Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-18 / 65. szám, péntek

Tudják, hol szorít a cipő Kritikusan elemezték munkájukat • Közös cselekvésre szólítanak minden dolgozót Homloktérben a jövedelmezőség A hodosi Dukla Efsz üzemi pártszervezetének évzáró konferenciája Az érsekújvári (Nové Zámky) já­rási pártbizottság legutóbbi ülésén jelentést vitatott meg a járás gazda­sági és szociális fejlesztése terén a 8. ötéves tervidőszak elsó két évére kitűzött feladatok teljesítésé­ről. Amint azt a jelentés kiemelte, az elmúlt két évben a feladatokat vi­szonylag pnagas színvonalon teljesí­tették, és az elért eredmények azt mutatják,hogy fokozatosan nő a já­rás gazdasági és szociális fejlődé­sének üteme. A járási pártbizottság ülése a legnagyobb figyelmet arra fordította, hogyan és milyen eszkö­zökkel gondoskodnak az 1988. évi gazdasági feladatok megvalósítá­sáról. A járási pártbizottság vezető titká­ra bírálóan rámutatott arra, hogy a járás több vállalatánál és szerve­zeténél mindeddig nem értek el meghatározó fordulatot a gazdálko­dásban. A gazdasági növekedést aránytalanul nagy termelési költsé­gekkel érik el, s nem mindenütt ke­resik a tudományos-műszaki ered­mények teljes mértékű felhasználá­sának útjait. Ezért a járási pártbizott­ság utasította a termelésben dolgo­zó kommunistákat, hogy havonta elemezzék az állami terv feladatai­nak teljesítését, s konkrét intézkedé­seket tegyenek az 1988. évi felada­tok valóra váltása érdekében. A múlt évben a terv előirányzatától 0,54 százalékos lemaradás keletkezett, ami pénzben kifejezve 101 millió koronát jelent. Feladatait négy válla­lat és üzem nem teljesítette: a štúro- vói Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papír­ipari Vállalat, a šuranyi cukorgyár, az érsekújvári Milex és a köbölkúti (Gbelce) téglagyár. A járási pártbizottság elmarasz­talta e vállalatok igazgatóit és üzemi pártbizottságaik elnökeit. Egyúttal utasította őket arra, hogy munkatár­saikkal és a pártbizottságokkal együtt járuljanak hozzá a dolgozó­kollektívák összekovácsolásához, a termelés és a szolgáltatások minő­ségének javításához és hatékony­ságának növeléséhez, a lemaradá­sok megszüntetéséhez és ahhoz, hogy teljesítsék az ötéves tervidő­szak első három évének feladatait. A járási pártbizottság megállapí­totta: az Érsekújvári járásra is vonat­kozik az a bírálat, amely a CSKP KB 7. ülésén az árutermelés elégtelen műszaki és gazdasági színvonalá­val, az elfekvő készletek lassú csök­kenésével, a gyártmányok ingadozó és sok esetben rossz minőségével, valamint a lassú tudományos-mű­szaki fejlesztéssel kapcsolatban hangzott el. A magas műszaki és gazdasági színvonalú gyártmányok előállításának tervét a múlt évben sikeresen teljesítette az érsekújvári Elektrosvit, a štúrovói Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papíripari Vállalat, el­maradt viszont e téren a Jasovái Szerszámgépgyár, a šuranyi Calex üzem és a Nyugat-szlovákiai Hús­ipari Vállalat. A járási pártbizottság az üzemi pártbizottságokhoz, a párt- alapszervezetekhez és a felelős gazdasági dolgozókhoz fordult, hogy általánosítsák azokat a tapasz­talatokat, amelyeket a csehországi és szlovákiai népi ellenőrzési bizott­ságok a termelés minőségének ellenőrzése során szereztek, s alko­tó módon használják fel őket saját intézkedéseik kidolgozására. A beruházási problémák a járás­ban is megmutatkoznak. Gyakran hiányzik a jó terv- és beruházási előkészítés, esetleg a szállítói-meg­rendelői kapcsolatban vannak ne­hézségek. Fontos kérdés, amellyel a pártbi­zottság foglalkozott, a gazdasági mechanizmus átalakítása volt. 1987-ben a szervezetek önállósá­gának és hatékony fejlődéséért vál­lalt felelősségének növelését célzó kísérlet végrehajtását a šuranyi Eli- tex, az Érsekújvári Szerszámkutató Intézet és a Kurimi Szerszámgép- gyár jasovái üzeme kezdte meg. Az eddigi tapasztalatok alapján világos, hogy számos probléma mutatkozik a szabályozók és a kritériumok ki­próbálásában és képzésében. A je­lenlevők elégedetlenségüket fejez­ték ki a šuranyi Elitex vállalat gazda­sági vezetőségében dolgozó kom­munisták magatartásával kapcsolat­ban, akik várakozó álláspontra he­lyezkedtek, s nem igyekeztek kez- deményezóen és önállóan bevezet­ni a vállalaton belüli önigazgatást, kiterjeszteni a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást, s kipróbálni az új gazdasági szabá­lyozókat. Ebben az évben a komplex kísérletet az érsekújvári Sigma vál­lalatra, a Tesla üzemre, a vendéglá­tóipari üzemekre, a Zdroj és az illat­szer-kereskedelmi vállalatra, vala­mint további szervezetekre is kiter­jesztették. A pártszervezeteknek rendkívüli figyelmet kell fordítaniuk erre a feladatra. A gazdasági mechanizmus átala­kításának elvei hangsúlyozzák, hogy a kollektíváknak aktívabban és kezdeményezőbben be kell kapcso­lódniuk a termelés irányításába. Rendkívül hatékony és hasznos for­ma a brigádrendszerü munkaszer­vezés és javadalmazás. Ezt a járás 29 szervezeténél 71 kollektívájának 2040 dolgozója alkalmazza. A járási pártbizottság örömmel fo­gadta a CSKP Központi Bizottságá­nak és a szövetségi kormánynak azt a döntését, hogy az állami vállalat­ról, a mezőgazdasági szövetkeze­tekről, valamint az ipari, a fogyasztá­si és a lakásszövetkezetekről szóló törvények tervezeteit nyilvános vitá­ra bocsátja. E vita folyamán a kollek­tívákban 371 észrevételt és javasla­tot tettek. A vita lefolyása a járásban megmutatta: a dolgozók döntö több­sége megértette, hogy az új törvé­nyeket az észrevételek és a javasla­tok feldolgozása után átgondoltan és következetesen kell alkalmazni a gyakorlatban, hogy növekedjen a dolgozók politikai és állampolgári elkötelezettsége, valamint abban való érdekeltségük és ésszerű tö­rekvésük, hogy a lehető legjobb eredmények szülessenek a munka­helyeken. A járási pártbizottság tagjai a vitá­ban és határozatukban hangsúlyoz­ták, hogy a kritikus elemzés és bírá­ló igényesség módszerének a kom­munisták, a pártszervek és -szerve­zetek munkájának állandó jellemző­jévé kell válnia. Ezeket az elveket főleg a jelenlegi időszakban kell ki­emelni, amikor az üzekekben és a vállalatoknál évzáró taggyűlések és pártkonferenciák folynak. Az alapszervezetekben jelenleg be­szélgetések folynak a kommunisták­kal, a pártbizottsági tagoknak és a felsőbb pártszervek képviselőinek részvételével. Ezek célja a pontos meghatározása annak, hogyan akar a párttag hozzájárulni munkahelyén és tisztségében a párt céljainak elé­réséhez, hol van szüksége tanácsra és segítségre, s hol lát problémákat és akadályokat a pártmunkában. KEZES JÓZSEF A hagyományos könyvkiállításon, amelyet március elején nyitottak meg Bratislavában a Szakszervezetek Házában, huszonhárom szlovákiai kiadó- vállalat 2000 tavaly megjelent könyve szerepel. Felvételünk a bemutató első napján készült. (Vladimír Benko felvétele -- ČTK) A hírnév kötelez dásra és a szolgáltatások színvona­lára összpontosult. A dolgozókról való gondoskodás olyan problémáit vetették föl, mint egyes munkahe­lyek dolgozóinak védő-, és munka­ruha-ellátása. Ezek valójában nem nagy dolgok, az egyes részlegek keretében megoldhatók, fölöslege­sen váltják tehát ki a dolgozók elé­gedetlenségét vagy bizalmatlan­ságát. Többen - köztük Szerda Mária, Béke (Mierová) község helyi nemze­ti bizottságának elnöke is - szenve­délyes hangon bírálták a közellátást. Rendkívül sérelmesnek találják az egyes falvak lakói, hogy náluk, ahol az élelmiszerek alapanyagát megter­melik, az üzletben gyakran nincs kenyér, tej és különféle olyan tejter­mék, amely már a kisebb városok­ban is nagy választékban áll a vá­sárlók rendelkezésére. Talán még ennél is több bírálat érte a húsellá­tást, amely csupán szűk választékot biztosít a falvak lakosainak. Mégha volt is némi túlzás a fel­szólalásokban, azok egyértelműen utalnak üzlethálózatunk fogyatékos­ságaira - s ezt hangsúlyozta felszó­lalásában Ignác Janák elvtárs is -, mert ha hús- és hentesáruból nem biztosítható is a kívánt választék, tej- és sütőipari termékekből zavar­talan lehetne az ellátás. A fogyaté­kosságokat tehát az üzlethálózatban kell keresni. Sok esetben az üzletve­zetők meg sem rendelik azt az áru- mennyiséget és -választékot, amely a lakosság kielégítő ellátásához szükséges, valószínűleg különö­sebb anyagi érdekük nem fűződik ehhez; Janák elvtárs hozzászólását idézve: „hiányzik belőlük az üzleti szellem“. Nagy része ezeknek a hiányosságoknak kiküszöbölhető, fölösleges tehát, hogy eszközül szolgáljon az elégedetlenséget szító ellenséges propaganda számára. Ignác Janák felszólalásában nagy elismeréssel szólt a szövetkezet ki­váló gazdasági eredményeiről. Kü­lön kiemelte azt az úttörő szerepet, amelyet a legkorszerűbb mezőgaz­dasági termelési módszerek és technológiák alkalmazása terén ját­szik. Belpolitikai kérdésekről szólva rá­mutatott a belső és a külföldi reak­ciónak arra a szándékára, hogy - visszaélve a vallásszabadság adta lehetőséggel - a római katolikus egyház hívőinek bizonyos köreiből politikai ellenzéket alakítson ki. Fi­gyelmeztetett továbbá a belső ellen­zéki „csoportocskák“ törekvéseire, amely az 1968-as ellenforradalmi kísérlet 20. évfordulójának szocialis­taellenes kihasználására irányul. Hangsúlyozta, hogy az átalakítás és az 1968-as ellenforradalmi kísérlet közt semmilyen párhuzam sincs. Külön nyomatékkai szólt arról, hogy a társadalmunk előtt álló nagy fel­adatok csak az ország nemzeteinek és nemzetiségeinek szilárd egysé­gében valósíthatók meg, ezért célja­ink elérését veszélyezteti mindenne­mű nemzetiségi viszály vagy gyűlöl­ködés. A nyilvános szavazással megtar­tott választások után, zárszavában Molnár Mihály, az üzemi pártszerve­zet elnöke figyelmeztetett arra, hogy a határozatokban megfogalmazott feladatok teljesítése nagy erőfeszí­tést követel a szervezet valamennyi kommunistájától, de nevükben biz­tosította a felsőbb pártszervek jelen levő képviselőit arról, hogy mindent megtesznek a kitűzött célok elérésé­ért MORVAY GÁBOR A Munka Érdemrenddel és a Szo­cialista Munka Szövetkezete Ér­demrenddel kitüntetett Légi (Lehni- ce) Csehszlovák-NDK Barátság Egységes Földműves-szövetkezet üzemi pártszervezete megtartotta konferenciáját. A felsőbb pártszer­vek küldöttségét az ülésen Ignác Janák, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára vezet­te. Az üzemi szervezet bizottságá­nak beszámolójában Molnár Mihály elnök számot adott azokról a jó gaz­dasági eredményekről, amelyeket a szövetkezet az elmúlt évben elért. Kétségtelen, hogy a légi szövetkezet sikerei nemcsak szlovákiai, hanem országos viszonylatban is számotte­vőek. Eredményeik titka, mint az a beszámolóból is kitűnt; hogy úttörő szerepet vállaltak a modern technika és technológia alkalmazásában. Gazdasági eredményeik annál is ér­tékesebbek, mivel a munka haté­konysága mellett az energiatakaré­kosság mutatóit is teljesítették. Gon­dot fordítottak a környezetvédelem­re is; elsősorban a szerves- és a műtrágyatárolók szakszerűbb megépítésével igyekeznek megóvni az alsóbb talajrétegek vizeinek tisz­taságát. A szövetkezet kommunistáinak munkájával kapcsolatban a beszá­moló rámutatott a fogyatékosságok­ra, a ki nem használt lehetőségekre is. Megtudhattuk belőle, hogy a párt­csoportok munkáján ugyancsak van még mit javítani. A tagság aktivitása sem felel meg az elvárásoknak. Fő­leg az alapszervezetek ülésein ke­vés a hozzászóló, és többnyire min­dig ugyanazok. A vita, amelyben meglepően sok rövid, néhány mondatos, konkrétan egy-egy problémára vonatkozó ész­revétel hangzott el, elsősorban arra összpontosult, hogyan lehetne a munkát még eredményesebbé tenni. Többen bírálták a szállítói-meg­rendelői kapcsolatok hiányosságait, amelyek elsősorban a pótalkatrész­ellátásban mutatkoznak meg. Mol­nár Tibor például azt az elgondol­kodtató, mégha talán kissé túlzottan általánosító megállapítást tette, hogy a hazai gépgyártás nem képes az általa előállított gépek szerviz­szolgáltatását ellátni. Példának az egyik meghibásodott szecskázógép esetét hozta föl, amelynek javítását- a szükséges pótalkatrészek hiá­nya miatt - egyetlen gépjavító üzem sem vállalta. Végül is a gyártóhoz kellett visszaszállítaniuk, amely- hosszas huzavona után - négyhó­napos határidővel (!) vállalta a javí­tást. Nem minden alapot nélkülöző kérdést tett föl ezután a felszólaló: nem kifizetődőbb-e a hazainál jobb minőségű gépet vásárolni, amely rit­kábban hibásodik meg és szervizel­látása is rugalmasabban van bizto­sítva? Valóban elgondolkoztatóak az ilyen esetek. S minden józanul ítélő emberben fölmerül a kérdés: a ne­hézkes központi irányítás meddig biztosít még monopolhelyzetet az említetthez hasonló - sajnos nem jelentéktelen számú - gyártónak. Mikor lesznek már olyan gazdasági szabályozók, amelyek hatása követ­keztében önmagukat rekesztik ki a piacról az olyan vállalatok, ame­lyek képtelenek biztosítani gyártmá­nyaik megfelelő minőségét, pótal­katrészellátását és rugalmas szer­vizét. A bíráló felszólalások másik része a szövetkezeti szociális gondosko­katermelékenység és jövedelmezőség okait. Mintegy a vita tanulságait összegezve lényegbevágó megállapításokat tett fel­szólalásában Öllé Gyula elvtárs, az SZLKP Dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­da) Járási Bizottságának mezőgazdasági titkára, amikor a CSKP KB 7. ülésének határozataira és a központi pártszerv ál­láspontjára hivatkozva a vállalati önálló­ság növelésének és az önfinanszírozás fokozásának szükségességére hívta fel a figyelmet, amelyek elengedhetetlen fel­tétele mindenütt a nagyobb jövedelmező­ségre való határozottabb törekvés. Annál inkább is, mivel 1989. január 1-tól a gaz­dasági mechanizmus átalakításának je­lentős elemeként bevezetésre kerülő új gazdasági szabályozók ezt széles terüle­teken lehetővé teszik. Nyomatékosan hangsúlyozta a vállalati érdekeltség szük­ségességét a tudományos-műszaki fej­lesztés vívmányainak nagyobb mérvű fel- használása és a termelési szerkezet megváltoztatása útján is, másrészt a me­rev tervezés, valamint az adminisztratív irányítás teljes mellőzését, s azzal össz­hangban a szövetkezeti tagok irányításba történő nagyobb arányú bevonásának szükségességét. Ezekre, tehát a fokozottabb munkate- remlékenység szorgalmazására és a na­gyobb jövedelmezőség elérésére irányult az évzáró pártkonferencia méltó lezárá­saként elfogadott határozati javaslat is, amelynek igényességét minden részlete­zés nélkül egyetlen pontja is elég markán­san fejezi ki. Nevezetesen: idén a tavalyi­hoz képest 15 millió 592 ezer korona tiszta nyereséget akarnak elérni, azzal egyszersmind hatékonyabban teljesítve a CSKP XVII. kongresszusa határozatai­ból és a gyorsítási stratégia irányelveiből rájuk háruló feladatokat. MIKUS SÁNDOR maradásaik. Jellegzetes kettősség mutat­kozott meg növénytermesztési eredmé­nyeikben, mert bár hektárhozamaik az átlagosnál magasabbak voltak - például 1987-ben búzából 7,12, árpából 6,12 ton­násak - összességében a tervezetthez mérten mégis 1622 tonna a lemaradásuk. A legérzékenyebb veszteséget azonban a cukorrépa termesztésében szenvedték el, minthogy a tervezett 42 tonnás hektár­hozammal szemben 33,43 tonnára, lé­nyegében csak 80 százalékra sikerült teljesíteniük, ráadásul a termény 50 szá­zalékát satnyasága miatt betakarítás he­lyett ki kellett szántaniuk, aminek fő oko­zója a szárazság és amellett az öntözés elégtelensége volt. Az állattenyésztésben már kedvezőb­ben alakultak az eredményeik, főként az állati eredetű termékek értékesítésében. A marhahúsból 101,9 százalékra, a ser­téshúsból közel száz százalékra, a tejből viszont 102,9 százalékra teljesítették az állami eladási tervüket, azonban egyik­másik termék előállításánál nem érték el a megkívánható legmagasabb minőségi színvonalat. Mind a beszámoló jelentés, mind az utána lezajló vita tárgyilagosságát és ön­kritikus voltát jellemezte, hogy lemaradá­saikat nem a kedvezőtlen időjárással vagy a termőterületeik adottságaival ma­gyarázták, sokkal inkább saját munkájuk hatékonyságának és minőségének kifo- gásolhatóságával. S jóllehet, tavaly az összteljesítményük értékét 140 millió 235 koronára tervezték, de csak 138 millió 594 ezer korona értékben, azaz valamivel több, mint 98 százalékra teljesítették, úgyszólván minden felszólaló mégis a sa­ját vagy a közvetlen munkatársai hozzáál­lásában, munkateljesítményében vagy nem elég hatékony munkamódszereinek alkalmazásában kereste és olykor találta is meg a tervezettnél csökkentebb mun­Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 7. ülése óta a ter­melőüzemekben mindinkább a munkater­melékenység és a jövedelmezőség kér­dései kerültek a közérdeklődés homlokte­rébe. Ezek követelményei az ipari és a mezőgazdasági üzemekben egyaránt érvényesek ugyan, azonban a mezőgaz­daságban a jövedelmezőségnek - és fő­leg a minőségi termelés szempontjából - köztudottan nehezebb feltételei vannak, mint más népgazdasági ágazatokban. Akárcsak más mezőgazdasági nagy­üzemek, a hodosi (Vydrany) Dukla Egy­séges Földműves-szövetkezet tapaszta­latai, de még üzemi pártszervezete márci­us 11 -én tartott évzáró konferenciájának megállapításai is erről tanúskodnak. Min­denekelőtt híven tükrözte a fentebb emlí­tetteket az üzemi pártbizottság beszámo­ló jelentése, amelyet Strbka Lajos, az üzemi pártszervezet elnöke terjesztett elő, de a vitában felszólalók is konstruktí­van elemezték minden lényeges kérdé­sét. Tárgyilagosan értékelték elért ered­ményeiket, ugyanakkor igényesen bírál­ták az észlelt fogyatékosságokat, mulasz­tásaikat és hibáikat is, amelyeket a párt­munkában és a termelőtevékenységük­ben elkövettek, akár jóhiszemű tévedés­ből, akár nemtörődömségből. Tehát tár­gyilagosan értékelték elért eredményei­ket, ugyanakkor bírálták a tapasztalt fo­gyatékosságokat, elkövetett mulasztásai­kat és hibáikat is. A beszámoló a 8. ötéves terv elmúlt két évében elért gazdálkodási eredmé­nyeit tárta megvitatásra a' tagság elé, konkrét adatokkal. Tervteljesítésükre meglehetősen negatívan hatott többek közt, hogy az említett időszak kedvezőt­len volt időjárási és más szempontból is, különösen az 1986-os év, mint általában bárhol másutt is. Emiatt leginkább a nö­vénytermesztésben voltak bizonyos le-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents