Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-17 / 64. szám, csütörtök

Közösen a XVII. pártkongresszus programjának megvalósításáért Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát LENINI MUNKASTÍLUSÉRT A lakossági panaszok intézésének néhány tapasztalata A CSKP XVII. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa egyebek között megfogalmazta azt a követel­ményt, hogy fel kell számolni a nem kívánatos jelenségeket, amelyek torzítják a szocializmus alapelveit. Szigorúan kell fellépni a lakossági ügyek intézésében az emberek bi­zalmát gyöngítő közömbösséggel, bürokráciával, felfuvalkodottsággal és az építő jellegű bírálat elfojtásá­val szemben. Ez teljes mértékben vonatkozik a lakossági panaszokra, közérdekű bejelentésekre és javaslatokra is. Ezeket idejében és gondosan kell kivizsgálni és intézni, figyelemmel kísérve a helyrehozás módját, álta­lánosítva a tapasztalatokat és töké­letesítve az irányítást, valamint az ellenőrzést A Nyitrai (Nitra) járás nemzeti bi­zottságai és az általuk irányított szervezetek tavaly közvetlenül 411 panaszt és közérdekű bejelentést - ez 1986-hoz képest 55-tel keve­sebb - valamint 2 javaslatot intéz­tek. Ezeknek 27,8 százaléka bizo­nyult megalapozottnak. Ez a hányad a legnagyobb volt azoknál a pana­szoknál, amelyek egyes dolgozók helytelen magatartására, az egész­ségügyi ellátásra, az ügyintézés fo­nákságaira és a környezetvédelem hiányosságaira mutattak rá. Az alaptalan panaszoknak oka elsősor­ban szerzőiknek szubjektív néző­pontja, valamint a jogszabályok hé­zagos ismerete volt. Az említett két javaslat egy óvoda gyermekeinek étkeztetésére, illetve az államvasút új éttermének szolgáltatásaira vo­natkozott. A szóbanforgó időszakban sok volt, számszerint 125 a névtelen panasz, amelyeknek tartalma 22,4 százalékban felelt meg a valóság­nak. Az anonim panasztevök elsősor­ban a tisztségekkel való visszaélé­sekre, az ügyintézők helytelen ma­gatartására, a szolgáltatások ki nem elégítő színvonalára, a szabálytalan pénzgazdálkodásra és az egész­ségügyi ellátás, illetve a megelőzés visszás jelenségeire hívták fel a fi­gyelmet. Az alapos panaszok számának csökkenésére kedvezően hat egy­részt gondos kivizsgálásuk, más­részt pedig a következetes felelös- ségrevonás. A 142 jogos panasz­ból kiindulva a hibákért és a hiá­nyosságokért felelős dolgozókra összesen 153 szanckiót alkalmaz­tak. Ez helyes, az viszont rriár ke­vésbé, hogy ezeknek a szankciók­nak többsége csak megrovás volt, a Munka Törvénykönyve 76. parag­rafusának alkalmazásával. A panaszok elemzése lehetővé teszi a közvélemény felmérését is. Tájékoztatást nyújt abban a vonat­kozásban, hogy a lakosok hogyan tekintenek a gazdasági, szociális és társadalmi problémákra. Említést ér­demel, hogy a legtöbb panasz, számszerint 45 (ebből 14 jogos) kifogásolta egyes dolgozók helyte­len magatartását. Ez főleg a járási nemzeti bizottság által igazgatott szervezetekre érvényes, amelyek­nek egyes vezetői - különösképpen a szolgáltatásokban és a kereske­delemben - a gyakorlatban követke­zetlenül valósítják meg az állami szervek vonatkozó utasításait és ha­tározatait, illetve amelyekben formá­lisan vagy érzéktelenül alkalmazzák a jogszabályokat. További 40 lakossági panasz (eb­ből 14 jogos) bírálta egyes egész­ségügyi dolgozók nem eléggé igé­nyes és felelősségteljes munkáját. Több bejelentés érkezett a kifogá­solható ügyintézésre, a törvénysértő és a bürokratikus eljárásra, főleg a nemzeti bizottságok viszonylatá­ban. A lakásállag javítására és kar­bantartására is elég sok panasz volt (35), viszont közülük csak öt bizo­nyult helyénvalónak. Többen figyel­meztettek engedély nélkül épülő hétvégi házakra, családi házak bőví­tésére stb. is. A Nyitrai Jnb Népi Ellenőrzési Bizottsága tavaly, az SZSZK kormá­nya határozatának megfelelően, öt alsóbb szintű nemzeti bizottságon, illetve a jnb által igazgatott három szervezetben ellenőrizte a lakossági panaszok, közérdekű bejelentések és javaslatok intézésének törvény­ben előírt módját. Több hiányossá­got állapított meg, amelyeknek meg­szüntetésére határidőkhöz kötött in­tézkedések kidolgozására kötele­zett. Ezzel a problémakörrel egyéb­ként foglalkoznak a nemzeti bizott­ságok tanácsai, a gazdálkodó szer­vezetekben pedig a pártalapszerve­zetek és a szakszervezeti üzemi bizottságok is. A nemkívánatos je­lenségek megelőzését szolgálja az is, hogy a panaszintézéssel kapcso­latban tájékoztató s az időszerű problémákat fejtegető írások jelen­nek meg a járás lapjaiban. Tapasztalataink szerint úgy vél­jük, hogy a gazdasági és a szociális fejlesztés programjának megvalósí­tása általában megkívánja az ellen­őrzés tökéletesítését is. Ezzel egyi­dejűleg nagyobb követelményeket kell támasztani az államapparátus munkájával, szakmai és politikai fej­lettségével és a lenini munkastílus érvényesítésével szemben. Nem utolsósorban a lakossági panaszok intézésének területén is. JOZEF ZRUBEC mérnök, a Nyitrai Jnb Népi Ellenőrzési Bizottságának elnöke Nem érdekli a falu vezetőit a SZISZ-munka? Járásunkban lezajlottak a SZISZ évzáró taggyűlései, összehasonlít­ván a tavalyi évzárókkal a mostania­kat, megállapíthatjuk, hogy a IV. kongresszus szelleme eljutott az egyes alapszervezetekig: az évzá­rók lefolyására, menetére legtöbb helyen az építő jellegű, kritikus hangvétel volt jellemző. Annál saj­nálatosabb és elmarasztalhatóbb vi­szont, hogy egyes helyeken a tag­ság részéről, főleg az üzemi szerve­zeteknél, a munkásfiatalok körében, csak a passzív jelenlétet tapasztal­hattuk. Ahogy jópár üzemben, úgy városunk legnagyobb üzemében, a hajógyárban sem volt meg a kellő lelkesedés. Elmaradtak az értékes felszólalások, mintha nem is érde­kelte volna a tagságot a szervezet, vagyis saját tevékenységük. A tervet két-három ember összeállította, s mindenki megszavazta. A tapasz­talat szerint később mindig hallhatók ellenvélemények: minek kellett ezt vagy azt bevenni a tervbe. Ugyanezt el kellene mondani a terv összeállí­tásánál és elfogadásakor. Az évzáró fórum, ahol döntenünk kell, határoz­nunk további munkánkról, s ekkor ki­ki elmondhatja saját észrevételeit. Ahogy tették ezt az Agrostav fiatal­jai. A SZISZ-tevékenység milyensé­gét befolyásolja, hogyan támogatják a szervezetet, ami a falusi szerveze­teknél a klubhelyiség meglétében, illetve hiányában, s annak felszerelt­ségében mutatkozik meg leginkább. Harminckilenc klubunk közül csupán öt van jól felszerelve. Az izsai (lža) szervezet jól műkö­dik: nem szigetelődnek el más tö­megszervezetektől. Viszont ez már a harmadik évzáró taggyűlés, ame­lyen a falu vezetősége még mindig csak ígérgeti a klubhelyiséget. Ezút­tal a hnb elnöke nem is jelent meg a gyűlésen. Véleményem szerint meg kellene mondani a fiataloknak - s ez lenne kívánatos minden tele­pülésen termeljetek ki társadalmi munkában ilyen és ilyen értéket, amellyel a helyiség építési, felújítási költségei fedezhetők. S nem kell, hogy ez csupán az ifjúsági szervezet klubja legyen, ahogy ez Izsán a Csemadok elnöknőjének vélemé­nye is. A helyiséget megegyezés alapján közösen használhatják a tö­megszervezetek. ÚJ SZÚ J88. III. 17. Új autósvendégló nyílt a plzeňi múút mellett Most és Čepirohy között. A 2,1 millió koronás költséggel a Z-akciöban épült létesítményben 130 személy ellátására alkalmas étterem és borozó, valamint 47 ágyas turistaszálló várja a vendégeket. Képünkön a borozót látjuk. (Libor Zavoral felvétele - ČTK) Jó munkájáért kiemelném a csi- csói (Čičov) alapszervezetet. Az év­zárón is sok javaslatot hallhattunk a tagság további aktivizálását, a munka új formáit illetően. A ren­dezvények megszervezésénél a fia­taloknak anyagi háttérre lenne szük­ségük. Ámde a szervezet nem kap megfelelő támogatást. Ezért elnök­ségi gyűlést hívtunk össze a falu­ban, melyre meghívásunkat csak az efsz üzemi pártbizottságának elnö­ke fogadta el. Az elnök a szer­vezet részére mindennemű támoga­tást megígért. Ennek ellenére két hónappal később az évzáró gyűlé­sen, ahol fiataljaikról, azok tevé­kenységéről, mindennapjairól esett szó, a falu vezetőségéből nem jelent meg senki. Mi azt kértük, adjanak lehetőséget a fiataloknak a társadal­mi munkára, hogy kitermelhessenek egy bizonyos összeget, amelyből megszervezhetik az anyagilag igé­nyesebb rendezvényeket is. Ha Lak­szakállason (Sokolce) el tudnak jön­ni a falu elöljárói, a tömegszerveze­tek képviselői, - tudatában annak, hogy az egymással törődés előnyö­sen hat valamennyi szervezet, így az ifjúsági szervezet munkájára is -, akkor Csicsón miért ne lehetne ugyanezt megoldani? Lakszakálla­son, mert akarták, a klubnak is talál­tak helyiséget. Ott bevonják a fiata­lokat a falu közéletébe. Ugyanez elmondható Marcelházáról (Marce- lová). Nem véletlen, hogy a falusi szer­vezetek munkáját hangsúlyozottab­ban követjük nyomon. Az ifjúsági mozgalom, a SZISZ-munka felada­tai is törvényszerűen változnak: az üzemi szervezetek munkája a gaz­dasági feladatok, tervek teljesítésé­re összpontosul, a falusi, illetve vá­rosi szervezeteké a szabadidő-tevé- kenység lehetőségeinek megterem­tésére. S erre felkészültnek kell len­nie az alapszervezetek, valamint a települések vezetőinek egyaránt. MORVAY ZOLTÁN, a SZISZ Komáromi (Komárno) Járási Bizottságának elnöke A vodochodyi Aero vállalat az idén ünnepli létrejöttének 35. évfordulóját. Megalakulásától több ezer repülőgépet gyártott, amelyeket a világ 15 országában használnak. Az idei exportfeladatokat a dolgozók felajánlá­sukhoz híven korábban, december 23-ig kívánják teljesíteni. Ezenkívül 31 tonna fém megtakarítására kötelezték magukat. A gyár most készül a nagy L 39 MS repülőgépek sorozatgyártására. Felvételünk a szerelőcsar­nokban készült. (Petr Josek felvétele - ČTK) Jó szomszédok Két város együttműködése Tettekre ösztönző, további új ötle­teket adó volt az a találkozó, melyet a Kelet-szlovákiai kerület központjá­ban a Kassai (Košice) Városi Nem­zeti Bizottság és a Prešovi Járási Nemzeti Bizottság vezetői számára rendeztek. A napirenden azoknak a problémáknak a megvitatása sze­repelt, amelyek mindkét városban megtalálhatók. A két város életét meghatározó módon befolyásoló feladatok teljesí­tését - melyet az együttműködési szerződés tartalmaz - Ján Tkáč, Kassa város polgármestere értékel­te. Leszögezte, hogy a közel öt esz­tendős együttműködés - ami Kassa előző polgármesterének, Rudolf Schusternak, a knb jelenlegi elnöké­nek a kezdeményezésére jött létre - számos konkrét eredményt hozott. A vezetők közötti találkozók elősegí­tették a nemzeti bizottságok új mun­kamódszereinek és formáinak jobb megismerését és elmélyítését. A ta­pasztalatcsere persze nem csak is­meretbővülést hozott, hanem olyan új ötleteket is, amelyek megvalósítá­sa legszembetűnőbben mindenek­előtt az új ivóvízforrások felkutatásá­ban, a vízgazdálkodási beruházások kivitelezésében és nem utolsó sor­ban a komplex lakásépítés hatéko­nyabb módszereinek bevezetésé­ben nyilvánult meg. A képviselők és a különböző bizottságok munkája során szerzett tapasztalatok kicse­rélése is hasznos volt, mint ahogy az államigazgatás terén az adminiszt­ráció csökkentésére vonatkozó tö­rekvések gyakorlati eredményeinek kölcsönös megismertetése is. A két város közötti együttműkö­dés értékelésekor további konkrét eredményekről is beszámolhatunk. Prešov például a kerületi székhely illetékeseinek átadta a trolibuszháló­zat kiépítésében és üzemeltetésé­ben szerzett tapasztalatait. (Mint is­meretes, a kassaiakat foglalkoztatja az a gondolat, hogy trolibuszjáratok indításával bővítsék a városi tömeg- közlekedést.) A prešoviak viszont azon gyakorlati tapasztalatok átadá­sának örültek, amit a kassaiak a la­kossági szolgáltatásokról felvilágo­sítást adó információs- központ ki­építésében szereztek. De tovább is sorolhatjuk. A sabinovi IMOVA für­dőmedencéket gyárt, amelyekből a kassai Anicka-üdülőtelepen és a Triton uszodában is beszerelnek néhányat. A két város közösen ké­szült a kecerovcei atomerőmű építé­si munkálatai előfeltételeinek meg­teremtésére. Termékeny a kapcso­lat a kulturális életben is. Rendsze­ressé vált a jelentősebb kiállítások cseréje, ugyanakkor a színházak vendégjátéka, a hivatásos- és ama­tőr együttesek cserefellépése. Kapcsolatot tartanak a nemzeti bizottságok egyes osztályai is. A pénzügyi osztályok figyelmüket mindenekelőtt az adó problematiká­jára összpontosítják, továbbá a gaz­dasági szervezetek irányítására, az önelszámolási rendszer bevezeté­sére, az összevont pénzügyi eszkö­zök felhasználására és nem utolsó sorban a Z akcióban folyó munkák sikeres elvégzésére. A tervező osz­tályok a Prešovi Járás és Kassa város szociális-gazdasági fejleszté­se további javításán fáradoznak, új lehetőségeket is kutatva. Fontos az együttműködésünk a természet- és környezetvédelem­ben. Figyelmünk középpontjában az ökológiai beruházások állnak, min­denekelőtt szennyvíztisztító állomá­sok, hulladék- és szemétégető tele­pek építése, továbbá a lakótelepe­ken zöldövezetek, parkok, sétányok kiépítése, méghozzá úgy, hogy eb­ben a választási időszakban elér­hessük, hogy Kassán és Prešovban 0,5 négyzetméter zöldterület jusson minden lakosra. A két város vezetőinek tanácsko­zásán napirenden szerepelt a ci­gánykérdés megoldása is, ami Ke- let-Szlovákiában nagyon aktuális feladat, mint ahogy az ifjúság sza­badidő-kihasználásának a megszer­vezése, az egészségügy, a szociális szolgáltatások, a testnevelés és a sport fejlesztése is. Mindkét város új lakótelepein van mit behoznunk a járulékos épületek építésében. Ta­nácskozásainkon gyakran kritikai megjegyzések hangzanak el műépí­tészeink munkájáról. Még mindig in­kább a sztereotip megoldásokat vá­lasztják a lakótelepek megtervezé­sekor. Hiányoznak a bátrabb kezde­ményezések, az ötletes, egyedi megoldások. Eredetibb tervekkel kellene próbálkozniuk, természete­sen az építőipari vállalatokkal együttműködve, amelyek sajnos gyakran kerékkötői az új elképzelé­sek megvalósításának. A Kassai Városi Nemzeti Bizott­ság és a Prešovi Járási Nemzeti Bizottság, vezetőinek, valamint dol­gozóinak rendszeres találkozóit al­kotó munkalégkör jellemzi. Közösen keressük azokat a megoldási lehe­tőségeket, amelyek munkánk haté­konyságát növelve hozzájárulnak Kassa város és a Prešovi járás sok­oldalú fejlődéséhez. JOZEF KUCHÁR, a prešovi Jnb titkára

Next

/
Thumbnails
Contents