Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-23 / 69. szám, szerda
A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE MÓDOSÍTÁSÁNAK ALAPELVEI (Folytatás a 3. oldalról) a dolgozók jövőbeni foglalkoztatással kapcsolatos jogbiztonsága, a határozott időre szóló munkaszerződést legfeljebb két évre lehet megkötni, és korlátozva lesz az ilyen munkaszerződés ismételt megkötése ugyanazzal a dolgozóval; meg lesznek határozva továbbá azok az esetek is, amikor teljesen kizárt a határozott időre szóló munkaviszony megegyezéssel való létrehozása (pl azokkal, akik a középiskola vagy a főiskola elvégzése után először lépnek munkaviszonyba olyan munkára, amely megfelel a képzettségüknek, a fiatalkorúakkal, s a nehezen elhelyezkedő személyekkel) Figyelembe lesznek véve azok a társadalmilag indokolt kivételek, amelyek lehetővé teszik ezeknek a munkaviszonyoknak két évet meghaladó időre való létrehozását (például a tudományos akadémia tudományos dolgozóival, a művészeti irányzatú közép- és főiskolák végzőseivel, a tudomány, a kutatás és a fejlesztés alkotó dolgozóival, a főiskolai oktatókkal). 26. A határozott időre létesített munkaviszony megszűnik egyrészt az előre meghatározott idő elteltével, megszűnik azonban a Munka Törvénykönyve által meghatározott további módokon is: beleértve azt, hogy a dolgozó indoklás nélküli felmondással is megszüntetheti határozott időre szóló munkaviszonyát, tekintet nélkül arra, hogy ez a munkaviszony a Munka Törvénykönyve Novellájának hatálybalépése előtt vagy után keletkezett-e. 27. A megegyezésen alapuló, legfeljebb egy havi próbaidő a jövőben három hónapra hosszabbodik, hogy mindkét félnek elegendő idő álljon a rendelkezésére annak eldöntéséhez, hogy folytatni kivánják-e a munkaviszonyt, vagy operatív és az adminisztrálás szempontjából egész egyszerű módon megszüntethetik-e 28. A dolgozóknak az irányítási funkciókban való operatívabb cserélése megkönnyítése érdekében bővül azoknak a vezető dolgozóknak a köre, akiknek munkaviszonya a szervezet vezetője általi kinevezéssel jön létre. Ha ezeket a vezető dolgozókat visszahívják tisztségükből, a szervezet beoszthatja őket a megegyezéstől eltérő, de a képzettségüknek megfelelő munkakörbe is, még ha a funkcióból visszahívott dolgozó ezzel nem is ért egyet. A dolgozónak ezt követően az elvégzett munkája szerint jár díjazás. 29. Annak érdekében, hogy jobb feltételek alakuljanak ki a szervezetek közti együttműködéshez. főként a tudomány és a technika eredményeinek a gyakorlatba való bevezetése során és más esetekben is, pl az Un. sztázsok esetében, új munkajogi intézmény kerül bevezetésre - a szervezet és a dolgozó közti megegyezés arról, hogy a dolgozó ideiglenesen más szervezethez lesz beosztva munkavégzésre. 30. A szolgáltatások, a mezőgazdasági csúcsmunkák és más, munkaerővel eddig nem biztosított tevékenységek ellátása érdekében lehetőség nyílik a mellékfoglalkozások rugalmasabb létrehozására azzal, hogy megszűnik a fómunkáltató előzetes beleegyezésének feltétele. A főmunkáltató utólag kifejezheti egyet nem értését a mellékfoglalkozás létrejöttével, ha a mellékfoglalkozás keretében végzett munka akadályozza a dolgozót abban, hogy a főállásból eredő kötelességeit teljesítse vagy ha a mellékfoglalkozás keretében végzett munka károsan hat a dolgozó egészségére, vagy ha más módon kerül összeütközésbe az általa végzett munkára vonatkozó előírásokkal. 31. Számolva azzal, hogy a gazdasági vagy más társadalmi indokok ezt megkövetelhetik. a CSSZSZK kormánya felhatalmazást kap arra, hogy a mellékfoglalkozások munkaidejére vonatkozóan korlátozásokat állapítson meg Ugyanakkor lehetővé válik a mellékfoglalkozások rugalmasabb megszüntetése is A felmondási idő egy hónapról 15 napra csökken a munkáltató részéről történő felmondáshoz nem lesz szükséges a szakszervezeti szerv előzetes beleegyezése. Itt nem lesz érvényben a felmondási tilalom sem, s a szervezet nem lesz köteles a felmondás előtt a dolgozónak más munkahelyet felkínálni. 32. A munkaviszonyon kívül végzett munkákról szóló megegyezések lehetővé teszik a dolgozók kezdeményezésének kihasználását a szolgáltatások javítására és a munkaerő-ellátás biztosítására számos olyan tevékenységnél, melyek eddig nem voltak ellátva munkaerővel. Jelenleg a munkafeladat elvégzéséről szóló megegyezést csak egyedi munkafeladatok végrehajtására lehet megkötni, a munkatevékenységről szóló megegyezés pedig az ismétlődő tevékenységekre vonatkozik. Mivel a munkafeladat elvégzéséről szóló megegyezést nem kell Írásban megkötni, és nincs korlátozva a megállapított heti munkaidő felére, s végül az ilyen megegyezés alapján elért kereset nem számít be az egyes továbbdolgozó nyugdíjasok korlátozott kereseti lehetőségébe (évi 22 ezer korona), gyakran használták ezt fel a munkatevékenységről szóló megegyezés megkerülésére Ilyen tapasztalatok után kerül sor a két megegyezés meny- nyiségi megkülönböztetésének bevezetésére A munkafeladat elvégzéséről szóló megegyezés csak olyan munkafeladatra köthető meg, melynek feltételezett terjedelme nem haladja meg a 100 órái egy naptári évben 33. Ezzel szemben a munkatevékenységről szóló megegyezést a munkák feltételezett terjedelmére való tekintet nélkül lehet megkötni, de ez a feltételezett terjedelem nem haladhatja meg a megállapított heti munkaidő felét. A munkatevékenységről szóló megegyezést továbbra is írásban kell megkötni Ugyanúgy, mint a mellékfoglalkozás esetében, a munkatevékenységről szóló megegyezés megkötésének sem lesz előfeltétele a dolgozó fömunkáltatójának eddig megkövetelt előzetes beleegyezése, illetve ez helyet tesitve lesz a szervezet esetleges utólagos egyet nem értésével 34. Az olyan társadalmilag feltétlenül szükséges munkák elvégzése érdekében, melyekre mindmáig jellemző a munkaerőhiány, mint például a mezőgazdasági csúcsmunkák, a szolgáltatások és további hiányolt tevékenységek, lehetővé válik, hogy a dolgozók a főállásukból származó szabadságuk idejére párhuzamos munkaviszonyokat létesítsenek más szervezetek számára végzett munkára, méghozzá esetenként a teljes megállapított heti munkaidőre és anélkül, hogy ehhez szükséges lenne annak a szervezetnek a beleegyezése, amely a dolgozót a megállapított heti munkaidőben foglalkoztatja. Ez a párhuzamos munkaviszony nem lesz mellékfoglalkozás. 35. Az állampolgárok által végzett szolgáltató tevékenységek bővítése és minőségük javítása érdekében lehetőség nyílik arra, hogy az állampolgárok egymás közt munkaviszonyt létesítsenek, méghozzá nemcsak a személyi szükségletek kielégítését célzó szolgáltatásokra, hanem a nemzeti bizottság engedélye alapján végzett árusítás és más szolgáltatások esetében is. 36. Ami a munkaszerződés tartalmának módosítását illeti, erősítve lesz a szervezet pozíciója, mivel, lehetősége nyílik arra. hogy a dolgozót más munkakörbe helyezze át annak beleegyezése nélkül, ha a dolgozó ellen büntetőeljárás indult a munkafeladatok teljesítésével összefüggésben, a szocialista tulajdonban levő vagyon kárára elkövetett szándékos bűntett gyanúja alapján, s abban az esetben is, ha a dolgozó oldalán ideiglenesen megszűntek a megegyezett munka elvégzéséhez szükséges előfeltételek (például büntetőeljárás olyan dolgozókkal, akik elszámolási kötelezettséggel tartoznak a gondjaira bízott értékekért, a gépjárművezetői engedély ideiglenes bevonásánál). 37. Egyben lehetősége nyílik a szervezetnek arra is, hogy a dolgozót annak beleegyezése nélkül a munkaszerződésben szereplő munkakörtől eltérő munkakörbe helyezze át, ha ezt elkerülhetetlen üzemeltetési szükséglet indokolja Az áthelyezés egy naptári évben az eddigi 30 helyett 60 munkanapig tarthat 38. A dolgozó más munkára való áthelyezésének további indokai érvényben maradnak (egészségügyi indokok, a terhesség vagy az anyai küldetés veszélyeztetése, karantén, jogerős bírósági ítélet vagy jogerős fegyelmi büntetés, a rendes munkavégzés megállapított előfeltételeinek vagy követelményeinek nem teljesítése, állásidők, elemi csapások elhárítása). Nem változik a szakszervezeti szervek hatáskörére sem, a dolgozók más munkakörbe és más munkahelyre való áthelyezésénél. 39. Az új szabályozásban meg lesz állapítva a különleges kapcsolatban levő dolgozók helyzete, mint olyan dolgozóké, akik a saját számlájukra végeznek munkát és a szervezet számára a megállapított kalkuláció alapján fizetnek elvonásokat Ugyanolyan kivételek fognak vonatkozni rájuk, mint a bedolgozókra, azzal a különbséggel, hogy a szervezet munkahelyein is végezhetik a munkát. IV. A munkafegyelem szilárdítása, a munka minőségének és a szocialista tulajdonban levő vagyon védelmének javítása sértéséért adott ún. figyelmeztetés jellegével kapcsolatban; a figyelmeztetés nem fegyelmi büntetés és ezért nem tüntetik fel a dolgozó személyi irataiban. 42. A munkafegyelem súlyos vagy ismételten előforduló kevésbé súlyos megsértésénél a dolgozókat nagyobb anyagi bírsággal sújthatják, amely 3 hónapig terjedően elérheti az alapbér 15 százalékát, a jelenlegi 10 százalék helyett A munkafegyelem ismételt és egyben súlyos megsértése eseteiben a jelenlegi három hónapról hat hónapra hosszabbítható meg az az idő. amely alatt fegyelmi eljárással, az alapbér újra. egészen 20 százalékáig terjedően csökkenthető. A fegyelmi büntetés a jelenlegi egy hónap helyett két hónapon belül róható ki, s ennek a határidőnek a meghosszabbítása a felelős vezetőnek lehetővé teszi a fegyelmi felelősség eredményesebb érvényesítését. 43. A rugalmasabb fegyelmi eljárás érdekében lehetővé válik, hogy a fegyelmi büntetést közvetlenül az a szerv is megszüntethesse, amely kiszabta. 44. Szigorúbb lesz a büntetés a szeszes ital fogyasztásáért és az egyéb bóditó szerekkel való visszaélésekért munkaidőben, a szervezet munkahelyein, mégpedig olyanformán, hogy ezt a fegyelmi szabálysértést a munkafegyelem súlyos megsértésének minősítik és bérlevonással sújtják 45. A szervezetnek nagyobb lehetősége lesz felmondani dolgozójának, mégpedig nemcsak a munkafegyelem rendkívül súlyos megsértéséért, mint eddig, hanem a súlyosabb. valamint az ismételt kevésbé súlyos megsértéséért is anélkül, hogy a dolgozót előzetesen figyelmeztetnie kellene az ilyen indítékú felmondás lehetőségére A munkafegyelem megsértése címén felmondás adható az eddiginél hosszabb határidón, két hónapon belül 46. A munkaviszony azonnali hatállyal az eddiginél több okból lesz megszüntethető A szervezet által alkalmazható további megszüntetési indok lesz, ha a dolgozót a munkafeladatok teljesítése során vagy ezzel közvetlen kapcsolatban elkövetett szándékos bűntettért jogerősen legalább hat havi végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, illetve ha a dolgozó nemcsak rendkívül durván, hanem egyben ismételten is megsérti a munkafegyelmet; ez esetben már nem kell majd bizonyítani, hogy a munkafegyelem megtartása érdekében a dolgozó nem tartható a szervezetben a felmondási idő leteltéig A munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésének határideje a jelenlegi 15 nap helyett egy hónap lesz. 47. A munka minőségének javítása érdekében a szervezetek kötelesek lesznek bércsökkentéssel sújtani azokat a dolgozóikat, akik bizonyítottan selejtes gyártmányt állítottak eló, még ha azt esetleg mint megfelelőt át is vette a minőségi ellenőrzés Az egyéb rossz minőségű munkánál, amely nem tekinthető hibás gyártmánynak (selejtnek) a szervezetek kötelesek belső bérszabályaik szerint bércsökkentéssel sújtani a felelős dolgozót arra az időszakra, amelyben megállapították rossz minőségű munkáját 48. A szocialista tulajdonban levő, a dolgozóra bízott vagyon károsodásának megelőzése, a rendteremtés érdekében a szervezetek gyakorolhatják majd azt a jogukat, hogy a területükre történő be-, illetve kilépésnél ellenőrzik a tárgyakat, és a dolgozókat személyi motozásnak vethetik alá Meghatározzák azokat a munkaköröket, amelyek ellátásához nélkülözhetetlen az anyagi felelősségről szóló Írásbeli szerződés 49. Uj cikkelyek fogják sújtani az egyéb bóditó szerekkel való visszaéléseket és a dolgozót szigorúbban vonják felelősségre, ha szeszes italtól vagy egyéb bóditó szertől befolyásolt állapotban selejtet gyárt Ezt a felelősségre vonást szigorítani fogja továbbá az, hogy a dolgozó anyagi felelósseggel fog tartozni (mégpedig a bérlevonáson túlmenően) az általa gyártott selejtért abban az esetben is, ha a műszaki ellenőrzés azt mint megfelelőt átvette; ezért a selejtet átvevő műszaki ellenőr is felelősséggel fog tartozni 50. Tekintettel az állami vállalatok és az egyéb szervezetek bővülő jogkörére, nagyobb lesz a munkarend szerepe, amelyben a vállalat konkrét feltételeinek és szükségleteinek megfelelően tüzetesebben meghatározza a szervezet és a dolgozók kölcsönös jogait és kötelességeit. A munkarend kiadása törvényes kötelesség lesz. 51. A Munka Törvénykönyvében kiegészítik a dolgozók alapvető kötelességeit, hogy azok megfeleljenek az állami vállalatról szóló törvénynek. A vezető dolgozókat fokozott mértékben fogják kötelezni a’ rájuk bízott fegyelmi jogkör alkalmazására, az alacsonyabb irányítási szinten hozott jogellenes utasítások helyreigazítására, a szocialista tulajdonban levő vagyon védelmére és a szocialista törvényesség szilárdítására V. A szakképzettség elmélyítése és növelése 40. Meg kell teremteni a munka- és a technológiai fegyelem szilárdításának, a büntetések következetes alkalmazásának, a munka' fegyelem megsértésének súlyos eseteiben a szigorúbb büntetésnek és a fegyelmi büntetés leegyszerűsítésének jogi előfeltételeit. 41. A fegyelmi eljárás leegyszerűsítésének és meggyorsításának a követelménye olyan változtatással valósul meg, melynek értelmében a legenyhébb fegyelmi büntetés, vagyis a megrovás utólagos bejegyzéssel szóbeli is lehet, s kiszabására a közvetlen felettes is jogosult Ez egyidejűleg eloszlatja a kétségeket a munkafegyelem kevésbé súlyos meg52. Fokozott gondot fordítunk a dolgozók szakképzettségének elmélyítésére és növelésére. A dolgozók kötelesek lesznek rendszeresen elmélyíteni a munkaszerződésben megegyezett munkakör végzésével kapcsolatos képesítésüket. A törvény ennek érdekében a szervezetet feljogosítja, hogy elrendelje a dolgozójának részvételét az oktatáson, amely munkavégzésnek minősül, s amelyért munkabér jár. Ez viszont nem vonatkozik az olyan oktatásra, amellyel a dolgozó szert tesz azokra az előfeltételekre, amelyek a jogszabályok és a követelmények értelmében feltétlenül nem szükségesek a megegyezett munkakör ellátásához. 53. A dolgozóknak joguk lesz az átképzésre és a szervezet ezt köteles biztosítani, ha ez elkerülhetetlen a munkaszervezés változása, a szerkezeti változások, illetve az egyéb ész- szerüsitési intézkedések következtében s amennyiben ez megfelel a társadalom vagy a szervezet érdekének 54. A munkakör betöltésére való alkalmasság vizsgálatánál (attesztálás) központilag határozzák meg azon munkakörök kiválasztásának alapelveit, amelyek betöltésénél az alkalmasságvizsgálat feltétel lesz A vállalat nak munkarendjében kell rögzítenie a rendszeres alkalmasságvizsgálatnak alávetett munkaköröket, annak módját, gyakorlásának tartamát és egyéb körülményeit Külön előírás szerint ugyanígy járhatnak el más szocialista szervezetek is, amelyekre nem fog vonatkozni az állami vállalatról szóló törvény 55. A szervezetek a továbbiakban munkakedvezményeket és anyagi ellátást csak abban az esetben nyújthatnak a továbbtanuló dolgozóiknak, ha a szerzett magasabb képzettség megfelel a szervezet szükségleteinek. 56. A szervezet dolgozójával olyan egyezményt köthet, amelynek értelmében a dolgozó kötelezi magát, hogy bizonyos ideig megmarad adott munkaviszonyában, s ellenkező esetben a szervezetnek megtéríti képzettsége fokozásának költségeit, még akkor is, ha munkaviszonyát a képzettségének fokozását célzó folyamat lezárulása előtt szünteti meg. Meghatározzák a költségeknek azt a legmagasabb összegét, amelyet a dolgozó a munkaviszonyban töltött idő tartalmától függően köteles megtéríteni, amennyiben nem teljesíti a szervezetben való megmaradásának kötelmét Abban az esetben, ha a dolgozó e kötelmének tartama alatt szünteti meg munkaviszonyát és más szervezettel lép munkaviszonyba, akkor ez utóbbi, valamint minden további olyan szervezet, amellyel a dolgozó később lép munkaviszonyba, átvállalhatja ezt a dolgozóval szembeni kötelezettséget, s teljes egészében vagy részben fedezheti a dolgozó képzettsége növelésének korábbi költségeit, amennyiben a dolgozó kötelezi magát, hogy megfelelő ideig munkaviszonyban marad nála, illetve visszaadja a helyette megtérített költségek megfelelő részét. Tekintettel a vállalatok jogkörének bővülésére, az ilyen kötelem átvállalásához már nem lesz szükséges a felettes szerv hozzájárulása 57. Rögzítve lesz a szervezet kötelessége ellenőrizni a képzettség fokozásának lefolyását és eredményeit, valamint annak lehetősége, hogy a dolgozó ne részesüljön munkakedvezményekben és anyagi ellátásban, képtelenné válik annak a munkakörnek betöltésére, amelyre képzettségét növelte, illetve ha a szervezet hibáján kívül - nem tesz eleget kötelességeinek képzettsége növelésében 58. Az adott szervezel kitanult szakmunkásainak stabilizálására a középfokú szakmunkásképző (különleges szakmunkásképző) intézet tanulójával a munkaszerződés megkötése alkalmából írásbeli egyezményt köthet, amelyben a tanuló kötelezi magát, hogy bizonyos ideig, de legfeljebb három évig nem szünteti meg a szervezettel fennálló munkaviszonyát. Amennyiben e kötelme érvényességének ideje alatt munkaviszonyba lép más szervezettel, illetve az új szabályoknak megfelelően tagsági viszonyba lép egységes föld- müves-szövetkezettel, ipari szövetkezettel, vagy szolgálati viszonyba lép, akkor az öt foglalkoztató szervezet köteles lesz teljes egészében arányosan megtéríteni a dolgozót szakmájára felkészítő szervezetnek azokat a költségeket, amelyeket kitanulására fordított. Olyan esetben, ha a dolgozó kötelmének érvényessége alatt átlép egy további szervezetbe, akkor az a költségeknek csak az arányos részét téríti meg. amely megfelel annak az időtartamnak, amelyet a dolgozó munkaviszonnyal kapcsolatos kötelméből kifolyólag előző szervezetében nem töltött ki (Folytatás az 5. oldalon) új mzó 4 1988. III. 23.
