Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-18 / 65. szám, péntek

Egy kicsit meggazdagodni... Pórul járt, mert elkápráztatta a hatalom err. -—■■ % Társaságban, szórakozás közben rendszerint nagyokat nevetve hangoz­tatta:- Egy kicsit meggazdagodni és jól él­ni.. Jöhet a nyugdíjkor, ha az ember előre gondoskodik a nyugodt életkörül­mények megteremtéséről... A nagy harácsolás lázában mit sem adott arra, hogy egyszer valaki komolyan veszi a szavait, s eszébe jut utána nézni, mi rejlik az örökös dicsekvés mögött. Amikor a fülébe jutott, hogy „szaglász­nak" utána, csak legyintett. Bízott benne, hogy kivágja magát, elvégre elég elköte­lezett ismerőse és támogatója van. A kor­só azonban ezúttal is addig járt a kútra, amíg eltörött. Amikor megérezte a bajt, három napig hiába keresték a közbizton­sági szervek. Végül a Marcelházai (Mar- celová) Efsz irodája előtt tartóztatták le A Komáromi (Komárno) járásban már régen beszéltek arról, hogy Július Bielik, a járási zöldségtermesztési társulás ve­zetője (később a hurbanovói Dunajplod közös mezőgazdasági vállalat igazgatója) nem tisztességes úton gyarapodik. Erre egyrészt Bielik cselekedeteiből, másrészt az előzetes kivizsgálások eredményeiből következtettek. Szemet szúrt, hogy Bielik nagy lábon él, szórja a pénzt és lenézi azokat, akik becsületes munkával keresik a kenyerüket. Fennhangon hirdette, hogy pénzt könnyebben is lehet szerezni. Nem véletlen, hogy egyre többször elhangzott a járásban: ideje lenne végre megfékezni ezt az embert. A Bratislavai Kerületi Bíróságon dr. Nagy István, a Komáromi Járásbíróság elnöke vezette a tárgyalást Július Bielik üzelmeiról. Pontról pontra bizonyították be, hogy a vádlott milyen mélyre süllyedt. Tetteit beismerte és vállalta a büntetést. Hogy miért vetemedett Bielik jogtalan vagyonszerzésre? Dr. Nagy István szerint azért, mert elkápráztatta a hatalom s a fe­jébe szállt a dicsőség. Egyszerű ember­ként kezdte, de egyre merészebb lett, egyre fokozódott a kapzsisága. A jogtalan vagyonszerzés volt a fő célja. Ha úgy látta, hogy szerezhet pár ezer koronát, mások feladatát is „átvállalta". A pénztá­ros helyett például ő vette fel a bérekre a pénzt a banktól. A pénz egy részét persze minden esetben zsebre vágta. Az ellenőrzést nem tűrte, a népi ellenőrzési szerveket is megfélemlítette, visszaélt a tisztségével. A járásbíróság elnöke megemlítette, hogy Július Bielik, mint az egykori Virti Efsz elnöke, a munkahelyén nem igen tűrte az ellentmondást. Szinte mindig ma­ga intézkedett és javaslatait, döntéseit mások utólagos jóváhagyásával szente­sítette. így történhetett meg, hogy egy alkalommal kifizettetett magának 10 430 koronát, rendkívüli prémiumként. Amikor az ellenőrző szervek kérdéseire válaszol­ni kellett, bemutatott egy jegyzőkönyvet, amelyet utólagosan írtak meg a pénzösz- szeg kifizetéséről. Mondhatnánk, ez volt az elsó jogtalan pénzszerzése. Ezután a kapzsisága tovább fokozódott. Mint mondani szokás, evés közben jön meg az étvágy. 1979-ben, mint a Marcelházai Efsz mellett működő járási zöldségter­mesztési társulás vezetője, Vrábel Ábel alkalmazott közvetítésével megparan­csolta Božena Šuláková pénztárosnak, hogy adjon ki számára egy új, 100 literes U-VN-1/10 típusú búvárszivattyút a hoz­závaló tartozékokkal együtt. A 7442 koro­na értékű szivattyút Bielik virti házának kertjében szerelték fel. Hosszú éveken át eszébe sem jutott, hogy visszaadja a „kölcsön vett" szivattyút, pedig már régen vásárolt magának újat. Letartózta­tása napjáig, 1985. május 5-ig használta Ugyanígy magánál tartotta és használta a társulás kistraktorát. Vezetői beosztásával egyre jobban visszaélt. Bár a zöldségtermesztési társu­lásnak volt pénztárosa, aki felvegye és kihozza a bankból a bérekre igényelt pénzösszeget, mégis Bielik járt a bankba. Persze nem önzetlenül. 1980. január 11- én a Csehszlovák Állami Bank komáromi fiókintézeténél felvett 172 753 koronát. Varga Arankától, a társulás pénztárosától ebből elkért 32 212 koronát. Ezt az összeget 1980. január 16-án a saját ne­vére kiváltott 18-341 596-4-es számú nyereménybetétkönyvre helyezte el, a pénztárosnőt pedig ellentmondást nem túró hangon utasította, hogy a szóban forgó összeget a könyvelésben úgy tün­tesse fel, mintha azt az 1979-ik évi de­cemberi bérekre fizették volna ki. Porhin­tés gyanánt Bielik ebből később 9900 koronát kifizetett az építkezési csoport tagjainak, a többi pénzt azonban megtar­totta. A járási zöldségtermesztési társulás vezetője tehát nagyon „jól“ gazdálkodott - a saját zsebére. Az első sikeres próbál­kozás után további bérspekulációt hajtott végre. 1981. január 12-én a Csehszlovák Állami Bank komáromi kirendeltségén bé­rekre felvett 281 ezer koronát. Ebből Pszota Gabriellától, a társulás pénztáro­sától „elkért" 91 ezer koronát, amelyből 80 ezret ifjabb Július Bielik nevére a 18-259460-8-as számú nyereménybe­tétkönyvre helyezett el. Ezt a pénztáros- n§t is erélyesen utasította, hogy a 91 ezer koronát úgy tüntesse fel a könyvelésben, mintha az 1980-as évi decemberi bérekre és prémiumokra fizették volna ki. Július Bielik kisebb „üzletektől", pénz- szerzési lehetőségektől sem riadt vissza. Például az izsai (lža) Béke Efsz-tól a tár­sulás számára 8096 korona értékben 1000 darab szőlóoltványt rendelt. A szál­lítmányt Böjtös Józseftől, a szövetkezet agronómusától személyesen vette át, de nem a rendeltetési helyére szállította, ha­nem megtartotta. Az oltványok egy részét eladta, a többit a kertjében elültette. Kapzsiságáról valóságos legendák ke­ringtek a Komáromi járásban. Ezzel kap­csolatban egyetlen ember véleményét idézzük. Bakulár László, a szocialista munka hőse, a Marcelházai Efsz és a Du­najplod közös mezőgazdasági vállalat el­nöke elmondta, hogy Bielik a készpénz­szerzésre specializálta magát. Még a családi házát sem sajnálta volna felál­dozni. A marcelházai szövetkezet vezető­ségét rá akarta beszélni, hogy a szövet­kezet pénzén vegyék meg az emeletes házát amolyan turistaszállásnak. Azzal érvelt, hogy az üzlet jó befektetés, mert a közeli páti (Patince) fürdőben üdülők a főidényben borsos árat fizetnek a szo­bákért. A szövetkezet vezetősége az el­nök javaslatára természetesen elutasítot­ta az „előnyös" kínálatot. Bielik később mással próbálkozott. Bakulár Lászlót arra akarta rávenni, hogy az egyik építkezés­ül maga nemében egyedülálló Szlo­vákiában az a mun­káltató gyógyreha- bilitációs központ, amelyet egy éve lé­tesített súlyos mozgássérültek számára a piesta- nyi Tesla. Jelenleg 48 rokkant dolgo­zik Üt. A Tesla la­kást is biztosított számukra. A köz­pontban található üzemi ebédlőt, or­vosi rendelőt, élel­miszerüzletet és il­latszerboltot úgy építették, hogy a tolókocsin közle­kedő rokkantak Is könnyen mozog­hassanak bennük. Az idén klubterem­mel és fogászati rendelővel bővítik a létesítmények so­rát. Felvételünk az egyik műhelyben készült. (Vladimír Benko felvétele - ČSTK) nél emeljék meg a bérösszeget. A Mar­celházai Efsz elnöke ebbe természetesen nem egyezett bele, mert sejtette, hogy újabb pénzszerzési spekuláció rejlik az ajánlat mögött. Dr. František Janouš, a Közbiztonsági Testület komáromi járási parancsnoksága gazdasági bűnözéssel foglalkozó osztá­lyának vezetője szintén úgy jellemezte Július Bielíket, hogy megrészegítette a hatalom, és azért ragadtatta magát bűnös üzelmekre, mert a társulásban nem volt elég szigorú az ellenőrzés. Dr. Janouš kiemelte, hogy a CSKP KB Levele nagy segítséget nyújtott munkájukhoz. Az egész járásban kedvező fordulat történt az ellenőrzésben. Újabb spekulációkra, visszaélésekre derítettek fényt. Július Bielik tehát „egy kicsit meggaz­dagodott". Nem annyira, mint szerette volna, mert a tervezett egymilliót nem sikerült tisztességtelen úton „összedob­nia", viszont még így is jelentős vagyonra tett szert. Ügyével kapcsolatban számta­lan kérdés merült fel. Például: miért hagy­ták - konkrétan a járási mezőgazdasági igazgatóság illetékesei -, hogy a bankban fizetésnapon ó vegye fel a pénzt a bérek­re, amikor már voltak bizonyos értesülé­seik jogtalan pénzszerzési módszereiről? Miért bízták meg ezt a kapzsi embert a Dunajplod igazgatói tisztségének betöl­tésével? Miért nem jelentették idejében a pénztárosok és könyvelők, hogy a felet­tesük törvénybe ütköző tettekre kénysze­ríti őket? De más hangok is vannak a já­rásban. Sokan kérdezik, vajon mire kellett neki a pénz, hiszen úgysem értékelte? 1 Megvolt mindene, jó fizetése, és mégis a társadalmon élösködött. Az igazságszolgáltatás keze lesújtott. Július Bielíket az SZSZK Legfelsőbb Bíró­sága - a kerületi bíróság ítéletét felülvizs­gálva - nyolc és fél évi szabadságvesz­tésre, valamint 20 ezer korona pénzbün­tetésre ítélte. A vádlottól elkobozták a 19-259460-8-as és a 18-341596-4-es számú betétkönyveket, s kötelezték az izsai Béke Efsz-nek okozott 8096 korona kár megtérítésére. Július Bielik nyolc és fél évig rács mögött gondolkozhat vétkein. Pedig vala­mikor ígéretesen indult. A Bátorkeszi (Vojnice) Efsz-ben kezdetben a mezei csoportban, később az állattenyésztés­ben mint zootechnikus dolgozott, öt éven át a volt štúrovói járási pártbizottság titká­raként tevékenykedett, azután a Virti Efsz elnöke, majd az egyesülés után a duna- mocsi (Moča) Dunai Flotta Efsz alelnöke volt. A zöldségtermesztési társulásban és a közéletben végzett munkájáért életjubi­leuma alkalkából állami kitüntetést kapott. És mégis... Az egykori kisparaszt fiát a kapzsiság vitte a lejtőre, amelyen nem tudott megállni. BALLA JÓZSEF Készletgazdálkodás és önfinanszírozás Népgazdaságunkban a készletek átlagállománya 1970-től 1987-ig országos méretben több mint a kétszeresére nőtt, miközben a nemzeti jövedelem értéke mindössze 68 százalékkal lett nagyobb. Ugyanakkor egyes ágazatokban, különösen a kereskedelemben több milliárd korona értékű áru hiányzik. A helyzetet súlyosbítja, hogy a készletek szerkezeti összetétele sem megfelelő, ami komoly problémát okoz a szállítói-megren­delői kapcsolatokban. A közgazdasági elmélet szerint a készletek jellegüknél fogva az egyik oldalon az újratermelési folyamat egyenletességét és folytonosságát biztosítják, a másik oldalon viszont ideiglenesen lekötik a pénzeszközöket. Az elmúlt több mint másfél évtized során kialakult helyzetből nyilvánvaló, hogy a készletek népgaz­daságunkban indokolatlan és káros mértékben kötik le a pénz­eszközöket. A vállalatok gazdálkodását elsősorban a szükségte­len, vagy lassan forgó készletek, továbbá a nehezen eladható áruk terhelik. Ez a mértéktelen akkumuláció főként a központilag irányított iparra, mindenekelőtt az elektrotechnikára, a kohá­szatra, a nehéz- és általános gépiparra jellemző. Ami pedig a készletezést, mint az újratermelési folyamat egyenletességé­nek és folytonosságának egyik feltételét illeti, szintén egész sor probléma vár megoldásra. Mindenekelőtt a nem megfelelő szer­kezeti összetételről van szó, amely komoly akadályt jelent a termelésben. Vajon minek tulajdonítható, hogy az elmúlt években a készle­tek inkább csak akadályozták és kevésbé segítették a termelést? E kedveztőtlen helyzet kialakulásában nyilván a készletgazdál­kodás adminisztratív irányításának volt a legfőbb szerepe. A 6. ötéves tervidőszakban a készletállományt részben a forgási idő, részben pedig a forgóeszközalap határozta meg. A készletek forgási ideje - napokban megállapítva - csaknem minden gaz­dálkodó szervezetre kötelezően vonatkozott, ám meglehetősen sok és jelentős tétel - mint például a fűtőanyagok - esetében nem kellett érvényesíteni. A 7. ötéves tervidőszakban a készlet- gazdálkodás irányítása csak annyiban változott, hogy a készle­tek forgási idejének a mutatója egyre kevesebb szervezetre és a készletek egyre szükebb körére vonatkozott. Az adminisztratív irányítás eszközei nem ösztönözhették, és nem is ösztönözték kellőképpen a vállalatokat a hatékonyabb készletgazdálkodásra. A 8. ötéves tervidőszak folyamán, amikor a készletállományt jelentősen csökkenteni kell, hatásosabb esz­közöket kell keresni és találni a gazdálkodásban. A szövetségi pénzügyminisztérium erre a tervidőszakra készülve új szabályo­kat határozott meg, melyek szerint a készletek mennyiségét részben a forgási idő, részben pedig az abszolút összegben meghatározott keret szorítja korlátok közé. Ez utóbbi mutató azonban csupán irányadó jellegű. Az ötéves tervidőszak első két esztendejének eredményei egyértelműen arra engednek következtetni, hogy a készletgaz­dálkodás ilyen szabályozása sem a legmegfelelőbb, ezért a kész­letállomány csökkentése az idén is meglehetősen bonyolult feladatot jelent. A gazdasági mechanizmus átalakításával azon­ban megteremthetők a hatékony készletgazdálkodás feltételei. Gondolunk itt elsősorban az önfinanszírozás következetes meg­valósítására, amikor is a vállalatok csaknem kizárólag saját pénzeszközeikből fedezik a készleteket. A gyakorlatban ez azt jelenti: minél több pénzt kötnek le a készletek, annál kevesebb jut a műszaki fejlesztésre, a beruházásokra, a bérfejlesztésre és a többi vállalati alapba. Ezekből a körülményekből kiindulva bizonyára megváltozik majd a vállalatok hozzáállása, és a kész­letgazdálkodásban a célkitűzésekkel összhangban elsősorban az intenzív fejlesztés követelményei kerülnek előtérbe. KOVÁCS EDIT Agybetegségek IV. Agydaganatnak azt az agy állo­mányából kiinduló daganatot nevez­zük, amely szerkezetileg is különbö­zik az egyéb daganatfajtáktól. Gyak­ran agydaganatoknak nevezik azo­kat a koponyaüregben található da­ganatokat is, amelyek az agyhártyá­ból. az agyidegekből vagy a hipofí­zisből indulnak ki. A szorosabb érte­lemben vett agydaganat azonban az agy szöveti szerkezetét utánozza, amely lehet a fejlődés különböző szakaszaihoz hasonló éretlen vagy kiérett szöveti szerkezetű daganat. Ezek a daganatok szövetileg rossz­vagy jóindulatúak. Azonban a szö- vetileg jóindulatú daganat is rosszin­dulatúan viselkedhet aszerint, hogy az agy melyik részén (esetleg élet­fontos területén) helyezkedik el. Jó­indulatú daganat is okozhat agybe- ékelődést és közvetlen halált. Ezek a daganatok éppen ezért gyors mű­tétre szorulnak és mútétileg legtöbb­ször meg is oldhatók. A rosszindula- túak a környezetbe is behatolnak, és műtét után gyakran kiújulnak. Agy­daganatoknak nevezik a gerincvelő­ben előforduló hasonló szerkezetű daganatokat is. Az agydaganatok minden életkor­ban előfordulnak, s ennek megfelelő jellegzetes szerkezetet és megjele­nési helyet mutatnak. Nagyságuk változó. A klinikai tünetek azonban nemcsak a nagyság függvényei. Az agy egyes területei különböző mű­ködést fejtenek ki. Eszerint az agy­daganatok klinikai tünetei is attól függenek, hogy a daganat az agy melyik részén növekszik. így a látó­idegek vagy a látóközpontok terüle­tén ülő daganatok látászavarokat, az izommozgatást irányító központ­jaiban ülő daganatok mozgászava­rokat okoznak. Más esetekben ér­zészavarok, egyensúlyzavarok vagy görcsrohamok kísérik a daganat ter­jedését. Sőt az is előfordulhat, hogy a magatartás zavara hívja fel a kör­nyezet és az orvos figyelmét a be­tegségre. A klinikai tünetekből az orvos kö­vetkeztethet a daganat helyére. A kamrák felé növő daganat beszű­kíti a kamrák üregét, ekkor röntgen­nel, a kamrákba történő levegőbefú- vás után mutatható ki az agydaga­nat. Az erekbe fecskendezett kont­rasztanyag (arteriografia) a megvál­tozott érlefutást mutatva ugyancsak a daganat helyét jelzi. Az elektromos agyvizsgálat, az elektroencefalo- gram jellegzetes görbéi az agydaga­natok területén megváltozott képet nyújtanak. Legújabban a koponyán keresztül bocsátott ultrahang segít­ségével is tudnak következtetni a kóros növedékre (az ilyen vizsgá­lat neve echoencefalografia). A leg­modernebb kivizsgálási módszer közé tartozik a kompjuteres (számí­tógépes) tomográfia, amely gyors és komplikációktól mentes kivizsgálás. Ha mindezekből az orvos a daga­nat helyét megállapította, igyekszik megfelelő műtéti megoldást válasz­tani. A koponyaüregben levő, sza­badon fekvő daganatok gyógyítása lényegesen kedvezőbb, mint az agyállományban levő daganatoké. Mindkét daganatforma megoldása műtéti. Az agyállományban növök eltávolítása maradandó nyomokat (mozgáskorlátozottság, a szellemi funkciók beszűkülése stb.) hagyhat hátra. Az agydaganatok általában nem gyakoriak. Idegsebészet (agysebészet) a sebészetnek az az ága, mely az idegrendszer (agyi) betegségek se­bészeti gyógyításával foglalkozik. Feladatai között a legfontosabb az agydaganatok műtéti megoldása. Az egykor kivétel nélkül halálos kime­netelű agydaganatok műtéti eltávolí­tásával számtalan beteg életét men­tik meg. Különösen eredményes a koponyaüregben, az agyállomá­nyon kívül levő daganatok eltávolítá­sa és az agyban található tájogok kiürítése. A vízfejűség (felszaporo­dik az agyvíz, ha a keringésben vala­milyen akadály keletkezik) műtéti megoldása az agykamrák és a szív közé iktatott szelepes műanyagcső segítségével egyre gyakrabban eredményes, a betegek nagy része megéri a felnőttkort, sőt eredménye­sen tanul. Jelentős szerep jut az agysebészetnek a balesetek kap­csán, ellátják az agy különböző sé­rüléseit, lecsapolják a koponyaüregi vérzéseket. A környéki idegek sérü­léseinek összevarrása, idegátülteté­sek, plasztikai eljárások (bénulások esetén) szintén sikeres munkaterü­letei az idegsebészetnek. Dr. SZABÓ LÁSZLÓ ÚJ SZÚ 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents