Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-24 / 70. szám, csütörtök
Egyenletesen fejlődő gazdaság Ahol nem herdálják el a nyereséget A Füleki (Fiľakovo) Állami Gazdaság öt pártalapszervezetének tagjai már értékelték elmúlt évi munkájukat. Az évzáró taggyűléseken sok hasznos javaslat, megszívlelendő bírálat hangzott el. Természetesen ezek elemzésére, megválaszolására is sor kerül majd az egész gazdaság munkáját értékelő üzemi pártkonferencián. A pártmunka időszerű tennivalói, a tagság eszmei politikai nevelésének kérdései mellett az alapszervezetek évzáró gyűlésein a figyelem homlokterébe a gazdálkodás javítása került. S nemcsak nagy általánosságban, hanem konkrétan, minden egyes munkahelyre vonatkoztatva, illetve lebontva. Az elmúlt esztendőt két dolog tette emlékezetessé, az egyik a szélsőséges időjárás, a másik az ellene irányuló harc. Tegyük mindjárt hozzá; eredményes volt ez a küzdelem, hiszen az aszálytól leginkább szenvedett növények jó termést hoztak, s mivel a növénytermesztés színvonala többé-kevésbé az állattenyésztését is meghatározza, az utóbbi előirányzatát is sikerült teljesíteni. A gazdaság történetében először értek el hat tonnán felüli átlagtermést gabonafélékből. Bizonyosan a hetet is túllépték volna, ha a szemes kukorica termését nem dézsmálják meg a vadak oly jelentős mértékben, hogy a gazdaság vezetői jobbnak látták takarmányként való hasznosítását. Olajos növényekből is kiváló eredményeket értek el, noha az ósz- szel elvetett repcét tavasszal ki kellett szántaniuk a hiányos kelés miatt. A helyére vetett napraforgó azonban nagyon jól bevált, s a 130 hektárról tervezett 2780 mázsa helyett 4439 mázsás termést értek el. A hozamok lényegesen meghaladták a repce korábbi átlagait, s értékesítési lehetőségek is kedvezőbbek. Szabó Gyula elvtárs, a gazdaság tapasztalt agronómusa, az üzemi pártszervezet alelnöke természetesen örül az eredményeknek, a növény jövőbeni termesztését illetően azonban nagyon óvatos. Véleménye szerint ugyanis a napraforgó rendkívül igénybe veszi a talajt, s néhány évre is visszavetheti termőképességét. Ezért csak a jól megfontolt vetésforgó megtartásával szabad termeszteni. A rendkívüli szárazság ellenére megtermett a tervezett zöldség és dohánymennyiség is, s ezúttal az értékesítés körül sem akadtak gondok. Bosszantó viszont, hogy két - korábban sikerrel termesztett- növény termése elmaradt a várttól. A szálas takarmányoknál hat százaléknyi terméskiesés keletkezett, mert a tervezett második kaszálásról jószerivel minden növényfajta esetében le kellett mondaniuk. A cukorrépa hozama is alacsony volt, amit részben kompenzált csak a magas cukortartalom, így aztán nem érte túl nagy anyagi veszteség a gazdaságot. Mindkét növényfajtából bőséges lehetett volna a termés öntözés esetén, víz azonban - sajnos - még a kertészetnek sem jutott elég. Talán megváltozik kissé a helyzet a jövőben azáltal, hogy a Béna-patak vizét felfogják, s a tározó vize mintegy 200-300 hektárnyi terület öntözésére is elegendő lesz. Mint már említettük, az állattenyésztési ágazat is „hozta“ a remélt eredményeket és a nyereséget. A tejeladási terv teljesítése immár évek óta nem okoz különösebb gondot, tavaly is három gazdasági udvarban értek el négyezer literen felüli fejési átlagot. Ugyanakkor a minőséggel nem lehet különösebben dicsekedniük, mert az összmennyi- ségnek csak 66 százalékát értékesítették első osztályban. A sertésne- velésben is javultak az eredmények, viszont a juhtenyésztés az elmúlt esztendőben sem bizonyult gazdaságosnak. Az alaptevékenység mellett kellő figyelmet fordítottak a gazdaságban a kisegítő-tevékenységnek is. A fuvarozási vállalkozás például 2 millió 367 ezer koronás nyereséget hozott, közel egymillió koronával többet, mint a korábbi esztendőben. A nagyobb teljesítmény nem párosult a költségek növekedésével, ellenkezőleg, alkatrész és alapanyagfogyasztásuk mintegy 170 ezer koronával volt kevesebb a tervezettnél. A gazdaság építőcsoportja is eleget tett az elvárásoknak, hiszen az elmúlt évben befejezték egy fontos gazdasági épület gázművesítését, emellett műtrágyaraktárt és utat is építettek, s ellátták a szükséges karbantartási és állagmegórzési munkálatokat is. A közösség a tervezett kétszázezer koronás nyereség helyett több mint háromszázezret produkált, ugyanakkor azt sem hallgatták el a gazdasági igazgatóság évzáró- taggyűlésén, hogy munkájuk minősége ellen felmerültek bizonyos kifogások. Nyereséggel gazdálkodtak a gépjavító műhelyek dolgozói is, s dicséretükre szól, hogy jelentős részt vállaltak a betakarítási munkálatokból is. A javítók munkáját az egész év folyamán nehezítette az alkatrész- hiány, és sok esetben csak saját kezdeményezésük, leleményességük segített a helyzeten. Az alkatrészhiány a téli-tavaszi javítások idején sem szűnt meg, s ezt érthetően sokan tették szóvá az eddig lezajlott gyűléseken. A kialakult helyzetet kritikusnak ítélte meg Deák Pál mérnök, az állami gazdaság főgépesítője is, aki hangoztatta, hogy a szokásos tavaszi műszaki szemlén való puszta megjelenés is gondot okoz számukra, hiszen villanyégőkből nem hogy tartalékkal nem rendelkeznek, de még a dolgozni-fuvarozni kénytelen traktorok egy részéből is hiányoznak az égők, s nem jobb a helyzet egyes román gyártmányú mezőgépek gumiabroncs ellátása terén sem. A melléküzemági termelés az elmúlt esztendőben is főként a helyi nyersanyagforrások kiaknázásával vált eredményessé. Nehézgépek segítségével keresett, jó minőségű követ és kavicsot bányásznak és értékesítenek, mindamellett a fa fűrészelése és feldolgozása is kifizetődő vállalkozásnak bizonyult. A melléküzemági termelés hárommillió koronát meghaladó tiszta nyeresége komoly stabilizációs tényezője az állami gazdaságnak. Fejlesztéséről és bővítéséről ezért a jövőben sem lehet lemondani. Az alaptevékenységből és a melléküzemági termelésből elért nyereséget azonban nem herdálja el, nem éli fel a gazdaság, hanem úgy fekteti be, hogy az hosszú távon kamatostól térüljön vissza. Egyike az előrelátó, jól megfontolt beruházásoknak a földalap javítása, termékenyebbé tétele. Megtérül a korszerű, nagy teljesítményű gépek és berendezések vásárlása, s ugyancsak a jövőt szolgálják az építkezések is. Már az idei év folyamán megkezdik egy korszerű, minden igényt kielégítő gép- javító-műhely építését, melynek csupán építési munkálatai meghaladják a 14 millió koronát. Hasonlóan nagy beruházás kezdődik Sík községben is, ahol egy nagy sertés- hizlalda épül. Mindemellett folytatódik az a szociális program, melynek keretében lakóházak épülnek, s számottevően javulnak a munkahelyi- és életkörülmények is. Január elseje óta egyébként a Füleki Állami Gazdaságban is érvényesülnek már a gazdasági irányítás új elemei, melyek a tartalékok mozgósítására ösztönzik a Losonci (Lučenec) járás egyik legnagyobb és legeredményesebb mezőgazda- sági vállalatának kommunistáit és a pártonkívülieket egyaránt. KOMMENTÁLJUK HACSI ATTILA Aki gazda, nem legyint A gazdasági mechanizmus átalakítása a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban együtt jár a gazdasági szabályozók, az elvonási politika, valamint a nagykereskedelmi és felvásárlási árak módosításával. Előzetes számítások szerint a tervezett változások átlagosan mintegy harminc százalékkal növelik a mezőgazdasági termelés költségességét. Ez a tény az önfinanszírozás megalapozásának feltételei közepette nyereségcentrikus gondolkodásra kényszeríti a gazdasági vezetőket. Meghatározó szerepe lesz a megfontolt vállalkozásnak, a naprakész információk birtokában hozott, gazdaságilag indokolt döntéseknek. A mindennapi gyakorlatban méginkább előtérbe kerül a jó tapasztalatok, a tudományos vívmányok és progresszív módszerek alkalmazására való törekvés. Természetesen nem csupán a termelésben, de a munkaszervezésben és a javadalmazásban is. Számtalan példa tanúsítja, hogy a kollektív és egyéni anyagi érdekeltség elmélyítése kedvezőbb feltételeket teremt a fejlesztési elképzelések megvalósításához, a termelés mennyiségi és minőségi mutatóinak javításához. A pártalapszervezetek évzáró taggyűlésein, a közelmúltban lezajlott zárszámadó közgyűléseken és értékelő konferenciákon sok szó esett arról, hogy a szövetkezetek, állami gazdaságok és közös mezőgazdasági vállalatok gazdálkodásában éppen a belüzemi önelszámolás, illetve a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás alapelveinek következetes érvényesítése vezetett döntő fordulathoz. Persze csupán azokban a gazdaságokban, ahol nem kényszerből vagy tessék-lássék alapon határozták el a változtatást. Például a Nitrianska Streda-i, a Dolný Hričov-i, a Somorjai (Šamorín), a Nová Ves nad Žitavou-i Efsz-ben és néhány további mezőgazdasági vállalatnál, ahol a gazdasági vezetés felismerte az egyenlősdi felszámolásában rejlő előnyöket és hathatósan támogatta a dolgozókollektívák kezdeményezését, vitathatatlan eredményeket hozott a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás érvényesítése. Figyelmet érdemlő tapasztalat, hogy a termelési és értékesítési feladatok teljesítéséhez, illetve a minőség javításához fűződő kollektív és egyéni anyagi érdekeltség elmélyülésével egyenes arányban javult a munkához való hozzáállás, tökéletesebbé vált a szervező, irányító és ellenőrző tevékenység, s megszilárdult a terv- és technológiai fegyelem. A közvetlen érdekeltség kihatott a munkaidő és a helyi feltételek kihasználására, s a dolgozókollektívák tagjait fokozott anyag- és energia-takarékosságra ösztönözte. Általános megfigyelés, hogy a brigádrendszerben dolgozó önelszámolási egységeknél javult a gépekről, az állatokról és általában a termelőeszközökről való gondoskodás. A kollektívák tagjai fellépnek a tervezésben, az irányításban és a javadalmazásban előforduló formalizmus ellen, s megkövetelik, hogy a termelési értekezleteken a feladatokon kívül a feltételekről és a kollektíva jogairól is beszéljenek. Sőt. Év közben a kollektívák azonnal számonkérik, ha a gazdasági vezetés nem gondoskodik kellőképpen a feltételek megteremtéséről. Sok helyütt a vezetők talán éppen azért halogatják a progresszív munkaszervezésre való áttérést, mert tudják, hogy az velük szemben is fokozott igényeket támaszt. A közvetlen érdekeltség a közös tulajdon védelmére és a kollektív munkaszellem formálására is megtanítja az embereket, akik szükség szerint kölcsönösen segítik, ellenőrzik és ösztönzik egymást. Itt már nem intézik el kézlegyintéssel, ha szakszerűtlen munkavégzés következményeként kell javításra küldeni a traktort, kényszervágásra az állatokat. A kollektíva nem nézi el, ha almozáskor Péter a villa nyelével buzdítja mozdulásra az állatot, ha a Julis néni a huszadik tehén tőgyét is az elsőnél használt vízzel akarja tisztára mosni, vagy műszak végeztével Pista degeszre tömi a táskáját malactáppal. Apróságok, de ezektől is függ, mennyi pénz kerül a közös kasszába s a hónap végén a borítékokba. így éled újra és erősödik meg az emberekben a jó gazdát jellemző gondolkodásmód, melyet jó ideje hiányoltunk, és amelyre a fejlődés ütemének meggyorsításához, de főleg a gazdálkodás nyereségesebbé tételéhez feltétlenül szükségünk van. KÁDEK GÁBOR HELIKOPTERES MENTŐSZOLGÁLAT A gyors segítség életeket menthet A Popradi Vagongyár Ján Chlapuka mérnök vezette komplex racionalizálási brigádja 1130 kilogrammal csökkentette a Gags típusú vagonok súlyát. A könnyebb vagonok gyártása 29 normaórával kevesebb időt vesz igénybe. Az évente előállított 1200 kocsi esetében ez 8,8 millió korona megtakarítást jelent, ezen kívül 313 ezer kilowattóra villamos energiával fogyasztanak kevesebbet. Felvételünkön Jozef Busin a Gags vagon alvázát hegesztí. (Jozef Veselý felvétele - ČSTK) Az emberi életek mentésére hivatott intézményekben egyre fontosabb szerep hárul a gyors beavatkozást elősegítő korszerű technikára. Hatványozottan érvényes ez olyan hegyvidékeken, mint a Magas-Tát- ra, ahol a bajba jutottak megközelítése a legtöbb esetben nagyon bonyolult. Közismert, hogy az Alpokban már jó néhány éve speciális helikopterek segítik, gyorsítják a hegyi mentő- szolgálat munkáját. A Magas-Tátrá- ban első ízben 1962-ben használtak helikoptert egy súlyosabb balesetnél. Az elmúlt év decemberének elejétől ez év februárjának végéig naponta találkozhattak a Magas- Tátra látogatói egy „próbaüzemelő“ helikopterrel. Ez a gép a közlekedési, illetve egészségügyi tárcák jóvoltából, a Tátrai Nemzeti Park, a kassai (Košice) és Banská Bystrica-i kerületi egészségügyi intézet kezdeményezésére kísérletképpen került a Magas-Tátrába. Az üzemeltetési költségeket a Szlovák Állami Biztosító vállalta magára. A „próbaidő" lejárt, jelenleg értékelik a helikopteres hegyi mentő- szolgálat néhány hetes munkáját. A munkálatok szervezőinek, irányítóinak véleménye, alapjában véve, egybehangzóan kedvező.- A rendelkezésünkre álló idő alatt csaknem negyven alkalommal alkalmaztuk a helikopteres mentést - közölte Mária Kriššáková orvosnő, a poprádi kórház mentőszolgálatának vezetője. - Jelentős előnyei vannak az ilyen mentésnek. A helikopter segítségével gyorsabban deríthetjük fel a baleset helyszínét, s a bajba jutottakat. A megközelítésük, a szükséges elsősegélynyújtás, s egyéb orvosi beavatkozás, az elszállítás is gyorsabb. S ez nem lebecsülendő szempont, még akkor sem, ha a megszokottnál költségesebb a beavatkozás. Minden esetben emberi életek megmentéséről van szó. A poprádi repülőtéren hajnaltól sötétedésig megszakítás nélkül készenlétben állt a helikopter, s annak személyzete - két hegyi mentő és egy orvos. Mindannyian előzőleg speciális „repülőmentős“ kiképzésben részesültek. Mi az ő véleményük?- Nagy segítséget jelent a helikopter a bajba jutottnak és a segítséget nyújtani igyekező mentőcsoportnak is - hangsúlyozta Milan Husár, az egyik szolgálatos mentős.- De ez a Mi-8-as gép nagyon érzékeny a tátrai időjárási viszonyokra. Például egy igen nehéz, lavinás terepről csupán a harmadik próbálkozásnál sikerült fedélzetre hoznunk és elszállítanunk egy német turista tetemét. Pedig Hradský kapitány igazán mestere gépének. Több olyan géptípus van, amely alkalmasabb a hegyi mentéshez. Ilyen például a BK-117-es helikopter. Mindezekkel egyetért Andrej Mlynár, a Tátrai Nemzeti Park hegyi szolgálatának főnöke is, aki még megjegyezte:- Már évek óta szorgalmazzuk helikopterek alkalmazását a mentési munkálatoknál. Szakembereink már vannak, de tapasztalataink szerint a hegyvidéki, tátrai időjárási viszonyoknak megfelelő géptípust, helikoptert kell választani. Reméljük, hogy azok a szervek, amelyek a végleges döntést hozzák ebben a kérdésben, szintén hasonló véleményen lesznek. Az első alapvető lépés tehát már megtörtént annak érdekében, hogy a magas-tátrai mentőszolgálat nehéz, áldozatos munkáját gyorsabbá, hatékonyabbá tegyék megfelelő típusú helikopter alkalmazásával. Mindannyian tudjuk, baleseteknél a gyors beavatkozás életeket menthet meg. Ennek érdekében anyagi áldozatokat érdemes, és kell hozni. KULIK GELLÉRT ÚJ SZŐ 4
