Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-26 / 47. szám, péntek

Előtérbe került a gazdaságosság Nyíltan beszéltek a gondokról és fogyatékosságokról A Nagymegyeri (Calovo) Egysé­ges Földműves-szövetkezet tagjai a pártalapszervezet évzáró taggyű­lését, illetve az ágazatonként meg­tartott termelési értekezleteket köve­tően zárszámadó közgyűlésen von­ták meg múlt évi gazdálkodásuk eredményeinek mérlegét. Tanács­kozásuk a jobbító szándékú kritikai igényesség és a korábbinál bátrabb szókimondás jegyében zajlott. Nem mindegy, mennyiért Az utóbbi években azt tapasztal­tuk, hogy ebben a gazdaságban nem formális összejövetelnek vagy az önigazoló magyarázkodás hely­színének, hanem olyan fórumnak tekintik a zárszámadót, amely első­sorban a tapasztalatok összegezé­sét és a még igényesebb feladatok teljesítésére való felkészülést híva tott szolgálni. Főleg az elnökségi beszámoló, de a vitafelszólalások is egytől egyig arról tanúskodtak, hogy a szövetkezet nem szakított a ha­gyományokkal, s továbbra is intenzí­ven kutatja a gazdasági felemelke­dés útjait, lehetőségeit. Ennek tuda­tában ' cseppet sem csodálkoztunk azon, hogy a tanácskozáson lénye­gesen több szó esett a vétett hibák­ról és a fogyatékosságokról, mint a termelési és értékesítési feladatok teljesítésében elért sikerekről. Az elnökségi beszámoló előter­jesztésekor Gaál Sándor mérnök, a szövetkezet elnöke egyebek kö­zött arról beszélt, hogy a társadalmi elvárásokkal ellentétben, még min­dig túl drágán termelnek. Gazdálko­dásukat jó ideje az anyagigényes­ség jellemzi, de az esetek többségé­ben a bérköltségek tervezett szintjét szintén túllépik. Konkrétan a múlt évben összesen 26 millió 854 ezer koronát merítettek anyagköltségek címén, vagyis 2,2 millióval költöttek többet a tervben előirányzott ösz- szegnél. Erre az értékelés szerint azért került sor, mert a tervezettnél több műtrágyát és növényvédő szert használtak fel, de például pótalkat­részből és vásárolt takarmányokból is lényegesen több fogyott, mint ere­detileg gondolták. A tervezéskor elő­irányzott bérköltségeket a pénzügyi mérleg tanúsága szerint, ezúttal mintegy félmillió koronával haladták túl. Hogy mindennek ellenére a várt­nál 1,99 százalékkal nagyobb nye­reséget könyvelhettek el és most bátran gondolhatnak a fejlesztési el­képzelések megvalósítására, az egyedül a tervezettnél 5,69 száza­lékkal nagyobb teljesítménynek kö­szönhető. Tehát nem véletlen, hogy akárcsak az elnökségi beszámoló, a tanácskozás végén elfogadott ha­tározat is az elkövetkező időszak egyik legfontosabb feladataként a termelés gazdaságosabbá tételét jelölte meg. Sokat várnak az öntözőgazdálkodástól A nagymegyeri szövetkezetei or­szágos viszonylatban is gyakran emlegetik jó példaként. Erre első­sorban a gabonatermesztési ered­ményeivel, valamint azzal szolgált rá, hogy korszerű technológiával és magas színvonalon termel. Szántó- területének 61 százalékát a gabona­félék foglalják el, melyeknél tavaly - a vetőmagnak termesztett kukori­cát leszámítva - 8 tonnás hektárho­zamot ért el a gazdaság. A zár­számadón Morva Ferenc mérnök, az ágazat vezetője nem véletlenül fogalmazott úgy, hogy ilyen sikeres év még nem volt a szövetkezet tör­ténetében, ugyanis tavaly 2016 ton­na gabonájuk termett terven felül Kár, hogy ugyanakkor például a cu­korrépa-termesztésben évek óta gondokkal küszködnek. Más lapra tartozik, hogy a nö­vénytermesztési ágazat vezetője a gabonatermesztésben elért ered­ményekkel egyáltalán nem elége­dett. A zárszámadón egyebek között azon bosszankodott, hogy megfele­lő öntözési lehetőségek hiányában nem tudták jobban kiaknázni a bioló­giai anyagban rejlő lehetőségeket. Mint mondotta, a búzafajták 12-12,5 tonnában meghatározható termőké­pességét csak 63, a kukoricahibri­dek 15 tonna körüli biológiai teljesí­tőképességét pedig csupán 62 szá­zalékra tudták kihasználni. A jövő szempontjából biztatónak mondta, hogy az eddigi 453 hektár helyett csaknem az egész szántóterületen áttérhetnek az öntözőgazdálkodás­ra. Az idén a meglevő Fregaton kívül kilenc nagyteljesítményű Sigmatic, valamint összesen 123 csévélődo­bos öntözőberendezés üzembe he­lyezését tervezik Ezenkívül szako­sított agronómussal és gépesítővei megerősített öntözőcsoportot is kia­lakítanak, mert kezdettől tökélete­sen ki akarják használni az öntözö- gazdálkodás előnyeit. Vitafelszóialasában Morva Fe­Hasznos tevékenység ÚJ SZÚ 1988. II. 26. Késő délután sokáig kerestük Rozsnyón (Rožňava) a Vöröske­reszt járási székhelyét. Hiába kérde­zősködtünk, a járókelők nem tudtak útbaigazítani. Már attól tartottunk, doigavégezetlenül fejezzük be a na­pot, de végül nem így lett. Hegedűs Magdolna, a Vöröskereszt rozsnyói járási bizottságának vezető titkára szívesen fogadott minket.-A járás 97 aiapszervezeteben tavaly komoly sikereket értünk el. egy kissé megfiatalítottuk tagságun­kat is. Tudjuk, sokkal több fiatal kapcsolódhatna a munkánkba, hi­szen a járásban 12 közép- és szak- középiskola működik. Elégedettek lennénk, ha mindenki megtanulná az elsősegélynyújtás alapszabályait. Kimutatások között tallózva el­sőként legfontosabb feladatukról, a véradásról szólt. A szocialista munkabrigádok tagjai 1981 -tői rend­szeresen adnak vért, tavaly hét arany, 64 ezüst és 150 bronz Jánsky éremmel jutalmazták a legaktívab­bakat. Büszkék arra is, hogy a vér­csoport szerinti tervüket is maradék­talanul teljesítik. A Vöröskereszt munkájából a cigány lakosság is kiveszi részét. 1890 tagot tartanak nyilván, 40 százalékuk véradó. Per­sze nem elégednek meg csak ezzel, saját maguk gondoskodnak 360 el­maradt cigánycsaládról. Ellenőrzik nemcsak a gyerekek iskola-látoga­tását, a higiéniai előírások betartá­sát, hanem a szülök munkába járá­sát is. A Vöröskereszt egyik feladatának tekinti az idős lakosokról való gon­doskodást. 150 vöröskeresztes gon­dozónő látja el a koros lakosokat. - Munkánkban lelkes segítőtársakra leltünk. 45 alapiskolás 153 beteget gondoz. Ugyancsak bekapcsolód­nak ebbe a humánus tevékenység­be a középiskolások, ám gyakran az idősek bizalmatlansága elkedvtele- níti őket. Jolsván (Jelšava), Krasz- nahorkaváralján (Krásnohorské podhradie) jól működő geriátriai pá­rosaink dolgoznak. Ugyancsak sike­res tevékenységet végeznek az alapiskolák egészségügyi csoport­jai. Tavaly huszonhármuk számára bentlakásos egyhetes tanfolyamot rendeztünk. A résztvevők és az elő­adók élvezték az együttlétet, a gye­rekek sokat tanultak. A nagy sikerre való tekintettel az akciót idén megis­mételjük. A különböző egészségügyi versenyeken alapiskolásaink jól sze­repelnek, de mert az elméleti kérdé­sekben jobbak, mint a gyakorlatban, nagyobb figyelmet kell fordítani ezekre a kérdésekre. Elértük, hogy néhány sikertelen év után, tavaly már negyedszer megszerveztük a beteg gyerekek nyári táborozását. A jolsvai állami gazdaság üdülőjé­ben dr. Ján Zatrouch felügyelete alatt három héten át 38 gyerek igye­kezett megszabadulni fölösleges ki­lóitól. A sikeres tevékenység alapja a tagság és a tisztségviselők lelke­sedése, a tudat, szükség van mun­kájukra. Éppen ezért bántja őket, hogy a vízi mentőszolgálat terén nem sikerül elérni céljukat. Azt, hogy a járás minden vízterülete mellett képzett vöröskeresztesek ügyelje­nek a fürdőzók, csónakázók testi épségére. Az akarat, a szándék ré­szükről megvan, a vízterületek üze­meltetőinek kellene élni a lehetőség­gel. PÉTERFI SZONYA renc mérnök elismerte, hogy való­ban szokatlanul sok műtrágyát használ a gazdaság, de mint mon­dotta, erre a jó eredményekhez fel­tétlenül szükség van. A laboratóriu­mi vizsgálat ugyanis kiderítette, hogy a szántóterület 29 százaléka foszforban és káliumban szegény. Ezzel a jövőben is számolni kell, Éppen ezért a tápanyagok optimális arányának beállítására, és ezzel együtt a tápanyagpótlás hatékony­ságának növelésére nagyobb lehe­tőséget kínáló, speciális folyékony műtrágyák használatára való átté­réssel, nem pedig a termelés ha­nyatlásához vezető takarékosko­dással tervezik mérsékelni az ága­zat kifogásolt anyagigényességét. Sok múlik a hozzáálláson Az állattenyésztési ágazatban ta­valy rendhagyó helyzet állt elő. Az utóbbi két évben a hústermelés 10, a tejtermelés pedig 12 százalékkal nőtt, a szövetkezet mégsem teljesí­tette feladatait. A túl merész terve­zés, az objektív és szubjektív okok véletlen egybeesése egyaránt'hoz­zájárult az áldatlan helyzet kialaku­lásához, Két éve - elsősorban a fagykárok miatt - igen rossz gaz­dasági helyzetbe került a szövetke­zet, amelyen kizárólag az állatte­nyésztés tudott enyhíteni. Termé­szetesen a tartalékai feláldozásával. Ez esetben a tartalék egyebek kö­zött 60 vemhes üsző volt. Tavaly éppen ezek hiányoztak a tejterme­lésből. Persze egyéb gondok is közreját­szottak a kudarcban. Sok esetben rossz volt a takarmányok minősége és az állatokról való gondoskodás, hogy az állatgondozók eredményei közötti indokolatlanul nagy különb­ségekről ne is beszéljünk Lelovics Mátyás agazatvezető konkrét té­nyekkel érvelt, amikor a növényter­mesztésben dolgozók munkáját bí­rálta. Egyebek között elmondta, hogy például a szilázsnál négy min­tából az agrokémiai vállalat labora­tóriuma csak egyet ismert el első osztályúnak. Mint mondotta, ezen nem is csodálkozik, hiszen a meg­követelt minimumnál 20 százalékkal kisebb szárazanyag-tartalommal került betakarításra a silókukorica. Ami pedig a hozzáállást illeti: a leg­jobb fejők évi átlagban mintegy 18 ezer literrel több tejet termelnek, mint a gyengébb eredményeket fel­mutató társaik, pedig abrakból ők sem etethetnek többet. Tudják, hogy az érdem szerinti javadalmazás megszilárdíthatná a fegyelmet és növelhetné az anyagi érdekeltséget. De lehet-e differenciált bérezésre, fegyelmezésre, netán a hanyag dol­gozók leváltására gondolni ott, ahol munkaerőhiány miatt egyelőre a szabadságoltatást is nehéz meg­oldani? Felkészülni a holnapra Mint tudjuk, az ötéves tervidőszak harmadik éve a mezőgazdaságban a gazdasági mechanizmus átalakí­tásával járó igényes tennivalókra va­ló felkészülést jelenti. A tökéletes felkészülésnek pedig az idei felada­tok maradéktalan teljesítése az egyik legfontosabb feltétele. A nagy­megyeri szövetkezetben egyebeken kívül 8390 tonna szemest, 4400 ton­na cukorrépát, közel 12 ezer tonna takarmányt, 3,5 millió liter tejet és 1196 tonna húst kell kitermelni. Mégpedig lényegesen kisebb ráfor­dítással mint eddig, mert az ésszerű takarékosságra törekvés az új felté­telekre való felkészülés egyik leg­fontosabb kívánalma. A zárszámadó közgyűlés határo­zata kimondta, hogy a fejlődés üte­mének meggyorsítása érdekében emelni kell a szervezés és irányítás színvonalát, meg kell szilárdítani a munka- és tervfegyelmet, valamint az ellenőrzést. A határozat feladatul adta továbbá az érdem szerinti java­dalmazás tökéletesítését. Mindez azt jelzi, hogy a szövetkezet tagjai már az évzáró párttaggyűlésen és az ágazatok termelési értekezletein alaposan megvitatták a tennivalókat s mindegyikük ismeri a feladatát. Ellenszavazat egy sem volt, ami bíz­vást annyit jelent, hogy az eleddig nemtörődöm dolgozók is megkísér­lik igazi gazdájává lenni a saját mun­kahely üknek. káDEK GÁBOR Tények és remények A Slovnaft vállalat vajáni üzemének jelene és jövője A hetvenes évek elején a bratisla­vai Slovnaft vállalat vajáni (Vojany) üzemét eredetileg azzal a szándék­kal létesítették, hogy a közeli hőerő­mű nehéz fűtőolajjal üzemeltetett 2- es számú termelőegységét fűtő­anyaggal lássa el. Időközben azon­ban olyan mértékben emelkedett a kőolaj világpiaci ára, hogy gazda­ságtalanná vált olajtermékekkel vil­lamos energiát termelni. A Slovnaft vajani üzemében azonban továbbra is folyik a kőolaj feldolgozása. Gyár­tanak itt nehéz és könnyű fűtőolajat, benzint, cseppfolyósított propán-bu- tánt stb., ám az üzem kapacitása nincs teljes mértékben kihasználva. Márpedig tudvalevő, hogy nép­gazdaságunk szükségszerű intenzi- fikálása megkívánja a meglevő ka­pacitások célszerű hasznosítását. Erre figyemeztet az állami vállalatról szóló új törvény tervezete is, amely a komplex gazdasági kísérletben részt nem vevő vállalatok, üzemek vezetőit is arra készteti, hogy már most készüljenek fel az eddigiektől eltérő gazdasági feltételekre Arra, hogy ezek folyamatos termékszer­kezet-váltást és új gazdálkodási módszereket tesznek szükségessé népgazdaságunk minden termelő ágazatában. A Slovnaft vajáni üzemét már ta­valy is érintette a gazdasági mecha­nizmus átalakításának a szele, ami­kor a Szlovákia vegyiparában esz­közölt szerkezeti változtatások kö­vetkeztében mint kihelyezett üzem a szakágazati vállalat vezérigazga­tóságának közvetlen irányítása alá került. Viszont korántsem biztos, hogy ezek a változások véglegesek, hiszen az országrész egész vegy­iparának átszervezése csak ezután következik. Milan Palkovik mérnököt, a Slov­naft vállalat vajáni üzemének igaz­gatóját ezért arról kérdezzük, vajon hogyan ítéli meg az általa vezetett üzem jelenét, és mit vár jövőjétől most, az átalakítást megelőző idő­szakban. Mit jelent egy kelet-szlová­kiai üzem számára bratislavai vezér- igazgatóság irányítása alatt mű­ködni?- Mindenekelőtt szeretném hang­súlyozni, hogy olyan szoros kapcso­lat van a bratislavai alapüzem és a vajáni üzem között, hogy a nagy földrajzi távolság sem a termelés­ben, sem a munkaszervezésben nem jelent semmilyen akadályt. A két üzem inkább nagyon is jól kiegészíti egymást, különösen nép- gazdasági szempontból. A Kelet­szlovákiai kerületet és a Közép­szlovákiai kerület egy részét a mi üzemünk látja el kész kőolajipari termékekkel, ezért nemcsak szállí­tási költségeket takarítunk meg, ha­nem nagymértékben csökkentjük az amúgy is túlterhelt vasúti szállításra nehezedő igényeket. Ezenkívül mi­vel üzemünk kapacitása lehetővé teszi, bármikor pótolhatjuk az alap­üzemben előforduló esetleges terme­léskiesést, és ily módon lehetőség nyílik arra, hogy megelőzzük Szlo­vákia kőolajipari termékekkel való ellátásában a problémákat. • Hogyan érintik üzemüket a kö­zeljövőben esedékes szerkezeti vál­tozások, az átalakítás?-Tekintettel arra, hogy - mint már említettem - minden tekintetben szoros szálak fűzik egymáshoz a Slovnaft bratislavai és vajáni üze­mét. természetesen még véletlenül sem gondolunk szervezeti önállósu­lásra. Nincsenek meg hozzá a szük­séges feltételek, és ilyen változás nem lenne ésszerű sem üzemünk, sem pedig népgazdaságunk szem­pontjából. Ez viszont nem jelenti azt, hogy üzemünk nem készül az átala­kításra. Annak ellenére, hogy még nem ismerjük a bratislavai Slovnaft szervezeti felépítésének a jövőjét, mi már készülünk az új feltételek adta körülményekre Az üzem gaz­dasági bázisának javítása, az álló­eszközök felújítása, általában az üzem korszerűsítése, termékeink minőségének javítása mind-mind szükségessé válik, függetlenül attól, milyen szerkezeti változások elé né­zünk. Hiszen a továbbfejlesztéshez és a béralapképzéshez nekünk ma­gunknak kell majd megteremtenünk az anyagiakat. Jelenleg például egy új, N-alké- neket termelő részleg üzembe he­lyezésének előkészítési munkálatait végezzük. A próbaüzemelés majd nagyban befolyásolja, hogy miként alakul üzemünk további munkaprog­ramja. • A Slovnaft vajáni üzeme jó gazdasági eredményeket ért el az utóbbi években, pedig mint az isme­retes, időnként csak ,.félgőzzel“ ter­mel. Mi a háttere annak, hogy önök új terveken, lehetőségeken törik a fe­jüket?-Ami a kőolaj feldolgozásának hatékonyságát illeti, figyelembe kell vennünk, hogy a bratislavai alap­üzemben épülő hidrokrakk befejezé­sével háttérbe szorul üzemünk je­lentősége, amely csak a kőolaj alap- feldolgozására van berendezve. Nem rendelkezünk fejlett petrolké­miával, a fővárosi üzem mögött messze elmaradunk a végtermék­gyártásban és a hasznosítás tekin­tetében is. Emiatt kell már most gondolnunk üzemünk jövőjére, és gondoskodni további fejlesztéséről. Egyelőre azonban csupán arról vagyunk meg­győződve, hogy a járható utat nem okvetlenül a kőolaj jelenti majd szá­munkra. Már a 9. ötéves tervidőszak távlati feladataival foglalkozunk, de arról még nincs pontos képünk, hogy a továbbiakban milyen irá­nyokban kell haladnunk... Jelenleg a már említett N-alkéneket termelő részleg sikerében reményke­dünk BARANYAI LAJOS Hol a szemét helye? A Losonci (Lučenec) Vendéglátó­ipari Vállalattól levelet kaptunk Tor- pis József Hol a szemét helye? című I. 4-én megjelent írásával kapcsolat­ban: „örömmel vesszük tudomásul, hogy az olvasó elégedett volt a Ha­lier nevű autóscsárda kiszolgálásá­val, kínálatával és az előtte levő parkolóhely tisztaságával. A csárdá­val szembeni parkoló tisztaságának kritikája jogos, annak ellenére, hogy az olvasó vállalatunkat hibáztatja, sőt a szemételhordási díj ily módon való megtakarításával vádolja. A parkolóhely az országúthoz tarto­zik, tisztaságáért ezért nem válla­lunk felelősséget.“ A bíráló nyilvánvalóan hibát köve­tett el, mivel nem győződött meg az adatok helyességéről, mielőtt szóvá tett valamit. Véleményünk szerint azonban a Losonci Vendéglátóipar! Vállalat az autóscsárda forgalmának érdekében tehetne lépéseket a szemben levő parkoló tisztaságá­ért is. - mg ­A strakonicei motorke­rékpárgyárban már há­rom éve gyártják a PROB-10 típusú ro­botokat, amelyeket a ha­zai gépgyártásban alkal­maznak széles körűen. Az idén kezdik meg a- PROB-20 típusú robotok próbasorozatának gyár­tását. Ez a típus tökélete­sített, megbízhatóbb es gyorsabb változata az előzőnek. A felvételen Bohumil Švehla és To­máš Mach egy PROB-10-est szerel. (Jaroslav Sýbek felvétele - ČTK)

Next

/
Thumbnails
Contents