Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-23 / 69. szám, szerda
A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE MÓDOSÍTÁSÁNAK ALAPELVEI A CSKP KB Elnöksége, a CSSZSZK kormánya, a CSSZSZK Nemzeti Frontjának Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Központi Tanácsa, a Szövetkezetek Központi Tanácsa és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága nyilvános vitára bocsátja a Munka Törvénykönyve módosításának alapelveit. Meggyőződésük, a dolgozók úgy értékelik a nyilvános vitát, mint a törvényalkotásban való közvetlen demokratikus részvétel formáját, s annak tudatában kapcsolódnak a vitába, hogy felelősség hárul rájuk a gazdasági, szociális és jogi politika kidolgozásáért, a nemzeti jövedelem növelésének céljai reálisak, elérésük lehetséges. Egyúttal elvárják, hogy a nyilvános vita alkalom lesz arra, hogy az egyes munkahelyeken felülbírálják a 8. ötéves terv feladatainak teljesítését, a munkaszervezés, a gazdaságosság és a munkafegyelem alakulását, s ezzel hozzájárulnak a kezdeményezés kibontakoztatásához a feladatok teljesítése során. A vita május 21-ig elsősorban a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom alapszervezeteiben, az efsz-ekben és más szövetkezetekben folyik majd. A Csehszlovákia Kommunista Pártjának kezdeményezésére megkezdett és vezetésével megvalósuló társadalmi átalakulást a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és a dolgozó értelmiség aktív demokratikus részvétele feltételezi. Célja a népgazdaság sokoldalú intenzifikálása, valamint a források megteremtése a nép életszínvonalának növeléséhez és megszilárdításához. Ennek során rendkívüli jelentősége van a dolgozók és a szakszervezetek jogai, s kötelességei rögzítésének a munkajogi viszonyokban Ezért a gazdasági mechanizmus átalakítását feltételező jogszabályok közé tartozik a Munka Törvénykönyvének a módosítása. Ez a módosítás jelentős társadalmi jogi dokumentum lesz, amely a CSKP XVII kongresszusának határozataiból indul ki Célja a szocialista demokrácia további elmélyítése, a létbiztonság megszilárdítása, a fegyelem és a rend megerősítése a népgazdaság és az igazgatás valamennyi ágazatában A dolgozók és a gazdasági irányítási szervek bíráló észrevételei nyomán a hetvenes és a nyolcvanas évek fordulóján felmerült a Munka Törvénykönyve módosításának szüksége. Ezért a gazdasági és szakszervezeti szervek, valamint a képviselőtestületek tagjai már néhány éve politikai-jogi szempontból elemzik az érvényes munkajogi rendelkezéseket A gazdasági szempontokon kívül figyelembe vették a társadalmi-jogi szempontokat. a szocialista demokrácia fejlődését, valamint a KGST-országok gazdasági integrációjának elmélyülését. Megmutatkozott, hogy módosítani kell a Munka Törvénykönyvéi a dolgozók mobilitásának fokozása, célszerű elhelyezésük, a termelés és a szolgáltatások intenzifikálásában való hatékony érvényesülésük, továbbá a vezetők tekintélyének es felelősségének növelése, a munkafegyelem megszilárdítása és a dolgozók munkajogi biztonságának megerősítése érdekében A dolgozók túlnyomó többsége támogatja ezeket a célokat, feladataik becsületes teljesítésével megteremtik a feltételeket a társadalom további fejlesztéséhez A Munka Törvénykönyve szabályozza az emberi tényező szerepét a munkafolyamatban. összhangban kell állma az állami vállalatról. a mezőgazdasági szövetkezetekről, valamint a lakás-, a fogyasztási- és az ipari szövetkezetekről szóló törvényekkel. A Munka Törvénykönyve a feltétele e törvények telies alkalmazásának Az átalakítás következetes és sokoldalú végrehajtása ennek során növekszik a vállalatok és szövetkezetek önállósága és felelőssége - szükségessé teszi, hogy a Munka Törvénykönyve is kifejezze a dolgozókollektívák a vállalatok, üzemek és szövetkezetek teljes jogú és felelős gazdái Figyelembe kell venni a dolgozókollektíva önigazgatási helyzetének fő koncepcióját, az önálló elszámolás teljes bevezetését, a termelésben a közvetlen szocialista demokrácia új formáit, a vállalatoknak és szövetkezeteknek a gazdasági és szociális fejlesztésére vonatkozó széles körű döntési jogát, valamint a vezetők demokratikus választhatóságát. A Munka Törvénykönyvének meg kell határoznia, hogy a dolgozókollektiva önigazgatásának új feltételei, valamint a dolgozóknak az irányításban való részvétele bevált formáinak alkalmazása során elmélyül a termelés, valamint a szocialista szervezetek gazdálkodása irányításának demokratikus jellege, nő a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerepe és helyzete az önigazgatás érvényesítésében, a dolgozók jogainak védelmezésében mind a munkafolyamatban, mind a társadalmi ellenőrzésben is. A szervezetek és a dolgozók kapcsolatában el kell mélyíteni a |ogok és kötelességek kölcsönös egyensúlyát, a munkaeredmények szerinti javadalmazás alapelveit, leküzdve az egyenlösdit, tökéletesíteni kell a munka- és szociális feltételek normáit, betartani a rendet és a munkafegyelmet a termelésben, s következetesen érvényesíteni a társadalmi igazságosságot, ami döntő tényező minden egyén minőségi és felelős munkája szempontjából A társadalmi fejlődés új feltételeivel összhangban el kell mélyíteni azon dolgozók munkajogi és szociális garanciáit, akik a termelésben, a szolgáltatásokban és a népgazdaság más ágazataiban feladataik rendes teljesítésével megteremtik a feltételeket a társadalom gazdasági és szociális fejlesztéséhez Ugyanakkor fel kell lépni a hanyagság, az élösködés, a szociális vívmányokkal való visszaélés és a jogtalan vagyonszerzés megnyilvánulásai ellen A dolgozók és a szervezetek termelési és munkafolyamatban való helyzetére vonatkozó változások és kiegészítések, amelyek a gazdasági mechanizmus átalakításából következnek, s amelyet a Munka Törvénykönyve módosítása révén valósítunk meg, alapvető össztársadalmi jelentőségűek A munkajogi viszonyban levő, illetve a szövetkezetekben tagsági viszonyban levő nyolc és fél millió állampolgárt érintenek A Munka Törvénykönyve módosításának alábbi alapelvei kerülnek nyilvános vitára: I. A dolgozók részvételének bővítése a szervezet fejlesztésében, irányításában és tevékenységének ellenőrzésében 1. A szervezet dolgozói részt vesznek a szervezet fejlesztésében, irányításában és tevékenységének ellenőrzésében a dolgozókollektiva szocialista önigazgatása és főként a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom illetékes szervei által szervezett részvételi formák révén A vezető dolgozók kötelesek teljesíteni az illetékes szakszervezeti szervezetekkel és szervekkel szemben előirt kötelességeiket. 2. A vezető dolgozók, akiknek az új körülmények közt megnövekszik a jogkörük és felelősségük, kötelesek lesznek folyamatosan megteremteni a dolgozóknak a szervezet fejlesztésében és irányításában, valamint tevékenységének ellenőrzésében való fokozottabb részvételéhez szükséges feltételeket és kihasználni a dolgozók, a szakszervezeti szervek és más társadalmi szervezetek tapasztalatait, hozzászólásait és javaslatait. 3. A szervezetekben a munkaszervezés és lavadalmazás kollektív formáit kell érvényesítem annak érdekében, hogy hatékonyabban legyenek kihasználva a dolgozókollektivák alkotó erői a munka termelékenységének, a gazdaságosságnak, a termelés hatékonyságának lehető legmagasabb növelésére, minőségének javítására és a tudományos-műszaki haladás eredményeinek a gyakorlatban való gyorsabb alkalmazására Ezeket a kollektív formákat a Munka Törvénykönyve rögzíti majd az adott kollektíva helyzete és feladatai szempontjából 4. A dolgozók nevében az illetékes szak- szervezeti szerv és a vállalat nevében annak vezetője kollektív szerződést köt a szervezet szociális-gazdasági fejlesztésére, a dolgozók jogos érdekeinek és szükségleteinek tiszteletben tartására, a dolgozók munkafeltételeinek, illetve egészségügyi, szociális és kulturális feltételeinek, beleértve a szabad idő lehető legcélszerűbb kihasználása feltételeinek megteremtésére és az elvtársi együttműködés viszonyainak szilárdítására Az állami vállalatról szóló törvény szerint a kollektív szerződésben lesznek lebontva a szociális tevékenység területére a gazdasági és szociális fejlesztés tervében meghatározott feladatok A szervezet jogköreivel összhangban a kollektív szerződésben lesznek meghatározva a munka- és bérfeltételek, továbbá a kollektívák és egyének szükségleteinek finanszírozására szolgáló források képzésének és elosztásának módjai, főként a munkaérdemek szempontjából A kollektív szerződés időben történő megkötése feltételeinek előkészítéséért, a kollektív szerződésben a szervezetre rótt kötelmekért és teljesítésük idejében történő ellenőrzéséért a Munka Törvénykönyve szerint a szervezeten kívül felelősséggel tartoznak majd a vezetők funkciójuk terjedelmében, és további, a kollektív szerződésben név szerint említett dolgozók is. Ezeknek a kötelességeknek vétkes megszegését a munkaviszonyból eredő kötelességek megszegésének kell tekinteni és a következményeket a Munka Törvénykönyve idevonatkozó rendelkezései alapján érvényesíteni. ^ 5. Az efsz-ek és az ipari szövetkezetek tagjainak munkajellegü viszonyaira akkor irányadó a Munka Törvénykönyve, ha erről a szövetkezeti-jogi előírások kimondottan rendelkeznek Abban az esetben, ha a szövetkezet munkaviszony keretében vagy munkaviszonyon kívül végzett munkáról szóló megegyezés alapján foglalkoztat valakit, az Így létrejött munkajogi viszonyokat ugyanúgy, mint eddig, a Munka Törvénykönyve alapján kell megítélni 6. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom részvétele elválaszthatatlan alkotóeleme a munkajogi viszonyoknak Az egységes foldmüves-szövetkezetek és az ipari szövetkezetek tagjainak munkajellegü viszonyaiban ezt a feladatot - amennyiben a központi szervek kel való együttműködésről van szó - a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége és az illetékes szövetkezeti szövetségek látják el 7. Az önigazgatás hatékony érvényesítése, a dolgozók érdekeinek védelme és a társadalmi ellenőrzés kedvező feltételeinek kialakítása érdekében növekedni fog a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottsága vagy vállalati bizottsága tagjának, illetve a munkaügyi döntőbizottság tagjának védelme, megbízatása ideje alatt és a megbízatása megszüntetésétől számított két évig Az említett tisztségviselőket más munkakörbe vagy más munkahelyre áthelyezni, munkaviszonyukat felmondani vagy azonnali hatállyal megszüntetni csak az illetékes felsőbb szak- szervezeti szerv előzetes beleegyezésével lehet. II. A munka javadalmazása és a munkaakadályok 8. A népgazdaság általános mtenzifikála- sának követelményével elválaszthatatlanul összefügg a munkabérnek, mint a munka motiválása, illetve a munka és eredményei szerinti differenciálás hatékony eszközének következetes kihasználása. A dolgozók szempontjából a munkabér életszínvonaluk biztosításának fő forrása. A bérpolitika alapvető feladata az lesz, hogy a társadalom szociális-gazdasági fejlesztése feladatainak teljesítésében megszilárdítsa a munkabér aktív funkcióját, megszüntesse az egyenlösdit a munka javadalmazásában és megszilárdítsa a munkában szerzett érdemek funkcióját. A munkabérnek hozzá kell járulnia az egyes dolgozók és dolgozókollektívák érdekei, valamint az össztársadalmi érdekek közti összhang kialakításához. Növekszik a szervezetek jogköre és felelőssége a munka javadalmazásában 9. A szervezetek a költségekbe foglalt munkabéreket a központilag megállapított tarifarendszerek és a munkabér további alkotóelemei felhasználásának keretszabályai szerint fizetik; önállóan a saját belső bérszabá- lyaiŕc és a kollektív szerződések alapján fizetik ki a munkabér eredménytől függő részét a részesedési alapból, melyet a béreszközök képzésének és felhasználásának meghatározott módjával összhangban alakítanak ki önállóan döntenek majd a munkabér egyes formáinak (darabbér, időbér, vagy nyereségarányos bér, jutalmak, prémiumok, személyes értékelés és nyereségrészesedés) érvényesítéséről. 10. Új szabályként lesz megállapítva, hogy a munkabér nem csupán a végzett munka mennyiségéföl, minőségétől és társadalmi jelentőségétől függ. hanem a dolgozókollektiva és a szervezet eredményeitől is azzal, hogy a munkabérnek ez a része nem lesz szavatolva. 11. Új elemként jelenik meg a szabályozásban, hogy a dolgozónak, aki bármilyen okból olyan munkakörben dolgozott, amelybe akarata ellenére, jogsértően helyezték át, jogigénye keletkezik a munkabérnek az átlag- keresete összegéig való kiegyenlítésére. Az elért munkabérhez ugyanez a kiegyenlítés jár annak a dolgozónak is, akit büntetőeljárás következtében más munkakörbe helyeztek át, feltéve, ha nem lesz jogerősen elítélve szándékosan elkövetett bűntettért 12. A túlmunkáért elvben pótszabadidöre keletkezik jogigény, azzal, hogy ez az elért munkabérhez járó túlmunka-pótlékhoz való jogigényre változik, ha a dolgozónak nem adják ki a túlmunkáért járó pótszabadidöt legkésőbb három hónapon belül, vagy ha a szervezet nem hoz ebben a kérdésben előzetes döntést 13. Az állami vállalat szocialista önigazgatási tanácsa tagja közéleti funkciójának gyakorlása fizetett közérdekű munkaakadályként lesz elismerve 14. Tekintettel a munkaidő-alap kihasználásának indokolatlan csökkenésére a jövőben a más, közérdekből végzett tevékenységek csupán a feltétlenül szükséges terjedelemre lesznek korlátozva és egységesen lesznek megállapítva. 15. Az eddigi fizetett, fontos személyi munkaakadályok köre bővül például az egészségkárosult gyermekeknek a szociális intézetbe vagy bentlakásos iskolába való kisérésének eseteivel, az esküvőn és temetésen való részvétel egyes eseteivel, valamint a helyi tömegközlekedési eszközök üzemelése időjárási viszonyok okozta késéseinek vagy szünetelésének az eseteivel, ha a dolgozó lakóhelye és munkahelye közti távolság meghaladja az öt kilométert 16. A dolgozó kérésére a szervezet köteles lesz a dolgozó munkabérének megfelelő részét a pénzintézetben nyitott számlájára átutalni. ami a készpénznélküli fizetési mód (folyószámlák) terjedése érdekét szolgálja. III. A dolgozók társadalmilag szükséges mobilitásának elősegítése, célszerű elhelyezésük és hatékony érvényesülésük 17. A dolgozók szükséges mobilitásának elősegítése, célszerű elhelyezésük és hatékony érvényesülésük feltételeit az új jogi szabályozás főként a munkaviszony létrejötte, módosítása és megszűnése, a mellékfoglalkozások és a munkaviszonyon kívül végzett munkákról szóló megegyezések új jogi szabályozásával teremti meg A dolgozók társadalmilag szükséges mobilitása érdekében módosul a munkaviszonynak a szervezet vagy a dolgozó részéről megtett felmondással való megszüntetésének szabályozása 18. A szervezet önállóan fog dönteni abban a kérdésben, hogy az adott dolgozó fölöslegessé vált-e számára, tekintettel a feladataiban, műszaki felszereltségében bekövetkezett változásokra, vagy más szervezési változásokra, vagy tekintettel a munka hatékonyságának növelése érdekében végrehajtott létszámcsökkentésre, és a fölöslegessé vált dolgozó munkaviszonyát felmondhatja 19. Az új szabályozás megkönnyíti a szervezetek számára az olyan dolgozó munkaviszonyának megszüntetését, aki nem ér el kielégítő eredményeket a munkájában, annak ellenére, hogy korábban erre a tényre már figyelmeztették, s a jövőben nem lesz szükség arra sem, hogy ez a figyelmeztetés írásban történjen meg. 20. Új felmondási indokként szerepel az, ha a dolgozó nem felel meg az általa betöltött munkakör gyakorlására való alkalmasság felülvizsgálata (attesztáció) során, amelyet az új szabályozás az állami vállalatról szóló törvénnyel összhangban vezet be 21. A szervezet részéről adott felmondás indokaként szerepel továbbra is az, ha a szervezetet vagy egy részét felszámolják, illetve áthelyezik, ha e szervezet összevonással vagy szétosztással megszűnik, vagy ha az adott szervezeti egységei más szervezet veszi át; a dolgozó oldalán felmerült egészségügyi indok, a munkavégzés szabályok által meghatározott előfeltételeinek nem teljesítése, a rendes munkavégzéshez feltétlenül szükséges követelmények nem teljesítése, s a munkafegyelem megsértésének újraszabályozott indoka. Továbbra is érvényes marad, hogy a szervezet csak a szakszervezeti szerv előzetes beleegyezésével szüntetheti meg a dolgozó munkaviszonyát felmondással (18-21 sz. alapelvek); ez a beleegyezés továbbra is szükséges lesz a munkaviszonynak a szervezet részéről történő azonnali hatályú megszüntetésénél is. 22. A dolgozók jogosultak lesznek felmondani munkaviszonyukat bármilyen indokból, vagy akár az indok megjelölése nélkül is, mégpedig a meghosszabbított 6 havi felmondási idő nélkül, melyet a szervezetek eddig érvényesíthettek. 23. Az új szabályozás egységes felmondási időt vezet be, mind a szervezetek, mind a dolgozók részére, amely két hónap lesz. tekintet nélkül a felmondás indokára és a dolgozó életkorára. 24. A szervezeteket törvény kötelezi ma|d arra, hogy a nyugdíjkorhatárhoz közeledő dolgozóikkal idejében megvitassák a munka- viszony megszüntetését, vagy a nyugdijigé- nyuk megnyílta utáni további foglalkoztatásukat a munkaviszony keretén belül 25. Annak érdekében, hogy a meghatározott időre szóló munkaviszonyok létrehozása ne kerülhessen összeütközésbe a társadalmi érdekekkel, s hogy ne legyen csökkentve (Folytatás a 4. oldalon)
