nem volt. Ha azonban nem szünteti meg felmondással a munkaviszonyát, a munkáltatója valószínűleg mégis eltűrte volna, hogy a gyermek hároméves koráig otthon maradjon. Eddig az időpontig védte önt ugyanis a Munka Törvény- könyvében megfogalmazott felmondási tilalom. A munkáltatója lényegében csak a Munka Törvénykönyve 53. § (1) bek. b.) pontjában említett indok miatt adhatott volna felmondást („ha a dolgozó olyan súlyosan megsértette a munkafegyelmet, hogy a munkafegyelem megtartása érdekében nem maradhat meg a szervezetben még a felmondási idő végéig sem“). A felmondási tilalom csak a vállalat részéről adott felmondásra vonatkozik. Nem tiltott azonban az, hogy a dolgozó nő maga szüntesse meg felmondással vagy megegyezéssel a munkaviszonyát. (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1988. III. 25
