Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-15 / 62. szám, kedd
Levelezőink írják A Gabčíkovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésében kiváló eredményekkel alkalmazzák az új, hatékony munkamódszereket. A szocialista munkaversenyben több brigád vesz részt, s a brigádszerű munkaszervezést és javadalmazást is egyre több kollektíva alkalmazza. A teljes önelszámolás nem kis mértékben teszi anyagilag érdekeltté a dolgozókat a gigantikus építkezésen. Ezek a munkahelyi közösségek akárcsak az elmúlt évben, ennek az évnek az elsó két hónapjában is nagyban hozzájárultak a teljesítmény fokozásához, s részben nekik köszönhető a tervnek 10 százalékos túlteljesítése, melytől nagymértékben függ az első turbina 1990-ben való beindulása. Internacionalista kötelezettségvállalásuknak megfelelően a blans- kói ČKD dolgozói feladataikat 118 százalékra teljesítették. Az építkezésen több tényező is nehezíti a munkát. Pl. a gabčíkovói vízlépcsőnél több mint 100 ács és vasazó- betonozó munkás hiányzik. Csépi György Összefogással Napjainkban zajlanak az 1987-es évben végzett munkák értékelései. A nemzeti bizottságok, üzemek, tömegszervezetek dolgozói beszámolnak, mit végeztek az elmúlt időszakban. Ahol a tervfeladatokat magukévé teszik, ott a munka is jól halad. Ezt tapasztaljuk a nem egész 2,5 ezer lelket számláló Muzsla (Mužla) községben. Jelenleg Z akcióban 3 millió korona ráfordítással épül az a több célt szolgáló épület, melyben helyet kap a hnb is. Az épület alapjait 1986 októberében rakták le és folyó év február közepéig 1 millió 414 ezer koronát építettek be, s december végén adják át rendeltetésének. Ezen az építkezésen a lakosság 1987 végéig 11 120 órát dolgozott. Nagy segítséget nyújtanak a tömegszervezetek. A hétvégi társadalmi munkákat ők biztosítják, hétközben viszont a képviselők feladata, hogy mindegyik saját körzetéből biztosítsa a segédmunkásokat. A februári győzelem 40. évfordulója tiszteletére a lakosság 69 360 óra ledolgozását vállalta. A jövő év tervfeladataira már most készülnek. Ha a hnb irodáit átköltöztetik az új épületbe, az öreg épületet szolgáltatóházzá alakítják át, ahol helyet kap a fodrászat, a borbély- és a cipőjaví- tó-műhely. A sportszervezet tagsága a választási időszak eisö évében Z akcióban bekerítette a sportpályát. Most ide szabadidőközpont létesítését tervezik. A futópálya, tenisz-, röplabda-, kézilabda- és tekepálya, valamint a nagyméretű sakktábla minden korosztály rendelkezésére áll majd. Ugyancsak tervbe vették a tornaterem építését. Állami beruházással oldják meg a Jednota bevásárlóközpont építését. Az ideiglenes szeméttároló helyet családi házak és garázsok építésére osztják szét az igénylőknek, szeméttelepet pedig a falun kívül létesítenek. Az Érsekújvári (Nové Zámky) Lakásépítő Szövetkezet újabb három ötlakásos épületet épít. A Honvédelmi Szövetség a lövölde kiszélesítését és sporttelep építését tervezi. A hnb az elhanyagolt épületeket és házhelyeket felvásárolja és az igénylőknek utalja ki családiház-épi- tésre. S végül, de nem utolsósorban közös akcióként akarják megvalósítani a szőlőhegy villanyárammal való ellátását, a közel 700 ezer korona költséget a helyi Béke Efsz, a jnb és a lakosság fedezi. Ulrich Gyuláné A nószövetség feledi (Jesenské) 220 tagú helyi szervezete, a község egyik legaktívabb tömegszervezete, tavaly több sikeres akciót szervezett. Volt árusítással egybekötött divatbemutató, ahol a Rimatex vállalat legújabb kötöttmodelljeit mutatták be. A nőnap alkalmából meglátogatták és megajándékozták a 70. életévüket betöltő nőket. Kirándulásokat, vetélkedőket szerveztek. A szövetség tagjai a társadalmi munkából is kivették részüket. Faluszépítési akcióban 220 rózsatövet és több mint ezer virágpalántát ültettek el, s több mint ezer órát dolgoztak társadalmi munkában. Az új óvoda építésében is segítettek a dolgos lányok, asszonyok, az ő érdemük is, hogy szeptember elsején a község gyermekei birtokukba vehették a Z akcióban épült két- osztályos, korszerű gyermekintézményt. Nem véletlen, hogy a Nőszövetség Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járási Bizottsága által A szebb életkörnyezetért címmel meghirdetett versenyben a harmadik helyezést érték el a járásban. Pál Gyuláné A vágsellyei (Šaľa) Duslo vallalat karbantartó részlegén működő kovácsműhely négy kovácsa (balról Ondráska Ernő, Lencsés József, Kertész Dusán és Milan Slamka) szép munkasikereket ér el. Mindnyájan tagjai a Ján Matus vezette szocialista munkabrigádnak, melynek tagjai a közeljövőben veszik át a brigádmozgalom arany jelvényeit. Fiala Ilona felvétele A színvonal érdekében Czuczor Napok A Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok keretében rendezik meg Érsekújvárott (Nové Zámky) március 7-17-ig a Komáromi (Komárno) Képzőművészkor vendégkiállítását. A kör tagjai közt hivatásos és amatőr képzőművészek egyaránt megtalálhatóak. Az újvári közönség most 19 alkotó - többek között Ko- pócs Tibor, Kocsis Ernő, Darázs Rozália, Fekete Zoltán, Szilva József - 34, különböző technikával készült munkájában gyönyörködhet. Balla Mária A kulturális élet színvonalának emelése érdekében három évvel ezelőtt kezdték meg a Lévai (Levice) járásban a kulturális létesítmények összevonását. Az elsők a nagysalló- iak, (Tekovské Lužany), agaramkál- naiak (Kálna nad Hronom), az óbar- siak (Starý Tekov), az ipolyszakálla- siak (Ipeľský Sokolec), a deméndiek (Demandice), a farnadiak (Farná) és a tolmácsiak (Tlmače) voltak, ahol megalakították a helyi népművelési központokat. Az egyenrangú szervezeti forma figyelembe vételével több községben egyesítették a népművelési központokat, ifjúsági klubokat és a mozikat. A közeljövőben további kulturális központok összevonását tervezik. Ezáltal mind szakmailag, mind pedig gazdaságosság szempontjából kedvezőbb feltételeket alakítanak ki a kulturális tevékenységre. Ábel Gábor A minap Bratislavából Érsekújvárba (Nové Zámky) akartam utazni vonattal. Az állomáson már előre előkészítettem a jegyért járó 14 koronát. A legnagyobb meglepetésemre a jegye- ladónő 2 koronát visszaadott. Megjegyzésemre, hogy úgy tudom, 14 koronába kerül a jegy, ó csak a fejével nemet intett, és becsukta előttem az ablakot. A dolog nem hagyott nyugodni, ezért megkérdeztem a szomszéd ablak mögött ülő hölgyet, mennyibe kerül Érsekújvárba a jegy. A válasz: 14 koronába. Bocsánat - mondtam a kolléganője az imént 12 koronáért adott jegyet. Most jött csak a meglepetés: Ja kérem, egyszer 12 koronáért, máskor 14 koronáért adjuk a jegyet, örülhet, hogy maga olcsóbban kapta, s ezzel ő sem mutatott több hajlandóságot a beszélgetésre. A vonaton aztán azon gondolkodtam, mivel is ,,érdemeltem“ ki az olcsóbb jegyet. Borbély Zoltán Ha kell, szívesen besegít. így jellemzik munkatársai a hetvenéves Spáner Kálmánt, aki nyugdíjasként sem akasztotta végleg szögre sütőlapátját. Ugyanis, ha a hidaskürti (Mostová) pékség dolgozói közül valaki betegség vagy szabadság miatt váratlanul kimarad, Kalmi bácsira mindig lehet számítani. Még ma is fiatalos lendülettel veti a kenyeret a kemencébe. A hidaskürti kenyér nem csak a környező falvakba jut el, hanem a járási székhelyre is. Aki kóstolta, dicséri... Milan Al’akáa felvétele ni ľVTVpi ül Üdülési szabadság K. I.: Tavaly júniusban érettségiztem. 1987. szeptember 1-tól vettek fel munkába. Az elmúlt évben tehát négy hónapig dolgoztam. Itt szeretném megjegyezni, hogy én már júliusban munkába álltam volna, de a jelenlegi munkáltatóm csak szeptember 1-től volt hajlandó munka- szerződést kötni velem. A kérdésem az, hogy jár-e nekem a tavaly ledolgozott négy hónapért szabadság. Üdülési szabadságra az elmúlt naptári évben nem keletkezett jogigénye, mivel nem teljesítette a Munka Törvénykönyve 100. § (1) bekezdésében említett feltételek egyikét (a legalább öt hónapig tartó folyamatos munkaviszony feltételét). A törvény említett rendelkezése nem teszi lehetővé annak figyelembevételét, hogy ön már korábban is munkaviszonyba lépett volna. Öröklés G. E.: Hárman vagyunk testvérek. Édesapánk az öcsémnek vett egy házat majd kétszázezer koronáért. Ezért a családban megegyeztünk, hogy ő már nem örököl. Azt szeretném tudni, hogy az öcsém lemondhat-e öröklési jogáról, míg édesapánk él. Az öcsém aláírná a papírt. Nincs köztünk vita. Ennek ellenére mégiscsak szeretnénk valamilyen hivatalos papírt, hiszen az évek során sok minden történhet. Az öccse nem mondhat le az öröklésről. Az öröklésről való lemondást (ami tulajdonképpen az örökhagyó és az örököse között létrejött szerződés) a jogrendünk nem szabályozza és nem is teszi lehetővé Az örökös csupán visszautasíthatja az örökséget (lásd a Polgári Tör- vényköny 463 §-át). Az örökség visszautasítása és az öröklésről való lemondás közt két fontos különbség van. Az örökség visszautasítása nem szerződés, hanem a közjegyzőségnek címzett vagy a közjegyző előtt szóban megtett jognyilatkozat (egyoldalú jogügylet). Jelentős különbség azonban az is, hogy míg az öröklésről való lemondás fogalmilag csak az örökhagyó életében történhet meg (az örökhagyó csak az életében köthet szerződést), az örökséget csak az öröklés megnyílta, vagyis az örökhagyó halála után lehet visszautasítani. Az öccse tehát nem mondhat le öröklési jogáról, de az öröklés megnyílta után visszautasíthatja az örökséget. A törvény emellett meglehetősen nagy szabadságot nyújt az örökösöknek abban, hogy megállapodásukkal rendezzék a hagyaték megosztását (ki és mit örököl). Ha az örökösök nem egyeznek meg, a hagyaték megosztását a közjegyző végzi el. Itt érvényesülhet a Polgári Törvénykönyvnek az az intézménye- az ún. osztályrabocsátás - amely kellő garanciát nyújt a hagyaték igazságos megosztásához (lásd a Polgári Törvénykönyv 484. § (1) bekezdését). ,,A hagyatékot az örökrészek szerint kell megosztani. A törvény szerinti öröklésnél az örökös örökrészébe beszámítják azt, amit az örökhagyótól annak életében ingyenesen kapott, hacsak nem szokásos ajándékozásról van szó; ha azonban a Polgári Törvénykönyv 473. § (2) bekezdésében említett örökösről van szó (az örökhagyó unokáiról, illetve távolabbi leszármazóiról- a szerk.) be kell számítani azt is, amit az örökhagyótól ingyenesen az örökös felmenője kapott. A végrendeleti öröklésnél ezt a beszámítást akkor kell végrehajtani, ha erre az örökhagyó utasítást adott, vagy ha a megajándékozott örökös egyébként indokolatlan kedvezményben részesülne a 479. §-ban említett örökléssel szemben." A gyakorlatban ezt a rendelkezést úgy alkalmazzák, hogy az ingyenes adomány értékét elsősorban a hagyaték tiszta értékéhez számítják hozzá. Az így nyert együttes értékből állapítják meg az egy-egy örököstársnak jutó örökrészt, majd a megajándékozott örököstárs (vagy leszármazói) örökrészéből vonják le az ajándék értékét. Hogy mindezt kissé érthetőbbé tegyük, feltételezzük, hogy az édesapja utáni hagyaték tiszta értéke 440 ezer korona, s az öccsének juttatott ingyenes adomány értéke 190 ezer korona. A hagyaték és az ingyenes adomány együttes értéke 630 ezer korona. Mivel hárman örökölnek és önök közt a hagyaték egyenlő arányban oszlik meg - 630 000:3 = 210 000. Mindhármójuk örökrésze tehát fejenként 210 ezer korona. Az öccse örökrészéből azonban le kell vonni az ingyenes juttatás értékét, s így számára a hagyatékból 20 ezer korona marad (210 000 - 190 000 = 20 000). Csupán a teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy amennyiben az öccse örökrésze alacsonyabb lenne, mint az ingyenes juttatás értéke, nem köteles visszatéríteni a hagyatékba a többletet (vagyis azt az összeget, mellyel az ajándék értéke meghaladja törvényes örökrésze értékét). Végezetül pedig, ha mindenképpen „hivatalos papírt“ szeretnének, azt ajánljuk, hogy az édesapja a járási közjegyzőség vagy a járási ügyvédi iroda dolgozóinak segítségével fogalmazza meg végrendeletét, s ebben az osztályrabocsátásra vonatkozó utasítást. Felmondás R. P.: Az elmúlt év októberében részlegesen rokkantnak ismertek el. Mivel a könnyített munkakörömet sem tudtam ellátni, a döntést megfellebbeztem. Ezt követően elismerték teljes rokkantságomat. Amint kézhez kaptam az utóbbi döntést, a munkáltatóm felmondta a munkaviszonyomat. Én azonban nem szeretném, ha megszűnne a munkaviszonyom. Az öregségi nyugdíj korhatárát 1992-ben érem el és megeshet, hogy a hátralévő négy évben megváltoztatják döntésüket, munkaképesnek vagy részlegesen rokkantnak ismernek el, márpedig számomra már nagyon nehéz lenne az új munkakörbe, kollektívába való beilleszkedés. A jelenlegi munkáltatómnál 27 éve dolgozom, ez is bizonyítja, hogy nem tartozom azok közé, akik könnyen cserélnek munkahelyet. A kérdésem az, jogos-e a vállalat felmondása. Ha csupán a ieveléböl indulunk is ki, megállapítható, hogy a munkáltatójának törvényes indoka volt a felmondásra. A Munka Törvénykönyve 46. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében a munkáltató megszüntetheti a dolgozó munkaviszonyát, ha a dolgozó egészségügyi okokból tartósan alkalmatlan a munkaviszonyából eredő feladatok teljesítésére (ön pedig a levelében írja, hogy a könnyített munkakörét sem tudta ellátni). Nem áll módunkban azonban megállapítani, hogy a munkáltatója felmondása egyébként összhangban volt-e a Munka Törvénykönyve rendelkezéseivel. A munkaviszonynak a munkáltató részéről történő felmondását korlátozza többek közt a Munka Törvénykönyve 46. § (2) bekezdése és 50. §-a is. Ugyanakkor pedig a Munka Törvénykönyve 47. § (1) bekezdésének értelmében a munkáltatója a nemzeti bizottsággal együttműködve köteles hatékony segítséget nyújtani önnek újbóli elhelyezkedésében is. Ha teljes bizonyosságot akar szerezni abban, hogy a munkáltatója által adott felmondás összhangban volt-e a Munka Törvénykönyve rendelkezéseivel, három havi határidőn belül indítványozhatja, hogy a munkaviszony megszüntetésének érvénytelenségét a bíróság állapítsa meg. Ezt a három havi határidőt attól a naptól számítják, melyen a munkaviszonyának a felmondás alapján meg kellett volna szűnnie. Új nyugdíjrendszer? N. J.: 1988 áprilisában töltöm be 60. életévemet. Az utóbbi hetekben-hóna- pokban többször hallottam arról, hogy új nyugdíjtörvény lép hatályba 1988. október 1-én. Ezért azt szeretném tudni, hogy a nyugdíjkérelmem beadásával várjak-e az említett időpontig, vagy ha áprilisban adom be a kérelmemet, október 1-e után az én nyugdíjamat is megemelik-e az új nyugdíjtörvény alapján? Az új Társadalombiztosítási (nyugdíj) Törvény rendelkezéseit még nem ismerjük. A törvénytervezet egyik célja azonban valóban az, hogy enyhítsen bizonyos eddig érvényes korlátozásokon a nyugdíj kiszámításában. Az eddig megjelent nyilatkozatokból és határozatokból szinte bizonyosnak vesszük azt is, hogy az október 1 -e előtt kiszámított nyugdíjakat még kérvényezés alapján sem fogják újraszámítani az új törvény alapján. (m-n.) A feladatok túlteljesítésével Sikeres évet zártak Ki az olcsót nem becsüli, a drágábbat nem érdemli