Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-26 / 47. szám, péntek

Az átalakítás a forradalom folytatása új feltételek között Miloš Jakeš elvtárs beszéde az 1988. február 24-én Prágában megtartott ünnepi ülésen (A beszéd első részét lapunk tegnapi számában közöltük.) Kétségtelen, hogy a gazdasági me­chanizmus átalakítása következtében a gazdaságban megvalósuló változások minden szinten jelentősen növelni fogják az igényeket az irányító dolgozók tevé­kenységével szemben Bizonyítaniuk kell az uj gondolkodás készségét, hajlandó­ságukat feladni az emberek vezetesének technokrata és álliberális módszereit, az alibizmust és az adminisztrálást. Tanúbi­zonyságot kel! adniuk politikai és erkölcsi fejlettségükről, és el kel! sajátítaniuk az irányítás gazdasági módszereit. Ezért mindenütt az elsőrendű feladatok egyiké­ve kell válnia a káderek felkészítésének, nevelésének, a velük való foglalkozás­nak, az alkotó szellemre, a kezdeménye­zésre és a magas fokú felelősségtudatra való ösztönzésüknek, valamint tevékeny­ségük ellenőrzésének. A gazdasagi mechanizmus átalakítása csakúgy, mint gazdaságunk általános fej­lődése elválaszthatatlanul egybekapcso­lódik az aktív, erőteljes és igazságos szociálpolitikával. A szocializmus célja, hogy az emberek jobban éljenek, életük kiteljesedjék, anyagi és kulturális viszony­latban gazdagodjék, s jobban kidombo­rodjon rendszerünk tényleges humaniz­musa. A társadalomban a szociális és a kulturális fejlődést a gazdasági fellendü­lés, az intenzifikálás, a gazdasági haté­konyság növelése, a termelés minőségi színvonala emelése, a munka minősége javítása és termelékenysége növelése fontos ösztönző tényezőjének tekintjük. Itt csak akkor érhetünk el fordulatot, ha mindenütt következetesen érvényt szer­zünk a szocializmus alapelvének - a munka konkrét eredményeit és tényle­ges hozamát javadalmazzuk, s ha leküzd- júk a gyakorlatban és az emberek tudatá­ban mély gyökereket vert egyenlösdit. Ezt a kedvezőtlen jelenseget mindenáron fel kell számolnunk, mert nemcsak gazdasá­gi, hanem súlyos erkölcsi károkat is okoz. A jóktól elvenni és a rosszaknak adni erkölcstelen dolog, ellentétben áll társa­dalmunkban a szociális igazságossággal. A gazdasági mechanizmus átalakítá­sánál teljes mértékben hazai feltételeink­ből és szükségleteinkből indulunk ki, egy­idejűleg élve további szocialista országok, főleg a Szovjetunió tapasztalataival. A ránk háruló feladatok nagysága, hatása és újszerűsége növeli a kollektív tapasz­talatok gazdag tárházának értékét. A szo­cialista gazdasági integráció fejlesztése és hatékonyságának novelese érdekében fenntartás nélkül támogatjuk a KGST- országok gazdasági együttműködési me­chanizmusa. valamint a KGST tevékeny­sége átalakításának irányvételét s a nem­zetközi munkamegosztás közős, hosszú távú koncepciójának kidolgozását. Ebből a munkából cselekvő részt vállalunk. Népgazdaságunk hatékonyságának növelése elválaszthatatlan a - főleg a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való - külgazdasági kapcsola­taink fejlődésétől. Ezzel egyidejűleg pár­toljuk minden más állammal való egyenjo­gú és kölcsönösen előnyös gazdasági, valamint tudományos-műszaki együttmü­ködés fejlesztését is. A szocializmus és a béke elválaszthatatlan Az átalakítás az emberektől függ Elvtársak! A gazdasági mechanizmusnak és a társadalmi élet valamennyi területének átalakítása nem valamilyen feladat vagy valamiféle kampány. Igényes és bonyolult folyamat, amely nagy igyekezetei és bizo­nyos időt követel, amelyben lépésről lé­pésre következetesen meg kell valósíta­nunk szándékainkat, s amelyhez bizo­nyos ütemtervet is kidolgoztunk. Főleg a következő három esztendő előkészületi időszaka lesz igényes. Indokolatlanul vagy az igényességtől, nehézségektől visszahőkölve semmit sem szabad halo­gatnunk, de ugyanakkor óvakodnunk kell a megfontolatlan, meggondolatlan lépé­sektől is. Ez is, az is káros lenne, és szándékainkat lejárathatná, s ez követ­kezményeiben az irányítás, tervezés és gazdálkodás immár elavult módszereinek újraéledéséhez is vezethetne. Számolni kell azzal, hogy az élet, a gyakorlat, valamint az új gazdasági mechanizmus alapelvei szélesebb körben folyó kísérleti kipróbálásának tapasztalatai megkíván­nak bizonyos korrekciókat, pontosításo­kat és változtatásokat. Ilyen bonyolult do­logban ez nem is lehet másképp. Azt sem kell elkendőznünk, hogy az átalakításnak vannak kockázatai is A leg­nagyobb hiba azonban az lenne, ha meg­ijednénk a nehézségektől, egy helyben topognánk, és továbbra is az irányítás eddigi módszereit alkalmaznánk. Számításba kell vennünk azt is, hogy az átalakítás önmagában nem oldhatja meg minden problémánkat Naiv dolog lenne azt feltételezni, hogy megvalósítása azonnal gyökeres javulással jár. A gazda­sági mechanizmus az olyan eszközök és mércék komplexuma, amelyet emberek alkalmaznak, s tőlük függ felhasználásuk. A gazdaság átalakítása megkívánja nem­csak a gazdasági mechanizmus átépíté­sét, hanem a tárgyi döntéseknek, a köz­vetlen irányításnak, a fegyelemnek és a rendnek, a szerkezeti változásoknak és a szocialista gazdasági integrációnak az új megközelítését is. Rendkívül fontos feladat, amelyre nagy figyelmet kell fordí­tanunk, az ökológiai problémák megoldá­sa, a környezet alakításával és védelmé­vel kapcsolatos követelményeknek való eredményes megfelelés. A gazdasági mechanizmus átalakítá­sának sikere nemcsak az új törvényektől és - akár a legtökéletesebb - szervezési intézkedésektől függ. Persze ezek nélkü­lözhetetlenek. A siker azonban elsősor­ban az emberek tevékenységétől, e folya­mat elkerülhetetlenségének megértésétől és attól függ, hogy milyen elkötelezetten, s mennyire alkotó szellemben és érdekel­ten fognak törekedni a kitűzött célok elé­résére. Ebben a vonatkozásban nagy fel­adatok hárulnak a kommunistákra minden területen, a szakszervezetekben, a SZISZ-ben, a Nemzeti Front további szervezeteiben, egész politikai rendsze­rünkben. Az 1948 februárjában szerzett tapasztalataink ösztönzőleg hatnak ránk, s biztonságosan megjelölik annak útját- módját is, hogy miként nyerjük meg az átalakításnak a lakosság túlnyomó több­ségét. Ezekkel, a nevelést és az átalakí­tást érintő fontos kérdésekkel is foglalkoz­ni kívánunk a CSKP KB ülésén. E tekintet­ben sok vonatkozásban ösztönzőleg ha­tott ránk az SZKP KB legutóbbi ülése is. Nem beszélhetünk az átalakításról úgy, hogy közben elhanyagoljuk a 8. ötéves terv feladatainak teljesítését. A CSKP KB 7. ülése megállapította, hogy ennek eredményeivel nem lehetünk elé­gedettek. Az ötéves terv teljesítése és az új gazdasági mechanizmus előkészítése egymással összefonódó folyamat. Azok a vállalatok, amelyek terv szerint nem csökkentik a költségeket, amelyekben el­hanyagolják a tudományos-műszaki fej­lesztést, a munka és a termelés, a vállala­ton belüli önelszámolás szervezését és az emberek kezdemenyezésének kihasz­nálását, elkerülhetetlenül nagy nehézsé­gekbe ütköznek az új gazdasági feltéte­lekre történő átállásban. Ezért a párt, a Nemzeti Front és az egész irányító szféra erejét arra kel! összpontosítanunk, hogy teljesítsük ennek a rendkívül fontos esztendőnek, valamint az ötéves tervidő­szak további éveinek feladatait. Ebben látjuk az értelmét annak a kezdeménye­zésnek is, amely a februári győzelem 40. évfordulója tiszteletére bontakozódott ki. Egészében véve láthatjuk tehát, hogy nagyon felelősségteljes munka áll előtt- nünk, amely nagy igyekezetet, kitartást és szívósságot követel. Feltétlenül mozgósí­tanunk kell a gazdasági irányítás vala­mennyi láncszemét, a termelés, a tudo­mány, a kutatás, a szolgáltatások, egy­szóval minden szakasz és minden terület valamennyi dolgozókollektíváját. Szilár­dan hisszük, hogy kulturális-művészeti frontunk is, csakúgy mint 1948 februárjá­ban és a szocialista építés ezt követő időszakában, új alkotó tettekkel és elköte­lezett műalkotásokkal ma is cselekvően támogatni fogja a kommunista párt, a Nemzeti Front és a lakosság széles rétegei igyekezetét, hogy megvalósítsuk társadalmunk forradalmi átalakításának nagy céljait. Ez korunk követelménye és úgy hiszem, kifejezhétem meggyőződé­semet, hogy állampolgáraink teljes támo­gatására talál. Hiszen ez a munka a nép javát, szocialista hazánk fejlődését szol­gálja. Elvtársak, mindazt, amit megvalósítottunk, csak a béke felteteleinek köszönhetjük. Merész terveinket is csak akkor válthatjuk valóra, ha megőrizzük a békét. A szocializmus léte összefonódik a békével, amely szá­munkra a legbecsesebb érték. Voltak időszakok, amelyekben kiéle­ződött, majd enyhült a nemzetközi fe­szültség Mindez közvetlenül érintett ben­nünket A Szovjetunió, és a további szocia­lista országok, a világ békeszerető, haia- dó és reálisan gondolkodó erői kitartó igyekezetének köszönhetően megállapít­hatjuk, hogy a februári győzelem jubileu­mi évfordulójáról most jobb nemzetközi légkörben emlékezünk meg, mint az el­múlt években. Olyan légkörben, amely­ben kialakulnak a feszültség enyhülése folyamata kibontakozásának kedvezőbb előfeltételei. Ennek tükröződnie kellene a leszerelésnek a biztonság szilárdulásá- nak és a sokoldalú együttműködes kiter­jesztésének további területein is, amint az kifejezésre jut a nemzetközi béke és biz­tonság átfogó rendszerének a Varsói Szerződés tagállamai által előterjesztett koncepciójában. Őszinte örömmel fogadtuk a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszá­molásáról szóló történelmi jelentőségű szovjet-amerikai szerződést. Ez szerin­tünk konkrét eredménye a nemzetközi kapcsolatokban az új politikai gondolko­dásmód érvényesítésének, e kapcsolatok átalakítására való törekvésnek, össz­hangban nukleáris és kozmikus korunk követelményeivel. Erre úgy tekintünk, mint a gyakorlati leszerelési lépések re­ményre feljogosító kezdetére. Ez a szer­ződés nagy hatást gyakorol a nemzetközi feszültség enyhülésére és a biztonság szilárdulására, főleg Európában, a biza­lom megteremtésére, amely megnyitja a további jó eredmények elérésének útját A szerződésről szóló tanácskozások sike­res befejezéséhez hozzájárult Csehszlo­vákia is, beleegyezését adta, hogy terüle­tén ellenőrzéseket végezzenek. A Szov­jetunióval megegyeztünk, hogy még a szerződés ratifikálása előtt területünkről elszállítják a szovjet rakétákat. Ezzel aka­runk hozzájárulni a szerződés gyors meg­valósításához. A világ jelenlegi helyzetét mérlegelve azonban nem hunyhatunk szemet afölött, hogy továbbra is tapasztalható konfrontá- ciós jellegű megközelítés. Nyugtalansá­got idéznék elő egyes NATO-körök köve­telményei a nukleáris és a hagyományos fegyverzet korszerűsítésével és az utó­fegyverkezéssel kapcsolatban, hogy ez- ze| kompenzálják a felszámolásra szánt amerikai eurorakétákat. Nyugtalanságot váltanak ki főleg azok a szüntelen törek­vések, hogy a lázas fegyverkezést a vi­lágűrre is kiterjesszék. Továbbra is előfor­dul, hogy célzatosan bizalmatlanságot szítanak a szocialista országokkal szem­ben. A szükséges bizalom légkörének kialakításához semmiképp sem járul hoz­zá az olyan provokáció, amelyet nemrég az amerikai haditengerészet hajói követ­tek el a Fekete-tengeren, a Szovjetunió felségvizein, Mihail Gorbacsov elvtársnak az SZKP KB közelmúltban megtartott ülésén mon­dott beszéde az igazságnak megfelelően és elvszerűen foglalkozott a világ jelenlegi fejlődésével, annak bonyolultságával és ellentmondásosságával, valamint az em­beriség komoly problémái megoldásának módjával is. Ezzel az értékeléssel telje­sen egyetértünk, és támogatjuk alapvető gondolatát - az eröpolitikával szemben érvényesítenünk kell valamennyi nép ér­dekeinek és biztonságának kiegyensúlyo­zottságát. Elsőrendű jelentőséget tulajdonítunk a hadászati nukleáris fegyverek 50 szá­zalékos csökkentésének, tiszteletben tartva a rakétaellenes védelemről szóló megállapodást a szerződés lejártáig. To­vábbá a vegyi fegyverek tilalmának és felszámolásának, a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentésé­nek. beleértve Európában a kettős ren­deltetésű hordozóeszközöket is. Remél­jük. hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok már erre az esztendőre előkészí­tett moszkvai csúcstalálkozója további konkrét eredményekkel jár majd, főleg a hadászati támadófegyverek korlátozása területén. A* nemzetközi élet alapvetően egész­ségesebbé tétele elképzelhetetlen a világ konfliktusos helyzeteinek igazságos meg­oldása nélkül. Rendezésükben a rendkí­vül felelősségteljes megközelítés példáját szolgáltatja a Szovjetunió és az Afgán Köztársaság kormányának megegyezése a szovjet egységek Afganisztánból való kivonásáról, amint arról Mihail Gorbacsov tájékoztatott a közelmúltban tett nyilatko­zatban. Nagyra becsüljük és teljes mér­tékben támogatjuk a jószándék diktálta ezen lépést. Szilárdan reméljük, hogy a másik fél is tesz ennek megfelelő lépést. A sokoldalú párbeszédre törekszünk Európa szívében élünk, amelynek né­pei számtalan történelmi, kulturális, gaz­dasági és nemzetiségi kötelékkel fűződ­nek egymáshoz. Ezzel egyidejűleg a két leghatalmasabb katonai-politikai tömörü­lés határán, fegyverekkel túlzsúfolt terüle­ten. Elsőrendű célunk a közös európai házban a jószomszédság és a partneri viszony. Ezért tartósan törekszünk, főleg az összeurópai folyamat keretében, a sokoldalú párbeszéd kibontakoztatásá­ra. Ez potenciálisan már kezd megnyilvá­nulni. Az együttműködés továbbfejleszté­sére törekedve, célunk meggyorsítani a bécsi utótalálkozó befejezését, tartal­mas és kiegyensúlyozott záródokumen­tum jóváhagyásával A gazdasági és a humanitárius jellegű előrelépés mellett alapvető fontosságúnak tekintjük, hogy még ez idén tárgyalások kezdődjenek az európai leszerelésről. Ma minden európai ország, nagy és kis állam előtt rendkívüli lehetőségei nyíl­nak meg annak, hogy hozzájáruljanak korunk pozitív tendenciáinak megszilárdí­tásához. Közösen felelnek a békéért és a megértésért, földrészünk sorsáért. A megbízható béke és biztonság nem szavatolható csupán katonai intézkedé­sekkel. A leszerelési párbeszéd ösztön­zéseit hasznosítani kell, hogy előrelépést érjünk el az együttműködés minden terü­letén. Ezért javasoljuk, hogy a Varsói Szerződés, valamint a NATO államai ha­tárvonalának mentén fokozatosan hozzák létre a bizalomnak, az együttműködés­nek, a jószomszédi kapcsolatoknak öve­zetét. Véleményünk szerint éppen ezek az államok szolgáltathatnának példát fő­leg kölcsönös jószomszédi kapcsolataik­ban, az összeurópai folyamat követelmé­nyei széles körű megvalósításában. Meg­határozhatnák s a gyakorlatban megvaló­síthatnák az együttműködés új módozata­it is. Természetesen hívei vagyunk a komplex megközelítésnek, amely azo­nos mértékben orientálódik katonai, politi­kai, gazdasági, ökológiai és humanitárius területre. Katonai területen célunk lehetne olyan övezet fokozatos kialakítása, amelyben csökkenne a katonai konfrontáció szintje, amelyből eltávolítanák a legveszélyesebb támadófegyvereket, és fontos bizalom­erősítő lépéseket tennének. Az ilyen megközelítés teljes összhangban áll az atom- és vegyifegyvermentes övezet lét­rehozására eddig előterjesztett javasla­tokká, s azzal a szándékkal, hogy ren­dezzük a leszerelésnek, az európai álla­mok egyes csoportjai között, európai, il­letve világviszonylatban a bizalom szilár­dításának különféle vonatkozásait. Egyéb területeken is széleskörűen fej­leszthető a politikai párbeszéd, a kölcsö­nösen előnyös, sokoldalú együttműkö­dés, leküzdhetőek az akadályok, és meg­oldhatóak a hosszú távon jelentkező problémák, beleértve a környezetvédelmi problémákat. Le kell küzdeni a kölcsönös céljainkkal, szándékainkkal kapcsolatos torzított elképzeléseket, bővíteni kell a kapcsolatokat, és jobban meg kell is­mernünk egymást. E kezdeményezés továbbfejlesztésé­nek bizonyos szakaszában javasoljuk po­litikai szinten az érdekelt államok képvise­lőinek találkozóját, hogy megítéljék a bi­zalom szilárdításának, minden területen az együttműködés fejlesztésének lehető­ségeit. Az európai és a világkultúra humanista hagyományainak, a haladás és a béke nemes eszméinek szellemében javasol­juk felhasználni Jan Amos Komenský, a népek nagy tanítója születése 400 évfordulóját is, s ebből az alkalomból Csehszlovákiában nemzetközi konferen­ciát rendezni az ifjúság nevelése a békére témával. Hisszük, hogy ez a kezdemé­nyezés is visszhangra és támogatásra talál, mivel megvalósítása a békének és a népek közötti megértésnek ügyét szol­gálná. Nemzetközi kapcsolatokban céljaink sikeres elérésének alapvető előfeltétele a Varsói Szerződés államainak egysége és együttműködése, s ebben az együtt­működésben az új minőségi szint elérése. Csehszlovákia továbbra is elkötelezetten és kezdeményezően részt vesz a testvéri szocialista országok közös offenzívájá- ban a békéért, a nemzetközi biztonságért és együttműködésért vívott harcban. Csehszlovákia szilárdan ott áll a füg­getlenségéért és a szabadságáért harco­ló minden nép oldalán. Fellép az újgyar­matosítás, a rasszizmus és a faji elkülö­nülés minden formájával szemben. Az emberiséget sérti az, aminek a huszadik század vége felé tanúi vagyunk a Dél­afrikai Köztársaságban, valamint az Izrael által megszállt arab területeken A CSKP XVII. kongresszusa külpoliti­kai irányvonalának szellemében továbbra is széleskörűen fejlesztjük együttműködé­sünket a kommunista, a szocialista és a szociáldemokrata mozgalmakkal, a vi­lág békeszerető, haladó és reálisan gon­dolkodó erőivel, a nemzeti, a gazdasági és a társadalmi felszabadulásukért harco­ló népekkel. Fejleszteni kívánjuk egyenjo­gú és kölcsönösen előnyös együttműkö­désünket minden állammal. A békés építő élet feltételeit megte­remtő ilyen politika teljes mértékben meg­felel népünk vágyának és akaratának. Elvtársak, a februári győzelemtől eltelt negyven esztendő történelmünkben úgy szerepel, mint a nagy forradalmi változások fejlődé­si szakasza. Az emberek millióinak mun­kája nagy művet hozott létre, amellyel derekasan tovább fejlesztették a győzel­mes február örökségét. Teljes negyven éve népünk élén áll bevált élcsapata, Csehszlovákia Kommunista Pártja. Ko­runk megkívánja, hogy a párt az új körül­mények között is az élen álljon az átalakí­tásnak, az újért vívott harcnak, növelje politikájának eredményességét, sokolda­lúan aktivizálja sorait, pártszervezeteinek tevékenységét. A kommunista párt el­odázhatatlan feladata fordulatot elérni egész tevékenységében, 'jobban mozgó­sítani és ösztönözni az embereket, és meggyőzni őket politikájának helyessé­géről. Ma, amikor ismét elgondolkodunk a győzelmes februárnak s a munkásosz­tályunk, a széles dolgozói rétegek élén kommunista pártunk nagy forradalmi har­cainak öröksége fölött, tudatosítjuk a pár­tot mindig a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus iránti hűsé­ge, egysége, összeforrottsága, harcossá­ga, a néppel való szoros kapcsolata tette erőssé. Erőssé tette az a képessége, hogy valósan, becsületesen és nyíltan mérje fel a helyzetet, semmit sem leplez­ve, idejében megoldva az éretté vált prob­lémákat, soha szem elől nem tévesztve a forradalmi kilátásokat. Február öröksé­ge arra kötelez bennünket, hogy mindig hűek maradjunk ezekhez az alapelvek­hez, és következetesen gyakorlattá vált­suk őket. Minden esetben, amikor a párt, s főleg annak vezetősége nem igazodott ezekhez az alapelvekhez, súlyos ne­hézségek és durva hibák fordultak elő, amelyeknek leküzdésére mérhetetlen igyekezetet kellett kifejteni. Ettől óvakod­nunk kel!. Tisztelt elvtársak, tisztelt vendégeink, a februári napok mozgalmasak, dicső- ek és hősiesek voltak. Állampolgáraink milliói cselekvően támogatták Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának és a megúj- hodott Nemzeti Frontnak politikáját, egyöntetűen a társadalomfejlesztés szo­cialista útját választották. Sokan közülük már nincsenek a körünkben, de áldozatos munkájukkal lefektették hazánkban a szocializmus szilárd alapjait. Köszönet­tel főt hajtunk mindazok előtt, akik aktív részvevői voltak ennek a küzdelemnek, akik a múltban nem kímélték és ma sem kímélik erejüket szocialista hazánk továb­bi felvirágoztatásában. Egyben meggyő­ződésünk, hogy népünk februári győzel­mének örökségét, az előrevezető utunkat megvilágító fáklyát becsületesen óvni és fejleszteni fogják a jövő nemzedékei is. A győzelmes február szellemében elő­re, társadalmunk forradalmi átalakítá­sáért! Alcímek: Új Szó ÚJ SZÚ 1988. II. 26.

Next

/
Thumbnails
Contents