Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-18 / 65. szám, péntek

Arjai, egyesüljetek: SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ■I ■■ | 0 ■ * I * ■ Fejlodesunk uj pályái A vállalati gazdálkodásért felelős vezető dolgozók elmélyülten olvasgatják napjainkban a gazdasági mechanizmus komplex átala­kításának végrehajtási irányelveit, amelyek összefoglaló dokumen­tuma a Hospodárske noviny 8. számának mellékleteként jelent meg. Hosszadalmas, alapos és meglehetősen bonyolult munka, mélyre­ható gazdasági elemzések eredményeként, a hazai és a nemzetközi tapasztalatok tudományos jellegű felmérése és értékelése alapján született meg ez a nagy jelentőségű dokumentum, amely az átalakí­tás elveinek és céljainak eddigi ismertetéseit betetőzve minden részletre kiterjedő szabályokban, s konkrét feladatokban foglalja össze a gazdasági átalakítás programját. Egyúttal kiindulási alapot is képez a gazdasági mechanizmus átalakításával összefüggő tör­vényerejű jogi előírások kidolgozásához, módosításához, kiegészí­téséhez és bevezetéséhez is, különösen a Gazdasági Törvénykönyv és a Munka Törvénykönyve szövegezésében. Az 1986 végén ismertetett alapelvek, az állami vállalatok és a szövetkezetek törvénytervezetei, s főleg az CSKP KB 7. ülésének a határozatai már eddig is elég világosan megfogalmazták az átalakítás szükségességét kiváltó okokat, a végrehajtandó változá­sok irányait, terjedelmét és mélységét, s amint az a törvényterveze­tekről folytatott nyilvános vitában különösen megmutatkozott, egész társadalmunk nagy bizakodással és egyetértéssel fogadta ezeket a dokumentumokat. Az idő azonban halad, s a központi bizottság határozatában kitűzött határidők gyorsan közelednek. Az előirányozott programok és célok egyre inkább mindennapjaink gyakorlati feladataivá válnak. A gazdasági reformnak ebben a gyakorlati szakaszában az egyön­tetű társadalmi egyetértés is megoszlik, hiszen mindenki a saját helyzetéből kiindulva, saját szemszögéből viszonyul a fejlemények­hez. Éreztük, tudatosítottuk, hogy ennek a szükségszerű és halaszt­hatatlan minőségi változásnak tömeges kihatása lesz az emberi sorsok alakulására, mert tízezrek kényszerülnek majd megszokott munkahelyük, eddigi foglalkozásuk, s nem ritka esetben a szakmá­juk megváltoztatására. A termelésben érvényesülő szervezeti for­mák átalakításának, a felszabaduló dolgozók elhelyezésének és anyagi ellátásának nemrég közzétett alapelveiből kitűnt, hogy itt már közvetlen, gyakorlati problémák megoldásáról van szó, ame­lyek az irányítási szférában, s főleg annak középső, közvetítő láncszemében egyes személyeket még az idén, másokat a jövő év közepéig érintenek. Az új gazdasági mechanizmus érvényesítése emellett jelentős változásokhoz vezet a termelés szerkezeti összeté­telében, a vállalatok munkaerő-gazdálkodásában is, ami további mozgásokkal, átcsoportosításokkal fog járni az egész termelési szférában. Mindez a társadalmi munkatermelékenység, a népgazda­sági hatékonyság növelésének közérdekű és nélkülözhetetlen felté­telét képezi. Amikor tehát az átalakítás forradalmi jellegét hangsúlyozzuk, ezt nemcsak azért tesszük, mert ez kifejezi az előirányzott minőségi változások mélységét, valamint az ezzel járó társadalmi-gazdasági átrendeződés terjedelmét, hanem azért is, mert a forradalmiságnak a feladatok részrehajlás és halogatás nélküli végrehajtásában is meg kell nyilvánulnia. Ezt a követelményt ezekben a napokban elsősorban a szervezeti formák átalakítására vonatkozó javaslatok kidolgozásánál kell érvényesíteni, következetesen teljesítve a szö­vetségi kormány 40/1988 számú határozatát. Az ésszerű, minden szempontból jól megfontolt, a párt- és a szakszervezeti szerveknek az egész dolgozókollektíva véleményét tükröző álláspontjait is tartalmazó javaslatoknak, kulcsfontosságú szerepük van az új gazdasági irányítás kétszintű rendszerének kialakításában, amely az új gazdasági mechanizmus hatékonyan és rugalmasan működő szervezési alapját fogja képezni. Ebben a munkában nélkülözhetetlen iránytűként érvényesülnek a komplex átalakítás végrehajtási irányelvei, amelyek részletesen meghatározzák a népgazdaság egységes végrehajtó irányítási köz­pontjának szerepét és feladatait, a gazdálkodó szervezetek helyzetét és szervezeti felépítését, a tervezés egész folyamatát és módszereit, a gazdasági szabályozás rendszerét, ebben az ár- és a bérpolitika szabályait, az állami költségvetés és a gazdálkodó szervezetek kölcsönös viszonyait, a szociális fejlesztés módszereit és lehetősé­geit, s a gazdasági élet irányításának és szabályozásának minden más vonatkozását. Az egyes emberek, köztük a gazdasági vezetők is gyakran esnek abba a hibába, hogy az átalakítás programjához, a jelenlegi gazda­sági mechanizmus feltételeiből kiindulva viszonyulnak, vagyis azt látják, ami eddig volt és ami most van, nem pedig azt, amit közös erővel ki kell alakítani. A sokat emlegetett új gondolkodásmód kérdése itt már gyakorlati vonatkozásokban merül fel. A legtöbb probléma azzal kapcsolatos, hogy a gazdaságilag teljesen önállóvá váló állami vállalatok egyformán képesek lesz­nek-e önmaguk fenntartására, a költségvetéssel szembeni kötele­zettségeik teljesítésére, az arányos bérfejlesztésre, termelési- műszaki alapjuk saját erőből megvalósuló fejlesztésére, valamint kollektívájuk szociális feltételeinek javítására, amikor egyes vállala­tok ma is nyereséggel, mások pedig tervezett veszteséggel, állami támogatással gazdálkodnak, a termelési alapok szempontjából is nagyon eltérő az ellátottságuk, az új gazdasági mechanizmusban viszont mindenki számára egységesen érvényesülő gazdasági sza­bályozással kell számolniuk. Számos ezzel összefüggő kérdést az új nagykereskedelmi és felvásárlási árak jövő év elejétől esedékes bevezetése után kell majd újra megvizsgálni, amitől azt várjuk, hogy a termelői árak tekintetében jobban kiegyenlítődnek majd a gazdál­kodó szervezetek esélyei. Emellett számolni kell egy átmeneti időszakkal is, amelyben megkülönböztető szabályozás is fog érvé­nyesülni, mindaddig, amíg erre a feltételek kiegyenlítése szempont­jából szükség mutatkozik. A végrehajtási irányelvek ezekről a szem­pontokról sem feledkeznek meg. MAKRAI MIKLÓS Előtérben a nemzetközi együttmüködés elmélyítése A Külügyminisztériumban Vasil Bil’ak, a bratislavai televízióban Ľudovít Pezlár vett részt a pártkonferencián (ČSTK) - Vasil Bil'aknak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának részvételével üzemi konferenciát tartott tegnap Prágá­ban a Külügyminisztérium pártszer­vezete. Az előterjesztett beszámoló megállapította; a CSKP XVII. kong­resszusán a külpolitika területén ki­tűzött fő feladatokat a csehszlovák külügyi szolgálat sokoldalú diplomá­ciai tevékenységében és az állam­közi kapcsolatokban sikeresen telje­sítette. Ezután a beszámoló a csehszlo­vák külpolitika alapelveiből kiindulva kitűzte a pártszervezetek tevékeny^ ségének fő feladatait a következő időszakra. Részletesen foglalkozott a pártbeli szervezőmunka s az ideo­lógiai, politikai nevelő és kádermun­ka hatékonyabbá tételének kérdé­sével. A tanácskozás vitájában Vasil Bi­ľak elvtárs is felszólalt. Bevezető­ben köszönetét mondott a Külügy­minisztérium kommunista dolgozói­nak a csehszlovák külpolitika felada­tainak teljesítése terén végzett lelki- ismeretes és áldozatos munkáju­kért. A továbbiakban egyes gazda­ságpolitikai kérdésekkel foglalko­zott, s rámutatott Csehszlovákia belpolitikai és nemzetközi helyzeté­nek szoros kapcsolatára. Hangsú­lyozta: a csehszlovák gazdaság fej­lődése szempontjából fontos a nem­zetközi együttmüködés elmélyítése, a jelenlegi szükségleteknek megfe­lelő új formák és módszerek keresé­se, s ehhez a csehszlovák külügyi szolgálat dolgozóinak is hozzá kell járulniuk. A nemzetközi helyzetről szólva kiemelte, hogy az atomraké­ták két osztályának felszámolásáról szóló szovjet-amerikai egyezmény aláírása után a világban részleges nyugalom állt be. Hangsúlyozta azonban, hogy a pozitív fejlemények ellenére egy pillanatra sem szabad engedni az éberségből országunk és a szocialista közösség védelmi képességének biztosítása kapcsán. Aktívan hozzá kell járulni a konstruk­tív párbeszéd bővítéséhez, s min­den erővel a békéért és haladásért (Folytatás a 2. oldalon) PENTEK 1988. március 18. XLI. évfolyam 65. szám ★ Ára 50 fillér Befejeződött a KB-titkári értekezlet (ČSTK) - A mongol fővárosban befejeződött a szocialista országok testvérpárti ideológiai kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titká­rainak értekezlete. A csehszlovák pártküldöttséget Josef Havlín, a CSKP KB titkára vezette. Az értekezlet résztvevői véle­ménycserét folytattak az új politikai gondolkodásmóddal, valamint a pár­tok ideológiai tevékenységével összefüggő időszerű kérdésekről. A tanácskozás eredményeiről közös dokumentumot hagytak jóvá. A KB-titkárokat fogadta Dzsam- bin Batmönh, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt főtitkára, a Nagy Népi Hural Elnökségének elnöke. Mihail Gorbacsov látogatása Ljubljanában és Dubrovnikban (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára jugoszláviai hiva­talos baráti látogatásának utolsó előtti napján, csütörtökön a ljubljanai Iskra-automatika üzembe látogatott. A szívélyes üdvözlés után az SZKP KB főtitkára megismerkedett az üzem termelési programjával. Az Iskra-automatika technológiai gép­sorok automatizálásához, termelési folyamatok robotizálásához való be­rendezéseket gyárt. Az üzem vezetői tájékoztatták Mi­hail Gorbacsovot az export-felada­tok teljesítéséről. A gyár 37 ország­ba, köztük a Szovjetunióba szállítja termékeit. Tavaly például 20 millió dollárt tettek ki a szovjet szállítások, s az idén úgy tervezik, ez az összeg 27 millió dollár lesz. Folytatni kell a katonai vezetők párbeszédét Jazov és Carlucci a berni találkozóról (ČSTK) - A svájci fővárosban tegnap befejeződött Dmitrij Jazov hadse­regtábornok, szovjet honvédelmi miniszter és Frank Carlucci amerikai hadügyminiszter kétnapos találkozója. Baráti légkörben (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára tegnap Prágában fo­gadta Henry Ruiz Hernandezt, a Nicaraguai Köztársaság külkap- csolatokkal foglalkozó miniszterét, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front Országos Vezetőségének tag­ját, aki küldöttség élén részt vett a csehszlovák-nicaraguai kereske­delmi, gazdasági, pénzügyi és tudo­mányos-műszaki együttműködési 'vegyes bizottság 5. ülésén. Szívé­lyes, baráti légkörben megvitatták a két baráti ország gazdasági együttműködésének néhány idősze­rű kérdését. * kel, amelyeket a két ország legfel­sőbb vezetői fogadtak el. A katonák párbeszédének hozzá kell járulnia a katonai-politikai és a katonai-tech­nikai kérdések rendezéséhez Frank Carlucci is pozitívan érté­kelte a véleménycserét és a katonai vezetők közötti párbeszéd folytatá­sáért szállt síkra. A sajtóértekezeten tett megnyilatkozásai azonban azt a benyomást keltették, hogy az amerikai fél konzervativizmust tanú­sít és teljes mértékben nem fogja fel, milyen lehetőségek kínálkoznak a nemzetközi feszültség további enyhítésére és a leszerelésre. Az üzem megtekintése után Mi­hail Gorbacsov baráti beszélgetést folytatott az Iskra-automatika párt­ós gazdasági vezetésével. A gyárlátogatást követően az SZKP KB főtitkára sétát tett Ljublja­nába és megismerkedett a szlovén főváros néhány nevezetességével. A vendéget elkísérte Franc Popit, a Szlovén Szocialista Köztársaság Elnökségének elnöke, Milan Ku- csan, a Szlovén Kommunisták Szö­vetsége KB Elnökségének elnöke és más vezetők. Az Iskra-automatika üzemből a szlovén főváros központjába veze­tő útdh Mihail Gorbacsovot, felesé­gét, valamint kíséretét szívélyesen üdvözölték a ljubljanai lakosok. Mihail Gorbacsov a Ljubljana kö­zelében fekvő ideiglenes szálláshe­lyén megbeszélést folytatott Franc Popittal és Milan Kucsannal, vala­mint Szlovénia más vezetőivel. A baráti légkörű eszmecserén átte­kintették Szlovénia és Belorusszia, a hagyományosan baráti kapcsola­tokat fenntartó két köztársaság együttműködésének eredményeit. Egyebek között nagyra értékelték Szlovénia hozzájárulását a szovjet -jugoszláv kapcsolatok bővíté­séhez. Az SZKP KB főtitkára rövid nyilat­kozatot adott a Tanjug hírügynökség és a Delo című szlovén lap munka­társának. Rámutatott, meggyőződé­se, hogy jugoszláviai látogatása nagy jelentőségű a két ország kö­zötti kapcsolatok további elmélyíté­se szempontjából. Rámutatott a szovjet-jugoszláv gazdasági együttműködés jelentőségére, s hangsúlyozta, ezen a területen át kell térni az ipari kooperáció mindkét fél számára hasznos formáira. (Folytatás a 2. oldalon) A vállalatok közötti együttműködésről Elutazott hazánkból Vlagyimir Guszev (ČSTK) - Vlagyimir Guszev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese és Pavel Hrivnák szövetségi miniszterelnök-helyettes tegnap Bratislavában zárómegbe­szélést folytatott a vegy-, mikrobio­lógiai és fafeldolgozó iparban kifejtett csehszlovák-szovjet együttműkö­dés konkretizálásának kérdéseiről. A találkozón részt vett Štefan Ur­ban, a Szlovák Szocialista Köztár­saság iparügyi minisztere és Szer- gej Marisev, a bratislavai szovjet főkonzulátus konzulja. Vlagyimir Guszev csehszlovákiai munkalátogatása során pontosítot­ták a csehszlovák és a szovjet válla­latok szakosításának és kooperáció­jának számos kérdését. A szovjet vendég tegnap délután befejezte csehszlovákiai látogatá­sát, és elutazott hazánkból. Búcsúz­tatására a bratislavai repülőtéren megjelent Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Ignác Janák, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára, Pavel Hrivnák szövetségi miniszterelnök-helyettes, Jaroslav Kanský, a Szlovák Szo­cialista Köztársaság miniszterelnök­helyettese és Szergej Marisev konzul. Dmitrij Jazov a tárgyalások befe­jeztével tartott sajtóértekezletén el­mondta, hogy a találkozó nyílt és hasznos volt. Véleményünk szerint- hangoztatta a szovjet miniszter- találkozónk célja az volt, hogy hozzájáruljunk a szovjet-amerikai viszony katonai területén a kölcsö­nös megértés elmélyítéséhez, to­vábbá napjaink legfontosabb problé­máinak - az atomháború elhárítása és a lázas fegyverkezés megszünte­tése kérdéseinek - a megoldásá­hoz. A tárgyalások megerősítik azt a meggyőződésünket, hogy a két állam katonai reszortjának vezetői aktívan hozzájárulhatnak a szovjet -amerikai kapcsolatok fejlődéséhez, összhangban azokkal a döntések-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents