Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-29 / 49. szám, hétfő

AZ ÉVZÁRÓ PÁRTTAGGYŰLÉS UTÁN Számvetés a feladatokról A szímöi (Zemné) Haladás Efsz- ben három pártalapszervezet tevé­kenykedik. A kamocsai (Komoča) alapszervezet elnöke Szabó Zoltán. Az évzáró párttaggyűlést már febru­ár első felében megtartották, így elsősorban a soron lévő feladatokról beszélgettünk.- Az évzáró párttaggyűléssel nem zárult le, hanem megkezdődött egy nagyon lényeges munkasza­kasz - hangsúlyozta az elnök, mi­közben elém tette a járási pártbizott­ságra küldött állásfoglalásuk máso­latát. - Ezzel már az évzáró tag­gyűlésen kapott feladatunkat telje­sítjük. A taggyűlés elé terjesztett beszámolónkban a növénytermesz­tő ágazatunkban dolgozó kommu­nistáink munkáját értékelve el­mondtuk, hogy kieséseinkben a bel­vizek is szerepet játszottak. A kér­déssel a vitában felszólalók is foglal­koztak, majd a taggyűlés kérte, hogy a halasztást nem tűrő munkával kapcsolatosan a járási pártszervek segítségét is igénybe vegyük, mivel az Agrostav járási üzemével eddig eredménytelenek voltak a tárgyalá­saink. Pártbizottságunk a taggyűlés kérését megalapozottnak találta, és ennek megfelelően küldtük meg ál­lásfoglalásunkat. Balogh László, az efsz elnöke elmagyarázta, hogy miről van szó. - Tavaly a belvizek szövetkezetünk­nek 12 millió korona kárt okoztak. Mezőgazdasági földterületünk mint­egy ötödéről, megközelítően kilenc- száz hektárról kellene felszíni csa­tornákkal elvezetni a vizet. Ez ren­geteg pénzbe kerül. Megértjük, hogy a munkát nem lehet egyik napról a másikra elvégezni. Jelenleg két felszíni csatornánk már van. Az egyikből a Vágba emeljük át a vizet, a másikból a Nyitrába kellene, ha megépülne a vízátemelő. Sajnos nem épül, mivel az Agrostav ér­sekújvári (Nové Zámky) üzeme csak ígérgeti a munkák megkezdését, an­nak ellenére, hogy hajlandók len­nénk átvállalni az alapozást. A tag­gyűlés felhatalmazása szerint a pártbizottság ezért kéri a járási szervek közbenjárását, mivel a több millió koronáért megépített csatorna vízátemelő nélkül nem teljesíti kül­detését. Ha lenne vízátemelő, keve­sebb lenne a belvíz és természete­sen a kárunk is. A pártbizottság közel 12 gépelt oldalnyi beszámolójában a belvizek okozta károk és a vízátemelő volt az egyedüli, amit a szövetkezeten és a részleg dolgozóin kívül álló okként említettek a kiesések magyarázatá­ra. Ezt azért hangsúlyozzuk, nehogy valaki azt gondolja, hogy Kamocsán a problémákat elkendőzték, a hiá­nyosságokat objektív okokkal ma­gyarázta meg a pártbizottság. Ép­pen fordítva, valamennyi negatívu­mukat bátran feltárták és elsősorban azok emberi okait elemezték. Nem általánosságban, hanem konkrétan, azok nevét sem hallgatva el, akiknek a Kiesésekben a legnagyobb részük van. A tárgyilagos és kritikus, név sze­rint dicsérő és elmarasztaló beszá­moló a vitában felszólalókra is ösz­tönzően hatott. Aki szót kért, az mind tárgyszerűen beszélt, konkrét javaslatokat említett. Lukács Kál­mán mérnök, a kamocsai részleg agronómusa két lényeges dologra mutatott rá. Egyrészt az öntözés intenzifikáló szerepére és ezzel kap­csolatosan a jó munka emberi felté­teleire. Másrészt beszélt a téli foglal­koztatottság lehetőségeiről, és ezzel összefüggésben részletezte a mel­léküzemági termelés jelentőségét. Plauter László mérnök, a szövetke­zet növénytermesztő ágazatának vezetője összehasonlította a szövet­kezet és a részleg eredményeit, s ezek alapján mutatott rá a tartalé­kokra, elsősorban az emberi munka tükrében. Soóky Gábor szavai is kritikusak voltak. Megkérdezte, hogy az ellés után két-három nappal ké­sőbb bekövetkezett állatveszteség minek az oka? Objektív dolgoknak vagy emberi mulasztásnak? Első­sorban az utóbbinak, ezért ezt így kell elkönyvelni és ilyen szellemben kell megkeresni a baj okát is.-Gondosan összeállított beszá­molónk és a vitában elhangzott észrevételek eredménye a határozat - mutatta a pártelnök a fontos doku­mentumot. - A feladatok konkrétak. Ahol a jelleg megkívánta és lehetővé tette, pontosan meghatároztuk a cé­lul tűzött szinteket. Például azt, hogy évente a szántóterület hány száza­lékán kell istállótrágyát leszántani, milyen részarányú legyen az első osztályú tej. mekkora az éves tejho­zam, a napi súlygyarapodás stb. Azt is meghatároztuk, hogy a feladatok teljesítéséért személy szerint ki a fe­lelős, és az illető munkáját milyen időközönként fogjuk ellenőrizni. Néhány feladatot külön kiemelt a pártelnök, majd azok teljesítésé­nek feltételeit is részletezte. A nö­vénytermesztésben az öntözés ke­rült a figyelem középpontjába. Az idén bővítik és állandósítják az öntö­ző csoportot, hogy tagjai nagyobb szakértelemmel végezzék munkáju­kat. Az állattenyésztőket tömörítő pártcsoport nemcsak a fejőket, ete­tőket és a sertésgondozókat értékeli rendszeresen, hanem a részleget irányítók munkáját is. Az itt dolgozó kommunistáktól elvárják, hogy szük­ség esetén idejében tegyenek ja­vaslatokat a javító szándékú sze­mélycserékre.-Hangsúlyozni szeretném, hogy a pártbizottság a gazdasági veze­tőktől nem vállalja át a felelősséget sem a feladatokat - mondta a pártel­nök. - Mi a kitűzött célok eléréséhez elsősorban a megfelelő formákat és emberi feltételeket biztosítjuk. Lehe­tőséget adunk az érdem szerinti munkadíjazásra és párhuzamosan a munkaverseny ösztönző formáit is elmélyítjük. A kommunistáknak sze­mélyes feladata a példamutatás a munkában. Aki erről megfeledke­zik, azt úgy vesszük, hogy a pártfe­gyelem ellen vétett. További újszerűség a pártmunká­ban, amit az évzáró taggyűlést kö­vetően máris alkalmaznak, hogy a pártbizottság a korábbihoz viszo­nyítva nagyobb igényeket támaszt a gazdasági vezetők beszámolóival szemben. A beszámolókban a hely­zetelemzés mellett konkrét javasla­tokat kell tenni a hiányosságok pót­lására. Az is újdonság, hogy az értékelést nem bízzák egyedül a gazdasági vezetőre. A pártbizott­ság a pártcsoportok közreműködé­sével kikéri, feltérképezi az adott szakaszon dolgozók nézeteit és vé­leményeit, ezeket megvitatja, és fel­adatul adja a beszámoltatott gazda­sági vezetőnek, hogy értékelésében a dolgozók észrevételeit is vegye figyelembe. Ez alapja, feltétele an­nak, hogy az értékelésekből egyet­len lényeges kérdés sem marad ki. EGRI FERENC Keresik a takarékosság módjait ÚJ SZŐ 1988. II. 29. Rimajánosiban (Rimavské Janov- ce) a helyi földműves-szövetkezet az egyetlen jelentős gazdálkodó szerv, így a falu egyéb munkahelye­in dolgozó kommunisták is a szövet­kezet pártalapszervezetébe tömörül­nek. Nem előnytelen ez az együtt- munkálkodás, hiszen a szövetkezet a termelési feladatok teljesítése mellett hozzájárul a falufejlesztés­hez is. A hatvanhárom tagot és három tagjelöltet számoló alapszervezet évzáró gyűlésén hallottakból is ki­csengett ez a közös előny. Meglehe­tősen részletesen elemezte a beszá­moló a község és a társközség Pál- falva (Pavlovce) tömegszervezetei­nek munkáját, a falvaklejlesztésével járó gondokat, bajokat egyaránt. Amilyen örvendetesnek minősítette a tűzoltószevezet munkáját, olyan elmarasztalóan szólt a többi társa­dalmi szervezet tevékenységéről. Amilyen gyorsan és jól szervezetten épült fel a falu tűzoltószertára, olyan körülményesen és hosszadalmasan folyik a helybeli alapiskola tataro­zása. A szolgáltatásokkal kapcsolatos gondokról is szó esett. Napjainkban ugyanis a szemétszállítás az egyet­len lakossági szolgáltatás a köz­ségben, minden egyébért a közeli járási székhelyre kell folyamodniuk a helyi lakosoknak. A nyugdíjasok étkeztetését úgy oldották meg, hogy Jesenskéról szállítják számukra na­ponta egyszer a meleg ételt. A nyug­díjasok számára klub azonban nincs, noha arra is. lenne igény. Elégtelennek találták a helyzetet a közétkeztetés terén is. Évekkel ezelőtt olyan jóhírű konyhája volt a Jednota által üzemeltetett vendég­lőnek, hogy még a városból is ide jártak egy-egy kitűnő halételre, vagy más ételkülönlegességekre. Tavaly viszont megszüntették a vendéglő melegkonyha részét azzal az indok­lással, hogy fenntartása nem kifize­tődő. Kedvező jelenségnek számit vi­szont, hogy megállt a lakosság el­költözése a faluból, érezhetően fo­kozódik a fiatalok letelepedési, épít­kezési kedve. A szövetkezet több család számára épített lakóházat, s harmincnyolcan kezdtek az elmúlt két-három évben önerőből lakásépí­téshez, s tizenhét épületben már be is költöztek lakóik. Természetesen a mezőgazdasá­gi termelés eredményeinek értéke­lése keltette a legnagyobb érdeklő­dést. Jóleső érzéssel állapítottuk meg, hogy a szövetkezet fejlődése továbbra is kedvező. Pedig a hosz- szan tartó szárazságon kívül egy nagy elemi csapás is sújtotta a gazdaságot. Az elmúlt év szeptem­berében olyan erejű vihar söpört végig a községben, hogy teljesen tönkre ment a paprikatermés, s még a gazdasági épületekben is jelentős károk keletkeztek. A gabonatermés az elmúlt évben is kiváló volt. összfeladatukat 106 százalékra teljesítették, az 5,75 tonnás átlagos hektárhozammal a járás legjobbjai közé kerültek. A zöldségtermesztés eladási tervét a jégverés ellenére is túlteljesítették, ötvenhárom hektáról több mint száz­tíz vagon termést értékesítettek. A Zeleninával és a rimaszombati (Rimavská Sobota) konzervgyárral való kapcsolatokról viszont nem a leghízelgóbben szóltak. Az állattenyésztés eredményei is elismerésre méltóak. Az egy tehénre eső fejési átlag tavaly már megha­ladta a 4600 litert, s az eladott tej 88 százaléka első osztályú volt. Az ágazat 105,5 százalékra teljesítette tervét. A fogyatékosságokat sem hall­gatta el a beszámoló, ezekről a fel­szólalók is nyíltan beszéltek. A bri­gádrendszerű önelszámolási rend­szer szélesebb elterjedését általá­nos vélemény szerint akadályozzák a szállítói-megrendelői kapcsolatok terén még mindig fennálló lazasá­gok. Csökkenteni lehetne az önkölt­ségeket is. Nem növeli a vállalat tekintélyét, hogy az elmúlt évben 14 munkahelyi baleset történt, melynek - és a betegségek - következtében 5675 munkanap-kiesés keletkezett. A költségek csökkentésének jó példáját szolgálja az a megállapo­dás, melyet a rimaszombati kon­zervgyárral kötöttek. Ennek értelmé­ben a téli időszakban a kertészetben dolgozó asszonyoknak megengedik, hogy dolgozhassanak a feldolgozó- üzemben. Az együttműködésnek köszönhetően a huszonöt főnyi se­gítséggel jól jár a feldolgozóüzem is. A felszólalók közül Misurák Ist­ván, a szövetkezet egyik tapasztalt agronómusa kiemelte a mezei mun­kák minőségének, pontosságának szükségességét. Az elmúlt évi igé­nyes őszi talajmunka is kifizetődött szavai szerint, mert a kalászosok jó fizikai állapotban teleltek, a repcét pedig már meg is fejtrágyázták. Na­gyobb gondot kellene viszont fordí­tani a mezei utak építésére. Ján Kalina könyvelő azokról a fel­adatokról szólt, amelyekre az új gaz­dasági szabályozórendszer életbe lé­pése miatt kell felkészülni. Hangoz­tatta, hogy az elmúlt évben elért 4 millió 300 ezer koronás nyereség jó alapot teremtett a kiinduláshoz. Mindemellett a jövőben sokkal meg­fontoltabban kell bánni a beruházási eszközökkel, s mindenekelőtt a nagy teljesítményű gépek és be­rendezések kihasználásában kell kedvező fordulatot elérni. HACSI ATTILA Kunkelová Mária és Szák Valéria állatgondozókkal munkamódszereikről beszélgettünk. . (Lőrincz János felvételei) Egy helyben topogás után... Javuló feltételek között nyereségesen termelnek A kanyargó utcájú faluban a régi malom mellett szorítottak az iroda­épületnek helyet. Innen irányítják az öt falu határára kiterjedő szövetke- zetet. Ezt nem úgy kell érteni, hogy csak parancsokat osztogatnak. A vezetők gyakran és szívesen jár­nak az emberek közé. Amikor ott jártunk, a vezető tisztségviselők az elnökkel épp az állattenyésztési ágazat évzáró összejövetelére igye­keztek.- Hallani szeretnénk az állatgon­dozóknak, etetőknek és fejőknek a termelési eredményekkel, s a még igényesebb feladatok teljesítésének lehetőségeivel kapcsolatos vélemé­nyét - mondotta Ján Mikuláš, a nem is olyan régen még egy helyben topogó szövetkezet elnöke. - Elvégre szóból ért az ember, s mi odafigyelünk a szóra akkor is, ha bíráló és akkor is ha dicsérő. Jozef Tupý mérnök, a pogrányi (Pohranice) Győzelmes Február Egységes Földműves-szövetkezet üzemgazdásza készségesen be­szélt a gazdálkodás eredményeiről. Elmondotta, hogy a jobb hozzáállás­nak köszönhetően végre meglódí­tották az egy időre megrekedt gaz­daság szekerét. A nyitrai (Nitra) já­rásban) már az elsők közé tartoznak az intenzifikálásban. A fellendülés érdekében közel 600 hektáron talaj­javító munkákat végeztek, mintegy 9 millió korona ráfordítással. Az üzemgazdász néhány jellem­ző adatot mondott. Szövetkezetük egy hektárra jutó bruttó termelési értéke 24 073 korona. Igaz, mel­léküzemági tevékenységgel is fog­lalkoznak, de a mezőgazdasági ter­melésé a főszerep. Ezt bizonyítja, hogy a bruttó mezőgazdasági ter­melés hektáronkénti értéke alig ke­- A mintavételek azt bizonyították, hogy még sokat kell tenni a tej minőségének javítása érdekében- mondotta Ján Mikuláš, a szövetke­zet elnöke. vesebb a bruttó termelési értéknél. Még jól is jön a szövetkezetnek, ha kedvezőtlen időjárás esetén más ágazat is hoz egy kis pénzt. Az elmúlt évben például nagy kiesés keletkezett, mert a 84 hektár szőlő terméshozama igen alacsony volt. Ezt kellett pótolniuk a melléküzem- ágban. Nagy erőfeszítések ered­ményeként végül is jelentős nyere­séggel zárták a pénzügyi mérleget, s most száz korona után még tizen­két korona nyereségrészesedést fi­zetnek. Az üzemgazdász többször meg­említette, hogy az állattenyésztés az elmúlt évben jól fejlődött. Teljesítet­ték a termelési és eladási tervüket, s javult a termelés gazdaságossága és a munka minősége. Erről beszélt beszámolójában Tóth Ferenc mérnök, az állatte­nyésztési ágazat vezetője is. A ta­gok nagy figyelemmel hallgatták, mert kiemelte az eredményeket és rámutatott a hiányosságokra. Még­pedig úgy, hogy konkrétan kimond­ta, melyik szakaszon kik járnak az élen, és mit kell tenni a még ered­ményesebb gazdálkodás érdeké­ben. Nagyon előrelátóan határozták meg a termelési programot. Ennek eredménye az egészséges és nagy termelékenységű állatállomány. A kisebb termelékenységű állatokat idejében kiselejtezték és nagyobb termelékenységű fiatal állatokat állí­tottak a helyükre. Ennek köszönhe­tő, hogy két telepen több mint 4000 liter volt a tehenek átlagos évi tejter­melése. Bírálta, hogy az eladott tej­nek csak a 78 százaléka volt első­osztályú. A sertéstenyésztésben je­lentős eredményeket értek el. A ma­lacelválasztás tervét túlteljesítették. Kocánként átlagosan 18,4 malacot választottak el. A főbeszámolót tartalmas vita kö­vette. Dr. Jaroslav Bálint állatorvos megköszönte az állatgondozóknak, hogy az istállókban ügyeltek a tisz­taságra. Hangsúlyozta, hogy az ál­lattenyésztésben csak akkor lehet döntő fordulatot elérni, ha a dolgo­zók mindent megtesznek a betegsé­gek megelőzésére. A közös munká­nak köszönhető, hogy az elhullási veszteségek csökkentéséért folyó járási versenyben az első helyre került a szövetkezet. Náluk tavaly a borjaknak csak az 1,9 százaléka hullott el. Az állatorvos arról beszélt, hogy további erőfeszítéseket tesz­nek a törzsállomány javítására, mert több tenyészállatot szeretnének ér­tékesíteni. Ján Mikuláš, a szövetkezet elnö­ke elégedett volt a részleggyűlés színvonalával. Kiemelte, hogy a ta­gok érdemben szóltak hozzá a prob­lémákhoz. Főleg a tej minőségének javításával foglalkozott részletesen. Megemlítette, hogy nemrég 32 min­ta közül csak négy volt kifogástalan. Ez arra figyelmeztet, hogy a tejter­melésben meg kell szilárdítaniuk a munka- és technológiai fegyelmet. A számvetés után még hosszan elbeszélgettünk a munka javításá­nak lehetőségeiről. Oto Peciar mér­nök az állatállomány felfrissítésének jelentőségét hangsúlyozta. Szák Valéria a személyi példamutatás je­lentőségét emlegette. Az elmúlt év­ben kocánként 24,1 malacot válasz­tott el. Kunkelová Mária az erkölcsi tényezőkről szólva kiemelte, hogy egyesek ne csak a pénzt várják, hanem elsősorban jó teljesítményre törekedjenek. Ó a kezdet kezdetén havonta csak 150 koronát keresett, mégsem hagyta cserben a szövet­kezetei. A nyereségesen gazdálkodó egy­séges földműves-szövetkezet állat- tenyésztési ágazatának számvetö gyűlése teljesítette a feladatát. A résztvevők azzal az elhatározás­sal igyekeztek haza vagy a munka­helyükre, hogy a februári győzelem 40. évfordulója évében minden tar­talékot kihasználnak a termelés nö­velésére. Az évforduló tiszteletére közel félmillió korona értékű kötele­zettséget vállaltak a munka minősé­gének javítására. BALLA JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents