Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-24 / 70. szám, csütörtök

BT-vita Nicaragua USA elleni panaszáról Managua változatlanul a békés megoldásra törekszik ELÉGEDETLENSÉG HONDURASBAN AZ AMERIKAI CSAPATOK JELENLÉTE MIATT (ČSTK) - A Biztonsági Tanács kedden felújította a vitát Nicaraguá­nak a legújabb amerikai katonai pro­vokáció miatti panaszáról Rita De­lia Casco, Nicaragua képviselője kijelentette, az USA akciói, amelyek a nicaraguai csapatok Honduras el­leni állítólagos inváziója után követ­keztek, beigazolták, hogy a válságot az Egyesült Államok mesterségesen hívta életre. A Hondurasban levő amerikai csapatok feladata az, hogy megvédjék az ellenforradalmárokat a teljes katonai vereségtől, s előké­szítsék a talajt ahhoz, hogy az USA katonailag részt vegyen egy közvet­lenül Nicaragua elleni akcióban Ma­nagua továbbra is a békés megol­dásra törekszik, eleget tett az ön­mérsékletre és a párbeszédre fel­szólító felhívásoknak. Közvetlen párbeszédet kezdett a kontrák veze­tőivel, s a tárgyalásokon komoly ja­vaslatokat terjesztett elő. Kiemelte, ENSZ-közgyúlés Határozattervezet a PFSZ irodájáról (ČSTK) - Kedd este 61 ország nevé­ben Tunézia Képviselője az ENSZ-köz­gyúlés elé terjesztette azt a határozatter­vezetet, amely felszólítja az Egyesült Ál­lamokat, tartsa meg nemzetközi jogi köte­lezettségeit, s tartózkodjon az olyan akci­óktól, amelyek sértik a PFSZ ENSZ-meg- figyelói irodájának küldetését és státusát. A dokumentum javasolja, hogy a nézetel­térés megoldására független amerikai döntőbírót nevezzenek ki. Ezenkívül fel­hatalmazást kapna az ENSZ-fótitkár, szükség esetén foganatosítson megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a PFSZ ENSZ-missziója teljesíthesse küldetését. A javaslatról a Közgyűlésben tegnap este szavaztak, a szavazás ered­ményeiről még nem kaptunk jelentést. Mitterrand indul az elnökválasztásokon (ČSTK) - Francois Mitterrand francia államfő kedden hivatalosan bejelentette, hogy indulni kíván az egy hónap múlva kezdődő elnökválasztáson. Az Antenne 2 tévének adott rövid interjújában úgy fogal­mazott, ,,ismét meg akarja pályázni a franciák bizalmát“. Az eddigi közvéle­ménykutatások egyértelműen a 71 éves Mitterrand mellett szólnak. Az alkotmány értelmében április 5-ig kellett hivatalosan közölnie, hogy megpályázza-e ismét az államfői posztot. Az elnökválasztás első fordulója április 24-én lesz, a második pedig május 8-án. < Athén elutasítja az amerikai nyomást (ČSTK) - A görög kormány meg­engedhetetlennek tartja, hogy az or­szág területén levő amerikai tá­maszpontokról folytatott jelenlegi tárgyalásokon Washington bármi­lyen nyomást gyakoroljon Athénra - jelentette ki Jannisz Rubatisz kormányszóvivő. Ezzel lényegében azoknak az amerikai szenátoroknak adott választ, akik követelték, hogy a Görögországnak nyújtott évi se­gélyt csökkentsék 250 millió dollárral abban az esetben, ha bezárják az Athén melletti ellinikoni légitámasz­pontot. A jelenlegi görög-amerikai támaszpontszerzödés az idén jár le. A négy nagy és húsz kisebb bázis, valamint 5000 amerikai katona sor­sáról az USA kezdeményezésére kezdték meg a párbeszédet. Ered­mény egyelőre nem született. hogy országa kész az azonnali meg­állapodásra. Enrique Penalosa kolumbiai képviselő felolvasta a Contadora- csoportnak és az azt támogató or­szágoknak a közleményét. Az ok­mányban aggodalmuknak adnak hangot a hondurasi csapatok jelen­léte miatt, hangsúlyozzák, hogy szi­gorúan tiszteletben kell tartani a be nem avatkozás, az erő alkalmazá­sáról való lemondás és a békés rendezés elveit. Herbert Okun, az Egyesült Álla­PANAMA Mélyülnek a gazdasági nehézségek (ČSTK) - Panamában tegnap már harmadik napja folytatódott az a sztrájk, melyet a helyi reakció szervezett. A panamai ellenzék min­dent megtesz annak érdekében, hogy eltávolítsa a jelenlegi kor­mányt, és megnyissa az utat az amerikai beavatkozás számára. A sztrájk tovább mélyíti az ország gazdasági nehézségeit. A kormány törvénytelennek minősítette az ak­ciót. Az Egyesült Államok kormánya ismét bizonyította, mindaddig nyo­mást gyakorol a közép-amerikai or­szágra, amíg nem sikerül eltávolíta- nia vezetéséből a számára kényel­metlen személyeket, közülük is el­sősorban Manuel Noriega táborno­kot, a panamai fegyveres erők főpa­rancsnokát. Mariin Fitzwater, a Fe­hér Ház szóvivője keddi sajtókonfe­renciáján kijelentette, az Egyesült Államok további gazdasági szank­ciókat tervez Panama ellen. A világsajtó beszámol arról, hogy Washington újabb katonai egysége­ket irányít a csatornaövezetben lévő támaszpontjaira. A Panama elleni beavatkozás lehetőségét támasztot­ta alá William Walker, az Egyesült Államok külügyminisztériumának Amerika-közi ügyekben illetékes he­lyettes titkára is. Kijelentette, Wa­shington nem hajlandó várni, s a tá­bornoknak felkínált száműzetés az ,,utolsó ajánlat“ volt. WASHINGTON A ratifikációs vita zárószakasza (ČSTK) - A közepes és a rövi­debb hatótávolságú rakéták felszá­molásáról kötött szovjet-amerikai szerződés ratifikációs vitájának a zárószakasza kedden kezdődött az amerikai szenátusban. A külügyi bizottság zárt ajtók mögött vitatja meg más bizottságok, a hírszerző szervezetek tevékenységét ellenőr­ző különbizottság, valamint a had­ügyi bizottság állásfoglalását, csak­úgy mint a javasolt módosításokat és kiegészítéseket. Claiborne Pell, a külügyi bizottság elnöke kijelentet­te, hogy a szerződést az USA min­den szövetségese támogatja. A Kongresszus demokrata párti ve­zetői feltételezik, hogy a szavazásra áprilisban kerül sor. Sam Nunn* a hadügyi bizottság elnöke azt mon­dotta, hogy az általa vezetett testület javasolja a ratifikálást. A számítások szerint 88 szenátor mond majd igent a szerződésre abban a formában, ahogyan azt aláírták. A jóváhagyás­hoz egyébként 67 szavazat szük­séges. EGK-külügyminiszterek tanácskozása Nem született nézetazonosság (ČSTK) - Brüsszelben kedden egynapos tanácskozást tartottak a Közös Piac külügyminiszterei. Az volt a fő feladatuk, hogy lebontsák a februári csúcsnak a költségvetési és a mezőgazdasági politikával kap­csolatos általános határozatait A mostani tanácskozáson nem szü­letett nézetazonosság a mezőgaz­daság támogatására fordított, gyor­san növekvő kiadások stabilizálásá­nak kérdésében. A költségvetéssel kapcsolatban pedig Olaszországnak voltak fenntartásai, bírálta, hogy Intenzív erőfeszítések a Tatrások kiszabadítására (ČSTK) - A csehszlovák Tatra expedíció öt tagja továbbra is a gua- temalai katonai börtön foglya. Mint ismeretes, a guatemalai hatóságok múlt csütörtökön tartóztatták le a vi­lágjáró Tatra-teherautósokat, akik lakókocsivá alakított különleges au­tójukkal csaknem egy éve járják a vi­lágot. Hector Gramajo guatemalai had­ügyminiszter hétfőn még kémkedés­sel vádolta az expedíció tagjait. A ha­tóságok azóta mérsékeltebb hangon beszélnek a letartóztatás okairól, s jelenleg már csak azokról a fény­képezőgépekről van szó, amelyeket a csehszlovák utazók Belizében vet­tek, s állítólag nem jelentettek be a határátkeléskor. A guatemalai külügyminisztérium közben kénytelen volt belismerni, hogy a legénység érvényes útleve­lekkel rendelkezett, melyeket Gua­temala mexikói külképviseleti hiva­tala adott ki számukra. Hazánk kül­ügyminisztériuma mindent megtesz a Tatra legénységének mihamarab­bi kiszabadítása érdekében. Á ltalános volt a vélemény Mihail Gorbacsov jugoszláviai láto­gatása előtt, hogy a szovjet vezető Belgrádban bizonyára újabb lesze­relési kezdeményezést terjeszt elő. Abban is megegyeztek a vélemé­nyek, hogy a javaslatok Dél-Európá- ra fognak vonatkozni. A „jóslatok“ beteljesedtek: az SZKP KB főtitkára átfogó javaslatokat ismertetett a ju­goszláv parlamentben a Földközi­tenger térsége biztonságának növe­lésére. Meg kell jegyezni, nem kel­lett különösebb jövőbelátó képesség ennek megjóslására - a szovjet bé- keoffenzíva a globális biztonság megteremtését célozza, nem korlá­tozódik csak bizonyos térségekre vagy fegyverfaj­tákra, illetve fegy­vernemekre. Jugoszlávia aktív szerepe az el nem kötelezet­tek mozgalmában, törekvései a Bal­kánon már korábban is kiérdemelték Moszkva elismerését. Ez érthető, hiszen a szovjet vezetés nem egy­szer értékelte nagyra az el nem kötelezettek tevékenységét és bizto­sította teljes támogatásáról a balkáni országok erőfeszítéseit a térség atommentesítésére és az idegen haderők kivonására, ahogyan ezt ismételten kifejezésre juttatták a február végi belgrádi külügymi­niszteri találkozón is. A Szovjetunió hivatalosan bejelentette, megadja a szükséges garanciákat, ha döntés születik arról, hogy a Balkán nukleá­ris és vegyi fegyverektől mentes övezet lesz. Nem választható el a balkáni biz­tonsági törekvésektől a mediterrán térség helyzete, amely az utóbbi évek intenzív erőfeszítései ellenére sem javult. Ebből a szempontból a balkáni külügyminiszteri találkozón megfogalmazott törekvések folytatá­saként, kiegészítéseként értékelhe­tők a Mihail Gorbacsov által előter­jesztett javaslatok: 1. Ez év júliusától ne növeljék a Földközi-tengeren a szovjet és amerikai hadihajók és haditengerészeti egységek számát, majd kezdjenek megbeszéléseket korlátozásukról. 2. Kölcsönösen tá­jékoztassák egymást és a térség országait a tervezett hadgyakorla­tokról, melyekre megfigyelőket hív­nak meg. 3. Dolgozzák ki a nagy for­galmú hajózási utak, legfőképp a nemzetközi szorosok biztonságát szavatoló elveket és módszereket. E lső számú címzettje ezeknek az indítványoknak természe­tesen az Egyesült Államok, tágabb értelemben térségbeli, főleg NATO- szövetségesei. Washington ugyanis elsősorban azzal indokolja a 6. flotta tartós jelenlétét a térségben, hogy saját érdekei mellett - kötelezett­ségvállalásai értelmében - védel­meznie kell szövetségesei érdekeit is. Bár van példa rá, hogy nem kérnek belőle... Idézzünk néhány reagálást Gor­bacsov javaslataira! George Shultz: Az indítvány „nem megfelelő forma az ilyen kérdések rendezésére“, az esetleges csökkentéseket a folya­matban lévő leszerelési tárgyaláso­kon kell előterjeszteni. Le Soir (Bel­gium): Gorbacsov éket akar verni a NATO-szövetségesek közé és el­távolítani az Egyesült Államokat eu­rópai partnereitől. A lap szerint at­lanti körökben úgy vélik, a szovjet katonai érdekeket szolgálná a hadi­tengerészeti erők csökkentése a NATO gyengének tartott déli szár­nyán. The Financial Times (Lon­don): A Szovjetunió a Földközi-ten- ger térségében a feszültség csök­kentésére törekszik. Az olasz sajtó általános véleménye: A szovjet bé­kepolitika teljesen új lépéséről van szó, melynek megvalósítása Olasz­országnak csak a javát szolgálná. A görög kormány nyilatkozata: At­hén, melynek kezdeményezései és béketörekvései jól ismertek, a javas­latokat csak pozitívan értékelheti. Széles a vélemények skálája, leg­alább olyan széles, mint a mediter­rán érdekeké Gibraltártól Szuezig. Erre a legdrámaibban talán a kis Málta hívta fel a figyelmet még öt évvel ezelőtt a madridi európai biz­tonsági és együttműködési találko­zón, amikor a záródokumentummal kapcsolatban képviselője különvéle­ménnyel élt. Követelte, hogy intéz­kedjenek egy szakértői konferencia összehívásáról, amely a mediterrán térség biztonságával foglalkozna. Végül is sikerült őt meggyőzni arról, hogy ez nem kizárólag európai ügy - de csak egy időre. A stockholmi konferencián megint gond volt Mál­tával Bár feltétlenül hangsúlyozni kell, hogy 1984 novemberében elő­terjesztett javaslata - vizsgálják meg a földközi-tengeri hadgyakorlatok, valamint az azokon részt vevő hadi­hajók és csapatok számának korlá­tozását; a térség államai nyújtsanak egymásnak előzetes tájékoztatást az olyan hadgyakorlatokról, amelye­ken bizonyos szintet meghaladó nagyságú haderő vesz részt - akár a belgrádi Gorbacsov-javaslat má­Flotta-futam sodík pontja „elődjének“ is tekint­hető. Nem lehet előzmény nélkülinek tartani szovjet részről sem ezt az indítványt. Éppen ellenkezőleg, úgy kell értelmezni, mint a 80-as évek kezdetétől a földközi-tengeri térség biztonsága növelését célzó moszk­vai kezdeményezések összesítését, amely figyelembe veszi napjaink re­alitásait, a szovjet-amerikai viszony pozitív változásait, a globális helyzet alakulását, ugyanúgy a térség or­szágainak, főleg el nem kötelezett államainak törekvéseit, melyeket va- lettai és tavalyi brioni konferenciáju­kon fogalmaztak meg Sokfélék ezek a törekvések, éppen ezért a probléma is túl sok ebben a régi­óban. K ezdjük Gibraltárnál. Itt két NA- TO-tagország, Spanyolország és Nagy-Britannia érdekei ütköznek. Madridnak dédelgetett álma, hogy több mint két és fél évszázaddal bérbeadása után majd csak sikerül a „Sziklát“ visszacsatolni az or­szághoz. Ugyanakkor London hatá­rozottan elutasít minden erre vonat­kozó tárgyalást. Washington is szí­vesebben látja a brit lobogót „Euró­pa mólóján“, hiszen leghűbb szö­vetségeséé. Kelet felé haladva újabb neuralgikus ponthoz érke­zünk: az USA és Líbia ki-kiújuló ellentéteinek színhelyéhez, a Szid- ra-öbölhöz. Folytathatjuk a görög -török ellentétekkel, Ciprussal, a térség amerikai és brit bázisaival, ezek megőrzésének, illetve követelt felszámolásának problémájával, Szíriával, Libanonnal, Izraellel, a Szuezi-csatornának ismét mindkét partján szuverenitását gyakorló Egyiptommal. Lehet-e beszélni a Földközi-ten­ger térségének biztonságáról, ha - például - megoldatlan a négy évtizede tartó közel-keleti konflik­tus? Ha - például - az izraeliek terrorakciókat hajtanak végre Cipru­son palesztin politikusok vagy éppen hajók ellen? Aligha. De ez ugyanúgy vonatkozik a többi - a teljesség igénye nélkül - felsorolt problémára is. Az viszont valóban elképzelhető, hogy a legújabb szovjet javaslatok megvalósítása ösztönzően hatna a térség regionális konfliktusainak megoldására is. Leegyszerűsítve: a viszálykodóknak nem kellene attól tartaniuk, hogy az ellenfél érdekeit esetleg „megtámogatja“ egy har­madik ország flottatüntetése, netán hadihajóinak ágyúi, amire már nem­egyszer volt példa. L e kell szögezni azt is, hogy az amerikai 6. flotta összesen 500 ezer tonna vízkiszorítású hajói­val számottevő fölényben van a Földközi-tengeren a szovjet hadi­tengerészeti erőkkel szemben, me­lyek hajóinak összesített vízkiszorí­tása mindössze 180 ezer tonna. Ép­pen ezért nem helytálló az az atlanti vélemény, hogy a belgrádi javasla­tok megvalósításával Moszkva kato­nai előnyökre törekszik. E tények ismeretében minden, magára vala­mit is adó katonai szakértőnek el kell ismernie, hogy a szovjet békeoffen- ziva mostani flotta-futama éppen az egyensúly megteremtését, a feszült­ségforrás felszámolását célozza. Végső soron pedig annak elérését, hogy a Földközi-tenger - földrajzi szempontból - három kontinenst el­választó „vizesárokból“ váljék a há­rom földrészt összekötő geopolitikai tényezővé. GÖRFÖL ZSUZSA mok képviselője természetesen azt állította, Nicaragua kezdte a fegyve­res agressziót Honduras ellen azzal a stratégiai céllal, hogy felszámolja az ellenzéket. Ronald Reagan amerikai elnök igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy kierőszakolja a kontráknak nyújtott támogatást. A képviselőház republikánus párti tagjaival folytatott beszélgetés során azzal vádolta a sandinistákat, hogy fel akarják számolni az ellenforra­dalmárokat, s megerősítette, min­dent megtesz annak érdekében, hogy ezt megakadályozza. Nem ér­tett egyet a kontrasegély ellenzőinek azzal az érvelésével, hogy a kis, vagy a semmilyen segély több de­mokráciát és több harcot jelentene. Az elnök egyébként egyáltalán nem vette figyelembe, hogy a ni­caraguai csapatok nem hatoltak be a szomszédos országba. Egyébként Hondurasban is erő­södik a tiltakozás a 3200 amerikai katona jelenléte miatt. Az El Tiempo napilap az amerikai csapatokat megszállóknak nevezte, hozzáfűz­ve, egyre növekszik az aggodalom amiatt, hogy fellángolhat a háború Honduras és Nicaragua között. Az ellenzéki Kereszténydemokrata Párt az amerikai csapatok azonnali haza­rendelését követelte. a befizetések terén Nagy-Britannia hosszú távú kedvezményeket ka­pott. Az ülés alátámasztotta azt is, hogy jelentős nézeteltérések vannak a Közös Piac miniszteri tanácsa és az Európa-parlament között. Ez utóbbi nemcsak hogy nem hagyta jóvá a javasolt ez évi költségvetést, de a külügyminiszterek nyomására sem volt hajlandó ratifikálni az EGK és Izrael együttműködéséről szóló jegyzőkönyvet, amiért Tel Aviv bar­bár politikát folytat a megszállt arab területeken

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents