Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-13 / 36. szám, szombat

Szovjet felhívás az észak-európai országok, az USA és Kanada parlamentjeihez Északon radikálisan csökkenteni kell a katonai szembenállást (ČSTK) - A szovjet parlament két házának külügyi bizottsága nyilatko­zatban szólította fel Észak-Európa, az USA és Kanada parlamentjeit és képviselőit, hogy segítsék elő az Észak-Európa békeövezetté változ­tatásával kapcsolatos kérdések gya­korlati megoldását. A dán, finn, iz­landi, norvég, svéd, amerikai és ka­nadai parlament külügyi bizottságá­hoz, illetve mindezen országok par­lamenti képviselőihez intézett nyilat­kozat hangsúlyozza: a nemzetközi helyzet egyre inkább pozitívan ala­kul, s e tendenciák kibontakoztatása hozzájárulhatna a nukleáris fenye­getés csökkentéséhez, majd felszá­molásához, a tartós béke megte­remtéséhez. Ezzel összefüggésben aggodalomra adnak okot az Észak- Európában és a sarkvidéken ta­pasztalható egyes kedvezőtlen ten­denciák. Míg az európai kontinensen erő­södnek a kölcsönös bizalom meg­szilárdításához vezető és a leszere­lési lépéseket elősegítő folyamatok, addig az északi tengereken folytató­dik a lázas fegyverkezés, amely mindeddig kívül esik a háborús ve­szély és a katonai konfrontáció eny­hítését célzó diplomáciai folyama­tokon. A tengeralattjárókon és a hajókon hatalmas pusztító nukleáris potenci­ál található, ami egyrészt katonai­politikai feszültséget okoz és veszé­lyezteti az észak-európai valamint az Északi-sarkhoz közeli államok biztonságát, másrészt pedig kedve­zőtlenül befolyásolja az egész világ politikai légkörét. Az észak-európai stratégiai hely­zetre bomlasztóan hat az USA és a NATO növekvő katonai aktivitása, amely különösen az Atlanti-óceán északi részére összpontosul, de ezt nem a Szovjetunió akciói váltották ki. Meggyőződésünk, hogy a világ­nak ebben a részében fekvő államok és az egész emberiség érdekeinek megfelelne az északi területeken ki­alakult katonai konfrontáció radikális csökkentése. Úgy véljük, elérkezett az ideje annak, hogy országaink tárgyaló­Lezárult a botrány Hamada benyújtotta lemondását (ČSTK) - Hamada Koicsi, a ja­pán kormányzó Liberális Demokrata Párt egyik vezető személyisége, a tokiói képviselőház költségvetési bizottságának elnöke tegnap be­nyújtotta lemondását. Emlékezetes, hogy a politikus durva viselkedésé­vel ellenszenvet váltott ki a képvise­lők körében. A költségvetési vita során éles kirohanásokat intézett a Japán KP, s személyesen annak elnöke, Mijamoto Kendzsi ellen Az ellenzéki képviselők Hamada vi­selkedése elleni tiltakozásul néhány napig bojkottálták a parlament mun­káját. Időközben kitudódott, hogy Ha­mada meg akarta vesztegetni az ellenzéki parlamenti képviselőket, s ezzel elérni, hogy támogassa a katonai kiadások növelésére és az új adók bevezetésére irányuló terve­ket. A tokiói sajtó arra is felhívta a figyelmet, hogy Hamadát szoros szálak fűzik a japán alvilághoz. A botrányt Tokióban a kormányzó párt tekintélyére mért súlyos csa­pásként értékelik. asztalhoz üljenek, a közösen, építő szándékkal keressék a kölcsönös biztonság szavatolásának, valamint a partnerek más területeken: a gaz­daságban, a környezetvédelemben, a tudományban érvényesülő érdekei garantálásának életképes és meg­bízható formáit. Felszólítjuk a parlamenteket és a képviselőket, hogy minden eszköz és lehetőség kihasználásával segít­sék elő az Észak-Európának a béke és a gyümölcsöző együttmüködés térségévé változtatásával összefüg­gő kérdések gyakorlati megoldását. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak képviselői különböző formában és különböző fórumokon készek ak­tívan részt venni az említett problé­mákkal kapcsolatos intenzív párbe­szédben. Véleményünk szerint hasznos lenne a legközelebbi idő­ben munkaértekezleteket, szeminá­riumokat és kollokviumokat, vala­mint tévéműsorokat szervezni az érintett országok képviselőinek részvételével. Ezeken meg lehetne vitatni az együttműködés fokozásá­nak lehetőségeit. Javasoljuk, hogy 1988-ban. Moszkvában rendezze­nek találkozót az érdekelt államok parlamenti képviselői, s vitassák meg a térség ökológiai védelméhez szükséges intézkedéseket, illetve dolgozzanak ki konkrét ajánlásokat kormányaik számára. Meg lehetne vitatni az északi területek biztonsá­gának megszilárdítását, a bizalom és a békés együttműködés erősíté­sét célzó további lépéseket is. Az észak-európai atommentes övezet megvitatására készek lennénk meg­hívni a Jörgensen-bizottság küldött­ségét is. A két- és sokoldalú együttmükö­dés megteremtésére irányuló min­den javaslatot és elképzelést készek vagyunk megvitatni. A Legfelsőbb Tanács Szövetségi Tanácsának és Nemzetiségi Tanácsának külügyi bi­zottsága reméli, hogy Dánia, Finnor­szág, ízland, Norvégia, Svédország, az USA és Kanada parlamentjének illetékes bizottságai pozitívan rea­gálnak az ebben a dokumentumban foglalt javaslatokra. A fenti nyilatkozatot a két külügyi bizottság február 9-i ülésén hagyták jóvá. Nicaragua Az ellenzék kész folytatni a párbeszédet (ČSTK) - A nicaraguai ellenzéki pártok és politikai csoportok vezetői csütörtökön nyilatkozatot juttattak el a kormányhoz, s megerősítették: ké­szek folytatni a párbeszédet a nem­zeti megbékélésről. Mint ismeretes, az ellenzéki pártok tavaly decem­berben önkényesen szakították meg a tárgyalásokat, s bojkottálták a feb­ruár 2-ra kitűzött második fordulót is. Ronald Reagan amerikai elnök konzervatív szervezetek vezetői előtt mondott beszédében hangoz­tatta, a Fehér Ház és a Kongresszus csatája a kontrasegélyek ügyében még nem dőlt el. Reagan szerint a támogatás képviselőházi elvetése nem az utolsó szó, hanem csak szünet volt. Az amerikai elnök nem részletez­te, mit kíván tenni a kontrasegélyek felújítása ügyében, csak annyit mondott, hogy néhány hét múlva visszatér a kérdésre. „Addig is ké­szüljenek fel, a függöny nem gördült le, a dráma folytatódik. Nem mon­dunk le azokról, akik szabadságu­kért harcolnak, s ók szintén nem adják meg magukat“ - mondotta Reagan. Lehetőség a laoszi-thaiföldi határvita tárgyalásos rendezésére (ČSTK) - Kaysone Phomvihane, a Laoszi Népi Forradalmi Párt KB főtitká­ra, kormányfő levelet intézett Prem Tin- sulanond thaiföldi miniszterelnökhöz, s a két ország határán kialakult konfliktus katonai megszüntetésére szólított föl. A levél hangsúlyozza: az egyik határ menti járás Nabonoi községének térségé­ben zajló események elhúzódhatnak. A konfliktus emberéletekbe kerül, s káro­san hat a két ország népének érdekeire, Laosz és Thaiföld jószomszédi kapcsola­taira, egész Délkelet-Ázsia biztonságára Tyitov és Manarov űrsétára készül (ČSTK) - Vlagyimir Tyitov és Musza Manarov szovjet űrhajósok február végén ki akarnak lépni a világűrbe, jelentette az irányító­központból Viktor Blagov, a repülés parancsnokának helyettese. A napelem paneljének egyik mo­dulját akarják kicserélni, s egy kor­szerűbbel fogják helyettesíteni. Az űrhajósok megtették az előkészülete­ket a kilépéshez, most az űrruhákat és a biztonsági rendszereket ellen­őrzik. Tegnap orvosi vizsgálatnak vetet­ték alá magukat. Vlagyimir Tyitov és Musza Manarov egészségi állapota jó és stabilitására. Az összes felmerült prob­lémát haladéktalanul tárgyalások útján, az egyenlőség alapján és minden előze­tes feltétel nélkül kell rendezni Sajnála­tos, hogy a thaiföldi fél nem válaszol a laoszi kormány javaslataira. A levél indítványozza, hogy találkoz­zanak a két fél katonai vezetésének kép­viselői, s vitassák meg a hadműveletek megszüntetésének és a csapatok vissza­vonásának, illetve egy kétoldalú felügye­lőbizottság létrehozásának a kérdését Laosz javasolja, hogy a két ország fordul­jon támogatásért az ENSZ-főtitkárhoz. Szintén tegnap érkezett gyorshír arról, hogy a thaiföldi kormányfő elfogadta Phomvihane ajánlatát. Válaszlevelében közölte: hajlandó kedden Bangkokban fo­gadni a laoszi katonai küldöttséget. Tisztelet, bizalom S mindez a kölcsönösség alap­ján, ami természetesen az együtt­működés kölcsönös előnyösségé­nek legfontosabb feltétele hazánk és Algéria immár negyedszázados sok­oldalú kapcsolataiban. Az algériai nép még függetlenségéért harcolt, amikor 1962-ben Csehszlovákia elismerte ideiglenes kormányát, s még ugyanabban az évben a két ország nagyköveti szinten felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Tíz év­vel később sor került a CSKP és a Nemzeti Felszabadítási Front (FNL) közti kapcsolatfelvételre is. Hazánk a többi KGST-tagország- hoz hasonlóan nyomban bekap­csolódott a függetlenné vált ország gazdaságának kiépítésébe, már 1963. december 19-én megszületett a két ország hosszú távú kereske­delmi és fizetési megállapodása és egy tudományos-műszaki együtt­működési megállapodás. Algéria gazdasági függetlenségének és fel­lendülésének eléréséhez hazánk el­sősorban gépipari és beruházási egységek szállításával járult hozzá. Az elmúlt évben is kivitelünk legfon­tosabb tételei közé tartoztak a kerá­miagyári berendezések, a teher­autók pótalkatrészei, egészségügyi berendezések és az építőipari üvegáru. Jelentős volt ezenkívül szakembereink tervezési és geofi­zikai tevékenysége is a baráti észak-afrikai országban. 1987 vé­gén 280 csehszlovák szakember dolgozott Algériában. A szakem­berhiány enyhítését úgy is segítjük, hogy algériai fiataloknak nyújtunk képesítést hazánkban. Barátságunk, eredményes együtt­működésünk bizonyítéka többek kö­zött a cipőgyár Sidi-bel-Abbésban, a rádióadó Tipasban, a villanyerőmű Skikdában, az NDK-val közösen Berrouaghiban épített szivattyúgyár és egy sor további fontos létesít­mény. CSeE^3aw4l$/ kormányhitei alapján 1984-ben megállapodás született arról, hogy hazánk tégla­gyárat, kerámiagyárat és két malmot épít Algériában. Megbeszélések folynak további malmok, valamint kerámiagyár, müszergyár, kötődé, repülőgépgyár építéséről, Algéria repülőtereinek korszerűsitéséről. Algériai importunk legfontosabb tételei a kőolaj, bor, cipők, bőrök és mezőgazdasági gépek. Kölcsönös kereskedelmünk értéke tavaly 31,9 millió dollár értékű volt. Hazánk és Algéria eredményes, mindkét fél számára előnyös, sokré­tű együttműködését az is motiválja, ösztönzi, hogy a felszabadult ország a vezető párttá alakult FLN vezeté­sével már 1964-ben elvetette a kapi­talista fejlődés útját, a szocialista irá­nyú fejlődést választotta. Azóta vi­tathatatlanul gyökeres átalakuláson ment át az ország, elért gazdasági, szociális és kulturális sikereivel nagy nemzetközi tekintélyt szerzett ma­gának. Ezt fokozza aktív el nem kötelezettsége, szilárd antiimperia- lista politikája, az arab és afrikai nemzeti felszabadító mozgalmak­nak, az újgyarmatosítás ellen küzdő fiatal országoknak nyújtott támoga­tása. Kapcsolataink dinamizmusát az is jelzi, hogy az utóbbi években meg­szaporodtak a magas szintű cseh­szlovák-algériai tárgyalások. Ezek valahányszor újabb és újabb ösz­tönzést adnak a kapcsolatok to­vábbfejlesztésének, elmélyítésének. A jobb megismerést, a kölcsönös bizalom növekedését szolgálják. Mindez pedig a két - csak földrajzi­lag távoli - nép érdekeit, barátsá­gát. (gzs) Algéria második ötéves terve (1985-1989) nagyon igényes feladatok megvalósítását tűzi célul: a termelés volumenének évente minimálisan 7,5 százalékkal, a beruházásokénak 7,3 százalékkal kell növekednie. Ezeket a feladatokat csak képzett szakemberekkel lehet megvalósítani. A felvételen: szakmai gyakorlaton a szakmunkásképzők végzős hallga­tói. (Telefoto. ČSTK) Cl jjzüt/jel Mifóbói BUHARIN CIKKE LENINRŐL Szovjetunió Burlackij a halálbüntetés eltörléséért ÚJ SZÚ 3 1988. II. 13. (ČSTK) - Az Izvesztyija című lap­nak adott nyilatkozatában Fjodor Burlackij professzor, a humanitári­us kérdésekben és az emberi jogok területén folytatott nemzetközi együttműködésért felelős szovjet bi­zottság elnöke szorgalmazta a ha­lálbüntetés eltörlését. A bizottság munkájának fő céljairól szólva kije­lentette: a testület arra'hivatott, hogy elősegítse az emberi jogok érvénye­sítését a világban és az állampolgári jogok garanciáinak megszilárdítását a Szovjetunióban. A bizottság sze­retne jó légkört kialakítani a Moszk­vában rendezendő nemzetközi kon­ferencia számára. A Szovjetunióban egy újabb hu­manitárius szervezet is megalakul, amely nem a humanitárius együtt­müködés elvi kérdéseit, hanem in­kább az egyedi problémákat fogja vizsgálni. A Szovjetunióban eddig nem létezett olyan szervezet, amely az állampolgárok konkrét panaszai­val törődött volna - mondotta Bur­lackij. A Burlackij vezette bizottság je­lenleg a halálbüntetés eltörlésének lehetőségével foglalkozik. A pro­fesszor emlékeztetett rá, hogy Lenin kezdeményezésére a huszas évek­ben megszüntették ezt a büntetést. (ČSTK) - A moszkvai Pravda tegnapi számában lljics emléke címmel közölte Nyikolaj Buharin cikkét, amelyet a szerző 1925 ja­nuárjában, Lenin halálának első évfordulója alkalmából írt. A Pravda bevezetőben emlékez­tet az 1938-ban megvádolt és elítélt személyek rehabilitálására. Buharin, a politikus, teoretikus, a nagy újság­író élete nem volt egyszerű - írja a Pravda, amelynek maga Buharin is sokáig volt főszerkesztője. A poli­tikai viták középpontjában állt, téve­désekbe esett, hibáit beismerte, majd újra elkövette őket. Az SZKP KB lapja kifejezi meggyőződését: Buharin cikke lehetővé teszi az olva­sóknak, hogy megismerkedjenek a szerző politikai személyiségével, Leninhez fűződő viszonyával, és új­ságírói tehetségével. A Pravda teljes terjedelemben közli Buharin cikkét, amely mélyen személyes emlékezés Leninre. A szerző visszaemlékezik az SZKP alapítójával való első, krakkói talál­kozására. „Iljicset néha hűvös szá­mítógépként tüntetik fel, a hűvös ész és a hűvös akarat megszemélyesí­tőjét látják benne - írja Buharin. - Ez nem igaz. Iljicsre a temperamentum volt jellemző, amelynek köszönhető­en mindent viharosan élt át. Ezt a hajlamát azonban akaratának vas­fogói között tartotta". Buharin visszaemlékezik a hábo­rú első éveire, azokra, az időkre, amikor Lenin Svájcba érkezett. Azt írja, hogy Lenin már 1915-ben kitűz­te a polgárháború jelszavát és előre látta a forradalmi vihar szükségsze­rűségét. Buharin emlékezetében különö­sen mély nyomot hagytak a bresti béke napjai. Mi „fiatalok“ és „balol­daliak“ hibát követtünk el és meg­akadályoztuk a béke azonnali meg­kötését - írja a szerző, lljics ultimá­tumot nyújtott be, törölte az összes korábbi döntést és megvédte a for­radalmat egy szörnyű ellenséggel, a forradalmi közhellyel és a forradal­mi pózolással szemben, amelyek már csaknem kiadták a köztársasá­got a német ellenségnek. Vajon Lenin ismerte-e saját érté­két? - teszi fel a kérdést Buharin, s megállapítja: ez egy pillanatra sem vonható kétségbe. Sosem nézett azonban a „történelem tükrébe“: éppen azért volt oly egyszerű, mert olyan nagy volt. Lenin azért végezhetett ilyen ha­talmas munkát, mert kihasználta a kapitalista világ nyújtotta értékes dolgokat, ezeket az ismereteket mozgósította és Marx tanításait továbbfejlesztette - írja Buharin. Minél nagyobb volt Lenin szemé­lyisége, annál kevésbé foglalkozott saját magával. Élete alkonyán Lenin tudott a közelgő végről. Megkezdte politikai végrendeletének diktálását, mindannak a megalkotását, ami év­tizedekre meg fogja határozni pár­tunk politikáját - hangsúlyozza Bu­harin, s végezetül a következőket írja: „Képesek leszünk-e csak egy kicsit is megközelíteni Lenin böl­csességét, tárgyilagosságát, a sze­mélyes dolgok és a politika összeke­verésével szembeni ellenállást, azt a művészetét, ahogyan a pártot ve­zette? Képesek leszünk erre, ha mindig tanulni fogunk tőle. Ezt kell tennünk, mivel ezt követeli a mun­kásosztály, amelynek Lenin elvtárs egész életét áldozta.“

Next

/
Thumbnails
Contents