Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-26 / 72. szám, szombat

Közlemény a CSKP KB Elnökségének ütéséről (Folytatás az 1. oldalról) Az elnökség kifejezte, hogy egyetért az állami családpolitika fejlesztésének fő irányaival és azon intézkedésekkel, amelyeket március 10-én a szövet­ségi kormány hagyott jóvá. Ezek célja főleg az, hogy minden elérhető eszközzel, jogi, gazdasági, egész­ségügyi, nevelési, eszmei és propagációs módsze­rekkel egybehangoltan elősegítsék a családok meg­szilárdulását, felszámolják az észlelt fogyatékossá­gokat, és hatékony rendszert hozzanak létre a csalá­dok felbomlásának megelőzésére. Az állami család- politikai koncepció kidolgozásával a Szövetségi Munka és Szociális Ügyi Minisztériumot bízták meg. Ezután az elnökség döntést hozott a CSKP Köz­ponti Bizottsága, a Csehszlovák Nemzeti Front KB Elnöksége és a szövetségi kormány által az önálló Csehszlovákia megalakulásának 70. évfordulója, azon évforduló alkalmából tartandó ünnepi ülés összehívásáról, valamint politikai és szervezési elő­készületeiről, amely fordulópontot jelentett történel­münkben. Az ünnepi ülésre október 27-én, csütörtö­kön a prágai vár Spanyol Termében kerül sor. Ünnepi beszédet Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, köztársasági elnök mond. Ezt követően az elnökség jelentést tárgyalt meg a szocialista országok testvérpártjai ideológiai kér­désekkel foglalkozó központi bizottsági titkárai Ula'n Bátorban március 16-án és 17-én tartott üléséről és eredményeiről. Nagyra értékelte a tanácskozásnak a szocialista országok testvérpártjai nemzetközi ide­ológiai együttműködésének javításához való hozzá­járulását. Utasította az illetékes párt- és állami szer­veket s intézményeket, hogy gondoskodjanak az ülésen hozott határozatok végrehajtásáról. Az elnökség jelentést hallgatott meg a Constantin Dascalescu román miniszterelnök által hazánkban tett baráti munkalátogatásnak és a csehszlovák ve­zetőkkel folytatott megbeszéléseinek eredményeiről. Utasította az illetékes szerveket, hogy bontsák le a csehszlovák-román tárgyalásokon hozott határo­zatokat, és tegyék meg a szükséges intézkedéseket az együttmüködés továbbfejlesztésére. Az ülés résztvevői egyúttal tájékoztatót vitattak meg a Miloš Jakeš elvtársnak, a CSKP KB főtitkárá­nak és Mihail Gorbacsov elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának megbeszélésein s a csehszlovák-szov­jet gazdasági és tudományos-műszaki együttműkö­dési vegyes bizottság mindkét tagozata elnökeinek munkatalálkozóján hozott határozatokból eredő fela­datok teljesítéséről, valamint a KGST Végrehajtó Bizottsága február 2-a és 4-e között Moszkvában tartott 126. ülésének eredményeiről. Lassú haladás, óvatos optimizmus (Folytatás az 1. oldalról) latot nyújtottak be a semleges és el nem kötelezett országok, s részle­ges tervezetet ismertettek a NATO- államok is. Mindezek alapján megál­lapítható, a katonai biztonság növe­lésének két útja körvonalazódik. Az első a bizalomerősítő és leszerelési intézkedésekről szóló konferencia folytatása, a második az európai haderők és hagyományos fegyver­zetek csökkentéséről szóló tárgyalá­sok. Ez utóbbival a Varsói Szerző­dés és a NATO 16 tagállamának képviselői, az ún, huszonhármak foglalkoznak. Itt is előrelépés történt a héten, megállapodtak a jövendő­beli tárgyalások mandátumának be­vezető részéről, valamint az ellenőr­zésről és az információcseréről. A bécsi utótalálkozón a gazdasá­gi, tudományos, kereskedelmi, mű­szaki és környezetvédelmi együtt­működésről is folyik a párbeszéd. Ez ügyben több javaslat is született. Továbbra is a humanitárius együttműködés terén a legbonyolul­tabb a helyzet. E kérdéskörnek a szocialista országok ugyanolyan jelentőséget tulajdonítanak, mint a többi témának, és szintén több javaslatot nyújtottak be. A Nyugat azonban nem nyilvánít hajlandósá­got a megállapodásra, s nem egy esetben egészen a kiindulópontokig vetik vissza a tanácskozást. Az a tény, hogy a Nyugat a humanitári­us kérdésekben fékezi az előreha­ladást, a helsinki folyamat egyéb területein is akadályozza a megol­dást. A most kezdődő tavaszi szünet után április 15-én újítja fel munkáját az utótalálkozó. RÖVIDEN- Ülésezett tegnap Bratislavában a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság. Megtárgyalta a május 14-én és 15-én tartandó kerületi pártkonferencia előké­születeit. Ivan Knotek, a nyugat-szlováki- ai kerületi pártbizottság vezető titkára hangsúlyozta: a konferencia célja annak megítélése lesz, hogyan sikerült teljesíte­ni a kerületben a CSKP XVII. és az SZLKP legutóbbi kongresszusának hatá­rozatait, valamint az 1986. évi kerületi pártkonferencián kitűzött feladatokat.- A kantoni gazdasági és technoló­giai fejlesztési övezet és Sen-csenben a különleges gazdasági övezet megtekin­tésével folytatta tegnap Vasil Bil'ak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára baráti munkalátogatását a Kínai Népköztársaságban. Befejeződött Moszkvában a kolhoztagok 4. országos kongresszusa A fő feladat az élelmiszertermelés sokoldalú növelése (ČSTK) - A moszkvai Kreml Kong­resszusi Palotájában tegnap befejeződött a kolhoztagok országos kongresszusa. A csaknem 13 millió szovjet kolhoztag képviseletében egybegyúlt több mint 4000 küldött három napon át a kolhozok gazdasági és szociális fejlesztése meg­gyorsításának fő irányairól tanácskozott a gazdálkodás és a demokratizálás új feltételei alapján. Behatóan foglalkoztak a kolhozok új alapszabályzatával és a szövetkezetekről szóló törvény terveze­tével. A kongresszuson részt vett Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és több más szovjet vezető. A külföldi vendé­gek között volt a Szövetkezeti Földműve­sek Szövetsége Központi Bizottságának küldöttsége Pavel Jonášnak, a szövet­ség központi bizottsága elnökének veze­tésével. A vitában több mint negyven küldött szólalt fel. Támogatásukról biztosították az előterjesztett dokumentumokat, és ki­fejezték azt a meggyőződésüket, hogy hozzájárulnak a kolhozok továbbfejlesz­téséhez, önállóságuk növeléséhez, s megszilárdítják a kolhozok helyzetét a mezőgazdaságban. A kongresszus résztvevőinek észrevé­teleivel és javaslataival a szovjet parla­ment foglalkozik. A zárótanácskozáson a küldöttek ha­tározatot fogadtak el, megválasztották a kolhozok új országos tanácsát. A határozat hangsúlyozza, hogy a szovjet kolhozparasztság teljes mérték­ben támogatja az SZKP stratégiáját, amely az ország gazdasági és szociális fejlesztésének meggyorsítására irányul. A szovjet kolhozok tagjainak fő feladata az élelmiszertermelés sokoldalú növelé­se, minden szövetkezeti forma széles körű felhasználása alapján. Reagan Londonba látogat (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök június 2-a és 3-a között Nagy- Britanniába látogat. A hírt Margaret Thatcher brit miniszterelnök hivatala je­lentette be. Közölte továbbá, hogy a mi- niszterelnök-asszony június elejére terve­zett lengyelországi útján más időpontra halasztják. Összeült a kínai parlament (ČSTK) - Pekingben tegnap összeült a parlament. Wan Li miniszterelnök-he­lyettes nyitotta meg a tanácskozást, ame­lyen jelen van Csao Ce-jang, a Kínai KP KB főtitkára és további párt- és állami vezetők. A jelenlevő 2982 képviselő előtt Li Peng kijelölt miniszterelnök ismertette a kormány tevékenységéről szóló jelen­tést. összefoglalta az elmúlt öt év alatt az építésben elért sikereket, felvázolta a problémákat és beszámolt a reform megvalósításáról. Előterjesztette az elkö­A vallási érzésekkel való visszaélésre tett kísérlet kudarca Országos konferenciát tart az MSZMP (ČSTK) - Bratislavában tegnap illegális egyházi struktúrákhoz tarto­zó egyének kísérletet tettek tüntetés szervezésére, amelynek célja a ka­tolikus hívők vallási érzéseivel való visszaélés, az egyház és a szocia­lista állam viszonyának, valamint a Vatikánnal folytatott tárgyalások megzavarása volt. A nyugati tájékoztató eszközök, főleg az Amerika Hangja és a Sza­bad Európa rádióállomások által propagált akció hátterében a reak­ciós emigráns szervezetekkel kap­csolatban levő személyek álltak. A szlovákiai katolikus egyház hiva­talos képviselői elítélték ezt a ren­dezvényt, amely ellentétes jogren­dünkkel. Az akció kudarccal végző­dött, mert a hívók döntő többsége tiszteletben tartotta az egyházi mél­tóságok állásfoglalását, mivel a pro­vokáció ellentétben állt érdekeikkel és állampolgári álláspontjukkal. (ČSTK) Budapesten szerdán és csütörtökön tartotta kétnapos ülését az MSZMP Központi Bizottsága. A tanácskozásról közleményt adtak ki, amely aláhúzza, a testület megvi­tatta és jóváhagyta a párt vezető szerepének érvényesítéséről, vala­mint a politikai intézményrendszer fejlesztéséről előterjesztett anyagot. Kitűzte az országos pártkonferencia időpontját is (május 20). A központi bizottság tudomásul vette az említett ideológiai kérdésekről folytatott vita tanulságairól szóló tájékoztatást. A vitát kiértékelik, s az anyag a fel­dolgozás után az országos pártkon­ferencia elé kerül megvitatásra. A pártkonferencia egy küldöttje hozzávetőleg ezer párttagot képvi­sel majd. A megyei pártbizottságok­nak kell biztosítaniuk, hogy a ta­nácskozáson részt vegyenek azok­nak a vállalatoknak és intézmények­nek a küldöttei is, amelyeknél több mint ezer párttag dolgozik. A testület jóváhagyta továbbá az országos pártkonferencia nyilatkozatának ja­vaslatát, ezt a közeljövőben közzé­teszik, s április 24-ig megvitatják az alapszervezetekben. Az országos konferencia előtt az MSZMP Köz­ponti Bizottsága még egy ülést tart. vetkező ötéves tervidőszak politikai irány­vonalát és céljait. U Peng elmondta, Kína bruttó nemzeti terméke 1992-ben eléri az 1550 millió jüant, évi növekménye 7,5 százalék lesz. A szónok a továbbiakban arról beszélt, hogy a gazdasági reformok alapja a válla­latok hatékony fejlesztése. Kijelentette, a gazdasági vezetők kiválasztásakor al­kalmazni kell a nyilvános pályázatok meghirdetésének és a demokratikus vá­lasztásoknak a módszerét. Beszéde külpolitikai részében Li Peng méltatta a decemberi szovjet-amerikai rakétamegállapodást és hangsúlyozta, Kína a teljes leszerelés híve, és soha, semmilyen körülmények között nem al­kalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Vala­mennyi békeszeretó országgal együtt tö­rekedni fog a lázas fegyverkezés megállí­tására, a nukleáris, vegyi és más fegyve­rek teljes betiltására és megsemmisítésé­re, a hagyományos fegyverzet lényeges csökkentésére. A parlamenti ülésszak április 13-ig tart. A mostani ülésszakon választják meg az államfőt, a parlament állandó bizottságá­nak elnökét, a központi katonai tanács elnökét és megerősítik miniszterelnöki tisztségében Li Peng kijelölt kormányfőt. Milan Rastislav Štefánik és Csehszlovákia megalakulása Ebben az esztendőben hazánkban tudvalévőén számos jelentős évfordulóról emlékezünk meg. E fontos események egyike a Csehszlo­vák Köztársaság megalakulásának 70. évfordulója. A cseh és a szlovák nép nemzeti felszabadító harca szoros szálakkal kötődött a nagy októberi szocialista forradalomhoz. A megalakult köztársaság arculatát - a szociáldemokrácia opportunista politikájának következtében - első­sorban a burzsoázia határozta meg. Az idei évforduló, főleg a társada­lomtudományok képviselői számára alkalmat kínál arra is, hogy a cseh és a szlovák burzsoázia szerepét reálisan, a maga ellentmondásossá­gában, az eddiginél árnyaltabban ítéljék meg. Ez a célja annak a tanul­mánynak is, amely a bratislavai Pravdában tegnap jelent meg, s amelyet az alábbiakban közlünk. A csehek és a szlovákok történetében sohasem valósultak meg könnyen és za­vartalanul, a régi és az új harca nélkül azok a forradalmi változások, amelyekre a haladó társadalmi erők törekedtek. A társadalom szociális szempontból igaz­ságosabb elrendezéséért elsősorban a dolgozók, a népi tömegek harcoltak. Törekvésük az volt, hogy megoldják a po­litikailag, szociálisan, gazdaságilag és nemzetiségileg elnyomott két, egymás­hoz legközelebb álló szláv testvérnemzet életének alapvető kérdéseit. Ez szilárdí­totta a csehek és a szlovákok kölcsönös kapcsolatát; erőfeszítéseik az Osztrák- -Magyar Monarchia szétzúzásáért, a csehszlovák állam megalakulásáért ví­vott küzdelembe torkolltak. Az októberi forradalom eszméi feltárták a Habsburg-monarchia mély társadalmi és politikai válságának forradalmi megol­dását. A nagy októberi szocialista forra­dalom közvetlen hatása a cseh és a szlo­vák nemzeti közegben hatalmas forradal­mi hullám elindítója lett. A cseh és a szlo­vák nemzetnek, s a monarchia más nem­zeteinek legszélesebb rétegeit sarkallták a győzelmes oroszországi proletárforra­dalom jelszavai. Főleg a békéről, valamint a nemzeteknek az elszakadásáig menő önrendelkezési jogáról meghirdetett jel­szavak. Ennek alapján követelték az el­nyomás, a kizsákmányolás, a nyomor megszüntetését. Ausztria-Magyarország felbomlását meggyorsította a gazdasági és a politikai harc fellendülése, a katonák és a tengerészek zendülései, s a háború utolsó időszakában a nép haragjának egyéb megnyilvánulásai, a német, vala­mint az Osztrák-Magyar Monarchia had­seregének súlyos vereségei, a gazdasági élet, a közlekedés és az állami apparátus szétziláltsága. Népünknek az állami önállóság kivívá­sáért folytatott harcát sikeresen betetőzte a Csehszlovák Köztársaság megalakulá­sa 1918. október 28-án, majd október 30- án a szlovákiai politikai képviselet által annak a szándéknak kinyilvánítása, hogy a szlovák nemzet együtt akar élni a cseh nemzettel. A csehek és a szlovákok önálló álla­mának megalakulása újkori történetünk határköve. A polgári demokratikus köztár­saságban - osztálykorlátai és a folytatódó szociális, illetve nemzeti elnyomás ellené­re - széles tér nyílott a cseh és a szlovák nemzet, valamint a köztársaságban élő nemzetiségek fejlődése számára. Ebben a köztársaságban törvényesen léphetett fel a munkásosztály forradalmi politikai élcsapata, a kommunista párt is, amely harcolt a tőke ellen, annak felszámolásá­ért, s azért, hogy a dolgozókat megnyerje a szocialista társadalmi átalakulás nagy tervének. A csehek és a szlovákok állami függet­lenségért folytatott harcának része volt a külföldi csehszlovák ellenállási mozga­lom is. Ez volt 1915 derekától az oroszor­szági 1917. évi februári forradalom győ­zelméig szinte az egyetlen reménye a ha­zai Habsburg-ellenes erőknek. Külföldön a csehszlovák állam megalakulásáért cél­tudatosan kifejtett igyekezet 1916 márciu­sától összefonódott a Csehszlovák Nem­zeti Tanács párizsi tevékenységével. En­nek a tanácsnak elnöke Tomáš G Ma- saryk professzor, főtitkára dr. Eduard Be- neš, tagja, majd később alelnöke Milan R. Štefánik lett, aki ebben a szervben a szlovákságot képviselte. A Csehszlovák Nemzeti Tanács célja az volt, hogy politikai-diplomáciai katonai, hírszerzői és népszerűsítő tevékenységé­vel az antanthatalmak kormányait meg­nyerje a csehek és a szlovákok államának megalakítását szorgalmazó gondolatnak. Ez akkor igencsak becsvágyó cél volt, ha megfontoljuk, hogy az antanthatalmak ka­tonapolitikai terveikben eleinte nem szá­moltak a Habsburg-birodalom szétzúzá­sával. Fő céljuk a győzelem kivívásának meggyorsítása volt, s az, hogy Ausztria -Magyarország kiváljék a Németország­gal kötött szövetségből. Tomáš Garrique Masaryk, Beneš és Milan Rastislav Štefánik csakúgy, mint a hazai cseh és szlovák polgári demokra­tikus politikusok, az oroszországi februári forradalmat, s annak a cseh és a szlovák nép nemzeti felszabadító mozgalmának kibontakoztatására gyakorolt hatását örömmel fogadták. Elvetették viszont az októberi forradalom világtörténelmi jelen­tőségét, s hatását annak a forradalmi mozgalomnak kibontakoztatására, amely követelte a nemzetek közép-európai bör­tönének, a Habsburg-monarchiának a szétzúzását, s ezáltal a szociális felsza­badulást. Történelmi felelősséget visel­nek azért, hogy a csehszlovák légiók, amelyek nekik köszönhették megalakulá­sukat, az oroszországi szocialista forra­dalom győzelme után, 1918 május végén harcot indítottak a világ elsó szocialista állama ellen, noha korábban ígéretet tet­tek a semlegességre. Ezek a légiók az antanthatalmak intervenciós erőinek él­csapatává váltak. Masaryk, Beneš és Štefánik teljes mértékben azonosult a szovjet-oroszor­szági csehszlovák csapatok ellenforradal­mi fellépésével. Ebből diplomáciai és poli­tikai tőkét akartak kovácsolni. Ez hozzájá­rult az antanthatalmak kormányainak döntéséhez, amellyel a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot elismerték a harcoló cseh és szlovák nép képviselőjének, s vé­gül is feladták Ausztria-Magyarország fö- deralizálásának a tervét, egyetértettek azzal a gondolattal, hogy területén új államalakulatok jöjjenek létre, beleértve Csehszlovákiát. Milan Rastislav Štefánik 1880. július 21-én, a Brezová pod Bradlom melletti Košariská községben született, Pavol Štefánik nemzetébresztő, oroszbarát evangélikus pap sokgyermekes családjá­ban. Tanulmányait Bratislavában, Sop­ronban és Szarvason végezte el. Miután 1898-ban leérettségizett, Prágában a Ká­roly Egyetemen sikeresen befejezte aszt­ronómiai és filozófiai tanulmányait. Meg­ismerkedett Tomáš G. Masaryk profesz- szorral, akit tanítómesterének tekintett és összebarátkozott a cseh tudományos és művészi élet további jeles képviselőivel. Személyiségének alakulására nagy hatással voltak azok az évek, amelyeket a prágai egyetemen töltött. Szaktudással, általános míive'sóggel, a politikai és a szervező munka iránti elkötelezettség­gel felvértezve, 1904 novemberében Pá­rizsba ment. A Párizs melletti mendoni csillagvizs­gálóban 1905 áprilisától a neves J. Jans­sen professzor asszisztense volt. Asztro- nómusként és meteorológusként a világ különböző részeiben fejtett ki tudomá­nyos tevékenységet. Eredményeit elis­merték Franciaországnak és a világ más országainak asztronómiai központjai. Ezeket az eredményeket pozitívan érté­kelte főleg a Francia Tudományos Aka­démia. Milan Rastislav Štefánik a francia poli­tikai, diplomáciai, vállalkozói és művészi körökben mozgott. A francia állampolgár­ságot 1912-ben nyerte el. Becsvágyának tág tere nyílt az első világháború kirobba­nása után. Kezdettől fogva Ausztria-Ma­gyarország vereségére tette tétjét. E cél elérésének szentelte minden erejét. Elvégezte a pilótaiskolát és 1915 má­jusától a francia légierő kötelékében szol­gált. A nyugati fronton részt vett a légi harcokban és a felderítő repülésekben. Miután alhadnagy lett, rendkívül gyorsan emelkedett a ranglétrán. A 10. hadsereg frontján ó szervezte meg a meteorológiai szolgálatot, majd a francia hatóságok 1915 szeptemberében Szerbiába küldték. Itt felderítő repüléseket végzett és szem­tanúja volt a szerb hadsereg tragikus visszavonulásának. Súlyos betegségéből felépülve tért vissza Párizsba. Szoros kapcsolatra lé­pett dr. Eduard Benešsel, akit megnyert annak a gondolatnak, hogy T. G. Masary- kot győzze meg: Londonból tegye át a székhelyét Párizsba. Előkészítette Ma­saryk találkozóját 1916. március 3-án Aristide Briand francia miniszterelnökkel. Az egyik fő feladat, amelynek teljesítésé-

Next

/
Thumbnails
Contents