Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-15 / 62. szám, kedd
Kevesebb lesz a gond, jobb az ellátás Kooperációs társulás létrehozását javasolják Szlovákiában összesen kilenc olyan közös mezőgazdasági vállalat működik, amely a zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztésével kapcsolatos feladatok megoldására szakosodott. Alapítóik, a szövetkezetek és állami gazdaságok évekkel ezelőtt abban a reményben kezdeményezték a létrehozásukat, hogy segítségükkel rugalmasabban és könnyebben megoldhatják a fejlesztési elképzelések megvalósításával, a termelés anyagi és technikai feltételeinek megteremtésével, illetve a termés értékesítésével és a vállalkozás nyereségesebbé tételével összefüggő gondjaikat. Az elképzelés jó volt, ám a remények csupán részben váltak valóra. Erről tanúskodott az a tény, hogy a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexum fórumain az utóbbi években sok bírálat érte a közös vállalatokat Azóta, hogy a fejlődés meggyorsítása és a gazdasági mechanizmus átalakítása kapcsán előtérbe került az igényesebb feladatokra való felkészülés, egyre többször elhangzik, hogy a közös mező- gazdasági vállalatok nem teljesítik feladatukat. Főleg~ a szövetkezetek vezetői nyíltan bírálják, hogy a termés értékesítése továbbra is az ő gondjuk, s némi anyagbeszerzési segítségen kívül sem szervezési, sem pedig gazdasági előnyét nem érzik a közös vállalat létének. Sőt, a vállalatok többsége ráfizetéssel gazdálkodik, ami esetenként komoly terhet ró a taggazdaságokra. Egyedül a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Agrofrigor van olyan gazdasági helyzetben, hogy a nyereségét megoszthatja alapítóival. EGY FELMÉRÉS TAPASZTALATAI A tapasztalatok összegezését követően, a közös mezőgazdasági vállalatok vezetői a múlt év végén Nyit- rán (Nitra) megtartott tanácskozáson arra a következtetésre jutottak, hogy vállalataik jövője szempontjából fölöttébb káros lehet, ha továbbra is elkendőzik a hibákat. Határozat született, hogy a helyzet reális értékelése céljából országos felmérést kell végezni, ki kell kérni a taggazdaságok véleményét, hogy szerintük milyen irányban kellene tökéletesíteni, illetve továbbfejleszteni a közös vállalatok tevékenységét. A határozat értelmében az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma összesen 172 szövetkezetet, 17 állami gazdaságot és 4 egyéb, szintén a mező- gazdasági tárcához tartozó szervezetet kórt fel a véleménynyilvánításra. Sajnos, a kiküldött 193 kérdőívből mindössze 62 érkezett vissza határidőre, vagyis a megkérdezett taggazdaságoknak csupán a 32 százaléka tartotta fontosnak - érdemesnek? - a válaszadást. Már magában ez a tény sok mindent elárul. Például azt, hogy sok helyütt még mindig a ne szólj szám alapelvből indulnak ki, s nyíltság helyett elné- zik-elhallgatják a partnerkapcsolatokban fennálló problémákat. Másutt talán érzik, hogy szólni kellene, de mivel éveken át hiába hallatták a hangjukat, most egyszerűen a szemétkosárba dobták a kérdőívet. A felmérés eredményei szerint, a zöldség- és gyümölcstermesztésre szakosodott közös mezőgazdasági vállalatok nem teljesítik feladatukat. A taggazdaságok zöme úgy nyilatkozott, hogy a közös vállalat csak részben tesz eleget elvárásaiknak. Vagyis legfőbb ideje volt belepillantani a tükörbe. Ugyanis elképzelhető, hogy az átalakítás szigorúbb feltételei közepette holnap több járásban már nem csupán bírálnák a remélt előnyök helyett fölösleges gazdasági terhet jelentő közös vállalatokat, hanem egyenesen megkérdőjeleznék a létjogosultságukat. És ezen nem lehet csodálkozni, hiszen természetes alapállás, hogy aki valamire pénzt áldoz, az elvárja, hogy a befektetés legalább a kamatlábnak megfelelő mértékben kamatozzon. Pénzben, biológiai vagy akár technikai szolgáltatások formájában. Az önfinanszírozás feltételei közepette ez az elvárás erösbödni fog, tehát a közös vállalatoknak alaposan fel kell készülniük a holnapra. NEM A KÖZVETÍTÉS A FELADATUK Nemrég Bojnicén találkoztak ismét a szakosított közös mezőgazdasági vállalatok vezetői, hogy megvitassák a felmérés tapasztalatait és a közeli jövő legfontosabb tennivalóit. A tanácskozás résztvevői elismerték, hogy a szövetkezetek és állami gazdaságok jogosan bírálják a közös vállalatokat, mivel ezek jobbára a beszerzési, nem pedig az értékesítési gondok enyhítésére összpontosítják a figyelmüket. Vetőmagot, ültetőanyagot, műtrágyát és vegyszereket biztosítanak tagüzemeiknek, itt-ott már vető- és betakarító gépekkel is segítik a termelők munkáját, viszont a termés értékesítésének gondja továbbra is a gazdaságok vezetőinek vállát nyomja. A taggazdaságok kifogásolják, hogy a közös vállalatoknak nincs beleszólásuk az árképzésbe és az áru területi elosztásába, tehát ha akarnák sem tudnák képviselni a termelők érdekeit. A közös vállalatok többségének nincs saját bolthálózata és feldolgozó üzeme, így főleg a kevésbé értékes zöldség és gyümölcs nagy hányada veszendőbe megy. Más lapra tartozik, hogy a főleg olcsó leveszöldséget árusító boltok választék tekintetében nem vehetik fel a versenyt a Zelenina boltjaival, így a fenntartásuk nem kifizetődő. Például a trnavai Agroprodukt hat boltot üzemeltet a lakótelepeken, s újabbakat is nyitna, ha a Zelenina nemzeti vállalat segítségükre volna a választék bővítésében. Hasonló gondokkal küzd a trebišovi Agropro- dukta, amely még hajtatott salátáért és uborkáért cserébe sem tudott déligyümölcsöt szerezni a boltjai számára. Nem titok, hogy a dunaszerdahelyi Agrofrigor - a túl borsos bérleten kívül - hasonló okok miatt zárta be a bratislavai vásárcsarnokban fenntartott boltját. A taggazdaságok többsége igényli, hogy a közös vállalatok hatékonyabban segítsék a termelők komplex gépesítési törekvéseit, adjanak tanácsot a termelés szakosításához, szorgalmazzák az új fajták és a haladó termelési módszerek bevezetését. Jogos elvárás, hogy a közös vállalatok ne közvetítő szerepet játsszanak az értékesítésben, hanem szerződéses alapon felvásárolják, tárolják és forgalmazzák a termést. Vásároljanak korszerű betakarító gépeket, készüljenek fel a termés utókezelésére és piaci előkészítésére, illetve az árutöbblet vagy a kevésbé értékes zöldség és gyümölcs feldolgozására. Ha kell, a nyereséges gazdálkodás érdekében vezessék be a melléküzemági termelést, készítsenek az üzemek és a kertbarátok részére különféle kellékeket, segédeszközöket, speciális kertészeti vagy virágföldet, neveljenek palántát, forgalmazzanak méretre szabott fóliatakarót, fóliasátor- vagy üvegház-konstrukciót. A gazdálkodás hatékonyságát szolgálná, ha a közös vállalatok további hűtőtárolókat építenének, a meglevőkben pedig nem tojást, sajtot és konzervet tárolnának, mint a hurba- novói Dunajplod, amely egyébként bérfuvarozással igyekszik megfelelő jövedelemre szert tenni. AGROKOMBINÁT VAGY TÁRSULÁS A gondokon és problémákon kívül a hogyan tovább kérdése szintén napirendre került. Nemcsak ígéretek, de ötletek és jobbító szándékú javaslatok is elhangzottak. A Nitra- lvánka-i Zeloprodukt igazgatója elmondta, hogy meggyorsítják az anyagi-technikai felkészülést s az alapítóknak a hozzájárulást szolgáltatások formájában fogják törleszteni. A trebišovi Agroprodukta képviselője szerint, legfőbb ideje, hogy a közös vállalatok megfelelő részt vállaljanak a taggazdaságok értékesítési gondjaiból, és ezzel ismét fellendítsék a zöldségtermesztés iránti érdeklődést, mert például náluk már csak ötszáz hektáron termelnek zöldségfélét a mezőgazdasági vállalatok. A lévai (Levice) Hronfruct vezetője kiemelte, hogy az anyagi érdekeltség növelése érdekében a jövőben következetesebben kell alkalmazni a gazdasági szabályozókat. A hurbanovói Dunajplod igazgatója arról beszélt, hogy a kért szolgáltatásokon túlmenően a korai burgonyatermesztés komplex fejlesztésével, esetleg a gombatermesztés és a burgonya másodnövénykénti termesztésének meghonosításával igyekeznek elősegíteni részben a közös vállalat, másrészt a taggazdaságok termelési és pénzügyi eredményeinek javulását. A tanácskozáson kiemelték, hogy intenzívebben kell kutatni a közös vállalatok gazdálkodása eredményesebbé tételének lehetőségeit. Elhangzott, hogy a nyereségesség érdekében az eddigi szűk szakosítás helyett talán célszerű volna áttérni az agrokombinát típusú szervezésre. Mások a közös vállalatok betetőzését, vagyis közös képviseleti és irányító szerv létrehozását javasolták. A vélemények megegyeztek abban, hogy ezt a szerepet a kooperációs társulás tölthetné be legjobban, működtetésével pedig a dunaszerdahelyi Agrofrigort kellene megbízni. Az elképzelések szerint, a társulásnak az volna a feladata, hogy összehangolja a közös mezőgazdasági vállalatok tevékenységét, a fejlesztési elképzeléseket, a felvásárlást és az áruelosztást, továbbá a tároló és feldolgozó kapacitások kihasználását, s végül, de nem utolsósorban főleg a szerződéskötésnél és az árképzésnél képviselje a közös vállalatok, illetve a termelők érdekeit. Pósa Lajos mérnök, a minisztérium szakosztályának igazgatója elvben egyetértett a javaslattal, tehát várható, hogy a közeljövőben megalakul a zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztésében érdekelt közös mezőgazdasági vállalatok kooperációs társulása. Ezzel remélhetőleg közelebb jutunk a termelőket, és a fogyasztókat egyaránt bosszantó problémák megoldásához. KÁDEK GÁBOR A Prágai Gépipari Technológiai és Gazdasági Kutatóintézet jelentős részt vállal a gépgyártás automatizálásából. A közelmúltban kifejlesztett berendezéseik közt van az Avico-CD-3 kúpgörgők és S-D-3 hordógörgők defekto- iógiai ellenőrzésére szolgáló automata s a lapoló- és hónológépeket irányitó ES-81 jelű elektronikai rendszer, amely jelentős munkaidő- és villamosener- gia-megtakarítást eredményez. Felvételünkön Karéi Pich mérnök a rugalmas automatizált gyártórendszert működtető központi számítógép adattovábbítójának fejlesztésén dolgozik. (Jan Vrabec felvétele - ČSTK) AMIKOR HOSSZADALMAS A TERMÉKVÁLTÁS Fordult a kocka Miért nem teljesíti a tervet a Banská Bystrica-i Slovenka? Az elmúlt néhány évben alaposan megváltoztak népgazdaságunk fejlődésének körülményei és feltételei. Az extenzív fejlesztéshez szükséges források már nagyrészt kimerültek, így a gazdálkodó szervezeteknek más irányban kell keresniük az előrehaladás lehetőségeit. Aprólékosan elemezve az eddigi eredményeket és munkamódszereket, mindenekelőtt a munkatermelékenység növelésére és a hatékonyság javítására kell összpontosítaniuk. S ha a korábbi években előfordult, hogy a termékek - különböző okoknál fogva - nem lépték túl a gyár kapuját, a jövőben nem lehet raktárra termelni. Ezzel összefüggésben az eddiginél jobban kell ügyelni a minőségre, a termékek innovációjára és a választékra. Ami a termelők kínálatát illeti, főként a fogyasztási cikkeket gyártó vállalatoknak kell - köztük is elsősorban a textilipari üzemeknek - összhangba hozniuk gyártási programjukat a kereskedelem, illetve a fogyasztók igényeivel. Vajon mi történik akkor, ha ez az összhang csak részleges, vagyis ha a termelő nem mindig azt gyárt, amire igény van? A kérdésre a Banská Bystrica-i Slovenka vállalatnál kerestük a választ. Miért éppen ebben a textilipari üzemben, ahol kötött felsőruházati cikkeket, alsóneműket, műszálakat, keverék- és természetes alapanyagból készült fonalakat és nem szövött anyagokat gyártanak? Azért, mert ennél a vállalatnál sem sikerült még teljes mértékben a fogyasztók megváltozott igényeihez igazítani a gyártási programot.-A legnagyobb gondunk, amely egész sor problémát von maga után, a meglehetősen akadozó termékváltás - magyarázza Milan Öunderlik mérnök, gazdasági igazgató-helyet- tes. - Az elmúlt években gyártási programunkban a műszálas termékek voltak túlsúlyban. A vranovi üzemünk például kizárólag azzal a céllal épült, hogy a hazai és külföldi - főként szovjet - piacot ellássa ezekkel a cikkekkel. Körülbelül két évvel ezelőtt azonban fordult a kocka, a kereskedelem és a fogyasztó a természetes alapanyagból készült holmikat keresi. A termékváltás tehát elengedhetetlenné vált számunkra. A termeléskiesést és a raktárra való gyártást szerettük volna megelőzni azzal, hogy a műszálból készült termékeket természetes alapanyagúakkal váltjuk fel. Ez a váltás azonban két szempontból is felkészületlenül ért minket. Hiányoztak - és még napjainkban is hiányoznak - a megfelelő gépek, és gyapotból, gyapjúból is csak annyit kapunk, mint a korábbi években. Az ilyen körülmények között bizony nehéz a termékváltás. Ebben az évben ugyan már van reményünk arra, hogy több természetes alapanyaghoz jussunk, mert az anyagfogyasztási mérleg a korábbihoz viszonyítva nagyobb meny- nyiséget ír elő számunkra. Ennek ellenére úgy látom, a tervfeladatok teljesítésével az idén is gondjaink lesznek.- Miként az elmúlt években sem mindig tudtak megfelelni az elvárásoknak. ..- Valóban. A 8. ötéves tervidőszak első két évében nem teljesítettük a tervet. Csökkent a teljesítmény és a gazdasági mutatók is kedvezőtlenül alakultak. Az elmúlt évben például 50-60 millió koronát tettek ki a termeléskiesések, az árutermelés tervével szemben viszont „csupán“ 14,5 millió koronával vagyunk adósak. Mivel a belkereskedelem a műszálból készült termékeknek csak kis részét vette át, a megoldást határainkon túl kellett keresnünk. S nem jártunk rosszul, ráadásul a kiviteli tervet a szocialista és a nem szocialista országokba is túlteljesítettük. A legjobb eredményt a szocialista országokkal folytatott kereskedelemben értük el, körülbelül 19 millió koronával léptük túl az eredeti célkitűzéseket.- Nem kétséges, ezek a rész- eredmények fontosak a vállalat számára, de pillanatnyilag nyilván az lenne a hasznosabb, ha a termék- váltásra összpontosítanának.- Ez vitathatatlan, de tudni kell azt, hogy az említetteken kívül az akadozó anyagellátás is rendkívül megnehezíti a dolgunkat. Nemrégiben például gyapjúfonalból érkezett jóval kevesebb a vártnál, s ez nagy késéseket okozott a termelésben és az értélfesítósben. Gyakran a díszítő elemek sem érkeznek meg idejében, s emiatt nem szállíthatjuk a kereskedelemnek az árut.-Bár a megfelelő technológiai berendezések hiánya, az akadozó anyagellátás és a nyersanyaghiány komoly gondot jelent és meglehetősen akadályozza a termékváltást, mindez a fogyasztót aligha érdekli. Számára az a fontos, hogy a boltban megvásárolhassa azt, amire éppen szüksége van.- Mihelyt az említett problémák megoldódnak, a vásárlók bizonyára ismét elégedettek lesznek munkánkkal. Az előzetes ígéretekből kiindulva természetes alapanyagokból az idén többet kapunk, mint a korábbi években. A szállítói-megrendelői kapcsolatok terén azonban nem számíthatunk jelentősebb változásokra, mert szállítóink is hasonló gondokkal küzdenek, mint mi. A műszaki fejlesztést pedig egyedül nem tudjuk megvalósítani, mert az arra fordítható forrásaink eléggé korlátozottak. Ha az ipari minisztérium, vagy a Slovakotex termelési-gazda- sági egység vezérigazgatósága nem segít, akkor a közeljövőben ez a gondunk nem oldódik meg. Sőt, ebben az esetben inkább csak veszteségekre számíthatunk. Ugyanis a vranovi üzem, amely - amikor még a műszálas ruhák voltak divatban- éveken keresztül nagyon jó eredményeket ért el, napjainkban már veszteséges. Egyelőre a jelenleg érvényes árpolitika sem kedvez, mert még mindig a műszálas termékeket részesíti előnyben.-Az eddig elmondottakból arra következtethetünk, hogy pillanatnyilag nem lehet jó hangulat a gyárban.- Nem vagyunk ugyan borúlátóak, de valóban nehéz időket élünk. A termelési-gazdasági egységen belül nálunk a legalacsonyabbak az átlagkeresetek - mindössze 2307 korona. Mivel nem teljesítettük a feladatokat, a bérrendszer gazdasági hatékonyságának növelését célzó program második szakaszát egyelőre nem is valósíthatjuk meg. A vállalatnál egyre kevesebb a munkaerő, főleg a Banská Bystrica-i és a handlovái üzemekben kevés a munkás. Ilyen körülmények között nincs más hátra, mint kooperációval megoldani a problémát. Földműves-szövetkezetekkel működünk együtt és Vietnamban is dolgoznak nekünk. Nem előnyös megoldás ez, mert meglehetősen költséges és ráadásul a munka minősége sem mindig megfelelő. Ennek ellenére nem bonthatjuk fel ezeket a kapcsolatokat, mert nélkülük még nehezebb lenne a helyzetünk.- A gazdasági mechanizmus átalakításával egyre nehezebb feladatok és egyre szigorúbb feltételek várnak a vállalatokra. A Slovenka jelenleg nem tartozik a jól működő szervezetek közé. Véleménye szerint miként állják majd meg helyüket a megváltozott körülmények között?- Bízom abban, hogy lépést tudunk tartani a többi vállalattal- mondja búcsúzóul az igazgató- helyettes. - A jó eredmények érdekében elsősorban a termékváltást kell maradéktalanul végrehajtanunk. Az is lényeges, hogy növeljük a munkatermelékenységet és a megváltozott gyártási programnak megfelelő műszaki berendezésekkel szereljük fel a gyárat. Növelnünk kell a szervezés és irányítás színvonalát, s nem utolsósorban nagyobb figyelmet kell fordítanunk dolgozóink munkájára, hogy a termékváltás során a lehető legkisebb mértékben csökkenjenek a teljesítmények. A közeljövőben minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy ezeket a célkitűzéseket maradéktalanul elérjük, s akkor bizonyára a kereskedelem és a fogyasztó is elégedett lesz velünk. KOVÁCS EDIT
