Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)
1988-02-03 / 27. szám, szerda
Minden fontos leszerelési témakörről intenzívebb tárgyalásokat ÚJ SZÚ 1988. II. 3. (Folytatás az 1. oldalról) alapuló biztonsági sémáktól a mindenki számára azonos és az érdekek egyensúlyát tiszteletben tartó nemzetközi biztonság átfogó rendszeréhez. Ebből a szemszögből a washingtoni szerződést közös győzelemként, a józan ész és a felelősség egyedülálló győzelmeként értékeljük. A szerződés tükrözi valamennyi résztvevő érdekeinek egyensúlyát, erősíti az általános biztonságot. A szerződés előkészítése számos értékes tapasztalatot hozott, amelyek érvényesek az egész leszerelési folyamatra. A genfi fórum tehát új helyzetben kezdi meg tanácskozását. Használjuk ezt ki. Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára szavaival élve: ,,Az emberiségnek most fel kellene hagynia a fegyverkezéssel és minden területen meg kellene kezdenie a leszerelést, a konfrontációtól a hosszú távú és stabil kapcsoiatok fejlesztésére kellene áttérnie a gazdaság, a tudomány, a kultúra területén, fejlesztenie kellene az együttműködést az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján". Hogy mennyire lesz eredményes a genfi fórum idei munkája, az további lépéseink határozottságától függ. Attól, milyen energikusan fogjuk fejleszteni a megkezdett folyamatot: főleg a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentéséről szóló szovjet -amerikai megállapodás megkötésével, a rakétaelhárító rendszerekre vonatkozó szerződés megtartása mellett; a vegyi fegyverekről szóló megállapodás előkészítésének meggyorsításával ezen a konferencián; a bécsi utótalálkozó eredményes befejezésével, a hagyományos fegyverek és haderő egész Európára kiterjedő csökkentéséről szóló tárgyalások mandátumának meghatározásával. E célok elérése érdekében az ENSZ- közgyúlés idei, 3. rendkívüli leszerelési ülésszakán közösen kellene létrehoznunk a leszerelésre irányuló egyetemes erőfeszítések kibontakoztatásának szilárd alapját. Biztosítanunk kellene az átmenetet a következő szakaszokhoz, mégpedig a döntő irányokban elfogadott konkrét programok által. Egyben tökéletesíteni kell a nemzetközi leszerelési mechanizmust. Ezzel összefüggésben szeretném külön kihangsúlyozni, hogy épp a mi ülésszakunk az ENSZ-közgyúlés 3. rendkívüli leszerelési ülésszaka sikerének a kulcsa. Ezért itt, a genfi leszerelési konferencián minőségileg új erőfeszítéseket kell tennünk a konkrét szerződések kidolgozásáért. Épp ezek biztosíthatják a leszerelési folyamat anyagi kontinuitását. Bizonyára mindnyájan tudatosítják, hogy ma nem lehet tárgyalásokat folytatni hosszú szünetekkel és skolasztikus teo- retizálással elvonni a figyelmet az érdemi kérdésekről. Sokéves tapasztalataink alapján meg vagyunk győződve arról, hogy egyedülálló mandátumának köszönhetően épp ez a konferencia az összes többi fórumnál hivatottabb áthidalni a kinyilatkoztatások és a tettek közötti szakadékot. Egyenesen kínálja a lehetőséget, hogy a kétoldalú mechanizmussal együtt az egymást kölcsönösen kiegészítő alapon mozgásba lendüljön a sokoldalú mechanizmus is. Lényegesen növelni kell teljesítőképességük koeficiensét. Ezek a rendkívül időszerű problémák alkották a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága tavaly októberi prágai tanácskozásának súlypontját. Ezen az ülésen önálló dokumentumot fogadtunk el ,,A genfi leszerelési konferencia hatékonyságának fokozásáról“ címmel. Az a törekvés vezetett bennünket, hogy a konferencia tevékenységének új, friss impulzusokat adjunk mind a tartalmat, mind a formát illetően. Javasoltuk, hogy az ENSZ-közgyúlés harmadik rendkívüli leszerelési ülésszaka minden oldalról vitassa meg e konferencia munkájának valamennyi aspektusát. Azt is szeretnénk, ha közös erőfeszítésekkel, az építő jellegű és nem a konfrontációs párbeszéd szellemében határoznánk meg a tanácskozás eredményeinek javításához vezető utakat és eszközöket. Abból indultunk ki, hogy a konferencia hatékonyságának fokozását jelentősen elősegítené, ha fokozatosan a leszerelési tárgyalások tartós egyetemes szervévé válna. Olyan fórummá, amely gyakorlatilag az egész év folyamán dolgozik, s amely lehetővé teszi minden érdekelt állam számára, hogy részt vegyen a tanácskozásán. Komoly okok vezettek el bennünket ehhez a következtetéshez. Igen, a haladáshoz - ahogy azt mindig hangsúlyoztuk és hangsúlyozzuk most is - mindenekelőtt az államok politikai akaratára van szükség. Felül kell emelkedniük szúken vett egoista érdekeiken, s a biztonság egyre veszélyesebb katonai garanciáit politikai garanciákkal kell felváltani. Nem kevésbé szükséges, hogy az adott nemzetközi mechanizmusok a nemzetközi közösség minden tagja számára tegyék lehetővé a világ sorsa iránti felelősség rájuk eső részének teljes mértékű és kezdeményező realizálását, a leszerelési folyamat konstruktív befolyásolását. Méghozzá olyan tárgyalási fórumon, amilyen ez a konferencia. Lényegében tehát arról van szó, hogy a nemzetközi leszerelési erőfeszítések szervezeti oldala is teljesen összhangban álljon korunk alapvető vonásával, vagyis azzal, hogy a jelenlegi világ egységes, kölcsönösen összefüggő és sokoldalúan összefonódó. Ugyancsak szorgalmazzuk a nemzetközi kapcsolatok demokratizmusa elvének megszilárdítását, amit már maga az ENSZ Alapokmánya is lefektet. Senkit sem szabad kizárni. Senki sem rekeszthető ki a tárgyalási folyamatból. A genfi fórum megalakulása, vagyis 1962 óta tartósan növekszik az érdeklődés a tevékenységében való aktív részvétel iránt. Üdvözöljük, hogy az utóbbi években lehetővé vált a nem tagállamok részvétele is a tanácskozáson. A konferencia univerzális, egyetemes tevékenységére vonatkozó gondolatunkban épp ezek a törvényszerű fejlődési tendenciák tükröződnek. Hangsúlyozza a konferencia munkájának lényegét: a tárgyalást. Azért, hogy a konferencia egyre jelentősebb szerepet játsszon, hogy ismét jelentős konkrét sikereket érjen el. A külügyminiszteri bizottság prágai ülése további gyakorlati intézkedéseket javasolt a konferencia hatékonyságának fokozására. Úgy véljük, ezeket már a legközelebbi időszakban meg lehetne valósítani. Néhányukat már most, ezen az ülésszakon is. Javasoljuk elsősorban a konferencia időbeosztásának intenzívebbé tételét úgy, hogy a fórum egész éven át dolgozzon, maximum két-három szünettel. Az így nyert időt a napirenden szereplő leszerelési megállapodások szövegezésének tárgyszerű munkálataira lehetne kihasználni. Ezt elősegítené az a megállapodás is, hogy a konferencia segédszervei - a fórum mandátumával összhangban - nem egyéves megbízatás alapján, hanem munkájuk befejezéséig fognak tevékenykedni. Hiszen jelenleg a szigorúan meghatározott idő jelentős része azzal vész el fölöslegesen, hogy hosszadalmas vitát folytatunk az egyes munkaszervek mandátumáról. Hozzá kell fűzni, hogy a tagállamok túlnyomó többségének óhajával ellentétben ez a vita gyakran nem túl produktív. Hasznosnak tartanánk továbbá, hogy a problémák feldolgozásába még aktívabban vonjuk be a magasan képzett szakembereket, egész tudományos központokat a legkülönbözőbb országokból. Szélesebb körben lehetne kihasználni a szakértői csoportok létrehozásának bevált gyakorlatát. Javasoljuk, vegyük fontolóra a világhírű tudósok és neves személyiségek bevonását is. E célból a konferencián külön segédszervet lehetne létrehozni - a konzultációs tanácsot. Feladatai közé tartozna a megvitatott kérdések vizsgálata, az autoritatív ajánlások feldolgozása, a leszerelési folyamat szempontjából fontos hosszú távú tényezők időben történő jelzése. Véleményünk szerint rendkívül hasznos lenne, ha a különösen fontos időszakokban a konferencia a külügyminiszterek szintjén ülésezne. Az ilyen ülések megadhatnák a szükséges impulzust a tárgyalások előmozdításához és az esetleges elvi jellegű nehézségek leküzdéséhez. Javasoljuk tehát egy rugalmas, operatív, a jelenlegi gyakorlatot továbbfejlesztő mechanizmus létrehozását. Ezt nagyobb problémák nélkül be lehet sorolni a konferencia meglevő struktúráinak és ügyrendjének a kereteibe. Elfogadása a konferencia szervezeti részének a korszerűsítéséhez vezetne, közelebb vinné a tanácskozást a jelenlegi szükségletekhez. Azt kívánjuk, hogy a konferencia találja meg az említett és más lehetséges javaslatok építő szellemben történő megvitatásának módját, s ennek eredményeit foglalja az ENSZ-közgyűlés 3. leszerelési ülésszaka számára készülő jelentésébe. Az idei ülésszak napirendjén az egész emberiség számára rendkívül fontos kérdések szerepelnek. Amint azt a prágai ülésen is hangsúlyoztuk, a legidőszerűbbnek tartjuk a vegyi fegyverek betiltásáról és felszámolásáról szóló megállapodás előkészítésének befejezését, az atomkísérletek teljes betiltása és az űrfegyverkezés megakadályozása felé történő előrehaladást. Ezekben az irányokban reménytkeltó impulzusokat kapott a konferencia. Mindenekelőtt a washingtoni csúcstalálkozótól, továbbá a delhi hatoktól, amely államcsoport idei januári stockholmi nyilatkozatában fejlesztette tovább kezdeményezéseit, s ugyancsak az ENSZ-közgyűlés 42. ülésszakán elfogadott, a genfi konferenciánál; címzett felszólításokat tartalmazó határozatoktól. Ezeknél a kérdéseknél szeretnék egy kicsit megállni. A konferencia karnyújtásnyira van a vegyi fegyverek betiltásáról és készleteik, valamint a gyártásukhoz szükséges ipari bázis felszámolásáról szóló megállapodástól. A szerződés munkálatainak befejezése rövid időn belül, már az idei ülésszak első szakaszában megtörténhet. Természetesen politikai akarat és olyan koncentrált társadalmi erőfeszítések esetén, amelyek a kidolgozott szöveg fennmaradó, mintegy 10 százalékának a jóváhagyására irányulnak. Szeretném azonban nyíltan megmondani, hogy komolyan aggasztanak bennünket az ezzel teljesen ellentétes jelenségek. Mindenekelőtt a bináris fegyverek gyártásának megkezdéséről szóló döntés, és e fegyverek Európában történő elhelyezésének tervei. De azok a koncepciók is, amelyek igyekeznek megindokolni a vegyi pótfegyverkezés szükségszerűségét. Mindebben a katonai-politikai helyzet destabilizálásához vezető veszélyes tendenciát látunk. A legfontosabb feladat nem a tárgyalások lassítása, hanem ellenkezőleg, a tárgyalási folyamat meggyorsítása. Hiszen már elvi egyetértés van a megkötendő megállapodás terjedelméről, s ennek magában kellfoglalniaa binárisfegyvereketis. Halaszthatatlanul be kell fejezni a helyszíni ellenőrzések hatékony mechanizmusának a kidolgozását, úgy, hogy az ilyen ellenőrzésre vonatkozó kéréseket ne . lehessen visszautasítani. Elvileg egyetértés van arra vonatkozóan, hogy ezt a megállapodásba kell foglalni. Szükségesnek tartjuk a tavalyi tanácskozás reményteljes eredményeinek a kihasználását is, s a megállapodás teljesítése egész szervezésének a végső megoldását. Mindenekelőtt a végrehajtó bizottság tevékenységét illetően. Nehéz probléma a vegyipar rendszeres ellenőrzésének gazdaságilag és pénzügyileg elfogadható sémájának a kidolgozása is. Figyelembe kell venni valamennyi részt vevő állam gazdasági és technológiai fejlődésének szükségleteit. Jelenleg e problémakör megkönnyítését elősegítő konkrét lépéseken gondolkodunk. A megállapodás valamennyi nyitott kérdésének mielőbbi végső megoldását szorgalmazzuk. A magunk részéről ezért készek vagyunk valóban mindent megtenni, ami tőlünk telhető. Úgy, ahogy azt világosan megerősítettük a Varsói Szerződés tagállamainak tavaly márciusi moszkvai közös nyilatkozatában. Ez magában foglalja azt is, hogy készek vagyunk az ésszerű kompromisszumokra. Ugyancsak feltételezi a nyíltságot, amely tavaly ősszel Sihaniban, a szovjet vegyi eszközök bemutatásakor oly érezhető volt. Ezzel összefüggésben szeretném megemlíteni Csehszlovákia és az NDK javaslatát a közép-európai vegyifegyver- mentes övezet létrehozására. Külön hangsúlyozom azonban, hogy ezt nem tartjuk a vegyi fegyverek világméretű betiltására irányuló erőfeszítésektől eltérő lépésnek. Sosem állítottuk, hogy a fegyverkezés globális és regionális korlátozása egymással ellentétben áll. Épp ellenkezőleg - e két hozzáállás dialektikus egységéből indulunk ki. Végül ugyanez vonatkozik az atommentes folyosó létrehozását célzó hasonló javaslatunkra. Vonatkozik a katonai konfrontáció szintjének kölcsönös csökkentését és a bizalom erősítését célzó konkrét intézkedésekre is, köztük a két katonai-politikai tömb európai érintkezési vonala mentén elhelyezett legveszélyesebb támadófegyverek eltávolítására. Ilyen intézkedéseket szorgalmaztunk a prágai ülésen. Úgy vélem, hogy a vegyi fegyverektől mentes, általunk javasolt övezet létrehozása nagy politikai jelentőségű lépés lenne. Akár most, amikor bizonyára elősegítené a globális megoldást, akár a konvenció megkötése után, amikor megvalósításának prológusa lehetne a mi térségünkben. Az a véleményünk, hogy a vegyi fegyverekről szóló megállapodás kidolgozásával párhuzamosan a konferenciának sokkal céltudatosabban kellene foglalkoznia a nukleáris leszerelés egész problémakörével. Épp itt kellene a legjobban megmutatkoznia annak, hogy a konferencia a központja és hajtóereje lehet az összes atomhatalom, az egész nemzetközi közösség részvételével folyó leszerelési tárgyalások internacionalizálásá- nak. Vagyis, hogy döntő szava legyen a nukleáris fegyverektől és az erőszaktól mentes világ megteremtésének folyamatában. Ez a civilizáció túlélésének és fejlődésének alapvető feltétele. Az idei tanácskozáson sokat lehet tenni a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásának kérdésében. Készek vagyunk rugalmasan és konstruktívan megoldani az e témával foglalkozó munkacsoport létrehozásának és mandátumának problémáját. Valóban megérett az idő arra, hogy megkezdjük a jövendőbeli megállapodás megvitatását, az alapvető rendelkezések már a tárgyalóasztalon vannak. A haladást segítené elő a tudósokból álló szakértői csoport létrehozása, amely mihamarabb előkészítené a nukleáris kísérletek tilalma betartásának ellenőrzésére vonatkozó gyakorlati javaslatokat. Abból indulunk ki, hogy az átfogó megállapodás előkészítése a genfi konferencián, valamint a washingtoni elvi megállapodással összhangban megkezdett átfogó szovjet-amerikai tárgyalások kölcsönösen kiegészítik egymást és egy cél felé vezetnek. A genfi leszerelési konferencia további fontos feladata, hogy megkezdje a lázas űrfegyverkezés elhárítására vonatkozó kérdések megvitatását. Ez a probléma döntő jelentőségű a hadászati stabilitásnak a nukleáris leszerelés feltételei közötti megőrzése szempontjából. Úgy véljük, hogy egészében véve létrejöttek a szükséges feltételek ahhoz, hogy a konferencia az egyes kérdések általános megvitatásáról áttérjen a konkrét lépések megvitatására. Nevezetesen a műholdromboló fegyverek betiltására és a mesterséges holdak sérthetetlenségének biztosítására gondolok. Továbbra is időszerű az űrbe felbocsátott objektumok ellenőrzésére szolgáló nemzetközi szerv létrehozásának a javaslata. Szeretnénk hinni, hogy az idén sikerült bővíteni az illetékes munkabizottság mandátumát. Szeretném végül hangsúlyozni, hogy támogatjuk a leszerelés általános programjának a tervét. És aggodalmamat kifejezni amiatt, hogy e terv megvitatása a konferencián mindeddig nem vezetett eredményre. Emlékezzünk, annak idején a szigorú nemzetközi ellenőrzés melletti általános és teljes leszerelés céljával jött létre az a sokoldalú tárgyalási fórum, amelynek közvetlen folytatója a jelenlegi konferencia. Valamennyi fontos irányban a tárgyalások intenzitásának lényeges növelésére szólítunk föl. Eközben az ENSZ-közgyűlés ide vonatkozó határozataiból indulunk ki, amelyek az államok túlnyomó többségének az akaratát fejezik ki. Ebből az alkalomból szeretném megerősíteni, szilárd elhatározásunk, hogy a gyakorlati leszerelést kiterjesszük a hagyományos fegyverek és fegyveres erők területére is. Elsősorban Európára. Ezt igyekszünk elérni a bécsi utótalálkozón és a következő össz-európai leszerelési tárgyalások mandátumáról szóló, a huszonhármak által folytatott konzultációkon. Ezzel összefüggésben emlékeztetnék azokra a jelentős javaslatokra, hogy kezdődjenek tárgyalások a meglevő egyenlőtlenségek felszámolásáról, illetve a katonai doktrínák összehasonlításáról, kizárólag védelmi jellegük biztosításáról. Befejezésül szeretném kifejezni meggyőződésemet, hogy a leszerelési konferencia idei ülésszaka pozitív eredményeket hoz, amelyek jelentősen megerősítik a széles körű leszerelési folyamat anyagi bázisát. Csak így szavatolható a biztonság és ezáltal szabadíthatok fel források a fejlődés számára. Engedjék meg, hogy mindnyájuknak sok sikert kívánjak a tanácskozáshoz. Finn elnökválasztások Az első forduló nem hozott döntést Koivisto a legesélyesebb (ČSTK) - Finnországban hétfőn fejeződtek be az elnökválasztások. Az öt jelölt közül egyik sem szerezte meg az abszolút többséget, vagyis több mint 50 százalékot. Ezért az államfő személyéről február 15-én dönt a 301 tagú elektori testület, melyet a szavazók szintén a kétnapos voksolás során választottak meg épp erre az esetre. A jelöltek közül Mauno Koivisto jelenlegi államfő áll az élen a szavazatok 47,9 százalékával. Paavo Väyrynen volt külügyminiszter, a burzsoá Centrumpárt elnöke 20,1 százalékot, Harri Holkeri kormányfő pedig 18,1 százalékot szerzett. Megfigyelők szerint Koivistót az elektori testületben legalább 139-en támogatják majd, s ezért az ő győzelmét várják. A jelenlegi államfő újságíróknak adott nyilatkozatában csalódását fejezte ki, hogy nem sikerült mindjárt az első fordulóban győzelmet aratnia. Cordovez Kabulból Iszlamabadba utazott (ČSTK) - Diego Cordovez, az ENSZ főtitkárának helyettese, aki az afgán-pakisztáni tárgyalásokon közvetített, jelenleg pedig a két főváros között ingázik, tegnap Kabulból Iszlamabadba utazott. Az afgán fővárosban Nadzsibullah államfővel és Abdái Vakil külügyminiszterrel tárgyalt a rendezés lehetőségeiről. Cordovez sajtónyilatkozatában elmondotta, az afgán fél kinyilvánította, hogy hajlandó rugalmasságot tanúsítani az afgán-pakisztáni tárgyalásokon az egyetértés elérése érdekében. A végső következtetéseket azonban csak az iszlamabadi konzultációk után lehet majd levonni. Az afgán biztonsági erőknek tegnap sikerült megakadályozniuk, hogy a szélsőségesek megzavarják a főváros nyugodt életét. Pagmán járás lakosságával együttműködésben felderítettek 12 földföld típusú rakétát, amely Kabulra irányult. Közöspiaci tanácskozás Genscher kompromisszumot sürget (ČSTK) - Tegnap, a Közös Piac külügyminiszteri tanácskozásának második napján az NSZK felszólította a tagországokat, hogy fogadjanak el kompromisszumot a közösség mezőgazdasági politikájának vitatott kérdéseiben Genscher külügyminiszter, aki a tanácskozáson elnökölt, felhívta kollégái figyelmét, hogy a második sikertelen csúcstalálkozó mély válságba taszítaná a Közös Piacot. Mint emlékezetes, a múlt év decemberében megtartott csúcson nem jutottak megegyezésre, s ezért az idei évet - az EGK történetében először - a közösség jóváhagyott költségvetés nélkül kezdte meg. A legközelebbi csúcs a jövő héten kezdődik, ugyancsak a belga fővárosban. A legvitatottabb kérdés a mező- gazdasági termékek szubvenciójáMeghalt • Georgij Malenkov (ČSTK) - Az elmúlt napokban Moszkvában 86 éves korában elhunyt Georgij Malenkov, aki korábban az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke volt, jelentette hétfőn a Reuter hírügynökség. Gennagyij Geraszimov, a Szovjetunió Külügyminisztériumának szóvivője a hírt megerősítette, nak a korlátozása. A legkeményebb álláspontot Nagy-Britannia foglalja el, azt követeli, hogy vezessenek be szigorú ellenőrzést a mezőgazdasági kiadásokra. A tagországok mező- gazdasági termelői viszont a támogatás fokozását követelik. Az NSZK Londonnal ellentétben legalább részben szeretné az ő igényeiket kielégíteni, hiszen Kohlnak és pártjának szüksége van a parasztok szavazataira. A kérdésben Párizs és London között is nagyok az ellentétek. Mi lesz a vadászgépek sorsa? Craxi bírálja az USA-t (ČSTK) - Bettino Craxi volt olasz miniszterelnök, az Olasz Szocialista Párt főtitkára azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy megpróbál nyomást gyakorolni a római kormányra, adja beleegyezését az F-16-os amerikai vadászbombázók olaszországi telepítésébe. Az Epoca folyóiratnak adott interjújában rámutatott, hogy a 401. harci repülő- századot három éven belül ki kell vonni Spanyolországból, s az Egyesült Államok mindenáron el akarja érni, hogy a hetvenkét F-16-os vadászrepülőgép Európában maradjon. Épp most vitatják meg a lehetőségeket, ezek egyike a szicíliai Comiso támaszpontra történő áthelyezésük lenne.
