Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-21 / 67. szám, hétfő

Közösen a békéért Az adott lehetőségeket kihasználva A Honvédelmi Szövetség sokrétű tevékenysége A sokrétűség, a jó szervezőmun­ka, az elért eredmények évek óta rangot adnak a Honvédelmi Szövet­ség nyitrai (Nitra) járási szervezeté­nek. 1983-tól a járások versenyében a kerületben háromszor lettek elsők, kétszer pedig a második helyen vé­geztek. Szlovákiai viszonylatban azon járási szervezetek közé tartoz­nak, amelyekről elismerően beszél­nek. A járás lakosainak 8,6 százalé­ka tagja a szövetségnek. A száz­negyvenöt alapszervezetben több mint tizenhétezer tagot tartanak nyil­ván. Egyharmaduk tizennyolc éven aluli fiatal, tizenhat százalékuk pedig nö.- Ezer taggal a legnagyobb és az egyik legaktívabb alapszervezetünk a mezőgazdasági főiskolán van, két­százzal kevesebb tagot számlál a pedagógiai főiskola alapszerveze­te. E két szervezet sokoldalú tevé­kenységet fejt ki, a hallgatók és a tanárok közösen dolgoznak. Ered­ményes munkát végez a járási szék­hely városi szervezete, a sládeőkov­Ľudovit Zelenay cei. a berencsi (Branč), a topoľčian- kyi, a Veľké Zálužie-i alapszervezet is - mondja munkájukról Ľudovít Zelenay, a járási bizottság elnöke. A járás büszke arra a háromszáz­húsz tagjára, akik a repülő- és az ejtőernyős sportnak hódolnak. Eb­ben nagy szerepe van annak, hogy itt van a szlovákiai repülőiskola. Egy-egy rendezvény előtt itt adnak egymásnak találkozót a legjobb ok­tatók és az élsportolók. A helyi repü­lősklub tagjainak van kitől tanulniuk, példát venniük, arról nem is beszél­ve, hogy a Nyitra-Janíkovce-i repü­lőtér már nem egy bajnokság, nem­zetközi vetélkedő színtere volt. Bla­žena Lendrová a siklórepülésben az országos válogatott tagja, Igor Ott pedig a tájékozódási repülésben szerzett számos elismerést s a válo­gatott csapatban is helyet kapott. Az ejtőernyősök a sorkötelesek felké­szítésében is segítenek, ami Pavel Pavluškának, a klub vezetőjének ér­deme.- A mi járásunkban is a sportlövé­szet a legnépszerűbb, amit az elért eredmények mellett az is bizonyít, hogy ennek hódol a tagság negyven százaléka. Főleg a légfegyverek közkedveltek, mivel ezek a tornater­mekben is használhatók. Az alapis­kolák többsége részt vesz a járási lövészligában, a különböző szintű vetélkedőkön. A kisöbű puskák iránt is nagy az érdeklődés. Tevékenysé­güket nagyban hátráltatja, hogy csak öt megfelelő lőterük van. Szá­muk az idén remélhetőleg hárommal nő. Fontosnak tartom ezt a járási lövészliga szempontjából. Legered­ményesebb tagjaink közé tartozik Jozef Kováč és Milan Baluch, az alapszervezetek közül a drazovcei és a topoľőiankyi - folytatja az elnök. Jóval kevesebben érdeklődnek az elektronika iránt. A feltételek nem a legjobbak, de a hat klubban és szakkörben ennek ellenére négy- százötven tag tevékenykedik, akik közül százhúsz a 14 éven aluli fiatal. Kevés a számítógép, klubjaik mégis eredményesek. A pedagógiai főis­kolán közkedvelt a rádiótájékozódá­si verseny. Mivel pedagógus jelöl­tekről van szó, megvan az előfelté­tele annak, hogy a diploma meg­szerzése után valamelyik iskolában jó szakkórvezető lesz belőlük. Ez a szervezet már országos bajnoksá­got is rendezett. A vráblei Tesla üzem alapszervezete tagjainak az elektronika iránti érdeklődése ter­mészetes. Klubjuk tagjai az ERA versenyről több érmet hoztak haza, szlovákiai viszonylatban a legjobbak közé tartoznak. A programkészítés terén sem maradnak el a kerületi, illetve a szlovákiai átlagtól.- Rádiósklubjaink, amelyekből harminchét van, is eredményesek- vélekedik Jozef Šunka titkár.- A klubjaink öt kollektív mozgó állomással rendelkeznek. A nyitrai, a vráblei és a Zlaté Moravce-i klub nagy figyelmet fordít az utánpótlás nevelésére, a fiatalokra. A rádiósa­ink közül már hárman megszerezték a sportmesteri címet. Százhúsz klubban és szakkörben hatezren foglalkoznak a motoros sporttal. Sok rátermett tagjuk van, de az országos vetélkedőkön jó eredményeket egyelőre nem tudnak elérni. A különböző versenyek ren­dezésében már nemegyszer bebi­zonyították, hogy értik a dolgukat. A klubok közül a legsokoldalúbb a nyitrai, amelynek jól felszerelt, ön­segélyes műhelye is van, amely részt vállal a lakossági szolgáltatá­sokból is. A bevételből évente mint­egy negyvenezer koronát ad a szer­vezeteknek a különböző rendezvé­nyek kiadásainak fedezésére, önse­gélyes műhelye van Zlaté Moravce- ban a Calex, Nyitrán a Plastika üze­mi szervezetének és Nyitra-lvanká- ban is. Ezekben évente mintegy 2500 gépjárművet javítanak meg, ami a közlekedésbiztonság szem­pontjából nagyon fontos. A Žitavanyi klubnak autó és motokros pályája A lányokat is érdekli a tájékozó­dási verseny (A szerző felvetelei) van. Tavaly ők rendezték meg az országos bajnokságot, az ideire is megbízatást kaptak. Az autós ország­úti versenyben is igyekeznek a le­hető legjobban helytállni.- Nagy gondot fordítunk a közle­kedésbiztonsági nevelésre - össze­gezi véleményét az elnök. - Évente több mint tízezer amatőr gépjármű­vezető továbbképzéséről gondosko­dunk. A repülőtéren minden évben szakfelügyelet mellett az érdeklődők kipróbálhatják, hogyan viselkedik az autó a jeges úton és megtanulhat­ják, hogy ilyenkor mi a teendő. A já­rási székhelyen van két ciklotriál klubunk is, valamivel több mint ötven taggal. Azért ilyen kevés a tag ma, mert nem tudunk erre a célra gyár­tott kerékpárokat beszerezni. Pedig nagy az érdeklődés. öt klub és szakkör foglalkozik a búvár, illetve a honvédelmi vízi­sporttal. A nyitrai kettes számú alap­szervezet búvárklubja közhasznú munkát is végez. A városi szervezet sportolói a Vágón és a Nyitrán rend­szeresen versenyeket rendeznek. A klubok és a szakkörök segítenek az úszni nem tudók számának csök­kentésében. Csaknem ezren foglal­koznak a modellezéssel és ugyan­csak eredményesen. Sokoldalú tevé­kenységükkel a járási konferencián is bemutatkoznak. A kinológiával több mint háromezren foglalkoznak.- A sorkötelesek felkészítése har­minchét kiképzőközpontban folyik. A iegjobban ellátott és felszerelt a nyitrai, a vráblei, a Zlaté Moravce-i és a Veľké Zálužie-i - állítja az elnök. - Problémát csupán a foglal­kozásokon való részvétel okoz. Egy járási szervezet életéről, eredményéről nehéz átfogó képet adni, sok minden szóba sem kerül. Csak úgy mellékesen említették meg, hogy évente több tízezer órá­nyi társadalmi munkát végeznek. Az eredmények elérésében fontos sze­repük van a választott szerveknek, az önzetlen oktatók és edzők száza­inak. Az évzáró taggyűléseken el­hangzott vélemények szerint csakis aktív tagokra van szükségük, olya­nokra, akik tevékenységükkel hoz­zájárulnak ahhoz, hogy a jövőben is legalább olyan jó eredményeket ér­jenek el a kerületben, mint az előző években. NÉMETH JÁNOS A Bratislava III. Városkerületi Bé­ketanács sokrétű, hasznos tevé­kenységet folytat. Meggyőződhet­tünk erről a tanács közelmúltban megtartott kibővített ülésén, amely ünnepi légkörben, a Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan történelmi jelentőségű találkozójának hatása alatt zajlott le. A városkerületi béketanács dr. Ma­tej Hladík elnökkel az élen műkö­désének viszonylag rövid ideje alatt sokat bizonyított. Tagjai és aktivistái már számos, nem hagyományos - mégis közkedvelt - akciót szer­veztek, amelyek során rámutattak arra, hogy a békés egymás mellett élés a világ minden népének érdeke. Ezzel összefüggésben további ter­veikről beszélgettünk dr. Matej Ha­dikkal, aki egyébként az A. Dérer Kórház és Rendelőintézet igazga­tója.- Eredményeiket értékelve, me­lyik rendezvényüket említené meg külön?- Sokat kellene felsorolnom. A leglátogatottabbak a gyermekek és a fiatalok részvételével megrende­zett akciók voltak. Fontos, hogy a gyermekeket hazaszeretetre ne­veljük és a béke iránti vágyat oltsuk beléjük. Személyesen részt vettem Az orvosok, egészségügyi és tudo­mányos dolgozók a békéért címmel, a nagy októberi szocialista forrada­lomnak és a Békedekrétum kiadásá­nak a 70. évfordulója alkalmából a Figaro vállalatnál megrendezett összejövetelen. Szintén ebben a csokoládégyárban szerveztük meg A tudomány békés célokra való felhasználásáért című hagyomá­nyos akciónkat. Azért a Figaróban, mert itt jól dolgoznak a békeaktivis­ták, megfelelő módszerekkel a bé­kéért vívott harcra mozgósítják az alkalmazottakat.- Miképp használják ki tapaszta­lataikat további munkájuk során?-Továbbra is szeretnénk meg­szervezni a hasonló, és más, a la­kosság körében érdeklődéssel foga­dott rendezvényeket is. Az idén a városkerületünkben tevékenykedő kiváló tudományos dolgozókat is meg szeretnénk nyerni arra, hogy segítsenek munkánkban. Ez a cé­lunk a már említett - Az orvosok, egészségi és tudományos dolgozók a békéért - rendezvény megszerve­zésével is. Gondolom, ők sokat te­hetnek azért, hogy bolygónk népei békében élhessenek. Munkánk to­vábbra is arra irányul, hogy polgár­társainkat a haza védelméhez és a békeharchoz való konkrét hozzá­járulásra ösztönözzük. Meg akarjuk nyerni a fiatalokat, a pedagóguso­kat, az írókat és a művészeket a bé­kemozgalom támogatására, azon feladatok teljesítésére, amelyek a társadalom átalakításával függnek össze. Fokozott figyelmet fordítunk a csehszlovák és a nemzeti béke­mozgalom létrejöttének közelgő 40. évfordulója alkalmából tartandó ren­dezvénysorozat előkészítésére is. JOZEF SLUKA törekedtünk. Megszigorítottuk a ki­menő gépkocsik ellenőrzését...- Az üzemi rendész még az intéz­kedés kiadásának napján felhívott- vágott közbe Vázsonyi Éva -, hogy vonatkozik-e az utasítás az igazgató autójára is. Mi történik, ha egyszer kinyittatja az igazgatóval a csomag­tartót?- Meg is tette, de nem ez a lé­nyeg - legyint Vágó Árpád. - A leg­fontosabb az, tapasztalják az embe­rek, a közöst személyre való tekintet nélkül, mindenkivel szemben védi a gazdaság. Talán ez is gondolko­dásra készteti őket, annak tudatosí­tására, a gazdaság vagyona nem lehet közpréda.- Az említett intézkedések inkább csak megelőző jellegűek. Mi történik akkor, ha mégiscsak kárt szenved a gazdaság?- Ez már ugye a károkozás konk­rét körülményeitől, a kár összegétől függ - válaszolja Vázsonyi Éva.- Mint már említettem, a bűnösöket nem takargatjuk, és megköveteljük tőlük a kár megtérítését is. Megtesz- szük ezt akkor is, ha a kárt valaki nem szándékosan és nem bűncse­lekménnyel okozta. Tízezer koronás károkat nem tudnánk ilyen módon megtéríttetni, de a dolgozók havi át­lagkeresetének háromszorosát kö­vetelhetjük, pontosabban kötelesek vagyunk erre. Ezenkívül vannak bi­zonyos belső szabályzataink, kollek­tív szerződésünk is, amely különféle jogosultságokat biztosit dolgozóink számára, s megállapítja egyben ezek megvonásának feltételeit. Sok ezer koronát kockáztat például az, aki takarmányt lop. Először is fegyelmi büntetést kaphat, vagy a bíróság ítéli el. Ez a két körülmény kizárja annak lehetőségét, hogy év végén részesedést kapjon, elveszti a gabonavásárlásra való jogigényét s ráadásul pedig még a gyűlésen is foglalkozunk ügyével. Egyébként az ilyen esetek intézésébe bevonjuk a szakszervezetet, ami garanciá­kat nyújt a dolgozónak az esetleges szubjektivizmusunkkal szemben, a másik oldalon viszont hozzájáru­lunk a közöst lebecsülő szemlélet megváltoztatásához. Evek óta hajtogatjuk, meg kell változtatni a társadalmi tulajdont közprédának tekintő szemléletet. Előadások, újságcikkek ezreivel ez valahogy nem vezetett igazi siker­hez. A szankciók következetesebb érvényesítése, a szemléletet befo­lyásoló körülmények megváltoztatá­sa talán jobb eredményekhez vezet majd. Végül is a szemléletet az elő­adásoknál is hatékonyabban formál­ják a személyes tapasztalatok. FEKETE MARIAN Vagyonvédelem Az igazgató is felnyitja a csomagtartóját A vagyonvédelemmel kapcsolatban többnyire fogyatékosságokkal, bűnös hanyagsággal foglalkoztunk az eddigiekben. Mi a helyzet azon­ban egy olyan vállalatnál, mint a Komáromi (Komárno) Állami Gazda­ság, melyet a járási ügyészség a legeslegjobbak közt tart számon? Milyen tapasztalatokat szerzett az önvédelmi rendszer működtetésében egy „kitűnőként“ értékelt vállalat?- A mezőgazdasági vállalatok helyzete sajátságos a vagyonvéde­lem szempontjából - magyarázta Vágó Árpád, az állami gazdaság igazgatója. - Az ipari vállalatok be tudják keríteni raktáraikat, telepei­ket, minden kézzel fogható értékü­ket. Mi azonban nem emelhetünk kétméteres betonkerítést az álta­lunk megművelt földek köré, hogy a termést megőrizzük. Merem állíta­ni például, hogy a környékbeli piaco­kon árult kukorica és paprika nagy része a mi földjeinkről származik, és nem csupán a piacra lopnak tőlünk. A rendelkezésünkre álló eszközök­kel igyekszünk persze megóvni azt', ami a miénk. Ebben segítségünkre vannak a vadászszövetség tagjai is, akik különféle szolgáltatásainkért cserébe őrzik a termést, de felírjuk és a bűnüldöző szerveknek továb­bítjuk azoknak az autóknak a rend­számát is, melyeket tilosban talá­lunk. A vagyonvédelmet, a termés megőrzését az egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk, de látni kell azt is, hogy nem lehet mindent meg­őrizni - főként, ha az ipari vállalatok éppen a kukoricaidényben adják ki a legtöbb szabadságot. A piaci fel­ügyelet szervei sem ügyelnek azon­ban arra, hogy a kofák a saját termé­süket hordják-e a piacra, holott a jogszabály szerint a piacon min­denki csak a saját termeléséből származó terményeket értékesítheti. A társadalom önvédelmi rendszeré­nek ez a gyenge láncszeme teszi lehetővé a tolvajnak, hogy értékesít­se a lopott kukoricát, paprikát..., azt, hogy kifizetődő legyen számára a lopás.- Sérelmezzük viszont azt is - folytatta Vázsonyi Éva közgazdász hogy számos áru nem kapható nálunk. A kereskedelem például nem nyújt kielégítő választékot a mezőgazdaságban használatos vegyszerekből. A kistermelőknek azonban szükségük van ezekre.- Ez viszont nem mentesíthet senkit a lopás büntetőjogi következ­ményei alól.- Nem is azért említettem, hiszen kártérítési követelésünk érvényesí­tése mellett feljelentést is teszünk, ha valakit lopáson kapunk. Tudomá­sul kell venni azonban végre azt is, hogy ezek a cselekmények nem ,, steril“ környezetben történnek, hogy a lopást olykor bizonyos árufaj­ta hiánya szüli - az, hogy az embe­rek törvényes úton-módon nem jut­hatnak hozzá valamihez. Nem köny- nyű számunkra megőrizni az ilyen értékeket, bár nem lennének ilyen gondjaink, ha a kereskedelem kielé­gítené a lakossági keresletet. Lé­nyegében hasonló a helyzet az istál­lótrágyával is. Tudomásom szerint járásunk mezőgazdasági szerveze­teitől éppen ezt lopják a leggyakrab­ban. A háztáji gazdálkodást különö­sebben nem támogatjuk, s ennek mellékhatásaként megszűnt az ál­lattartás, nincs istállótrágya. Hivata­los ára sincs. A kielégítetlen kereslet felverte a feketepiaci árakat - egy rakomány ezer koronába is bele­kerül.- Van itt azonban egy másik probléma is - borul el az igazgató arca. - Sokan nem tartják lopásnak azt, ha a közösből tulajdonítanak el valamit, vegyszereket, egy-egy csir­két, tojást... A lehetőségeinkhez mérten igyekszünk minél több aka­dályt gördíteni a lopások elébe, megelőzni a törvénysértéseket, megváltoztatni az emberek szemlé­letét. Közismert, hogy a dolgozók esetenként azzal védekeznek a lo­pás vádjával szemben, hogy csak olyan anyagot, tegyük fel, deszká­kat, vittek el, melyek amúgy a sár­ban hevertek, mert a vállalatnak nem volt rá szüksége. Ezért figyel­meztetjük a dolgozóinkat, szóljanak ilyen esetekben előbb nekünk, hogy szükségük van valamire.- Milyen konkrét intézkedéseket tettek a közös megóvására?- Páncélszekrényeket vásárol­tunk, hogy elzárhassuk amit kell. Újrakerítettük a gazdasági udvaro­kat. A régi, dróthálós kerítéseket leszedtük és betonlapokból emelt kerítésekkel helyettesítettük. Új kapu­kat szereltünk fel és zárjuk is ezeket. Számos utasításban adtunk ki biz­tonsági és óvó rendszabályokat, el­lenőrizzük is megtartásukat. így pél­dául a rendészeink nem engedhet­nek be idegent. Nem is engednek. Feltartóztatták még az ide látogató minisztert is, míg engedélyt nem kaptak arra, hogy beengedjék. A pénztáros csak fegyveres kíséret­tel mehet pénzért a bérek kifizetése előtt. Gondoskodtunk arról, hogy mindenki csak azokhoz a dolgokhoz férhessen hozzá, melyekkel dolgo­zik. Különféle intézkedésekkel a munkafegyelem megszilárdítására

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents