Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-15 / 62. szám, kedd

Levelezőink írják A Gabčíkovo-Nagymarosi Víz­lépcsőrendszer építésében kiváló eredményekkel alkalmazzák az új, hatékony munkamódszereket. A szocialista munkaversenyben több brigád vesz részt, s a brigád­szerű munkaszervezést és javadal­mazást is egyre több kollektíva al­kalmazza. A teljes önelszámolás nem kis mértékben teszi anyagilag érdekeltté a dolgozókat a gigantikus építkezésen. Ezek a munkahelyi kö­zösségek akárcsak az elmúlt évben, ennek az évnek az elsó két hónapjá­ban is nagyban hozzájárultak a telje­sítmény fokozásához, s részben ne­kik köszönhető a tervnek 10 száza­lékos túlteljesítése, melytől nagy­mértékben függ az első turbina 1990-ben való beindulása. Internacionalista kötelezettség­vállalásuknak megfelelően a blans- kói ČKD dolgozói feladataikat 118 százalékra teljesítették. Az építke­zésen több tényező is nehezíti a munkát. Pl. a gabčíkovói vízlép­csőnél több mint 100 ács és vasazó- betonozó munkás hiányzik. Csépi György Összefogással Napjainkban zajlanak az 1987-es évben végzett munkák értékelései. A nemzeti bizottságok, üzemek, tö­megszervezetek dolgozói beszá­molnak, mit végeztek az elmúlt idő­szakban. Ahol a tervfeladatokat ma­gukévé teszik, ott a munka is jól halad. Ezt tapasztaljuk a nem egész 2,5 ezer lelket számláló Muzsla (Mužla) községben. Jelenleg Z akcióban 3 millió koro­na ráfordítással épül az a több célt szolgáló épület, melyben helyet kap a hnb is. Az épület alapjait 1986 októberében rakták le és folyó év február közepéig 1 millió 414 ezer koronát építettek be, s december végén adják át rendeltetésének. Ezen az építkezésen a lakosság 1987 végéig 11 120 órát dolgozott. Nagy segítséget nyújtanak a tömeg­szervezetek. A hétvégi társadalmi munkákat ők biztosítják, hétközben viszont a képviselők feladata, hogy mindegyik saját körzetéből biztosít­sa a segédmunkásokat. A februári győzelem 40. évfordu­lója tiszteletére a lakosság 69 360 óra ledolgozását vállalta. A jövő év tervfeladataira már most készülnek. Ha a hnb irodáit átköltöztetik az új épületbe, az öreg épületet szolgálta­tóházzá alakítják át, ahol helyet kap a fodrászat, a borbély- és a cipőjaví- tó-műhely. A sportszervezet tagsága a vá­lasztási időszak eisö évében Z akci­óban bekerítette a sportpályát. Most ide szabadidőközpont létesítését tervezik. A futópálya, tenisz-, röp­labda-, kézilabda- és tekepálya, va­lamint a nagyméretű sakktábla min­den korosztály rendelkezésére áll majd. Ugyancsak tervbe vették a tornaterem építését. Állami beru­házással oldják meg a Jednota be­vásárlóközpont építését. Az ideigle­nes szeméttároló helyet családi há­zak és garázsok építésére osztják szét az igénylőknek, szeméttelepet pedig a falun kívül létesítenek. Az Érsekújvári (Nové Zámky) La­kásépítő Szövetkezet újabb három ötlakásos épületet épít. A Honvédel­mi Szövetség a lövölde kiszélesíté­sét és sporttelep építését tervezi. A hnb az elhanyagolt épületeket és házhelyeket felvásárolja és az igénylőknek utalja ki családiház-épi- tésre. S végül, de nem utolsósorban közös akcióként akarják megvalósí­tani a szőlőhegy villanyárammal va­ló ellátását, a közel 700 ezer korona költséget a helyi Béke Efsz, a jnb és a lakosság fedezi. Ulrich Gyuláné A nószövetség feledi (Jesenské) 220 tagú helyi szervezete, a község egyik legaktívabb tömegszervezete, tavaly több sikeres akciót szerve­zett. Volt árusítással egybekötött di­vatbemutató, ahol a Rimatex vállalat legújabb kötöttmodelljeit mutatták be. A nőnap alkalmából meglátogat­ták és megajándékozták a 70. életé­vüket betöltő nőket. Kirándulásokat, vetélkedőket szerveztek. A szövet­ség tagjai a társadalmi munkából is kivették részüket. Faluszépítési ak­cióban 220 rózsatövet és több mint ezer virágpalántát ültettek el, s több mint ezer órát dolgoztak társadalmi munkában. Az új óvoda építésében is segítet­tek a dolgos lányok, asszonyok, az ő érdemük is, hogy szeptember el­sején a község gyermekei birtokuk­ba vehették a Z akcióban épült két- osztályos, korszerű gyermekintéz­ményt. Nem véletlen, hogy a Nőszö­vetség Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járási Bizottsága által A szebb életkörnyezetért címmel meghirdetett versenyben a harma­dik helyezést érték el a járásban. Pál Gyuláné A vágsellyei (Šaľa) Duslo vallalat karbantartó részlegén működő kovácsmű­hely négy kovácsa (balról Ondráska Ernő, Lencsés József, Kertész Dusán és Milan Slamka) szép munkasikereket ér el. Mindnyájan tagjai a Ján Matus vezette szocialista munkabrigádnak, melynek tagjai a közeljövőben veszik át a brigádmozgalom arany jelvényeit. Fiala Ilona felvétele A színvonal érdekében Czuczor Napok A Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok keretében rendezik meg Érsekújvárott (Nové Zámky) március 7-17-ig a Komáromi (Ko­márno) Képzőművészkor vendégki­állítását. A kör tagjai közt hivatásos és amatőr képzőművészek egyaránt megtalálhatóak. Az újvári közönség most 19 alkotó - többek között Ko- pócs Tibor, Kocsis Ernő, Darázs Rozália, Fekete Zoltán, Szilva Jó­zsef - 34, különböző technikával készült munkájában gyönyörköd­het. Balla Mária A kulturális élet színvonalának emelése érdekében három évvel ezelőtt kezdték meg a Lévai (Levice) járásban a kulturális létesítmények összevonását. Az elsők a nagysalló- iak, (Tekovské Lužany), agaramkál- naiak (Kálna nad Hronom), az óbar- siak (Starý Tekov), az ipolyszakálla- siak (Ipeľský Sokolec), a deméndiek (Demandice), a farnadiak (Farná) és a tolmácsiak (Tlmače) voltak, ahol megalakították a helyi népművelési központokat. Az egyenrangú szer­vezeti forma figyelembe vételével több községben egyesítették a nép­művelési központokat, ifjúsági klu­bokat és a mozikat. A közeljövőben további kulturális központok össze­vonását tervezik. Ezáltal mind szak­mailag, mind pedig gazdaságosság szempontjából kedvezőbb feltétele­ket alakítanak ki a kulturális tevé­kenységre. Ábel Gábor A minap Bratislavából Érsek­újvárba (Nové Zámky) akartam utazni vonattal. Az állomáson már előre előkészítettem a je­gyért járó 14 koronát. A legna­gyobb meglepetésemre a jegye- ladónő 2 koronát visszaadott. Megjegyzésemre, hogy úgy tu­dom, 14 koronába kerül a jegy, ó csak a fejével nemet intett, és becsukta előttem az ablakot. A dolog nem hagyott nyugodni, ezért megkérdeztem a szom­széd ablak mögött ülő hölgyet, mennyibe kerül Érsekújvárba a jegy. A válasz: 14 koronába. Bocsánat - mondtam a kollé­ganője az imént 12 koronáért adott jegyet. Most jött csak a meglepetés: Ja kérem, egy­szer 12 koronáért, máskor 14 koronáért adjuk a jegyet, örül­het, hogy maga olcsóbban kap­ta, s ezzel ő sem mutatott több hajlandóságot a beszélgetésre. A vonaton aztán azon gondol­kodtam, mivel is ,,érdemeltem“ ki az olcsóbb jegyet. Borbély Zoltán Ha kell, szívesen besegít. így jellemzik munkatársai a hetvenéves Spáner Kál­mánt, aki nyugdíjasként sem akasztot­ta végleg szögre sütőlapátját. Ugyanis, ha a hidaskürti (Mostová) pékség dol­gozói közül valaki betegség vagy sza­badság miatt váratlanul kimarad, Kalmi bácsira mindig lehet számítani. Még ma is fiatalos lendülettel veti a kenye­ret a kemencébe. A hidaskürti kenyér nem csak a környező falvakba jut el, hanem a járási székhelyre is. Aki kós­tolta, dicséri... Milan Al’akáa felvétele ni ľVTVpi ül Üdülési szabadság K. I.: Tavaly júniusban érettségiz­tem. 1987. szeptember 1-tól vettek fel munkába. Az elmúlt évben tehát négy hónapig dolgoztam. Itt szeret­ném megjegyezni, hogy én már júli­usban munkába álltam volna, de a jelenlegi munkáltatóm csak szep­tember 1-től volt hajlandó munka- szerződést kötni velem. A kérdésem az, hogy jár-e nekem a tavaly ledol­gozott négy hónapért szabadság. Üdülési szabadságra az elmúlt naptári évben nem keletkezett jogigénye, mivel nem teljesítette a Munka Törvénykönyve 100. § (1) bekezdésében említett feltételek egyikét (a legalább öt hónapig tartó folyamatos munkaviszony feltételét). A törvény említett rendelkezése nem teszi lehetővé annak figyelembevé­telét, hogy ön már korábban is mun­kaviszonyba lépett volna. Öröklés G. E.: Hárman vagyunk testvérek. Édesapánk az öcsémnek vett egy házat majd kétszázezer koronáért. Ezért a családban megegyeztünk, hogy ő már nem örököl. Azt szeret­ném tudni, hogy az öcsém lemond­hat-e öröklési jogáról, míg édes­apánk él. Az öcsém aláírná a papírt. Nincs köztünk vita. Ennek ellenére mégiscsak szeretnénk valamilyen hivatalos papírt, hiszen az évek so­rán sok minden történhet. Az öccse nem mondhat le az öröklésről. Az öröklésről való lemon­dást (ami tulajdonképpen az örökha­gyó és az örököse között létrejött szerződés) a jogrendünk nem sza­bályozza és nem is teszi lehetővé Az örökös csupán visszautasíthatja az örökséget (lásd a Polgári Tör- vényköny 463 §-át). Az örökség visszautasítása és az öröklésről való lemondás közt két fontos különbség van. Az örökség visszautasítása nem szerződés, ha­nem a közjegyzőségnek címzett vagy a közjegyző előtt szóban meg­tett jognyilatkozat (egyoldalú jogügylet). Jelentős különbség azonban az is, hogy míg az öröklés­ről való lemondás fogalmilag csak az örökhagyó életében történhet meg (az örökhagyó csak az életé­ben köthet szerződést), az öröksé­get csak az öröklés megnyílta, vagy­is az örökhagyó halála után lehet visszautasítani. Az öccse tehát nem mondhat le öröklési jogáról, de az öröklés meg­nyílta után visszautasíthatja az örök­séget. A törvény emellett meglehe­tősen nagy szabadságot nyújt az örökösöknek abban, hogy megálla­podásukkal rendezzék a hagyaték megosztását (ki és mit örököl). Ha az örökösök nem egyeznek meg, a hagyaték megosztását a közjegy­ző végzi el. Itt érvényesülhet a Polgári Törvénykönyvnek az az intézménye- az ún. osztályrabocsátás - amely kellő garanciát nyújt a hagyaték igazságos megosztásához (lásd a Polgári Törvénykönyv 484. § (1) bekezdését). ,,A hagyatékot az örökrészek szerint kell megosztani. A törvény szerinti öröklésnél az örökös örökré­szébe beszámítják azt, amit az örök­hagyótól annak életében ingyene­sen kapott, hacsak nem szokásos ajándékozásról van szó; ha azonban a Polgári Törvénykönyv 473. § (2) bekezdésében említett örökösről van szó (az örökhagyó unokáiról, illetve távolabbi leszármazóiról- a szerk.) be kell számítani azt is, amit az örökhagyótól ingyenesen az örökös felmenője kapott. A végren­deleti öröklésnél ezt a beszámítást akkor kell végrehajtani, ha erre az örökhagyó utasítást adott, vagy ha a megajándékozott örökös egyéb­ként indokolatlan kedvezményben részesülne a 479. §-ban említett örökléssel szemben." A gyakorlatban ezt a rendelkezést úgy alkalmazzák, hogy az ingyenes adomány értékét elsősorban a ha­gyaték tiszta értékéhez számítják hozzá. Az így nyert együttes érték­ből állapítják meg az egy-egy örö­köstársnak jutó örökrészt, majd a megajándékozott örököstárs (vagy leszármazói) örökrészéből vonják le az ajándék értékét. Hogy mindezt kissé érthetőbbé tegyük, feltételezzük, hogy az édesapja utáni hagyaték tiszta érté­ke 440 ezer korona, s az öccsének juttatott ingyenes adomány értéke 190 ezer korona. A hagyaték és az ingyenes adomány együttes értéke 630 ezer korona. Mivel hárman örö­kölnek és önök közt a hagyaték egyenlő arányban oszlik meg - 630 000:3 = 210 000. Mindhár­mójuk örökrésze tehát fejenként 210 ezer korona. Az öccse örökrészéből azonban le kell vonni az ingyenes juttatás értékét, s így számára a ha­gyatékból 20 ezer korona marad (210 000 - 190 000 = 20 000). Csupán a teljesség kedvéért je­gyezzük meg, hogy amennyiben az öccse örökrésze alacsonyabb lenne, mint az ingyenes juttatás értéke, nem köteles visszatéríteni a hagya­tékba a többletet (vagyis azt az összeget, mellyel az ajándék értéke meghaladja törvényes örökrésze ér­tékét). Végezetül pedig, ha mindenkép­pen „hivatalos papírt“ szeretnének, azt ajánljuk, hogy az édesapja a já­rási közjegyzőség vagy a járási ügy­védi iroda dolgozóinak segítségével fogalmazza meg végrendeletét, s ebben az osztályrabocsátásra vo­natkozó utasítást. Felmondás R. P.: Az elmúlt év októberében részle­gesen rokkantnak ismertek el. Mivel a könnyített munkakörömet sem tudtam ellátni, a döntést megfellebbeztem. Ezt követően elismerték teljes rokkantságo­mat. Amint kézhez kaptam az utóbbi dön­tést, a munkáltatóm felmondta a munkavi­szonyomat. Én azonban nem szeretném, ha megszűnne a munkaviszonyom. Az öregségi nyugdíj korhatárát 1992-ben érem el és megeshet, hogy a hátralévő négy évben megváltoztatják döntésüket, munkaképesnek vagy részlegesen rok­kantnak ismernek el, márpedig számomra már nagyon nehéz lenne az új munkakör­be, kollektívába való beilleszkedés. A je­lenlegi munkáltatómnál 27 éve dolgozom, ez is bizonyítja, hogy nem tartozom azok közé, akik könnyen cserélnek munkahe­lyet. A kérdésem az, jogos-e a vállalat felmondása. Ha csupán a ieveléböl indulunk is ki, megállapítható, hogy a munkáltatójának törvényes indoka volt a felmondásra. A Munka Törvénykönyve 46. § (1) bekez­désének d) pontja értelmében a munkál­tató megszüntetheti a dolgozó munkavi­szonyát, ha a dolgozó egészségügyi okokból tartósan alkalmatlan a munkavi­szonyából eredő feladatok teljesítésére (ön pedig a levelében írja, hogy a könnyí­tett munkakörét sem tudta ellátni). Nem áll módunkban azonban megálla­pítani, hogy a munkáltatója felmondása egyébként összhangban volt-e a Munka Törvénykönyve rendelkezéseivel. A mun­kaviszonynak a munkáltató részéről törté­nő felmondását korlátozza többek közt a Munka Törvénykönyve 46. § (2) bekez­dése és 50. §-a is. Ugyanakkor pedig a Munka Törvénykönyve 47. § (1) bekez­désének értelmében a munkáltatója a nemzeti bizottsággal együttműködve köteles hatékony segítséget nyújtani ön­nek újbóli elhelyezkedésében is. Ha teljes bizonyosságot akar szerezni abban, hogy a munkáltatója által adott felmondás összhangban volt-e a Munka Törvénykönyve rendelkezéseivel, három havi határidőn belül indítványozhatja, hogy a munkaviszony megszüntetésének érvénytelenségét a bíróság állapítsa meg. Ezt a három havi határidőt attól a naptól számítják, melyen a munkaviszonyának a felmondás alapján meg kellett volna szűnnie. Új nyugdíjrendszer? N. J.: 1988 áprilisában töltöm be 60. életévemet. Az utóbbi hetekben-hóna- pokban többször hallottam arról, hogy új nyugdíjtörvény lép hatályba 1988. október 1-én. Ezért azt szeretném tudni, hogy a nyugdíjkérelmem beadásával várjak-e az említett időpontig, vagy ha áprilisban adom be a kérelmemet, október 1-e után az én nyugdíjamat is megemelik-e az új nyugdíjtörvény alapján? Az új Társadalombiztosítási (nyugdíj) Törvény rendelkezéseit még nem ismer­jük. A törvénytervezet egyik célja azon­ban valóban az, hogy enyhítsen bizonyos eddig érvényes korlátozásokon a nyugdíj kiszámításában. Az eddig megjelent nyi­latkozatokból és határozatokból szinte bi­zonyosnak vesszük azt is, hogy az októ­ber 1 -e előtt kiszámított nyugdíjakat még kérvényezés alapján sem fogják újraszá­mítani az új törvény alapján. (m-n.) A feladatok túlteljesítésével Sikeres évet zártak Ki az olcsót nem becsüli, a drágábbat nem érdemli

Next

/
Thumbnails
Contents